Kis Ujság, 1927. június (40. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

1927 június 1 nek és szívós kitartásának köszönhető, hogy a bolsevizmus után újból feltámadt az ország és ma Magyarországnak újból olyan tekintélye van, mint régen a külföldön. Olyan államokkal kell keresnünk az összeköttetést, amelyeknek érdekei azonosak a mieinkkel. Anglia és Olaszország ma már belátták, hogy a háború utáni politikájukon változtatni kell. A szocialisták a kis szomszédos államokkal akarnak elsősorban egyezkedni, ezen államok részéről semmi közeledést nem tapasztalunk, sőt ellenségesen nyi­latkoznak rólunk. A kisantant egyetlen célja Magyarország meg­semmisítése. Az angol-orosz összekülönbözés végre lehetővé teszi, hogy egy bolsevistaellenes világfront kelet­kezzék. Európában új­­politikai eszmék kerülnek felül és ezek Magyarország feltámadására is reményt nyújtanak. Ezért volt helyes, hogy Magyarország miniszterelnöke angol-olasz irányba terelte a magyar külpolitikát. A szocializmus eljátszotta szerepét Európában. Olaszországban eldobták, mint egy kifacsart citromot. A fasizmus a lelkeken diadal­maskodva birtokba vette az olasz népet és magát az olasz államhatalmat. A fasizmus túl fogja élni Mussolinit is, mert a nemzeti hitet tette úrrá a nép lelkében. (A szónokot számosan üdvözölték.) Ezután Malasits Géza beszélt, aki a szociál­demokrata pártnak az olaszokkal való barátság ellen való álláspontját tette igen kemény kritika tárgyává. Ő inkább a szerbekkel akarna barát­kozni. Azután részletesen kitért a kormányzati politika minden ágára. Utána közvetlenül Krüger Aladár beszélt, aki ma­ mondotta el első nagy beszédét a képviselőház­ban. Általában megállapították róla, hogy egyike a Ház legjobb szónokainak. Ünnepelték is minden oldalon. Csak a szociáldemokratáknak nem tetszett a beszéde. Elsőben is a fasizmust védelmezte meg Malasits támadásaival szemben. Azután a szociál­demokratáknak a forradalomban való részességéről és a bolsevizm­usról beszélt. Ellenezte az esküdtszé­kek helyreállítását. Mikor felsorolta a megszállott területeken, különösen Erdélyben a magyarság nehéz helyzetét, azt követelte, hogy a szociáldemokraták hassanak elvtársaikra, hogy azok ott védjék meg a magyarság érdekeit. Már hat órára járt az idő, amikor először Madai Gyula, majd azután Fábián Béla beszéltek személyes kérdésben. A bejegyzett interpellációk felolvasása után fél 7 órakor véget ért az ülés. Kray M­sz. báró győzik­i a zalaegerszegi választáson A zalaegerszegi választókerületben, úgy Zala­egerszegen, mint a kerülethez tartozó hetvenegy községben ma, kedden reggel nagy hevességgel in­dult meg a választási küzdelem Kray István báró egységespárti és Farkas Tibor agrárpárti képviselő­­jelölt közt. A választás teljes rendben folyt. Este kilenc óra után zárták le a szavazást és megállapí­tották, hogy Kray István báróra 7327, Farkas Tiborra 5644 szavazat esett. Kray István bárót tehát 1683 szótöbbséggel a zalaegerszegi kerület ország­gyűlési képviselőjévé választották. A Főtéren ezrekre menő tömeg az eredmény hírére lelkesen éltette Kray István bárót és Gyömörey György főispánt. Az egybegyűlt tömeg a vármegyeháza elé vonult, ahol Gyömörey főispán rövid beszédben örömének adott kifejezést, hogy a nép akarata győzött. Ezután a tömeg a városházára vonult, amelynek erkélyén megjelent Kray István báró Czobor Mátyás polgármester és Gubicza Ferenc országgyűlési kép­viselő társaságában. Czobor Mátyás lelkes szavakkal mondott köszönetet a nép bizalmáért, majd pedig rövid beszédben üdvözölte a megválasztott képvi­selőt, aki meghatottan mondott köszönetet meg­választásáért. SZABOLCSIAK AJÁNDÉKA KLEBELSBERGNEK Azok a szabolcsi községek, amelyek területén gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter új iskolát állí­tott fel, hálából díszes ezüst domborművet tervez­tettek és készíttettek el. Az ezüst emléktárgyat a szabolcsiak meghívására június 2-án Nyíregyházán veszi át a miniszter, aki előtt a vármegye községei­nek, hatóságainak, tanügyi vezetőségének küldött­sége fog tisztelegni, hogy átadja a vármegye közön­ségének ajándékát. HUSZÁR KÁROLY MANDÁTUMÁT IGAZOLTA A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. A közigazgatási bíróság Szinyey­ tanácsa ma tárgyalta Huszár Ká­roly sárvári képviselőnek a képviselőház által a közigazgatási bírósághoz utasított igazolásának ügyét. Huszár Károly ügyvédje, Manndorf Emil dr. előadása után a tanács határozathozatalra vonult vissza, majd kihirdette határozatát, mely szerint Huszár Károly a mtm­átumát érvényesnek jelentette ki. KIS ÚJSÁG 3 Halálra ítélték a visegrádi apagyilkost ■ mwi■'fi i»-»~—rinch -----M I felhajtás miatt életfogytiglani fegyfaázzal sújtották A gyilkos nővére Ítélethirdetés közben elájult, majd le akart ugrani a harmadik emeletről A pestvidéki törvényszéken kedden délelőtt foly­tatták a visegrádi apagyilkosság bűnperének főtár­gyalását. Az első tanú, DeMvecz Mihály cipészmester, vallomásában elmondta, hogy a gyilkosság éjszakáján ott volt a tűz színhelyén és látta, amikor a romok alól kihúzták idősebb Papp Flórián holttestét. A csendőrök észrevették a mély vágást a holttest nyakán és amikor ezt közölték Papp Flóriánnéval, csak annyit válaszolt: — Én nem bánom, ha, meggyilkolták, hogy öngyilkos lett, engem nem érdekel! A csendőrök rövid keresés után a romok közön megtalálták a kést és amikor ifjabb Papp Flóriánt ki­hallgatták, észrevették, hogy a fiatalember nadrágja veres. A csendőrök kérdésére ifjabb Papp Flórián azt válaszolta, hogy tegnap csirkét ölt. Gyulay Elemér dr. törvényszéki orvosszakértő vallomásában előadta, hogy a gyilkosságot követő hajnalban a vizsgálóbíróval együtt ő is megjelent a gyilkosság színhelyén és amikor a vizsgálóbíró szembe­sítette a fiút az anyjával, mindketten beismerték bűnös­ségüket és a fiú szemébe mondta anyjának, hogy ő buj­­totta fel a gyilkosságra. Amikor a törvényszéki orvos­­szakértő idáig jutott előadásában, ifjabb Papp Flórián ingerülten felugrott a vádlottak padjáról és közbekiál­tott, hogy sajnos, ha a törvényszéki orvosszakértő így tud nyilatkozni . Az elnök erélyesen rendreutasította a vádlottat, majd Mandzák Kálmán dr. törvényszéki orvost hall­gatta ki, aki szemébe mondja a vádlottaknak, hogy a leégett istálló mellett a vizsgálóbírónak mindketten be­ismerték a bűncselekményt. A vádlottak az orvossal való szembesítéskor is konokul megmaradnak tagadásuk mellen. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, akik valamennyien azt állították, hogy a szerencsétlen meg­gyilkolt ember rosszul bánt gyermekeivel, a felesége pedig nem adott, neki enni. Gyulay Elemér dr. orvos szakértő ismertette ez­után a boncolási jegyzőkönyvet, Németh Ödön törvény­­széki orvosszakértő előadása szerint, ifjabb Papp Fló­rián beszámítható, nem szenved elmezavarban, bár erős alkoholista volt, s mint a tárgyaláson is beigazolódott, erkölcsi érzéke nincs. Papp Flóriánná az elmeorvosi­­vélemény szerint állandóan elkeseredett lelkiállapotban volt. Scháffer Béla ügyészségi alelnök tartotta meg ez­után vádbeszédét, hangsúlyozva, hogy idősb Papp Fló­rián nem bántalmazta gyermekeit és a feleségét és a gyilkosság indító oka az volt, hogy a felesége a közös szerzeményű vagyont magának akarta megszerezni. És amikor észrevették, hogy Papp Flórián ragaszkodik a vagyon feléhez, olyan kijelentéseket tett fia előtt, amely teljesen egyértelmű volt a felbujtással. Később ha­tározott formában azt javasolta ifjabb Papp Flóriánnak, hogy édesapját tegye el láb alól. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kéri. Az ügyész után Weisz Károly dr., az elsőrendű vádlott védője emelkedett szólásra. Igazolni akarta az apa bűnösségét, aki állítólag rosszul bánt a családjával és ez okozta a szerencsétlenséget. Beszéde során főként azzal érvelt, hogy a fiatal Papp Flórián a gyilkosság elkövetésekor fiatalkorú volt és nem tudta kellőképen mérlegelni tettének súlyát. AZ ÍTÉLET A bíróság délután fél hat órakor hirdette ki az ítéletet. Ítélethirdetés előtt a tanácselnök felszólí­­totta a vádlottakat, hogy könnyítsenek lelkiismere­tü­kön és tegyenek töredelmes vallomást. A fiatal­ember alig hallhatóan csak ennyit válaszolt: — Nincs semmi mondanivalóm. Az elnök felszólítását idősb Papp Flóriánné­­nak egy hivatalos bírói tolmács fordította le né­metre, mire az asszony csak annyit jegyzett meg : — Úgy sem szabad beszélnem. A bíróság ezután kihirdette az ítéletet, mely szerint ifjú Papp Flóriánt és édesanyját, idősb Papp Flóriánnét bűnösnek mondotta ki gyilkos­ság bűntettében gyújtogatás bűntettével párosulva, illetve gyilkosság bűntettére való felhajtásban és ezért Papp Flóriánt kötél általi halálra, édesanyját, idősb Papp Fló­riánnét életfogytiglani fegyházra ítélte. Abban a pillanatban, amikor elhangzott a ha­lálos ítélet, a hallgatóság közt helyet foglaló Papp Teréz, a gyilkos nővére hangos sikoltással összeesett s amikor a teremőrök ki akarták vinni, visszanyerve eszméletét, sírógörcsöt kapott, úgy hogy dulakodás fejlődött ki az asszony és a teremőrök között. Nagy izgalmas ■keltett ez a jelenet és a folyosón sem nyerte vissza lelki egyensúlyát Papp Teréz, hanem egy el­szánt mozdulattal keresztül,törte magát a körülötte állókon és a nyitott ablak felé rohant, Kapu az épület harmadik emeletéről leugorjon a fogház udvarába. Nagy nehezen sikerült a síró asszonyt megnyugtatni, majd a hozzátartozói, hogy kárt ne tehessen magá­ban, elvezették az épületből. A bíróság indokolásában kimondotta, hogy az elvetemült fiatalember annak ellenére, hogy édes­apja távolról sem bánt sem vele, sem, hozzátartozóival oly rosszul, mint ahogy azt a vádlottak állították, előre megfontolt szándékkal, kegyetlen módon követte el öreg édesapjának gyilkosságát. A másodrendű vád­lott bűnössége szintén kétségbevonhatatlan, mert nemhogy fiát lebeszélte volna tervéről, hanem alkalmas útbaigazításokkal szolgált neki és fölbujtotta a gyil­kosság elkövetésére. Beigazolódott a tárgyalás során, hogy idősb Papp Flórián utóbbi időben nem mert hazamenni, félt, hogy gyermeken beváltják a fenyege­tésüket és elteszik őt láb alól. A gyilkosság indító oka vagyoni okokra vezethető vissza és az egész bűncselek­mény mozgatója az asszony volt, aki férjét teljesen ki akarta zárni közös szerzeményükből , a kis va­gyonkából és ezért bujtatta fel a fiát. Beigazolódott az is, hogy a fiatalember elevenen akarta fölakasztani édesapját az istállóba, mire az anyja ezt kifogásolta és azt mondotta, hogy az öreg — bár feltűnően gyenge — védekezni fog és segítségért kiált, tehát ettől a szándékától álljon el és valahogy máskép végezzen vele. If­jabb Papp Flórián, amikor édesapja nyakát elvágta, kiment az istállóból, majd egy fél­órás gondolkodás után visszament, még egyszer belevágott idősb Papp Flórián nyakába, majd föl­tette a jászolba, onnan később kiemelte és egy szekér oldalára fektette, azután szalmával hintette be és petróleummal leöntve a holttestet fölgyúj­­­totta. Hajnaltájt az asszony azt a megjegyzést tette a fiának, hogy kár volt az istállót felgyújtani, mert így egy bajból kettőt csinált. A tárgyaláson jelenlevő hivatalos tolmács néme­tül közölte az asszonnyal az ítéletet, aki hangos zoko­gásba tört ki, míg a gyilkos mozdulatlanul, egy­kedvűen hallgatta végig a halálos ítéletet. A vádlottak ítélethirdetés után fellebbezést jelentettek be. Schaffer Béla dr. ügyész az első­rendű vádlott ítéletében megnyugodott, az asszony ítéletére vonatkozólag fellebbezést jelentett be. Schandl államtitkár beszéde a mezőgazdák római nagygyűlésén A genfi világgazdasági tanácskozás után az agrá­riusok is nemzetközi nagygyűlésre jöttek össze. A nem­zetközi mezőgazdasági nagygyűlést Prámában tartották meg és azon magyar részről Schandl Károly fölmívelés­­ügyi államtitkár és Nagy Iván miniszteri tanácsos szó­lalt fel. Schandl államtitkár beszédében mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat ismertette és megemlítette, hogy a kereskedelem a múlt években nálunk egyes vidékeken vagy nem végezte, vagy rosszul végezte hivatását. E nehézségek kiküszöbölésére indult meg Magyarországon a mezőgazdasági értékesítés megszerve­zése. Majd részletesen vázolta Schandl államtitkár az értékesítő szövetkezetek megalakítását. Végül össze­gezte a földmivelésügyi minisztérium áldozatkészségét, amely szerint eddig az értékesítésre olcsó kamat mel­­lett 12 millió aranykoronát folyósított. Hozzátette, hogy a gazdák az új dolgok iránt táplált bizalmatlanságuk­nál fogva nem sietnek üzletrészek jegyzésével erősíteni a szövetkezeteket. Az értékesítés terén a mezőgazdaságot — mondotta Schandl államtitkár —a komoly válság fenyegeti, aminek többféle oka van. Az egyik az, hogy csökkent a világpiac fölvevőképessége és a tengerentúli országokban erősen fokozódott a termelés. Másrészt a vi­lágháború óta önállóságra törekszik a termelésben min­den ország. Schandl hangoztatta a gazdák nemzetközi együttműködésének szükségességét. Beszélt a háború utáni termelés nehézségeiről és indítványozta, hogy a világ összes államai súlyegységekben is közöljék termésbecslé­seiket. Úgy ezt az indítványt, mint Nagy Iván javasla­tait a hivatalos termésbecsélés megváltoztatásáról, el­fogadta a nemzetközi nagygyűlés. 250 ÉVES A KŐSZEGI GIMNÁZIUM Alig zaj­lott le a győri bencés főgimnázium 300 éves ju­bileuma, máris egy másik bencés iskola kétszázötven­­éves jubileumát készítik elő. A kőszegi Szent Benedek rendi reálgimnázium ugyanis június 11-én, szomba­ton és 12-én, vasárnap fényes ünnepségek között készül megünnepelni alapításának est­i nevezetes évfordulóját.

Next