Kis Ujság, 1927. június (40. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
1927 június 1 nek és szívós kitartásának köszönhető, hogy a bolsevizmus után újból feltámadt az ország és ma Magyarországnak újból olyan tekintélye van, mint régen a külföldön. Olyan államokkal kell keresnünk az összeköttetést, amelyeknek érdekei azonosak a mieinkkel. Anglia és Olaszország ma már belátták, hogy a háború utáni politikájukon változtatni kell. A szocialisták a kis szomszédos államokkal akarnak elsősorban egyezkedni, ezen államok részéről semmi közeledést nem tapasztalunk, sőt ellenségesen nyilatkoznak rólunk. A kisantant egyetlen célja Magyarország megsemmisítése. Az angol-orosz összekülönbözés végre lehetővé teszi, hogy egy bolsevistaellenes világfront keletkezzék. Európában újpolitikai eszmék kerülnek felül és ezek Magyarország feltámadására is reményt nyújtanak. Ezért volt helyes, hogy Magyarország miniszterelnöke angol-olasz irányba terelte a magyar külpolitikát. A szocializmus eljátszotta szerepét Európában. Olaszországban eldobták, mint egy kifacsart citromot. A fasizmus a lelkeken diadalmaskodva birtokba vette az olasz népet és magát az olasz államhatalmat. A fasizmus túl fogja élni Mussolinit is, mert a nemzeti hitet tette úrrá a nép lelkében. (A szónokot számosan üdvözölték.) Ezután Malasits Géza beszélt, aki a szociáldemokrata pártnak az olaszokkal való barátság ellen való álláspontját tette igen kemény kritika tárgyává. Ő inkább a szerbekkel akarna barátkozni. Azután részletesen kitért a kormányzati politika minden ágára. Utána közvetlenül Krüger Aladár beszélt, aki ma mondotta el első nagy beszédét a képviselőházban. Általában megállapították róla, hogy egyike a Ház legjobb szónokainak. Ünnepelték is minden oldalon. Csak a szociáldemokratáknak nem tetszett a beszéde. Elsőben is a fasizmust védelmezte meg Malasits támadásaival szemben. Azután a szociáldemokratáknak a forradalomban való részességéről és a bolsevizmusról beszélt. Ellenezte az esküdtszékek helyreállítását. Mikor felsorolta a megszállott területeken, különösen Erdélyben a magyarság nehéz helyzetét, azt követelte, hogy a szociáldemokraták hassanak elvtársaikra, hogy azok ott védjék meg a magyarság érdekeit. Már hat órára járt az idő, amikor először Madai Gyula, majd azután Fábián Béla beszéltek személyes kérdésben. A bejegyzett interpellációk felolvasása után fél 7 órakor véget ért az ülés. Kray Msz. báró győziki a zalaegerszegi választáson A zalaegerszegi választókerületben, úgy Zalaegerszegen, mint a kerülethez tartozó hetvenegy községben ma, kedden reggel nagy hevességgel indult meg a választási küzdelem Kray István báró egységespárti és Farkas Tibor agrárpárti képviselőjelölt közt. A választás teljes rendben folyt. Este kilenc óra után zárták le a szavazást és megállapították, hogy Kray István báróra 7327, Farkas Tiborra 5644 szavazat esett. Kray István bárót tehát 1683 szótöbbséggel a zalaegerszegi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. A Főtéren ezrekre menő tömeg az eredmény hírére lelkesen éltette Kray István bárót és Gyömörey György főispánt. Az egybegyűlt tömeg a vármegyeháza elé vonult, ahol Gyömörey főispán rövid beszédben örömének adott kifejezést, hogy a nép akarata győzött. Ezután a tömeg a városházára vonult, amelynek erkélyén megjelent Kray István báró Czobor Mátyás polgármester és Gubicza Ferenc országgyűlési képviselő társaságában. Czobor Mátyás lelkes szavakkal mondott köszönetet a nép bizalmáért, majd pedig rövid beszédben üdvözölte a megválasztott képviselőt, aki meghatottan mondott köszönetet megválasztásáért. SZABOLCSIAK AJÁNDÉKA KLEBELSBERGNEK Azok a szabolcsi községek, amelyek területén gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter új iskolát állított fel, hálából díszes ezüst domborművet terveztettek és készíttettek el. Az ezüst emléktárgyat a szabolcsiak meghívására június 2-án Nyíregyházán veszi át a miniszter, aki előtt a vármegye községeinek, hatóságainak, tanügyi vezetőségének küldöttsége fog tisztelegni, hogy átadja a vármegye közönségének ajándékát. HUSZÁR KÁROLY MANDÁTUMÁT IGAZOLTA A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. A közigazgatási bíróság Szinyey tanácsa ma tárgyalta Huszár Károly sárvári képviselőnek a képviselőház által a közigazgatási bírósághoz utasított igazolásának ügyét. Huszár Károly ügyvédje, Manndorf Emil dr. előadása után a tanács határozathozatalra vonult vissza, majd kihirdette határozatát, mely szerint Huszár Károly a mtmátumát érvényesnek jelentette ki. KIS ÚJSÁG 3 Halálra ítélték a visegrádi apagyilkost ■ mwi■'fi i»-»~—rinch -----M I felhajtás miatt életfogytiglani fegyfaázzal sújtották A gyilkos nővére Ítélethirdetés közben elájult, majd le akart ugrani a harmadik emeletről A pestvidéki törvényszéken kedden délelőtt folytatták a visegrádi apagyilkosság bűnperének főtárgyalását. Az első tanú, DeMvecz Mihály cipészmester, vallomásában elmondta, hogy a gyilkosság éjszakáján ott volt a tűz színhelyén és látta, amikor a romok alól kihúzták idősebb Papp Flórián holttestét. A csendőrök észrevették a mély vágást a holttest nyakán és amikor ezt közölték Papp Flóriánnéval, csak annyit válaszolt: — Én nem bánom, ha, meggyilkolták, hogy öngyilkos lett, engem nem érdekel! A csendőrök rövid keresés után a romok közön megtalálták a kést és amikor ifjabb Papp Flóriánt kihallgatták, észrevették, hogy a fiatalember nadrágja veres. A csendőrök kérdésére ifjabb Papp Flórián azt válaszolta, hogy tegnap csirkét ölt. Gyulay Elemér dr. törvényszéki orvosszakértő vallomásában előadta, hogy a gyilkosságot követő hajnalban a vizsgálóbíróval együtt ő is megjelent a gyilkosság színhelyén és amikor a vizsgálóbíró szembesítette a fiút az anyjával, mindketten beismerték bűnösségüket és a fiú szemébe mondta anyjának, hogy ő bujtotta fel a gyilkosságra. Amikor a törvényszéki orvosszakértő idáig jutott előadásában, ifjabb Papp Flórián ingerülten felugrott a vádlottak padjáról és közbekiáltott, hogy sajnos, ha a törvényszéki orvosszakértő így tud nyilatkozni . Az elnök erélyesen rendreutasította a vádlottat, majd Mandzák Kálmán dr. törvényszéki orvost hallgatta ki, aki szemébe mondja a vádlottaknak, hogy a leégett istálló mellett a vizsgálóbírónak mindketten beismerték a bűncselekményt. A vádlottak az orvossal való szembesítéskor is konokul megmaradnak tagadásuk mellen. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, akik valamennyien azt állították, hogy a szerencsétlen meggyilkolt ember rosszul bánt gyermekeivel, a felesége pedig nem adott, neki enni. Gyulay Elemér dr. orvos szakértő ismertette ezután a boncolási jegyzőkönyvet, Németh Ödön törvényszéki orvosszakértő előadása szerint, ifjabb Papp Flórián beszámítható, nem szenved elmezavarban, bár erős alkoholista volt, s mint a tárgyaláson is beigazolódott, erkölcsi érzéke nincs. Papp Flóriánná az elmeorvosivélemény szerint állandóan elkeseredett lelkiállapotban volt. Scháffer Béla ügyészségi alelnök tartotta meg ezután vádbeszédét, hangsúlyozva, hogy idősb Papp Flórián nem bántalmazta gyermekeit és a feleségét és a gyilkosság indító oka az volt, hogy a felesége a közös szerzeményű vagyont magának akarta megszerezni. És amikor észrevették, hogy Papp Flórián ragaszkodik a vagyon feléhez, olyan kijelentéseket tett fia előtt, amely teljesen egyértelmű volt a felbujtással. Később határozott formában azt javasolta ifjabb Papp Flóriánnak, hogy édesapját tegye el láb alól. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kéri. Az ügyész után Weisz Károly dr., az elsőrendű vádlott védője emelkedett szólásra. Igazolni akarta az apa bűnösségét, aki állítólag rosszul bánt a családjával és ez okozta a szerencsétlenséget. Beszéde során főként azzal érvelt, hogy a fiatal Papp Flórián a gyilkosság elkövetésekor fiatalkorú volt és nem tudta kellőképen mérlegelni tettének súlyát. AZ ÍTÉLET A bíróság délután fél hat órakor hirdette ki az ítéletet. Ítélethirdetés előtt a tanácselnök felszólította a vádlottakat, hogy könnyítsenek lelkiismeretükön és tegyenek töredelmes vallomást. A fiatalember alig hallhatóan csak ennyit válaszolt: — Nincs semmi mondanivalóm. Az elnök felszólítását idősb Papp Flóriánnénak egy hivatalos bírói tolmács fordította le németre, mire az asszony csak annyit jegyzett meg : — Úgy sem szabad beszélnem. A bíróság ezután kihirdette az ítéletet, mely szerint ifjú Papp Flóriánt és édesanyját, idősb Papp Flóriánnét bűnösnek mondotta ki gyilkosság bűntettében gyújtogatás bűntettével párosulva, illetve gyilkosság bűntettére való felhajtásban és ezért Papp Flóriánt kötél általi halálra, édesanyját, idősb Papp Flóriánnét életfogytiglani fegyházra ítélte. Abban a pillanatban, amikor elhangzott a halálos ítélet, a hallgatóság közt helyet foglaló Papp Teréz, a gyilkos nővére hangos sikoltással összeesett s amikor a teremőrök ki akarták vinni, visszanyerve eszméletét, sírógörcsöt kapott, úgy hogy dulakodás fejlődött ki az asszony és a teremőrök között. Nagy izgalmas ■keltett ez a jelenet és a folyosón sem nyerte vissza lelki egyensúlyát Papp Teréz, hanem egy elszánt mozdulattal keresztül,törte magát a körülötte állókon és a nyitott ablak felé rohant, Kapu az épület harmadik emeletéről leugorjon a fogház udvarába. Nagy nehezen sikerült a síró asszonyt megnyugtatni, majd a hozzátartozói, hogy kárt ne tehessen magában, elvezették az épületből. A bíróság indokolásában kimondotta, hogy az elvetemült fiatalember annak ellenére, hogy édesapja távolról sem bánt sem vele, sem, hozzátartozóival oly rosszul, mint ahogy azt a vádlottak állították, előre megfontolt szándékkal, kegyetlen módon követte el öreg édesapjának gyilkosságát. A másodrendű vádlott bűnössége szintén kétségbevonhatatlan, mert nemhogy fiát lebeszélte volna tervéről, hanem alkalmas útbaigazításokkal szolgált neki és fölbujtotta a gyilkosság elkövetésére. Beigazolódott a tárgyalás során, hogy idősb Papp Flórián utóbbi időben nem mert hazamenni, félt, hogy gyermeken beváltják a fenyegetésüket és elteszik őt láb alól. A gyilkosság indító oka vagyoni okokra vezethető vissza és az egész bűncselekmény mozgatója az asszony volt, aki férjét teljesen ki akarta zárni közös szerzeményükből , a kis vagyonkából és ezért bujtatta fel a fiát. Beigazolódott az is, hogy a fiatalember elevenen akarta fölakasztani édesapját az istállóba, mire az anyja ezt kifogásolta és azt mondotta, hogy az öreg — bár feltűnően gyenge — védekezni fog és segítségért kiált, tehát ettől a szándékától álljon el és valahogy máskép végezzen vele. Ifjabb Papp Flórián, amikor édesapja nyakát elvágta, kiment az istállóból, majd egy félórás gondolkodás után visszament, még egyszer belevágott idősb Papp Flórián nyakába, majd föltette a jászolba, onnan később kiemelte és egy szekér oldalára fektette, azután szalmával hintette be és petróleummal leöntve a holttestet fölgyújtotta. Hajnaltájt az asszony azt a megjegyzést tette a fiának, hogy kár volt az istállót felgyújtani, mert így egy bajból kettőt csinált. A tárgyaláson jelenlevő hivatalos tolmács németül közölte az asszonnyal az ítéletet, aki hangos zokogásba tört ki, míg a gyilkos mozdulatlanul, egykedvűen hallgatta végig a halálos ítéletet. A vádlottak ítélethirdetés után fellebbezést jelentettek be. Schaffer Béla dr. ügyész az elsőrendű vádlott ítéletében megnyugodott, az asszony ítéletére vonatkozólag fellebbezést jelentett be. Schandl államtitkár beszéde a mezőgazdák római nagygyűlésén A genfi világgazdasági tanácskozás után az agráriusok is nemzetközi nagygyűlésre jöttek össze. A nemzetközi mezőgazdasági nagygyűlést Prámában tartották meg és azon magyar részről Schandl Károly fölmívelésügyi államtitkár és Nagy Iván miniszteri tanácsos szólalt fel. Schandl államtitkár beszédében mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat ismertette és megemlítette, hogy a kereskedelem a múlt években nálunk egyes vidékeken vagy nem végezte, vagy rosszul végezte hivatását. E nehézségek kiküszöbölésére indult meg Magyarországon a mezőgazdasági értékesítés megszervezése. Majd részletesen vázolta Schandl államtitkár az értékesítő szövetkezetek megalakítását. Végül összegezte a földmivelésügyi minisztérium áldozatkészségét, amely szerint eddig az értékesítésre olcsó kamat mellett 12 millió aranykoronát folyósított. Hozzátette, hogy a gazdák az új dolgok iránt táplált bizalmatlanságuknál fogva nem sietnek üzletrészek jegyzésével erősíteni a szövetkezeteket. Az értékesítés terén a mezőgazdaságot — mondotta Schandl államtitkár —a komoly válság fenyegeti, aminek többféle oka van. Az egyik az, hogy csökkent a világpiac fölvevőképessége és a tengerentúli országokban erősen fokozódott a termelés. Másrészt a világháború óta önállóságra törekszik a termelésben minden ország. Schandl hangoztatta a gazdák nemzetközi együttműködésének szükségességét. Beszélt a háború utáni termelés nehézségeiről és indítványozta, hogy a világ összes államai súlyegységekben is közöljék termésbecsléseiket. Úgy ezt az indítványt, mint Nagy Iván javaslatait a hivatalos termésbecsélés megváltoztatásáról, elfogadta a nemzetközi nagygyűlés. 250 ÉVES A KŐSZEGI GIMNÁZIUM Alig zajlott le a győri bencés főgimnázium 300 éves jubileuma, máris egy másik bencés iskola kétszázötvenéves jubileumát készítik elő. A kőszegi Szent Benedek rendi reálgimnázium ugyanis június 11-én, szombaton és 12-én, vasárnap fényes ünnepségek között készül megünnepelni alapításának esti nevezetes évfordulóját.