Kis Ujság, 1927. június (40. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

1927 június HÍREK Amin érdemes gondolkozni. .. MILYEN IDŐ LESZ ? Szerdára ez a jóslat: Meleg idő, helyenkint zi­vataros esővel. , Az udvariasság és a pontos­ság nővérek.. A Duna Paks és Mo­hács között árad, máshol apad, Pozsonyig alacsony, lejjebb közepes vízállású. A Tisza Vásárosnamény és Szolnok közt árad, máshol apad, alacsony vízállású. Jelenetek a rendőrkutya-versenyen (A KIS ÚJSÁG mai címképe) A kutyakiállítással kapcsolatban vasárnap nagysikerű rendőrkutya-verseny volt Budapesten. A megjelent közönség nagy érdeklődéssel szemlélte a rendkívül okos és ügyes kutyák pompás mutat­ványait. Egyik legérdekesebb mutatvány volt, amint két méter húsz centiméter magas palánkon ugrott keresztül az egyik rendőrkutya. Másik hatá­sos mutatvány abból állt, hogy a rendőrkutya mint mászott utána a fára menekülő betörőnek. miként szedte le a motorkerékpárról a menekülőt és hogyan fogta le a támadót. A produkciók ki­tűnően, nagy sikerrel világítottak arra az egyéb­ként ismert tényre, hogy ez az okos kutyafajta mily hasznos szolgálatokat tesz a rendőrségnek nyomo­­ zásoknál, betörőüldözéseknél. Nagyvasút — kisvasút * A Szeged—Szentmihálytelek-i vo­nalon pöfékelve, dübörögve rohan a nagyvasút. Mellette párhuzamosan a tanyai kisvasút szuszog, ugyancsak a város felé. A nagyvasút­ mozdonyvezetője, aki régi vágású, jóízű ember, Horgosról jövet, alaposan m­egcsipkedi a tanyai kisvasút mozdonyvezetőjét. Szentmihálytelek alatt ugyanis ahogy csak a torkán kifér, feldált a kisvasút , mozdonyvezetőjéhez : — Hogy vagy, komám? — Megy egy kicsit, aztán sehogyse ! — kiáltja vissza a m­ásik. — Régen jöttök már? — Bizony elég régen ! — Na!­­— kiáltja búcsúzóban a nagyvonat moz­donyvezetője — ha elfáradt a kicsi, hozd föl a rende­zőbe, majd megszoptatjuk !... Ferenczy Zoltán halála A legszebb Pe-­­­tőfi-életrajz írója, Ferenczy Zoltán tudós kedden éjjel meghalt Budapesten. Ferenczy az Akadémia főkönyvtárosa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Petőfi Társaság alelnöke volt. Hetven évet élt és­ régebben betegeskedett. Ferenczy Zoltán sok éven át tevékeny részt vett a Wodianer F. és Fiai könyvkiadóvállalat, a Kis Újság nyomdájá­nak hazafias és nemzeti irányú könyveinek sajtó alá rendezésében is. Ez a vállalat, amely évtizedeken keresztül jelentékeny szolgálatokat tett a nemzeti irodalomnak, kegyelettel gyászolja az elhalt jeles tudóst és írót. Megégett egy kislány Borzalmas szeren­­­­csétlenség híre érkezik Pécsről. Törő Mihály ságó­­noki napszámos és felesége kedden reggel munkába mentek és 3 éves kisleányukat Törő Mihályné anyja, Csepregi Istvánné gondjaira bizták. Az asszony egy percre kiment az udvarba s egyszerre a kisleány sikoltozására lett figyelmes. Mire bero­hant, a kisleány égő fáklyaként lángokban állott. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy rövid idő alatt belehalt sebeibe. A szerencsétlenséget való­színűleg a nyitott tűzhelyről kipattanó szikra okozta. Kunok és Kissek harca Szabolcsban Véres verekedés ügyében nyomoz a szabolcsmegyei nagydobosi csendőrség. A verekedés Marosszigeten, egy lakodalomban történt, ahol Kun Bertalan, Kun Menyhért, Kósa Ádám, Farag Kálmán legé­nyek kihívták a lakodalmas sátorból Kiss Gedeon nevű társukat, megtámadták és fején, nyakán össze­­ szurkálták. A vérző áldozat menekült, de a támadók nyomon követték. Kerítéslécekkel futottak utána és ha egy, udvarban nyomtalanul el nem tűnik, agyonverik. Kiss Menyhértet, aki Kiss Gedeont­­ védelmébe vette, szintén súlyosan megsebesítették- a te eljáród megindult. ■ KIS ÚJSÁG Anglia hadihajókat vezényelt az egyiptomi vizekre Az angol királyság az összes gyarmatainak széleskörű önkormányzatot biztosít, azonban egyes országok, mint India és Egyiptom, ezzel az önálló­sággal elégedetlenek és teljes függetlenségre töreksze­nek. Egyiptomban több politikai párt és a nemzeti szellemű sajtó állandóan az idegenek, főleg azonban az angolok ellen harcol. Húsvét óta különösen puska­poros a hangulat az angolok ellen és az ottani parla­ment a költségvetés tárgyalásánál még az egyiptomi hadsereg angol főparancsnokának fizetését is törölte. Érdekeinek megvédése céljából Anglia szüksé­gesnek tartotta, hogy a Földközi-tengeren állomásozó hajóhadá­ból csatahajókat küldjön az egyiptomi vi­zekre, Alexandra kikötőváros elé. Ezzel meg akarják félemlíteni az egyiptomiakat, akiknek mozgolódása az angol külügyminiszter véleménye szerint idegen hatalmak munk­ája. Olaszország ugyanis értesítette Angliát, hogyha ők nem mutatnak elég erőt Egyiptom mozgolódá­saival szemben és ha bármiért nem akarnák erőtel­­jesen megvédelmezni az Egyiptomban lévő idege­neket, Olaszország szívesen vállalja, hogy rendet teremt Egyiptomban. Néhány héttel ezelőtt Musso­lini olasz miniszterelnök azt a tervet is fölvetette, hogy Angolország engedje át Egyiptom fölött a védnökséget az olaszoknak, akiknek Afrika északkeleti részén már van egy gyarmatuk: Tripolisz. Angolország tegye lehetővé, hogy Olaszország kardcsapás nélkül vonuljon be Egyiptomba és akkor Olaszország szívesen lemond terjeszkedési törekvéseiről Albánia felé. Erre határozta el magát Anglia erőteljes lépé­­sekre, amelyeknek csak első ténye a hadihajók kive­zénylése. Azután a szárazföldi hadsereg hatásosabb ellenőrzését hajtják végre Egyiptomban az angolok és máris erélyes hangú jegyzéket küldtek az egyiptomi kormánynak. Az ügyészségre kerül Stem Jenő, a klinikai szénszállítás gyanúsítottja Megírtuk, hogy hétfőn este Stem Jenőt, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rész­vénytársaság vezérigazgatóját a budapesti rendőr­ség őrizetbe helyezte. Kedden egész nap folytatták kihallgatását és délután Stern Jenő bevallotta, hogy silányabb szenet szállított a klinikáknak, mint ami­lyent számlázott, tehát tekintélyes összeggel káro­sította meg a vallás- és a közoktatásügyi miniszté­riumot, amely a klinikák költségeit fedezi. A rendőrségre behozatták a vállalat üzleti­könyveit is, amelyeket átvizsgálnak a könyvszak­értők. Az esti órákban Barma rendőrtanácsos, a klinikai szállítások panamájának rendőrségi vizs­gálatvezetője Stein Jenő vezérigazgató előtt kihir­dette, hogy a rendőrség előzetes letartóztatásba he­lyezi. Szerdán délelőtt a budapesti ügyészség fog­házába kísérik át Stemn Jenőt, ahol a klinikai szál­lítási panama többi gyanúsítottjai is várják, míg a bíróság ítélkezni fog fölöttük. Antal Géza püspök ünneplése a du­nántúli református egyházkerület püspökét, Antal Gézát, meleg ünneplésben részesítették Kapos­váron. Kéthetes egyházlátogató körútja végén érkezett Somogy megye székhelyére Antal püspök, akit százakra menő­­tömeg fogadott a pályaudvaron, egyházi és társadalmi előkelőségekkel az élén. Az ün­neplés délben, a püspök tiszteletére rendezett ebé­den folytatódott. A hajdúböszörményi hősök emléke Hajdúböszörmény város közönségének élénk rész­vételével leplezték le a városháza lépcsőházában elhelyezett két emléktáblát, amelyek közül az egyik Hajdúböszörmény ezernél több hősi halottjá­nak nevét örökíti meg, a­ másik pedig néhai Somossy Bélának, a város érdemes volt polgármesterének emlékét őrzi. Negyvenen ájultak el a templomban Kedden Pesterzsébeten Hanauer István váci me­gyés püspök bérmana­pot tartott és ez alkalommal a római katholikus templom zsúfolásig megtelt hí­vőkkel. A templomban olyan nagy volt a hőség, hogy a tömegben egymásután lettek rosszul a bér­málandó gyermekek, sőt felnőttek is. Összesen negy­venen ájultak el és a pesterzsébeti mentők csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtak a tömegesen elő­forduló rosszullétekben első­segélyt nyújtani. Szabad-e vasárnap szántani? Érdekes vita foglalkoztatja most­ a debreceni ható­ságokat. A csendőrjárőr feljelentést tett egyik debreceni gazdálkodó ellen amiatt, mert vasárnap délelőtt két­­lovas igájával a saját földjén szántott, amivel megszegte a mindenkire kötelező vasárnapi munkaszünetet. A feljelentés folytán a hatóság tisztviselői utána néztek a törvénykönyvben, abban azonban olyan tiltó rendelkezést nem találtak, hogy vasárnap nem lehet szán­tani. Egy törvény van és pedig az 1801. évben hozott 13. törvénycikk, amelynek tilalmai azonban csak az ipari munkáknak vasárnapi szüneteltetéséről szólnak, míg a mezei munkák végzését a törvény vasárnap sem tilalmazza. A feljelentett cselekmény csak abból a szempont­ból bírálható el, hogy várjon a szántást tiltott módon végezte-e el? Ennek elbírálása azonban nem a közigaz­gatási hatóság, hanem a járásbíróság hatáskörébe tar­tozik. Most nagy érdeklődéssel néznek a járásbíróság döntése elé, ha ugyan az ügy el nem alszik. Véres kártyázás Szolnokon H­eredi Béla hentes Szolnokon hétfőn éjjel Király János szoba­festővel kártyázott és a hentes elnyerte a szoba,­festő minden pénzét. A kártyázás azonban tovább folyt és mikor leszámolásra került a sor, Király nem a pénztárcáját vette elő, hanem hatalmas bicskáját, amellyel gyomron szúrta Herédit. A hentesmestert életveszélyes állapotban szállították a szolnoki köz­kór­házba, Király ellen pedig eljárás indult. A bői gazda összeakaszkodott a törvénnyel Ifjú Németh Ferenc bői, sopronvármegyei gazda kertjével szomszédos az özvegy Soronitsné gyümölcsöse. Mind a két kert szélén szépen termő gyümölcsfák suda­­rasodtak fel. Németh gazda fái békességben növeked­tek és gyümölcsöztek a gazdájuk portáján, az özvegy asszonyé azonban átterpeszkedtek a szomszéd portájára és kapzsi terpeszkedéssel elfogták a napsugarakat Né­meth gazda fái elől. Németh Ferenc egy darabig csak nézte, figyelte az özvegyasszony fáinak telhetetlen terjeszkedését, egy darabig mozgott, aztán egy szép napon fejszét fogott és körülharkolta az ő telkére átnyúló fákat, hogy azok ha­marosan elszáradtak. Soronitsné természetesen nem hagyta bosszulat­­lanul gyümölcsfáinak elpusztítását, hanem jelentést tett róla Román Kálmán bírónak, akit arra kért, hogy hivassa meg a kártevőt, ismertesse be vele vandál tét­­elét és szólítsa fel, hogy térítse meg az okozott kárt, ha erre nem hajlandó, akkor bíróságra viszi a dolgot. A bíró meghivatta Németh Ferencet, aki be is ismerte, hogy a fákat ő faragta körül, a kárösszeget azonban nem volt hajlandó megfizetni. Ezt jegyző­könyvbe vették Soronitsné kérelmére, a bíró és az öreg­esküdt aláírták és ráütötték a községi pecsétet. Ezzel az írással aztán Soronitsné törvénybe ment, hogy be­hajtassa Némethen az elpusztult fákért követelt kár­térítést. Azt nem vették bele a jegyzőkönyvbe, hogy azért ölte meg Németh a fákat,, mert elvették az ő fái elől a napsütést. Ezért Németh Ferenc úgy vélekedett, hogy a jegyzőkönyv hamis, a bíró, meg az esküdt hamisságot írtak alá és pecsételtek meg. Ezt múlt év december tize­dikén a faluban hangoztatta is, aminek az lett a vége, hogy újból törvény elé citálták a gyümölcsfák miatt. A hivatali működésükben megsértett bíró és öreg­esküdt feljelentették őt rágalmazás miatt. Most is csak azt mondja, hogy hamis az a jegyző­könyv — beszélt Németh a törvényszék előtt — miért nem írták hát bele, hogy miért vágta ő meg a fákat. — A dolognak az az eleje — mesélte a tanúként kihallgatott megsértett bíró — hogy az a kutyája meg­­harapta az én feleségem lábát. Elmondta, hogy emiatt a kutyát vizsgálat alá vet­ték, amiért megharagudott Németh és akkor mondta azt, hogy hamisan írta alá a bíró a jegyzőkönyvet. Csupa haragból a kutya miatt. Mivel tehát hivatalból üldözendő rágalmazást kö­vetett el Németh gazda, a bíróság 35 pengő pénzbünte­tésre ítélte. — Belenyugszik? — kérdezte meg a vádlottat a bíró. — Belenyugszok én mindenbe, mit te­hetek ? — mondta Németh a fejbesújtott igazság dacos dobbantá­­sával. — Í­télhetnek, beszélhetnek, ő érzi, hogy igazsága van, mert úgy érzi, hogy most már nemcsak a női bíróra, hanem a törvényre is neheztel, mert az is megtagadta az ő igazát. Hamis az a jegyzőkönyv mégis, mert negy­venkét esztendős, de amit eddig kimondott, az mindig úgy volt. Arra bizony nem gondolt Németh gazda, hogy a fák meghalkolása helyett szólni kellett volna a szom­szédasszonynak, vágassa le a fáinak az ő telkére hajló ágait. Pedig akkor igaza lett volna.

Next