Kis Ujság, 1927. szeptember (40. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

1927 szeptember 1 KIS ÚJSÁG A gyömrői szerelmi dráma sértettjét a törvényszék váratlanul letartóztatta a tárgyaláson is—­ min­t Felmentették a vádlott leányt, a tanúskodó sértettet pedig a fogházba kísérték Január 2­2-én nagy riadalom támadt a Gyomráról Budapest felé jövő vonaton. Kugler Erzsébet gyömrői szőnyegjavító leány rálőtt ismerősére, Zombori Gyula autóvezetőre. Az eset már akkor gyanús volt, mert nem lehetett tisztázni, vájjon nem Zombori akart-e a leány ellen merényletet elkövetni. A budapesti törvényszék szerdán tárgyalta ezt a zavaros ügyet. A törvényszék előtt a leány állt szán­dékos emberölés kísérletével vádolva, de a tárgyaláson meglepő fordulat történt. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondotta a leány — 1923 óta ismertem Zomborit, aki állandóan ostromolt. Éveken keresztül ellenálltam neki, végül azonban megszerettem a fiút. Zombori folyton azzal hite­getett, hogy elvesz feleségül. Előadja, hogy a revolvert egy Szántó nevű isme­rősétől kapta, de átadta Zomborinak. A vádbeli cse­lekményben szerinte nem ő, hanem Zombori a bűnös, amennyiben a vasúti kocsiban történt összeveszésük alkal­mával nem ő lőtt Zomborira, hanem Zombori lőtt rá, a fülét horzsolta is a golyó. Azután ő eszméletét vesztette és nem tudja, mi történt. Több tanú kihallgatása után a fegyverszakértőket hallgatta ki a bíróság és a tárgyalás ekkor váratlan fordulatot vett. A fegyverszakértők ugyanis előadták, hogy az a golyó, amelyet Zombori a nyomozás során átadott, mint olyat, amellyel le akarta őt lőni a leány, soha fegyver csövében nem volt. Ez teljesen vadonatúj golyó, amelyen semmiféle nyomát nem lehet felfedezni annak, hogy valaha is fegyverben volt. Az elnök ezután azt a kérdést intézte a szakértők­höz, hogy az a nyom, amely a sértett bőrkabátján lát­­szott, lövés nyoma-e vagy sem. A szakértők kijelentik, hogyha bőrkabáton levő lyuk semmiesetre sem lövés nyoma. Általános érdeklődés között lépett ezután a tár­gyalóterembe Zombori Gyula, a sértett fiatal soffőr. Az elnök kérdésére nagyon önérzetesen és néha­ hetykén adja elő vallomását a sértett, amelynek ellent­mondásába azonban mindinkább belezavarodik és az elnök kérdé­seire egyre ellentmondóbb válaszokat ad. Elmondja eközben, hogy a leány ellen életveszélyes fenyegetés címén is feljelentést tett a rendőrségen. A magyar nép hálája Rothermere lord iránt A prágai cseh lapok megfújták a vészharsonát. Szörnyen megijedhettek Rothermere lord legutóbbi bátor újságcikkétől, amelyben a nemes lord azt bizo­nyítja, hogy Csehország nem tarthatja meg az elraga­dott magyarlakta területeket. Nyilván a cseh külügy­miniszter felszólítására, egymással versenyezve támad­ják a cseh újságok Rothermere lordot és bizonyítgat­ják, hogy Csehország erős és egységes, nem fél Rother­mere lordnak az igazságért folytatott mozgalmától. Annyit azonban máris elismernek a cseh kormány lapjai, hogy a lord cikkei nagy kárt okoztak a csehek külföldi hitelében. De nemcsak szomszédaink körében van nagy ria­dalom, hanem Párisban, a nemzetközi politika boszor­kánykonyhájában is különféle bonyodalmak támadtak a magyar igazságért küzdő Rothermere lord körül. Ismeretes, hogy azt a milliónyi magyar aláírást, ame­lyet Rothermere lord számára gyűjtöttek, Párisban akarták átadni a lordnak. A magyar bizottságot most felkérték arra, hogy tekintettel az antant politikusok nyugtalanságára, lehetőleg minden feltűnés és beszédek nélkül adják át a lordnak az aláírásokat. Lehetséges, hogy nem Párisban, hanem máshol fogják hálájukról és szeretetükről biztosítva átadni a lordnak a díszesen bekötött milliónyi magyar aláírást. 3 Forgács Anna, a végzet asszonya —­­4 A színésznő gyilkossággal gyanúsított férjét átkísérték az ügyészségre­­ Gyűjtik a bizonyítékokat Erdélyi Béla ellen — Terhelő adatokat állapított meg a rendőrség — Váltóhamisító társaság vezére volt Két országban kutatják a millstattiszálló rejtélyét Forgács Anna budapesti színésznő rejtélyes halá­lának ügyében a nyomozás egyre több terhelő adatot gyűjt a férj, Erdélyi Béla ellen. Döntő bizonyítékok nincsenek ugyan, amelyek beigazolnák, hogy a szörnyű tettet valóban elkövette a férj s megölte volna fiatal feleségét. Amit azonban a budapesti rendőrség a férj előéletére, a házastársak viszonyára vonatkozóan ki­derített , amit az osztrák rendőrhatóságoktól vett ér­tesülések alapján megtudott a haláleset körülményei­ről és a holttest felboncolásának eredményéről: mind­ez a gyanú egyre erősebb hálóját vonja Erdélyi köré. Egyre több oly adat csoportosul össze, amelyekből az a rettentő vád alakul ki, hogy ami az oszták nyaraló­helyen történt Forgács Annával, nem tragikus véletlen műve volt. A millstatti kihallgatásokról és a boncolás­ról felvett jegyzőkönyveket még mindig nem kapta meg a főkapitányság, de amit telefon útján közölt vele az osztrák rendőrhatóság, az ma is csak súlyosbíthatta Erdélyi helyzetét. Erdélyi egyébként szerda délutántól már az ügyészség foglya. További sorsa most már itt dől el, ahol ha a hitvesgyilkosság szörnyű vádja reá nézve tisztázódna is, felelnie kell egyéb bűnökért. ERDÉLYI A SZOBÁBAN VOLT, AMIKOR A FELESÉGE MEGHALT A millstatti és klagenfurti hatóságok szerdán dél­előtt telefonon azt a jelentést adták a budapesti rendőr­ségnek, hogy Forgács Anna elhalálozása ügyében az ottani nyomozás összes iratait postára tették. A budapesti főkapitányság ezek után telefonon arra kérte a klagenfurti ügyészséget, hogy közölje szóbelileg, mit tartalmaznak a postára tett iratok. A felvilágosítás­ból, amelyet erre a klagenfurti ügyészség adott, a leg­szembetűnőbb, hogy nem felel meg a valóságnak az a beállítás, mintha senki sem lett volna jelen a hotelszobá­ban Forgács Anna halálakor. Ellenkezően, Millstattban megállapították, hogy Forgács Anna halálakor Erdélyi Béla egyedül tartózkodott felesége mellett és barátjuk, Gáldy Nándor csak később jött a szobába. További érdekes közlés, hogy Erdélyi ellen igen súlyos vallomást tett annak a szállodának a szobalánya, ahol meg voltak szállva. MIT LÁTOTT A SZOBALÁNY ? A szobalány jegyzőkönyvbe mondotta, hogy a halál előtti napon, amikor Erdélyiék szobájában éppen takarított, Forgács Anna, aki az ágyban feküdt, hörögni kezdett. A férj, aki fel s alá sétált a szobában, mikor észre­vette, hogy felesége hörögni kezd, a paplant ráhúzta felesége arcára. A szobalány erre meglepetten így szólt: — Doktor úr, én ápolónő voltam, tudom, hogyha a beteg hörögni kezd, az rossz jel és akkor nem szabad az arcát letakarni, hanem olyan helyzetbe kell hozni, hogy minél több levegőt kapjon. A szobalány vallomása szerint Erdélyi erre így szólt: — Maga nem ért ehhez — és kitessékelte a leányt. A gráci ügyészség telefonon jelentette továbbá, hogy az iratokban, amelyeket már postára tettek, más ehhez hasonló súlyos vallomások vannak. KOHOLT ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET A budapesti nyomozás újabb adata az, hogy Erdélyi a házasságkötés után három nappal kötötte meg a tízezer dolláros biztosítást, felesége halála esetére a maga javára. Megállapították azt is, hogy Erdélyi már a há­zasság előtt nagy anyagi gondokkal küzdött. Egy tanú­vallomás szerint Forgács Annát azért vette el, mert az megszerezte azt az ötven millió koronát, amire akkor sürgős szüksége volt. Megállapították, hogy Erdélyi közvetlenül a katasztrófa után, egy budapesti barátja útján bejelentette igényét a 10.000 dolláros biztosításra. Kiderült az is, hogy amikor májusban Forgács Annát veronálmérgezéssel szanatóriumba vitték , az az öngyilkossági kísérlet koholt volt. A rendőrség oly vallo­más birtokában van, amely szerint Forgács Anna ak­kor sem önmaga vette be idegcsillapító célból a mérget. Egy barátnőjének, amikor férje nem volt jelen, ezt mondotta : — Én nem akartam öngyilkos lenni. Ti tudjátok legjobban, hogy szeretek élni. Csak azt vettem be, amit Béla adott. ERDÉLYIT AZ ÜGYÉSZSÉGRE SZÁLLÍTJÁK Ma délben abban a detektívszobában, ahol Erdélyi Béla tartózkodott, egy rendőrőrmester és két detektív felszólították, hogy kövesse őket a főkapitányság fény­képészéhez. Erdélyi a detektívek és a rendőr között cellájába ment vissza, ahol összecsomagolta holmiját, majd a rendőrségi fényképész elé állott. A fényképezés után ujjlenyomatokat vettek fel róla. Közben egy au­tó taxi állott meg a Zrínyi­ utcai főkapitányság kapuja előtt. Pár percig várakozott, ami­kor megjelent a kapuban a rendőrök és detektívek kö­zött Erdélyi Béla. Arca sápadt, szemei beesettek, látszik rajta, hogy alaposan megtörte a háromnapos fogság. Bal kezében kis csomagot szorongat. Lassú, fáradt lép­tekkel halad végig a főkapitányság udvarán. Amikor kilépett a kapun, mélyen lehajtotta a fejét, úgy szállt be az autóba, amelyen a Markó­ utcai fogházba szál­lították. ERDÉLYI VÁLTÓ HAMISÍTÓ TÁRSASÁGA Mint megírtuk, Erdélyi Millstattba való elutazása előtt 40.000 pengőről szóló hamis váltót értékesített, amely azon a napon járt le, amikor felesége a szikláról lezuhant. Erdélyi maga is bevallotta tegnap e váltóhamisí­tást, amelynek ügyében ma újabb rendkívüli fordulat történt. A rendőrség oly adatokkal rendelkezik, hogy ezt a szélhámosságot és még mást is Erdélyi nem egye­dül követte el. Három fiatalembert keres a rendőrség, akiknek kézrekerítésére megtörténtek az intézkedések. Az egyik e fiatalemberek közül külföldön, valószínűleg Hamburgban tartózkodik. Letartóztatására a rendőrség sürgősen megkereste a külföldi hatóságokat. Később újra zavaros és ellenmondó feleleteket ad az elnöknek, aki végül is rászól: — Ne hazudozzon itt, össze-vissza, mert tudok én ám a tanúból is vádlottat csinálni ! A sértett ezután azt próbálja bizonyítgatni, hogy miként vándorolt a revolver a leánytól hozzá és miként került az vissza a leányhoz. Majd rátér a vádbeli eset körülményeire és előadja, hogy észrevette, amikor Kugler Erzsébet a keblébe nyúlt és ekkor meglátta ott a revolver agyát. Odakapott, a leány azonban kiszakította magát és leguggolt a pamlagra. Újabb szóváltás keletkezett köztük, ő lenyomta a pamlagra a leányt, aki ekkor a válla felett a sértettre lőtt. A sértett ekkor hátratán­­torodott és erre a leány másodszor magára irányította a revolvert, hogy öngyilkosságot kövessen el, de ez a lövés sem talált. — Közönséges hazugság, — szólt rá erősen a sér­tettre az elnök, — amit maga itt előad. A fegyverszakér­­tők megállapították és eskü alatt vallották, hogy azok a lyukak, amelyek a bőrkabátján vannak, nem lövés­től erednek. — De kérem — dadog zavartan a sértett — nekem nincs semmi célom, hogy félrevezessem a törvényszéket. — Dehogy nincs, — feleli újból az elnök, — önnek az a célja, hogy mentesítse magát a gyanú alól. Az elnök ezután szembesíti a két fegyverszakértőt a sértettel és a szakértők határozottan megmaradnak előző véleményük mellett. Zombory Gyula soffőr kihallgatása után Halász Miklós dr. védő állott fel. Ellenezte a sértett megeske­­tését és többek közt a következőket jelentette ki: — Hamis vád büntette címén feljelentést teszek itt, a büntetőtörvényszék előtt Zombory Gyula ellen. A szak­értők megállapították, hogy a sértett, hogy magáról elterelje a gyanút, teljesen új, még nem is használt golyót mutatott be, mint olyat, amellyel a vádlott őreá lőtt. Nem a lövéstől származik a bőrkabáton levő sérülés sem. Mindezek után bizonyos, hogy a vádakat a soffőr koholta. Indokolt tehát megindítani az eljárást ellene hamis vád címén, de alapos az a gyanú is, hogy a bűncselekményt ő maga követte el. A bíróság mellőzte is a sértett megesketését. dr. Kabdebó ügyészségi alelnök és dr. Halász Miklós védő beszédei után a tanácselnök kihirdette a törvényszék ítéletét, amely szerint a büntető törvényszék Kugler Erzsébetet az el­lene emelt vád alól felmentette. Azzal az indokolással, hogy a sértett alaposan gyanúsít­ható hamis váddal. — Tisztelettel megnyugszom az ítéletben, — hang­zott az ügyészségi alelnök szava. — Egyben indítványo­zom, hogy a törvényszék az iratokat tegye át az ügyész­séghez és indítványozom Zombory Gyula azonnali letar­tóztatását. — Jesszusom ! — hangzott egy sikoly a padsor­ból, ahol egy jól öltözött nő eszméletlenül esett össze. Ezután Krayzell tanácselnök kihirdette végzését, mely szerint elrendeli Zombory Gyula azonnali letartóztatását. A következő pillanatban megjelent egy börtönőr, aki Zom­bory Gyulát a hallgatóság padsoraiból levezette az ügyész­ség Markó­ utcai fogházába. Agyonlőtte az őrmester a szakaszvezetőt A baranya megyei Mágocs községben a pécsi gya­logezred egyik osztaga gyakorlatozik. A pécsi honvéd­törvényszékhez kedden az a jelentés érkezett, hogy Pál Imre őrmester revolverével agyonlőtte Gebhardt István szakaszvezetőt. Az őrmester és a szakaszvezető már ré­gebben haragban voltak egymással és hétfőn ismét összeszólalkoztak. A veszekedés hevében Gebhardt sza­­ka­szvezető állítólag megtámadta az őrmestert, mire Pál Imre előrántotta szolgálati revolverét és agyonlőtte a sza­­kaszvezetőt. Katonai bizottság szállt ki Mágocsra, amely kideríti a gyilkosság előzményeit és letartóztatja a bűnöst.

Next