Kis Ujság, 1927. december (40. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

1927 december 1 miniszterelnök a nemzetet, hogy nem kell tartani semmi meglepetéstől és Ottó nem veheti át az ország­­lást három év múlva a nemzet megkérdezése nélkül. Az államfő kérdését is véglegesen kellene rendezni. Kár volt nekünk feláldozni magunkat egy nagyhatalmi hóbort kedvéért. Azt mondotta a gróf, hogy a nem­zet vezekeljen a forradalom bűnéért. A magyar nemzet­nek nincs oka vezekelni, mert 400 esztendő óta eleget bűnhődtünk már. Úgy érzi, hogy a hazáért van a király és nem a királyért a haza. {Nagy taps a Ház minden oldalán.) GRÓF BETHLEN ISTVÁN A KIRÁLYKÉRDÉSRŐL Gróf Bethlen István: Már többször kijelentet­tem és legutoljára gróf Apponyi Albertnek vála­szolva, hogy a kormány megtűr minden olyan agi­­tációt, amely a trónfosztásról szóló törvény alkot­mányos megváltoztatását célozza, de nem fogja megengedni, hogy bárki, erőszakos úton puccs­szerűig igyekezzék a trónt betölteni. ’ Peyer Károly: Akkor miért büntetik a köztársa­sági propagandát? Gróf Bethlen István: Azért kérem, mert külön törvény van, amely tiltja a köztársasági agitációt. A trónfosztásról szóló törvény kimondja, hogy Magyarország királyság marad és ezt az államfor­mát fenn fogja tartani a nemzet. A köztársaság érdekében agitációt folytatni nem engedünk. — Minden ősszel összejöveteleket tartanak Ottó főherceg névnapján és születésnapján a király­­hű érzelmű férfiak. Szó sincs róla, hogy azok puccsot akarnának csinálni. De nem is tanácsolnám­ senki­nek, hogy erőszakkal próbálják megváltoztatni a fennálló ideiglenes közjogi rendet. Esztergályos János: Szól ez Gömbös Gyulá­nak is? Gróf Bethlen István: Igen, mindenkinek szól! Önöknek is szól, ha köztársaságot akarnának csi­nálni. Aki erőszakos puccsot akar csinálni, az szembe fogja magát találni az államhatalom teljes erejével. De ilyen veszély egyáltalán nincs és azért semmiféle rendkívüli intézkedésre nincs szükség. A királykérdés megoldását addig nem lehet meg­csinálni, amíg a külföld beleszól a dolgainkba. Akár a legitimisták, akár a szabad királyválasztók álláspontjára helyezkednék a kormány, ebből nagy jelzavarok keletkeznének. Ilyen izgató anyagot nem szabad a közvéleménybe dobni, mert ebből csak baj származnék az országra. Belátható időn belül szó sem lehet a királykérdés napirendre­­tűzéséről. Hegymegi-Kiss Pál és az egész Ház tudomásul vette a miniszter válaszát, még a legitimisták is. Az ülés végén Peyer Károly interpellált a Bécs­ből megszökött Békésy Imre ellen, aki súlyos bűn­tényeket követett el és most újra elismerték magyar állampolgárságát, holott Bécsben azt vallotta, hogy ő osztrák állampolgár. Ezzel az ülés fél ötkor véget ért. 23 orszá­ küldöttei tárgyalnak az általános leszerelésről Genfben megkezdte negyedik ülésszakát a le­szerelést előkészítő bizottság. A tanácskozáson, amelyen 23 állam képviselteti magát, az oroszok javaslatot tettek, követelve a szárazföldi, a tengeri és a légi haderők teljes megszüntetését. A leszerelést fokozatosan négy év alatt vinnék keresztül, és pedig úgy, hogy a fegyverben álló haderők minden egyes csapattestét feloszlatnák. Követeli a javaslat a fegyver- és lőszerkészleteknek, valamint a vegyi hadiszereknek megsemmisítését, a tengeri és légi haderő teljes megszüntetését, az erődök lerombolá­sát, a hadihajók és légi támpontok megszüntetését, továbbá a fegyvergyárak üzemének beszüntetését. Az oroszok javaslatát Litvinov terjesztette elő, de persze addig még sok víz fog lefolyni a Dunán és alighanem sok vér fog elfolyni, amíg az ilyen javas­latot a nemzetek elfogadják. Tűz egy pesti kaszárnyában Szerdán délután két órakor Budapesten a Szabolcs­­utca és Aréna­ út sarkán lévő volt 44-es gyalogsági lak­tanyában, amely jelenleg a vámőrség épülete, tűz kelet­kezett. Az egyik legénységi épületet nemrégiben tiszti lakásokká alakították át éz, a termeket vékony, fából készült, papírral bevont válaszfalakkal választották el. A rendkívül kezdetlegesen felszerelt szobákban a vil­lanydrót is gyúlékony válaszfalakon futott végig, úgy hogy a tűz minden bizonnyal rövidzárlat folytán keletkezett. Két óra tájban láng csapott ki az emeleti lakások­ból. A laktanya parancsnoksága értesítette a központi tüzőrséget, mire a központi tűzoltósággal együtt csak­hamar a helyszínre érkezett az V. és VI. kerületi őrség is. Körülbelül egy óra hosszat tartó munka után a tűz­oltóknak sikerült a tüzet, elfojtani és bár a tiszti lakáso­kat már nem­ lehetett megmenteni, legalább a tűz tovább­terjedését sikerült megakadályozni. KIS ÚJSÁG s Aranykád és nyolc bögre drágakő A makói cigányok a vádlottak padján Valóságos cigánykaraván vonult fel a szegedi törvényszék keddi tárgyalására. Hat makói cigány került a vádlottak padjára és az érdekes tárgyalásra felvonult Makó cigánynegyede is. Barnaképű, mandula­szemű emberek, asszonyok, rajkók ülték szorosan végig a hallgatóság számára fenntartott padsorokat. A hat cigány ellen csalás, illetőleg bűnpártolás címén emelt vádat, az ügyészség. A vádirat szerint Jankovics Rozália, Petrovics György, ifjú Petrovics György, Petrovics István, Fer­­kovics Pál és Murvai István féléven keresztül Molnár Antal makói gazdálkodótól és feleségétől fondorlattal mintegy százmillió koronát csaltak ki. A sorozatos csa­lást 1926 november elején kezdték meg és ez év áp­rilis 4-ig folytatták. A cigányok a vádirat szerint a szo­kásos cigányfogással ámították el a gazdálkodót és feleségét, Jankovics Rozália volt, aki a terveket ki­gondolta és a férfiak segédkeztek annak végrehajtásá­ban. Jankovics Rozália cigányleány múlt év novem­berében beállított Molnárokhoz és jövendőt mondott. Közben kijelentette, hogy a házat (rossz szellemi) kerül­geti. Valaki megrontotta Molnárokat. Azzal az ürügy­gyel aztán, hogy a­­rossz szellemeit­ elvarázsolja és elűzi a háztól, pénzt csalt ki Amikor látta a cigánylány, hogy ebben a mesében már nem hisznek, mást eszelt ki a jómódú házaspár megkárosítására. Titokzatos arccal előadta, hogy szel­lemet idézett az éjszaka, akitől megtudta, hogy Mol­nárék istállóidban nagyértékű kincs van elásva. Arany kádban — mondotta — négy és fél millió van felhalmozva, azonkívül 8 bögre brilliáns ékszer. Molnár azonnal neki is kezdett az ásásnak és talált is egy csészét, tele üveg­szemekkel. Az üvegek között pedig egy cédulát, amelyre a következő volt írva : a Pénzre-pénzt /» Közben állan­dóan pumpolta a cigányleány Molnárokat és a végén már 100 millió koronánál több pénzt csalt ki, amikor is megtették ellene a feljelentést. A tárgyalás során Jankovics Rozália védekezése új fordulatot adott a bűnügynek. Előadta, hogy Molnár Antal gazdálkodó tudtával történt a csalás. A zsarolás érdekében kitalált mese csupán Molnár feleségének félrevezetésére szolgált. Molnár Antaltól ugyanis fia szü­letett Jankovics Rozáliának és a gazdálkodó máskép nem tudott pénzt szerezni, csak úgy, ha feleségét ilyen módon megtévesztett A bíróság a többi vádlott és tanú kihallgatása során beigazoltn­ak látta Jankovics Rozália és a többi vádlott védekezését is. A bíróság valamennyi, vádlottat felmen­tette. Az ítélet kihirdetésekor, amikor, az elnök kimon­dotta a felmentő szót, a hallgatóság, a makói cigányok harsogó éljenbe törtek ki. Az ítéletet az ügyész meg­fellebbezte. Tiszaughnál építik már az új hidat Még a révészek sem siratják el a kompot Tíszaughnál megkezdték már az új híd építését. Nyolcvan bordélyos dolgozik egyelőre az előmunkála­tokon. Mindkét oldalon 50—50 ezer köbméter földet mozgatnak meg, a tavasszal megkezdődik az alapozás és körülbelül másfél év múlva már keresztülfuthat a vonat az új hídon. A halászcsárda előtt tíz-tizenöt bordély sorakozik. Rúdjaik mereven az ég felé. Vasárnap van, nem dolgo­zik senki. A csárdában beszélgetnek néhányan. A fél­liter mellett, természetesen a hidat vitatják. Ki jobbra, ki balra hozzá­szól a dologhoz, főként, hogy a szó ne egyezzék, mert akkor nagyon elunatkoznának. A révészt keressük, de nem találjuk. Ők vasárnap is munkában vannak. Leballagunk a komphoz, mert elvégre őket közvetlen közelről érinti az új híd. Éppen a túlsó oldalon hásználódnak. Egy kocsit hoznak át. Húzzák-vonják a lomha alkalmatosságot, amelyik sehogyan sem akar kötélnek állni. Igen erős a víz sodra. A szél is bele-bele kapaszkodik s a vizen tarajos hullámokat ver. Még most járnak a közepén, pedig már tempóba jöttek. Rendes medrében vált a Tisza. Mindenfelé mér­hetetlen nagy csend. Itt-ott csillan meg egy ezüst lomb. Néhol sárga levél zizeg lefelé. Elkapja a szél, s a vízbe vágja. Végre átnyikordul a komp is. Kiugrálnak, meg­láncolják két oldalt egy-egy husánghoz s nagy döröm­­böléssel kigördül a kocsi. —­ Adjon Isten ! — Fogadj Isten! Az öreg révésszel lekezelünk. Torba Jánosnak hív­ják. Húsz év óta irányítja a kompot. Oda-vissza, oda­­vissza, mindig egy csapáson, a kötél mellett, éjjel és nappal, hétköznap, ünnepnap, húsz esztendőn keresz­tül. Már néhány kompot elszaggatott. — Hát holnap a hidat kezdik építeni. — Az ám, építik —­ hangzik a válasz, lassan, mint a komp döcögése. ..— Oszt mi a maga véleménye, János bácsi? — Vélemény ! — horkan fel az öreg. — Az, hogy csak hadd csinálják, ha éppen csinálni akarják. Leg­alább nem kell komp. Egy fiatal révész is oda közeledik. Beleszól a csendbe. — Nem sajnáljuk mi a kompot. Sok munkával jár, de kevés keresettel. Most is, de kivált, a télen. Van olyan nap, amikor öt pengőt keresünk. Van, ami­kor hármat. Igaz, hogy a nyáron sok szilvát átvittünk, hoztunk, akkor kerestünk is, de ha áradás jön, tíz­tizenöt embert kell az út egyengetése elé állítanunk és elment a kereset. A városnak tíz percentet adunk. Az öreg csak hümmög. Ő tudja csak, de ő nem szeret ilyen sokat beszélni, pedig látszik rajta, hogy neki is volna mondani valója. Húsz év szép idő. — Cudar a tél — mozdul meg a szája s megfon­toltan kiejti a néhány szót. — Cudar bizony — veszi át a szót a másik. — Ha nagyon neki öltözünk, nem bírunk mozogni, ha nem tesszük, megvesz a hideg bennünket. Kevés az utas, de azért itt kell strázsálnunk. Sok üggyel-bajjal jár. Nehéz munka. Kocsik jönnek. Kett­ő egymásután gördül a kompra. Az egyik Sasra megy. Feloldják a láncokat. Belemaré­­kolnak a vaskötélbe és megfeszítik a lábukat. Csikorog, zörög, odaütődik, s elindulnak vissza. Majd elfelejtjük, hogy a Tisza partján állunk. Néhány száz méterre pedig ismét előbúvik egy komp, nem sokkal odébb egy másik. Ez a városé, az a községé, amaz pedig az uraságé. Egyik jön, a másik megy, a harmadik pihen. Három komp. Ott vannak már ember­­emlékezés óta. Nemsokára kikerülnek a forgalomból. Vashíd terpeszkedik át a Tiszán. Vonat sistereg át rajta, beiikolt a fűzfák közé és a hangot a partok verik vissza. A kompok tűzre kerülnek. Az öreg révésznek nem lesz kompja. Azt mondja, hogy nem sajnálja, de csak, mert így kell ennek lennie. Amerikában elkészült a százszemélyes utasszállító repülőgép Amerikában százszemélyes utasszállító repülőgép készült el a minap. A gép váza, amelyen Lawson mér­nök hosszú ideig dolgozott Garwoodban, New­ Jersey államban, már kiállításra is került. Lawson mérnök már több nagy repülőgépet épített meg. Százszemélyes repülőgépének hatalmas arányai vannak,­­árnyaival egyik végétől a­ másikig kétszáz láb (ötven méter) hosszú. A gépre tizenhat darab »Szabadság» védjegyű motor van fölszerelve. Hogy különben a gép berendezése milyen, arról a híradás nem beszél. A százszemélyes repülőgépet igen nagy tömeg nézi meg naponta. Khasana parfüm ! Az elegancia szimbóluma. Minden cseppje a tavaszt rejti magában, hódolattal beszélnek róla ! Kis üveg ára P 3 60 Közép „ „ P 7.20 Nagy „ „ P 11.60 Mintaüveg kipróbálásra P 1.80 Kapható minden gyógytárban, drogériában és illatszertárban. Vezérképviselőség: MIHÁLY OTTÓ gyógyárunagykereskedés, Budapest, VI., Podmaniczky­ utca 43.

Next