Kis Ujság, 1927. december (40. évfolyam, 273-297. szám)
1927-12-01 / 273. szám
1927 december 1 miniszterelnök a nemzetet, hogy nem kell tartani semmi meglepetéstől és Ottó nem veheti át az országlást három év múlva a nemzet megkérdezése nélkül. Az államfő kérdését is véglegesen kellene rendezni. Kár volt nekünk feláldozni magunkat egy nagyhatalmi hóbort kedvéért. Azt mondotta a gróf, hogy a nemzet vezekeljen a forradalom bűnéért. A magyar nemzetnek nincs oka vezekelni, mert 400 esztendő óta eleget bűnhődtünk már. Úgy érzi, hogy a hazáért van a király és nem a királyért a haza. {Nagy taps a Ház minden oldalán.) GRÓF BETHLEN ISTVÁN A KIRÁLYKÉRDÉSRŐL Gróf Bethlen István: Már többször kijelentettem és legutoljára gróf Apponyi Albertnek válaszolva, hogy a kormány megtűr minden olyan agitációt, amely a trónfosztásról szóló törvény alkotmányos megváltoztatását célozza, de nem fogja megengedni, hogy bárki, erőszakos úton puccsszerűig igyekezzék a trónt betölteni. ’ Peyer Károly: Akkor miért büntetik a köztársasági propagandát? Gróf Bethlen István: Azért kérem, mert külön törvény van, amely tiltja a köztársasági agitációt. A trónfosztásról szóló törvény kimondja, hogy Magyarország királyság marad és ezt az államformát fenn fogja tartani a nemzet. A köztársaság érdekében agitációt folytatni nem engedünk. — Minden ősszel összejöveteleket tartanak Ottó főherceg névnapján és születésnapján a királyhű érzelmű férfiak. Szó sincs róla, hogy azok puccsot akarnának csinálni. De nem is tanácsolnám senkinek, hogy erőszakkal próbálják megváltoztatni a fennálló ideiglenes közjogi rendet. Esztergályos János: Szól ez Gömbös Gyulának is? Gróf Bethlen István: Igen, mindenkinek szól! Önöknek is szól, ha köztársaságot akarnának csinálni. Aki erőszakos puccsot akar csinálni, az szembe fogja magát találni az államhatalom teljes erejével. De ilyen veszély egyáltalán nincs és azért semmiféle rendkívüli intézkedésre nincs szükség. A királykérdés megoldását addig nem lehet megcsinálni, amíg a külföld beleszól a dolgainkba. Akár a legitimisták, akár a szabad királyválasztók álláspontjára helyezkednék a kormány, ebből nagy jelzavarok keletkeznének. Ilyen izgató anyagot nem szabad a közvéleménybe dobni, mert ebből csak baj származnék az országra. Belátható időn belül szó sem lehet a királykérdés napirendretűzéséről. Hegymegi-Kiss Pál és az egész Ház tudomásul vette a miniszter válaszát, még a legitimisták is. Az ülés végén Peyer Károly interpellált a Bécsből megszökött Békésy Imre ellen, aki súlyos bűntényeket követett el és most újra elismerték magyar állampolgárságát, holott Bécsben azt vallotta, hogy ő osztrák állampolgár. Ezzel az ülés fél ötkor véget ért. 23 orszá küldöttei tárgyalnak az általános leszerelésről Genfben megkezdte negyedik ülésszakát a leszerelést előkészítő bizottság. A tanácskozáson, amelyen 23 állam képviselteti magát, az oroszok javaslatot tettek, követelve a szárazföldi, a tengeri és a légi haderők teljes megszüntetését. A leszerelést fokozatosan négy év alatt vinnék keresztül, és pedig úgy, hogy a fegyverben álló haderők minden egyes csapattestét feloszlatnák. Követeli a javaslat a fegyver- és lőszerkészleteknek, valamint a vegyi hadiszereknek megsemmisítését, a tengeri és légi haderő teljes megszüntetését, az erődök lerombolását, a hadihajók és légi támpontok megszüntetését, továbbá a fegyvergyárak üzemének beszüntetését. Az oroszok javaslatát Litvinov terjesztette elő, de persze addig még sok víz fog lefolyni a Dunán és alighanem sok vér fog elfolyni, amíg az ilyen javaslatot a nemzetek elfogadják. Tűz egy pesti kaszárnyában Szerdán délután két órakor Budapesten a Szabolcsutca és Aréna út sarkán lévő volt 44-es gyalogsági laktanyában, amely jelenleg a vámőrség épülete, tűz keletkezett. Az egyik legénységi épületet nemrégiben tiszti lakásokká alakították át éz, a termeket vékony, fából készült, papírral bevont válaszfalakkal választották el. A rendkívül kezdetlegesen felszerelt szobákban a villanydrót is gyúlékony válaszfalakon futott végig, úgy hogy a tűz minden bizonnyal rövidzárlat folytán keletkezett. Két óra tájban láng csapott ki az emeleti lakásokból. A laktanya parancsnoksága értesítette a központi tüzőrséget, mire a központi tűzoltósággal együtt csakhamar a helyszínre érkezett az V. és VI. kerületi őrség is. Körülbelül egy óra hosszat tartó munka után a tűzoltóknak sikerült a tüzet, elfojtani és bár a tiszti lakásokat már nem lehetett megmenteni, legalább a tűz továbbterjedését sikerült megakadályozni. KIS ÚJSÁG s Aranykád és nyolc bögre drágakő A makói cigányok a vádlottak padján Valóságos cigánykaraván vonult fel a szegedi törvényszék keddi tárgyalására. Hat makói cigány került a vádlottak padjára és az érdekes tárgyalásra felvonult Makó cigánynegyede is. Barnaképű, mandulaszemű emberek, asszonyok, rajkók ülték szorosan végig a hallgatóság számára fenntartott padsorokat. A hat cigány ellen csalás, illetőleg bűnpártolás címén emelt vádat, az ügyészség. A vádirat szerint Jankovics Rozália, Petrovics György, ifjú Petrovics György, Petrovics István, Ferkovics Pál és Murvai István féléven keresztül Molnár Antal makói gazdálkodótól és feleségétől fondorlattal mintegy százmillió koronát csaltak ki. A sorozatos csalást 1926 november elején kezdték meg és ez év április 4-ig folytatták. A cigányok a vádirat szerint a szokásos cigányfogással ámították el a gazdálkodót és feleségét, Jankovics Rozália volt, aki a terveket kigondolta és a férfiak segédkeztek annak végrehajtásában. Jankovics Rozália cigányleány múlt év novemberében beállított Molnárokhoz és jövendőt mondott. Közben kijelentette, hogy a házat (rossz szellemi) kerülgeti. Valaki megrontotta Molnárokat. Azzal az ürügygyel aztán, hogy arossz szellemeit elvarázsolja és elűzi a háztól, pénzt csalt ki Amikor látta a cigánylány, hogy ebben a mesében már nem hisznek, mást eszelt ki a jómódú házaspár megkárosítására. Titokzatos arccal előadta, hogy szellemet idézett az éjszaka, akitől megtudta, hogy Molnárék istállóidban nagyértékű kincs van elásva. Arany kádban — mondotta — négy és fél millió van felhalmozva, azonkívül 8 bögre brilliáns ékszer. Molnár azonnal neki is kezdett az ásásnak és talált is egy csészét, tele üvegszemekkel. Az üvegek között pedig egy cédulát, amelyre a következő volt írva : a Pénzre-pénzt /» Közben állandóan pumpolta a cigányleány Molnárokat és a végén már 100 millió koronánál több pénzt csalt ki, amikor is megtették ellene a feljelentést. A tárgyalás során Jankovics Rozália védekezése új fordulatot adott a bűnügynek. Előadta, hogy Molnár Antal gazdálkodó tudtával történt a csalás. A zsarolás érdekében kitalált mese csupán Molnár feleségének félrevezetésére szolgált. Molnár Antaltól ugyanis fia született Jankovics Rozáliának és a gazdálkodó máskép nem tudott pénzt szerezni, csak úgy, ha feleségét ilyen módon megtévesztett A bíróság a többi vádlott és tanú kihallgatása során beigazoltnak látta Jankovics Rozália és a többi vádlott védekezését is. A bíróság valamennyi, vádlottat felmentette. Az ítélet kihirdetésekor, amikor, az elnök kimondotta a felmentő szót, a hallgatóság, a makói cigányok harsogó éljenbe törtek ki. Az ítéletet az ügyész megfellebbezte. Tiszaughnál építik már az új hidat Még a révészek sem siratják el a kompot Tíszaughnál megkezdték már az új híd építését. Nyolcvan bordélyos dolgozik egyelőre az előmunkálatokon. Mindkét oldalon 50—50 ezer köbméter földet mozgatnak meg, a tavasszal megkezdődik az alapozás és körülbelül másfél év múlva már keresztülfuthat a vonat az új hídon. A halászcsárda előtt tíz-tizenöt bordély sorakozik. Rúdjaik mereven az ég felé. Vasárnap van, nem dolgozik senki. A csárdában beszélgetnek néhányan. A félliter mellett, természetesen a hidat vitatják. Ki jobbra, ki balra hozzászól a dologhoz, főként, hogy a szó ne egyezzék, mert akkor nagyon elunatkoznának. A révészt keressük, de nem találjuk. Ők vasárnap is munkában vannak. Leballagunk a komphoz, mert elvégre őket közvetlen közelről érinti az új híd. Éppen a túlsó oldalon hásználódnak. Egy kocsit hoznak át. Húzzák-vonják a lomha alkalmatosságot, amelyik sehogyan sem akar kötélnek állni. Igen erős a víz sodra. A szél is bele-bele kapaszkodik s a vizen tarajos hullámokat ver. Még most járnak a közepén, pedig már tempóba jöttek. Rendes medrében vált a Tisza. Mindenfelé mérhetetlen nagy csend. Itt-ott csillan meg egy ezüst lomb. Néhol sárga levél zizeg lefelé. Elkapja a szél, s a vízbe vágja. Végre átnyikordul a komp is. Kiugrálnak, megláncolják két oldalt egy-egy husánghoz s nagy dörömböléssel kigördül a kocsi. — Adjon Isten ! — Fogadj Isten! Az öreg révésszel lekezelünk. Torba Jánosnak hívják. Húsz év óta irányítja a kompot. Oda-vissza, odavissza, mindig egy csapáson, a kötél mellett, éjjel és nappal, hétköznap, ünnepnap, húsz esztendőn keresztül. Már néhány kompot elszaggatott. — Hát holnap a hidat kezdik építeni. — Az ám, építik — hangzik a válasz, lassan, mint a komp döcögése. ..— Oszt mi a maga véleménye, János bácsi? — Vélemény ! — horkan fel az öreg. — Az, hogy csak hadd csinálják, ha éppen csinálni akarják. Legalább nem kell komp. Egy fiatal révész is oda közeledik. Beleszól a csendbe. — Nem sajnáljuk mi a kompot. Sok munkával jár, de kevés keresettel. Most is, de kivált, a télen. Van olyan nap, amikor öt pengőt keresünk. Van, amikor hármat. Igaz, hogy a nyáron sok szilvát átvittünk, hoztunk, akkor kerestünk is, de ha áradás jön, tíztizenöt embert kell az út egyengetése elé állítanunk és elment a kereset. A városnak tíz percentet adunk. Az öreg csak hümmög. Ő tudja csak, de ő nem szeret ilyen sokat beszélni, pedig látszik rajta, hogy neki is volna mondani valója. Húsz év szép idő. — Cudar a tél — mozdul meg a szája s megfontoltan kiejti a néhány szót. — Cudar bizony — veszi át a szót a másik. — Ha nagyon neki öltözünk, nem bírunk mozogni, ha nem tesszük, megvesz a hideg bennünket. Kevés az utas, de azért itt kell strázsálnunk. Sok üggyel-bajjal jár. Nehéz munka. Kocsik jönnek. Kettő egymásután gördül a kompra. Az egyik Sasra megy. Feloldják a láncokat. Belemarékolnak a vaskötélbe és megfeszítik a lábukat. Csikorog, zörög, odaütődik, s elindulnak vissza. Majd elfelejtjük, hogy a Tisza partján állunk. Néhány száz méterre pedig ismét előbúvik egy komp, nem sokkal odébb egy másik. Ez a városé, az a községé, amaz pedig az uraságé. Egyik jön, a másik megy, a harmadik pihen. Három komp. Ott vannak már emberemlékezés óta. Nemsokára kikerülnek a forgalomból. Vashíd terpeszkedik át a Tiszán. Vonat sistereg át rajta, beiikolt a fűzfák közé és a hangot a partok verik vissza. A kompok tűzre kerülnek. Az öreg révésznek nem lesz kompja. Azt mondja, hogy nem sajnálja, de csak, mert így kell ennek lennie. Amerikában elkészült a százszemélyes utasszállító repülőgép Amerikában százszemélyes utasszállító repülőgép készült el a minap. A gép váza, amelyen Lawson mérnök hosszú ideig dolgozott Garwoodban, New Jersey államban, már kiállításra is került. Lawson mérnök már több nagy repülőgépet épített meg. Százszemélyes repülőgépének hatalmas arányai vannak,árnyaival egyik végétől a másikig kétszáz láb (ötven méter) hosszú. A gépre tizenhat darab »Szabadság» védjegyű motor van fölszerelve. Hogy különben a gép berendezése milyen, arról a híradás nem beszél. A százszemélyes repülőgépet igen nagy tömeg nézi meg naponta. Khasana parfüm ! Az elegancia szimbóluma. Minden cseppje a tavaszt rejti magában, hódolattal beszélnek róla ! Kis üveg ára P 3 60 Közép „ „ P 7.20 Nagy „ „ P 11.60 Mintaüveg kipróbálásra P 1.80 Kapható minden gyógytárban, drogériában és illatszertárban. Vezérképviselőség: MIHÁLY OTTÓ gyógyárunagykereskedés, Budapest, VI., Podmaniczky utca 43.