Kis Ujság, 1928. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

4 KIS ÚJSÁG Porrá égett német község A németországi Hannover mellett, Caehersen községben tűz ütött ki. A dühöngő viharban a tűz olyan rohamosan terjedt, hogy oltásra gondolni sem lehetett és így a tahi teljesen porrá égett. A lakosság csak a puszta életét tudta megmenteni. Levágatta a lábát a mozdonnyal, hogy megkapja a biztosítást Az öncsonkító bécsi mérnök esete megismétlődött Németországban Németországban, a siegeni esküdtszék biztosítási csalás miatt kilenc hónapi börtönnel sújtotta Kari Henrik gyári munkást, akinek esete teljesen azonos Maréit bécsi mérnök híres öncsonkítási esetével, amiről annak idején napokon át írt a Kis Újság. Kari néhány hónappal ezelőtt két biztosító vállalatnál egyenként harmincezer márkára biztosította, magát közlekedési baleset, ellen, ami már magában véve feltűnő jelenség volt, tekintettel arra, hogy a gyári munkás szűkös anyagi viszonyok között élt s aligha tudta volna törleszteni az időközben esedékessé váló biztosítási részletösszegeket. Másfél hónappal a biztosítás megkötése után Kári Henriket Sassadek határában elgázolta egy vonat. A gyári munkás azt állította, hogy az alkonyat sötétjében hazafelé igyekezett a pályatesten, midőn az egyik kanyarulatnál, váratlanul szembe találta magát ez esti gyorsvonattal. Már nem volt ideje a menekülésre és egyik lába a mozdony kerekei alá került, amelyek a lábát térden felül lemetszették. Kűrit egy ismeretlen férfi hozta be a sassmilki kórházba, ahol a gázolási eset mindjárt az első pillanatban gyanút keltett. Kűri ugyanis szabályszerűen, a legnagyobb orvosi szakértelemmel volt bekötözve, holott az ismeretlen férfi, aki a pályatest mellett állítóan rátalált, kádármesternek mondotta magát s aligha lehetett az az orvosi ügyessége, amellyel a gyári munkás sebeit bekötözték. A lemetszett láb fölött a combon az állítólagos kádármester gumitömlővel szorította le a véredényeket, állítóan a vele levő kerékpár gumiabroncsával s a kötözést is olyan szakszerűen végezte, hogy a sassmicki kórház orvosai mindjárt sejtették, hogy az első segítséget orvos nyújtóda. Midőn azután megtudták,, hogy Kari kevéssel a katasztrófa előtt hatvanezer márkára biztosította magát, jelentést tettek az ügyészségen, amely ezen az alapon biztosítási csalás eietén eljárást indított Kári ellen. Kiír ugyan váltig tagadott, az esküdtbíróság azonban a tárgyaláson bebizonyított ténynek vette, hogy a gyári munkás szántszándékkal feküdt a vonat elé és hogy az öncsonkításnál jelen volt is kádármester, valójában orvos volt, aki a gázolás után azonnal bekötözte a megcsonkított lábat, nehogy Kűrit erezzen. A kihallgatott szakértők véleménye szerint teljesen kizárt dialóg, hogy véletlen szerencsétlenség esetén a gyári munkás úgy került volna a kerekek alá, hogy azok csupán térdig metszették volna le egyik lábát. A biztosítás gyanús körülményei is az öncsonkítás bűntette mellett szóltak , az esküdtbíróság ennek alapján hozta meg ítéletét. A jakabszállási papgyilkos életfogytiglani büntetését helybenhagyta a kúria A kúria most ítélkezett a jakabszállási papgyilkos, Schmidt Ferenc bűnügyében, amelynek előzményéről és lefolyásáról már megemlékeztünk a Kis Újságban akkor, amikor a tábla foglalkozott az üggyel. 1926 május 29-én a jakabszállási templomban délután három óra tájban Magyar György plébános tartotta, a vecsernyét. Egyszerre revolverlövés dördült el és Magyar György golyótól találva összerogyott az oltár előtt. Az első padsorból pedig, revolverrel a kezében, feldúlt arccal rohant ki a szabadba Schmidt Ferenc kereskedő, a plébános gyilkosa. A revolvergolyó a tüdejét fúrta keresztül a papnak, majd áthatolva az imakönyvön, az oltárba fúródott. Magyar Györgyöt ökrös szekéren a húsz kilométernyire fekvő Kecskemétre, kórházba szállították. Menthetetlen volt. A plébános gyilkosát, Schmidt Ferencet pedig négy órával a gyilkosság után ugyancsak átlőtt tüdővel találták meg egy árokban, de sikerült meggyógyítani és mikor sebe begyógyult, letartóztatták. A kecskeméti törvényszék szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Schmidt Ferencet és ezért tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte. A budapesti Ítélőtábla megváltoztatta a törvényszék ítéletét és megállapította, hogy Schmidt Ferenc előre megfontolt szándékkal követte el a bűncselekményt. A tábla Schmidt büntetését 13 évi fegyházról életfogytiglani fegyházbüntetésre emelte fel. Szerdán délelőtt a kúria tárgyalta a bűnügyet. Az előadó hosszasan ismertette a tényállást és tárta fel a terjeszkedni akaró kereskedő és a község erkölcseire őrködő pap regényét. Schmidt Ferenc azelőtt csak Irgoványon volt kereskedő, de mikor Jakabszállás fejlődni kezdett, ide is áttette székhelyét. Vegyeskereskedést, darálómalmot, kocsmát nyitott. Eleinte jó barátságban volt a lelkésszel, de később Magyar György elfordult tőle, mert azt beszélték, hogy a kereskedő lopásra buzdítja a gyerekeket és megveszi tőlük a lopott holmit, a kisleányoknak pedig erkölcstelen ajánlatokat tesz. A plébános ígérte meg Schmidt nek, hogy segítségére lesz az italmérési engedélyének megszerzésénél, később maga a pap ellenezte az engedély kiadását. Innen indult ki az ellenségeskedés a pap ésa község kereskedője között. Később annyira elmérgesedett közöttük a viszony, hogy a plébános feljelentette Schmidtet, mert a lakásába berontott ,és el is ítélték Schmidtet 6 hónapra. Az iszákos, nyugtalanvérű kereskedő elhatározta, hogy a plébánost, aki érvényesülésének útjában áll, megöli és végez önmagával is. Ilyen előzmények után történt a jakabszállási templomban a gyilkosság. Schmidt védője az ítélet megsemmisítését kérte és hangoztatta, hogy Schmidt nem volt beszámítható ember. A tett elkövetésekor rendkívül felindult állapotban volt, békülni szeretett volna Magyar Györggyel, azért is kereste a találkozást. Csak az utolsó percben hatalmasodott el rajta indulata, a gyilkosságot nem tervezte előre. » 192. március 1 A kúria hosszas tanácskozás után helybenhagyta az életfogytiglani fegyházbüntetést és indokolásában megállapította, hogy Schmidt tettét előre megfontolt szándékkal követte el. Az, hogy a templomban követte el bűnét, csak azt bizonyítja, hogy előre tervezte a gyilkosságot, mert hiszen felindultságát éppen a templomi hangulat enyhíthette volna. Orosz járdakapitánybéli besurranó tolvaj A Versec és Pancsova között közlekedő személyvonaton, Alibunár környékén, züllött külsejű, rongyos utas két arany karikagyűrűt kínált megvételre a mellette ülő földmívesnek. Hatvan dinárt kért értük és a vásár talán létre is jött volna, ha nem lép be ugyanakkor a kocsiba egy csendőr, aki gyanúsnak találta a rongyokba öltözött utast, és igazolásra szólította fel. — Sztepanov Szergej orosz emigráns vagyok, — válaszolta a züllött külsejű férfi. — A negyedik számú orosz lovas gárdaezzéd tényleges kapitánya voltam, most azonban állás és foglalkozás nélkül vagyok. Arra a kérdésre, hogy honnan vette a két gyűrűt, a volt gárdakapitány halk hangon felelte: — Loptam. A csendőr erre elvette a gyűrűket és letartóztatta az orosz emigránst, aki elmondta és okmányokkal igazolta, hogy a Wrangel-hadsereg felbomlása után Jugoszláviába került, ahol azonban nem vették föl a hadseregbe és ezért Albániába ment. Durazzdban másfél évig az albán hadseregben mint kapitány szolgált. Albániában rászokott az alkoholra, minden pénzét italra költötte, majd visszajött Jugoszláviába, ahol teljesen elzüllött. Néhány hónappal ezelőtt lopott először, azóta házről-házra járt koldulni és ahol tehette, lopott. Ezerholdas menyasszonyt keresett az öreg csaló Az újfehértói rendőrség veszedelmes csalót leplezett le a napokban. Különböző csalásokért 15 esztendőt töltött a váci fegyházban Kulhanek Adolf, a 60 esztendős állítólagos lókereskedő, aki Újfehértón és környékén elhitette az egyszerűbb emberekkel, hogy kitűnően sikerült hamis bankói vannak, amelyekből tízszer annyit ad, mint amennyit neki jó pénzben adnak. Kulhaneknek nem volt ugyanis hamis pénze, pusztán előlegeket vett fel a hirtelen meggazdagodási vágytól elkáprázott képzeletű emberektől. Egy újfehértói asszony azonban nem ült fel Kulhanek szélhámoskodásának, hanem bejelentette az esetet a csendőrségnél, mire az egyik nyomozó csendőr parasztruhába öltözött és úgy érdeklődött a Kulhanek hamis pénzei iránt. A vén gonosztevő lépre ment és most már a nyíregyházi törvényszék fogházában várja méltó büntetését. Megmotozása alkalmával mintegy 15 különböző helyen lakó nő címét találták nála feljegyezve. Mindegyik nő legalább 1000 hold földnek a boldog tulajdonosa. Amikor Külhonokét megkérdezték, hogy mi célja volt ezekkel a címekkel, azt felelte, hogy jó erőben érzi magát hatvan éves kora, dacára s házasodni akart. Tekintettel azonban a mai társadalmi szokásokra, lehetőleg olyan asszonyt akart elvenni, akinek legalább ezer hold földje van. Az orvosnövendék amerikai párbaja a mese Megírtuk a minap, hogy Meszlányi Kornál orvos növendék barátjának, Tóth Istvánnak lakásán öngyilkosságot követett el. Hátrahagyott levelében tettének okául amerikai párbajt említett. Az orvosnövendéket, akinek sebesülése nem életveszélyes, szerdán másodízben hallgatta ki a rendőrség, de ezúttal sem akart közelebbi adatokat szolgáltatni a rendőrségnek a titokzatos amerikai párbaj részleteiről. Ezzel szemben,a rendőrség más irányban is folytatja a nyomozást. Kihallgatta Tóth Istvánt, Meszlényi jóbarátját, azonkívül a fiatalembernek több ismerősét és hozzátartozóját és a rendőrségen e kihallgatások alapján kétségtelenül megállapították, hogy Meszényi Kornél.«1»5if*’ féle amerikai párbajt nem vívott. Agyonverte és elásta haragosát Az egyik Székesfehérvár melletti tanya közelében vagy két évvel ezelőtt borzalmas bűncselekményt fedeztek fel. Prágner József gazdálkodó ugyanis hosszú időn át nem jelentkezett, mire többek bejelentése után a csendőrség megindította a nyomozást. Közben olyan hírek terjedtek el, hogy Prágnert legnagyobb ellensége, Holecz Ferenc gazdálkodó tette el láb alól. A nyomozás folyamán előállították a csendőrségre Holecz Ferencet, aki rövidesen beismerte, hogy Prágnert ő ütötte agyon és nem messze a tanyától a szántóföldéin elásta. Elmondotta, hogy már hosszú idő óta haragos viszonyban éltek egymással. Közös földbérletük volt, de Prágner sohasem akart dolgozni és egy napon formálisan megtagadta a további munkát. Emiatti haragja vitte arra, hogy Prágnerrel összeszólalkozva, elkövette tettét. Az elsőfokú bíróság Holecz Ferencet szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért tizenötévi fegyházbüntetésre ítélte, melyet a tábla helybenhagyott. A kúria most tárgyalta a bűnügyet. A perbeszédek elhangzása után a bejelentett semmiségi panaszokat visszautasította és így az ítélet jogerős lett.