Kis Ujság, 1928. augusztus (41. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

im aUgUSZTUS 1 KIS ÚJSÁG Eiis&mtírm­ifiiim.aMM Tápiószele határában kisiklott a budapest—bukaresti gyorsvonat *'■" ♦♦♦ —imámra­­ Csak néhány könnyebb sebesülés történt Kedd délben Tápiószele határá­ban könnyen végzetessé válható vasúti baleset történt. A budapest— bukaresti gyorsvonat négy vagonja, eddig még pontosan meg nem álla­pított okból kisiklott. Szerencsére, komolyabb balesettel nem járt a kisiklás. A keleti pályaudvarról a menet­rend szerint indított bukaresti gyorsvonat tizenegy óra után érke­zett Tápiószele közelébe. Néhány kilométerrel Tápiószele előtt több forduló van és több helyen javít­ják ezidőszerint a pályatestet. Mint ilyenkor a szabályzat előírja, a bu­karesti gyorsvonat is lassított és a szabályszerű gyorsasággal haladt keresztül a fordulók javítás alatt álló részein. Az egyik kanyarodónál a vonat hátsó négy kocsija, köztük az ét­­kezőkocsi, egy második és két har­madik osztályú kocsi kisil­ott. A négy vágón kiugrott a sínek­ből, de szerencsére nem borult fel. A nagy zökkenésre izgatott riada­lom támadt az utasok között, akik közül többen fejüket beütötték a kocsik ablakaiba és oldalfalaiba. Néhányan beverték a fejüket. A hangos" kiáltozásokra a vonatot " nyílt pályán hirtelen megállították. A vonatvezetők a kisiklott kocsik­hoz siettek és megállapították, hogy nem történt nagyobb baj, lecsilla­pították a közönséget, a kisiklott négy kocsi utasait a sebesültekkel együtt a szerelvény elülső vagon­jaiba helyezték el és a vonat 18 percnyi késéssel újból elindult Szolnok felé. A vasúti balesetről értesítés érkezett a Máv igazgató­ságához, ahol a vizsgálatot azon­nal elrendelték, de eddig még a baleset pontos okát nem tudták megállapítani. Valószínű, hogy a javítás alatt álló pályatest alépítmé­nye meglazult, de az is lehet, hogy síntörés okozta a balesetet. BANHIDANÁL KIGYULLADT A PRÁGAI GYORS EGYIK KOCSIJA Izgalmas percekben volt részük tegnapelőtt este azoknak, akik a Budapestről induló prágai gyors­vonattal utaztak el a fővárosból. Körülbelül este 11 óra lehetett, amikor a gyorsvonat egyik I—II. osztályú kocsijának tetőzete Bali­bidótól néhány kilométernyire tü­zet fogott és pillanatok alatt ha­talmas lángra kapott. A kocsi ablakain betóduló süni füstre figyelmessé lett utasok ijed­ten riadtak fel ülőhelyeikről és kezdtek menekülni a kijárat felé. Az egyik utasnak volt annyi lélek­jelenléte, hogy meghúzta a vész­­féket, mire a vonat a nyílt pá­lyán megállótt és a lángban álló tetőzetes kocsi utasai egymásután szálltak ki a kocsiból, miután elő­zőleg az ablakokon át kidobálták poggyászaikat. Alig hagyta el az utolsó utas az égő kocsit, amikor a tetőzetről átterjedt a tűz a kocsi belsejébe is. Az égő vágón a vonat elejétől számított harmadik kocsi volt. A vasúti személyzet az égő kocsi után következő szerelvényeket lekap­csolta, a mozdony pedig, végén a lángban álló Pulmann-kocsival a Bánhida felé lejtő pályán besza­ladt az állomásra. Közben sikerült az égő szerelvényt teljesen elkülö­níteni és azt az állomáson egy szabadonálló sínpárra futtatni, ahol azután megkezdték az oltás mun­káját. Sokat azonban már nem le­hetett menteni, mert ekkorra a ko­csi faalkatrészei már a tűz marta­lékává lettek. A mozdony azután visszatért a nyílt pályán veszteglő szerelvényhez és a­­prágai gyors félórás késéssel tovább folytat­hatta útját. Megölte tizenkét gyermeke anyját -------- 11 UJW851E­­l,vrm­ llII Öreg házaspárok drámája a szabolcsmegyei Pirigy községben Napok óta izgalomban tartja a szabolcsmegyei Pirigy község lakóit Pereszlényi András kétszeres gyilkos­sága és öngyilkossága. Az esetről a Kis Újság már jelentést adott. Most, hogy a hatóságok kivizsgálták a dol­got, a következő részletek derültek ki: Pereszlényi már idős ember, több fia megnősült, több leánya férjhez ment. Tizenkét gyermeket szült a felesége, akinek a legkisebb leánya most hat éves. De az asszony is töpö­rödött, öreg nő, aminthogy öreg em­ber Balog Ferenc kocsis is, akire évek óta féltékenykedett Pereszlényi munkás. Alig egy hete, amikor Pereszlényiné megszólította Balognál: — Hallod-e, ezek a vén emberek bolondok! Képzeld, nekem jön az uram, hogy megöl! Mi a bajod te vén bolond?­­- "kérdem. Csak az, — mondja,­­ hogy te Balogot szereted, az meg téged ... Erre mind a két asszony nagyot nevetett. Öreg, összetört anyák voltak mind a ketten már. De Pereszlényi komolyan készült a leszámolásra. Pereszlényiné este tíz után lefeküdt, a hatéves kisleánya mellé. Bereteszelte az ajtót, az abla­kot nyitva hagyta ugyan, de a muskát­lik a cserépben elfoglalták. Peresz­lényi éjféltájt levetette a cipőjét, sorra leszedte a földre a muskátlis cserepe­ket, szájába vette a konyhakést és beugrott a szobába. Az ütőerét vágta el az alvó asszonynak, aztán lerán­totta az ágyról, hogy ne vérezze be a kislányát... Kiment ezután az istálló elé, ahol a szabadban aludt a meleg miatt Balog Ferenc. Markol a­­lig­ négyszer vágta az éles kést az ember mellébe, az is, jajszó nélkül meghalt, föl sem ébredt. Pereszlényi András a kettős gyilkosság után el­ment a gépszínbe. Megitta a félliteres üvegben maradt pálinkáját, az üres üveget és a véres kést a vetőgépre tette majd fölakasztotta magát a ge­rendára. A családtagok szerint Pereszlényi öt hét óta búskomor volt. A fejébe vette, hogy több gyermeke nem tőle való. Sokat ivott, bujában és előre megmondta, hogy kioltja a felesége és Balog életét. Nagy tűz a Berekháton Karcagi jelentés szerint nagy tűz pusztított a Berekháton, a gázkúttól hat kilométerre. Csatári Imre gazda tanyáján épp befejezték a cséplést és igyekeztek el­vontatni a közeli, másik birtokra Ko­vács Bálint cséplőgépét. Ekkor szállt rá a vörös kakas "a hatalmas szalma­kazalra. Úgy a tanya népe, mint a megérkezett tűzoltók tehetetlenül állot­tak a tűzvésszel szemben, mert nem volt víz az oltáshoz. Így gyűlt meg aztán egyik hatalmas szalmakazal után a másik, elégett a tanya nagy istállója és bennégett a tűzben a cséplőgép is. A már kicsépelt terményt sikerült meg­menteni, úgyszintén a tanya úri la­kát is. A tűz még ma sem aludt el. Egy csomóban áll a két leégett, igen hosz­­szú kazal, belül még égő parázstenger. Nem merik megbolygatni, nehogy újabb bajt okozzon. Oláh István dr. necsei birtokán is tűz pusztított, mint Jászberényből je­lentik. Százhúsz kocsi lóhere gyulladt meg és égett, közel húsz órán át, ha­talmas, vörös lángokkal. A nagy tűz az éjszakai égboltot vörösre festette Jákóhalma felöl. Szekszárdról jelenti tudósítónk: Alsó­nyéken a nagy hőségben kigyulladt ifjú Korsós János szállása. A tűzoltó­ság megmentette a gazdasági épülete­ket, de közben borzasztó szerencsét­lenség történt. Hét darab szarvas­­marha volt az egyik istállóban, ahol Fító János 74 éves gulyás is tartóz­kodott. Az állatok rémületükben el­torlaszolták az istálló ajtaját, vala­mennyi megfulladt és a tűzoltók a gulyásnak is csak megszenesedett holt­testét találták meg. Mi a teendő tűzveszély esetén? Hasznos és megszívlelendő tanácso­kat ad Tunj József miskolci tűzoltó­­főparancsnok, Borsod megye tűzren­­dészeti felügyelője, a mezőket és a falvakat a nyári hónapokban állan­dóan fenyegető tűzveszedelem megelő­zéséről és elhárításáról. Tunj József tanácsai a következők: — Amikor egy esztendő fáradságá­nak az eredménye, a szép piros acé­los búza már majdnem zsákba kerül, a kazlak sorai közül egyszerre csak váratlanul felszáll a vöröskakas és pillanatok alatt lángtenger lesz úrrá a magyar föld gazdag áldásán. Ez a veszedelem teszi szükségessé, hogy a tűzveszedelem elleni védekezés szabá­lyait megismertessük a mezőkön dol­gozó emberekkel. — Rendkívül fontosnak tartom, hogy aratás, behordás és cséplés idején min­den község vezesse be a legszigorúbb dohányzási tilalmat.. Mozgó őrségek vi­gyázzanak arra, hogy a mezőn dol­gozó lakosság nem hagyott-e otthon, a faluban tűzzel játszadozó gyerme­keket? Minden portán álljanak vízzel teli edények és minden portán tegye­nek előkészítve tűzveszedelem esetére létrák és szikracsapók. A község tűz­­oltószereit állandóan készenlétben kell tartani és a községet kötelezni kell arra, hogy a tű­zoltószerek mellett ál­landóan soros fogat álljon, amely tűz esetén nyomban elindulhat.­­ A szérű helyét úgy kell megvá­lasztani, hogy tűzvész esetén a közön­séget ne veszélyeztesse. Emellett a szé­rűt bőséges vízmennyiséggel, tűzoltó­­eszközökkel és megbízható felügyelettel kell ellátni. A cséplőgépet akár motor, akár tüzes gép hajtja, nem szabad a hajtógéppel a kazlak közé vontatni Veszélytelen és jó cséplést csak jó karban levő és jól gondozott géptől várhatunk. A hajtó- és tüzelőanyagot megfelelő távolságban és letakarva kell beraktározni. Megfelelő mennyiségű víz­nek, nedves ponyváknak, tűzfecsken­­dőknek mindig készenlétben kell álla­mok. Ne felejtsük el, hogy megfelelő intézkedésekkel, a megelőző tűzrendé­szet lelkiismeretes alkalmazásával min­den tűzveszedelmet elháríthatunk.­­ Végül még egyet: minden köz­ségben haladéktalanul meg kell alapí­tani az önkéntes Tűzoltó Egyesületet, amelybe minden férfinak be kell lép­nie. Becsületből és közös érdekből. Ezekhez a tanácsokhoz egy Gödöl­lőn vasárnap éjjel előfordult tűzeset­ből kifolyólag még hozzá kell ten­nünk, hogy a községi tűzoltóságokat elsősorban arra kell kioktatni, hogy ha a szérűn mégis tűz támadna és a már kicsépelt szalmakazlak gyullad­nak ki, első kötelesség a környékén levő többi kazlat védeni és a gyenge vizsugarakkal nem a teljesen lángban álló kazlaknak nekimenni, mert azt már úgy sem lehet megmenteni, vi­szont a vizsugarakkal felverik a tüzes perjét s aztán Isten a megmondha­tója, hogy mi lesz, ha véletlenül szél támad. Az idén alig múlik el nap, hogy valamelyik község egész évi fáradságos munkájának minden eredményét el ne pusztítaná a tűz. San kényelemszere­tetből, sem takarékosságból nem sza­bad tehát elmulasztani semmit, ami­vel ezt a szörnyű teszedelmet meg lehet előzni, vagy el lehet hárítani. Mi Vigyázó Ferenc az Akadémiára hagyta vagyonát Megírtuk, hogy egy osztrák szana­tóriumban gróf Vigyázó Ferenc, a híres magyar főúr, pillanatnyi elme­­zavarában " levelezte magát a szanató­rium másodemeleti ablakából és meg­halt. Gróf Vigyázó Ferenc után szinte f­elmérhetlen vagyon maradt. A Duna-Tisza közén 30.000 hold termőföld, két nagy budapesti bér­­ház, azonkívül sok értékpapír és mű­tárgy tartozott Vigyázó Ferenc vagyo­nába, a hatalmas vagyont hú­szon­ni Vigyázó Ferenc a Magyar Tudományos Akadémiára hagyja nagy­­részben. A gróf Vigyázó-család annak meg­állapítását kéri, hogy Ferenc gróffal nem halt még ki a bojári Vigyázó­család. Bojári Vigyázó Elemér, a csa­lád legidősebb tagja ugyanis még ma is él és jelenleg Budapesten tartóz­­kodik. Összetépte a cséplőén Székesfehérvárott, a Malom­ utcá­ban csépelnek napok óta a szérűn. A dob tetején dolgozó munkásnő, Lendvai Istvánna, a védődeszkát a jobboldalról a balra akarta áthe­lyezni, mert új kazalt kezdtek meg. Az asszony megbotlott és a búgó, kattogó hegyes szögekkel kirakott gép szájába esett, ahol a gép ki­veri a kalászból a szemet. Velőkig ható sikoly hasított a munka zajába. A gépet lehetőleg azonnal megállították, de a gép így is összetépte, marcangolta a sze­rencsétlen nő lábát, a combig. A mentők nyomban a kórházba vit­ték, műtétet hajtottak végre, de­ aligha marad életben. Vizsgálat indult meg, vájjon nem szabálytalanul bízták-e az asz­­szonyra a nehéz védődeszka áttéte­lét, és nem szabálytalan volt-e ugyanakkor a gép menetele? I Személyek J kerestetnek minden helyen mint fiókvezetők. Különös szak­ismeret, raktár, vagy üzemi tőke nem szükséges Havi jövedelem kb. 150—200 dollár. Ajánlatok : cimr© küldendők: Ilie Jovel^-Company in Meforg (limby ki MaSlan­i.

Next