Kis Ujság, 1928. szeptember (41. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

Eltemettek egy csegöldi asszonyt .........iwimmp ...................................................... Nyolc gyermeke és harminchat unokája kísérte utolsó útjára Goits Györgynél, aki jutalmat kapott az Anyák Nemzeti Ünnepén Budapesten ezrek és ezrek sereglet­tek össze Szent István-napján azok­nak a sokgyermekes magyar anyák­nak az ünneplésére, akik az ország minden tájékáról zarándokoltak fel erre a napra, hogy a hálás nemzet az ő személyökben tisztelettel adóz­hasson a sokgyermekes anyáknak. A kitüntetett anyák között ott volt Goits Györgyné, csegöldi derék magyar asz­­szony, aki bár csak nyolc gyermek­nek adott életet, de­ fölnevelte mind a nyolcat becsülettel és tiszteségesen. Az egyszerű földmivesasszony élete szakadatlan munka volt és megérte azt is, hogy gyermekeit szárnyra bocsájthatta és segíthetett az új ott­honokban a harminchat unokát fel­nevelni. Ilyen asszonyok voltak azok, akikkel együtt sírtak a férfiak is a Nemzeti Múzeum előtt, az anyák ün­nepén. A nagy ünnep után gyász költözött egy kis csegöldi házba. Goits György­­né, született Mágor Eszter augusztus­­?,5 -én hirtelen meghalt. Halála nap­ján egyik kis unokájával átment a második szomszédban lakó, szegény nyolcgyermekes leányához és boldo­gan magyarázta neki, hogy a fő Isten küldte azt a bő adományt, a legjobb­kor. Eddig se neki, se az öregjének, se ruhája, se kenyere és most, szépen beosztva mindenre futja a nagy aján­dékból. Sőt, még két, szintén sok­gyermekes fiának is juttat majd belőle. Hadd örüljenek azok is. A boldog tervezgetés közben egyszerre csak a szívéhez kapott. Megpattant odabent valami.. De a boldog mosoly ott maradt a száj a szélén, azt elvitte magával­ a nemzet ajándékát. És majd ha el fognak jönni a késői unokák és megállnak a keresztje előtt, amelyikre oda lesz írva, hogy a sir­­kantó alatt egy kitüntetett anya nyug­szik, tisztelettel fognak adózni az asz­­szonynak, aki nyolc gyermeket, és 36 unokát nevelt nemzetének. ÖZVEGY NOVOTNY JÁNOSNÉ KIFIZETTE A HÁZBÉRT ÉS MALACOKAT Sokan tették fel a kérdést,vajjon van-e nagyobb jelentősége a kitüntetett anyák­nak életében a százpengős jutalom­nak. Csak azok az emberek, akiknek az életük szakadatlan harc a szűken kezükbe olvasott garassal, a megmond­hatói annak, mit jelent a tize tizenöt gyerekes család életében váratlanul érkezett 100 pengő és soronkívül ka­pott meleg ruha és finom cipő. A ki­tüntetett anyáktól egymásután érkez­nek a levelek hozzánk. Senki se kívánta­­tőlük, de hálás szívük beszámol arról, mire fordították a nemzet ajándékát. — Mikor én meghallottam — írja­­özvegy Novotny Jánosné, tízgyerme­­kes anya Debrecenből, onnan a nyulasi baraklakásból —, hogy jutalomban ré­szesülnek a nagycsaládos édesanyák, azt gondoltam magamban, ó Istenem, hiszen én­ is nagycsaláda, szegény anya vagyok. Magamban maradtam, amióta uram elpusztult a nagy háború miatt. Hogyha engem az a szerencse érne, hogy abból a jutalomból kapnék, ak­kor én veszek annak az egészségéért, aki így rágondolt a szegény árvákra és édesanyákra, két szál gyertyát Szent Antalnak Mikor hazajöttem, meg is tettem, amit ígértem. Ez volt az én első dolgom. Azután kifizetem a lak­bért és veszek egy kis malacot. Hadd nőjjön nekem, ha az Isten is úgy akarja, mert én is így akarom. Nem bírtam én azóta venni malacot, amióta a gyermekeim apját elvitte a háború. Amikor most felmentem Pestre egy kis száraz kenyérrel, szintén így hagy­tam itt a gyerekeimet. Kifizettem azt is, amivel tartoztam még a télről a boltba, mert csak hitelbe hordtam én onnan kenyeret, miből is fizettem volna ki. Volt nekem egy nagy fiam, aki 21. esztendős volt. Itt dolgozott a villanygyárban, de megölte a villany­áram. Azóta nem volt, aki segített volna. Megsegített most, az árvák Istene, ó, mennyit sírtam én eddig és mindig azt gondoltam, ugyan , kinek jutna eszébe az ilyen szegény anyával törődni. Most már fel fogom nevelni az én malacomat és meglesz az a dicsőségem, hogy az idei karácsonyra az én kicsiny gyermekeimnek a ke­nyér mellé szalonnát, sonkát is­ fogok tudni adni... Özvegy Novotny Jánosné leveléhez nincs sok hozzátenni való. Legfeljebb az, hogy még nagyon sok olyan anya van szerte e hazában, aki nehéz szív­vel vár arra a dicsőségre", hogy karácsonykor kis szalonnát is adhas­son a gyereke kezébe a kenyér mellé. MEGTANULTAK BABÁVAL JÁTSZANI A GYEREKEIM Rosenberg Ignácné pécsi anyát föl­kereste egyik pécsi újságnak, a Pécsi Naplónak munkatársa, megkérdezte, mire fordította a 100 pengőt. Száz pengő szép nagy bankót. .- mondta a kitüntetett anya. — De száz helye volt, vagy talán ezer is. Húsz pengő adóságom volt, azután a házbér, az üzlet, ahol hitelre vásá­rolunk. Elúszott a kezemből. De a szivemben örökké élni fog a szép ünnep emléke. Mert szép nap volt, gyönyörű ünnep, virággal dobáltak meg minket, a lábunk elé dobták a virágot. Soha életemben nem jutok többé olyan virághoz, amelyet a lábam elé dobnak. Amint beszélgetnek, oda jön a nyolc gyerek közül az egyik. Gyönyörű, szőke hajasbaba van a kezében. Szorongatja az apróság magához és áhitatos bol­dogsággal nézi a játékot. — Most tanultak meg babával ját­szani, — mondja az anya. — A pesti rokonaink küldték a gyerekeknek. Még soha nem volt ezeknek a gyere­keknek játékbaba a kezében. A kitüntetés talán erre is jó lesz. A rokonok, a vérség kötelékével szoro­sabban egymáshoz kötözött emberek ráeszmélnek, mivel tartoznak azoknak az anyáknak, akik körül nagy gyerek­­had szaladgál. 4 Fiatal ráci elektrotechnikus és autószerelő, aki autók világítási berendezéseihez is ért, 8 szakmába való alkalmazást keres Címe: Mein* Xierer, Elektiker, swípser (Bayern) Bahnhofstrasse i ­ Borzalmas robbanás a ku­glipályán -—-»■»-—~ Németországban, a beskwitzi bánya­telepen különös módon akarta tegnap megtréfálni barátait egy Lukács nevű magyar származású tárnamester. Lu­kács egész este kuglizott barátaival a bányatelep vendéglőjében és közben állandóan ivott is, úgyhogy estefelé már meglehetősen ittas állapotban volt. Lukács egyszerre csak eltűnt, majd néhány perc múlva visszajött és felszólította barátait, hogy jöjjenek kuglizni. Alig repült el az első kugligolyó, ha­talmas robbanás rázkódtatta m­eg a levegőt. , A környékbeli lakóházak ablakai betörtek, sőt egyes ablakokat keretes­től tépett ki a légnyomás. Hamarosan kiderült, hogy a tárnamester tréfából dinamittöltényt helyezett el a teke­pályán, amelyet a kugligolyó természe­tesen azonnal felrobbantott. Midőn a környékbeli házak lakosai, akiket ál­mukból riasztott fel a robbanás, meg­tudták, hogy ki volt az oka a riada­lomnak, annyira megdühödtek, hogy véresre verték a tárnamestert, akit életveszélyes állapotban kórházba kel­lett szálítani. A rendőrség megindí­totta a vizsgálatot KIS ÚJSÁG 1928 szeptember 1 A KÉPES , KIS ÚJSÁG * hónapra 5$ pengő A KIADÓHIVATAL CÍME: 5’J­D A­PEST, k ]­IV. KER., DALMADY­ UTCA 3. i i»»i»iiii—................ " Különös öngyilkosság a szállodában Prágában az egyik külvárosi szállo­dában az elmúlt éjszaka különös ön­­gyilkosság történt Este szobát bérelt a szállodában egy Szvoboda nevű ál­lítólagos ügynök és barátnője, Miran Olga. Éjféltájban Szvoboda szobájá­ból hirtele­n megszólalt a csengő és amidőn a szobaleány belépett, az ab­lak rámáján felakasztva találta Miran Olgát. Szvoboda maga kétségbeeset­ten ja­jveszékelt és elmondotta, hogy almából felébredve felakasztva találta kedvesét, megpróbálta ugyan, hogy fo­gaival széttépje a kötelet, ami azonban nem sikerült. Látván, hogy kedvese halálán van, csengetett. Mire orvost hoztak, a leány meghalt. Szvobodát őrizetbe vették, minthogy gyilkosságot gyanítottak. A rendőror­­vosi vizsgálat azonban később megál­lapította, hogy a leány öngyilkosságot követett el, még­pedig valószínűleg lázálomban. Furcsa per a bor ára körül Husztics Mihály földesi kocsmájá­ban sokszor ivott Demeter Emil mol­nár. Demeter eltanulta csakhamar a vidám jelszót, hogy: Írja fel! Csak­hamar kontóra ivott. Egyik este a vendég elé állott a kocsmáros, jobb­ján az élete párja: — Demeter úr, tessék azonnal fi­zetni ! — Nincs most pénzem, de majd lesz, — mondta a jókedvű vendég. — Akkor itt marad zálogba a téli­­kabátja. Csak akkor adjuk ki, ha a huszonnégy pengő tartozását megkap­juk. Decemberi hideg idő járta, tehát Demeter könyörgött, hogy adják vissza neki a nagykabátját. Nem­ adták. Meg­állapodtak mégis abban, hogy búzá­ban is kifizetheti a vendég a tarto­zását. Demeter erre másfél mázsa bú­zát ellopott a debreceni Hungária­­malomból, csakhogy a télikabátját megválthassa a kocsmáros fogasáról. A bíróság 2 heti fogházzal büntette Demetert lopás büntette miatt, de Husztics kocsmárost és a felesé­gét is 2­2 heti fogházbüntetéssel sújtotta zsarolás címen. A bíróság kimondotta, hogy zsarolás az, ha a kocsmáros adósság fejében leakasztja a fogasról a vendég kabátját. Játékból a kútba eresztették le a csomádi kisfiút Vácról jelentik: Csom­ád községben mindennapi látvány, hogy a gyere­kek a kutak körül játszanak. Lebo­­csátják egymást a vödörben a kút mélyére, aztán várják, mit csinál, ho­gyan jön ki. Ha már nagyon könyö­rög, akkor felhúzzák. Ilyen kutasdit játszott Korong Pál földműves három kis­fia is. A hatéves Mihályt beállították az utcai nagy kút vödrébe, aztán leengedték. Az apróság odalent a mélyben megrémült, kiesett a vödörből. A nagyobb gyerekek fent­­ről látták, hogy öccsük fulladozik, ijedtükben elszaladtak, senkinek nem szóltak. Este a munkáról hazatért szülők keresték a kis Mihályt, csak vallatás után mondták el bátyjai, hogy a­­ kútban hagyták. Vasmacskával az­után kihúzták a szerencsétlen gyer­mek holttestét. A váci ügyészség a szülők ellen bűnvádi eljárást indított, annál is in­kább, mert Csornádon a felnőttek el­nézik a gyermekek ilyen, életveszélyes játékát, ............

Next