Kis Ujság, 1929. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-30 / 25. szám

Aililisifis­é babonák­at Ma Irtózatos tévedés és százezer kisded korai halálát okozza az a buta gon­dolat, hogy az aratási idő alatt föltét­lenül kell, hogy a csecsemőnek hasme­nése régijön. Sőt ezt összehozzák a fogzással is. Azt hiszik, hogyha a bél­hurutot kezeltetik a doktorral, akkor nem nő meg a kisded foga és fogfrászt kap a csecsemő. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mihelyt, a fiatal anya azt tapasztalja, hogy bélhurutos a gyermeke, azonnal kell orvoshoz szaladnia. Széles körben divatos babonák Iöllé tartozik az is, hogy az ótvar, illetve a koszmót gyógykezelni nem szabad, mert szemfájást kap a kisgyerek. Az endrődiek azt hiszik, hogy ebben az az esetben nem nő be a gyermek teje­­ságya, az újpestiek babonája, hogy akkor var üt ki a gyermek testének másik részén, Jászberényben és Pé­csett pedig attól félnek, hogy a var befelé veszi magát. Az ótvaros gyer­meknek fekete szalagot kötnek a nya­kára. Pápán a gyermek nyakába olyan sárga zsinórt akasztanak, amelyet a keresztanya átlépett anélkül, hogy ész­revette volna. A legkülönbözőbb babonákkal talál­kozunk a csecsemő elválasztásnál. Ősszel például nem jó elválasztani, mert — azt hiszik, — nagykorában hamar meg fog őszülni (Zalaegerszeg). Ha az őszi falevélhullás idején vá­lasztják el, a levelek után a gyermek is elmúlik, (Füzesgyarmat, Csorna és Esztergom). Nagyböjt, alatt nem szabad elválasztani, mert egész életében bá­natos lesz (Abony és Szombati mig). Leánygyermeket páratlan hónapban nem jó elválasztani, mert sohse megy férjhez (Kaposvár és Zalaegerszeg). Ha holdtöltével választják a kisdedet, kö­vér lesz, ha holdfogyatkozáskor, ak­kor csenevész (Keszthely és Celldö­­mölk). Hogy a gyermek meg ne ijedjen semmitől és semmi meg ne ártson neki, spárgát kötnek az alkarjára kar­perec gyanánt (Szarvas vidékén). Kis­újszálláson öreg asszonyok ráimádko­­zással gyógyítják az ijedtséget. Ilyen­kor a Miatyánkot kilencszer visszafelé mondják el. Békésben a nyavalyatörés gyermeket megfüstölik. Ha kutyától, vagy szárnyas állattól ijedt meg, annak szőrét, vagy tollát teszik parázsra. Ez különösen Dévaványán­­ szokásos. Ezek a babonák több ezer évre nyúlnak vissza. Mesébe illő babonák keletkeztek az olyan gyermekekre vonatkozóan, ame­lyek történetesen egy, vagy két foggal jöttek a világra. A szentlőrinciek azt hiszik, hogy az ilyen nagyevő lesz és hamarosan szü­letik kis testvére. Göcsejben azt mond­ják, hogy hétéves korában elviszi a garabonciás diák. Heves vármegyében az a szokás, hogy az újszülött fogat azonnal kihúzzák és átadják az anyá­nak, aki ezt a nyakában őrzi a gyer­mek tizenkétéves koráig. Ekkor a fogat a gyermeknek kell adni, ha azonban az anya időközben elveszti a fogat, az elveszti a gyermekét is. Azokból a csecsemőkből, akik fog­gal jönnek a világra, jó időjós lesz. A dorozsmai tanyákon attól félnek, hogy az ilyen csecsemő szelet és vi­hart hoz a halárra. Meglehetősen el­terjedt babona az is, hogy a kisgyer­meket tükörbe nézetni nem szabad, mert megbetegszik (Balmazújváros, Püspökladány, Monor és­ Pápa). Angol­kóros lesz (Szeged és Cegléd). Meg fog némulni (Kiszombor). Érthetetlen, hogy ez az ártalmatlan cselekmény miért izgatja úgy a népnek a képze­letét. Ezek a legfőbb babonák, amelyeket kiirtani és amelyekről a népet felvilá­gosítani minden műveit embernek kö­telessége. Ha vannak még ilyen babo­nás vélekedések, amelyeket fel nem soroltunk, úgy legyenek szívesek azo­kat velünk közölni, a Kis Újságnak megírni, mert tudományos szempont­ból nagyon érdekes, hogy egyes vidé­keken mely babonák gyökeredztek meg legmélyebben a közönségben. Ördö­gzés, boszorkány­kodás, kuruzs­­lás és babonáskodás helyett józan ész­szel igyekezzünk gyermekeink testi és lelki jólétéről gondoskodni és vala­­hányszor valami rendellenes­ érjét ész­lelünk, forduljunk bizalommal az or­voshoz, a Stefánia-sz­övetség védőnői­hez, megbízható bábákhoz, értelmes és tanult férfiakhoz vagy anyákhoz. Nagy érdeklődéssel várjuk különö­sen asszony olvasóinknak hozzászólását ehhez a közérdekű népegészségügyi kérdéshez. Az igazán művelt asszo­nyok, különösen akik a nép között élnek, igen nagy szolgálatot tehetnek a haladás ügyének, ha e tekintetben megteszik a kötelességüket. Huszár Amoly STELLA sit­ top*© VANILIAGUH ■* a teg.egibb •­ a OR gyártmány gyár KIS ÚJSÁG negyven éve halt meg a boldogtalan sisü­lt trónk­ökis Még mindig rejtély borítja a mayerlíngi tragédiát A Kis Újság hírt adott arról a moz­galomról, amely Bécsben a boldogta­lan Rudolf trónörökös holttestének a sírboltból való kiemelése és megvizs­gálása céljából indult meg. Ez a hír feltűnést keltett nemcsak nálunk, ha­nem az egész világon. A mozgalommal kapcsolatban egymásután jelentkeztek a mayerlingi tragédiának még életben levő tanúi és mindazok akik hallomás­ból vallomást kívántak tenni Rudolf trónörökös haláláról. A legtöbb tanú azt is fölajánlotta, hogy eskü alatt mondja el vallomását. A mayerlingi tragédiának január hó 30-án van a negyvenesztendős évfor­dulója. 1889 január 30-án érkezett meg a megrendítő gyászhír a magyar fővárosba. A szűkszavú távirat azt je­lentette, hogy Rudolf trónörökös a január 29-éről 30-ára virradó éjjel Mayerlingben meghalt. A gyászhír az egész magyar nemzetet fájdalmasan érintette. A magyarság igen sokat vesz­tett a főhercegben, aki nemzeti törek­véseinknek megértő jóakarója volt. MI TÖRTÉNHETETT A CSÁSZÁR VÁROSBAN? A leírhatatlan kétségbeesést csak nö­velte a titokzatosság, ami a trónörökös halálát burkolta. Az első jelentésnek­ — amely a halál okát szívszélhüdés­­ben jelölte meg —- -senki sem adott hitelt. Akkor jött a második jelentés, hogy a főherceg öngyilkos lett. Az emberek keresték, kutatták az ön­­gyilkosság okát, de nem tudták meg­érteni: mi történhetett? A bécsi csá­szári udvar a pápának is azt jelen­tette, hogy Rudolf, pillanatnyi elme­zavarában, öngyilkosságot követett el. A pápa ragaszkodott a katholikus egy­ház törvényeihez s kezdetben nem is akart engedélyt adni a trónörökös egy­házi temetéséhez. Csak kínos trágya­­lások után fogadta el a magyarázatot, hogy öngyilkosság történt. Magyarország gyászolt. A mély gyász annak a Rudolf főhercegnek szólt, aki a nép meggyőződése szerint szívben és lélekben magyar volt s aki gondolatban ott állt minden nemzeti törekvés élén. Függetlenségi törekvéseink titkos tá­mogatóját sejtette benne a nép. A trónörökös népszerűségét csak növelte, hogy az 1885-ös budapesti országos kiállításnak védnöke lett, majd pedig több m­agyar tárgyú cikket irt. A MAYERLINGI TITOK A trónörökös halálának körülményei mindvégig titokban maradtak, bár negyven év ó óta sok emlékiratban és történelmi munkában próbálták meg­világítani a mayerlingi tragédiát. A fő­herceget négy évtizeddel ezelőtt a ma­yerlingi kastélyban szétroncsolt fej­jel, holtan találták Vecstra bárónővel együtt, aki szintén halott volt. A fél­hivatalos magyarázat szerint a trónörö­kös agyonlőtte a barátnőjét, majd ön­magával végzett. A valószínű azonban az, hogy Rudolfot agyonverték, feje ugyanis borzalmasan össze volt ron­csolva. Legújabban — mint a Kis Újság is megírta — kétféle módon magyarázzák a trónörökös titokzatos halálát. Az egyik lehetőség az, hogy Vecsera bá­rónő fivérei s a­ Vecsera-bárók egy­két barátja el akarta a trónörököst vá­lasztani a feleségétől, Stefániától. Arra akarták kényszeríteni, hogy barátnő­jét, Vecsera Máriát vegye feleségül. Amikor ez a kényszerítés nem járt si­kerrel, bosszúból meggyilkolták. A másik hír szerint Rudolf összeesküvést szőtt atyja ellen s a császárhoz hű osztrák főurak emiatt agyonverték. Hogy valójában mi történt a ma­yerlingi kastélyban, még ma is ho­mály fedi. Csak az bizonyos, hogy ma­r negyven esztendeje halt meg­­ Ru­dolf trónörökös és hogy halálának év­fordulójáról meg kell emlékezni. El­múlása ugyanis mélyen megrendítette a magyar nemzetet s alakja ma is él a nép legendáiban, úgy, ahogyan ak­kor is elképzelték őt: tábornoki ma­gyar diszegventumban, mint igazi ma­gyar- dalra. Ahol negyven évvel ezelőtt a mayerlingi tragédia lejátszódott. A kép felső részében a mayerlingi vadászkastély látható, ahol a tragédia le­játszódott, alul balról a 31 éves Rudolf trónörökös, jobbról Vecsera Mária arcképe. 1929 január 30 A mali tolvaj lefprott a robogó vattairól Kecskemétről jelentik: Páratlan vak­merőséggel végrehajtott lopás történt tegnap fényes nappal a Budapest felől érkező személyvonaton. Az egyik har­madik osztályú fülkében utazott har­madmagával Ág Mihály ceglédi szabó­segéd. Mikor Nagykőröst elhagyta a vonat, a szabósegéd pár percre kiment a folyosóra. Visszatérve nagy meglepe­téssel látta, hogy két alitársa benn­hagyott télikabátjában kotorász. Rá­juk kiáltott, hogy mit akarnak és ak­kor a két ismeretlen fiatalember felé ugrott, öklüket felemelve ráorditottak, hogy hallgasson. Szerencsére­­éppen belépett a kalauz, mire a tolvajok ki­szaladtak. S kocsiról-kocsira valóságos hajsza indult utánuk. Az egyiket, aki Saller nevet vallott be, egy másod­osztályú fülkében sikerült lefogni, a másik azonban, mielőtt lefoghatták volna, kiugrott a robogó vonatból. A lefogott tolvajt Kecskeméten átadták az állomásőrségnek. A bus özvegy Sopronban, a Fövényverem egyik házában, öngyilkos lett Hauer Kan­domé. 56 éves volt az asszony, bus özvegységben élt. Egyedül maradt a házában és mikor a lakók hazatér­tek, már kihűlt testtel lógott a mester­gerendán. A hozzátartozók eleinte semmiféle magyarázatot nem tudtak adni az ön­­gyilkosság okáról. A rendőrtiszt ek­kor észrevette, hogy a hulla orrán behegedt seb van. — Mitől származott ez? — kérdezte. Erre elmondták, hogy az özvegy Szilveszter-napján leesett a padlásról és akkor agyrázkódást szenvedett. Valószínű, hogy az öngyilkossága most ezzel van kapcsolatban. SPORT CSz momotívai támogatása Az Országos Testnevelési Tanács ülésén beszámoltak arról, is, hogy mennyit költött az OTT sportcélokra. Kitűnt, hogy ilyen célokra pontosan 1.413.000 pengőt fordítottak. Ebből 223.003 pengő jutott az iskolai sportra, 425.000 pengő a testnevelési főiskolának, 180.000 pengő az olimpiászra, 313.000 pengő a leventesportra, 22.000 pengő cserkészetre, 30.000 pengő szakiroda­­lomra, 10.000 pengő tanulmányi segé­lyekre és 41.000 pengő sportpályák építésére. Az em­bersportokkal foglalkozó sportszövetségek összesen 1340011 pengőt kaptak, külön 12.000 pengő jutott a lovasoknak és 9500 pengő a céllövőknek. Az OTT által folyósított, összegek­kel szemben a futballsport egymaga 224.009 pengőt adózott az elmúlt esz­tendőben. Ebből a profisport adó­­visszatérítés formájában a befizetett összeg 25 százalékát, vagyis 56.000 pengőt visszakapott. Ezen kívül 12.000 pengőt kaptak az amatőr futballisták. A futballsport tehát összesen 158.090 pengőt juttatott az OTT pénztárába, amely azt mint látható majdnem teljes összegében a többi szegényebb egye­sület támogatására fordította. Sporthírek. Az Európa jéghokki baj­nokság hétfői első napján Magyaror­szág Olaszország csapatával játszott és attól nagy meglepetésre 2:1 arányú vereséget szenvedett. A magyar csa­pat­ az idei év leggyengébb játékát mutatta, míg az olasz csapat rég nem látott lelkesedéssel vívta ki a győzel­met. — Ausztria heves küzdelemben 1:0-ra verte Németországot. — A Hun­gária mellett a Ferencváros is előre­haladott tárgyalásokat folytat a nyáron Délamerikában játszandó mér­kőzések lekötésére és így könnyen le­hetséges, hogy egyszerre két magyar csapat is fogja Délamerikában öregbí­teni a magyar futball jó hírnevét. — Schlosser Imre a sokszoros magyar válogatott futballista a rákospalotai URAK­­trénere lett amatőr alapon. —•

Next