Kis Ujság, 1930. szeptember (43. évfolyam, 198-221. szám)

1930-09-02 / 198. szám

1930 szeptember 2 KIS ÚJSÁG 3 rendőrfőfelügyelő utasítására előbb gyalogos rendőrök kezdték szétoszlatni a tömeget, majd lovasrendőrök rugtat­­tak a tömegbe és , így néhány perc, alatt sikerü­l a széto­szlatás. Több fi­atalember ellenszegült, ezeket bekísér­ték a kapitányságra. Egyre izgatotabb lett a hangulat, már sejteni lehetett, hogy a néma felvonulásból véres tüntetés lesz. A tömegből mind gyakrabban felhang­zott a kiáltás: — Adjanak munkát és kenyeret, te a burzsoáziával, te a rendőrkutyákkal! Rombolni kezd a tömeg Az Andrássy-út és a Rózsa­ utca sar­kán vad tüntetésbe tört ki a tömeg. A kiáltozó tüntetők ellepték az út­testet, kődarabokat és ólomgolyó­kat szedtek ki a zsebükből és va­lóságos pergőtűzzel árasztották el az arra haladó autót, amely Kele­men Lajos fővárosi mérnök tulaj­dona. A tömeg nem engedelmeskedett a rendőrség felszólításának, ekkor a parancsnokié tiszt attakot vezé­nyelt. Tíz percnyi kardlapozás után a rend­őrök beszorították a tüntetőket a Ró­zsa-utcába, ahol azután őrizetbe vet­ték őket. A Rózsa-utca és Andrássy-út sarkán van a Magyar Országos Központi Ta­karékpénztár fiókja. A bankfiók abla­kait bezúzták a tüntetők, akik olyan hirtelen indítottak kőzáport a bank ellen, hogy nem volt már idő a redő­nyök lehúzására. Fél tizenkettőkor a Benczur-utcá­­ban a kommunista­ csőcselék neki­­támadt a villáknak.­­Átvetették magukat a kerítésen, beha­toltak az épületekbe és fosztogatni kezdtek. Pár percen belül hatalmas ké­szültség érkezett a Benczur­ utcába, a fosztogatók azonban nem engedelmes­kedtek a rendőröknek, akik kénytelenek voltak fegyvert használni. Mikor már sok sebesültje volt a fosz­togatásnak, a csőcselék szétszaladt. A rendőrök visszadugták kardjukat a hüvelyükbe és a következő percben már újból vágtatni kellett nekik a Sziv­­i utca felé. Jelentés érkezett, hogy az Andrássy-út és a Sziv-utca sarkán lévő Fészek-kávéház előtt a tömeg és a rendőrség között összeütközésre került a sor. Mikor a Kis Újság munkatársa a Fészek-kávéház elé ér, már véres jelenetek játszódtak le. Egy rendőrőrmester leszaggatott ka­báttal, kivont karddal fut az utcán és jelenti parancsnokának: — Összetaposlak, összevertek! Most már drámai gyorsasággal pe­regnek az események. A Fészek-kávé­ház terraszát feldönti a menekülő tö­meg. Sápadt, zokogó nők, izgatott fér­fiak, siránkozó gyerekek tódulnak be a kávéházba, künn az utcán pedig lo­vasrendőrök vágtatnak a Sziv-utca, Ró­zsa-utca, Izabela-utca és Vörösmarty­­utca felé, ahol szintén megütközött a tömeg a rendőrséggel. Kivont karddal rohamra indul a rendőrség A járókelők, akiket magukkal so­dort a tüntető tömeg, fejvesztetten me­nekülnek. A házak kapuit lezárják, a levegőben kavicsok és ökölnagyságú kövek repülnek, életveszélyes az úttes­ten való tartózkodás. A tüntetők kőzá­pora és a rendőrök kardja elől me­nekülő emberek szörnyű pánikban egymásnak futnak. Asszonyok, gyerekek maradnak az aszfalton és a menekülő tömeg kí­méletlenül keresztülgázol a szeren­csétleneken. Az Oktogon­ tér felől az Andrássy- úlon végtelen sorban dübörögnek a rendőrlovak. Megrakott katonai és rendőrautók száz és száz rendőrt visz­nek a veszélyeztetett helyekre. Az Andrássy-út két oldalán mind fenye­getőbben, mind izgatottabban, mind morajlóbban siet a tömegnek még az úton lévő része a ligetbe, ahol a Mileniumi Emlékoszloptól egészen a Fasor és az Aréna-út torkolatáig terjedő útszakaszon tel­jes a fölfordulás. Kivont karddal rohanó rendőrök vág­tatnak, gyalogosok cippúgy, mint a lo­vasok, a biciklis rendőrök kerékpárja­ikról leszállva, ugyancsak csatlakoz­nak az üldözőkhöz. Hiába szaggatják azonban ezer és ezer apró csoportba a munkásságot, az a rendőröket megkerülve, újra egy tömegbe kovácsolódik. Előkerülnek a zsebekből a kövek és záporban zúdulnak a rendőrök felé. Nem egy rendőrnek véres a homloka és a halántéka a kőzá­portól, de vércsepp jelzi a me­nekülő munkások útját is. A rendőrök vágtatnak utánuk és be­szorítják őket a Fasor felé. Az ártatlan, dolgukat végző járóke­lők sem tudnak a tömeg karjai közül kimenekülni, ellenállhatatlanul viszi őket is az áradat. Nők, férfiak, gyere­kek az apák karjain és az anyák ölé­ben síró, jajgató emberekkel van tele az utca. A fasor közepén fölfordított fuva­­roskocsi mellen hevert ablakó vil­lamosok jelzik a szeptember else­jei fölvonulás kirobbanását. A lovasrendőrök állandóan újabb erősítést kapnak és erre szükségük van, mert a kőzápor nem hagy alább. — Kenyeret! Munkát! Munkát! Ke­nyeret! - zúgja a tömeg. A szocialista­párt biciklis rendezői próbálják őket megnyugtatni, azonban már minden késő: a büntetők a környező mellékut­cákon át visszaszivárognak a ligetbe, ahol újra egy tömegbe tömörülnek. Robognak a mentőautók A környékbeli összes telefonállomá­sok foglaltak, valamennyi előtt arany­­galléros rendőrtisztek izgatottan segít­séget kérn­ek. A rettenetes zűrzavarra és hangká­oszba fülsiketítő dugással keverednek bele a mentőautók szirénái. Itt is, ott is a járda szélére támo­gatnak egy-egy vérzőfejű embert, aki nem tud továbbmenni. A rendőrök az óriási tömegben nem ismerik ki magukat, nem tudják ki járókelő, ki tüntető. A forgalmasabb pontokra autókon érkeznek a vezénylő rendőrtisztek és igyekeznek irányt szabni a rendőrség működésének.­­A lovasrendőrök zúdulnak a me­nekülő tömeg után, amely az Andrássy-úti és fasori villák kerítésein felkapaszkodva, virágágyak, bokrok mögé lapul. Most már nem le­het az utat megtisztítani, a tömeg fe­gyelmezettségének vége. Fél egykor a Fasor végén azután még hatalmasabbra dagadt a rend­őrök és munkások összeütközése, az út szélén lévő fák ágait törik le és­ azokat dobálják a rendőrök felé. Csodálatos véletlenképpen, vagy eset­leg különös intézkedés folytán "ugyan­ekkor érkeznek a helyszínre a fővá­ros locsoló autói is, amelyek a véres harc közben nyugodtan locsolják az utat a rendőrök előtt. A síkos utón a rendőrlovak megcsúsznak és a rend­őrök egymásután esnek le a lovakról. Guruló rendőrsipkákkal, zuhanó bicik­lis rendőrökkel van tele az úttest. Az összeüt­közésnek itt is sok se­besült áldozata van. Fél egy órakor az Aréna­ utón egy tüntető csoport megállította az arra­­haladó szeneskocsit, lezavarták a bak­ról a kocsist és széndarabokkal do­bálni kezdték a rendőrséget. A lovas­rendőrök kardot rántottak és szétker­­gették a tüntetőket. Ugyanekkor a Dembinszky­ utcában a tüntetők bever­ték az üzletek kirakatait és fosztogatni kezdtek. A fosztogatás hírére katonai csapatok is érkeztek a Dembinszk­ utcába, két páncélautó is kivonult. A rend­őrség félórás harc után szétverte a tüntető tömeget. Ekkor már az egész Városliget harc­térhez hasonlított. A tömeg egyre zú­dította a kőzáport a rendőrök, csend­őrök és katonák felé, hiábavalónak bizonyult a kardlapozás. Kőzápor, gyújtogatás A Vajdahunyadi-vár előtt hirtelen egy au­tó állt meg, amelyben Kiár Zol­tán dr. orvos, demokratapárti és Deák Lajos szocialistapárti, törvényható­sági bizottsági tagok ültek.­­ A rendőrök és a tömeg harcának színhelyén ott állt Bezeg-Huszágh Mik­lós főkapitány és Andréka Károly fő­­kapitányhelyettes is. Kiár Zoltán meg­­állította az autót a főkapitány előtt és arra kérte, hogy vezényelje vissza a rendőrséget, ő felelősséget vállal a bok­rok közé szorított munkásság visel­kedéséért. Bezeg-Huszágh­ főkapitány megkérte Klár Zoltánt é­s Deák La­jost, hogy csillapítsák me­g a tömeget, ha eláll a kőzápor, a rendőrség meg­szünteti a kardlapozást. Klár Zoltán ekkor kocsijával a munkások közé hajtott, ezek azonban félreértették Klár Zoltán és Deák Lajos közeledését, azt hitték, hogy autójukkal keresztül akar­nak rajtuk gázolni. A következő pillanatban a tömeg, mint egy test, vette körül a ko­csit, fölborították az autót és a kennülökre kőzáport zúdítottak. A rendőrök alig tudtak utat vágni maguknak az autóhoz. Véres fejjel, összes zagga­toll ru­hában mentették meg az autó uta­sait a feldühöd­ött tömeg karmai közül. Klár Zoltánt vértől bontottan, viasz­sárgán fektették le a Vajdahunyadi vár közelében a pázsitra, a mentők igyekeztek a vérrel borított embert esz­méletre téríteni, ez azonban nem sike­rült. Beszállították a Park-szanató­riumba, ahol megállapították, hogy rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett, fején, vállán, mellén, mindkét kezén nagy seb van. Deák kisebb ütlegekkel úszta meg, hogy védelmére kelt a tün­tetőknek. A tömeg azonban nem elégedek meg azzal, hogy kiszállásra kényszerítette és elverte "az autó utasait, hanem do­rongokkal, darabokra törték az autót, azután fölgyújtották. Néhány perc múlva, mint hatalmas máglya ég a húszezer pengős automo­bil. Elrendelik a lőfegyverhasználatot Egy óra tizenöt perckor valóságos harctér képét mutatja a Városliget. Másodpercenként ismétlődnek a rend­őr- és csendőrattakok. Meg kell ál­lapítani, hogy a rendőrség legnagyobb Cí&V19 sikk­ossága és t­ippintfilok is, cső­, döt mond most már a felizgatott tö­meg ellenállásán. Amikor ilyen fenyegetővé vált a helyzet, a rendőrség parancsnoka intézke­dett, hogy kardhasználaton felül lőfegyvert is használjanak. Egymásután dördülnek el a fegyve­rek. Recsegés, ropogás hangzott bele ebbe a zűrzavarba. A sortűznek megvolt az az eredmé­nye, hogy a rombolók eszeveszett me­nekülésbe kezdtek. Visszafelé iramod­tak. A milleniumi oszlopnál a­­ kirendelt rendőrség egyik részüket a ligeti főútra igyekezett terelni, másik részüknek az Aréna-útra engedtek elvonulást. A tö­meg törzse azonban keresztülrohant a, kordonon és visszazúdult az Anda­rássy-útra. Itt lovasrendőrök vették, őket üldözőbe. Ugyanekkor értesítést­ küldöttek a Köröndön állomásozó rendsz­örcsapatnak, hogy a tömegnek az Andrássy­­úton keresztül a városba való visszaözönlését akadályozza meg. A menekülő, fütyülő, a beugoló tömeg útját elállották "a rendőrök, mire a tömeg egy része ijedten a Felsőerdő­soron keresztül igyekezett menekülni, másik része pedig zsákutcába jutva, visszarohant az Aréna­ út felé. Közben teherautón csendőrosztagok érkeztek a Köröndre és hozzáláttak ott is a rendcsinálás munkájához. A ligetben az autórombolás után úr­rá lett a rombolás szelleme a tömeg fölött. A tömeg visszavonulásra nem találván utat, szembe találta magát­­a rendőrséggel. A rendőrök előbb szép szóval, később erélyesen léptek közbe és igyekeztek a többezer főnyi tömeget szétkergetni. feldúlják a ligeti vendéglőt Ebből a rendőrség és a tömeg kö­zött veszekedések támadtak, szitkozó­­dások. A tömeg ellenszegült a rend­őröknek, megtámadta őket, a rend­­őrök kardot rántottak. Ugyanekkor a hátrább lévő tömeg megrohanta a Weingruber-féle ál­termet és ott mindent széjjelzúzott. A Weingruber-kávéház előtt nagyob­­bára kommunista munkások tartózkod­tak. Egy óra tájban rombolni kezdtek s törték-zúzták a kávéház berendezését. Ekkor ért ki Peyer Károly ország­gyűlési képviselő ide, aki igyekezett

Next