Kis Ujság, 1931. augusztus (44. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
4 mutatják neki, hogyhol vannak, így szól: — Ugyan, az az öt-hat naplopó! Geszten a főszolgabíró mindenféle címen nagy pénzbüntetéseket rótt ki az emberekre, aztán kimondták, hogy annak, aki a kormánypártra szavaz, nem kell megfizetni a büntetést. Ellenzéki szavazóktól megvonták a vadászengedélyt és a fegyverviselési engedélyt. Aválasztások alatt a törvénytelenségek tömegei fordultak elő. Eckhardt Tibor (a miniszterelnök felé, aki mosolyog): Ezen nem szabad mosolyogni, ez az ország szert is Gaszton: Egy másik kerületben egy előkelő grófi család tagját kiáltották ki kommunistának, mert kisgazdapárti jelölt volt. Kun Béla: Serényi László grófot Megyaszón. Miért MH Szilágyi bocsánatot Bethlentől Gaal Gaszton: A grófnőt, aki egy beteg falusi asszonyt látogatott meg, szuronyos csendőrök kisérték ki a tahiból azzal, hogy tiltott gyűlést tartott. Az egyik orvosi elöttünk ellen tiltott műtét címén indítottak nyomozást a választások alatt. Ezek után önöknek van legkevésbé joguk szemrehányást tenni, hogy ürgyfűtölet van a nép között. Csodálatos,hogy gyűlölik az urakat és Szilágyi Lajost mégis megválasztják, ez csodálatos. Az izgatás terén pedig iskolába járhatunk a képviselő úrhoz. Szilágyi megtámadta az egész független kisgazdapártot, pedig ez a párt politikai tisztesség és hazafiság szempontjából legalább olyan színvonalon áll, mint ő. Szilágyi 1924-ben, mikor még az ellenzék vezére volt, éles támadást intézett a kormány ellen, hitvány bűncselekménynek nevezte azt a módot, amellyel a kormánytöbbséget létrehozták és Bethlen Istvánról kijelentene, hogy bátorságot vett magának és önként megjelent a budapesti bíróság előtt hamis tanúzás céljából. Az elnök erre megvonta Szilágyitól a szót, mire ő tovább folytatta és kijelentette, hogy nem hajlandó ezzel a közönséges gonosztevővel, mármint Bethlen Istvánnal egy teremben lenni. Fülsiketítő lárma tör ki a ház minden oldalán Gaal Gaszton szavaira. Szilágyi Lajos sápadtan ül helyén és úgy kiabál valamit Gaal Gaszton felé. Gaal Gaszton: Igaz, hogy két év múlva azután, pontosan a választások előtt a képviselőházban bocsánatot kért Bethlentől. 1924-ben azonban olyan mázsás gorombaságokat használt Bethlennel szemben, amilyen még a Házban nem hangzott el és ez fölment engem attól, hogy a képviselő úr támadásaira bármikor is válaszoljak. Zugó taps fogadja az ellenzéki oldalról Gaal Gaszton beszédét. Szilágyi Lajos fölugrik a helyéről és válaszolni akar. Az elnök azonban kijelenti, hogy csak az ülés végén kerülhet erre sor. Szilágyi leül és úgy kiabál helyéről: Gaal Gaszton közönséges szélhámos, beszédem közepét nem ismertette. Gaal Gaszton ekkor már nincs a teremben és a képviselők legnagyobb része kivonult. Két szóraplő, aki a tárgyhoz szól Lakatos Gyulakormánypárti) a felhatalmazási törvényről kezd beszélni, közben Szilágyi Lajos újra és újra becsmérlő kifejezésekkel illeti Gaal Gasztont, aki még mindig nincs a teremben. Az ellenzék nagy zajjal fogadjaSzilágyi megjegyzéseit. Lakatos Gyula arról beszél, hogy az országot mégis csak jobban érdeklik a gazdasági kérdések, mint az ilyen személyes ügyek. Helyesli a kormány intézkedéseita bankforgalom korlátozásával kapcsolatban. Akülföld bizalmára van szükség. Szeder Ferenc: Ilyen választás után akar bizalmat? Hajtó vadászat folyt. Lakatos Gyula: Egyes intézmények KIS ÚJSÁG két meg kell szüntetni és takarékoskodni kell a költségvetésben. A Társadalombiztosítónál el kell törölni az aggkori biztosítást. A kölcsönt megkapjuk, de az ország még akkor is keresztül tudná magát vágni a válságon, ha nem kapnánk rövidlejáratú hitelt. A mi gazdasági életünk nem ingadozik jobban, mint az angol birodalomé. Fábián Béla: Ott nem zárják be a bankokat. Lakatos Gyula: A pengő a világ legjobb pénzeivel van egy sorban. A javaslatot elfogadja. Az elnök ezután félbeszakítolta az ülést és ebédszünetet rendelt el. Fábián Béla (szabadelvű volt szünet után az első szónok. Tiltakozott az ellen, hogy személyeskedéssel pocsékolják a Ház idejét. Mindenki — mondta mint a megváltást várja a hétmillió fontos kölcsönt, amely pedig nem több, mint a költségvetés tízéves fölöslege. A betéteknek több mint a fele 1000 pengőnél kisebb, országos érdek, hogy a kisemberek pénzükhöz jussanak. A háború óta a vidéken rengeteg kultúrházat és hétszobás jegyzőlakást építettek, ahelyett, hogy a lakosság kenyérszükségletét biztosíották volna. Az államháztartás helyzete nem katasztrofális, mert a költségvetési hiány mindössze 53 millió pengő. Ezt takarékossággal pótolni lehet. Az adókat azonban nem lehet emelni, sőt már az eddigi adókat sem tudják fizetni. .Mojzes János: Budapesten 100.090 emberen be lehetne hajtani ezt az 33 milliót. Fábián Béla beszéde végén a dugsegélyekről beszélt. A törvényt nem szavazta meg. A szocialisták mm vesznek részt a 33-as bizottságban Peyer Károly ,szocialista azt kérdezte, hogy várjon kell-e Magyarországnak fizetnie a 10 millió pengős jóvátételt, vagy ránk is vonatkozik-e a Hoover-javaslat? Ha augusztus 11-ig fenntartják a pénzügyi korlátozásokat, olyan események következnek be, amelyért, senki sem vállalhatja a felelősséget. Indítsanak azonnal vizsgára ivói augusztus 1 tot, kik csempésztek ki pénzt az országból? Végül bejelentette Peyer, hogy, a szocialisták nem vesznek részt a 33-as bizottságban, minthogy annak nincs hatásköre. A törvényt nem szavazza meg. Szilágyi Lajos mosakodik Szilágyi Lajos az ülés végén válaszolt Gaal Gasztonnak. A választásokor, mint a kormány támogatója lépett föl és Gaal Gasztonnak mindig ellentéte volt — mondta. Maga is szégyelti azt a támadást, amelyet annak idején Bethlen ellen intézett, de ezért már régen elégtételt adott. Felkiáltások az ellenzéken: Tessék már megbocsátani neki miniszterelnök úr! Szilágyi Lajos azzal fejezte be beszédét, hogy Gaal Gasztontól nem fogad el kioktatást, mert Gaal az egyetlen a képviselők közül, aki a Házban verekedett. Az ülés este fél 7 órakor ért véget. Szombat reggel 9 órától már 15 órás ülésen tárgyalják a felhatalmazási törvényt. Bitónalálra ítélte a kecskeméti törvényszék a gátérgyilkos bolgár kertészt Bérencekkel megölette szerencsés vetélytársát, hogy megkaparinthassa a vagyonát A bérgyilkosok közül egyet örök rabságra, kettőt 10-10 évi fogházra, egyet egyévi börtönre és egyet egyévi fogházra ítéltek Megdöbbentő bűnügyet tárgyalt pénteken a kecskeméti törvényszék. Gera István 21 éves földmives, három fiatalkorú legény és Georgieff Illés bolgár kertész állt a bíróság előtt, akiket az ügyészség gyilkosság bűntettével vádol, mert május 3-ról 4-re virradó éjszaka Gátér pest megyei községben meggyilkolták Marinov Antal bolgár kertészt. A gyilkosokat Georgieff bérelte fel és már hónapokkal előre készülődtek a szörnyű bűncselekmény elkövetésére. Két alkalommal is kilesték Marinovot, de tettüket nem tudták végrehajtani. Végre május 3-án, amikor Geráék együtt voltak Marinovval. Gera minden ok nélkül belekötött a kertészbe, akit a veszekedés hevében a földre tepertek, betömték a száját, majd Gera addig verte kapával a fejét, amíg meg nem halt. A szoba ajtajában tartózkodott Georgieff, és állandóan biztatta bérenceit a gyilkosság véghezvitelére. A borzalmas tett után a gyilkosok Marinov összeroncsolt fejét zsákkal letakarták, majd a holttestet targoncán kitolták a vasúti töltésre. Azt a látszatot akarták ugyanis kelteni, mintha a kertész öngyilkosságot követett volna el. Hajnaltájban azután a motoros vonat mozdonya össze is roncsolta a holttestet, a nyomozás során azonban csakhamar kiderült, hogy Marinov gyilkosságnak esett áldozatul. A pénteki tárgyalás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Gátérről, a gyilkosság színhelyéről, rendkívül sokan jöttek el a tárgyalásba. A tárgyalás elején az elnök bejelentette, hogy névtelen levelet kapott Gátőrtől, amelyben azt írják, hogy a tanúként szereplő Tóth Pál, a meggyilkolt Marinov Antal kocsisa" is tudott a gyilkosságról. Ezután a vádlottakat hallgatták ki. Gera István beismerte, hogy hunija, ali diilimta Miuviuy, Al-lat 13 hold földjén. A szomszéduk volt Georgieff Illés, aki a múlt évben tönkrement és Marinovhoz ment kertészfelügyelőnek. A munkábalépésétől kezdve azonban állandóan azon törte a fejét, hogy miként szerezhetné meg Marinov Antal földjét. Végül is őket, Marinov munkásait bérelte fel, hogy tegyék el gazdájukat láb alól. Azt ígérte, hogy ha ő lesz majd a gazdaság ura, kétszeres bért kapnak. A többi vádlott ugyancsak töredelmes vallomást tett. Valamenynyienszemébe mondták Georgieffnek, hogy ő bérelte fel őket a gyilkosságra. Georgieffet a szembesítések teljesen megtörték: halott fehér arccal, remegve ismerte be szörnyű bűncselekményét. A perbeszédek kerültek ezután sorra, majd délután 5 órakor a törvényszék kihirdette ítéletét. Az összes, vádlottakat a vád szerint mondották ki bűnösnek és Gera Istvánt gyilkosság bűntettéért életfogytiglani fegyházra, két fiatalkorú társát gyilkosság bűntettéért 10—10 évi fogházra, Georgieff Illést pedig a gyilkosságra való fel- tmításért kötél általi halálra ítélték. Geseff Károly a gyilkosságban való szövetségért egy évi börtönt és ugyanezért a harmadik fiatalkorit egyévi fogházat kapott. A két utóbbi kivételével a vádlottak valamennyien fellebbezést jelentettek be. Az ügyész megnyugodott az ítéletben. Az ítéletet az egész környéken óriási érdeklődéssel fogadták. A kecskeméti törvényszék ugyanis már nyolc éve nem hozott halálos ítéletet. Öngyilkos lett egy budapesti úriasszony, mert szerelmes volt az urába, akitől elvált Megírta a Kis Újság, hogy néhány nappal ezelőtt az Aradi utca 16. szám alatt megmérgezte magát Pogány Dezsőnú■ Az öngyilkosság mögött különös, nem mindennapi tragédia húzódik meg. Az öngyilkos úriasszony tizenegy év előtt ment férjhez Pogány Dezső nagyjövedelmű budapesti vállalkozóhoz. Több éven keresztül zavartalanul éltek. Közben azonban a vállalkozó üzletei mind rosszabbul sikerültek és a gazdasági válság következtében teljesen tönkrement Pogányné, aki jóléthez szokott, nem tudott beletörődni megváltozott életviszonyaiba és bár még mindig szerette az urat, egy napon kijelentette, hogy elválik tőle. Ezt azért határozta el, mert férjének egy barátja, aki régebben is udvarolt neki, kijelentette, hogy nyomban feleségül veszi, ha elválik az urától. Mikor Pogányné közölte tervét, férje eleinte hallani sem akart a válásról, végre azonban éppen az asszony jövőjére való tekintettel beleegyezett a dologba és így néhány hét előtt jogerősen elválasztották egymástól aházaspárt. A férj volt barátja most már az aszültig, YÜÍ£££ÖXklriini Mércéért, éS hamarosan ki is tűzték az uj házasság határnapját. Ekkor azonban Pogányné ijedten eszmélt rá, hogy még mindig halálosan szereti volt férjét. Ezt lassanként vőlegénye is észrevette és fájó szívvel bár, de beleegyezett abba, hogy a tervezett házasság időpontját elhalasztják. Pogányné idegeit mindjobban felőrölték visszás helyzete miatt vívott lelkitusái, úgyhogy szerdán délután felment volt férjének Aradi utcai lakására és ott bezárkózva, szublimátot és arzént vett be. Férjének mindössze egyetlen szót irt búcsúlevelében: »Szerettek.« Mikor az öngyilkosságot észrevették, a szerencsétlen asszony már eszméletlen állapotban volt. Nyomban a szanatóriumba szállították, ahol az orvosok azon munkálkodnak, hogy Pogánynét megmentsék az életnek. A szanatóriumban megjelent az asszony vőlegénye is, azonban Pogányné családja nem engedte a betegágyhoz. Ellenben az aszszony volt férje, Pogány Dezső, állandóan a szanatóriumban tartózkodik és kijelentette, hogy volt feleségével, amint felgyógyul, jura tóUSSIM,Jfót- '