Kis Ujság, 1931. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

1931 szeptember 1 Ma folytatja a népjóléti minisztérium vizsgá­atát a 6-os bizottság A költségvetés felülvizsgálatára ki­küldött hatos bizottság kedden foly­tatja munkáját a népjóléti miniszté­riumban. A minisztérium ügyvitelének átvizsgálása után fog javaslatot tenni a bizottság azokra a tervekre vonat­kozóan, amelyeknek a révén esetleg folytatólagos csökkentést lehetne elérni a költségvetésben. három pengő a búza Sárváron A sárvárkörnyéki, vasmegyei gazdák nyomorának megdöbbentő bizonyítékát szolgáltatta a legutóbbi sárvári vásár. A környékbeli gazdák szekérszám hordták be búzájukat eladni. Vevő azonban nem akadt, a kereskedők pe­dig nem igen vásároltak. A megszo­rultak!­ gazdák nagy része aztán 3, 3,50, legfeljebb 4 pengőért és a bolik­­­áért adta oda búzája és a rozs méter­mázsáját, csak hogy pár pengőhöz jus­son. Egy esztendei munka keserves gyümölcsét igy kell elkótyavetyélnie, mert a gabonának nincsen ára neki pedig kell a­ pénz. Pokolgéppel üldöznek a bolsevisták egy volt cári testőrtisztet Stefanov Vladimír egykori cári test­őrliszt ellen, aki a bolsevizmus elől szökött Olaszországba, egy milánói kis szállodában bombamerényletet kísérel­tek meg. Szombaton a posta henger­­alakú tokot hozott számára, amelyre az volt írva, hogy nyomtatvány. A por­tás vette át s minthogy Stefanov nem volt odahaza, letette a csomagot az asztalra. Rövid idő múlva nagy dör­renés rázkódtatta meg az épületet, a robbanás mindent elpusztított a fül­kében és a portás hüvelykujját letépte. Csak annak köszönheti megmenekülé­sét hogy a bejáratnál állott, mikor a robbanás történt. Ez már a második merénylet ellene ugyanebben a szállóban. Három évvel ezelőtt szintén postacsomagot küldtek neki amely a kezében robbant fel üldözött őzeké. Hogy először tekintett a tükörbe, a csodálkozás kiáltása tört fel szépmetszésű ajkáról. Szép volt, mint az álom. S hogy kijárhatott már az emberek közé s először ment végig a kisváros utcáin, minden nő megfordult utána. Az ablakok kinyitottak végig az utca­sorokon. Érzékeny búcsút vett az orvostól, akit ujjáteremtőjének nevezett el. * Sokáig nem hallatott magáról. De egy év múlva, viharos téli estén vá­ratlanul megjelent az orvos rendelő szobájában. Alig köszönt. — Doktor! — mondotta rekedten. — Adja vissza régi külsőmet. — Miért? — kérdezte az orvos ijed­ten. — Nincs nyugtom a nőktől.­ .Üldöz­nek. Darabokra akarnak tépni. Félté­kenységük még a sírba visz. Zsaroló leveleket írnak. Mindegyik magáénak akar, kizárólagosan és egészen. Ön­gyilkos kísérletekkel fenyegetőznek. Minduntalan fxtirányba kevernek. Még Tekla is. Vitriollal akart leönteni. Fáradtan roskadt le a székre. Sóhaj­tott. — Míg nem szerettek, boldogabb voltam. Legalább nyugodtan éltem. Doktor! Ritt akarok lenni újra. Vará­zsolja vissza régi külsőmet. Az orvos izgatottan pattant fel a helyéről. — Ne kívánja a mestertől, hogy el­rontsa a művét, amit ő alkotott. Ön az én legszebb alkotásom. Nem rombol­hatom össze. Két karját tiltakozóan tárta ki. Aj­tót mutatott az ifjúnak. KIS ÚJSÁG Eltörlik a városi főispánságokat Szegednek hír szerint főpolgármestere lesz a jövőben Egyesítik több csonka vármegye főispánságát A költséges és mégis gyengén mű­ködő közigazgatás egyszerűsítése, ame­lyért annyiszor szállt síkra a Kis Új­ság, a pénzügyi helyzet kényszere alatt végre talán megvalósul. A belügyi tárca költségeinek apasztása elsősorban a csaknem egészen fölösleges főispáni intézményre terelte az illetékes ténye­zők figyelmét. Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter megkezdte a fő­ispáni kérdés tanulmányozását, ami­ben meglehetős szakértelme van. Hi­szen ő maga is hosszú ideig volt fő­ispán. Olyan rendszabályokra készül, amelyek alapján lényeges megtakarítá­sok várhatók. Ezért elhatározta, hogy a kisebb megyék főispáni állásait összevonja, a törvényhatósági vá­rosok főispáni állásait pedig meg­szünteti. Egyetlen kivétel hír szerint­­ Szeged városa lesz, amely főpolgár­mestert fog kapni. A több mint 130.000 lakosú nagy alföldi város különleges elbírálásban részesül nagy nemzeti hivatásánál és határszéli fekvésénél fogva. Szeged főpolgármesterének a mostani főispán, Aigner Károly dr. van kiszemelve. A Szegeddel szomszé­dos Hódmezővásárhelyt összevonják Csongrád megyével, amelynek Farkas Béla a főispánja. Hasonlóképpen kö­zös főispánt kap Borsod megye és Mis­kolc városa. Ezáltal Mikszáth Kálmán miskolci főispán megbízatása fölösle­gessé válik, de kárpótolni fogják azzal, hogy berendelik a belügyminiszté­riumba. Egyesíteni fogják Hajdú megye és Debrecen főispánságát. Az eddigi tervek szerint Abaújtorna, Szatmár, Lgocsa és Zemplén vármegyéknek csak egy főispánja lesz s erre az állásra Széll József zempléni főispánt fogják kinevezni, mig Péchy Miklós, a mostani szatmár—ugocsai főispán távozik. Szó van arról is, hogy Csonka-Bihar megyét Hajdumegye fő­ispánja alá rendelik s igy Vay László báró bihari főispán fölöslegessé válik. A Dunántúl is nagy változások lesz­nek. Eisztergom- és Kom­árom megye fő­­ispánságát egyesítik a győrmegyei­­vel, továbbá Vasmegyét Zalával. Sopron megmarad önálló főispánság­­nak, de Tolna megyét vagy a veszp­rémi, vagy a fejérmegyei főispánság­­hoz csatolják. Jankó Ágoston tolnai főispán tehát távozni fog. Megszűnik továbbá a kecskeméti főispánság is, amelynek Fáy István volt az ura, a szolnok megyei főispánság érintetlen marad és Almásy Sándor látja el to­vábbra is. Revolveres tü­ntetés és közóper a szombathelyi pórválasztás után mm ■■■ in «Bna­n­­ Ernszt Sándor közoktatási miniszter lemondása után — mint a Kis Ujség megírta — új képviselőválasztást ír­tak ki Szombathelyen, amelyet augusz­tus 23-ikán tartottak meg A három jelölt: Csekonics Iván gróf keresz­­ténypárti , Tóth László keresztény­szo­cialista és Kiskos István pártonkí­­vüli közül Csekonics és Tóth László között pótválasztásra került a sor. A vasárnapi pótválasztáson a két jelölt fej-fej m­ellett küzdött. Németh Gyula dr. választási elnök, 7 óra után hirdette ki az eredményt az órák óta izgatottan várakozó 3000 főnyi tömeg előtt. A leadott szavazatokból Csekonics Iván grófra 5880, m­íg Tóth Lász­lóra 4761 szavazat esett. Csekonics Iván gróf tehát 1137 szó­többséggel a kerület megválasztott kép­viselője lett. A Tóth-pártiak az eredmény kihir­detése után­­Parányi Ferenc főispán és a választási elnök­ ellen parázs tünte­tést rendeztek. Egy fiatalember közben revolvert rántott és állandóan azt kiabálta, hogy lelövi az új képviselőt. A körülötte állók csak nagy nehezen tudták megfékezni. Röviddel­­később Csekonics egyik főkortesét, Piros Sán­dor Rumi­ utcai kiskereskedőnek a háza elé vonultak és kőzáport­ zúdítottak az ablakokra. A tüntetők ezután benyomultak a kiskereskedő üzle­tébe és ott mindent szétromboltak. Ugyanekkor számosan Tóth László la­kása elé vonultak fel és mindaddig nem rhentek szét, amig Tóth személye­sen meg nem jelent előttük és le nem csillapította őket. Hagy az elkeseredés a közalkalmazottak körében a fizetéscsökkentés miatt A 33-as bizottság szombaton fogadta el a kormány rendelettervezetét, amely a közalkalmazottak fizetését szeptem­ber elsejétől kezdődően csökkenti. A fizetéscsökkentés nagy nyugtalanságot támasztott a közalkalmazottak körében és valamennyi érdekképviseletük tilta­kozó iratot juttatott el a kormányhoz. A vasutasok hétfőn délelőtt küldött­ségben keresték fel Kenéz Béla keres­kedelmi minisztert és kérték, hogy ha már a fizetéscsökkentés elkerülhetet­len, legalább azt intézzék el, hogy a MÁV alkalmazottai egyévi hala­dékot kapjanak a Pénzintézeti Köz­pontnál fölvett kölcsönök vissza­­fizetésére. A miniszter kijelentette, rajta lesz, hogy a kért halasztást a­ vasutasok megkapják. Kiemelte­ a vasutasok haza­fiasságát és áldozatkészségét, majd ki­jelentette, hogy a fizetésleszállítást átmeneti ren­delkezésnek tartja, amelyet a viszonyokhoz mérten nem­sokára megszüntetnek. A nyugdíjas katonatisztek beadvány­ban kérték a kormányt, hogy a fize­­tés­csökkentés alkalmiát jól létezzék el, hogy az érvényben lévő négyféle nyug­díjat közös színvonalra hozzák. Ma ugyanis az a helyzet, hogy aki az idén megy nyugdíjba, az többet kap, mint aki 1927 és 1930 közt tette le a szolgálatot, de még ennél is keve­sebb jut annak, akit 1923 és 1927 kö­zött nyugdíjaztak, aki pedig még ennél is előbb került nyugállományba, alig felét kapja annak, amit az idén nyug­díjazott katonatisztek kapnak. A fővárosi alkalmazottak körében szintén natív az elkeseredés, különösen a kisfizetésűek és a családos emberek között. Általában a közalkalmazottak azt kívánják a kormánytól, hogy ha már a tisztviselők és altisztek illetmé­nyeiből elvesznek, akkor nyúljanak hozzá az ország lobbi, tehetősebb lakosának jövedelmé­hez is. Kiáltó igazságtalanságnak tartják, hogy ez az egy osztály viselje a válság ter­heit, amikor nagyvagyonú kartelvezé­­rek és álláshalmozó vezérigazgatók, busás jövedelmeket élvezhetnek, anél­kül, hogy a kormány a szükséges ál­dozatra­­kényszerítené őket. 8 TIÉlIf-lfu­: közvetlen a vasúti átjárónál­­ és villamos megállónál a Hazai­­ Fatermelő Részvénytársaság­­ telepén, 70—200 négyszögöles TELKEK előnyös, részletfizetésre kap­hatók Érdeklődni a helyszí­nen, Hazai Fatermelő telepén, Thököly-út 103 — Telefon 96-9-95 vagy Magyar Tisztvi­selők Takarékpénztáránál, Mester­ u. 17. Telefon 1. 461-56 Munkálatok folynak­­ a kerületi főkapitányságok meg-­­ szüntetése­­ dolgában is, de eddig nem döntöttek.­ A belügyminiszter azon a véleményen­ van, hogy a kerületi főkapitánysá-­ gokra nincs szükség. Érdekes... Tizen­két év kellett, hogy rájöjjenek. És­ sokszor tizenkét év kellett ahhoz, hogy a költséges főispáni állások összevo­nása napirendre kerüljön. Sokkal előbb kellett volna! És rá fognak jönni még néhány száz olyan ötletre, amelyet a józan közvélemény régóta hangoztat. Kár, hogy előbb megvárták az állami költségvetés összeomlását. Külföldi segédcsapatokat lapott az árdrágítás A közönség körében az a h­­t él, hogy a külföldi, úgynevezett porosz szén minden fajtája a legkiválóbb mi­nőségű. Ennek az ellenkezőjéről győ­ződnek meg azok, akik mostanában vásárolnak külföldi szenet. Egyes kül­földi bányák ugyanis nagyobb mennyi­ségű harmadrendű szenet küldtek Ma­gyarországra és ezt itt ugyanolyan áron hozzák forgalomba, mint a leg­jobb minőségük. Ez természetesen visz­­szaélés, közönséges árdrágítás, ami el­len kíméletlenül fel kell lépni. A ma­gyar közönségnek éppen elég baja van az itthoni árdrágítókkal, semmi szük­ség arra, hogy még a külföldieket is idetelepítsék. Megszüntetttek egy sereg állást a társadalobiztosítók Ernszt Sándor népjóléti miniszter­nél hétfőn megjelentek a szocialista szakszervezetek kiküldöttei és kérték, hogy a levesosztás helyett a kormány munkanélküli segélyeket adjon. Tiltakoztak továbbá a Társadalom­biztosító öregségi és rokkantsági ágá­nak megszüntetése ellen, mert vélemé­nyük szerint nagy csapást jelentene azokra az öreg munkásokra, akik már megkezdték nyugdíjrészleteik befizeté­sét, ha elesnének az aggkori támoga­tástól. Ernszt miniszter­ kijelentette, hogy az öregségi biztosítás felfüggesztéséről még eddig nem tárgyalt, a Társada­lombiztosítónál azonban a legközelebb nagy takarékossági átszervezés lesz. Jelenleg ugyanis négy alelnöki, öt igaz­gatói és huszonöt aligazgatói állás van. Ezek közül többet megszüntetnek. — A kormánynak — mondotta Ernszt Sándor — eltökélt szándéka, hogy a téli hónapokban biztosítja az ínségesek ellátását. Leszállították a kenyér és a h­ús árát Celldömölkön. Gerbits Elek dr. főszolgabíró közbelésésére a cell­­dömölki pékek leszállították a barna kenyér árát 40 fillérről 36-ra. A hen­tesek is engedtek. A marha- és a borjú­hús árát 20 fillérrel mérsékelték kilón­ként. A marhahús ára most 1.000 , l.so, a borjúhúsé 1.60—2­20 pengő.

Next