Kis Ujság, 1932. szeptember (45. évfolyam, 195-219. szám)
1932-09-01 / 195. szám
1932 szeptember 1 érő helyzetét és kifejti, hogy amikor az összes hatalmak fegyverkeznek, Németországtól sem lehet elvenni azt a jogot, hogy biztonsága érdekében a hadseregét fejleszthesse. Schleicher német hadügyminiszter evvel a kérdéssel kapcsolatosan kijelentette, hogy, egy 65 milliós népet nem lehet tovább pária gyanánt kezelni. Ha Németországtól megtagadják az egyenlő jogú fegyverkezést, akkor nem vesz részt a leszerelési értekezlet előkészítésében és nemzeti uton fegyverkezik. Az eddigi megalkuvó német kormányok után ez a férfias hang visszhangra talál majd az egész világon. A német öntudat ébredését jelenti és kétségtelenül riasztó hatású lesz Párizsban. Visszavonták a látszató-reletet Az országos tiltakozás, amit a háromnappal ezelőtt kibocsátott új, látszatadó- rendelet keltett, teljes eredménnyel járt.1 .Kenéz Béla kereskedelmi miniszter szerdán a kormány nevében kijelentette, hogy a rendelet a legrövidebb időn belül visszavonják. A miniszter szerint a nagyobb adófizettők életmódjának nyíltan és titokban, való megfigyeltetése nem volt szándéko-ban a kormánynak és a sérelmes utasítás csak tévedésből került a rendeletbe. Amennyire elismerés illeti a minisztert, hogy gyorsan teljesítette a dolgozó polgárság jogos kívánságát, anyaijára kívánatos, hogy ilyen mélybe vágó tévedések — amik valóságtas gazdasági riadalmat keltenek — ne fordulhassanak elő. A látszatadórendelet visszavonása örömmel tölti el az ipart és kereske-delmet, amely valóságos lidércnyomás-tól szabadult föl. Különösen fontos, hogy a forgalomnak, a gazdasági életnek szabadságát ne korlátozzák nálunk most, amikor a gazdasági helyzet az egész világon javuló irányzatot mutat. n Nem lehet megállapítani az érdi repülőszerencsétenség okát Megírtuk, hogy az érdi repülőtéren kedden lezuhant a műegyetemi sportrepülőegyesület egyik fiatal pilótája, Galamb Gusztáv. A repülőgép pozdorjává tört és a pilóta szörnyethalt. A szerencsétlenség után az érdi csendőrség azonnal megindította a vizsgálatot, hogy megállapítsák a borzalmas szerencsétlenség okát. Tekintve, hogy a gép teljesen összetörött, vezetője pedig anélkül, hogy eszmélésre tért volna, meghalt, a szerencsétlenség okának pontos megállapítása csaknem teljesen lehetetlen-Kara Jenő, a Magyar Aero Szövetség alelnöke Galamb Gusztáv katasztrófájával kapcsolatban kijelentette, hogy az ilyen szerencsétlenségnek kétféle oka lehet. Egyik az, hogy a gép vezetője súlyos kormányzási hibát követ el, a másik pedig, hogy a repülőgép valamelyik alkatrésze eltörik. Galamb Gusztáv, aki kiváló képességű pilóta volt, semmi esetre sem követhetett el olyan súlyos hibát a gép vezetése körül, amely a katasztrófára vezethetett volna, így tehát minden valószínűség szerint a gépnek történhetett hirtelen valami baja, de hogy ez mi volt, azt most már — tekintve, hogy a gép teljesen összetörött — lehetetlenség megállapítani. Galamb Gusztáv édesapja Galamb András MÁV felügyelő. A szerencsétlenül járt fiatalembernek, aki 1910-ben született, egy testvére volt, a nála négy évvel idősebb testvérbátyja, András, a megrendítő szerencsétlenség szemtanúja, akire még az a szomorú kötelesség is hárult, hogy a családját a borzalmas eseményről értesítse. A rokonszenves fiatal pilóta halála az egész országban nagy részvétet keltett. : r. , - fhami mutio üzem íme Porz elére beküldendő. Rácz patika Bikíuhajas. KIS ÚJSÁG Borzalmas gyilkosság a budapesti Zitatelepen Baltával verte agyon vejét az anyósa A megölt fiatal férj az egész környék réme volt Borzalmas gyilkosság történt szerdán reggel 6 óra tájban a főváros kilencedik kerületének külső részén, az úgynevezett Zita-telepen. A telep helyén a háború alatt hadikórház volt. Később a kórházbarakokat hajléktalanoknak adták bérbe. A telep 57. számú barakjának 10. számú lakását bérelte 1925 júliusa óta özvegy Fekete Józsefné 44 éves konzervgyári munkásnő, aki négy gyermekével költözött az alig négy négyzetméternyi kis szobácskába. Két év előtt Feketénének egy 20 éves fia és egy 13 éves leánya halt meg gyors egymásutánban. Legidősebb fia Vas megyébe, Farkasfa községbe költözött. Nem sokkal a két haláleset után Feketéné nagyobbik leánya, az akkor 17 éves Annus megismerkedett Csavajda József 19 éves soffőrrel. A soffőr szülei ugyancsak a Zita-telepen laktak. Az öreg Csavajda különben szolga, a felesége pedig takarítónő a Bálint-klinikán. Csavajda József rövid udvarlás után meg kérte a szép Fekete Annus kezét és hamarosan meg is volt az esküvő. A fiatal soffőr, aki az egyik fővárosi taxivállalatnál volt alkalmazva, a házasság után egyszerre megváltozott. A fiatalok együtt laktak Fekete Józsefnével, de az esküvő után alig pár hónappal állandóan perpatvartól volt hangos az 57-es bárak környéke. Csavajda kocsmázni és kártyázni kezdett. Emiatt hamarosan elbocsátották a taxivállalattól és azóta — mintegy másfél éve — nem volt sem állása, sem keresete. A háromtagú családot az anyós tartotta el, aki tizenöt év óta legszorgalmasabb munkásnője az egyik fővárosi konzervgyárnak,jének, hogy elmegy leányáért. Csavajda ugyanis azt hitte, hogy felesége egyik rokonánál tartózkodik a Mária Valériatelepen. A soffőr azonban nem várta meg anyósa visszatértét, hanem ismét eltávozott hazulról és a Zita-telepen levő Szatmári-féle vendéglőbe ment. A beborozott embernek, akit különben a vendéglőben nagyon is jól ismertek, nem akartak újabb szeszesitalt adni, mire botrányt csapott. A vendéglős rendőrt hívott, aki kivezette Csavajdát a vendéglőből és az Ernő utcában levő rendőrőrszobára akarta kisérni, mert a garázda embernél hatalmas kést talált és Csavajda azzal fenyegetődzött, hogy mindenkit leszúr. A rendőr közbelépésére Csavajda elcsendesedett. Megkérte a rendőrt, engedje meg, hogy hazamenjen. Megígérte, hogy csendesen és rendesen fog viselkedni. Alig távozott azonban el a rendőr, Csavajda visszatért a vendéglőbe és ismét botrányt csinált. A helyiség tulajdonosa megint rendőrért küldött. Csavajda ekkor kirohant a vendéglőből és hazaszaladt. De nem a szállába ment be, amelynek díványán szokott aludni, hanem a mellette levő keskeny kamrában a földön vetett magának ágyat, azután a kamra ajtaját magára zárva, lefeküdt. A rendőr a vendéglős kérésére el is ment Csavajda lakására, de mert a szobában nem talált senkit, azt gondolta, hogy a garázda soffőr nem tért haza és eltávozott. Fekete Józsefné az éjszakát az egyik szomszéd barakban töltötte, ahonnan reggel fél hatkor visszament saját lakásába, hogy magának és vejének reggelit készítsen. Aprófára volt szüksége, de mert az ő fejszéjének nyele eltörött, átment a szemben levő barakban lakó Bogács Gyula rendőr felesége és fejszét kért tőle kölcsön. Mikor onnan visszatérve benyitott lakásába, Csavajda már ébren volt. Amint Feketénét meglátta, nyomban lármázni kezdett és ismét feleségét követelte az idős asszonytól, kezelt a véres test színhelyére. Vitéz Verőczey Béla rendőrkapitány nyomban kihallgatta Fekete Józsefnét, aki a következőképpen mondta el a történteket: — Aprófát vágtam a fejszével a tűzgyújtáshoz. Még a kezemben volt a vágószerszám, mikor bementem a szobába, hogy gyufát hozzak ki. Vöm, aki a kamrában aludt, hajnalban bement a szobába és amikor én beléptem az ajtón, fölébredt. Nekem ugrott és a feleségét követelte tőlem, azután fojtogatni kezdett. A zsebéhez kapott, ahol hatalmas kését szokta tartani. Rettenetesen megijedtem, mert olyan feldühödött volt, biztosra vettem, hogy a késsel meggyilkol. „ Ijedtségemben a kezemben levő baltával háromszor feléje sújtottam. Mikor leesett a földre, tértem csak eszmélethez és nyomban jelentkeztem a rendőrnél. . . Az asszony elhagyja a garázda férjet ! Csuvajdát felesége és anyósa is váltig kérték, hogy hagyjon fel a kocsmázással és nézzen munka után. A soffőrnek azonban tetszett a munkátlan élet és ha naphosszat tartó henyélés után elment hazulról, akkor munkakeresés helyett valamelyik kocsmába vette útját. Dorbézolásaira anyósától és feleségétől kért pénzt. Amikor ezek megelégelték Csavajda henye életét, a munkanélküli soffőr * • fenyegetésekkel kényszerittlte őket arra, hogy odaadják neki a pénzüFeketénél és leányát igen elkeserítette ez az állapot. Szomszédaik rábeszélésére a fiatal asszony el is akart válni garázda urától, de mikor ezt Csavajda tudomására hozta, a soffőr valósággal megvadult és össze-vissza verte a vézna asszonykát. Feketéné egy alkalommal a rendőrségen panaszt is tett veje ellen életveszélyes fenyegetés miatt. Akkor Csavajdát beidézték a rendőrségre, de mert megfogadta, hogy ezentúl rendesen fog élni és mert anyósa visszavonta az ellene tett panaszt, elengedték. Attól a perctől kezdve azonban, hogy eltávoztak a rendőrségről, még elviselhetetlenebből bánt a részeges soffőr családtagjaival. Feleségét lobbibee véresre verte, s ezért a fiatal asszony egy hét előtt Vasmegyében lakó bátyjához utazott. Ettől az időtől kezdve Csavajda József viselkedése még kibirhatatlanabbá lett. Mindennap hangosan veszekedett anyósával, mert neki tulajdonította azt, hogy a felesége otthagyta. Hol a feleségem?... Kedden este megint vendéglőben volt Csavajda és 11 óra tájban boros fővel jött haza. Feketéné ekkor már aludt, de a garázda vő durva kiabálással felkötötte és feleségét követelte tőle. Egy órán belül hozza haza a feleségemet, — kiáltotta dühödten a részeg ember — különben rossz vége lesz a dolgnak! Feketéné félelmében azt mondotta be „Megöltem a vémet...“ Hogy a következő percben mi történt a kis lakásban, arról pontos adat még nincs a rendőrség kezei között. Tíz perccel azután, hogy Feketéné Bogácséktól a fejszével elment, hatátsápadtan támolygott ki ismét lakásának ajtaján. Roskadozó léptekkel a Hungária körút és Üllői-út sarkán álló rendőrőrszemhez ment és igy szólt hozzá: Tartóztasson te, biztos úr, megöltem a vémet. A rendőr először azt hitte, hogy a magából kikelt, remegő asszony elmebeteg. Feketéné azonban továbbra is bizonygatta, hogy néhány perc előtt meggyilkolta vejét. — Önvédelemből ütöttem agyon egy fejszével, mert megtámadott. Nagyon megijedtem tőle, azt sem tudtam, hogy I mit teszek. A rendőr visszakisérte a még mindig remegő asszonyt a baraklakásba. Mikor a kisszoba ajtaját kinyitotta, borzalmas kép tárult szeme elé. A négy négyzetméter terüséül szoba padlóján ujjnyi vastagon állott az alvadt vér. A bejárattól két lépésnyire borzalmasan összeroncsolt fejű ember feküdt a fülelőn. Törzse még vonaglott egyet-egyet és a lábak is, amelyek feljebb, egy alacsony pamlagon feküdtek, ugyancsak meg-megvonaglottak. A rendőr a telep gondnoki hivatalából nyomban telefonált a mentőknek és jelentette a borzalmas gyilkosságot a főkapitányságnak is. A mentők még élesben találták ugyan a rettenetes sebeiből vérző Csavajdát, de meg sem kísérelték a sebek elkötését, mert látnivaló volt, hogy a rettenetesen összevagdalt ember már csak pillanatokig él. , Negyed hét után néhány perccel, anélkül hogy eszméletét visszanyerte volna, Csavajda József meghalt Röviddel ezután rendőri bizottság érs A véres szoba Csavajdáék kis szobájában két ágy áll egymás mellett, velük szemben a pamlag, amelyen Csavajda lábai voltak. A soffőr ezen a pamlagon szokott aludni, míg a két ágy felesége és anyósa hálóhelye volt. A pamlag mellett fehérre festett konyhaszekrény, azon néhány, üveg paradicsom. Egy rozoga konyhaasztal és két szék egészik ki a kis szoba bútorzatát. A falakon szentkép és több bekeretezett fénykép. * , j — Szerencsétlen gyermekeim, —, mondja a fényképekre Feketéné. '! ,j Az ágyneműek össze-vissza dobálva'; az egyik dunyha felhasítva, a pehely kiszűrődött belőle, vörösre festette őket Csavajda kiomlott vére. Az ágyon töröttlábú szék hever. — A rém dobta hozzám még az éjszaka, — vallotta Feketéné. — A petróleumlámpát is hozzám vágta. Isteni csoda, hogy nem gyulladt meg a fából készült barak. — Nyolc órakor a borzalmasan összehasítolt fejű holttestet, melynek agy-veleje is kilátszott, a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, Feketénét pedig a rendőri bizottság a főkapitányságra kisérte. ” Ott özvegy Feketéné ugyanúgy mondta el a véres tragédia lefolyását és annak előzményeit, mint az első kihallgatásakor lakásán. I , • ■ ” i Azzal védekezett, hogy önvédelem- j böl ötte meg a vejét. -u — Nem sajnálja, amit tett? — kérdezték tőle a rendőrtisztviselők. Feketéné sírva fakadt. Csendesen zokogva felelt: — Bizony, nagyon sajnálom. Nem akartam én agyonütni, de féltem, hogy ő végez velem. Jaj, Istenem, mi lesz velem most?!... . . . 3 A tanuk a gyilkos anyós javára vallanak Vitéz Verőczey Béla dr. rendőrkapitány, a nyomozás vezetője szerdán délelőtt egész sereg tanút hallgatott ki a Zita-telepi dráma ügyében. A tanuk valamennyien megerősítették Feketéné vallomását és elmondták, hogy Csavajda nemcsak családját rémezgette garázdálkodásával, hanem az egész Zita-telep retteget tőle. Valószínű, hogy Feketéné tényleg önvédelemből sújtott a kezében levő baltával Csavajdára. A rendőrség csütörtökön több tanút hallgat ki az ügyben és ezért egyelőre még nem tartóztatták le özvegy Feketénét, hanem csak őrizetbe vették, t. p. SOFFOmSLTEX FIGYELMÉBE! .Mielőtt bárhova beiratkoz- Byárorsz^Sei^régibb^ t^esití1 \tri? fSa?at h»Ud/P^t’ EarpfmstebwftS,£120;| hírség bengiqfcpt.) ~ s Telefon_41 2—41.}