Kis Ujság, 1937. március (50. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

Kedd, 1937 március 2 // /%" •O 50. évfolyam 49. szám '^x ’ 1L/ ÁRA Q FILLÉR 'AZ ELŐFIZETÉS ARA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, k­krrett eu pol­ITIKAI NAPIL­AP NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ. FÉLÉVRE 12 PENGŐ, FŐSZERKESZTŐ: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ. , 1... . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE, LÉVAI JENŐ BUDAPEST, VL, ARADI­ UTCA 8. TELEFON: 1­207­28 POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA: 10.957. LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. Pécs, vagy amíg a tervekből valóság lesz Nincs senki az ország dolgozó társa­dalmában, aki minden fenntartás nélkül ne tenné magáévá azokat a megállapítá­sokat, melyeket Bornemisza Géza hétfői előadásában ismertetett. Való igaz, hogy a magánalkalmazottak jogviszonya a munkaadókkal alig valami­vel jobb, mint a fehér rabszolgaság. Sor­suk állandó bizonytalanság. Szabad pré­dái ők gazdasági lehetőségek általuk irá­­nyíthatatlan változásainak, alkalmazóik szeszélyének, jó vagy rosszakaratának. Ha tehát a miniszter ebben a vadonban, me­lyet — igen helyesen — a tőke másfél­száz év alatt megszerzett túlzott hatal­mával magyaráz, rendet akar teremteni, célkitűzésében mindenki örömmel áll melléje. A munkásosztály életlehetőségének ja­vítására, polgári színvonalra emelésére irányuló törekvéseiben reméljük, meg is tud majd birkózni a tőke túlméretezett erejével és befolyásával. Ha meg tudja valósítani a hirdetett reformokat, akkor maga a munkásosztály is nagyon hamar belátja majd, hogy a termelést gátló és sokszor veszélyeztető sztrájk­jogot kor­látozni kell. Mihelyt a tőke nem szabja meg önhatalmúlag, felelőtlenül és min­den lelkiismereti aggodalom nélkül a megvásárolt munkaerő árát, akkor a munkás is elveszti jogát, hogy ezt az erőt annyiért adja, amennyiért akarja. Ma azonban, amikor a tőkés ellen a munkás­nak nincs egyéb fegyvere, mint a sztrájk, igen egyoldalú dolog volna a dolgozók kezéből ezt az egyetlen fegyvert is ki­csavarni. Annál igazságtalanabb ez, akik a sztrájk a bérharcot kezdő munkástól felmérhetetlen ön­­feláldozást követel. A minisz­ter tehát helyesen látja a dolgok össze­függését. Amíg azonban a meglátás kö­vetkezményeit nem viszik át a g­y­a­k­o­r- l­a­t­i életbe, addig neki is sok mindent meg kellene értenie. Hogy e kérdés szomorú időszerűségére térjünk át, nyíltan megmondjuk, hogy a mostani szomorú pécsi esetnél — bármennyire is elismerjük a miniszter jó­szándékát — ennek a meglátásnak a nyo­mait nem látjuk egészen tisztán. Amíg a munkásság bérkérdése intézményesen nincs szabályozva, mindenkinek meg kell érteni, hogy az a négyezer munkás, akiknek a sztrájkolók a szó legteljesebb értelmében sa­ját életük kockáztatásával megszerezték munkájuknak jobb bérét, nem tűrhetik el azt, hogy ezeket az embereket egyik napról a másikra kenyör­­telenné tegyék. Ezen a ponton te­hát — a mi véleményünk szerint — a miniszternek csak akkor lenne igaza, ha a fentebb ismertetett célokat már el is érte volna. Ha a tervek nem volnának még csak tervek, hanem valóságok, ak­kor jogos lenne a miniszternek az az ál­láspontja, hogy az elbocsátott munkáso­kat nem veszi védelmébe. Mindezektől a szempontoktól függet­lenül az ország nyugalma, a dolgozók kö­rében észlelhető különböző irányú, de egyformán felforgató célú mozgalmak egyáltalán nem teszik kívána­tossá, hogy mesterségesen vér­tanukat teremtsünk és szapo­rítsuk az elkeseredett embe­rek számát. A munkásoknak együttérzése feltétlenül tiszteletreméltó erény. Kánya Kálmán külügyminiszter nagy beszéde külpolitikánkról óriási izgalom a pécsi bányászon Kilakoltatása miatt Pécsről jelenti a Kis Újság kiküldőit munkatársa. Beszámolt a Magyar Hétfő arról, hogy a pécsi bányamunkásság­ vasárnapi ülé­sén kimondotta az általános sztrájkot. A sztrájk kimondásának közvetlen oka az volt, hogy a­­bánya-.igazgatóága fed bőr­onyás­nak e­rprosszlevélben felmondóit és közölte velük, hogy hétfőn már nem tart igényt szolgálataikra. A szociáldemokrata párt pécsi titkársága azonnal gyűlést hívott össze, amelyen rend­kívül izgatott hangulatban tárgyalták le az eseményeket. Tolnai József szociáldemo­krata párttitkár beszédében hangoztatta, hogy a vasasi telep hány­ásolfigy­előjének té­vedése a felmondások közvetlen oka. Sze­rinte az éhségsztrájk megszervezésével gya­núsított munkások ártatlanok. Felszólította a munkásságot, hogy társaikat védjék meg. A pécsi munkásság rövid tanácskozás után elhatározta, hogy a DGT által hétfőn­ reggelre kitűzött munkakezdésen nem veszi részt és kimondja az általános sztrájkot.­ Így történt azután, hogy hétfőn reggel hat órakor a várt 7.00 munkás helyett mindössze 136-an je­lentkeztek a felügyelőknél , és , borsát­, ,­koztak le felvonón a tárnák mélyébe. A sztrájkoló munkások Pécsbányatelep, Mecsekszabolcs és Vasas utcáin sétálgatnak. Csoportokba verődve vitatják meg a leg­újabb eseményeket és hangoztatják, hogy elbocsátott társaikkal együttéreznek, és sor­sukban osztozni akarnak. A múlt heti éhségsztrájk színhelyénél, a Thomen-akna bejáratánál izgalmas jelene­tek játszódtak le.­­ A sztrájkoló munkások az aknához ve­zető utat elálltak és a munkára igyek­vőket megakadályozták abban, hogy az aknába leszállhassanak. Nagy feltűnést keltett Bornemisza Géza­­ iparügyi miniszter nyilatkozata, amely sze­rint az Iparügyi Minisztérium a maga részé­ről lezártnak tekinti a pécsi bányászok ügy­ét A tanácskozások eredményt hoztak a miniszter nyilatkozata szerint, , mert a DGT a bérlevonást megszüntette, ami azóta a pécsi bányában történt, az már hatalmi sztrájk. Ez már rendészeti kérdés és a belügyminisztériumhoz tartozik. Ugyancsak izgalommal tárgyalják a belügy­minisztérium hivatalos álláspontját, amely szerint nem engedik meg, hogy azokat a mun­kásokat, akik dolgozni akarnak, a sztrájkolók megakadályozzák tevékeny­ségükben. A hangulat meglehetősen feszült és jellemző a helyzetre, hogy a világlapok tudósítói még mindig Pécsett tartózkodnak és naponta ad­ják jelentéseiket táviratban és telefonon Európának, úgyszólván minden nagyobb vá­rosába, sőt Amerikába is. Csatlakoztak a sztrájkhoz a keresztényszocialista bányászok is A bányában ezalatt lassan folyik a munka. Mivel a bányászok az előírtnál jóval kisebb létszámban jelentek meg, csupán a Széchenyi- és András-aknában indult meg a szén fej­tése, a Szent István-aknánál és a Thomen­­aknánál csak üzembiztonsági munkára száll­tak le a bányászok. A pécsi bányamunkásságnak a Keresz­­tényszocialista Pártba és a Nemzeti Munkaközpontba tömörült része hétfőn délelőtt gyűlést tartott, amelynek során határozatilag kimondották, hogy a sztrájkoló szociáldemokrata munkások­kal teljes mértékben azonosítják magu­kat és ugyancsak nem hajlandók a mun­kát megkezdeni. A szociáldemokrata párt örömmel vette tu­domásul az ellentétes politikai nézetet vallók csatlakozását és hivatalosan is kijelentette a párt vezetősége, hogy becsületes, föld feletti, nyílt sztrájkról van szó, amelyért a szak­­szervezet a legnagyobb nyugalommal vállalja a felelősséget. — A munkásság — mondotta Tolnai párt­­titkár — becsületbeli kérdésnek tartja azt, hogy az elbocsátott emberekkel azonosítsa magát és minden törvényes eszközt felhasz­náljon az elbocsátások mielőbbi hatálytala­nítására. A munkásság képviselői a megegyezés Koronázási szobahiány Londonban óriási gondot okoz a király koronázására érkező rengeteg ven­dég elszállásolása. Külön hivatalt állítottak fel, amely az összes londoni, szo­bákat nyil­vántartja

Next