Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)

1945-08-01 / 99. szám

blagy­­etem miniszter úrnak..." A hadifogoly-kérdéssel, a háborús pusztítással, a pártok együttműködésével foglalkoztak a kisgazdapárti népgyűlések szónokai Az elmúlt vasárnap a Független Kisgazdapárt Kápolnásnyéken és Sár­­bogárdon tartott népgyű­léseket. A pártközpont részéről Kovács Béla belügyi államtitkár, Futó Dezső és Vörös Vince nemzetgyűlési képvise­lők jelentek meg. Kápolnásnyéken a budapesti ki­küldötteket a pusztulás képe fogadta, mert ez a falu annak idején beleesett a Székesfehérvár-velencei vonalba, ahol hosszú hónapokon kereszten hullámzott a harc. Ez volt a németek utolsó védővonala. Nincs egyetlen ház, amelyik épen maradt volna. A háború borzalma elpusztítja az egész állatállományt. De nemcsak Kápol­­násnyék, hanem Keresztes, Moha, Pázmánd, Gárdony, Velence és Se­regélyes községek is hasonló hely­zetbe kerültek. A lakosság gazdasági­lag teljesen tönnkrement, s ha nem kapnak közösségi támogatást, a fal­vak teljes elnéptelenedésével számol­hatunk. Dél-Fejér megyének még három községe: Sárosd, Sárkeresztúr, Sárszentágota is hasonló helyzetbe került. A hadifogoly kérdés A kápolnásnyék­i gyűlést Simon Mihály elnök nyitotta meg. Utána Kovács Béla belügyi államtitkár be­szélt, aki vázolta a politikai helyze­tet s rámutatott arra, hogy hosszú esztendők keserves, kitartó munká­jára van szükség, hogy gyümölcsét lássuk az ország újjáépítésének. Futó Dezső nemzetgyűlési kép­viselő beszédében többek között rá­mutatott arra, hogy nem volna sza­bad egyetlenegy pártnak sem kor­tesfogásból, párttoborzási célokból úgy beállítani a hadifogolykérdést, mintha azzal csak egyetlenegy párt foglalkozna. — őszinte szívvel mondom — jelentette ki Futó képviselő —, ha a hadi­fogoly kérdésben érdemleges nyilatkozat hangzik el, a párt lapja, a Kis Újság első és a legboldogabb lesz, ha ezt közölheti. S ez a nyilat­kozat már nem késik sokáig, mert tudjuk, hogy orosz részről a kér­dést napirenden , tartják. Hatalmas szövetségesünk már eddig is szám­talan tanújelét adta jóindulatának s éppen ezért minden reményünk meglehet arra, hogy a lehető leg­kedvezőbben intéződjön el a hadi­­fogolykérdés. Belátással és tü­relem­­mel várjuk a hivatalos nyilatkoza­tot és ne felejtsük el, hogy a háború saját országunkban alig pár hónapja fejeződött be s gondoljunk arra, hogy Budapest ostrománál az orosz hadsereg békeköveteit orvul lőtték le. Sztálin generalisszimusz eddig is számtalan esetben bizonyította a magyar nemzet iránt táplált jóindu­latát, megértését, s bizonyos, a hadi­­fogolykérdés ben is hasonlókkal fo­gunk találkozni. Beszéde további során Futó kép­viselő hangsúlyozta az ős-life orosz­­magyar barátság fontosságát s rá­mutatott arra, hogy aki ezt a barát­­ságot nem szolgálja szívvel-létekkel, az nemcsak ma, hanem a jövőben is súlyosan vét az ország érdekei ellen. A kápomnásnyéki gyűlés utolsó szó­noka Vörös Vince namrefor­ pész kép­­viselő volt, aki gazdasági kérdések­kel foglalkozott s rámutatott a szer­vezkedés fontosságára. Ker és győződjön meg saját szemé­vel, hogy nincs itt nekünk egy ma­lacunk, egy csirként s lábasjószá­gunk is csak annyi, amennyi meg­betegedett itt a községben s mi gyó­gyítottuk meg. Nincs pénzünk, mert nem tudunk mit eladni. Lehetőséget kérünk, hogy dolgozhassunk. A le­hetőséget pedig elsősorban a jószág adná, ami nincs. Dolgozunk mi szí­vesen, csak legyen mivel. Majd így folytatta Tóth Bálint: — Most még csak aratunk, ha ke­veset is. De már nem tudjuk elvé­gezni az őszi szántást. Nemcsak jó­szágunk nincs, de traktorunk se, mert 20 kiló üzemanyaggal, amit a vármegyétől kapunk, nem lehet fél­napnál tovább szántani. A pártok kiiribünös bizalma Késő délután kezdődött a kisgaz­dapárt sárbogárdi gyűlése, ahova be­jöttek a környező falvak kiküldöttei is. Nagy Ignác elnök megnyitója után Kovács Béla belügyi államtit­kár beszélt. Rámutatott arra, hogy a­­ dolgozó rétegeknek saját sorsuk irá­nyításához eddig soha semmi közük nem volt. Hangsúlyozta az államtit­­kár, hogy a dolgozó tömegeknek meg kell szabadulni a közönytől s a nem­törődömségtől, mert ha nem tudnak megszabadulni, nem lesz olyan az át­alakulás, mint amilyet szeretnénk. Szüksége van a magyar népnek a lelki átalakulásra is. Beszélt a pártok közti együttmű­ködésről s ezeket mondotta: — A pártok közti együttműködés eddig inkább szükségszerűség­­volt. De ezt a szükségszerűséget félre kell tennünk s helyette a bizalomnak és szeretetnek kell érvényesülnie. Nem szabad azzal megelégednünk, hogy az összefogást és az együttműködést megszilárdítsuk, hanem ki kell azt bővítenünk. Beszélt az államtitkár a reakció elleni harcról, a fasiszta szellem fel­számolásáról, amely sok esetben még ma is befolyásolja a közvéleményt. Majd rámutatott az államtitkár, hogy a szabad bírálatot sokszor mondják reakciósnak. A demokráciában pedig joga van mindenkinek a bírálathoz. Megemlékezett az angol választások­ról s nagy örömmel üdvözölte a munkáspárt győzelmét. Foglalkozott az újjáépítés kérdésével is. Kijelen­tette, hogy az újjáépítés alapja a paraszt és a magyar falu. Ezelőtt jó pár héttel — mondotta az államtitkár — kiadták az új jel­szót: Arccal a vasút felé! — ami na­gyon helyes és helytálló is volt. De most már a falusi dolgozó tömegek, a parasztság érdeke kívánja meg, hogy a legsürgősebben segítsünk raj­tuk. A parasztságon midik, hogy lesz-e kenyér a dolgozók osztalán. Ezért kell mindent elkövetnünk, hogy most már elsősorban azokon segítsünk, akik a mindennapi kenye­ret biztosítják számunkra. Megemlékezett az államtitkár a szociáldemokrata­ és a kisgazdapárt összefogásáról. Rámutatott arra, hogy a dolgozó parasztság csak a dolgozó munkásság pártjával fogha­tott össze annak idején. A pártok ve­­zetői tisztában voltak vele, hogy csak együtt tudnak a dolgozók po­litikát csinálni. Vörös Vince nemzetgyűlési képvi­selő visszautasította a Nemzeti Pa­­rasztpártnak azt a suttogó propa­gandáját, amelyik azt állítja a kis­gazdapártról, hogy az „úri“-párt volna. Többek között kijelentette: — Mi sohasem róttuk és rójuk fel, hogy a szegény parasztok pártját, mint ahogy a Nemzeti Parasztpárt nevezi magát, kimondottan értelmi­ség vezeti. Félnapi üzemanyag Tóth Bálint kisgazda, a pázmándi kisgazdapárt elnöke, kért még szót a gyűlés berekesztése előtt. — Üzenünk Nagy Ferenc minisz­ter úrnak — mondotta Tóth Bálint —, hogy jöjjön a kormányzat segít­ségünkre. Nagy Ferenc miniszter urat kérjük, látogasson meg bennün­ Kivetette a szónoki a sorait,, hogy a legsürgősebben hozza arányba a mezőgazdasági termények árát az iparcikkek árával. Futó Dezső nemzetgyűlési képvi­selő a rendőrség kérdésével foglal­kozott s örömének adott kifejezést, hogy a belügyminiszter beváltja ígé­retét s egymásután függeszti fel, vagy tartóztatja le a rendőrségnek azokat a tagjait, akik nem oda valók. Ha nem ezt csinálná a belügyminisz­ter, jelentette ki Futó képviselő, a reakciót szolgálná, mert az terjeszti azokat a híreket, hogy a belügymi­niszter maga sem akar harcolni a rossz rendőrség ellen. Felszólalt még Túri Miklós járási szervező­ titkár és Horváth Béla, a sárbogárdi Kisgazdapárt ügyvezető­elnöke. Visszakapja a szegedi, pécsi és debreceni egyetem elvett fakultásait A szegedi tudományegyetem jogi karát, a pécsi tudományegyetem böl­csészeti karát és a debreceni egyetem természettudományi karát a múlt­ban a kolozsvári egyetem felállításával kapcsolatban elvette a kultusz­kormányzat és a kolozsvári egyetemnek adja. Értesülésünk szerint az új tanévben az egyetemek visszakapják el­vett fakultásaikat és a régi keretben dolgoznak tovább. Itt közöljük azt az értesülésünket is, hogy az egyetemek bölcsészeti karán bevezetik az orosz és szláv nyelvek tanítását. Az orosz és szláv nyelvek tanszéket kapnak az egyetemen. Vas Zoltán nyilatkozik kormánybiztosi lemondásának okáról Vas Zoltán polgármester Nagy- Budapest közellátási kormánybiztosa, közellátási kormánybiztosi tisztségé­ről lemondott. A lemondást a mi­niszterelnök elfogadta s egyben me­leghangú levélben mondott köszöne­teit Vas Zoltánnak érdemdús műkö­déséért. Vas Zoltán polgármester ma dél­előtt lemondásával kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette a Kis Újság munkatársa előtt: " A közellátást hathatósakká kell tenni, ez pedig lehetetlen, ha két külön űző szervezet intézkedik. A közellátási kormánybiztosság mai formájában tehát megszűnik, de a kormánybiztosság szervezetei és ta­pasztalatai Rónai Sándor közellátási miniszter rendelkezésére állanak, aki feiha­sználja a kormánybiztosság szervezeteiből mindazt, amit értéke­síteni tud a nagy feladatok további elvégzése során. Huszonnégytagú burgonyaszaktanács irányítaná a burgonyaellátás problémáit A burgonyaellátás kérdése az or­szág egyik legfontosabb problémája és ezért a különféle hatóságok a leg­nagyobb figyelmet szentelik e kérdés megoldásának. Legújabban fel­­­u­lt az a terv, hogy a 24 tagú tanács, úgy­nevezett slurgongaszal.tanács alakul­jon, amelyben képviselve lennének az ipar­ügyi, közellátási és kereskedelmi minisztérium kiküldöttei és ez a bi­zottság állapítaná meg a termelés, az ellátás irányelveit, míg az árakat egy tárcaközi bizottság szabná meg. Az a felfogás alakult ki, hogy a kereske­delmi haszon legyen a legminimáli­sabb és akkor, amidőn a burgonya termelői ára 5 pengő, a szövetkezeti érdekeltségek sokallják a 14—15 pen­gős kereskedelmi árat, ami gyakor­latban annyit jelent, hogy a közve­títő kereskedelem kilónként 10 pen­gőt keres. A burgonyaellátás problé­máját akarja megoldani az az új szerv, amely a kereskedők bevoná­sával létesül. Az Országos Szövetke­zeti Tanácsnak az az álláspontja, hogy a burgonyaellátás kérdésébe elsősorban a termelőknek kell bele­szólni és a fogyasztók érdekében csökkenteni kell a kereskedők túl­zott nyerészkedését a burgonyán. Tárgyalások a gabonahitel ügyében Jelentettük, hogy a kormány a jóvátételi szállítások lebonyolítására búzairodát létesít. Miután azonban ez az iroda többféle termelvényt fog szállítani, ezért az elnevezést gabona­irodára változtatták meg. Az új in­tézmény a tőzsdepalotában fog mű­ködni és vezetője a földművelésügyi minisztérium egyik kiküldöttje lesz. Mint már jelentettük, a jóvátételi szállítás augusztusban kezdődik és a technikai részletek ügyében már előrehaladott megbeszélések folynak. A gabonakereskedők a zsák és a szállítási problémák megoldását ké­rik. Az első gabonaszállítmány fi­nanszírozására mintegy 350—400 millió pengő szükséges. Ennek biz­tosítása ügyében a gabonak­ereske­­dők megbízottai tárgyalásokat foly­tatnak a TÉBÉ-vel. Az iparügyi miniszter cikke a fahiányról Fagazdálkodás címmel most jelent meg az iparügyi minisztérium új szaklapja. Az első szám „Faiparunk és iparpolitikánk“ című vezető cik­kében Bán Antal iparügyi miniszter többek között a következőket írja: „ Magyarország jelenleg fában szegény és importra szorul. Belső ellátásunk és exportképességünk kér­désénél három szempont a döntő: a tőkehiány, a nyersanyaghiány és a szállítási eszközök hiánya. Mindezek a kérdések a többi ipari ágazatok hasonló kérdéseivel nyernek megol­dást ez ipari kormányzat részéről.­­ A fenti három probléma meg­oldásához az ipari váll­alatok össz­hangba hozott működése, úgyneve­zett faipari érdekközösségek kialakí­tása nagyban hozzájárulnak. Az or­szág faszükségletének fedezésére szol­gáló minden kereskedelmi ténykedés irányát az ipari szükségességi sor­rend mértéke adja meg. Továbbme­nően a fa ipari felhasználásának, a racionalizált fahasználatnak beveze­tése és ezzel kapcsolatban állandó konjunktúrakutatás képezik majd a vezetésem alatt álló minisztérium faipari osztályának feladatát. pá téz sze­sze de te­­jor na hú A Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt folyó évi augusztus hó 20-ikán délelőtt 9 óra­kor Budapesten a Semmelweis­ utca 1 szám alatti párthelyiségében országos nagyválasztmányi gyűlést tart, amelyre az országos nagyvá­­lasztmány tagjait a párt főispánjait és nemzetgyűlési képviselőit ezennel meghívom. Kérem, hogy a meghívot­tak annyival is inkább jelenjenek meg nagyválasztmányi gyűlésünkön, mivel felszabadulásunk óta most elő­ször tartandó ülésünk az egész párt életére és jövőjére kiható nagyjelen­tőségű döntéseket hoz. Teljes tisztelettel­­ Tildy Zoltán s. k. orsz. ügyvezető elnök. Tárgysorozat:1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a párt kormányzati tevékenységéről. 3. Jelentés a szervezésről. 4. A pa­raszt-tagozat határozati javaslatának ismertetése. 5. A választmányi ülés határozati javaslata. 6. Általános tisztújítás. 7. Elnöki tanács és in­tézőbizottság választása. 8. Vidéki szervezők jelentése. 9. Szakosztályok felállítása. 10. Indítványok. Vidéki választmányi tagjainkat a budapesti szervezet elszállásolja. Há­romnapi tartózkodásra a vidékiek hozzanak magukkal élelmet. Augusz­tus 19-én, a paraszttagozat ülésének napján, valamint 20-ikán és 21-ikén a párt épületébe senki más nem léphet be, csak akik a meghívót felmutatják. Éppen ezért minden meghívott pontosan őrizze meg meg­hívóját. A pártnapok délutánjain művé­szeti osztályunk műsoros estéket ren­dez a nagyválasztmány tagjainak tisz­teletére. Meghívónk ide is belépésre jogosít. Utazási igazolványról, illetve vo­­nathasználati jegyről minden meg­hívott időben gondoskodjék. Meghívó Meghívó A Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt kisbirtokos és földmunkás tagozata 1. évi augusz­tus hó 19-én délelőtt 9 órakor Buda­pesten a Semmelweis­ utca X. szám alatti párthelyiségben parasztértekezletet tart. Erre az értekezletre a párt föld­műves foglalkozású nemzetgyűlési képviselőit és nagyválasztmányi tag­jait ezennel meghívom Kérem a meghívottakat, hogy az értekezleten feltétlenül jelenjenek meg, mivel az értekezlet az egész parasztság életére kiható nagyjelentőségű döntéseket hoz. Budapest, 1945 július 31. Paraszttestvéri üdvözléssel. Nagy Ferenc s. k. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2 A politikai és gazdasági helyzet megvitatása. 3. Határozathozatal. Meghívó A Magyar Parasztszövetség 1945. évi augusztus hó 19-én délután 4 órakor Budapesten a szövetség szék­házában, V., Báthory-utca 24. szám alatt újjáalakuló közgyűlést tart. Erre a közgyűlés tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Kérem, hogy a parasztság gazdasági és tár­sadalmi fejlődésének ezen a jelentős fordulópontján minden elfoglaltságot félretéve, feltétlenül megjelenni szí­veskedjenek. Budapest, 1945 július 31. Paraszttestvéri üdvözlettel: Nagy Ferenc sk. országos elnök. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a legutóbbi közgyűlés óta bekövetke­zett állapotokról. 3. Előterjesztés a szövetség jövendő célkitűzéseiről. 4. Alapszabályr módosítás. 5. Országos vezetőség újjáalakítása. 6. Beszámoló a szövetség felszabadulás óta foly­tatott tevékenységéről. 7. Jelentések, indítványok. A közgyűlésen kizárólag azok ve­hetnek részt, akik a vonatkozó sza­bályok értelmében arra jogosultak, illetőleg meghívót kaptak, melynek felmutatása kötelező. Indítási hitel a vidéki szövetkezetek részére Az Országos Szövetkezeti Tanács arra kérte a kormányt, hogy a vi­déki fogyasztási szövetkezetek részére 100 millió pengő indítási hitelt, a vidéki termelőszövetkezetek részére ugyanilyen célra 50 millió pengő hitelt engedélyezzen. Az a kívánság merült fel, hogy a nagy szövetkezetek közvetlenül a Nemzeti Bankhoz for­duljanak hitelért, miáltal a fizetendő kamatláb lényegesen kisebb lenne és ezáltal a közszükségleti cikkek ára ia olcsóbbodna. A Futura és a Meten már ilyen alapon kapja az új hite­leket.

Next