Kis Ujság, 1945. szeptember (59. évfolyam, 124-148. szám)

1945-09-12 / 132. szám

ŐSZINTESÉG A sajtó eg­y része kifogást emelt az ellen, hogy a Kis Újság „sötét színekkel festi a magyar közellátási és általában a gazdasági helyzetet“. Ebben a vonatkozásban és ilyen be­állításban szükségtelennek tartanák a vitát. Mégis le kell szögeznünk, hogy ma, demokratikus újjászületé­sünk kezdeti időszakában, az egyet­len és legfontosabb a teljes őszinte­ség. Nem a demokráciát támadjuk, amikor rámutatunk a közellátási helyzet súlyosságára, hanem éppen a demokrácia védelmében tárjuk fel a való helyzetet, nehogy egy adott pillanatban az őszinteség hiánya kö­vetkeztében súlyos helyzet következ­zék be. A sajtó egy részének különféle megnyilatkozásai bizonyos optimisz­­tikus megítélésre teszik hajlamossá a nagyközönséget. Ennek az alig in­dokolható optimizmusnak heves re­akciójára kell számítani abban a pil­lanatban, amelyben összedőlnek azok a szép és hangzatos szólamok, amelyek a közellátási helyzetet meg­felelőnek minősítik. A félrevezetés­nek, az őszinteség „totális“ hiányá­nak tanúi voltunk már akkor, ami­kor Budapest alatt már a felszaba­dító szovjet hadsereg ágyúi dörög­tek, benn a város szívében pedig a náci uralom hazug pribékjei átitatták a szenvedő, nélkülöző lakosságot azzal, hogy minden jól van, minden jórafordul, ők a német hadsereggel „megmentik" Budapestet és az or­szágot. I­lgen, minden jórafordult, de nem úgy, ahogy a nyilaskeresztes és náci­hóhérok képzelték. Budapest és az ország felszabadult, megadatott neki a szabadság, megadatott neki annak lehetősége, hogy soha többé nem kell állnia a félrevezetés propagan­dájának szolgálatába, hanem minden égető problémáját őszintén és nyíl­tan tárhassa fel. Ezzel az őszinte­séggel és nyíltsággal szolgáljuk a de­mokrácia megerősödését. A kenyér kérdése nem lehet párt­­propaganda, kellemes szavak nem vihetik a magyarságot az ígéretek földjére, ahol egy napon, amikor a tél beköszönt, amikor a nélkülözés erőteljesebben mutatkozik meg, ki­ábrándultan forduljon el attól a de­mokráciától, amelyik őt hitegette. Mi éppen azt akarjuk, hogy feltárván őszintén és nyíltan a helyzetet, min­denki nyugodtan és higgadtan mér­legelje az eseményeket. Ez a köteles­ségünk, ez a demokrácia köteles­sége. Egy plébános nyilatkozata A Magyar Kurír jelenti: Dr. Babocsa Endre rákosligeti plébános a következő nyilatkozat közlésére kérte fel a Magyar Kurírt: „Nevemmel kapcsolatban megjelent újságcikkre és fali plakátokra vo­natkozólag az alábbiakat közlöm: 1945 februárjában a Magyar Kom­munista Párt rákosligeti szerveze­tébe a párt megkeresése után a belépési nyilatkozatot aláírtam. Ve­zetett benne az a gondolat, hogy az ország újjáépítési munkájában jó magyarhoz illően részt akartam venni. A rákosligeti kommunista párt valóban olyan munkát végzett, hogy csak a közérdeket szolgálta, az élelmezés nehéz kérdését pártkü­­­lönbség nélkül a lakosságot illető­leg megoldotta. Ebben a munkában mindenképen támogattam és híveim közül a párton kívül állók is csak elismerést adtak a pártnak. Munká­mat azonban a Magyar Kommunista Párt Propaganda Osztálya nem or­szágépítésre, hanem merőben propa­ganda célra akarta felhasználni. Mi­sem bizonyítja ezt jobban, minthogy megkérdezésem és beleegyezésem nélkül falragaszok jelentek meg egyes városokban, feltüntetve engem rajtuk szónoknak, előadónak. Én ez ellen írásban is tiltakoztam és­ sza­bad elhatározásom és legjobb be­látásom szerint a Magyar Kommu­nista Pártból kiléptem. Papi mun­kámmal továbbra is, mint párton­­kívü­li munkája a demokráciának, szolgálni akarom Isten dicsőségét és minden hívem lelki és anyagi jólété­nek előmozdítását. Rákosliget, 1945. szeptember 6. dr. Babócsa Endre s. k. rákosligeti plébános.“ — Gré kozmetika dr. Kuztnáné és dr. Nemesné Breyer Erzsi vezetésével újra IV., Petőfi Sándor­ u. 10. fi ÉKSZEREIT sgmagasa .Brillt legmagasabb áron megveszem itt Petőfi Sándor-utca 9 na fi ■■■ Pilvax oldal Svájcba utazom Zürich, Genf, Bázel, Solothurn, megbízáso­sokat vállalok. Cím: Varga hirdetőben, V., Sallai Imre(Tátra)-utca 6. Szíveskedjék előjegyezni!GOSZTOMYI szücsmester, Rákóczi-út 82 Telefonszáma 225—807 SZŐRME VÉTEL-KIADÁS veszek Autóelektromos és minden tét 9’ben, , Steen JutkatA szerelési a­nyagokat XIII, Béke-u. 21 „Egy hét alatt többet dobolnak, mint máskor egy egész esztendőben...“ A kiszombori földosztás furcsaságai . A potyafuvar, a „lótolvaj-demokrácia" és egyéb különös tapasztalatok Kiszombor Makótól alig egy jó kőhajításnyira van. A múltban nem tartozott a szegény faluk közé. Ha­tára több tízezer holdnál s a falu­nak van néhány kettős birtokosa is. Kiszombor ugyanis öt kilométerre van mind a román, mind a szerb határtól. A földreform során 2667 hold került kisemberek kezébe. A zom­­bori határban jó a föld s az átlagos búzatermés holdanként hajdan elérte a 12 magot. Mondanunk sem kell, hogy a föld, ami kiosztásra került, kevésnek bizonyult. Talán ennek, talán másnak lehet betudni, de a községi Földosztó Bizottság igen fur­csán járt el közel ötven kisemberrel szemben. Így is lehet? A kiosztásra kerülő nagybirtokon kívül magának a községnek is volt olyan területe, amelyet át kellett adnia. Igen ám, de ez a terület ha­szonbérlet formájában már évtize­dek óta kisparasztok kezében volt. Nem egy család van az érdekeltek között, akik negyven év óta fizették a községnek a haszonbérletet. Any­­nyit jelent ez magyarul, hogy már négyszer-ötször megfizették az egész föld árát. A kérdéses haszonbérleti földek általában nem nagyobbak 400 négyszögölnél és sok nincstelen embernek kiinduló alapjuk volt, akik mára 416 holdat is szereztek a négyszáz négyszögöles haszon­­bérleti földhöz. A kiszombori Föld­osztó Bizottság most 4—6 holdas kisparasztoktól veszi el a 400 négy­szögöleket. Elveszi, mert földreform van s adni kell azoknak, akiknek nincsen földjük. Mindezekhez még tudni kell azt, hogy a kérdéses te­rületek, szőlők vagy gyümölcsösök, azokat évtizedekkel ezelőtt a ha­szonbérlők telepítettek be. Panaszok a földosztó bizottság ellen Általában sok a panasz a föld­osztó bizottság ellen. Arról nem is szólunk, hogyan érvényesül a bizott­ságban a „minden szentnek maga­felé hajlik a keze” elve, hanem azt írjuk meg, hogy több olyan ember, aki nem magyar állampolgár, (csak átjött Romániából, megtelepedett) földet kapott. De haszonbérletbe, sőt örökbe cigányok is kaptak földet. A volt cselédség pedig, az uradalmi föl­dekből a legrosszabbat kapta (szó sem volt itt sorshúzásról). Tudunk olyan esetről is, amikor öt hold jó földet olyan ember kapott, akinek csak egy gyermeke van és keveseb­bet, rosszabbat, akinek például öt gyermeke él. Nyilvánvaló, nem ártana, ha az Országos Földrendező Tanács a kör­mére nézne a kiszombori Földosztó Bizottságnak. Miniszteri ígéretek Az átlagos búzatermés ebben az évben még Kiszomborban is alig haladta meg a három méter mázsát Rossz volt az időjárás, nagy káro­kat okoztak az egerek. Vetőmag kel­lene itt is, meg üzemanyag, amit ugyan ígéretben már régen meg­kaptak a zomboriak is a földmű­velésügyi minisztertől. Dehát mi­niszteri ígérettel nem lehet elintézni az őszi szántást, megindítani a trak­torokat. Bármelyik részén jár az ember az országnak, ma mindenhol egy nótát fújnak a mezőgazdasággal foglalkozók: nincsen üzemanyag, nincsen vetőmag. S ezért jórészben a felelősség — mondjuk meg nyíl­tan — a földművelésügyi kormány­zatot terheli. Mondják a faluban, hogy most egy hét alatt többet dolgoznak, mint más­kor egy egész esztendőben. A dobo­lás lényege legtöbbször ugyanaz: adni, adni, adni. .. Most tengerit, most baromfit, mint legutóbb is hét mázsát, azelőtt meg négyet. Beszél­getés közben arra kérnek az embe­rek, azt intézzük el, hogy a beszok­­tatott árut legalább tudják be vala­hová. Nemcsak Kiszomboron van ez így, hanem számtalan más községben is, hogy megjelenik a faluban egy em­ber, senki nem ismeri s mégis paran­csol egy egész falunak. Máról-hol­napra kiskirály lesz. Ilyen Zomboron Eggesd Sándor. Nagy hangja van, le­­terrorizál mindenkit. Akivel szóba áll, annak nyomban hallgass lesz a neve. Egyekit nem ismerik, mégis az egyetlen, akinek két liter tej jár a tejcsarnokból, meg aztán egy kis vaj is. Parancsra. Senki sem mer ellene szólni. Egyeki Sándor a zombori „demokrácia“ előharcosa s úgy lát­szik, ezért is van szüksége a kivéte­lezésre, a napi lej-vaj-adagra. Egyeki Sándor lakást is szerzett magának. Csak úgy. Egyszerűen azt mondta- „Ez a lakás pedig kell ne­kem/“ Fizetni? Azt nem! Fizessen a nagyharang. Természetes, párttag is Egyeki. Ha utazik valahová, neki fogat kell. Pályafuvar. Hagyja félbe a paraszt­­ember a munkát s vigye el őt ro­­botfuvatba. Egy lökötő... Kiszombor járási székhely Mi­előtt kitelepítették volna Makóról a járási rendőrséget, Mágori István volt rendőrparancsnok. Nem volt semmi egyéb bűne, minthogy lova­kat lopkodott. Azelőtt sohasem Az­óta sem. Csak pont akkor, amikor rendőrbiztos tett. Egy szép napon el is vitték Makóra. Ott tartották pár napig, de aztán elengedték, és ma is lopott lovakat hajt. Egysze­rűen nem adja vissza a gazdájának Azt nem. Mágori így értelmezi a demokráciát. Ám jó és legyen így. Ez igazán a belügyminiszter dolga, meg a rendőrségé, a mienk csak annak megállapítása, hogy ez a rendőrbiztos többeket internál­hat­ott Ki tudja, várjon kihallgatták-e már azokat, akiket a lótolvaj rendőr­pa­rancsnok ítélt internálásra? Néhány disznó oda és vissza De van ennél még újabb is. Még januárban naptáron két ember disz­nót vett a Dénes-major kondásától A kondás teljhatalmú megbízott volt a majorban, mert gazdája kereket oldott. Ám a lányai már régebben visszatértek. Elszámoltatták a kon­dást s úgy látszott minden rendben Szerda, 1945 szeptember 12 (3) ■a——a wxmmmmmsmmamamMamammmm van. De a történtek után öt hónapra most visszakövetelik a becsületesen megvett és kifizetett disznókat. Ter­mészetes, ehhez a gazdasági műve­lethez hatósági beavatkozás kell. A rendőrség be is avatkozott, s most kényszeríti a vásárlókat, nemcsak a disznó, hanem még két-két malac visszaadására is. Miért? Erre nem­csak a rendőrség, de mi is tudnánk válaszolni. Bűnös vagy nem­ bűnös? Egy hónapja elmúlt már annak, hogy letartóztatta a rendőrség Kör­­mözidy Sándor katolikus segédlel­készt Azt állítja róla, hogy bűnös. Az egyházközség ötezer tagja meg az ellenkezőjét. A gyülekezet kér­vényt is adott be a belügyminiszter­hez, amelyben kérték a segédlelkész szabadlábra helyezését. Dehát nem olyan könnyű dolog ez, mint ahogy hiszi ötezer ember, mert Honnan tudhatnák ők, amit tud a két három feljelentő? A segédlelkész ügye a napokban került a makói népbíró­ság elé. Az állapítja meg Körmendy múltját , bizony jó lenne ha mi­előbb megtenné ezt, mert hátha mégis a gyülekezetnek van igaza, az ötezer embernek a feljelentőkkel Ma elég gyakori az ilyen szemben. eset: Futó Dezső ,,A ha adás csak akkor teszi boldoggá az embert, ha egyúttal jobbá is teszi " Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát nyilatkozata a sorsdöntő kérdésekről . A csepeli munkásság a bencés­rendet kérte fel a csepeli gimnázium vezetésére Pannonhalma, augusztus. A ma­gyar „Mons Sacer“, ahonnét egykor István király indult a Koppány ve­zér elleni győztes csatába, teljesen épen és sértetlenül vészelte át azo­kat a kemény viharokat, amelyeknek szörnyű nyomaival lépten-nyomon találkozunk az egész országban. Az ősi kolostorhoz vezető szerpentinéit tövében vöröskeresztes tábla figyel­meztet „International“ felírással arra, hogy a terület a Nemzetközi Vörös­­kereszt oltalma alatt áll. Talán en­nek köszönhető, hogy a németek megkímélték az első király alapította kolostort, a magyar bencések, a leg­régibb tanítórend történelmi leve­gőjű fészkét, a felszabadító harcok pedig elcsendesedtek a hármashalom tövében. Egy munkásküldöttség Pannonhalma mindig nagy és ko­moly szerepet játszott a magyarság életében. Ha a napi politikai hul­lámzásától távol is tartották magu­kat a rend fiai, az élet egyéb meg­nyilvánulásaiban mindenütt talál­kozunk velük. Kulturális téren el­vitathatatlan érdemeket szereztek s az utolsó napok eseményei azt iga­zolják, hogy a magyarság a nagy belső átalakulásban és azután is komoly szerepet szán a bencés­­rendnek. Hiszen csak a napokban terjedt el a híre Győrött, hogy egy csepeli munkásküldöttség, amelyben a kommunista, szociáldemokrata és a kisgazdapárt képviselői voltak, fel­kérték a bencés-rendet a csepeli gimnázium vezetésére. És ugyan­csak ezekben a napokban fejeződött be hat vármegye kiküldötteinek nép­művelődési értekezlete, amely a ven­dégszerető rend otthonában egy hétig tartott a történelmi falak között. A szószék, az iskolai katedra, az ipa­rosműhely, a könyvíró-cella egy­aránt a magyarság szellemi és erköl­csi színvonala emelésének szolgála­tában állott. Az első évszázadok ma­gyar irodalma egyenlő a kolostori irodalommal. A török idők fájdal­masan zokogó éneke, a „Boldog­­asszony Anyánk“ bencés szerzetes költeménye. A múlt század bencései nemcsak Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját, nemcsak Czuczor Ger­­gelyt, a lángszavú költőt, hanem Kovács Márkokat is adtak a magyar népnek. — Róla el lehet mondani, ha kéz­iratos művei nyomtatásban megjelen­tek s közkinccsé váltak volna, a 19. század népies Pázmánya vált volna belőle. A Szent Benedek Rend egy szegény keszthelyi iparos fiában, Vaszary Kolosban, ugyancsak egy szegény deáki iparos fiában, Serédi Jusztiniánban bíboros hercegprímá­sokat adott az országnak. Ma is falusi elemi iskolákban ezreit neveli a magyar gyermekeknek, mintegy négy­ezer főnyi középiskolás ifjúságot vá­rosi gimnáziumokban tanít. Pannon­halmán hittudományi főiskolát és tanárképzőintézetet tart fenn, amely­ben a magyar nép munkás és ér­telmiségi nevelői nyerik a szükséges kiképzést. 1)5© év ... — Az a körülmény, hogy a ma­gyar Szent Benedek Rend 950. évet töltött itt a magyar földön, nem tette merevvé, megvan benne az élet rugal­massága. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar demokratikus világ szárnybontogatása idején Csepel községe minden politikai pártalaku­latával és üzemi bizottságával együtt hívta meg a rendet munkás­ gyerme­kei számára alapítandó középiskolá­jának vezetésére.­­ Amint az Egyház küldetése sem egyetlen népnek, egyetlen államfor­mának, vagy politikai rendszernek szól, hanem minden időknek és min­den helyeknek, úgy látszik, éppen­­úgy a régebbi nyugati szerzetnek, a Bencés-rendnek működése is min­den országnak szól, függetlenül a politikai áramlatok változásától. A rend maga sohasem személyi, sem napi, sem pártpolitikával nem fog­lalkozott, mert küldetése, hivatása magasabb rendbe emelte a minden­napi élet küszködése fölé. Ezt a napi, folyó ügyek kisebb-nagyobb kelle­metlenségeitől független, örök esz­mények szolgálatába állított mű­ködést akarjak, s hiszem, fogjuk is végezni, Isten segítségével, a nem­zet javára, a magyarság új, de­mokratikusnak ígérkező évezredé­ben is... — Mi a véleménye Főapát úrnak a most folyó népművelődési értekez­kez-setről? — hangzott a második hésünk. — A mostani pannonhalmai és or­szágszerte rendezett népművelődési kurzusokról az a benyomásom, hogy rendkívül értékes és áldásos munkát végeztek. A népi művelődés irányítói megismerkedtek egymással, gondo­lataikat kicserélték, véleménykülönb­ségeikben egymás számára megen­gedhető koncessziókat tettek, egyszó­val nemcsak külső érintkezésben, ha­nem szellemi téren is közeledtek egymáshoz, mivellálódtak. — Az az érzésem, ha a népi mű­velődés ez irányszabó személyiségei világszemlélet dolgában különböző síkon állanak is: mindannyian talál­koznak hazájuknak és fajtájuknak fanatikus szeretetében. Erre az izzó haza- és magyarságszeretetre pedig az új demokratikus világnak is fel­tétlenül szüksége van. Ennek az izzó emberszer­etetnek tüzében kell elég­nie mindannak, ami nem a magyar léleknek való, ami a magyar jövő építésére csak rombolólag hathat és kell formálódnia, kialakulnia mind­annak a szellemi fenntartó intéz­ménynek, amelyek a magyarság jö­vendő élete hordozására alkalma­sak, sőt egyedül alkalmasak. Az erkölcsi erő­ k A hazának és a fajtának ez a szeretete mint aranykapocs foglalja egységbe mindazokat a tisztalátású és nemes érzésű embereket, akik éle­tüket arra szentelik, hogy eszmé­nyeik terjesztésével a magyarság szellemi, anyagi és erkölcsi szintjét magasabbra emeljék. Hogy fajtájukat különbbé tegyék. Erkölcsi erőt su­gározzanak szét a magyar nemzettest minden tagjába. Erre az erkölcsi erő­re ugyanis annál nagyobb szükség van, minél szédítőbb haladást diktál a technikai fejlődés irama. Ha ugyan­is a technikai és szellemi fejlődéssel nem tart lépést a magyarság, de egyáltalán az emberiség erkölcsi fej­lődése, akkor szükségkép bekövetke­zik az egyensúly felborulása, a kul­túra kábeltornyának összeomlása, amely összeomlás az egész emberisé­get maga alá temetheti. — Tudjuk, mit jelenthet egy kés egy oktalan vagy vad gyermeknek a kezében. Félelmes sejtéssel gondo­lunk arra, mit jelenthetne az atom­bomba vagy ahhoz hasonló egyéb feltalálandó fegyver egy erkölcs­telen embertömeg, vagy egyenesen gonosz indulatú embertömeg kezé­ben. A haladás csak akkor teszi boldoggá az embert, ha egyúttal jobbá is teszi — fejezte be nyilat­kozatát Kelemen Krizosztom főapát. Iván László Kelemen Krizosztom nyilatkozata A rend főnöke, Kelemen Krizosz­tom főapát, kitüntető szívélyességgel fogadta a Kis Újság munkatársát és nyilatkozott azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket beszélgeté­sünk során felvetettünk. Első kérdé­sünk így szólt: — Hogyan látja Főapát úr a ben­cés rend szerepét az új demokratikus nevelési rendszerben.­­ — Ezer évvel ezelőtt is már demo­kratikusan neveltünk — kezdte nyi­latkozatát Kelemen Krizosztom fő­apát. — Az az Egyház, amelynek egy részintézménye vagyunk, rend­kívüli harmóniában tudta egyesíteni önmagában demokratikus és az arisztokratikus vonásokat. — Meg tudott maradni előkelőnek és egyben szegény kis jobbágyfiúkat emelt hercegérseki, sőt pápai tró­nusra akkor, amikor ez még világi vonatkozásban hallatlan dolog volt. A népért a néppel — Pannonhalmán már Géza feje­delem idejében vannak „pver scho­lastikusok“, iskolásfiúk, ahogy azt Maurus­­z első magyar író, később pécsi püspök felemlít 1 956 éven át­­ papképzés útján, a szerzet­esneve­­lés és a népnevelés útján állandóan a népért és a néppel foglalkoztunk. Mától Szabó Kálmán és partnere­i:L­.,Anna-bár -ban (Wurm-u. 1) 6 órától meleg vacsora Dubarry -ban R­icz Béla muzsikái

Next