Kis Ujság, 1945. szeptember (59. évfolyam, 124-148. szám)
1945-09-12 / 132. szám
ŐSZINTESÉG A sajtó egy része kifogást emelt az ellen, hogy a Kis Újság „sötét színekkel festi a magyar közellátási és általában a gazdasági helyzetet“. Ebben a vonatkozásban és ilyen beállításban szükségtelennek tartanák a vitát. Mégis le kell szögeznünk, hogy ma, demokratikus újjászületésünk kezdeti időszakában, az egyetlen és legfontosabb a teljes őszinteség. Nem a demokráciát támadjuk, amikor rámutatunk a közellátási helyzet súlyosságára, hanem éppen a demokrácia védelmében tárjuk fel a való helyzetet, nehogy egy adott pillanatban az őszinteség hiánya következtében súlyos helyzet következzék be. A sajtó egy részének különféle megnyilatkozásai bizonyos optimisztikus megítélésre teszik hajlamossá a nagyközönséget. Ennek az alig indokolható optimizmusnak heves reakciójára kell számítani abban a pillanatban, amelyben összedőlnek azok a szép és hangzatos szólamok, amelyek a közellátási helyzetet megfelelőnek minősítik. A félrevezetésnek, az őszinteség „totális“ hiányának tanúi voltunk már akkor, amikor Budapest alatt már a felszabadító szovjet hadsereg ágyúi dörögtek, benn a város szívében pedig a náci uralom hazug pribékjei átitatták a szenvedő, nélkülöző lakosságot azzal, hogy minden jól van, minden jórafordul, ők a német hadsereggel „megmentik" Budapestet és az országot. Ilgen, minden jórafordult, de nem úgy, ahogy a nyilaskeresztes és nácihóhérok képzelték. Budapest és az ország felszabadult, megadatott neki a szabadság, megadatott neki annak lehetősége, hogy soha többé nem kell állnia a félrevezetés propagandájának szolgálatába, hanem minden égető problémáját őszintén és nyíltan tárhassa fel. Ezzel az őszinteséggel és nyíltsággal szolgáljuk a demokrácia megerősödését. A kenyér kérdése nem lehet pártpropaganda, kellemes szavak nem vihetik a magyarságot az ígéretek földjére, ahol egy napon, amikor a tél beköszönt, amikor a nélkülözés erőteljesebben mutatkozik meg, kiábrándultan forduljon el attól a demokráciától, amelyik őt hitegette. Mi éppen azt akarjuk, hogy feltárván őszintén és nyíltan a helyzetet, mindenki nyugodtan és higgadtan mérlegelje az eseményeket. Ez a kötelességünk, ez a demokrácia kötelessége. Egy plébános nyilatkozata A Magyar Kurír jelenti: Dr. Babocsa Endre rákosligeti plébános a következő nyilatkozat közlésére kérte fel a Magyar Kurírt: „Nevemmel kapcsolatban megjelent újságcikkre és fali plakátokra vonatkozólag az alábbiakat közlöm: 1945 februárjában a Magyar Kommunista Párt rákosligeti szervezetébe a párt megkeresése után a belépési nyilatkozatot aláírtam. Vezetett benne az a gondolat, hogy az ország újjáépítési munkájában jó magyarhoz illően részt akartam venni. A rákosligeti kommunista párt valóban olyan munkát végzett, hogy csak a közérdeket szolgálta, az élelmezés nehéz kérdését pártkülönbség nélkül a lakosságot illetőleg megoldotta. Ebben a munkában mindenképen támogattam és híveim közül a párton kívül állók is csak elismerést adtak a pártnak. Munkámat azonban a Magyar Kommunista Párt Propaganda Osztálya nem országépítésre, hanem merőben propaganda célra akarta felhasználni. Misem bizonyítja ezt jobban, minthogy megkérdezésem és beleegyezésem nélkül falragaszok jelentek meg egyes városokban, feltüntetve engem rajtuk szónoknak, előadónak. Én ez ellen írásban is tiltakoztam és szabad elhatározásom és legjobb belátásom szerint a Magyar Kommunista Pártból kiléptem. Papi munkámmal továbbra is, mint pártonkívüli munkája a demokráciának, szolgálni akarom Isten dicsőségét és minden hívem lelki és anyagi jólétének előmozdítását. Rákosliget, 1945. szeptember 6. dr. Babócsa Endre s. k. rákosligeti plébános.“ — Gré kozmetika dr. Kuztnáné és dr. Nemesné Breyer Erzsi vezetésével újra IV., Petőfi Sándor u. 10. fi ÉKSZEREIT sgmagasa .Brillt legmagasabb áron megveszem itt Petőfi Sándor-utca 9 na fi ■■■ Pilvax oldal Svájcba utazom Zürich, Genf, Bázel, Solothurn, megbízásosokat vállalok. Cím: Varga hirdetőben, V., Sallai Imre(Tátra)-utca 6. Szíveskedjék előjegyezni!GOSZTOMYI szücsmester, Rákóczi-út 82 Telefonszáma 225—807 SZŐRME VÉTEL-KIADÁS veszek Autóelektromos és minden tét 9’ben, , Steen JutkatA szerelési anyagokat XIII, Béke-u. 21 „Egy hét alatt többet dobolnak, mint máskor egy egész esztendőben...“ A kiszombori földosztás furcsaságai . A potyafuvar, a „lótolvaj-demokrácia" és egyéb különös tapasztalatok Kiszombor Makótól alig egy jó kőhajításnyira van. A múltban nem tartozott a szegény faluk közé. Határa több tízezer holdnál s a falunak van néhány kettős birtokosa is. Kiszombor ugyanis öt kilométerre van mind a román, mind a szerb határtól. A földreform során 2667 hold került kisemberek kezébe. A zombori határban jó a föld s az átlagos búzatermés holdanként hajdan elérte a 12 magot. Mondanunk sem kell, hogy a föld, ami kiosztásra került, kevésnek bizonyult. Talán ennek, talán másnak lehet betudni, de a községi Földosztó Bizottság igen furcsán járt el közel ötven kisemberrel szemben. Így is lehet? A kiosztásra kerülő nagybirtokon kívül magának a községnek is volt olyan területe, amelyet át kellett adnia. Igen ám, de ez a terület haszonbérlet formájában már évtizedek óta kisparasztok kezében volt. Nem egy család van az érdekeltek között, akik negyven év óta fizették a községnek a haszonbérletet. Anynyit jelent ez magyarul, hogy már négyszer-ötször megfizették az egész föld árát. A kérdéses haszonbérleti földek általában nem nagyobbak 400 négyszögölnél és sok nincstelen embernek kiinduló alapjuk volt, akik mára 416 holdat is szereztek a négyszáz négyszögöles haszonbérleti földhöz. A kiszombori Földosztó Bizottság most 4—6 holdas kisparasztoktól veszi el a 400 négyszögöleket. Elveszi, mert földreform van s adni kell azoknak, akiknek nincsen földjük. Mindezekhez még tudni kell azt, hogy a kérdéses területek, szőlők vagy gyümölcsösök, azokat évtizedekkel ezelőtt a haszonbérlők telepítettek be. Panaszok a földosztó bizottság ellen Általában sok a panasz a földosztó bizottság ellen. Arról nem is szólunk, hogyan érvényesül a bizottságban a „minden szentnek magafelé hajlik a keze” elve, hanem azt írjuk meg, hogy több olyan ember, aki nem magyar állampolgár, (csak átjött Romániából, megtelepedett) földet kapott. De haszonbérletbe, sőt örökbe cigányok is kaptak földet. A volt cselédség pedig, az uradalmi földekből a legrosszabbat kapta (szó sem volt itt sorshúzásról). Tudunk olyan esetről is, amikor öt hold jó földet olyan ember kapott, akinek csak egy gyermeke van és kevesebbet, rosszabbat, akinek például öt gyermeke él. Nyilvánvaló, nem ártana, ha az Országos Földrendező Tanács a körmére nézne a kiszombori Földosztó Bizottságnak. Miniszteri ígéretek Az átlagos búzatermés ebben az évben még Kiszomborban is alig haladta meg a három méter mázsát Rossz volt az időjárás, nagy károkat okoztak az egerek. Vetőmag kellene itt is, meg üzemanyag, amit ugyan ígéretben már régen megkaptak a zomboriak is a földművelésügyi minisztertől. Dehát miniszteri ígérettel nem lehet elintézni az őszi szántást, megindítani a traktorokat. Bármelyik részén jár az ember az országnak, ma mindenhol egy nótát fújnak a mezőgazdasággal foglalkozók: nincsen üzemanyag, nincsen vetőmag. S ezért jórészben a felelősség — mondjuk meg nyíltan — a földművelésügyi kormányzatot terheli. Mondják a faluban, hogy most egy hét alatt többet dolgoznak, mint máskor egy egész esztendőben. A dobolás lényege legtöbbször ugyanaz: adni, adni, adni. .. Most tengerit, most baromfit, mint legutóbb is hét mázsát, azelőtt meg négyet. Beszélgetés közben arra kérnek az emberek, azt intézzük el, hogy a beszoktatott árut legalább tudják be valahová. Nemcsak Kiszomboron van ez így, hanem számtalan más községben is, hogy megjelenik a faluban egy ember, senki nem ismeri s mégis parancsol egy egész falunak. Máról-holnapra kiskirály lesz. Ilyen Zomboron Eggesd Sándor. Nagy hangja van, leterrorizál mindenkit. Akivel szóba áll, annak nyomban hallgass lesz a neve. Egyekit nem ismerik, mégis az egyetlen, akinek két liter tej jár a tejcsarnokból, meg aztán egy kis vaj is. Parancsra. Senki sem mer ellene szólni. Egyeki Sándor a zombori „demokrácia“ előharcosa s úgy látszik, ezért is van szüksége a kivételezésre, a napi lej-vaj-adagra. Egyeki Sándor lakást is szerzett magának. Csak úgy. Egyszerűen azt mondta- „Ez a lakás pedig kell nekem/“ Fizetni? Azt nem! Fizessen a nagyharang. Természetes, párttag is Egyeki. Ha utazik valahová, neki fogat kell. Pályafuvar. Hagyja félbe a parasztember a munkát s vigye el őt robotfuvatba. Egy lökötő... Kiszombor járási székhely Mielőtt kitelepítették volna Makóról a járási rendőrséget, Mágori István volt rendőrparancsnok. Nem volt semmi egyéb bűne, minthogy lovakat lopkodott. Azelőtt sohasem Azóta sem. Csak pont akkor, amikor rendőrbiztos tett. Egy szép napon el is vitték Makóra. Ott tartották pár napig, de aztán elengedték, és ma is lopott lovakat hajt. Egyszerűen nem adja vissza a gazdájának Azt nem. Mágori így értelmezi a demokráciát. Ám jó és legyen így. Ez igazán a belügyminiszter dolga, meg a rendőrségé, a mienk csak annak megállapítása, hogy ez a rendőrbiztos többeket internálhatott Ki tudja, várjon kihallgatták-e már azokat, akiket a lótolvaj rendőrparancsnok ítélt internálásra? Néhány disznó oda és vissza De van ennél még újabb is. Még januárban naptáron két ember disznót vett a Dénes-major kondásától A kondás teljhatalmú megbízott volt a majorban, mert gazdája kereket oldott. Ám a lányai már régebben visszatértek. Elszámoltatták a kondást s úgy látszott minden rendben Szerda, 1945 szeptember 12 (3) ■a——a wxmmmmmsmmamamMamammmm van. De a történtek után öt hónapra most visszakövetelik a becsületesen megvett és kifizetett disznókat. Természetes, ehhez a gazdasági művelethez hatósági beavatkozás kell. A rendőrség be is avatkozott, s most kényszeríti a vásárlókat, nemcsak a disznó, hanem még két-két malac visszaadására is. Miért? Erre nemcsak a rendőrség, de mi is tudnánk válaszolni. Bűnös vagy nem bűnös? Egy hónapja elmúlt már annak, hogy letartóztatta a rendőrség Körmözidy Sándor katolikus segédlelkészt Azt állítja róla, hogy bűnös. Az egyházközség ötezer tagja meg az ellenkezőjét. A gyülekezet kérvényt is adott be a belügyminiszterhez, amelyben kérték a segédlelkész szabadlábra helyezését. Dehát nem olyan könnyű dolog ez, mint ahogy hiszi ötezer ember, mert Honnan tudhatnák ők, amit tud a két három feljelentő? A segédlelkész ügye a napokban került a makói népbíróság elé. Az állapítja meg Körmendy múltját , bizony jó lenne ha mielőbb megtenné ezt, mert hátha mégis a gyülekezetnek van igaza, az ötezer embernek a feljelentőkkel Ma elég gyakori az ilyen szemben. eset: Futó Dezső ,,A ha adás csak akkor teszi boldoggá az embert, ha egyúttal jobbá is teszi " Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát nyilatkozata a sorsdöntő kérdésekről . A csepeli munkásság a bencésrendet kérte fel a csepeli gimnázium vezetésére Pannonhalma, augusztus. A magyar „Mons Sacer“, ahonnét egykor István király indult a Koppány vezér elleni győztes csatába, teljesen épen és sértetlenül vészelte át azokat a kemény viharokat, amelyeknek szörnyű nyomaival lépten-nyomon találkozunk az egész országban. Az ősi kolostorhoz vezető szerpentinéit tövében vöröskeresztes tábla figyelmeztet „International“ felírással arra, hogy a terület a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt áll. Talán ennek köszönhető, hogy a németek megkímélték az első király alapította kolostort, a magyar bencések, a legrégibb tanítórend történelmi levegőjű fészkét, a felszabadító harcok pedig elcsendesedtek a hármashalom tövében. Egy munkásküldöttség Pannonhalma mindig nagy és komoly szerepet játszott a magyarság életében. Ha a napi politikai hullámzásától távol is tartották magukat a rend fiai, az élet egyéb megnyilvánulásaiban mindenütt találkozunk velük. Kulturális téren elvitathatatlan érdemeket szereztek s az utolsó napok eseményei azt igazolják, hogy a magyarság a nagy belső átalakulásban és azután is komoly szerepet szán a bencésrendnek. Hiszen csak a napokban terjedt el a híre Győrött, hogy egy csepeli munkásküldöttség, amelyben a kommunista, szociáldemokrata és a kisgazdapárt képviselői voltak, felkérték a bencés-rendet a csepeli gimnázium vezetésére. És ugyancsak ezekben a napokban fejeződött be hat vármegye kiküldötteinek népművelődési értekezlete, amely a vendégszerető rend otthonában egy hétig tartott a történelmi falak között. A szószék, az iskolai katedra, az iparosműhely, a könyvíró-cella egyaránt a magyarság szellemi és erkölcsi színvonala emelésének szolgálatában állott. Az első évszázadok magyar irodalma egyenlő a kolostori irodalommal. A török idők fájdalmasan zokogó éneke, a „Boldogasszony Anyánk“ bencés szerzetes költeménye. A múlt század bencései nemcsak Jedlik Ányost, a dinamó feltalálóját, nemcsak Czuczor Gergelyt, a lángszavú költőt, hanem Kovács Márkokat is adtak a magyar népnek. — Róla el lehet mondani, ha kéziratos művei nyomtatásban megjelentek s közkinccsé váltak volna, a 19. század népies Pázmánya vált volna belőle. A Szent Benedek Rend egy szegény keszthelyi iparos fiában, Vaszary Kolosban, ugyancsak egy szegény deáki iparos fiában, Serédi Jusztiniánban bíboros hercegprímásokat adott az országnak. Ma is falusi elemi iskolákban ezreit neveli a magyar gyermekeknek, mintegy négyezer főnyi középiskolás ifjúságot városi gimnáziumokban tanít. Pannonhalmán hittudományi főiskolát és tanárképzőintézetet tart fenn, amelyben a magyar nép munkás és értelmiségi nevelői nyerik a szükséges kiképzést. 1)5© év ... — Az a körülmény, hogy a magyar Szent Benedek Rend 950. évet töltött itt a magyar földön, nem tette merevvé, megvan benne az élet rugalmassága. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar demokratikus világ szárnybontogatása idején Csepel községe minden politikai pártalakulatával és üzemi bizottságával együtt hívta meg a rendet munkás gyermekei számára alapítandó középiskolájának vezetésére. Amint az Egyház küldetése sem egyetlen népnek, egyetlen államformának, vagy politikai rendszernek szól, hanem minden időknek és minden helyeknek, úgy látszik, éppenúgy a régebbi nyugati szerzetnek, a Bencés-rendnek működése is minden országnak szól, függetlenül a politikai áramlatok változásától. A rend maga sohasem személyi, sem napi, sem pártpolitikával nem foglalkozott, mert küldetése, hivatása magasabb rendbe emelte a mindennapi élet küszködése fölé. Ezt a napi, folyó ügyek kisebb-nagyobb kellemetlenségeitől független, örök eszmények szolgálatába állított működést akarjak, s hiszem, fogjuk is végezni, Isten segítségével, a nemzet javára, a magyarság új, demokratikusnak ígérkező évezredében is... — Mi a véleménye Főapát úrnak a most folyó népművelődési értekezkez-setről? — hangzott a második hésünk. — A mostani pannonhalmai és országszerte rendezett népművelődési kurzusokról az a benyomásom, hogy rendkívül értékes és áldásos munkát végeztek. A népi művelődés irányítói megismerkedtek egymással, gondolataikat kicserélték, véleménykülönbségeikben egymás számára megengedhető koncessziókat tettek, egyszóval nemcsak külső érintkezésben, hanem szellemi téren is közeledtek egymáshoz, mivellálódtak. — Az az érzésem, ha a népi művelődés ez irányszabó személyiségei világszemlélet dolgában különböző síkon állanak is: mindannyian találkoznak hazájuknak és fajtájuknak fanatikus szeretetében. Erre az izzó haza- és magyarságszeretetre pedig az új demokratikus világnak is feltétlenül szüksége van. Ennek az izzó emberszeretetnek tüzében kell elégnie mindannak, ami nem a magyar léleknek való, ami a magyar jövő építésére csak rombolólag hathat és kell formálódnia, kialakulnia mindannak a szellemi fenntartó intézménynek, amelyek a magyarság jövendő élete hordozására alkalmasak, sőt egyedül alkalmasak. Az erkölcsi erő k A hazának és a fajtának ez a szeretete mint aranykapocs foglalja egységbe mindazokat a tisztalátású és nemes érzésű embereket, akik életüket arra szentelik, hogy eszményeik terjesztésével a magyarság szellemi, anyagi és erkölcsi szintjét magasabbra emeljék. Hogy fajtájukat különbbé tegyék. Erkölcsi erőt sugározzanak szét a magyar nemzettest minden tagjába. Erre az erkölcsi erőre ugyanis annál nagyobb szükség van, minél szédítőbb haladást diktál a technikai fejlődés irama. Ha ugyanis a technikai és szellemi fejlődéssel nem tart lépést a magyarság, de egyáltalán az emberiség erkölcsi fejlődése, akkor szükségkép bekövetkezik az egyensúly felborulása, a kultúra kábeltornyának összeomlása, amely összeomlás az egész emberiséget maga alá temetheti. — Tudjuk, mit jelenthet egy kés egy oktalan vagy vad gyermeknek a kezében. Félelmes sejtéssel gondolunk arra, mit jelenthetne az atombomba vagy ahhoz hasonló egyéb feltalálandó fegyver egy erkölcstelen embertömeg, vagy egyenesen gonosz indulatú embertömeg kezében. A haladás csak akkor teszi boldoggá az embert, ha egyúttal jobbá is teszi — fejezte be nyilatkozatát Kelemen Krizosztom főapát. Iván László Kelemen Krizosztom nyilatkozata A rend főnöke, Kelemen Krizosztom főapát, kitüntető szívélyességgel fogadta a Kis Újság munkatársát és nyilatkozott azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket beszélgetésünk során felvetettünk. Első kérdésünk így szólt: — Hogyan látja Főapát úr a bencés rend szerepét az új demokratikus nevelési rendszerben. — Ezer évvel ezelőtt is már demokratikusan neveltünk — kezdte nyilatkozatát Kelemen Krizosztom főapát. — Az az Egyház, amelynek egy részintézménye vagyunk, rendkívüli harmóniában tudta egyesíteni önmagában demokratikus és az arisztokratikus vonásokat. — Meg tudott maradni előkelőnek és egyben szegény kis jobbágyfiúkat emelt hercegérseki, sőt pápai trónusra akkor, amikor ez még világi vonatkozásban hallatlan dolog volt. A népért a néppel — Pannonhalmán már Géza fejedelem idejében vannak „pver scholastikusok“, iskolásfiúk, ahogy azt Maurusz első magyar író, később pécsi püspök felemlít 1 956 éven át papképzés útján, a szerzetesnevelés és a népnevelés útján állandóan a népért és a néppel foglalkoztunk. Mától Szabó Kálmán és partnerei:L.,Anna-bár -ban (Wurm-u. 1) 6 órától meleg vacsora Dubarry -ban Ricz Béla muzsikái