Kis Ujság, 1945. november (59. évfolyam, 175-196. szám)
1945-11-03 / 175. szám
Eri, ii. szabadság -Szombat, 1945 november 3 független Magyarországi kocka!ÁRA 3© A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Interpelláció az angol alsóházban a magyar kormány elismerése ügyében Bymes a befolyási övezetek ellen Smuls tábornok délafrikai miniszterelnök, akinek nyílt, őszinte és sokszor nyers beszédére számtalanszor felfigyelt a világ közvéleménye a háború alatt, megszívlelendő beszédet mondott Fokvárosban. Kijelentette hogy Európában baljóslatú jelek mutatkoznak. Ha az államférfiak közötti megbeszélések jelenlegi formájukban lehetetlennek bizonyuló döntéseket hoznak, — mondotta Smuts —, tegyük lehetővé, hogy felsőbb bírósághoz lehessen folyamodni. Iktassuk be a nemzetközi békeértekezletet és szólítsuk fel a nemzetek lelkiismeretét azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyeket a nemzetek vezetői túl nehéznek találnak ahhoz, hogy megoldhassák. Európát ma fenyegető zarzmum hálózza be — folytatta beszédét Smuts —, a közvetlen kilátások sötétek és rendkívül fenyegetőek. A rohamosan kialakuló európai fejlemények és a külügyminiszteri tanácsegyezmény létrehozására irányuló szándék meghiúsulása baljóslatú jelek. Ezek azonban remélhetőleg csupán ideiglenes visszaesést jelentenek. Ezek még megoldhatók, mint ahogy San Franciscóban is végeredményben megegyezésre jutottunk. A megoldás megtalálható és meg is kell találni, mert nem szabad engedni, hogy Európa nekiütődjék az elötte emelkedő szikláknak. Byrnes amerikai fontos nyilatkozatot amerikai Egyesült Szovjetunióhoz való mertette azoknak a anyagát, amelyek Harriman vai amerikai nagykövet külügyminiszter lett az Észak- Államoknak a viszonyáról. Istárgyalásoknak maszk és Sztálin generalisszimusz között folytak le. Harriman a Fekete-tenger melléki Szocsiban idülószabadságát töltő Sztálinnak Truman levelét nyújtotta át. Sztálin barátságos választ küldött a levélre és megígérte, hogy a lefolyt levélváltás anyagát nyilvánosságra hozza. Úgy tudják, hogy Slarkman és Sztálin a Dardanellák nemzetközivé tétele tárgyában is megbeszélést folytatott. Bymes bejelentette, hogy Északamerika álláspontját már megtáviratozták Ankarába. Hozzátette: nem ismeri a szovjet és brit javaslatok tartalmát. Nem volt hajlandó nyilatkozni am a sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Nagybritannia és Amerika közösen ellenzi a Szovjetunió álláspontját a Dardanellák kérdésében. Byrnes a továbbiakban a következőket mondotta: Távol állunk attól, hogy ellenezzük más nemzeteknek ama jogát, hogy a mi politikánkhoz hasonló jószomszédi politikát fejlesszenek ki. Éppen ezért rokonszenvvel nézzük például a Szovjetuniónak arra irányuló törekvéseit, hogy szorosabb és barátságosabb kapcsolatba kerüljön közép- és kelet európai szomszédaival. Teljes mértékben belátjuk, hogy a Szovjetnek különleges biztonsági érdekei fűződnek ezekhez az országokhoz. Meg tudjuk érteni a Szovjetúnió népének azt az eltökéltségét, hogy soha többé nem tűri el ezekben az országokban olyan politika követését, amely szándékosan a Szovjetúnió biztonsága és életmódja ellen irányul. Amerika sohasem fog csatlakozni semmiféle csoporthoz ezekben az országokban, amely ellenséges cselszövést sző a Szovjetúnió ellen. A magam részéről viszont bízom abban — fejezte be nyilatkozatát Byrnes —, hogy a Szovjetúnió sem csatlakozik ellenünk irányuló ellenséges cselszövényhez. Truman elnök néhány nappal ezelőtt elmondott beszédével kapcsolatban Byrnes amerikai külügyminiszter nyilatkozott az amerikai külpolitika irányvonalairól. Az a véleményünk — mondotta —, hogy minden nép számára biztosítani kell, hogy szabadon választhasson olyan kormányformát, amely a kormányzottak hozzájárulásán alapszik, és összhangban áll életmódjukkal. Ezt a véleményünket gyakorlatilag is érvényesítjük szomszédainkkal való viszonyunkban. A Szovjetunió szintén kinyilatkoztatta, hogy nem kívánja a szovjetrendszert szomszédjaira ráerőszakolni. Byrnes ezután kijelentené, hogy a körzeti megállapodások, mint amilyen például az amerikaközi rendszer, erős pillérei lehetnek a világ békéjének. De nem ismerhetjük el a körzeti, a befolyási megállapodásokat abban a formában, hogy az egész világra kiterjedő rendszer helyébe lépjenek. Ha a befolyási övezetek rendszere mellett foglalnánk állást, akkor nem mozdítanék elő valamennyi kis- és nagy nemzetnek a világbékéhez fűződő közös és legfőbb érdekeit. .A mostani atomidőkben a körzeti elszigetelődés még veszélyesebb, mint a nemzeti elszigetelt Bárdossy per harmadik napját óriási érdeklődés mellett, reggel háromnegyed 9 órakor nyitotta meg dr. Major Ákos elnök. A vértanúhalált halt hősnek, Bajcsy-Zsilinszky Endrének B Bárdossyhoz intézett leveleinek ismertetésével kezdődött a tárgyalás. A hallgatóság feszült érdeklődése közben olvasta fel az elnök az 114. augusztus 5-én kelt levelet, amelyben Bajcsy-Zsilinszky elmondja, hogy levele megírására a lelkiismeret szava kényszerítette: — A jelenlegi viszonyok között — írja Bajcsy-Zsilinszky — a képviselők bíráló jogának ez az egyetlen megnyilatkozási lehetősége. A NémetBirodalom a háború elvesztését biztosra veszi. Ma már így kellene gondolkodnia a magyar hadvezetésnek is. Sem erkölcsileg, sem jogilag nem vagyunk szövetségben a tengellyel. Nem lehetünk többre kötelezve, mint Japán. Már eddig is elmentünk az öngyilkosság szakadékánaak széléig. Erkölcsi és politikai jogunk, hogy állami létünk megmentésére gondoljunk. Mindennél fontosabb számunkra hadseregünk megmentése. A hallgatóság morajló tetszésnyilvánítása mellett folytatta Major Ákos dr. elnök a nagy magyar mártír levelének felolvasását. — Sokkal többen gondolkozunk így, mint ahogyan ti hiszitek ... Mögötted leszünk mindannyian, ha kimondod a magyarmentő „nem“-et. Bajcsy-Zsilinszky Endre következő levelében — amelyet ugyancsak Bárdossyhoz intézett — éles szavakkal fordult az illetékes tényezőkhöz és látnoki szemmel megjövendölte a nemzeti becsületet oly mélyen meggyalázó bácskai események elkövetkezését. — Bácskában — írta — egyes katonai parancsnokok megtorlás címén kegyetlenkedtek. Ha tényleg történtek túlkapások, a legerősebb kézzel kellett volna azokat megtorolni... — Még mindez az uijvidéki eset előtt történt — jegyezte meg közbevetőleg az elnök — majd folytatta a levél ismertetését: — Nem tudok róla, hogy a német sajtó a szerbekkel szemben valaha is olyan messze ment volna a gyalázkodásban, mint a mi sajtónk. Ez a túlbuzgalom igen veszedelmes. Csáky István annak idején kijelentene, hogy Moszkva értésünkre adta: örök időkre a Kárpátokat tekinti a magyar határnak. Minket Oroszország nem támadott. Az igazság az, hogy mi támadtuk meg Oroszországot. A levél ezután arról szólt, hogy minél jobban gépesítetté válik a háború, annál inkább angol-amerikai fölény kialakulásával kell számolni. lődés: Nem építhetünk ki a békéhez szükséges semmiféle együttműködést olyan világban, amely kizárólagos befolyások és külön előjogok övezeteire oszlik. A továbbiak során foglalkozott azzal, hogy az amerikai politika a külállamok viszonylatában a belpolitikába való be nem avatkozás vonalán halad, de a belső ügyekbe való be nem avatkozás nem jelenti a helyi zsarnokságok jóváhagyását. Politikánk célja megvédeni szomszédainknak azt a jogát, hogy saját szabadságukat saját módjuk szerint fejlesszék ki, nem célja azonban szabad gyeplőt adni nekik, hogy egyik a másik szabadsága ellen összeesküvést szőhessen. A béke kérdésére rátérve, kifejtette, hogy Amerika álláspontja továbbra is az, hogy a nagy- és kisZsilinszky egy ügyiségnek nevezte azt a hathitet, hogy Németország legyőzhetetlen. — Akkor sem volna szabad csatlósszerepre vállalkozni Németország oldalán, — folytatta — ha a német győzelem volna a valószínű. Magyarországnak nem lett volna szabad csatlakoznia a háromhatalmi egyezményhez, sem a szerbeket megtámadni, sem tíz orosz-német háborúba belekeverednie. Hitem szerint még a német megszállást is inkább kellett volna vállalni. Teleki Pál pisztolya mondta ki az utolsó „nem“-et. Ezt a nemet újból ki kell mondanunk, ha meg akarjuk menteni országunkat. Csak átkos és szörnyű bűnhődés érheti azt a nemzedéket, amely megtagadja évezredes történelmét és megfeledkezik arról, hogy minden magyar nemzedéknek védelmeznie kell a dunai népek önállóságát. Bajcsy-Zsilinszky Endre következő levelében felhívta Bárdossy figyelmét a Basch-féle Volksbund-mozgalomra és arra a gyalázatos szerepre, amelyre Magyarország vállalkozik, ha segítségére siet a hitleri imperializmusnak. ________ — Egy hullához kötjük magunkat — írta —, amellyel együtt mi is elrothadunk. Remélem, hogy a Te kormányzatod alatt nem a Gömbös-féle politikai hitletanizmus, hanem Teleki Pál szempontjai győzedelmeskednek. Bárdossy Bajcsy-Zsilinszky Endre leveleinek ismertetése alatt egyre jobban magába csuklott. Ezután sor került a tanúkihallgatásokra. Reményi-Schneller Lajos szerint a háborúba való belépésünk német, olasz, japán nyomásra történt. Reményi válaszai általános derültséget keltettek, semmire sem emlékezett. Még nagyobb ellenérzést váltott ki Szombathelyi volt vezérkari főnök vallomása. Szerinte az újvidéki eseményekért nem felelős. Általános érdeklődéssel fogadta a hallgatóság Rassay Károly kihallgatását, aki elmondotta, hogy a háború alatt nem lehetett magyar közvéleményről beszélni. Volt egy nyilvános közvélemény, amelynek alkalma volt a megnyilatkozásra, az igazi közvélemény azonban nem kapott hangot kifelé. — Az igazi közvélemény — mondotta Rassay — szembenoldlott a német politikával. Ezt Bárdossy is tudta. A háborús politikát a magyar közvélemény sohasem helyeselte. Az országot gúzsba kötötték. Az igazi közvéleménynek nem volt módja, hogy elsöpörje az álláspontjának meg nem felelő kormányt... Rendkívül izgalommal fogadta Rassay vallomásának további részét nemzeteknek, amelyek a háború terhét viselték, egyaránt részt kell venniük a béke megteremtésében. Ma nem lehet a nagyhatalmaknak egymás között felosztani a világot. Az ilyen erőfeszítéseknek ma nagyon kevés kilátásuk van a sikerre, mert most valamennyi nemzet szomszéddá változott. Ma a nemzeteknek választani kell: vagy olyan világ lesz, ami valamennyiünk világa, vagy pedig olyan, amely egyikünknek sem a világa. Az angol alsóház ülésén interpelláció hangzott el Magyarország kormányának az angol kormány részéről való elismerése tárgyában. Bevin brit külügyminiszter válaszában kijelentette: a brit kormány örömmel üdvözli a magyar politikai pártoknál azt az elhatározását, hogy az országos választásokat az eredeti terveknek megfelelően november 4-én és külön listákkal tartják meg. Mihelyt bebizonyosodik, hogy a választásokat tiszta eszközökkel folytatták le, a brit kormány fontolóra veszi a magyar kormány elismerésének kérdését. Maron Ferenc a hallgatóság. Elmondotta Rassay, hogy Bárdossy magához hívatta, egy éjszakai beszélgetés során, kemény szavakkal óvta eddigi politikájának további folytatásától. — Tiltakoztam a jugoszláviai háború ellen. Az egyik értekezleten Imrédy, Bakg, Jaross azt magyarázták, hogy a jugoszláv-magyar örökbarátság már nincs érvényben, mert Jugoszlávia részeire bomlott. Reger, Bethlen István felszólalásukban hangoztatták, hogy ez az álláspont téves és követelték Borossytól, hogy a háborútól tartsa távol az országot. Balsay ezután elmondotta, hogy az olcsó Jánosok felkínálták magukat a németeknek, ezek mellett állott a vezérkari főnök köré csoportosult klikk, amely mindenáron háborúba sodorta az országot. — Kire érti ezt? — kérdezte az elnök. — Bárdossyra és Szombathelyire is!... — válaszolta Rassay a hallgatóság zajos tetszése mellett. Megközesedtek a perbeszédek a Bürrrossy -ügyben Bajcsy-Zsilinszky Endre drámai jövendölései a magyar tragédiáról A tanú szerint a kassai bombázás megjátszott esemény volt, a németek meg akarták könnyíteni a magyar kormány helyzetét azzal, hogy casus bellit produkáltak. — Mi mindent elkövettünk, hogy a külföldi közvéleményt felvilágosítsuk Magyarország igazi arcáról — folytatta Rassay. Budapestet hosszú ideig azért nem bombázták, mert igyekezetünk sikerrel járt. Elhitték és elfogadták, hogy a hivatalos nyilatkozatokon és megnyilvánulásokon túl, a milliók közvéleménye áll szemben a háborúval. Ghyczy Jenő volt külügyminiszter vallomása után Náray Antal nyugtábornok kihallgatására került sor, aki a Legfőbb Honvédelmi Tanács jegyzőkönyveit vezette. Szerinte az ülésen Teleki Pál ellene volt a katonai akciónak, ezzel szemben Werth, Bartha, Hóman Bálint és Reményi- Schneller a feltétel nélküli támadás mellett foglaltak állást. A Bárdossy-ügy pénteki tárgyalását Major Ákos dr. elnök az iratok ismertetésével kezdte meg. A hallgatóság padsoraiban megjelent Bárdossy Lászlóné, aki tegnap érkezett Salzburgból és feszült érdeklődéssel hallgatta férjének védekezését. Elsősorban Hitlernek Horthyhoz intézett egyik levelét ismertette az elnök, ebben Hitler megköszöni Horthynak, hogy Magyarország saját kezdeményezésére hadbalépett. Több diplomáciai okmány ismertetése után Grassi József, a délvidéki vérengzések végrehajtója, — aki időközben SS-altábornagy lettő vallomásának felolvasására került sor. (Grassi szerint az akkori belügyminiszter és a vezérkari főnök adta az utasítást Feketehalmy- Croydnernek, Grassi közvetlen parancsnokának, a „fegyveres tisztogatási akció“ megkezdésére. Nagy megdöbbenést keltett a hallgatóság körében Szombathelyi vezérkari főnök azon utasítása, hogy csupán „a kirívó igazságtalanságokat kell kerülni“! Ezt Grassi — mint vallomásában előadta — úgy értelmezte, hogy nem kirívó igazságtalanságokat el lehet követni. A Népbíróság ma még több iratot ismertet, majd megkezdődnek a perbeszédek. Elsőnek dr. Fenessi Ferenc népügyész mondja el vádbeszédét, majd dr. Szalai Sándor politikai ügyész beszél. Utána dr. Berend Béla védő kerül sorra, ítéletre a jelek szerint a jövő hét első napjaiban kerül sor. Mátrai Sándor Varga Béla: A Kisgazda Párt eszméi győznek a választáson!“ A Független Kisgazda Párt központjában kedden délután a kisgazdapárti üzemek és hivatalok szervezési bizottságai nagygyűlést tartottak. Kovács Ferenc megnyitó szavai után Kovács Béla országos főtitkár felhívta az igen nagyszámú hallgatóság figyelmét a küszöbön álló választások fontosságára. A Kisgazda Párt a népi demokráciáért küzd — mondotta Kovács Béla — s a választások előtt és után is mindaddig küzdeni fog, míg ez a népi demokrácia Magyarországon meg nem valósul. Most nem képviselők személyére vagy pártokra szavazunk, hanem a magyarság új életformáját döntjük el a szavazóurnák előtt. Kovács Béla nagy tetszéssel fogadott beszéde után Csolnoky Viktor budapesti főtitkár beszélt a béke- és szabadságvágyról. Ma már mindenki tudja: a Független Kisgazda Párt nélkül, vagy a párt ellen politikát folytatni nem lehet. A Kisgazda Párt, nagy többségének megfelelően, oroszlánrészt kíván a kormányzattól, mert CSUK&,y luuja ruuun** » felelősséget. A választások után a kormány átalakul. Ez az új kormány csak az erős és tiszta kéz kormánya lehet. Dörgő taps és hangos éljenzés közben Varga Béla lépett a terembe. A közönség meg-megújuló kívánságának engedve, a Kisgazda Párt alelnöke néhány szót szólott a jelenlévőkhöz. Somogy megyéből jövök — mondotta Varga Béla — s nyugodt lelkiismerettel mondhatom, Somogyország, mai paradicsom. Én az országot bejártam, de sehol ennyi bevetett földet, ilyen hatalmas búzatáblákat nem láttam, mint Vidovics barátom hazájában. Megemlékezett a zalaegerszegi és kaposvári gyűlésekről, majd így végezte beszédét: Erősítsétek meg a magyar nép lelkét és én akkor hiszem, hogy a Kisgazda Párt eszméje győz a választásokon. Varga, Béla nagy tapssal fogadott szavai után a Kisgazda Párt üzemi és szakmai szervezetének képviseletében nyolc értelmiségi és munkásszervező mondott igen érdekes beszámolót üzemük, illetve szakmájuk helyzetéről. A nagygyűlés Bognár József zárószavaival ért véget.