Kis Ujság, 1946. március (60. évfolyam, 51-73. szám)

1946-03-02 / 51. szám

Csütörtökön zajlott le az új mil­liós bankjegyek premierje. A A Nem­­­eti Bank pénztártermében már nyolc órakor nagy számmal jelen­tek meg főleg bankok, iparvállala­­tok, azután a Postatakarékpénztár kiküldöttei, egyes vidéki hatóságok megbízottai kofferekkel, zsákokkal, sokan hátizsákokkal felszerelve, hogy a Nemzeti Bankra szóló csek­kek alapján mielőbb megkapják és h­azavigyék bankjegy-ellátmányukat. A pénzpiac feszülten várta az új milliós bankjegyek megjelenését, mert az utolsó napokban n­om­ nagy bankjegyhiány mutatkozott. A pénz­szűke olyan nagy méreteket üllett, hogy egyes bankok és bankházak szerdán bankjegy helyett bonokat adtak, amelyeket azonban mára már beváltottak, úgy hogy megszűnt min­den fennakadás a­­ bank­jegyellátás terén és a kosztkamatláb is csökke­nést mutat, az utolsó napok feszült­sége­ után. Reggel 8-tól este 7-ig A Nemzeti Bank hatalmas kifizető­­pénztúrtermében százhatvanöt alkal­mazott foglalkozik kizárólagosan pénz­száml­álás­sal, ellenőrzéssel, kifi­zetéssel vagy befizetéssel. Ezek a tisztviselők hatalmas munkát végez­nek, mert reggel nyolctól este hétig íróasztal mellett ülnek és rendületle­nül számolnak.­ Csak félórát pihen­nek délben, egyébként szünet nélkül folyik itt a munka, addig, amíg az utolsó ügyfél is meg nem kapja pén­zét. Egy hosszú asztalnál hatvan női alkalmazott­al és fürge ujjakkal számolja a pénzt. Alacsony üvegfal választja el a munkahelyeket, ame­­lyek fölött kétféle ellenőrzés is tör­ténik. Ellenőrök és egy magasabb emelvényen egy felügyelő figyeli a munkát és cseréli ki azonnal a sé­rült, vagy hibás bankjegyeket. Há­rom számláláson megy keresztül egy százas pénzcsomag, amíg a Nemzeti Ban­k azt kiadja. A csomagon jelzik, akik azt összeszámolták, ellenőriz­ték és külön mutatja a dátumot, amikor azt összeállították. Hiány vagy pénzeltű­nés nem fordul elő. Soha még az alkalmazottak kezén bankjegy nem tűnt el! A milliósok első napján hatalmas k­ötegekben mintegy 25­1 milliárd pengő értékű milliós bankjegy ke­­rült forgalomba. A százezresekből százmilliós összekötött csomagokat kapnak az ügyfelek, a milliós bank­jegyekből már egymilliárdot kö­töznek össze. Érdekes a bankjegy útja, amíg a nyomdából a közönséghez jut. A Markó­ utcai bankjegynyomdából külön autókon hozzák a bankjegye­ket megfelelő őrizet mellett a Nem­zeti Bank Szabadság­ téri palotájába, amelynek földalatti kétemeletes mélységű pincéjében hatalmas tre­zorokban tárolják a bankjegyeket. Innen liften viszik fel a kötegek­et az első emeleti trezorba, ahonnan kis vashajtánykocsikban hozzák be a pénztárterembe. Itt a bankjegyeket megszámlálók végett szétosztják. A tisztviselőknek azonban nemcsak pontosan kell számolniuk, hanem a hibás bankjegyeket is fel kell is­merniük, hogy azokat rögtön kicse­réljék. Az inflációs idők csodája Külön pénztár cseréli be a sérült és hiányos bankjegyeket. A százpen­gősöktől lefelé azonban már nem váltják be a sérült bankjegyeket. Ér­dekes, hogy a közönség alig hoz be sérült vagy hiányos bankjegyet. A milliós bankjegyek megjelenése alkalmából méter magasan állnak az összekötözött­ bank­jegy csomagok az asztalokon, a terem tele van vár­akc­iókkal, de azért a bankjegyek kifize­tése a leggyorsabban történik. Nem is számlálják a százmilliós és mil­liárdos összegeket, mert azokat a Nemzeti Bank hiteles kötegekben szolgáltatja ki. Sokkal tovább tart a csomagolás, mint a számlálás. Ez is az inflációs idők egyik csodája. A nagy tülekedésben eddig nem történt semmi zavar, semmi baj. A rendre rendőrökön kívül detektívek is vi­gyáznak. Mint minden időkben, most is időnként környezettanulmányokat végeznek az alkalmazottaknál a de­tektívek. A régi időkben előfordult, hogy néhány tisztviselőről megálla­pították, titokban nyilasokkal cimbo­rái vagy lóversenyre jár. A mai tiszt­viselők késő estig dolgoznak és utá­na fáradtan mennek haza, hogy másnap elölről kezdjék a munkáju­kat. A detektíveknek valóban nincs mit jelenteniük. A százhatvanöt ember Pöhl fel­ügyelő irányítása mellett emberfeletti munkát végez reggeltől késő estig, hogy az infláció technikai nehézsé­gein keresztül segítsék a pénzpiacot és az országot. Kallós János Az első nap 250 h­ir­­írt és milliós bankjegy került forgalomba 165 tisztviselő számlálja állandóan a bankjegyeket a Nemzeti Bankban a hiánytalanul nyomravezetőnek, a koraesti órákban a­­ Teleki Pál­­utcából egy személyautó által elvon­tatott a A 03-48 rendszámú, bordó­színű, vászontetejű, kis ismertetőjel, csontszínű szerelékfal, sebességváltókar hiányzik. Értesítést Gróf Teleki Pál­ utca 6, Ill. 1. Tel.: 187—-fil-8 vagy 123-017. Hogy él ma egy köztisztviselő?­ ­Egy négytagú tisztviselőcsalád életének szomorú mérlege 1946. februárjának utolsó napjaiban Nehéz az élet. Minden dolgozó szá­mára egyaránt, de — tegyünk őszin­ték — különösképpen nehéz a köz­­tisztviselőknek.­­ Miből is él ma egy köztisztviselő? Nézzünk keményen szembe ezzel a kérdéssel. Vegyünk alapul egy Vll. fizetési osztályban lévő köztisztvise­lőt, aki körülbelül az állagot képvi­seli és állapítsuk meg, miből élt feb­ruárban négytagú családjával. En­nek a köztisztviselőnek ugyanis fele­sége van és két gyermeke. Két szo­bában lakik. Gázon főz, néha kény­telen a villany­platnit is igénybe venni, amikor a gáz már nem ég. Este meggyújtják a villanyt, mert sötétben még­sem ülhetnek és néha olvasgatnak is valamit. Köztisztvise­lőnk, akiről szó van, a következő összegeket kapta februárban: « ~ 1,735.800 . Ebből az 1,735.000 pengőből kel­lett a VII. fizetési osztályba soro­zott köztisztviselőnek február havá­ban megélnie! Ne felejtsük el azon­ban, hogy ezt a pénzt különböző időközökben kapta kézhez. Az élelmiszerváltságokat, tehát az összegnek nagyobbik részét ennek feb­ruár második felében. A villany- és gázszámlának a kézbesítését nem ő irányítja. A pénzbeszedő megjelent tegnap és közel egymillió pengőt k­ért, különben kénytelen a gázt és a villanyt kikapcsolni. Köztisztvise­lőnknek egyetlen fillérje sincs e számlák kifizetésére. Különben is miként fizessen ő egymilliós gáz- és villanyszámlát akkor, amikor feb­ruár hó folyamán egy egész hónap alatt sem kapta kézhez ennek az összegnek még a kétszeresét sem, pedig nemcsak villanyt és gázt kell fogyasztani ahhoz, hogy négytagú családjával megélhessen. A Város­házán, ahol megkérdeztük, hogy egy két szobában lakó négytagú csa­ládnak legminimálisabb fogyasztás mellett mekkora számlával kell szá­molnia, a következőket mondották: — Takarékosan 800.000 pengő kell egy hónapban gázra, villanyra és vízre. Nem hisszük el, mire hozzáteszik, hogy villanyfőzőt ennek az összeg­nek a keretén belül nem lehet hasz­nálni. Fogadjuk el mégis alapul ezt a takarékos számítást. Kiderül, hogy a köztisztviselő fizetésének fele esik gázra, vízre és villanyra. Számítsuk most ki a villamosköltséget. Mond­juk, hogy a feleség sohasem ül vil­lamosra, mindenhova mindig gyalog jár. A két gyerek és az apa heti kár­tyát vásárol. Ez a három jegy — még a régi tarifa mellett — kérekén 150.000 pengőt emésztett föl február korában. A villany, gáz, víz és vil­lamos tehát már 950.000 pengőt vitt el az elmúlt hónapban. Tegyük fel, hogy egyedül az apa cigarettázott, de nem többet, mint naponként négy, tehát egy hónap alatt 120 ci­garettát. Ez olcsón számítva 240.000 pengőt jelentett. Már 1.200.000 pen­gőnél tartunk, de még egyetlen hara­pás sem jutott köztisztviselőnknek és gyermekeinek a szájába, pedig már csak 500.000 pengője maradt... Ez volt a helyzet februárban. Ha ezt a helyzetet gorombán éhezésnek nevezzük, nem túlozunk. Március 1-én már új fizetést­ kapnak a köz­­tisztviselők. Az új árak, amelyek már nem is lassacskán, de egyenesen szédületes tempóban szöknek az égig, előrevetik komor árnyékukat. És mégis vállalni kell a harcot. Küzdeni kell és bízni. Közben szenvedni, összeszorítani a fogakat. Az orszá­got újjá kell építeni. Ebben a mun­kában pedig egyformán szükség van fizikai és szellemi dolgozókra. A sarlóra és a kalapácsra éppen úgy, mint a tollra. Dr. Rátkai Károly Törzsfizetés Családi pótlék Élelmezési pénz Családtagoknak Lakáspénz : 120.660 P . 36.000 P . ©00.600 P . 675.000 P 4.800 P A berlini zugtőzsde... Nagy a kereslet fontban, dollárban, gyémántban és bélyegben Hubert Harrison, a Reuter-iroda különtudósítója írja: Berlinben széltében-hosszában ar­ról­­ beszélnek, hogy a szövetséges megszálló hatóságok rövidesen erős rendszabályokat alkalmaznak a fe­ketézők és a pénzhígulás veszélye ellen. E rendszabályok esetleg ma­gukban foglalják azt is, hogy bevon­ják és lebélyegzik a százmárkás és annál nagyobb címletű bankjegyeket és tüzetesen megvizsgálják, hogy tu­lajdonosaik hogyan jutottak a pénz­hez. Esetleg azonban bevonják és megsemmisítik a régi bankjegyeket. A beváltásra bemutatott bankjegyek eredete felől ebben az esetben szin­tén mindenkinek számot kellene ad­nia. Németországban ma olyan tény­legesen komoly pénzhígulás veszélye forog fenn, mint az első világháború után, tekintve a forgalomban lévő pénzek óriási tömegét. Ma ötször annyi márkabankjegy van forgalom­ban, mint a háborút megelőző napok­ban, az árukínálat viszont igen cse­kély. Ennek eredménye, hogy a fe­ketepiacon hihetetlenül magas árakat kell fizetni néhány elérhető árucik­kért. Hatszáz márkát fizetnek egy egy­szerű vacsoráért, kétszáz márkát egy palack borért, ami a háború előtt legfeljebb ennek az árnak negyvened részébe került volna. Egy amerikai vagy angol cigaretta tíz márkába kerül. A valuta megváltoztatásáról szóló jelentések nagy nyugtalanságot idéz­tek elő a zugpiacosok körében. Ille­tékes brit körökben a leghatározot­tabban kijelentették, hogy az erről szóló hírek alaptalanok. Nagyon so­kan azon igyekeznek, hogy hatalmas köteg bankjegyeiket áruba fektetik be. Nagy a kereslet fontban és dol­lárban, valamint­­ gyémŰffiban és bélyegben. Kivándorolt Mussolini­­ agyveleje Amerikába vitték * "NaS?".n egészséges ember volt Az amerikai hírszolgálat jelentése szerint Mussolini agy­velejét Amerikába szállították és a washingtoni katonai kórtani intézetben he­lyezték el, ahol parafinban őrzik meg az utókor számára. Egyébként ebben a múzeumban őrzik Booth Jánosnak, az Üdvhadsereg alapítójá­nak és az 1896-ban született kentucky ötös ikreknek agyvelejét. Az ame­rikai katonai kórtani intézet szakértői beható vizsgálat után megállapí­tották, hogy Mussolini agyvelejében nincsen nyoma vérbajnak, ahogyan hír­esztelt­él­, sőt ellenkezőleg, Mussolini rendkívül egészséges ember volt. Íz európai vasúti A vasútállomány 30 Az Economist szerkesztője az európai segélyakció jövőjével foglal­kozva a többek között a következő­ket írja: Mivel a szövetséges nemze­tek Európa felsegélyezése és újjáépí­tése tekintetében véglegesen még nem döntöttek, társadalmi egyesületek, valamint jótékony személyek végzik ezt a munkát. Példa erre a Központi Európai Szállítási Szövetség, amelyet 1945 szeptemberében létesítettek és amelyek ténykedését azóta is támo­gatják a szövetséges hatalmak. Ez a szövetség Hondelink holland szárma­zású igazgatójának vezetésével igen hasznos munkát végez, különösen ami az egyes országok szárazföldi és vízi szállítási viszonyait illeti. Jelen­leg a legfontosabb probléma a vasúti szállítás kérdése. Ezért február 24-én, március 3-án és 24-én tartandó ülé­seken összeállítják a teljes gördülő állomány listáját, melynek optimisz­­tikus becslés esetén is legalább 30%-a ment tönkre a háború alatt. Ezt a statisztikát Spanyolország, Portugália és Szovjetoroszország kivételével va­lamennyi európai államra kiterjesztik. A Szovjetoroszország gördülő állomá­nyának összeállításától azért álltak el, mert a szovjet vasutak nyomtáv tekintetében tudvalevőleg eltérnek az európai vasutak szokásos nyomtávol­ságától. A vasúti kocsik helyreállí­tása is igen komoly feladat, ebben a tekintetben azonban Belgium és Cseh­szlovákia segítségére jött a szövet­ségnek, bejelentve, hogy más álla­mok gördülő­anyag-állományának jó­ utazás problémái százaléka elpusztult vitáját is vállalja. Egyelőre nem le­het szó az európai szállítási rend­szer egységesítéséről, vagy pedig nemzetközivé tételéről, ezzel szemben mindent meg kell tenni, a közleke­dési vonalak helyreállítása céljából. A román vasutak újjáépítése A román rádió jelentése szerint, a román vasutak újjáépítése gyors ütemben halad. 1944 telén 390 kilo­méter, 1945 folyamán pedig 1960 kilométer hosszúságú szétrombolt va­sútvonalat állítottak helyre. A fő­vonalakon majdnem teljesen befeje­ződtek az újjáépítési munkálatok. Ugyanekkor 108 szétrombolt vasúti hidat építettek újjá. Közvetlen vasútforgalom Isztambul és Szaloniki között A török-görög-bolgár vasútügyi ér­tekezlet elhatározta a közvetlen va­­sútforgalom visszaállítását Isztambul és Szaloniki között. Új transzamerikai út épül Az Egyesült Államok 780 millió dollárt folyósítanak az amerikai hír­­szolgálat jelentése szerint­­ a má­sodik transzamerikai út megépítésére. Az úttal egyidejűleg vasútvonalat is építenek. Szigetet „szült“ a tengeralatti vulkán A japán tengerparttól 200 mérföld­­nyire új sziget keletkezett a tenger­ben. A szigetet vulkanikus erők ve­zették felszínre. A vulkáni erők oly­­képen érvényesültek, hogy a sziget kettévált, mindegyik 25 méter ma­gasságra emelkedett, de állandóan terjed. A két sziget nagyságra és formára csaknem teljesen egyenlő, sistergő vízzel telt csatorna választja el egymástól. A japán tudósok enge­délyt kértek a szövetséges hatósá­goktól, hogy behatóan tanulmányoz­zák­ ezt a legújabb földalakulást. Úgy hiszik, az ikersziget része a tizenegy­ kilométeres Izu vulkanikus láncolatnak, amely a tokiói öböltől délre Ivuzsima irányában fut. A jövő fegyvere: a rád­ió által irányított atombomba Washingtonból jelentik, hogy Enter tábornok, az amerikai légierő parancsnoka kijelentette, hogy 25 év múlva az akkor már elavult fegy­vernek számító repülőgépeket rádió által irányított atomtöltésű lövedé­kek fogják helyettesíteni. Ezek a lövedékek óránként 3000 kilométe­res sebességgel az, óceánokon át fog­nak m­ajd becsapódni az ellenséges állásokba. Az atombombával kapcsolatban Groves tábornok, atombomba­• az ___ kutatások vezetője, a szenátus atom­­bizottsága előtt kijelentette: „tovább kell fejlesztenünk az atomerő-felfe­­dezést, mint védelmi eszközt, mind­addig, amíg biztosak nem leszünk a béke tartóssága felől“. Hangsú­lyozta ezután, hogy az atomerőt egy többségében polgári személyekből álló bizottság elenőrzése alá kell he­lyezni, mivel a hadsereg és a hadi­tengerészet szintén polgári minisz­tereknek van alárendelve. Hóhér az akasztófa alatt... Párisból közlik, hogy Oscar Reich volt osztrák labdarúgó-játékost — a drancy-i hóhért — a háború után Ausztriában sikerült letartóz­tatni. A párisi rendőrségen csütörtökön kezdték meg lehallgatását. Reich, aki zsidó vallású, a Gestapo szolgálatába állt és igen sok lúlbor­sosát juttatta a Gestapo vérebeinek kezére. Könyveket is szállít Európába az UNRRA Az amerikai rádió jelentése sze­ is elküldi hivatalos kiadványát az rím­ az elpusztult európai könyvtá- európai országoknak. Az amerikai rak pótlására a kongresszusi könyv- könyvadományt az UNRRA­ szállít­­ták több magánszervezettel karöltve mányokkal együtt az UNRRA-szerve- Amerikaszerte könyvgyüjtési ren­ zet segítségével juttatják el Euró­­hoz. Az amerikai belügyminisztérium pába. Amerikában sok a növényolaj Európában kevés... A háború előtt, mint a Reuter­­iroda tudósítója Londonból jelenti, a világ növényolaj-termelésének több mint egyhatoda különböző földidió, bab- és borsóféleségek­ből származott, de ennek a mennyiségnek csak a ne­gyede került a nemzetközi piacokon eladásra. India, Kína, az Egyesült Államok, Francia-Afrika és Brit- Nyugatafrika termelték az említett olajmennyiség négyötödét. A földi­­dióolajat csaknem teljes egészében étkezési zsiradék készítésére használ­ták­. India és az Egyesült Államok az egész háború ideje alatt növelték ter­melésüket, úgy hogy 1943-ban és a későbbi években is a háború előtti átlagos mennyiség állott rendelkezé­sükre. 1943-ban 9.4, 1944-ben 8.9, 1945-ben pedig 9.3 millió tonna volt a világ termelése a háború előtti öt év átlagos 8.4 millió tonnás termelé­sével szemben. Az Egyesült Államok termelés 80 százalékkal emelkedett. A legutóbbi két évi indiai termés 20 százalékkal haladta meg a háború előtti évi átlagot. Brit-Nyugatafrika legutolsó termése 10 százalékkal kisebb a háború előtti évi átlagnál. Francia-Nyugatafrika a háború előtti termelésének 70 kálta a legutolsó százalékát produ­évben. A világ­háború előtt a világ teljes termelésé­nek 70 százalékát importálta Francia­­ország, Németország és Németalföld, Nagybritannia 1942-ben 642.000, 1944-ben pedig­­ 612.000 tonnát im­portált, az 1938. évi 326.000 tonnás behozatallal szemben. Nagybritannia háborús étola­jkészletének legnagyobb százaléka ebből a földi dióolajból ál­lott. Ez az olaj igen fontos szerepet játszik a világ válságos olaj- és zsír­ellátása helyzetében, s ezért nagy fontosságot kell tulajdonítani annak a hivatalos helyről származó angol nyilatkozatnál­, mely szerint India kedvezőtlen élelmezési helyzetére való tekintettel ebben az évben kénytelen lesz normális földi dió­ kivit­elének nagy részét visszatartani, s ezzel kap­­csolatban például a Nagybritanni felé irányuló exportját felére csökkenteni

Next