Kis Ujság, 1946. október (60. évfolyam, 221-247. szám)
1946-10-01 / 221. szám
(2) Egy város a vádlottak padján Pillanatfelvételek Rákóczi városáról, Kassáról Kassa, 1946 szeptember hó Melegen ,süt az őszi nap, amikor elhagyva, Bárcza községét a poros országúton megközelítjük Rákóczi városát, Kassát. A Dóm kettős keresztje már messziről látszik. A város határában baloldalt az Akasztó-, hegy megnyúlt oldalán csendesen terül el a köztemető, most: Cintorina... Jobbkézre a repülőtér fekszik. Szuronyos őrség veszi körül a repülőteret, ahol görnyedt, lesoványodott asszonyok, férfiak, fiatalok, öregek vegyesen dolgoznak. Ásnak, hordják a salakot, munkások, tisztviselők, orvosok, ügyvédek egyaránt. A bűnük: magyarok... Itt találkozom az első kassai magyarokkal, az országút két szélén. Balra a temetőben s jobbkézre a kényszermunkán. A Bárczai-út, később Pesti-út, majd a prevrat után Pestianska, a bécsi döntés után Honvédek útja, most Trieda rude armada vezet a városba. A házak mindenütt épek, az ostromnak, háborúnak hála Istennek sehol semmi nyoma. S mégis megváltozott ez minden. „Podnárudnu správu” Az üzletek címtábláiról lekerültek a magyar feliratok, de a régi évtizedes múltú öreg kassai kereskedők nevei is. Friedmann és Pocsatka szappangyára az első, amelyen szembetűnik a nagy tábla: „Podnárudnu správu“, amit annyit jelent, hogy „nemzeti vezetés alatt“. A fasiszta szlovák állam fájó emlékeit idézik ezek a szavak, amikor Tisóék és Machék mindent nemzeti felügyelet alá helyeztek. A kórház előtti kis saroküzlet, Ceizler bácsi szatócsboltja is gazdát cserélt. Hogy mi lett az öreggel és családjával nem érünk rá kinyomozni, mert hónapok kellenének ahhoz, ha minden, eltűnt régi kassai polgár sorsát meg akarnánk állapítani. Amerre csak nézünk, mindenütt új, idegen hangzású neveket találunk a cégtáblákon, sehol egy régi ismerős. Csak a kövek, a házak a régiek, amelyek magukba rejtik a város évszázados múltját, kultúráját s jöhet bármilyen irányzat, bármilyen sovén nemzeti politika, az ezekből sugárzó múltat soha nem fogják tudni eltüntetni. A Legionárus-téren gyönyörű emlékmű hirdeti, hogy az orosz felszabadító hadsereg itt járt. De mintha az elvonult orosz hadsereggel, amely ide a Szabadságot hozta, elvonult volna a szabadság is. A mai csehszlovák demokrácia eltüntette Kazinczy és Arany, valamint Rákóczi emléktábláit, akik pedig mind a szabadság harcosai voltak! A régi Csehszlovák állam, amelyet még Masaryk demokráciája hatott át, nem találta kidobni valóknak a történelmi műemlékeket, sőt amikor Hodzsa Milán politikája érvényesült. 1938 tavaszán a Cseh-Szlovák állam támogatásával helyezték el a Dóm északkeleti oldalán bensőséges ünnepségek mellett Rákóczi emléktábláját s ezeken az ünnepségeken a csehszlovák kormány is képviseltette magát. A mai Cseh-Szlovákia azonban hűtlen lett államalkotójának nagy szelleméhez és egészen újdemokráciát teremt, mely erősen hasonlít a kivégzett Titkáék szelleméhez. Nemzetiségük: „kassai” Már több, mint egy órája járom az átkeresztelt kassai utcákat, nézegetem a minden jóval megrakott kirakatokat s egy-egy üzletnél megállva idézem a múlta. A Megaycukrászda. Varga, Czinner, Jasszus, Markovich, Jasko hová tűntek? Az utca is idegen, mintha soha sem jártam volna itt, sehol egy ismerős arc. Csupa új ember, öreg, ősz zsidó megy el mellettem s félénken emeli meg kalapját. — Jó napot szerkesztő úr — köszön rám oly halkan, hogy csak inkább gondolom, mint hallom, a szavai!. Hangos örömmel ölelem magamhoz az öreget, de ijedten csendre int s bevonszol egy kapu alá. — Az Istenért, ne beszéljen magyarul, beverik a fejét! Minek jött, csak nem akar itt maradni? — de itt már könnyek gyűlnek szemébe s szeretettel veregeti meg a hátamat s mintha csak az én válaszomra felelne, folytatja: Én már öreg vagyok, egyszer elhurcoltak, most visszajöttem hová menjek? ... Tőle tudom meg, hogy bizony most rossz világ jár a magyarokra. Az orosz csapatok bevonulása után a szlovákok főleg a Hlinka-gárdisták, hogy magukról a figyelmet eltereljék, rögtön azzal kezdték, hogy öszszedték a magyarokat s átrakták a határon. Értékeiket természetesen elkobozták, mint annak idején a zsidókét. A kirakott emberek közül egy páran visszaszivárogtak, míg nagyrészük bizony a határon túl tengeti nyomorúságos életét. Akik visszajöttek, azokra sem várt sok jó, mert a magyarok üldöztetése nem szűnt meg. Az utcán, aki magyarul beszélt megverték és senki sem tudta —, de még ma sem tudja —, hogyha este lefeküdt, éjszaka nem jönnek-e érte a národna bezpecnost (nemzeti biztonsági őrség) — emberei s másnap nem találja-e magát mindenéből kifosztva, áttéve a határon. Így ment ez heteken, hónapokon keresztül, amikor végre egy kis enyhülés állt be a magyarok üldöztetésében, mert a két kormány között egyesség jött létre a népcserére vonatkozóan. A magyarok szenvedése és rettegése azonban ezzel nem szűnt meg, mert jött az újabb rém,a népszámlálás. A magyarok okulva a múlt tapasztalatain, már nem merték magukat magyar nemzetiségűnek vallani s az összeírási íveken abba a rovatba, hogy mi a nemzetisége, azt írták be, hogy: kassai. De bizony ez se segített. A ,,kassai“-ak egymásután kerültek a hatóságok elé, majd a határon túlra. A Ludovi Sud — Hogy most mi a helyzet? könynyen megláthatja, ha elmegy a volt Schalk-házhoz, ahol a Ludovi sudi népbíróság — működik — fejezte be felvilágosításait az öreg. A régi Schalk-ház — most Slovánkávéház terraszán alig lézeng néhány ember. A szálló bejáratánál rendőrök és a národna bespecnost szuronyos őrei állnak. Riadt tekintetű, összetört emberek félénken siető léptekkel húznak el a kávéház terrassza mellett s fordulnak be a mellékutcába, ahol „Ludovi sud“ ülésezik. Kora reggeltől néha a késő éjszakáig ütnek itt törvényt. Már több mint két hónapja működik a kassai népbíróság, de eddig csak az őskassaiak, magyarok kerültek a vádlottak padjára. Az idézés különös módon történik. Ha valakiről bejelentik, vagy más úton megtudják, hogy Horthyék bevonulásakor az utcán tartózkodott, ha magyar ruhát hordott, Bocskay-nyakkendőt viselt, tagja volt bármely magyar egyesületnek, régi vagy új politikai pártnak, kongregációnak, idézést kap a népbírósághoz. A hatóságok házkutatást tartottak a fényképészek műtermeiben és lakásán, ahol lefoglaltak minden filmet és lemezt, ezekről állapították meg, hogy kik vettek részt a magyar ünnepségeken. Az őslakosság 60 százalékát már áttették a határon. Most a következőkön a sor. Naponta 50—60 ember ügyét tárgyalják. Elképzelhető, hogy milyen alapossággal. Az ítélet egynapi kényszermunka. Demokratikus ítélet — gondolják, akik nem ismerik az idevágó rendelkezéseket, melyek szerint, ha valakit csak 24 órai kényszermunkára ítélnek is, ez magával vonja minden ingó és ingatlan vagyonának elkobzását s az ország területéről örök időkre való kiutasítását. Zajos holvéházak — néma temető És jönnek a kassai polgárok s eltűnnek a Ludovi sud hatalmas kapuja mögött, ahol dr. Búza ügyész a vádló. És a nagy kapun nem jön ki senki sem ... Már késő este van, az utca képe megélénkül, a kávéház is megtelik emberekkel, mind idegenek. A terrasz előtt még mindig vonulnak a riadt tekintetű magyarok, akik között sok az ismerős arc. Mentőautó áll meg az épület előtt, hordágyon visznek be egy idézettet s a hordágy mögött a kísérő národna bespecnosz emberének szuronyán megcsillan a gázlámpák fehér fénye. Zajos kávéházak, tömött kocsmák — ahol nincs záróra — mellett vezet-- az út ki a városból Bárcza felé. A Dóm órája elütötte az éjfélt, amikor elhaladok a köztemető mellett. Még egy utolsó pillantás az szeptemberi holdfényben csillogó kassai polgárok sírkövére, a korhadó fakeresztekre, az üres repülőtérre, amelyet száz és száz magyar verejtéke öntöz és megyek vissza hazámba, Magyarországba, amelynek külügyminisztere „túl élesen nyilatkozik. ..Monostory Gyula Kedd, 1946 október 1 Rákosi Mátyás készért a Kommunista Párt III. kongresszusán A Magyar Kommunista Párt vasárnap tartotta III. kongresszusát. A kongresszust megnyitó szombati nagygyűlésen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. A béke kérdéseiről szólva hangsúlyozta: nem rajtunk, nem a magyar dolgozó népen, hanem a reakciós uralkodó osztályok bűnein múlik az, ami Párisban történik. Most fizetünk a kemény, szigorú békefeltételekben mindazért, amit a magyar nép urai, a reakciós nagybirtokosok, a mohó tőkések elkövettek. De akármilyen súlyosak a békefeltételek, akármenynyire sajog minden jó hazafinak a szíve, ha látja, milyen súlyos bért kell fizetnünk a múlt bűneiért, egy pillanatra sem csüggedünk. Ez a béke sem töri le a magyar élniakarást. Őrködni fogunk, hogy a magyar nép az új viszonyok közt is megtalálja demokratikus fejlődésének lehetőségeit és kiépítse az egészséges baráti jóviszonyt a szomszédos demokratikus népekkel, elsősorban új nagy szomszédunkkal, a felszabadító Szovjetúnióval és a megújhodott hősi jugoszláv néppel. — Meg kell állapítanunk — folytatta beszédét Rákosi —, kinek építjük tovább az országot, a tőkéseknek-e vagy a dolgozó népnek? A demokrácia benyomult a magyar élet minden ágába, de a magyar gazdasági élet kulcspozícióiban ma is változatlanul ugyanazok vannak, akiket Horthy munkásnyúzó rendszere növelt naggyá. — A fenyegető munkanélküliség ellen minden eszközzel fel kell venni a harcot — mondotta. — A kommunisták jelszava: munkát minden dolgozónak. Olcsóbbá kell tennünk az iparcikkeket is. A nemzeti összefogást — hangoztatta ezután — csak demokratikus alapon tudják elképzelni a kommunisták. Ha a nemzeti összefogás pártjai közé befurakodtak a népellenes, reakciós erők, azokat onnan el kell távolítani, mégpedig minél hamarább. Ezután a Kisgazda Pártot támadta. A Kommunistapárt III. kongreszszusa egyébként vasárnap reggel tartotta első érdemleges ülését a nemzetgyűlés üléstermében. Rákosi Mátyás itteni beszédében a kommunista párt céljairól beszélt. A párt az állami termelési formák fejlesztéséért és a szövetkezetek kiépítéséért küzd. Nem akarja meggátolni a széleskörű polgári magánkezdeményezést, de szigorú korlátozásokat követel a gazdasági életben a nagytőke hatalmának gátak közé szorítására. A kommunisták követelik a termelési és hitelélet állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzését, a demokratikus pártok államosítási programjának haladéktalan végrehajtását és a demokráciával szembehelyezkedő nagytőkések üzemeinek állami igénybevételét, valamint a kiskereskedelem az eddiginél sokkal hathatósabb támogatását. Állami rendszabályokat követelnek a munkanélküliség leküzdésére is. Rákosi Mátyás ezután ismét éles támadást intézett a Kisgazda Párt ellen. — Elhatároztuk — mondotta Rákosi —, hogy a Szociáldemokrata Párttal és az összes demokratikus pártokkal és szervezetekkel együtt közös harcba visszük a magyar népet a reakciós jobboldal törekvései ellen. A tömegmegmozdulásokkal, amenynyiben azoknak szüksége mutatkozik, élni fogunk. A Parasztpárt gyűlése A Nemzeti Parasztpárt vasárnap nagygyűlést tartott az Országháza előtt, amelyen a párt vezetői az időszerű kérdésekről beszéltek. Jócsik Lajos államtitkár, csehszlovák-magyar áttelepítési kormánybiztos, felszólalásában feltette a kérdést: várjon az Atlanti- Cartában biztosított félelem nélküli élet mindenkinek kijár, csak a magyaroknak nem? Kovács Imre rámutatott arra, hogy a koalícióban mutatkozó válságot a demokrácia különböző értelmezője idézi elő. A demokrácia fogalma állandóan változik, a lényeg azonban nem változhatik. A demokrácia a többségi akarat érvényesülése a kisebbség jogainak tiszteletben tartásával. Aki a demokrácia ellen áskálódik, az ne hivatkozzék a kisebbségi jogra, annak, mint a demokrácia ellenségének, pusztulnia kell. A pártok közötti jóviszony zavaró jelenségeit ki kell küszöbölni. Szűnjön meg végre, hogy egymás belső ügyeivel foglalkozzanak a pártok. Minden párt tartja kötelességének, hogy belső nehézségeit megoldja, minden párt teremtsen rendet a saját portáján. Ezután Veres Péter mondott beszédet. Azokat a célkitűzéseket ismertette, amelyeket a Parasztpárt maga elé tűzött. Ezek a célok: a végleges földreform, a kapitalizmus felszámolása, a parasztság, munkásság és értelmiség hármas szövetsége. Veres Péter követelte földműves szövetkezetek hitelhez való juttatását, a paraszti önkormányzatot és a föld nélkül maradt parasztok emberi megélhetését. " Izgalmas futball-vasárnap sok góllal és válogatással A napsütötte vasárnapon már délelőtt kezdődött a sportprogram. A Latorca utcai Elektromos-sporttelepen villásreggelire bajnoki mérkőzést szervíroztak. Két egyenrangú fél küzdelméből a szerencsésebb került ki győztesen: Vasas—Kispest 4:3 (3:2). Egy-egy 11-es tarkította a mérkőzést, helyenként izgalmak keletkeztek és a tribünön pofonok csattantak el. Sok néző sereglett az Üllői úti pálya tribünjeire, amikor a pályára lépett az Újpest csapata. A közönség sok tapssal fogadta őket. Az ünneplés után azonban a tömeg nagyobbik része az Újpest ellenfelének, a szentlőrincieknek drukkolt. A SzAC sok kellemetlen percet szerzett a bajnokcsapat védelmének. Deák olyan góllövő formában volt, hogy Szűcs otthagyta a centercsatári posztot és hátrament Deákot őrizni. Lelkesen támadott a SzAC, de ennek ellenére is kitűnt az Újpest klasszisa és nagy játékereje. A futball boszorkánytánca azonban kiszámíthatatlan és a SzAC 1 pontot tudott elvenni az újpestiektől. Eredmény 4:4. A játék első részében az Újpest vezetett 3:2 arányban. Amilyen izgalmas volt az előbbi mérkőzés, olyan unalmasan kezdődött a Ferencváros—Dorog küzdelem. Ekkor már 20 ezer néző övezte körül a játékteret. Az első félidőt így jellemezhetjük: „Egy gól és más semmi.“ Ehhez még hozzátehetjük: sok unalom, ásítás. A második félidő elején megtörte az egyhangúságot, hogy a dorogiak kibányásztak maguknak egy gólt és ezzel kiegyenlítettek. Ez nagyobb munkára serkentette a Ferencvárost és amikor átcsoportosították a csatársort, ragyogó játék keletkezett. Mike nem jó centercsatár, amellett indolens is. Mint jobbszélső Európa legjobb szélsője lehet. Sárosi dr., majd Csanádi pompás leadásaival a szélső játék magas iskoláját mutatta be. Végeredmény: 6:1 (1:0) arányban győzött a Ferencváros. A mérkőzés után beszélgettünk Gullovich Tibor szövetségi kapitányával, aki mind a három vasárnapi mérkőzést végignézte. Véglegesen szerdán állítja össze a vasárnapi osztrák-magyar mérkőzésre a magyar csapatot. A valószínű csapatösszeállítás a következő: Horváth — Rudas, Biró — Horváth Károly vagy Nagymarosi, Szűcs, Lakat — Mike vagy Egressi, Szusza, Deák, Zsengellér, Puskás. Az MTK a Berlini utcai pályán csak keserves küzdelem után tudott győzni a Testvériség ellen, mégpedig 2:0 (1:0) arányban. Mindenesetre örvendetes, hogy a csapat küzdött. Az izgalmas futballvasárnapon a játékvezetők eléggé jól teljesítették feladatukat. (P.) * MTK—Testvériség 2:0 (1:0), Csepel—Pereces 6:1, (3:1), Erdo Madisz —DVSC 3:3 (2:2), Haladás—Szeged 1:1 (1:1). Itt az új közmunkatáblázat1. Október elsejétől kezdve új alapon :11 a közmunkaváltságot fizetni. Minden megkezdett további 100 forint után a közmunkaváltság mértéke 2 napszámbérrel emelkedik. Annak, akinek a közmunkaváltsága 4 napszámbérnél nem több, ajövedelemnélküli családtag után, ha az is közmunkaváltságköteles, öt napszámbért kell fizetni. Ha a közmunkaváltság 4 napszámbérnél több, a saját maga után fizetett közmunkaváltság Vt-ed részét kell minden , amelyet a következő táblázat tüntet fel részletesen: váltságköteles jövedelemnélküli családtag után fizetni. Kereskedőnek, iparosnak, önálló szellemi foglalkozásúnak, ha alkalmazottat nem tart, legalább 4, ha alkalmazottat tart legalább 6 napszámbért kell fizetni. Október elsejétől kezdve úgy Budapesten, mint vidéken egyöntetűen 3 forint a napszámbér összege: 80 forintigVa 81—100 ** Yz 101—150— 1 151—200 99 VA 201—280 992 281—350 993 351—450 994 451—550 995 551—650 996 651—750 997 751—850 998 851—1000 99 10 napszámbér . . . —.75 forint « • • • H50 „ « • • • 3.— » „ « • • 4.50 n +AUT2K*4Td. ruÄkaj/e"<i«ertf. ** 1 ••■129-949 I Visszavándorlási láz a kanadai, brazíliai, argentinai kisfarmerek között Amikor Magyarországon ezrek és ezrek vannak munka nélkül, amikor a szlovákiai magyarok már faragják a vándorbotot s amikor nagyon sokan a kivándorlás lehetőségei iránt érdeklődnek, szinte érthetetlen az a nagy visszavándorlási láz, amely az amerikai magyarok körében mutatkozik. A Magyarok Világszövetségéhez naponta átlag 20—30 levél érkezik, amelyekben közlik hazatelepülő szándékukat és kérik: küldjék el az ingatlanfelajánlásokról készült kimutatást, mert az az óhajuk, hogy szabadkézből házat, illetve földet vásároljanak. Nagyon sok külföldi magyar tanácsot kér, miképpen tudná visszaszerezni azt a néhány hold földet, amelyet nehéz munkával megkeresett, megtakarított és időközönként hazaküldözgetett dollárokból vásárolgattak a hozzátartozók távollétükben s amelyet most a helyi földigénylő bizottságok kiosztottak. Ezek az emberek valamennyien falvakból indultak el, koldusztarisznyával az oldalukon, túl a tengeren, szerencsét próbálni. Csak azért dolgoztak, hogy keresetükből házat, földet szerezhessenek Magyarországon, ahová öregségükre majd viszszatérhetnek. Ezeket a földeket a helyi földigénylő bizottságok a fegyverszüneti egyezmény 13. szakaszának a megsértésével vették igénybe és osztották ki. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elvben elismeri ezt a szakaszt, a gyakorlatban azonban arra az álláspontra helyezkedik: a kiosztott földet már nem lehet visszavenni. A jelentkező külföldi magyarokat kártérítésre utasítja. A visszatelepülésnek másik akadálya: még mindig érvényben van az 1938. évi XIII. tc., amely szerint minden külföldi magyar elvesztette magyar állampolgárságát, aki az állampolgárság fenntartását külön nem kérte s a belügyminisztérium ehhez hozzá nem járult. Ez a törvény eredetileg a baloldali emigráció tagjai és a zsidó vallású, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok ellen készült. Valójában azonban az Amerikába vándorolt kisembereket sújtja. Tízezrével készülnek haza a maagyarok, főként Kanadából, Brazíliából és Argentínából. Kisfarmerek ezek, akik felismerték odakint a helyzetet: Amerikában a háború alatt nagy mezőgazdasági konjunktúra volt, a háború után azonban a kisbirtok már elvesztette rentabilitását. Új földbirtoktípus van kifejlődőben Amerikában. Most csak földbérleteket vásárolnak. A kisfarmerek egy év múlva már rosszabb feltételek mellett tudnak túladni földjeiken. Ha a közeljövőben sikerülne visszatelepülniük Magyarországba, átmenthetnék vagyonukat s nemcsak munkájuk, szorgalmuk, de jelentős tőkéjük is a magyarság érdekében kamatozna. (merly) ! Sok a gondja? Nincsen pénze? Se kilátása ---- se reménye? vegyen sorsjegyet s lehet FŐNYEREMÉNYE GREDICKE BANKNÁL BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS U. 17.]