Kis Ujság, 1948. február (2. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-01 / 26. szám

Ki fütyül a Kanári-szigeteken? Miért „szállták meg" a katonák az amerikai kormányt... A magyar hírszolgálat ismertette a napokban a P. M. tinin newyorki lapnak cikkét. A cikk felsorolja, hogy hány katona teljesíl ..miniszteri szol­gálatot"vagy kapott m­ás állam­­vezetéki üggyel kapcsolatos beosztást az amerikai kormányban és a kor­mány közvetlen környezetében. A­z­ amerikai kormányzatot katonák ural­ják — írja a lap — és a megállapí­tás illusztrálására a következő listát­­sorolja fel: Marshall tábornok kül­ügyminiszter, W. D. Leahy, az elnök tanácsadója és személyi vezérkari főnöke, tengernagy, Walter Bedell Smith moszkvai követ, vezérőrnagy, Wedemayer vezérőrnagy, a kínai különleges misszió feje, Derk belga követ, tengernagy, K­ollcomb dél­­afrikai követ, tábornok, P. J. Hines panamai követ, vezérőrnagy, leg­újabban az elnök a polgári repülés­ügyi tanács élére katonát állított. Cuter tábornok személyében. Támaszpontlánc a tengerpartokon Nem meglepő ezek után, hogy azok a tárgyalások, amelyeket a kormány férfiai külföldön folytatnak, nagy­részt katonai vonatkozásúak. Talán úgy is fel lehetne állítani a tételt, hogy ezért uralja az amerikai kor­mányt a katonaság, mert szükség van katonákra a külfölddel lebonyo­lítandó katonai tárgyalások miatt — írja a lap. Így például, mint aho­gyan arról a szovjet hírszolgálat be­számolt, az elmúlt hetekben az ame­rikai katonai hatóságok az Egyip­tommal lefolytatott tárgyalások után átvették a tripoliszi légi támaszpon­tokat. A szovjet hírszolgálat jogta­lannak minősíti ezeknek a légi­támaszpontoknak az amerikaiak ré­szére történt átadását és arra mutat rá, hogy az állig felfegyverzett Ang­lia és Amerika más népek tulajdo­nát igyekszik mindenhol megszerezni. Joggal kérdezhetjük­ — teszi fel a kérdést a szovjet hírszolgálat —, hogy miért történik a légi támasz­pontok átvétele azelőtt, mielőtt a volt olasz gyarmatokon megtartanák a népszavazást? Nyilván azért tör­ténik mindaz, mert az angolszászok úgy képzelik, hogy ők az egész világ bizományosai — jegyzi meg a Tass. Ciprus szigetén ... A sóti olasz gyarmatokon történt légi támaszpontok átvételével egy­­időlűen az angol és amerikai vezér­kar megbeszélést folytatott egy Lon­donból érkező AFP jelentés szerint. A közös angolszász megbeszélések során elhatározták, hogy a földközi tengeri medencében történhető min­den támadás megelőzésére erősítik a földközi tengeri brit és amerikai tengeri erőket, Észak-Afrikában légi támaszpont-láncolatot építenek ki, Görögországban pedig brit repülőket és katonaságot, valamint amerikai tengeri gyalogságot küldenek abban az esetben, ha ennek az országnak a helyzete tovább romlik. Végezetül azt is elhatározták, hogy közös brit­­amerikai támaszpontot létesítenek Ciprus szigetén. Egy francia tábornok ... Az angolszász vezérkari megbeszé­lésekkel párhuzamosan — mint ahogy a magyar hírszolgálat is jelentette Parisból — francia—angolszász ka­tonai megbeszélések is folytak. Re­vers tábornok, francia vezérkari fő­nök nemrégen Londonba érkezett, ahol tanácskozásokat folytatott Shinwell angol hadügyminiszterrel és Montgomery tábornaggyal, az angol birodalmi vezérkari főnökkel. Az Epoque című jobboldali francia lap megjegyzi, hogy Revers tábornok londoni látogatása nem olyan szen­záció, mint ahogy azt egyes körök fel akarják tü­ntetni, a valóság az, jegyzi meg a lap, hogy a francia kormány az elmúlt két év hosszas habozás után elszántan besorakozott a nyugati hatalmak táborába. Mivel Anglia és Franciaország együttmű­ködése politikai és gazdasági téren mindinkább megszilárdult, természe­tes dolog, hogy ez az együttműködés katonai téren is megnyilatkozik an­nál is inkább, mert a földrajzpoliti­kai helyzet parancsló szükségessége egyöntetű magatartásra ösztönzi a két országot. Montgomery tábornagy most érkezett vissza egy hosszú szem­­leu­tról, amelynek során meglátogatta Görögországot, Közép-Keletet, a Kö­­zel-Keletet, Indiát és Nyugat-Afrikát. ... És egy spanyol szemleút Ezzel azonban még nem ér véget a katonai tárgyalás-sorozat és a bá­­zisláncolat kiépítése. A Tanjug ju­goszláv hírszolgálati iroda közli a Parisban megjelenő spanyol kommu­nista lap cikkét, amely megállapítja, hogy Franco miniszteri küldöttsége az amerikai imperializmus számára bázisokat építtet Spanyolországban. A spanyol kommunista lap azt írja, hogy az USA katonailag be akar ha­tolni Spanyolországba és a spanyol gyarmatokra és a Fran­co-kormány hatóságai készek Amerika minden tervét végrehajtani. Nemrég spanyol miniszteri küldöttség tárgyalt az amerikaiakkal és ezt a tárgyalást összefüggésbe lehet hozni az ameri­kai vezérkarnak azzal a határozatá­val, hogy az afrikai kontinensen megszilárdítja katonai helyzetét, a Kanári-szigeteken, Tangerben, Ma­rokkóban és a nyugatafrikai gyarma­tokon bázisokat építsen ki magának Nem véletl­, hogy Huberton mad­ridi amerikai ügyvivőt a marokkói kérdések specialistájának nevezik és nem véletlen az sem, hogy Huberton tárgyal többek között a Franco-féle miniszteri küldöttséggel. A spanyol tárgyalófelek között helyet foglal Escomez spanyol tá­bornok is, aki nemrég tért haza Amerikából, ahol tárgyalásokat foly­tatott az amerikai katonai vezető körökkel. Ugyanakkor magasrangú amerikai katonák Tangerben és Marokkóban tettek látogatást, sőt különféle amerikai légügyi szakértők ellenőrző körúton voltak Spanyol Afrikában és a Kanári-szigeteken. Időközben Franco fogadta Wilson amerikai tábornokot. Ezek a gyakori találkozások, lá­togatások és tárgyalások a világbeliő ellen törő amerikai-spanyol össze­esküvésről szólnak — fejezi be cik­két a spanyol kommunista lap. 26 millió forint hozzájárulással több mint 200.000 hold földet jogosít az állam az eljövendő három Magyarország területének kéthar­mad részén a tsbírtokok elaprózó­­dottsága — különösen most a föld­reform után — olyan mértékű, hogy a tagosítás végrehajtása gazdasági szükségesség. Az ország 3400 közsé­géből 2800-ban okvetlen szükséges a tagosítás. A birtok elprózódottság mértékére jellemző, hogy pl. egy h­etvenháromholdas (40 hektár) gaz­da birtoka lét darabból, egy héthol­­das (4 hektár) birtok 92 darabból és egy háromholdas (2 hektár) birtok pedig 50 részből állott a tagositás előtt. Az pedig általános, hogy egy 8—10 holdas kisbirtok 20—80 egy­mástól különálló — sokszor a hato­dik határban fekvő — dűlőben te­rül el. Kezdete 1848-ban, a házasodásijai... vége A kisbirtokok elaprózódása úgy következett be, hogy az 1848 után felszabadított jobbágybirtokok ki­osztása már 0—8 tagban történt, ez­által érték el azt, hogy mindenki­nek jusson a rosszabbul is és a job­bikból is. A jobbágybirtok felosztása óta eltelt egy évszázad alatt az egyes parcellák rohamosan továbbosztód­­tak, mert az örökléseknél az a nép­szokás, hogy minden parcellát meg­osztanak a testvérek között. A háza­­sodások következtében pedig az örökléseknél szétosztott és mindig kisebb füldecskék száma egyre job­ban szaporodott, nos csökkenést eddig nem sikerült kimutatnunk... Node a jó magyar bürokrácia is túlórázni volt kénytel­e a rengeteg szám miatt és az adókataszt­eri mun­káknál bizonyára a tisztviselők sem ringatták illúziókban magukat. Te­h­át mindenképpen a tagosításra, illet­ve a parcellázás reformjára volt szükség, az állam és természetesen a magyar gazda részére. A rendszeres tagosítási eljárás — néha rend nél­kül — 1909. óta folyik hazánkban a földművelé­sügyi miniszter gazdasági szakértőjénél és az állami földmérés szakértő mérnökének irányításával. A kezdettől fogva 1935-ig 100 köz­ségben 300.090 kat. hold (180.000 hektár) területen, 193­5-től 1944-ig további 88 községben (260.000 kát. hold 100.000 hektár) területen bo­nyolódott le a tagosítás. Az eljárás összes költsége 1.5—2 mázsa búza ára. Hároméves terv, húszéves tagosítás A hároméves terv keretében 220.000 kát. hold (130.000 hektár) terület tagosítását vették tervbe. Erre az állam 26 millió forintot fog rendelkezésre bocsátani. A háború előtt általában az állam a költségek 20%-át viselte, kivételesen­ a felét, de a kormány mostani rendelete ér­telmében a költségek megtérítése 80%-ban hárul az államra Az egész országban a tagosításra váró mintegy 5,5 millió kát.­hold területen az el­járás lefolytatása legkevesebb 20 évig tart majd el. Miskédi Tibor (2) Vasárnap, 1948 február 1 Sok a sétakocsizás és veszekedés ... Természetesen az Isten háta mögött fekvő földet is meg kellett művelni és bizony a gazdáram néha órák­­hosszat kocsikázott, míg a földjére ért, mikor meg kiért, lement a nap és indulhatott hazafelé A termés­­eredményben ez a terület meddő volt, rengeteg állatot kellett tartani és rengeteg volt a veszekedés a ta­gok között. Tagosítás után a termés 20 százalékkal emelkedett, ami egyen­értékű azzal, hogy holdanként más­fél mázsa (hektáronként két és fél mázsa­ gabonával terem több A ve­szekedések termésénél azonban hasz­ Gyümölcsfák évi gondozása Mezey kertépítő fais­kolai lerakat, II., .Túlia­ u. 2. T. 360-719 cszipietezise metszése. Idézem a közmondást: — Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet Ezt mindnyájan tudták idáig is. Részemről ugyan a jégvirágot sohasem ked­veltem, különösen akkor nem, amikor kicsi, hideg meszelt szobám ablakán virult, miközben én a fa­gyos dunyha alatt úgy vacogtam, mindha az adó­hivatalban tettem volna. ■Szóval magyarán: kirá­zott a hideg. Veskó bá­tyám főként a borvirágért rajongott s ebből az or­rán sikerült is összegyűj­tenie egy csokorra valót, ami megéri legalább 100 akó szemelt rizlinget. Ar­ról azonban most hallot­tam először, hogy virág­gal fűteni lehet. Jó, jó olyasmiről már értesültem, hogy Juci­ka szívét forróság önti el, amikor a déli Jancsi át­nyújt neki egy csokor ibolyát, de erősen két­lem, hogy ugyanez az ibolya akár két fokkal is feljebb taszítaná lakáso­mon a hőmérőt. Egy kis túlzás ez, igen tisztelt va­cogó társadalom­, én nem hiszek a virág gyorsfor­raló képességében, akár rózsa, akár szekfa legyen is az! Donald Amott angol vegyésszel mindazonáltal nem óhajtok veszekedni, ő állapította meg, hogy a növények különleges gázt fejlesztenek, amely­nek a fűtőanyaga három­szor felülmúlja a szén­gázét. Éljen! Én ugyan három év óta a széngáz fűtőerejét sem ismerem s igy fogalmam sincs arról, hogy hány szál pipacs is őszi kökörcsin kell egy szoba langyossá tételéhez. Arnoll vegyész lír azt is közli, hogy a legjobban fűtő virág az indiai vizi jácint. Köszönöm szépen, In­diában amúgy is teleg van, hát minek ott még külön virág­központi fű­tést? Inkább nálunk te­remne ez a növényzet, Istók öccse, beültetném vele a parkettet vagy ha a fürdőkádban szeret te­nyészni a lelkem-virá­gom, hát ott forralhatná a vizet Nálunk ugyanis melegvíz sincsen, mert hamar kihűlne szegény, t­i. az ablakról még hiányzik az üveg, így azt hiszem, hogy az in­diai jácint rövidesen tüdő­gyulladást kapna és gyor­­san elhervadna. No mindegy. Tudomá­­sul vettem az angol ve­gyész korszak- és meleg­­alkotó felfedezését és ör­­vendek Ezentúl Ilonká­nak virág helyett egy zacskó kokszot fogok vinni, tegye azt a vázába s ha illata nem is lesz, legalább lángra gyűl a szíve tőle. ... enyém nem. Én nem változtatom meg a közmondást: „Aki a vi­rágot szereti, annak me­lege van.“ Én továbbra is fázom, Ilonka pedig ki fog rúgni a koksz-csokor­ral. Nem baj, akkor leg­alább leégek! (ki) Fűtsünk vil­ággal! »Angyalvár« működött Pest környékén Néhány héttel ezelőtt egy fiatal leány gyanús körülmények között meghalt szüleinek mátyásföldi laká­sán. A rendőrség nyomozni kezdett és csakhamar megállapította, hogy a leány tiltott műtét következtében vesztette életét. A nyomozás során kézrekerítették az „angyalgyárosnőt” Ispán Illésné, Rákosszentmihály, Károly­ utca 29. szám alatti lakost. Ispánné bevallotta, hogy az utóbbi időben huszonhat esetben követett el magzatelhajtást Ispánné egész felhajtó szervezettel működött. A felhajtó szervezet tagja, hatalmas ,,propagandát" fejtettek ki Pestkörnyéken és tömegesen szállí­tották a pácienseket Ispánéinak A szülésznőből lett angyalgyárosnőt a rendőrség őrizetbe vette, míg a nyo­mozás tovább folyik, mivel a má­tyásföldi kapitányságnak tudomására jutott, hogy az utóbbi időkben három gyanús haláleset is történt Mátyás­földön. Korszerű NÉPEGÉSZSÉ­GISt. 1. Az emberi szervezet Fabatkát sem ér az élet, ha az az ember b­eteg. A család sem bol­dogul másként, csak ha a családtagok egészségesek. Az iskolában megakad a tanulás, ha a tanulók megbeteged­nek. Hlát még ha a tanítónak kell otthon maradnia! Pár napi mulasztás már zökkenőt okoz a tanulásban. Igen, mert az ember is, a család is, az osztály is, élő szervezetek. De szervezet például egy község is. A jegyző, a bíró meg a többi elöljáró vezetése alatt dolgozó közigazgatási szervezet. Minden szervezet élete akkor za­vartalan, ha tagjai (alkotó elemei) egészségesek. Szerves „egész“-et, „egy“-séget formálnak, összetarta­nak, egyiknek munkája a másikévá­ jól összehangolódik. Egyik tag a má­sik munkáját nemhogy hátráltatná, inkább elősegíti. Minden élő szerve­zetben meg kell osztani a munkát. Kinek-kinek azt kell végeznie, ami­hez legjobban ért. Se többet, se ke­vesebbet, mint amennyit a közös cél kíván. Kiváló példa ere az egész­séges emberi szervezet. Tekintsük meg. Élő szervezetünket dolgozó sejtek alkotják. Testünknek olyan sok sejtje van, meg sem tudnánk szám­lálni, megszemlélni is csak nagyító­­üregen lehet azokat. Azt állítják a tudósok, hogy­ az emberi testben kö­rülbelül 30 billió sejt van. De sejtek­ből tevődik össze a növény is, az ál­lat is. A sejt a szervezet alkotóeleme, a legkisebb élő egység. Sok-sok tu­dós viz­sgálgatta a sejteket, nátha meg tudná fejteni: mi hát az élet valójában? A sejt anyagát elnevez­ték plazmának, de ezzel még nem fej­tették meg az élet titkát. A vegyészek meg ízekre szedték, — milyen anyagból állhat a plazma? — mégsem jutottak el az élet rejtélyé­nek megoldásához. De bebizonyoso­dott, hogy a sejt maga is élő szerve­zet. A nagy emberi testnek legpará­nyibb szervezete, mintegy atom­ja. S ennek minden része együttműködik a többivel. Az egyfajta, egyazon munkát végző, egy szakmabeli sejteket szöveteknek nevezzük. Ne tévesszen meg bennün­ket ruhánk kelméje. Tiszta véletlen, hogy azt is szövetnek hívják. Ha rá­nézünk kezünk fejére, mindjárt lát­juk bőrünk felső rétegét: a hámszö­­­­vetet. Vagy ha a mészárszékből h­úst vesszünk, az az állat izomszövete. Különböző szövetekből vannak cél­szerűen megalkotva testünk szerszámai. Ezeket szerveknek nevezzük. Ilyen belső szervünk például a szív. Ez a vérkeringés mozgatója. Szakadatlanul szivattyúzza a vért az erekbe. A tüldők meg a légzést végzik. Belehetik a friss levegőt, ki­bocsátják az elhasználtat. A gyomor meg a belek a beléjük torkolló mi­rigyekkel az éleit emésztik, a salakot meg kiválasztják. A vesék és a vers- f­ék mirigyek szintén a salak kivá­lasztói. E szerveket mindenki ismeri, aki vágáskor, disznótorkor végig­­nézte már a tetem felbontását. Olyan szerveink is vannak azon­ban, melyek nem ennyire közismer­tek. Nekünk tudnunk kell róluk, ha szerveink életéről, az életjelenségek­­ről fogalmat akarunk szerezni. Ott vannak például a vérmirigyek szanaszéjjel lestünk különböző he­lyein. Ilyenek: a pajzsmirigy, sok férfi nyakán az ádámcsutka alatt kitapogatható, eldugott helyen van az agyalapmirigy, másutt a mellék­vesék, majd az ivarmirigyek. Ezek azért vérmirigyek, mert váladékukat nem a külvilág felé öntik, mint a verítékmirigyek az izzadságot, ha­nem közvetlenül az erekbe, a vérbe. Ezeknek váladékát ösztönzőknek hívjuk, mert ösztönéletünket szabá­lyozzák. Idegszövetből áll az agy, kopo­nyánk üregében van ellejtve a kül­világ ártalmai elől. Benne székel az akarat, amellyel mozgósítani tudjuk. Szellemi erőink is itt tanyáznak. Ta­nulással, tapasztalatszerzéssel, isme­retek elsajátításával pallérozhatjuk agyunkat, művelhetjük szellemünket, növelhetjük akaraterőnket. Az agyban­­ fészkel emberi öntudatunk is. Fej­­lettségének köszönhetjük, hogy az ember úrrá lett a földön a többi élő­lények felett és meg tudta teremteni az emberi művelődést, a kultúrát. Az idegrendszer többi tartozékával szabályozza a test egyes szerveinek együttműködését. Akárcsak a köz­ségben az elöljáróság. Hogyan közli az akaratát a távoli körzetekkel? Idegszálak futnak ki a koponyából s ezek egyre vékonyabb fonalakra ágazódnak, igy eljutnak a szervezet legtávolabbi pontjaira is. Az idege­ken át kapjuk az érzést a külvilág felől s rajtuk küldi akaratát az agy a mozgató szervekhez. Ebből is lát­ható, hogy mindennemű munkát tu­lajdonképpen az agy indít el. A testi és szellemi munka korántsem vá­lasztható el egymástól. Az egyes sejtek, szövetek és szer­vek összehangolását szolgálják az agyon kívül a vérmirigyek is. Akkor, mikor ösztönzőket bocsátanak a vér­be. Az ösztönzők a vérkeringésen, az ereken át mindenüvé eljutnak. Olya­nok ezek, mint a hírvivők, a röpla­pok, az újságcikkek. Ezek hangolják szervezetünket bizonyos tevékeny­ségre. őket még az agy sem minden­ben tudja szabályozni. A 30 billió sejt összetartozását és együ­tt­ dolgo­­zását az akaraterő és az ösztönök irányítják. S e kettőből adódik vég­eredményben az embeni élet. Ha minden szervünk simán, zök­kenő nélkül végzi feladatát, mint a pontosan járó óra, akkor a szervezet egészséges. Ha valahol zavar mutat­kozik, akkor beteg. Akár testi, akár lelki betegségről van szó. Test és lélek egymástól épp­úgy nem választható el, mint a testi munka a szellemitől. Ez a kis egész­ségtan korántsem a betegségeket akarja megismertetni, még későbbé azok gyógyítását. Ez kizárólag a gyógyító orvosok hivatása. A képzett­ség nélküli gyógyító ember, a javas­­asszony, vagy a városi kuruzsló ren­desen többet árt a betegnek, mint­sem használ. Ellenben minden em­bernek illik tudni, milyen életmódot folytasson, hogy meglévő egészségét megtartsa. Dr. Kiss Mihály sz­ánszkárosu­taknak a 166.050 sz. csekkszámlára adakozz ! A Kis Újság jóval az országos gyűjtés előtt akciót indított a felső­­tiszai árvízkárosultak megsegítése érdekében. Lapunk hatalmas olvasó­tábora egészen megható módon válaszolt felhívásunkra és még min­dig egyre növekvő számban érkez­nek hozzánk az adományok. Az or­szágos gyűjtés megindítása után a Kis Újság több felhívást nem inté­zett olvasóihoz, csak arra szorítko­zott, hogy nyugtázza a laphoz be­futó összegeket. Most a népjóléti minisztériumtól kapott hivatalos át­irat alapján felkérjük olvasóinkat, hogy az árvízkárosultak megsegíté­sére szánt adományaikat ezentúl közvetlenül az „Árvízkárosultak Megsegítésére Alakult Bizottság“ 166.050. számú csekkszámlájára fi­zessék be. A Kis Újsághoz ma érkezett ado­mányokat kötelességszerűen nyug­tázzuk az alábbiakban: Köröshegyi Vadásztársaság, Kő­röshegy ............................. Demeter Sámuel tánciskolai nö­vendékei. Abony .................. Függ. Kisgazda Párt, Biharugra Ijadek Gyula, Kőtelek............ Vargha Pál, Hajdúböszörrvény .. Keőmives Ferencné postamester. Miháld................................. Király András, Mélykút........... „­­Tózsa Lajos. Cegléd ............ . ifj. Baditz Pál, Miskolc .. .. M Herczeg Erzsébet, Kispest .. id. Dancsó Antal, Csépa .. .. dr. Szimán Vince. Álmosd .. .. Mészáros Imréné. Kunszentviklós Magyar Bálint, Konszenk­ Miklós .. Molnár Károly, Natfvkónyi .. Gyenes István. Budapest .. .. Szalay László, Ecser............ Népi Ifjúság Tiszalök és Független Ifjúság, Tiszalfik.................. Sírok Péter. Nafcvbaracska .. .. Református Egyház, Bökkzsojr .. Általános iskl. VI. oszt.. Magyar­keresztúr ............................. Gazdaifjúság. Kölese ............. Varga Jenő, Siklóshegy............. Eszenyi László. Balatonszi-plak .. Iványi Lajos és nej­. Budapest Pazsinny Zoltán. Nagyléta .. .. dr. Tátra­lyay Zoltán, Budapest 70­ Ft írt— .. 382.— .. 5.20 „ 100.— „ 5— 10— „ 3— „ 1­100— „ 10— .. 40— .. Irt— „ 100— „ sn.— .. 5— .. 3— „ 1350.30 30— „ 71 50 „ 48.80 23.— „ Irt— .. 2.20 ., 20— .. ion— .. 20— .. összesen .. IM6— Ft Eddigi gyűjtésünkkel (12.611.7* Ft) együtt 14.621.78 Ft Ki tud fiamról FANCSALSZKY Ferencre a. n. Rémics Anna. Eltűnt a Donnál, mint ányakezelő 10­13 január elején. Tb. száma 233/50 volt. A legcsekélyebb hírt is nagy hálával fogadják szülei: Fancsalszky Ferenc Szigüget. u. p. Szín, Abaújtorm vm.

Next