Kis Ujság, 1948. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1948-02-01 / 26. szám
Ki fütyül a Kanári-szigeteken? Miért „szállták meg" a katonák az amerikai kormányt... A magyar hírszolgálat ismertette a napokban a P. M. tinin newyorki lapnak cikkét. A cikk felsorolja, hogy hány katona teljesíl ..miniszteri szolgálatot"vagy kapott más államvezetéki üggyel kapcsolatos beosztást az amerikai kormányban és a kormány közvetlen környezetében. Az amerikai kormányzatot katonák uralják — írja a lap — és a megállapítás illusztrálására a következő listátsorolja fel: Marshall tábornok külügyminiszter, W. D. Leahy, az elnök tanácsadója és személyi vezérkari főnöke, tengernagy, Walter Bedell Smith moszkvai követ, vezérőrnagy, Wedemayer vezérőrnagy, a kínai különleges misszió feje, Derk belga követ, tengernagy, Kollcomb délafrikai követ, tábornok, P. J. Hines panamai követ, vezérőrnagy, legújabban az elnök a polgári repülésügyi tanács élére katonát állított. Cuter tábornok személyében. Támaszpontlánc a tengerpartokon Nem meglepő ezek után, hogy azok a tárgyalások, amelyeket a kormány férfiai külföldön folytatnak, nagyrészt katonai vonatkozásúak. Talán úgy is fel lehetne állítani a tételt, hogy ezért uralja az amerikai kormányt a katonaság, mert szükség van katonákra a külfölddel lebonyolítandó katonai tárgyalások miatt — írja a lap. Így például, mint ahogyan arról a szovjet hírszolgálat beszámolt, az elmúlt hetekben az amerikai katonai hatóságok az Egyiptommal lefolytatott tárgyalások után átvették a tripoliszi légi támaszpontokat. A szovjet hírszolgálat jogtalannak minősíti ezeknek a légitámaszpontoknak az amerikaiak részére történt átadását és arra mutat rá, hogy az állig felfegyverzett Anglia és Amerika más népek tulajdonát igyekszik mindenhol megszerezni. Joggal kérdezhetjük — teszi fel a kérdést a szovjet hírszolgálat —, hogy miért történik a légi támaszpontok átvétele azelőtt, mielőtt a volt olasz gyarmatokon megtartanák a népszavazást? Nyilván azért történik mindaz, mert az angolszászok úgy képzelik, hogy ők az egész világ bizományosai — jegyzi meg a Tass. Ciprus szigetén ... A sóti olasz gyarmatokon történt légi támaszpontok átvételével egyidőlűen az angol és amerikai vezérkar megbeszélést folytatott egy Londonból érkező AFP jelentés szerint. A közös angolszász megbeszélések során elhatározták, hogy a földközi tengeri medencében történhető minden támadás megelőzésére erősítik a földközi tengeri brit és amerikai tengeri erőket, Észak-Afrikában légi támaszpont-láncolatot építenek ki, Görögországban pedig brit repülőket és katonaságot, valamint amerikai tengeri gyalogságot küldenek abban az esetben, ha ennek az országnak a helyzete tovább romlik. Végezetül azt is elhatározták, hogy közös britamerikai támaszpontot létesítenek Ciprus szigetén. Egy francia tábornok ... Az angolszász vezérkari megbeszélésekkel párhuzamosan — mint ahogy a magyar hírszolgálat is jelentette Parisból — francia—angolszász katonai megbeszélések is folytak. Revers tábornok, francia vezérkari főnök nemrégen Londonba érkezett, ahol tanácskozásokat folytatott Shinwell angol hadügyminiszterrel és Montgomery tábornaggyal, az angol birodalmi vezérkari főnökkel. Az Epoque című jobboldali francia lap megjegyzi, hogy Revers tábornok londoni látogatása nem olyan szenzáció, mint ahogy azt egyes körök fel akarják tüntetni, a valóság az, jegyzi meg a lap, hogy a francia kormány az elmúlt két év hosszas habozás után elszántan besorakozott a nyugati hatalmak táborába. Mivel Anglia és Franciaország együttműködése politikai és gazdasági téren mindinkább megszilárdult, természetes dolog, hogy ez az együttműködés katonai téren is megnyilatkozik annál is inkább, mert a földrajzpolitikai helyzet parancsló szükségessége egyöntetű magatartásra ösztönzi a két országot. Montgomery tábornagy most érkezett vissza egy hosszú szemleutról, amelynek során meglátogatta Görögországot, Közép-Keletet, a Közel-Keletet, Indiát és Nyugat-Afrikát. ... És egy spanyol szemleút Ezzel azonban még nem ér véget a katonai tárgyalás-sorozat és a bázisláncolat kiépítése. A Tanjug jugoszláv hírszolgálati iroda közli a Parisban megjelenő spanyol kommunista lap cikkét, amely megállapítja, hogy Franco miniszteri küldöttsége az amerikai imperializmus számára bázisokat építtet Spanyolországban. A spanyol kommunista lap azt írja, hogy az USA katonailag be akar hatolni Spanyolországba és a spanyol gyarmatokra és a Franco-kormány hatóságai készek Amerika minden tervét végrehajtani. Nemrég spanyol miniszteri küldöttség tárgyalt az amerikaiakkal és ezt a tárgyalást összefüggésbe lehet hozni az amerikai vezérkarnak azzal a határozatával, hogy az afrikai kontinensen megszilárdítja katonai helyzetét, a Kanári-szigeteken, Tangerben, Marokkóban és a nyugatafrikai gyarmatokon bázisokat építsen ki magának Nem véletl, hogy Huberton madridi amerikai ügyvivőt a marokkói kérdések specialistájának nevezik és nem véletlen az sem, hogy Huberton tárgyal többek között a Franco-féle miniszteri küldöttséggel. A spanyol tárgyalófelek között helyet foglal Escomez spanyol tábornok is, aki nemrég tért haza Amerikából, ahol tárgyalásokat folytatott az amerikai katonai vezető körökkel. Ugyanakkor magasrangú amerikai katonák Tangerben és Marokkóban tettek látogatást, sőt különféle amerikai légügyi szakértők ellenőrző körúton voltak Spanyol Afrikában és a Kanári-szigeteken. Időközben Franco fogadta Wilson amerikai tábornokot. Ezek a gyakori találkozások, látogatások és tárgyalások a világbeliő ellen törő amerikai-spanyol összeesküvésről szólnak — fejezi be cikkét a spanyol kommunista lap. 26 millió forint hozzájárulással több mint 200.000 hold földet jogosít az állam az eljövendő három Magyarország területének kétharmad részén a tsbírtokok elaprózódottsága — különösen most a földreform után — olyan mértékű, hogy a tagosítás végrehajtása gazdasági szükségesség. Az ország 3400 községéből 2800-ban okvetlen szükséges a tagosítás. A birtok elprózódottság mértékére jellemző, hogy pl. egy hetvenháromholdas (40 hektár) gazda birtoka lét darabból, egy hétholdas (4 hektár) birtok 92 darabból és egy háromholdas (2 hektár) birtok pedig 50 részből állott a tagositás előtt. Az pedig általános, hogy egy 8—10 holdas kisbirtok 20—80 egymástól különálló — sokszor a hatodik határban fekvő — dűlőben terül el. Kezdete 1848-ban, a házasodásijai... vége A kisbirtokok elaprózódása úgy következett be, hogy az 1848 után felszabadított jobbágybirtokok kiosztása már 0—8 tagban történt, ezáltal érték el azt, hogy mindenkinek jusson a rosszabbul is és a jobbikból is. A jobbágybirtok felosztása óta eltelt egy évszázad alatt az egyes parcellák rohamosan továbbosztódtak, mert az örökléseknél az a népszokás, hogy minden parcellát megosztanak a testvérek között. A házasodások következtében pedig az örökléseknél szétosztott és mindig kisebb füldecskék száma egyre jobban szaporodott, nos csökkenést eddig nem sikerült kimutatnunk... Node a jó magyar bürokrácia is túlórázni volt kénytele a rengeteg szám miatt és az adókataszteri munkáknál bizonyára a tisztviselők sem ringatták illúziókban magukat. Tehát mindenképpen a tagosításra, illetve a parcellázás reformjára volt szükség, az állam és természetesen a magyar gazda részére. A rendszeres tagosítási eljárás — néha rend nélkül — 1909. óta folyik hazánkban a földművelésügyi miniszter gazdasági szakértőjénél és az állami földmérés szakértő mérnökének irányításával. A kezdettől fogva 1935-ig 100 községben 300.090 kat. hold (180.000 hektár) területen, 1935-től 1944-ig további 88 községben (260.000 kát. hold 100.000 hektár) területen bonyolódott le a tagosítás. Az eljárás összes költsége 1.5—2 mázsa búza ára. Hároméves terv, húszéves tagosítás A hároméves terv keretében 220.000 kát. hold (130.000 hektár) terület tagosítását vették tervbe. Erre az állam 26 millió forintot fog rendelkezésre bocsátani. A háború előtt általában az állam a költségek 20%-át viselte, kivételesen a felét, de a kormány mostani rendelete értelmében a költségek megtérítése 80%-ban hárul az államra Az egész országban a tagosításra váró mintegy 5,5 millió kát.hold területen az eljárás lefolytatása legkevesebb 20 évig tart majd el. Miskédi Tibor (2) Vasárnap, 1948 február 1 Sok a sétakocsizás és veszekedés ... Természetesen az Isten háta mögött fekvő földet is meg kellett művelni és bizony a gazdáram néha órákhosszat kocsikázott, míg a földjére ért, mikor meg kiért, lement a nap és indulhatott hazafelé A terméseredményben ez a terület meddő volt, rengeteg állatot kellett tartani és rengeteg volt a veszekedés a tagok között. Tagosítás után a termés 20 százalékkal emelkedett, ami egyenértékű azzal, hogy holdanként másfél mázsa (hektáronként két és fél mázsa gabonával terem több A veszekedések termésénél azonban hasz Gyümölcsfák évi gondozása Mezey kertépítő faiskolai lerakat, II., .Túlia u. 2. T. 360-719 cszipietezise metszése. Idézem a közmondást: — Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet Ezt mindnyájan tudták idáig is. Részemről ugyan a jégvirágot sohasem kedveltem, különösen akkor nem, amikor kicsi, hideg meszelt szobám ablakán virult, miközben én a fagyos dunyha alatt úgy vacogtam, mindha az adóhivatalban tettem volna. ■Szóval magyarán: kirázott a hideg. Veskó bátyám főként a borvirágért rajongott s ebből az orrán sikerült is összegyűjtenie egy csokorra valót, ami megéri legalább 100 akó szemelt rizlinget. Arról azonban most hallottam először, hogy virággal fűteni lehet. Jó, jó olyasmiről már értesültem, hogy Jucika szívét forróság önti el, amikor a déli Jancsi átnyújt neki egy csokor ibolyát, de erősen kétlem, hogy ugyanez az ibolya akár két fokkal is feljebb taszítaná lakásomon a hőmérőt. Egy kis túlzás ez, igen tisztelt vacogó társadalom, én nem hiszek a virág gyorsforraló képességében, akár rózsa, akár szekfa legyen is az! Donald Amott angol vegyésszel mindazonáltal nem óhajtok veszekedni, ő állapította meg, hogy a növények különleges gázt fejlesztenek, amelynek a fűtőanyaga háromszor felülmúlja a széngázét. Éljen! Én ugyan három év óta a széngáz fűtőerejét sem ismerem s igy fogalmam sincs arról, hogy hány szál pipacs is őszi kökörcsin kell egy szoba langyossá tételéhez. Arnoll vegyész lír azt is közli, hogy a legjobban fűtő virág az indiai vizi jácint. Köszönöm szépen, Indiában amúgy is teleg van, hát minek ott még külön virágközponti fűtést? Inkább nálunk teremne ez a növényzet, Istók öccse, beültetném vele a parkettet vagy ha a fürdőkádban szeret tenyészni a lelkem-virágom, hát ott forralhatná a vizet Nálunk ugyanis melegvíz sincsen, mert hamar kihűlne szegény, ti. az ablakról még hiányzik az üveg, így azt hiszem, hogy az indiai jácint rövidesen tüdőgyulladást kapna és gyorsan elhervadna. No mindegy. Tudomásul vettem az angol vegyész korszak- és melegalkotó felfedezését és örvendek Ezentúl Ilonkának virág helyett egy zacskó kokszot fogok vinni, tegye azt a vázába s ha illata nem is lesz, legalább lángra gyűl a szíve tőle. ... enyém nem. Én nem változtatom meg a közmondást: „Aki a virágot szereti, annak melege van.“ Én továbbra is fázom, Ilonka pedig ki fog rúgni a koksz-csokorral. Nem baj, akkor legalább leégek! (ki) Fűtsünk világgal! »Angyalvár« működött Pest környékén Néhány héttel ezelőtt egy fiatal leány gyanús körülmények között meghalt szüleinek mátyásföldi lakásán. A rendőrség nyomozni kezdett és csakhamar megállapította, hogy a leány tiltott műtét következtében vesztette életét. A nyomozás során kézrekerítették az „angyalgyárosnőt” Ispán Illésné, Rákosszentmihály, Károly utca 29. szám alatti lakost. Ispánné bevallotta, hogy az utóbbi időben huszonhat esetben követett el magzatelhajtást Ispánné egész felhajtó szervezettel működött. A felhajtó szervezet tagja, hatalmas ,,propagandát" fejtettek ki Pestkörnyéken és tömegesen szállították a pácienseket Ispánéinak A szülésznőből lett angyalgyárosnőt a rendőrség őrizetbe vette, míg a nyomozás tovább folyik, mivel a mátyásföldi kapitányságnak tudomására jutott, hogy az utóbbi időkben három gyanús haláleset is történt Mátyásföldön. Korszerű NÉPEGÉSZSÉGISt. 1. Az emberi szervezet Fabatkát sem ér az élet, ha az az ember beteg. A család sem boldogul másként, csak ha a családtagok egészségesek. Az iskolában megakad a tanulás, ha a tanulók megbetegednek. Hlát még ha a tanítónak kell otthon maradnia! Pár napi mulasztás már zökkenőt okoz a tanulásban. Igen, mert az ember is, a család is, az osztály is, élő szervezetek. De szervezet például egy község is. A jegyző, a bíró meg a többi elöljáró vezetése alatt dolgozó közigazgatási szervezet. Minden szervezet élete akkor zavartalan, ha tagjai (alkotó elemei) egészségesek. Szerves „egész“-et, „egy“-séget formálnak, összetartanak, egyiknek munkája a másikévá jól összehangolódik. Egyik tag a másik munkáját nemhogy hátráltatná, inkább elősegíti. Minden élő szervezetben meg kell osztani a munkát. Kinek-kinek azt kell végeznie, amihez legjobban ért. Se többet, se kevesebbet, mint amennyit a közös cél kíván. Kiváló példa ere az egészséges emberi szervezet. Tekintsük meg. Élő szervezetünket dolgozó sejtek alkotják. Testünknek olyan sok sejtje van, meg sem tudnánk számlálni, megszemlélni is csak nagyítóüregen lehet azokat. Azt állítják a tudósok, hogy az emberi testben körülbelül 30 billió sejt van. De sejtekből tevődik össze a növény is, az állat is. A sejt a szervezet alkotóeleme, a legkisebb élő egység. Sok-sok tudós vizsgálgatta a sejteket, nátha meg tudná fejteni: mi hát az élet valójában? A sejt anyagát elnevezték plazmának, de ezzel még nem fejtették meg az élet titkát. A vegyészek meg ízekre szedték, — milyen anyagból állhat a plazma? — mégsem jutottak el az élet rejtélyének megoldásához. De bebizonyosodott, hogy a sejt maga is élő szervezet. A nagy emberi testnek legparányibb szervezete, mintegy atomja. S ennek minden része együttműködik a többivel. Az egyfajta, egyazon munkát végző, egy szakmabeli sejteket szöveteknek nevezzük. Ne tévesszen meg bennünket ruhánk kelméje. Tiszta véletlen, hogy azt is szövetnek hívják. Ha ránézünk kezünk fejére, mindjárt látjuk bőrünk felső rétegét: a hámszövetet. Vagy ha a mészárszékből húst vesszünk, az az állat izomszövete. Különböző szövetekből vannak célszerűen megalkotva testünk szerszámai. Ezeket szerveknek nevezzük. Ilyen belső szervünk például a szív. Ez a vérkeringés mozgatója. Szakadatlanul szivattyúzza a vért az erekbe. A tüldők meg a légzést végzik. Belehetik a friss levegőt, kibocsátják az elhasználtat. A gyomor meg a belek a beléjük torkolló mirigyekkel az éleit emésztik, a salakot meg kiválasztják. A vesék és a vers- fék mirigyek szintén a salak kiválasztói. E szerveket mindenki ismeri, aki vágáskor, disznótorkor végignézte már a tetem felbontását. Olyan szerveink is vannak azonban, melyek nem ennyire közismertek. Nekünk tudnunk kell róluk, ha szerveink életéről, az életjelenségekről fogalmat akarunk szerezni. Ott vannak például a vérmirigyek szanaszéjjel lestünk különböző helyein. Ilyenek: a pajzsmirigy, sok férfi nyakán az ádámcsutka alatt kitapogatható, eldugott helyen van az agyalapmirigy, másutt a mellékvesék, majd az ivarmirigyek. Ezek azért vérmirigyek, mert váladékukat nem a külvilág felé öntik, mint a verítékmirigyek az izzadságot, hanem közvetlenül az erekbe, a vérbe. Ezeknek váladékát ösztönzőknek hívjuk, mert ösztönéletünket szabályozzák. Idegszövetből áll az agy, koponyánk üregében van ellejtve a külvilág ártalmai elől. Benne székel az akarat, amellyel mozgósítani tudjuk. Szellemi erőink is itt tanyáznak. Tanulással, tapasztalatszerzéssel, ismeretek elsajátításával pallérozhatjuk agyunkat, művelhetjük szellemünket, növelhetjük akaraterőnket. Az agyban fészkel emberi öntudatunk is. Fejlettségének köszönhetjük, hogy az ember úrrá lett a földön a többi élőlények felett és meg tudta teremteni az emberi művelődést, a kultúrát. Az idegrendszer többi tartozékával szabályozza a test egyes szerveinek együttműködését. Akárcsak a községben az elöljáróság. Hogyan közli az akaratát a távoli körzetekkel? Idegszálak futnak ki a koponyából s ezek egyre vékonyabb fonalakra ágazódnak, igy eljutnak a szervezet legtávolabbi pontjaira is. Az idegeken át kapjuk az érzést a külvilág felől s rajtuk küldi akaratát az agy a mozgató szervekhez. Ebből is látható, hogy mindennemű munkát tulajdonképpen az agy indít el. A testi és szellemi munka korántsem választható el egymástól. Az egyes sejtek, szövetek és szervek összehangolását szolgálják az agyon kívül a vérmirigyek is. Akkor, mikor ösztönzőket bocsátanak a vérbe. Az ösztönzők a vérkeringésen, az ereken át mindenüvé eljutnak. Olyanok ezek, mint a hírvivők, a röplapok, az újságcikkek. Ezek hangolják szervezetünket bizonyos tevékenységre. őket még az agy sem mindenben tudja szabályozni. A 30 billió sejt összetartozását és együtt dolgozását az akaraterő és az ösztönök irányítják. S e kettőből adódik végeredményben az embeni élet. Ha minden szervünk simán, zökkenő nélkül végzi feladatát, mint a pontosan járó óra, akkor a szervezet egészséges. Ha valahol zavar mutatkozik, akkor beteg. Akár testi, akár lelki betegségről van szó. Test és lélek egymástól éppúgy nem választható el, mint a testi munka a szellemitől. Ez a kis egészségtan korántsem a betegségeket akarja megismertetni, még későbbé azok gyógyítását. Ez kizárólag a gyógyító orvosok hivatása. A képzettség nélküli gyógyító ember, a javasasszony, vagy a városi kuruzsló rendesen többet árt a betegnek, mintsem használ. Ellenben minden embernek illik tudni, milyen életmódot folytasson, hogy meglévő egészségét megtartsa. Dr. Kiss Mihály szánszkárosutaknak a 166.050 sz. csekkszámlára adakozz ! A Kis Újság jóval az országos gyűjtés előtt akciót indított a felsőtiszai árvízkárosultak megsegítése érdekében. Lapunk hatalmas olvasótábora egészen megható módon válaszolt felhívásunkra és még mindig egyre növekvő számban érkeznek hozzánk az adományok. Az országos gyűjtés megindítása után a Kis Újság több felhívást nem intézett olvasóihoz, csak arra szorítkozott, hogy nyugtázza a laphoz befutó összegeket. Most a népjóléti minisztériumtól kapott hivatalos átirat alapján felkérjük olvasóinkat, hogy az árvízkárosultak megsegítésére szánt adományaikat ezentúl közvetlenül az „Árvízkárosultak Megsegítésére Alakult Bizottság“ 166.050. számú csekkszámlájára fizessék be. A Kis Újsághoz ma érkezett adományokat kötelességszerűen nyugtázzuk az alábbiakban: Köröshegyi Vadásztársaság, Kőröshegy ............................. Demeter Sámuel tánciskolai növendékei. Abony .................. Függ. Kisgazda Párt, Biharugra Ijadek Gyula, Kőtelek............ Vargha Pál, Hajdúböszörrvény .. Keőmives Ferencné postamester. Miháld................................. Király András, Mélykút........... „Tózsa Lajos. Cegléd ............ . ifj. Baditz Pál, Miskolc .. .. M Herczeg Erzsébet, Kispest .. id. Dancsó Antal, Csépa .. .. dr. Szimán Vince. Álmosd .. .. Mészáros Imréné. Kunszentviklós Magyar Bálint, Konszenk Miklós .. Molnár Károly, Natfvkónyi .. Gyenes István. Budapest .. .. Szalay László, Ecser............ Népi Ifjúság Tiszalök és Független Ifjúság, Tiszalfik.................. Sírok Péter. Nafcvbaracska .. .. Református Egyház, Bökkzsojr .. Általános iskl. VI. oszt.. Magyarkeresztúr ............................. Gazdaifjúság. Kölese ............. Varga Jenő, Siklóshegy............. Eszenyi László. Balatonszi-plak .. Iványi Lajos és nej. Budapest Pazsinny Zoltán. Nagyléta .. .. dr. Tátralyay Zoltán, Budapest 70 Ft írt— .. 382.— .. 5.20 „ 100.— „ 5— 10— „ 3— „ 1100— „ 10— .. 40— .. Irt— „ 100— „ sn.— .. 5— .. 3— „ 1350.30 30— „ 71 50 „ 48.80 23.— „ Irt— .. 2.20 ., 20— .. ion— .. 20— .. összesen .. IM6— Ft Eddigi gyűjtésünkkel (12.611.7* Ft) együtt 14.621.78 Ft Ki tud fiamról FANCSALSZKY Ferencre a. n. Rémics Anna. Eltűnt a Donnál, mint ányakezelő 1013 január elején. Tb. száma 233/50 volt. A legcsekélyebb hírt is nagy hálával fogadják szülei: Fancsalszky Ferenc Szigüget. u. p. Szín, Abaújtorm vm.