Kis Ujság, 1948. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1948-03-02 / 51. szám
Tizenkét telitalálat a Totón! Már az új rendszer szerint ellenőrizték a szelvényeket A Postatakarékpénztárban vasárnap volt az új ellenőrzés premierje. Az ellenőrzőszelvényeket kettéválásuk után a Postatakarékpénztárnál, illetve a Szalay utcai Pénzügyigazgatóságnál zárták el. Amikor a Postatakarékpénztárnál megtörtént a kiértékelés, akkor hozták vissza az ellenőrzőszelvényeket és így állapították meg a nyerteseket. összesen 1.245.000 szelvény érkezett be. Ebből 12-es telitalálatot tizenketten értek el, fejenként 51.800 forintos nyereménnyel. 11 találatot 290-en szereztek. Mindegyik 2140 forintot nyert. Kettőezerhétszáz 10 találatos szelvényt állapítottak meg, itt fejenként 230 forint a nyeremény. A 12 találatos Toto-szelvény a következő: Szeged—Csepel 2 (0:1), ETO—Újpest 2 (1:2), SZAC—Elektromos X (0:0), Ferencváros—MaTEOSZ 1 (2:0), DVSC—MOGYUT 1 (4:1), Kecskeméti MTE—Tisza X (2:2), Postás—Dorog 1 (6:3), Pápai Perutz—MÁV DAC 2 (3:4), Décsi VSA- Soproni VSE 1 (3:2), Miskolci MTE—Miskolci VSC X (2:2), Aston Villa—Arsenal 1 (4:2), Szolnoki MTE—Kecskeméti AC 2 (1:2). A luxenfeldi táborban Megtámadták a szovjet hazatelepítő misszió tisztjeit Moszkva, március 1 (TASS) A Krasznoje Zvjezda beszámol arról, hogy Ausztria amerikai megszállási övezetében hazatelepítő szovjet misszió működik, amely feladatának teljesítésénél a Szovjetunió és az USA kormánya között megkötött egyezmény értelmében jár el. Az egyezmény kötelezi az amerikai katonai hatóságokat, hogy megteremtsék a szovjet állampolgárok hazatelepítésének kedvező feltételeit. A tények azonban nem erre mutatnak. Az amerikai övezetben teremtett helyzet nemcsak megnehezíti a miszszió munkáját, hanem a misszió tagjainak biztonságát is veszélyezteti Amikor február 10-én Kircev ezredes, a misszió vezetője a misszió két tagjával az amerikai hatóságok engedélyével meglátogatta a luxenfeldi tábort, a bűnözők egy csoportja az amerikai hatóságok képviselőinek jelenlétében szétzavarta a száz-százhúsz főnyi hontalan csoportot, amely azzal a szándékkal jött a helyszínre, hogy beszélgetést folytasson a szovjet tisztekkel. A bűnözők később büntetlenül megtámadták a misszió tagjait és kövekkel dobálták meg őket. Az amerikai tisztek és a rendőrök zavartalan egykedvűséggel szemlélték a jelenetet. A tetteseket még csak meg sem fenyítették. Február 13-án ugyancsak fasiszta merénylők részéről a szovjet misszió vezetőjét hasonló támadás érte. A szovjet misszió működésének folytatását megelőző tárgyalások alatt az ausztriai amerikai övezet hontalan személyeinek szánt Ogni című lap több ízben bujtogató cikkeket közölt a látogatásra várható szovjet misszió ellen. A misszió munkájának folytatásáról csupán az amerikai és szovjet képviselők tudhattak. Ez az előzmény magyarázza a későbbi provokálásokat, a kérdés csak az, ki és milyen céllal értesítette a misszió működéséről a lap szerkesztőségét? (MTI) i népszíszségnyi értekezlet Miskolcon Népegészségügyi értekezlet volt Miskolcon, amelyen részt vett Ol Károly népjóléti miniszter. Bejelentette, hogy a hároméves terv végrehajtása során népegészségügyi és szociális viszonyaink is megjavulnak. A hároméves tervben 362 millió forintot irányoztunk elő egészségügyi és szociális célokra. Az egészségvédelmi intézkedések egész sora készül. Anya- és csecsemőotthonok, szülőotthonok, napközi otthonok, gyermekvédelmi intézmények, szeretetházak, falusi és városi egészségházak, tüdőbeteg- és nemibeteg-intézetek létesülnek. Felemeljük a kórházi ágyak számát, a hároméves terv végére nem lesz Magyarországon elhagyott gyermek A csecsemőhalandóságot országos viszonylatban már" 11 százalékra" csökkentettük és ezzel óriási eredményt értünk el. Kiemelte a miniszter, hogy az egészségügyi program megvalósításához az egész társadalom mozgósítása szükséges és megköszönte a felbecsülhetetlen szolgálatokat, melyeket a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ezen a téren tett. Stajk Lázlóné hangoztatta, hogy a magyar asszonytársadalom a legnagyobb selkesedéssel veszi ki részét a népi demokrácia szellemében történő országépítésből. Vas Zoltánná az MNDSZ nagyszabású terveit ismertette a népegészségi és szociális viszonyok megjavítása céljából. Disznó a gyerekkocsiban. Csecsemő helyett egy rózsaszínű, zsíros disznó pislogott az egyik tondoni rendőrre, amikor felrebbentette egy gyermekkocsi függönyét. A rendőr közbelépésére az adott okot, hogy Fisher asszony a sertés boldog tulajdonosa, egy útkeresztezésnél csak nyögve tudta feltolni a gyermekkocsit a járdára. A rendőr gyanút fogott, csatlakozott az asszonyhoz, beszédbe elegyedett vele, majd hirtelen mozdulatai a kocsi függönyéhez nyúlt, ekkor érte a meglepetés. Az asszonyt súlyos pénzbüntetésre ítélték feketézésért. INFLÁCIÓEILLENI KÖLCSÖN jegyzésére hívta fel Franciaország lakosságát Mayer francia pénzügyminiszter rádióbeszédben. az írás művészei Nagy költő Nagy elbeszélő FÜST MILÁN PEARL BUCK SZELLEMEK UTCÁJA ASSZONYOK HÁZA A Nyugat nemzedék nagy poétájának egész életműve. A centenáris év jelentős irodalmi eseménye. A negyvenéves kínai asszony regénye — a lelki és testi szerelem elragadó szépségű rajza — a nagy írónő legköltőibb alkotása. Fűzve 19.— Fűzve 30.— Kötve 26.— Kötve 10.— DANTE KIADÁS írja: KAMARÁS ZOLTÁN 79. „Nekünk e földön és földből élnünk kell!" Élt abban az időben egy különös, nyugtalan, sőt izgága férfiú, aki már majdnem elérte az 50. évét. Apja horvát paraszt, anyja pedig szlovák asszony volt. Sokféle foglalkozása volt, sok mindennel próbálkozott. Pásztor is volt, meg urasági cseléd, takácslegény és tanárjelölt, latin iskolai tanuló és házitanító, szerkesztő és fogoly, csak a jó Isten tudná felsorolni, mi minden. Ezenfelül rengeteget írt: cikkeket és füzeteket, könyveket és önéletrajzot, lapot szerkesztett és járt a nép között, hogy tanítsa és kinyissa a szemüket. Táncsics Mihály volt ez a különös férfiú. 1846-ban megjelent „Népkönyv“-e miatt a budai vár börtönébe került, ahonnan csak 1818 március 15-e szabadította ki. Volt ennek a Táncsics Mihálynak egy írása, amely ugyan csak 1848- ban kapott nyomdafestéket, de amit ő még rabsága előtt írt és amit kéziratban, titkon terjesztettek a nép között: „Ti paraszt testvéreim, semmit se törődjetek ezen elnevezéssel. Az egész ország számára mi teszünk a legtöbbet, mi magyar parasztok az első, az eredeti ős magyaroknak ivadékai vagyunk. Azt mondja a nemesség: fogadjuk be a népet az alkotmány sáncaiba. Mily roppant csalódás? Mintha bizony a kicsi rész fogadhatná be nyomorult árkai közé a sok millióból álló népeit! Ha ellenünk vetitek, hogy ez nem az egész népnek szava, megengedjük, mert igaz: testvéreinknek nagy része majd barommá van alacsonyítva. De mi, kik szót emelünk, akik kiáltunk, az egésznek érzését, óhajtását fejezzük ki. Mert érezni e nyomasztó terhet, még a legtudattalanabb is képes. Míg szabadságunk és jogaink nem egyenlők, míg a különféle kiváltságok meg nem szűnnek, addig összetartók nem lehetünk soha. Vagy más szavakkal: nekünk nemeseknek és parasztoknak össze kel olvadnunk, mindnyájunknak egyenlő polgárokká kell lennünk Vannak emberek, akik azt állítják, hogy nincs semmi sürgetesebb most nálunk, mint a királyi városok szavazatjogát megállapítani, törvényesíteni. Nem akarunk a városi polgárok mögött maradni. Némely emberek harmadik vagy középrendről álmodoznak. De ezen jó emberek elmaradtak az időtől. E kérdést elintézni 50, vagy 30, vagy még csak 10 évvel előbb is rs lehetett volna, de ma már késő. Ma nem városokról, de emberekről kell szónak lenni a törvényhozásnál. Mi egyenlőséget akarunk! Gondoljatok Galíciára természetesnek fogjuk találni, hogy az elnyomott és kirabolt népet az olyan nemesség ellen fellázítani könnyen lehetett. Mit tett ez ellen az országgyűlés? A múlt országgyűlésen a törvénnyhozók kimondották, hogy mi parasztok is szerezhetünk tulajdon földet. Ha kedvünk volna tréfálni, azt kérdezünk: csúfolni akartak-e bennünket a törvényhozók, mikor határozták, hogy mi, koldusok, tulajdon birtokot szerezhetünk? Olyan földet, ami sohasem volt a nemességéi Dolgoztak már a múlt országgyűlésen is a részünkre: meghozták az úrbéri, mint jótéteményt, pedig éppen ezen úrbér a legnagyobb veszedelme a hazának. Megengedték a jogosztályt, de nincs köszönet benne Hol történt is, a parasztság vesztett. Mégegyszer tehát: örökváltságot akarunk/ A robot és dézsma váltságdíj nélküli eltörlését! Nekünk e földön és földből élnünk kell, itt e földön tehát akkora darabhoz, mennyi éltünk fenntartásához szükséges, természeti jussunk. A hortobágyi pusztaságnak vad fia míveltebb, mint ti vagytok, mert az csak annyit vesz el és csak attól, akinek sokja van, mennyit természeti szüksége éppen megkíván. Ti pedig tőlünk, szegényektől, csikarjátok ki verejtékünknek minden jobb gyümölcsöt.“ Azután Táncsics hangja, a nép hangja, fenyegetővé válik, amikor oda kiáltja a hatalom bitorlóinak a figyelmeztetést: — „Legvégül csak egyet akarunk még megemlíteni: magasra ne csigázzátok fel a váltságdíjait Valami változásnak kell történnie, jobbra, vagy balra. Ez állapot meg fog szűnni, vagy ti, nemes atyafiak szűntettek meg, vagy mi, parasztok, vagy mindketten együtt, de szűnnie kel Mi megtesszük, mit a végső szükség s ínség lennünk kényszerít, mert hiszen tudjátok a nevezetes példabeszédet szükség törvényt bont. • Aki erősebb, az fog győzni! Ez a föld a mienk, mi munkáljuk meg és ha ti nem akarjátok az igazságot törvényben kimondani, majd a szükségtől kényszerítve, mi magunk fogjuk kikiáltani!“ Száz esztendeje annak, hogy ez az írás — titkon kéziratban — a nép között elterjedt. Száz esztendeje, hogy már nyomtatásban is megjelent. És mégis majd száz esztendőnek kellett elmúlnia, amíg a magyar nép jogos követelése, amelyet elsőnek Táncsics Mihály fogalmazott meg, valósággá vált .. Táncsics figyelmeztetését és fenyegetését az akkori magyar hatalmasok nem értették meg, vagy legalábbis nem akarták megérteni. Pedig, ha megértik és megszívlelik, mennyi minden másként történhetett volna! Mennyi véráldozatot megtakaríthatott volna a magyar nép, amikor pedig nem akart egyebet, mint természetadta jogos követelését kielégíteni, Táncsics volt az egyetlen, aki az egész nép ügyét magáévá tette és kifejezésre is juttatta. Ezért kellett börtönbe sínylődnie, ahonnan csak március 15-e szabadította ki. Ez az írás épp úgy hozzátartozik a magyar szabadságharc történetéhez, mint az a kiáltvány, amely a „12 pont“-ot tartalmazta. Ezért írta jogosan Táncsics műveinek második kiadásához írt előszóban: — Összes műveim közül ezt tartom annak, mely leginkább hozzájárult az adókötelezettség elrendeléséhez és a parasztság felszabadításához. Ezért mondogattak a jobbágyok az egész országban, amikor elolvasták és maguk között megtárgyalták ezt a kéziratban terjesztett felvilágosító és útmutató írást: — Ez a mi emberünk!... Ez a mi nyelvünkön és a mi szívünkből beszélt.... Táncsics a mi vágyainkat és jogos követeléseinket szólaltatta meg! Ezért röffentek össze a nemes földesurak és a főrangúak, akik megérezték, hogy az írás minden szava ellenük, az ő kiváltságaik ellen irányul és a fenyegető figyelmeztetés legalább is megijesztette őket: — Ez a mi legnagyobb és legveszedelmesebb ellenségünk!. Mert ez a tollforgató a mi legérzékenyebb pontunkat célozta meg: évszázados kiváltságainkat, amelyek már Úgyis omladozni kezdenek a történelem viharában... Börtönbe vele, hogy ne folytathassa átkas tevékenységét. És ezért remegett meg Bécs is, mert érezték, hogy az öntudatra ébredő, szabadságát és emberi jogait követelő magyar néppel már nem bánhatnak úgy, mint a korábbi évszázadokban. Maga Metternich herceg is, amikor kezébe került ez az írás, ingerülten dobbantott vékony lábaival és sikító, köhögő hangon kiáltotta: — Rebellis kutyát... De akkor már Táncsics mondatai és gondolatai ott égtek a magyar nép szívében. És ott égett az a „12 pont“ is, amit a híres kiáltvány tartalmazott. Ehhez azonban az kellett, hogy egész Európán végigsöpörjön a forradalom ... (Folytatjuk.) I . ! Az „arany“ púdertartó felborított egy házasságot — pedig csak rézből készült Adhat-e a főnök ajándékot nő alkalmazottjának Egy púdertartó és egy telefonközlés volt a „tárgyi bizonyíték“ abban a nőtartási perben, amelyet L. Dezső műépítész felesége indított férje ellen . A felszabadulás után léptem házasságra — mondja az asszony keresete — Nemcsak felesége, hanem dolgozó társa voltam uramnak, aki mellett jóban rosszban mindenkor kitartottam Férjem egy hazai más vállalat építkezéseit vezette, számos alkalmazottal dolgozott. Nem találtam semmi különöset abban, hogy, bár a titkárnői teendőket elláttam, maga mellé még egy titkárnőt szerződtetett. — A feltűnően csinos titkárnő nem adott soha okot arra, hogy féltékenykedjem rá, sőt magam is anynyira megkedvelten, hogy többször vendégül láttam otthonomban. Karácsonykor azonban meggyőződtem arról, hogy tévedtem mert férjem megszegte a kötelező hitvesi hűséget. Ezért elhagytam közös otthonunkat és miután eltartásomról gondoskodni nem kíván, arra kérem a bíróságot, hogy Ideiglenes nőtartás címen havi ezer forintot ítéljen meg nekem. — Elő kell adnom még — folytatja az asszony keresetében—, hogy mi késztetett a közös hajlék elhagyására. Múlt év december 24-én megszólalt a telefon. Leemeltem a kagylót, férfihang jelentkezett. Férjemet kereste Én — mint mindig — titkárnőjeként mutatkoztam be. A telefonáló egy ismert belvárosi ékszerész volt, aki közölte, hogy a púdertartó elkészült. Először megújultam, de csakhamar alaposan kiábrándultam. Az ékszerész ugyanis elmondta a púdertartóra vésett szöveget is, amely Lilinek szólt, holott engem Máriának hívnak A többit könynyű volt megtudnom. Kiderült, hogy férjem titkárnőjének, Lilinek szólt a karácsonyi figyelmesség. — Természetesen sem férjemnek, sem riválisomnak nem tettem említést az ékszerész telefonálásáról és vártam a fejleményeket. Elmúrak az VII., RÁKÓCZI- ÚT 12. Wiélm solonkMU! ünnepek, amikor a hivatalban akaratlanul is fültanúja voltam egy beszélgetésnek. Lili kisírt szemekkel jött be és egy közös barátnőnknek elpanaszolta, hogy gáláns gazdája egy arany púdertartóval lepte meg, amelyről kiderült, hogy réz és csal, futtatva van arannyal. A kihallgatott beszélgetésből megtudtam, hogy nem egyszerű figyelmességről hanem jól „megszolgált“ juttatásról van szó férjem részéről Miután erre alapos okot szolgáltatott, tovább nem vagyok hajlandó vele együtt élni és kérem a bíróságot a tartásdíj megítélésére — fejezte be keresetét az asszony. A férj a keresettel szemben azzal védekezett, hogy minden időben szokás volt a női dolgozótársakat feljebbnagyobb figyelemben részesíteni. Ennek a szokásnak tett eleget, amelynek senki a világon sem tulajdonított volna fontosságot, csak felesége, aki már régen kereste az ürügyet, hogy megszabaduljon tőle. — A karácsonyi ajándék majdnem értéktelen ékszerdarab. Ez már önmagában is bizonyíték arra, hogy komoly hátteret nem lehet tulajdonítani az egész ügynek. Titkárnőm munkáját mindig megbecsültem, e megbecsülésem jelképe volt a púdertartó, amelynek értéke 200—300 forint volt. Kérem a bíróságot, hallgassa ki titkárnőmet, ő igazolni fogja, hogy közöttünk semmiféle más kapcsolat nem volt, mint a dolgozók egymás iánti megbecsülése. Feleségem rosszindulatú eljárására vall, hogy egy fiatal nő becsületébe gázol, hogy ily módon valósítsa meg régi terveit. A bíróság számos tanút hallgatott ki, majd elutasította az asszony keresetét Kimondotta hogy a főnök és alkalmazottja között elképzelhető és nem kifogásolható az ajándékozás. Egy ily kisértékű ajándék még nem bizonyíték arra, hogy a férj megszegte a házassági hűséget, ezért a keresetet el kellett utasítani. Vasúti merénylet Palesztinában sok hattal és sebesülttel Palesztinában vasárnap ismét véres események játszódtak le. Terroristák egy brit katonavonatot robbantottak fel, amely Haifából volt úton Egyiptom felé. A robbantásnak huszonnégy angol katona esett áldozatul, harmincnégy megsebesült, ezenkívül még száz sebesültje van a merényletnek. A üzemcsoport vasárnap délután közölte, hogy az ő tagjai követték el a vasúti merényletet, amely megtorlás volt a múlt vasárnapi jeruzsálemi merényletért, melynek során oly sok zsidó vesztette életét. A jeruzsálemi angol főhadiszállási kiáltványt intézett a lakossághoz, amelyben közli, hogy katonai erővel teremt rendet és a brit katonaság szükség esetén hatásosabb fegyvereket használ majd, mint amilyenek az arabok és a zsidók rendelkezésére állanak. Kedd, 1948 március 2 (3) BaaMHHBHKMEWRt