Kis Ujság, 1948. szeptember (2. évfolyam, 199-225. szám)

1948-09-01 / 199. szám

ira 60 fillér Szerda, 1948 szeptember 1 Ma: TOTO-tipek A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja / l'» ! iN 1 L/J- \ ' Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antallfy Gyula Érdekes döntés a hadifoglyok fizetéséről műveltségben van a szabadságnak biztosítéka, művelve és nevelve a nemzetet, a szabadságra vezeted .... Mi szabadságnevelők vagyunk — mondotta büszke öntudattal az első egyetemes magyar tanügyi kongresszus szónoka az 1848 július 20-i ülésen, amelyen a jog és szabadság egész problémáját elvileg a nevelés függvényének jelentette ki. Az egységes közoktatásügyi törvényés az iskolaügy államosítása, amelynek jegyében kezdődik el néhány nap múlva az új iskolaév, száz évig váratott megvalósításra, azóta, hogy e régen lappangó iskolai reformtörekvések mellett oly lelkesen tett hitet az 1848. év márciusi napok szabadságmámorában előkészített első egyetemes magyar tanügyi kongresszus. Az a felismerés hajtotta cselekvésre akkor e pedagógus-találkozó résztvevőit, hogy Széchenyinek a nemzettől önismeretet és minél több „kiművelt emberfőt“ követelő fellépése óta a magyarság mindjobban tudatára ébredt művelődésbeli elmaradottságának és ezért egyre fokozottabb figyelemmel fordult a nevelés kérdései felé. A tanügyi kongresszus, amelyen a tárgyalási anyag egyformán kiterjedt a kisdedóvókra, az elemi iskolákra, a nőnevelésre, a süketnémák és vakok tanítására, a tanítóképzőkre, a középiskolákra, főiskolákra és az egyetemre s amelyen együtt tanácskoztak az egyetem és az akadémiák tanárai, köztük Jedlik Ányos, Römer Flóris — mindketten paptanárok —, Brassói Sámuel, a két Hunfalvy és a többiek, az óvónőkkel, néptanítókkal és a gimnáziumi tanárokkal, egyetemes volt abban az elvben, hogy a tanügyet az egyházak köréből kivegyék és az állam hatalma alá helyezzék. Az egységes és egyetemes állami nevelés gondolata, amely az első tanügyi kongresszus előtt már mint a nemzetnevelés első parancsa szerepelt, ám nem tudott valósággá válni, nem kis okból azért sem, mert a nemzet akkor már élet-halálharcra készülődött. Jellasics betörése után megszűnt a nyugodt légkör, amely a nagy iskolapolitikai reform kidolgozásához szükséges. A szabadságharc elbukása után pedig száz évnek kellett elmúlnia, amíg ezek a reformtörekvések végre valósággá váltak. „Nevelés nélkül az egyenlőség semmi nem egyéb, mint puszta szó“ — vallotta Eötvös József, aki jól tudta azt is, hogy „elhalasztani a nevelési intézkedéseket nem más, mint az időpontot elhalasztani, melyben a nép azon jogot, mit az állam adott valósággal élvezheti". A nevelésügyi intézkedéseket csakugyan sikerült az elmúlt évszázadban oly sokszor elhalasztani, mert az uralkodó társadalmi rétegnek nem volt érdeke, hogy a nép, a munkások és a parasztok tömege, éppen a szélesebb alapú műveltség megszerzésével élvezze a politikai szabadságjogokat. Márpedig Eötvös is a politikai demokrácia előfeltételét a kulturális demokráciában látta, a műveltségben való lehető egyenlőségben. A szabadságharc centenáriumi évében ha százéves késedelemmel is, végre tetté vált az első egyetemes tanügyi kongresszus célkitűzése és valóság lett a demokratizmus jelszava a közoktatásügy terén, hogy csakis a nevelés biztosítsa a kivívott szabadságot. A magyar nép tudatában van annak, hogy az oly sokáig és az annyiszor elhalasztódott nevelési kérdések radikális megoldása a nemzet ama legnemesebb törekvéseinek hagyományában történt, amelyben a nemzet sorsának jobbrafordulását elsősorban a kultúra emelkedésétől és a jövő nemzedékek formálásától várjuk. A jelenben és a jövőben valóban a tanító fog egyesíteni nemzedékeket és minden egyes iskola, legyen az a legkisebb faluban, is, népünk művelődésének fontos műhelye lesz. Népünk érzi hogy az iskolakérdés rendezése kizárólag az ő érdekét szolgálja, mert a jog és szabadság is sok tekintetben nevelésszerű fogalom, s ezért tisztában van azzal, hogy kivívott jogainak és szabadágának megtartása most már nem kis mértékben attól is függ, várjon gyermekei milyen iskolában kapnak nevelést. Ez a tudat hatja át népünk fiait akkor, amikor a dolgozó parasztok és munkások szabad idejükben mind többen kétkezi munkával vesznek részt, oly sok megható példát mutatva, egy-egy elhanyagolt állapotban átvett államosított iskola helyrehozásában. És ez a segítőkészség most már egész mozgalomszerű akcióban nyilatkozik meg, eredményeiben pedig méltán csatlakozik a magyar újjáépítés oly sok komoly tettéhez. Valóban, egy kissé népszavazásnak is megfelel az a kiállás is, amellyel népünk magáévá tette eamagy erejéből, társadalmi úton, sok méltatlan állapotú falusi iskola helyrehozásának ügyét. Mielőtt néhány nap múlva az egész országban, végre egységes tankönyvek szerint kezdődik a tanítás a megjavított és jól felszerelt állami népiskolákban. A magyar-csehszlovák megegyezés fontosságár - nyilatkozott a csehszlovák tájékoztatásügyi miniszter . Berlin katonai parancsnokainak konferenciája a márkakérlésben Franciaország pénzügyminisztert keres Tovább folynak a moszkvai tárgyalások Tegnap délután a nyugati kiküldöttek megjelentek Molotov külügyminiszternél és több mint kétórás tanácskozást folytattak vele azokról a problémákról, amelyeknek megvitatása immár tíz tárgyalás során került szőnyegre. ,A tárgyalásokon résztvett Visinszkij helyettes külügyminiszter is Mielőtt ezek a tárgyalások tegnap délután megkezdődtek volna a Kremlben, a Moszkvában tartózkodó dipomáciai tudósítók olyan jelentéseket küldtek lapjaiknak, amelyek szerint ez a tárgyalás az utolsó és a vitaanyag csupán arra szorítkozik, hogy megállapítsák a kiadandó kommüniké végleges szövegét. Amikor a tárgyalások véget értek, a Kreml előtt várakozó újságírók megkérdezték a távozó nyugati megbízottakat, hogy várható-e a közös kommüniké nyilvánosságra hozatala, mire Bedell Smith, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kijelentette: „Még nem adunk ki közleményt, a tárgyalásokat folytatjuk.“ A diplomáciai tudósítók e kijelentés alapján az éjszaka folyamán azt jelentették, hogy a közeli napokban ismét sor kerül a nyugati kiküldöttek és Molotov közötti tárgyalások folytatására. A nyugati hatalmak képviselői a tegnapi tárgyalás után az amerikai nagykövetségen ülnek össze tanácskozásra és több mint háromórás tanácskozás után szövegezték meg azokat a jelentéseiket, amelyeket kormányaiknak küldtek a tegnap délutáni Molotovval folytatott tárgyalásokról. A nyugati hatalmak kormányai most ezeket a jelentéseket tanulmányozzák és ezeknek alapján küldik el újabb utasításaikat a moszkvai megbízottaknak Kopetzky csehszlovák tájékoztatásügyi miniszter nagy beszédben vázolta Csehszlovákia külpolitikai helyzetét. Hitet tett a Szovjetunióval való szoros barátság mellett, majd hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal történő teljes megegyezést a csehszlovákok rendkívül fontosnak tartják. A francia helyzet Új fordulat nem történt Franciaországban. Már jelentettük, Schuman volt miniszterelnök igyekszik megalakítani az új francia kormányt Tegnap egész napon át tanácskozott a politikusokkal, különösen saját pártjának, a katolikusok pártjának politikusaival. Hír szerint a legnehezebb probléma számára a pénzügyminiszter személyének kiválasztása. A ma reggeli párisi jelentések úgy tudják, hogy Turgot személye került előtérbe, aki a MRP-nek, a katolikusok pártjának tagja és régi pénzügyi szakemberként ismerik. A tanácskozások szünet nélkül folynak- Schuman közölte, hogy mielőtt a végleges kormánylistát összeállítja, felveti személye iránt a bizalmi kérdést. Ez a Szavazás ma este zajlik le, amikor is ülést tart a francia nemzetgyűlés. * Egy ma reggeli jelentés közti, hogy Clay amerikai és Robertson angol tábornok németországi körútjukról viszszaérkeztek Berlinbe, hogy részt vegyenek a négy megszálló nagyhatalom katonai parancsnokainak berlini konferenciáján. Berlinbe utazott már König francia tábornok is. A tárgyalásokról szóló jelentés közli, hogy a négy nagyhatalom katonai parancsnokainak összejövetele az angolszász pénzügyi intézkedések valószínű módosításával állnak kapcsolatban. Ismeretes, hogy a keleti márka egyetlen fizetési eszközként való bevezetése tekintetében hírek szerint már megegyezés jött létre Moszkvában, ennek a határozatnak gyakorlati végrehajtását tárgyalják le a katonai parancsnokok. Kis hírek, nagy események a berlini demokratikus érzelmű lakosság küldöttséget menesztett A Kotikov szovjet tábornokhoz, a berlini szovjet övezet parancsnokához. A delegáció azt kérte Kotikovtól, tegye lehetővé, hogy a berlini nép követeléseit akadálytalanul terjeszthessék a városi tanács elé A városi tanács tudvalévően igyekszik meggátolni a lakosságnak azt a követelését, amely egyébként tüntetések során jutott kifejezésre, hogy a jelenlegi városi tanács helyett egy külön bizottság vezesse Berlin ügyeit. A prágai rádió tegnap este részletes kommünikét közölt Benes volt elnök egészségi állapotáról, megállapítván, hogy ez az utóbbi napokban hirtelen nagyon megromlott. A volt elnöknek érelmeszesedése van, először úgy látszott, hogy a baj igen komoly, de az utóbbi 24 órában a javulás jelei mutatkoztak. A csehszlovák népbíróság húszévi kényszermunkára ítélte a katolikus néppárt ifjúsági csoportjának elnökét idegen hatalom javára elkövetett kémkedés miatt. " A közigazgatási bíróság érdekes döntése a hadifogságban eltöltött időre járó fizetésről Az igazolt és állásukba visszavett hadifoglyok jogosan kérhetik elmaradt illetményeiket Most, hogy Szovjetoroszországból tömegével érkeznek vissza hadifoglyaink, különös érdeklődésre tarthat számot az a per, amely a közigazgatási bíróság előtt folyt és amelyben azt a kérdést döntötte el a bíróság: jár-e a hadifogságban eltöltött időre fizetés vagy sem? A közigazgatási bíróság nagyjelentőségű ítéletében kimondotta, hogy a hadifogságból polgári szolgálatukba visszatért közalkalmazottak elmaradt illetményeit visszamenőleg folyósítani kell. F. Sándor 1945 március 28-án orosz fogságba került, ahonnan múlt év október 1-én tért vissza, amikor is szolgálattételre jelentkezett. Október 10-én szolgálatba lépett, a hivatali esküt letette és a vármegye alispánjának határozata alapján illetményeit 1947. év november első napjával folyósították. F. Sándor e véghatározat ellen panasszal élt és kérte a közigazgatási bíróságot, hogy részére az összes elmaradt illetményeit folyósítsák. A közigazgatási bíróság osztályülési határozatában kimondotta, hogy a hadifogságból visszatért szolgálattételre jelentkezett és szabályszerűen igazolt közszolgálati alkalmazott részére nemcsak a szolgálattételre jelentkezést követő hó első napjától kezdődően, hanem illetményei beszüntetése után esedékessé vált öszszes elmaradt illetményeit folyósítani kell. Az indokolás szerint a katonai szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazott részére a polgári szolgálattételre történt jelentkezés napját követő hó első napjától kell, az állása szerint megállapított illetményt folyósítani. Annak a közszolgálati alkalmazottnak, akinek a szolgálat- tételre való jelentkezését valamely ok gátolta — mint jelen esetben a hadi- s fogságba esése —, ha utóbb a vele szemben lefolytatott igazoló eljárás jogerős befejezést nyert és az igazolás megtörtént , úgy az összes elmaradt illetményeit folyósítani kell. A közigazgatási bíróság e döntése alapján az igazolt és állásukba viszszavett hadifoglyok tehát jogosan kérhetik hadifogságban eltöltött időre járó illetményeiket. INTERNÁLTÁK a nyugati nagyhatalmak három kémkedő ügynökét A rendőrség internálta Máté Sándor Ipoly utca 24/a. szám alatt lakó 38 éves vegyészmérnököt. Máté a múlt év tavaszán szabályszerű útlevéllel Bécsbe utazott és ott összeköttetésbe került egy nyugati nagyhatalom ügynökeivel, valamint egy nyugatos vezérkari századossal. Az ismeretségnek az lett az eredménye, hogy Máté is felcsapott ügynöknek. Illegálisan visszatért az ország területére, hogy a kapott utasításokat végrehajtsa, erre azonban már nem volt ideje, mert a rendőrség elfogta. Beer István rákospalotai, Temesvári utca 15. szám alatt lakó 41 éves volt magántisztviselőt a toloncházba kísérték, mert angol katonai egyenruhában Magyarországra jött különféle megbízatásokkal. Kiderült, hogy Beer 1928-tól 1948-ig a francia idegenlégióban, 1943-tól pedig az angol hadseregben szolgált. Reichenberger Róbert 27 éves gépészmérnök, aki a Kiss József utca 6. szám alatti házban lakott, 1944- ben a műegyetemi zászlóaljjal Németországba menekült, ahonnan csak most tért vissza, természetesen gondosan kerülve az összes hatóságokat. Megállapították, hogy német származású, tanulmányait is német birodalmi iskolákban végezte s most egy nyugati nagyhatalom megbízásából jött vissza, mégpedig azért, hogy mint hírszerző tevékenykedjen. Valamennyiüket a demokratikus államrend védelméről szóló törvény alapján internálták..