Kis Ujság, 1949. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-01 / 50. szám

slip fiai vigyáznak a rendre... Százharmincöt új rendőrtisztet avattak A magyar rendőrség 135 tíj lisztjét vasárnap a magyar politikai élet vezetőinek jelenlétében ünnepélyes keretek között avatták fel a Rendőrakadémián. Az új rendőrtisztekhez Szakosíts Árpád köztársasági elnök intézett nagyhatású beszédet. — A’ nép fegyvert adott kezetekbe — mondotta többek között. — Kell, hogy a dolgozó nép legjobb, legbátrabb, legáldozatkészebb fiai legyetek, őrködjetek gyáraink, vasutaink, közműveink, a nép vagyona felett és ne tűrjétek, hogy az ellenséges reakció bármikor és bárhol felüthesse a fejét. Csírájában fojtsátok el, ha jelentkeznék. — Valljuk, hogy az erő és igazság a mi oldalunkon van, hogy a Szovjetunió vezette békefront, a népek szabadságfrontja messze túlszárnyalja az imperializmusok világot feldúlni készülő erejét. A köztársasági elnök és a megjelentek ezután megtekintették a rendőralakulatok díszszemléjét: fiú, halántékán forradás. Az urasági intézőre emlékezteti ez a sebforradás Petényi József rendőrhadnagyot, amíg csak él. Majd gondja lesz rá neki és a többi Petényi Józsefeknek, hogy az urasági intézők ne emelhessenek mégegyszer korbácsot a dolgozó népre. — Mikor lett rendőr? — Még 1945-ben jelentkeztem s 1947-ben kerültem Miskolcra. Hathónapos tanfolyamot végeztem. Fejlődőképesnek találtak s a Rendőrakadémiára javasoltak. — Mit gondol, milyen beosztást kap? — örszemélyzeti parancsnok szeretnék lenni, remélem, vidékre kerülök, valamelyik járási székhelyre. De nemcsak Valkó Péter és Petényi József, hanem a többi, most avatott rendőrtiszt is a népből jött. Valamennyien a dolgozó nép fiai s így tudatosan őrzik ennek a népnek rendjét. Merly István Beszélgetés két új rendőrtiszttel A rendőralakulatok díszszemléje után véget ért az avatási ünnepség. A Böszörményi-úton végig, az úttest két oldalán, még ott a kíváncsiak hatalmas tömege, gyermekek, lelkes úttörők csüngenek a kerítéseken és a fákon, a felnőttek pedig ágaskodva figyelik a Rendőrakadémia udvarába bekanyarodó századokat. — Oszolj! — hangzik a vezényszó s 135 új rendőrtiszt percek alatt szétfut, megkeresik hozzátartozóikat. Derűs arcú fiatal lányok, menyasszonyok és feleségek lepik el az udvart, de itt vannak a szülök is. Öreg nénikék és görnyedthátú férfiak szorítják keblükre fiaikat. — Csakhogy ezt megérhettem, édes egy fiam — hallom a közetemben. Valkó néni szavai ezek, aki Zagyvarékás szobnokmegyei községből utazott Budapestre, hogy jelen legyen rendőrtiszt fiának avatásán. Ez volt a múlt! Barázdás arcú parasztasszony, aki hat gyermeket szült, hat gyermekre dolgozott esztendőkön keresztül. Két hold földecskéjük volt, ebből bizony nem lehetett megélni. — Nagygazdákhoz jártam dolgozni, tapasztani, meszelni, takarítani, így sikerült kenyeret szerezni a sok éhes szájnak — mondja Valkó néni, amikor beszédbe elegyedünk vele. — De jártunk dolgozni a Kohner báró 3000 holdas uradalmába is és... A fia veszi át szót: — Keserves élet volt és kilátástalan a jövő Szegény édesanyám sokat emésztette magát miattam, mert mindenáron mesterséget szerettem volna tanulni, de hiába, erre sem volt mód. — Taníttatni szerettem volna Béla fiamat, mert hát az egész faluban ővolt a legjobb eszű gyermek. Hat eternit végzett s mindvégig a legjobb eredménnyel. Végignézek a 25 éves Valkó Béla rendőrhadnagyon. Hosszúkás, szikár arc, barnára cserzett bőr, villogó szemek, magas homlok, beszéde pedig nyílt, őszinte, határozott. — Az igaz, hogy szerettem volna iskolába isjárni, de beletörődtem, hogy nekem nem lehet, nem tudjuk fizetni a tant,íjat. Szereztem nyelvkönyveket még odahaza, a falumba s ha volt kis szabad időm, németül, angolul és oroszul tanultam. Mire vége volt a háborúnak, már eléggé jól tudtam a három nyelvet. — Hogyan került a rendőrséghez? — Kecskemétről kerültem még a múlt évben az Akadémiára, az őrsparancsnokképző tanfolyamra. Sokat robotoltam és sokat dolgoztam másnak s amikor felszabadultunk az elnyomatás alól, elhatároztam, belépek azoknak sorába, akik megvédik, ha kell fegyverrel is, azt a rendet, amely a dolgozó nép rendje lesz. „Szegény parasztok voltunk Mellettünk egy másik hadnagy. Huszonegy éves, Dejtár (nógrádmegyei) községijét került ide. Petényi Józsefnek hívják. Menyasszonya mellől ragadjuk el rövid beszélgetésre. — Az én szüleim is szegényparasztok, négyen vagyunk testvérek. A felszabadulás elött mindössze egy holdacskálik volt, 46-ben kaptunk hozzá még két és fél holdat. A primási uradalomban dolgoztam, abban a hírhedt uradalomban, ahol az a bizonyos Bakóczy volt az urasági intéző, aki korbáccsal verte a cselédnépet. Én is csak hat elemit tanultam s iskola után mindjárt munkába álltam az uradalomban. Kerekarcú, tisztatekintetű paraszt Kádár belügyminiszter a rendőrség feladatairól Kádár János belügyminiszter Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes jelenlétében beszédet mondott az MDP rendőrségen működő pártszervezetei értekezletén. — A rendőrség tagjainak — mondotta a belügyminiszter — alapvető kötelessége a magyar dolgozók békés építő munkáját védelmezni, a munkásosztály hatalmát oltalmazni és erősíteni köztársaságunkat, biztosítani az imperialista ellenség minden, akár kívülről, akár belülről irányított támadásaival szemben. Küzdeni különösképpen a kémek és szabotőrök ellen, éberen őrködni és felkutatni őket határank mentén, felkutatni őket határainkban, falusi szövetkezeteinkben, állami hivatalainkban. A jövőben még inkább megnövekszik az államvédelmi hatóság munkájának jelentősége. A jelenlegi államvédelmi hatóságot továbbfejlesztve létre kell hoznunk az önálló státussal rendelkező biztonsági rendőrséget. — A rendőrség kötelessége az is, hogy a demokratikus állam ellen hadat viselő, köztársaságunk törvényeit lábbal tipró, a mezőgazdasági minkákat szabotáló kulákok szabotázsát megtörje — hangoztatta a belügyminiszter —, majd rámutatott arra, hogy a kulákság komoly erőfeszítéseket tett, hogy a Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt keretét felhasználva, vagy mint pártonkívül a helyi DÉFOSZ szervezeteket, vagy azok vezetését kezébe kaparintsa Minden körülmények között ki fogjuk takarítani a DÉFOSZ szervezetekből a kulákokat vagy az általuk megvásárolt és beültetett képviselőiket . Határaink biztosításáról szólva, Kádár János kijelentette, hogy a határszélen lévő rendőri szerveknek a honvéd határőrökkel együtt minden körülmények között biztosítani kell, hogy csak az mehessen át a határon, akinek a magyar állam erre engedélyt ad. Sajószentpéteren elfogták a postarabló sofőrt A Kis Újság szombati számában jelentette, hogy Csik Miklós 24 éves elbocsátott postai gépkocsivezető február 21-én délután Budapesten kifosztott egy postagépkocsit. Tettének elkövetése után megszökött. A főkapitányság rádiókörözést bocsátott ki ellene, ugyanakkor a közlekedési minisztérium 10.000 forint jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A rádiókörözést követő 24 órában a rendőrség elfogta Csik Miklóst. A sofőr zsákmányával Sajószentpéter községbe menekült, ott fogták el a bűnügyi osztály nyomozói. Budapestre szállították és kihallgatása most folyik a rendőrségen. A kisipari szövetkezetek tagjai kedvező adótétellel adóznak Hogyan kell a tagok általános jövedelemadóját kiszámítani Az utóbbi időben sok kisipari termelő és feldolgozó szövetkezet alakult, amelyek keretében a tagok a termelést együtt, közös műhelyben végzik. A tagok munkateljesítményükért juttatást és a tiszta nyereségtől részesedést kapnak. A tagoknak ezek a jövedelmei általános jövedelemadó alá esnek, azt azonban nem a rendes szabályok szerint kell fizetniük, mert a kincstár kedvezményben részesítette őket. A kedvezmény abból áll, hogy ha a munkateljesítményért járó juttatás évi összege a 12 000 forintot nem haladja meg, a juttatás összegének csak a felét kell általános jövedelemadó alapjául tenni. A 12.000 forintot meghaladó munkatérítésnél és a haszonrészesedésnél azonban a teljes összeget kell figyelmbe venni. Ismételt jövedelem esetén a megelőzőleg kézhezvett jövedelemhez az újabb jövedelem összegét hozzá kell adni és az utána járó adóból a már megelőzőleg befizetett adót le kell vonni. Az adót különben a szövetkezeteknek kell a tagoktól levonni, a juttatás kifizetésekor. Ha az adó 200 forintot meghalad, három napon belül kell azt az adóhivatalhoz befizetni, kisebb összegeket azonban a következő hónap 15-ig kell leróni. Az adó kiszámítása következőképpen történik: Ha a szövetekezeti tag egy évben összesen 16.000 forintot kap munkateljesítés és 3000 forintot haszonrészesedés címén, a 16.000 forintból 12.000 forintot a felével, tehát 6000 forinttal kell számításba venni és ehhez hozzá kell adni a 12.000 forintot meghaladó részt, 4000 forintot és a 3000 forint haszonrészesedési összeget, úgyhogy az általános jövedelemadó alapja 13.000 forint lesz. Az adó kiszámításánál figyelembe kell venni azt is, hogy abból a tag 20 százalék kedvezményt kap, ha az évi jövedelme a 24.000 forintot nem haladja meg és a háztartásához legalább három családtag tartozik. Minden további gyermek után további öt százalék kedvezmény jár. Viszont, ha a tag háztartásához csak egy családtag tartozik, az adót 10 százalékkal emelni kell. Ha a tag 30 éves elmúlt és házasságot nem kötött és így egy családtag sem tartozik a háztartásához, az adót 20 százalékkal fel kell emelni. Amint említettük, az adókedvezményben csakis a kisipari szövetkezetek műhelyeiben dolgozó tagok részesülnek. Ha valamelyik tag nem a szövetkezet közös műhelyében dolgozik, az ismertetett adókedvezményt nem, veheti igénybe. A tagok adójának bejelentését a kisipari szövetkezetek végzik az együttes kereseti és jövedelemadó bejelentésére szolgáló hivatalos nyomtatványon. A tagnak tehát önálló adóbevallást nem kell benyújtani. Adóbevallás beadására csak az a tag kötelezhető, akinek egyéb adóköteles jövedelemforrása út van. Barcsa Béla Megalakult a Papírhulladékforgalmi N. V. Budapest, IX. Soroksári út 94 Tel.: 135-260, 135-268, 135-269 Ajánlja fel papírhulladék készletét! A tudomány és a nép A Magyar Tudományos Tanács megalakításáról szóló törvénycikk célul tűzte ki a tudományos élet tervszerű irányítását, valamint a tudomány és gyakorlati élet kapcsolatának megerősítését. Az alakuló ülésen Gerő Ernő miniszter ismertette a Tanács konkrét feladatait és ezzel a megvalósulás útjára lépett az a terv, amely forradalmi változást, új korszakot jelent a magyar tudományosság történetében. Széchenyi több mint száz évvel ezelőtt hangoztatta, hogy „elvész a nép, amely tudomány nélkül való“ s ha azóta történt is egy és más Magyarországon a tudományok előbbrevitele terén, ez inkább a magyar népben rejlő értékeknek, mint az elmúlt rendszereknek köszönhető és semmikép sem mondható, hogy a tudományos eredmények közvetlenül a nép érdekeit szolgálták volna. A tudományos kutatómunka gyümölcseit a kapitalizmus társadalmi, politikai és gazdasági rendszere szüretelte le, míg a tudósok leírhatatlan nehézségekkel küszködtek egész életükön át , és munkájuk eredménye vajmi kevés részben vált a dolgozó nép javára. Hiányzott a kutatómunkából a tervszerűség éppen úgy, mint az eleven kapcsolat a mindennapi élettel. Másik nagy fogyatkozása volt régi tudományosságunknak a német mintától való szolgai függősége, általában a nyugati eredmények kritikátlan átvétele, s ezzel párhuzamosan a teljes elzárkózás azzal a hatalmas fejlődéssel szemben, melyet a Szovjetunió ért el több mint három évtized alatt a tudományok művelése terén. A Tudományos Tanács programja, amelynek megvalósítását a népi demokrácia vezetőinek céltudatos törekvése és Gerő Ernő egyénisége szavatolja, kiküszöböli mindezeket a hiányokat és tisztázza azt a merőben újszerű viszonyt, amely a tudomány és a szocializmus felé haladó népi demokrácia rendszere között fennáll. A tudomány többé nem határolja el magát a néptől, hanem a tudomány valamennyi vívmányát átadja a népnek, a szükséges kritikával és a nyugati tudományossággal szemben és kellő figyelmet szentel azoknak a nagy eredményeknek, amelyeket a világ első szocialista országában, a Szovjetúnióban ért el a tudományos kutatás. A Tudományos Tanács törekvésének komolyságát bizonyítja, hogy a kérdést a legsürgetőbb és leginkább gyakorlati részénél fogta meg, a kutató tudósok munkájának anyagi támogatásánál. A népi demokrácia felismerte, hogy a tudós nem őrlődhet fel napi kenyérgondokban, munkájának zavartalanságát és sikerét csak az biztosíthatja, ha az állam részéről megkapja a szükséges anyagi segítséget és erkölcsi megbecsülést. A tudósnak csak így nyílik alkalma arra, hogy egész életét a tudomány előbbrevitelének s ezzel a dolgozó nép jólétének szentelje. A Tudományos Tanács lehetővé teszi a tudományok olyan mértékű és olyan sokoldalú fejlődését, amelyre még nem volt példa a magyar tudományosság történetében. Gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatómunka összhangban legyen azokkal a nagy gazdasági tervekkel — az ötéves tervvel, a tízéves öntözési és villamosutási tervvel —, amelyek megvalósításától függ az ország minden dolgozójának anyagi jóléte és a népuralom rendszerének végleges megszilárdítása. Tudományos életünk megújhodásának, újjászervezésének problémája az egész magyar nép ügye s a dolgozók társadalma örömmel üdvözli ezt a kezdeményezést, amely programjában hordja sikerének zálogát. Különös örömmel fogadja e tervet a haladó értelmiség, amely munkájának és törekvéseinek megbecsülését látja a Tudományos Tanács célkitűzéseiben. Ustfausú moteresszivattyúk «»ixtosfóják a tízéves öntözési terv sikerét A Függetlenségi Népfront programjába iktatta az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, amivel megfékezhetjük az aszály pusztítását. A tízéves öntözési terv az eddigi 50.000 hold öntözött területnek sokszorosát teszi megművelésre alkalmassá s ezzel lényegesen emeli mezőgazdaságunk terméseredményét. Az öntözési tervek egyik központi kérdése megfelelő számú motoros szivattyú gyártása és minkába állítása. A nagyteljesítményű szivattyúk mellett, melyek a folyóból emelik a vizet az öntözendő terület főcsatornájába, szükség van a mellékcsatornákat tápláló kisebb szivattyúkra is. Ezeknek a kisebb teljesítményű szivattyúknak előállítási költségét sikerült 20 ezer forintról 15 ezerre leszorítani, azonban még ez is túl magas , ezért a nehézipari igazgatóság nagyjelentőségű újítások alkalmazásával olyan motorszivattyúk előállításával kísérletezik, amelyek előállítási ára 7—8 ezer forint. Az új típusú szivattyúk is megfelelnek minden követelménynek, ellenállók a rázkódtatástól, viharral, porral szemben és rongálódás nélkül teljesítik az évi 800— 1000 üzemórát. Eddig három modell készült el s a legmegfelelőbbnek a gyártását rövidesen megkezdik. A tervek szerint 8—10.000 darab szivattyúra lesz szükség, a megtakarítás tehát az eredeti árhoz viszonyítva 100 ezer forint. A mezőgazdasági gépipar munkaversenye, az újítások és az önköltségcsökkentés eredménye így teszi lehetővé az öntözési terv sikeres végrehajtását. ! Télen miniig kile nyáron miniig meleg Gyakran vált az eső, Változékony az pprPPn Kedd, 1949 március 1 (3) Pest megye dolgozó parasztságának bika döftél az operahában Vasárnap reggel mintegy ezer pestmegyei dolgozó paraszt érkezett Budapestre, hogy az Operában megnézzék Kodály örökbecsű művét, a Háry Jánost. A DÉFOSZ, MADSZ és EPOSZ szervezetek keretében érkezett dolgozó parasztokat a pályaudvaron Károlyi József főjegyző üdvözölte. Pest megye dolgozó parasztságának kiküldöttei ezután hosszú sorokban az Operához vonultak. A felvonuláson táblák hirdették, hogy a művelődés már nem a gazdagok monopóliuma. Minden hónapiján kétszer érkeznek Pestre az ország különböző részéből a DÉFOSZ, EPOSZ és MKDSZ szervezetek kiküldöttei, hogy a Szabadművelődési Felügyelőség kultúrakciójában, színház-, operalátogatás, tárlatok megtekintésében résztvegyenek.