Kis Ujság, 1949. április (3. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-01 / 76. szám
(2) Győzelemre segítjük a béketábor igaz ügyét A budapesti ifjúság tüntetése a béke mellett A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének nagybudapesti összvezetősége hatalmas arányú békenagygyűlést rendezett szerdán délután a Sportcsarnokban. A magyar ifjúság vezetői teljesen megtöltötték a nagytermet és kitörő lelkesedéssel tettek hitet a béke mellett. A hallgatóság soraiban megjelentek a lengyel, a csehszlovák, a német, a spanyol, a vietnami és az indiai ifjúság küldöttei is. Az ifjúságot Köböl József üdvözölte, majd a hindu és a spanyol ifjúság kiküldöttei szólaltak fel. Non György, a MINSZ elnöke mondott ezután ünnepi beszédet. Megemlékezett a Komszomol XI. kongresszusáról, amely a magyar ifjúságnak is irányt mutat a békéért folytatott küzdelemben. — Megfogadjuk, hogy erőt és áldozatot nem kímélve, győzelemre segítjük a béketábor igaz ügyét — mondotta. — Büszkék vagyunk arra, hogy mi magyar fiatalok abban a táborban küzdünk, amelynek vezetője a nagy Szovjetúnió, avagy Sztálin. Két szörnyű háború tapasztalata megmutatta, hogy az ifjúság a dolgozó néppel összefogva, eredménnyel küzdhet a békéért. Harcos üdvözletünket küldjük a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek. Ígérjük, hogy felvesszük a harcot hazánk függetlenségét és a népek békéjét veszélyeztető idegen és hazai ügynökök ellen. Non György lelkes tapsokkal fogadott beszédét a Szovjetúnió, Sztálin, Rákosi Mátyás és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség éltetésével fejezte be. Az összvezetőségi ülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben a MINSZ csatlakozik ahhoz a hatalmas békehadjárathoz, amelyet a világ népei a háborúra, a dolgozók szabadságára és a demokráciára törő imperialiták ellen indítottak. — Tudjuk — szól a határozat —, hogy a békéről nemcsak beszélni kell, hanem harcolni is kell érte. Tudjuk, hogy szükség van a mi demokratikus, békeszerető ifjúságunk összefogására, erőfeszítésére, ha meg akarjuk akadályozni az imperialisták mesterkedését. Nincs az az erő, amely a demokrácia és a béke frontját megingathatja. Büszkén és boldogan állunk e hatalmas és erős tábor soraiba, a békéért küzdő emberiség nagy vezetője, a Szovjetúnió és a bölcs tanítója, vezére, Sztálin mögé. Boldogok vagyunk, hogy olyan feladatok megoldását vállalhatjuk, amilyeneket népünk nagy vezetője, Rákosi Mátyás a Magyar Függetlenségi Népfront és az egész magyar nép elé tűzött. Megvalósításukért úgy fogunk dolgozni, ahogy azt példaképünktől, a Szovjetúnió hős ifjúságától, a lenini Komszomoltól tanultuk. Forró szeretettel üdvözöljük a Komszomol XI. kongresszusát és üzenjük a testvéri szovjet ifjúságnak, megmutatjuk, hogy méltók leszünk barátságára — hangzik a határozat. Békegyűlések Pécsett és Miskolcon Pécsett és Miskolcon az Értelmiségi Nemzeti Bizottság és az MNDSZ békegyűlésre hívta össze a dolgozókét. Pécsett a Nemzeti Színházban a nézőteret zsúfolásig megtöltötték a dolgozók tömegei. Ott voltak a hatóságok, valamint a pártok vezetői, a római katolikus egyház részéről dr. Kovács János káplán, a protestáns egyházak képviseletében Nyári Pál református lelkipásztor. Tócs István igazságügyminiszter, a nagygyűlés ünnepi szónoka hangoztatta, hogy a magyar dolgozók elsőrendű feladata félreérthetetlenül tudomására adni a világnak, hogy a magyar nép békét és nem háborút akar, a beszéd után határozati javaslatot fogadtak el, amelyben tiltakoznak az Atlanti Szerződés ellen, amely minden eddiginél pusztítóbb, borzalmas háborút akar a világ népeire zúdítani. Szilárd elhatározásunk — mondja a határozat —, hogy szabadságunkat minden erőnkkel, ha kell életünk feláldozásával is megvédjük. Minden erőnk harcbavetésével fogunk küzdeni a békéért. Szilárdan állunk a béke erőinek hatalmas vezetője, a nagy szocialista Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin mellett. Miskolcon a Nemzeti Színházban rendezett békenagygyűlésen ugyancsak többezer főnyi hallgatóság jelent meg. Itt volt a többek között Enyedi Andor református püspök, Halmos Ottó római katolikus lelkész és Gulyász László római katolikus plébános. Erdei Ferencné beszéde után Gulyász László plébános kijelentette, hogy akik a békéért folyó küzdelemből nem veszik ki részüket, azok hazájuk és népük árulói. A nagygyűlésen ezután határozati javaslatot fogadott el, amely kijelenti, hogy az egész magyar nép a békét akarja. Hazánk a háború romjaiból a felemelkedés útjára lépett. Hatalmas terveink megvalósításához békére van szükségünk. Ezt a békét, eredményeinket, építő munkánkat, jövőnket minden háborús uszítással, imperialista ármánnyal szemben keményen meg fogjuk védelmezni. A nagygyűlés dolgozói megfogadják, hogy fokozott erővel dolgoznak a hároméves, majd az ötéves terv nagyszerű elgondolásainak megvalósításáért, az ország felvirágoztatásáért és munkájukkal szilárdan helytállónak abban a hatalmas békefrontban, amelyet a nagy Szovjetúnió és bölcs vezére Sztálin generalisszimusz vezet. Megszilárdítják a nemzeti erők egységfrontját és szorosan tömörülnek a Felletlenségi Népfrontban. Péntek, 1949 Április 1 A KAPOSVÁRI ROMA-HÁZ Kaposvár, úgy látszik, végül is belátja, hogy méltatlanul elhanyagolta nagy festő fia emlékét. Rippl-Rónai József párisi évei után sokat és szívesen tartózkodott szülővárosában. Előszeretettel választotta témáit e kisváros csehovi figuráinak világából, kishivatalnokok, iparosok és más kisemberek élete érdekelte ecsetjét, egyszerű kispolgári lakásokat festett, divatjamúlt, ódon bútorokkal, falusias kiskerteket, gyümölcsfákkal, tarka virágokkal. .. Múzeumunk tulajdonában száztizennyolc Rippl-Rónai kép van — mondja Soós István, a kitatarozott öreg vármegyeháza udvari épületének második emeletén otthont kapott kaposvári múzeum igazgatója, aki maga is jónevű festőművész. — És hol láthatók a Rippl-Rónai képek? — Sajnos eddig sehol — hangzik a válasz —. A törvényszék épületének egyik termében raktároztuk el a képeket. Reméljük, most már rövidesen megnyithatjuk a Rippl-Rónaiképtárat. A város nemrégiben megvásárolt a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy épületet a múzeum számára. Ott helyezzük el a könyvtárat és akkor itt, a múzeum mostani helyiségeiben, berendezzük a képtárat. Rippl-Rónai szülőházán még ma sincs emléktábla Kaposvár másik nagy festőfia, Vaszary János szerencsésebb, az ő szülőházát, a Zárdautcában, 1947 májusában jelölték meg emléktáblával . A Berzsenyi Bániel Irodalmi Társaság és a képzőművészek szabad szakszervezetének kaposvári tagjai körében már régebben felmerült a gondolat, hogy mi"köljük emlékléktáblával Rippl-Rónai szülőházát — már a múzeumigazgató. — A Főutcában van az ősi Rippl-ház, ahol a művész született. Nagyon szerény kis hajlék. Nagyapjának ebben a házban volt boglárműhelye, édesapja pedig, aki tanító volt, ugyancsak itt lakott. Fippi-Rónai „emlékmű“ azért mégis akad a városban. A megyeház mögötti parkban „Rippl-Rónai-kút“ látható, a művész fejszobrával. — Hát a temetőben? — Egyszerű fejfa jelzi a sírját Azaz most már két fejfi. Halála után húsz évvel később, 1947-ben meghalt az özvegye is. Rippl-Rónai felesége francia asszony volt, de a férje iránti szeretetből kitűnően megtanult magyarul és nem kívánkozott vissza többé a hazájába. Két év előtt, 1947- ben az akkori alispán megbízta Ispánki József kaposvári szobrászművészt, hogy Rippl-Rónai sírjára tervezzen művészi emlékművet. A terv azonban csak terv maradt. Rippl-Rónai testvérei is elhúnytak már. Egyik öccse, Lajos, megyei számvevő volt, másik öccse, Ödön, nyugalmazott állomásfőnök, nagy műgyűjtő hírében állott és bátyja művészetének legnagyobb csodálója volt. A kaposvári múzeum birtokában levő száztizennyolc Rippl-Rónai kép is az ő hagyatékából került hozzánk. Néhai Rippl-Rónai Lajos fia, dr. Rónai Gusztáv ma törvényszéki bíró Kaposvárott. A legtöbb emléket a kiváló festőművészről a városban még ma is a Róma-ház őrzi. Rippl-Rónai József 1908-ban vásárolta meg a várostól kocsin félórányira fekvő Rómahegyen épült villát. A kis sárga kúria nagy gyümölcsöskert végéből kandikál ki a fáik lombjai közül. Ebben a házban élte a festőművész, Franciaországból hozott ifjú feleségével, életének legboldogabb éveit és itt is hunyta le szemét, örökre elbúcsúzva a színek és vonalak harmóniájától, amelyet olyan bensőséges hittel szolgált. De a kaposvári Róma-ház sok emléket őriz a magyar irodalmi és művészeti élet több kiváló látogatójáról is. Az írók közül egykor Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, a képzőművészek közül Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc keresték fel többször a Roma-házat, hogy Rippl-Rónai József kedves, bohém baráti körében töltsék idejüket. Mert Somogy levegőjét és Párizst egyszerre érezték itt a gyümölcsfák alatt. S a művész édesapja is élt még akkor, a nyugdíjas tanító, aki fel-felballagott a hegyre, hogy az atyafisághoz tartozó öreg Piacsek bácsival, — több nagyszerű Rippl-Rónai-kép témájával — egyegy üveg bor mellett elüldögéljen a kertben és pipázgatva elbeszélgessenek a világ dolgairól. A Róma-ház ma megint egyik nevezetessége Kaposvárnak, mint Rippl- Rónai József életében volt. De most nem a festőművész barátai, a Szépség világának hívei látogatják, hanem gyógyulást kereső beteg emberek zarándokolnak messze vidékről. A Róma-házban lakik egy idő óta, a Rippl-Riónai-családdal rokon, dr. Martin Róbert, volt kolozsvári egyetemi tanár, akiről a városban mint „csodadoktor“-ról beszélnek. A negyven év körüli kiváló orvos betegeinek nagy részét s főleg a szegénysorsú betegek keresik fel, ingyen gyógyítja és gyógymódjának, amelyben, úgy látszik, különösen ismeri a betegségek és a természet közötti összefüggéseket — úgy mondják a városban —, igen nagy sikere van. Naphosszat látni a Róma-ház előtt kocsikat, parasztszekereket, kora reggeltől késő estig rendel a tudós orvos, abban a házban, amelynek falai között oly sok emlék szól hozzánk a modern magyar festőművészet egyik legtehetségesebb megteremtőjének gazdag alkotómunkában eltöltött életéről. Környei Elek „Nyiss gazda, nyiss gazda !..." A százesztendős jövendőmondó mindig szent özséb napjára ígéri a tavaszt, még akkor is, ha hótakaró fedi a határt s így a „fénylő meleg sugár özön“ böjtmás hava végére marad. A cinkék ilyenkor hangtalanul szelik rövid szárnyukkal azt a kis távolságot, amit naponkint berepülnek, de most már megtelepedtek a szőlőkben, gyümölcsösökben és fehér arcukkal a nap felé fordulva kiáltják: — Nyiss gazda, nyiss gazda! Aztán tovább libbennek, mintha mindenütt nekik kellene kikiáltani a tavaszi parancsot, hogy már fogjon neki a gazda a szőlőnyitásnak és ásogassa a gyümölcsfák alját. Ellepik a cinkék azt a területet, ahová dolgos emberek érkeznek, ők is éppen olyan szorgalmasan munkálkodnak, egymással versenyre kelve járják a fák ágait, kedvesen vizsgálva, hogy nincs-e valami kártékony rovar elbújva a kérgen s az ágak tövén. Nem félnek az ember szomszédságától, sőt szeretik, ha van valaki a közelben. És nem nyugodnak, folyton hallatszik biztató szavuk, követelőzve szól egyforma mondókájuk. Valamikor megtörtént, hogy a követelőző énekesek hiába mondták: Nyiss gazda, mert különféle bajok miatt nem került sor a tavaszi munkára. Akkor a madárkák még vártak s ha senki se jött, megigazítva kék ujjasukat, tovább röppentek, oda, ahol munkálkodókat vettek észre, de búcsúzóul nem felejtenél: visszakiáltani: Szegény gazda! Megérkezett az első címén argentinai nyersbőr A bőr- és cipőgyártás szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy az argentin nyersbőr első részlete, öt vágón bőr már megérkezett. A nyersbőr beérkezése lehetővé teszi a bőrgyárak kapacitásának növelését és a bőrkiskereskedelem nagyobb méretű áruellátását. Tekintve, hogy most már folyamatosan jön az argentin bőr, ezen a téren felmerülő minden igényt ki tudnak a gyárak elégíteni. Élinalálpszii! HyasszaföloLo Párisból jelentik. A „New Africa“ folyóirat drámai cikkben számol be arról a megdöbbentő helyzetről, amely az angol fennhatóság alatt álló délkeletafrikai Nyasszaföldön uralkodik. A nagy szárazság következtében kiégett minden termés. Két és félmillió négert éhhalál fenyeget. Már eddig is számosan pusztultak el élelem hiánya miatt. Az angol hatóságok nem gondoskodnak gabonafélékről, élelmiszerekről. Kétszázezernél több látogatója volt a Mezőgazdasági Kiállításnak 1700 kiállító közül ezer dolgozó paraszt volt Az idei tavaszi Mezőgazdasági Kiállítás és tenyészállatvásár már híven mutatta a fordulatot évének nagy változásait. Megmutatta a népi demokrácia fejlődését, dolgozó parasztságunk haladását a szövetkezésen keresztül a nagyüzemi gazdálkodás felé. Tavaly 1500 kiállító között alig akadt 300 huszonöt holdon aluli gazda, az idén 1700 kiállító között több mint ezer a dolgozó paraszt, a többi pedig állami birtok és szövetkezet. Tavaly az állatkiállítók között a szövetkezetek egyáltalán szóhoz sem jutottak, az idén viszont a felhozott álatok 60 százalékát a szövetkezetek mutatták be. Kétszer annyi érdeklődő, mint tavaly Érezhető volt a változás a vásár közönségén is. Idén majdnem kétszer annyian keresték fel a kiállítást, mint tavaly Audscr látogatóinak száma meghaladta a 200 ezret. Mintegy 30 ezer vidéki érkezett Budapestre, közülük több száz DÉFOSz és termelőszövetkezeti csoporti tagot a földművelésügyi minisztérium látott vendégül. A gépállomás és szövetkezeti csarnok sikere A vásár számos látnivalója közül a legnagyobb érdeklődést a gépállomás és a szövetkezeti csarnok keltette. Hatalmas tömegek állták körül a szovjet táblás gazdálkodását bemutató kerek asztalt és igen sokan látogatták a Szovjetúnió szocialista mezőgazdaságát bemutató csarnokot. Állandó nagy közönsége volt az állami birtokok, szövetkezetek, a dolgozó parasztok kiállított tenyészállatainak. A látogatók nem győztek csodálkozni, mily nagy eredményeket ért el népi demokráciánk állattenyésztése A jövő távlatai bontakoznak ki 200 ezer látogató szeme előtt, mind a gépesítést, szövetkezeti gazdálkodást, mind az öntözést és a falu villamosítását mutató pavillonokban. A vidékiek, fővárosiak egyaránt népi demokráciánk alkotó erejébe vetett hitükben megerősödve, ismeretekkel gazdagodva hagyták el a kiállítást. Súlyos ítéletek falusi szabotálok ellen Abaúj megyében Uczekaj Mihály 90 holdas kupec-kulák legutóbb a Pfeiffer-párt képviselőjelöltje volt és izgatott a népi demokrácia ellen. A rendőrség letartóztatta. Gyöngyösön Racskó Antal gyöngyöspatai lakost fegyverrejtegetés miatt vették őrizetbe. Ferencz János, Ferenci József, Molnár Gábor és dr. Csordás István vécsi kulákokat rémhírterjesztés és demokráciaellenes tevékenység miatt a rendőrség őrizetbe vette és átadta az államvédelmi hatóságnak. Görbe László atkári gazda tölb sertést feketén vágott le. Ifj. Tátrai János kupec-kulák feketén vágott és a zsírbeszolgáltatást elmulasztotta. A szabotálokat a rendőrség őrizetbe vette. A zemplénmegyei Hídvégardón Csurilla Béla, volt Pfeifferpárti képviselőjelölt rémhíreket terjesztett. Lakásán elrejtve nagymenynyiségű idegen valutát találtak. A rendőrség átadta a budapesti valutaügyészségnek. A somogymegyei Táska községben Preszkár Gergely molnárt az uzsorabíróság hathónapi börtönre ítélte, mert búzát rejtegetett. Bugyi községben a rendőrhatóság a helyszínen bírságolta meg a szabotálókat. Somogyi Lajos hetvenegy holdas kulákot, mert nem jelentette be fejőstehenét és a gabonabeszolgáltatásnak csak részben tett eleget 24.000 forint pénzbüntetésre ítélte, illetve hathónapi elzárásra. Sáska Géza büntetése hasonló cselekményekért 10.000 forint, vagy 100 napi elzárás. Szalai István hentes és földtulajdonos feketevágás és más bűncselekmények miatt, továbbá mert háztartási alkalmazotját nem jelentette be, a rendőrhatóság 24.000 forint pénzbüntetéssel sújtotta, ami hathónapi elzárásra változtatható át. Somogyi Pálné 18.000 forint pénzbüntetést. Szalai Benő kocsmáros, a gabonát nem szolgáltatta be és a szakszervezet engedélye nélkül tartott alkalmazottat, 24.000 forint pénzbüntetést kapott, ami hathónapi elzárásra változtatható át. T. Haska István engedély nélküli sertésvágás, olajütés, továbbá tej- és zsírbeszolgáltatás elmulasztása miatt 24.000 forint pénzbüntetésben részesült. kereskedő és az iparos üzleti könyveinek fontossága az adókivetésnél adóról szóló rendelet arra kötelezi őket, hogy vallomásukhoz mérleget, eredményszámlát, zárókimutatást és leltárt csatoljanak. Ez a kötelezettség azonban egyben jogot is jelent a kereskedők és iparosok részére, mert ha a könyveik adózás szempontjából elfogadhatók, az adóhivatal a jövedelmet csak a mérleg egyenlegéből kiindulva állapíthatja meg. Ahhoz azonban, hogy a mérleget elfogadja az adóhivatal nemcsak megbízható könyvekre, hanem megfelelő raktárkönyvre is szükség van. Az adózónak ugyanis az év elején és az év végén leltárt kell felvenni, ezeknek az adatait kell a raktárkönyvvel alátámasztani. A kereskedő és iparos tehát csak akkor igényelheti, hogy az általános jövedelemadóját mérlege alapján állapítsák meg, ha megbízható üzleti könyvein kívül megbízható raktárkönyve is van. Ez alól a rendelkezés alól azonban kivétel is van, mert egyes szakmákat a hatóságok felmentettek a raktárkönyv vezetése alól, azért, mert üzletük természete, cikkük sokfélesége, lehetetlenné teszi a raktárkönyv vezetését. Ezek tehát hatósági engedély alapján mellőzik a raktárkönyv vezetését és így nem sújthatók azzal, hogy az üzleti könyveiket egyáltalában mellőzzék és egyéb alapon állapítsák meg adójukat. A rendelet ezért ezeknél az adózóknál is lehetővé teszi az üzleti könyvek alapján való adómegállapítást, de csakis akkor, ha a kiment árukat legalább értékileg külön áruszámlán tartják nyilván és a bevételeikről napi jegyzékeket vezetnek. Raktárkönyv nélkül különben legalább is az szükséges, hogy az év elején és végén készített leltárakat a bejött és kiment áruk számlái alapján ellenőrizni lehessen. Ha az üzleti könyvek megbízhatóak és raktárkönyv is van, és így a mérleget az adóhivatalnak el kell fogadni, a mérleg eredménye akkor is csak kiinduló pontul szolgálhat, mert az adóhivatal megvizsgálja azt is, hogy a költségek között csupán olyan tételek szerepelnek-e, amelyek adó szempontjából levonhatóak. Ha a költségek között olyan tételek is szerepelnek, amelyeket az adórendeletek értelmében nem lehet levonni, ezek összegeit a mérleg eredményéhez hozzáadják. Az általános jövedelemadót az évi nyereség figyelembevételével állapítják meg és így ez az adónem áttörte azokat az inflációs idők óta érvényben levő rendelkezéseket, amelyek a forgalom alapján állapítják meg az adót. Az üzleti eredményt kereskedőknél és iparosoknál az üzleti könyvekből lehet a legmegbízhatóbban megállapítani és így az általános jövedelem