Kis Ujság, 1949. május (3. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

ORVOSI TANÁCSADÓ Százéves párviadal a lépfenével Többezer éve ismerjük ezt a jó­­szágpusztító és emberfenyegető ra­gályt, hiszen már Homérosz is meg­emlékezik róla, sőt a bibliában is ta­lálkozunk a mezei barmok tömeges döghalálával, „emberen és barmon hólyagosan falladó fekéllyel“, amit a mi népünk ma is pokolvarnak nevez. De okozóját csak száz éve ismeri a tudomány és siker reményével csak azóta birkózhatik vele. 1849-ben pil­lantotta meg először Pellender elhalt jószág vérében azokat az egymás­­végiben elhelyezkedő, mozdulatlan pálcikákat, melyekről nyolc év múlva bizonyították be Brandell és Dapaine, hogy ilyen állat vérével egészségesbe is át lehet plántálni ezt a betegséget, a lépf­énét. Sokat szelídült azóta ez a tavaszi járvány, ma már nem veszí­tenek évente húszmillió frank értékű hasznos állatot a francia gazdák, s nálunk is csak szórványosan fordul elő a lépfene. Az eddigi eredmény főleg Pasteur és Koch nevéhez fűző­dik. Tudományos csodatétemény a tanyán 1882 május 5-ike nevezetes dá­tum a tudomány történetében is, de a francia állattartó gazdák és nyáj­­legettető parasztok emlékezetében is. Legalább is annak kell lennie. Az érdekelt kárvallott gazdák,­ híres orvosok és állatorvosok, valamint a világ minden részéből összesereglett újságírók előtt egy (Ponstól vo­nattal néhány órajárásnyira fekvő) tanyán nagyszabású kísérlettel bizo­nyította be Pasteur védőoltásának hatásosságát. Előzőleg az érdekeltek gúnyos megjegyzéseket fűztek a sép­tem ellenes védőoltás sikeréhez, s ők szólították fel a tudóst, hogy szemük láttára bizonyítsa be eljárása hatásos voltát. Attól kezdve pedig a lángeszű férfiú „csodatételéről” beszéltek. Ötven birkát és tíz tehenet aján­lottak fel a kísérletre. Pasteur az­­állatok felét beoltotta általa szelídí­tett lépfenecsírákkal, majd két hétre rá erősebb bacalusokkal —­ még na­gyobb közönség előtt — a védőol­tást megismételte. A beoltott jószá­gok fülét és szarvát jól megjelölték. Végül a hónap utolsó napján mind­egyik kísérleti állatba halált okozó adagot fecskendezett viruló lépfenc­­esi rákból. Mondanom sem kell, hogy beláthatatlan tömeg jelenlétében. A jegy csin­lít és szarvú jószágok, melyek már védettek voltak, fel sem vették a halálos dózist. A védtelen pedig egytől-egyik lakásra hullottak — a nyilvánosság ellenőrzése mellett. A százszázalékos eredmény valóban csoda még a tudomány történetében is. Pasteur külön szerencséje, hogy ezúttal a természet nem dolgozott kivételekkel. A két viléghábom között Hadd iktassak ide — e század hu­szas és harmincas éveiből — néhány orvosi és állatorvosi emléket, mivel jellemzőek és tanulságosak azok e kor kórfelforgására. •Verőfényes májusi délelőtt 11 em­ber jelent meg a városban. A Kis­t­ortobágy tájáról gyalogoltak be. Eznek az arcán láttunk több, kisebb­­nagy­obb gennyes-véres kiemelkedő hólyagot, egynek a jobb keze fején egy nagyobbacskát. Azonnal beoltot­tuk lépfenesavóval valamennyit. A tényállás azonban csak kinn a hely­színén derült ki. (Azóta is ajánlom a falusi orvos szoros együttműködését az állatorvossal.) A friss fűre kivert, legelésző birkák szebbjei egyik­ nap­ról a másikra elhullottak. — Nem volt azoknak semmi bajuk — mondták az érdekeltek —, csak­­teleettik magukat idekinn. A nyúzó ember a keze fején, a töb­biek, akik ettek az olcsó „gyönyörű” húsból, azok arcukon kapják meg a pokolvart. De kell vallani, hogy a hullott állatok maradványainak elföí­­d© rése körül is mulasztások történ­tek, nem is szólva a fertőtlenítés, vagy a még alaposabb elégetés mellő­zéséről. Szerencsére, az oltástól mind a tizenegyen meggyógyultak. Ugyan­csak meggyógyult — évekkel később — a tímár és fia, akik egy, régen a padláson heverő tehénbőrtől kapták a fertőzést. De életével fizette meg a szomszéd­városban az egyik kisgazda ebszere­­tetét. Távoli pusztáról kapott két kis pulikölyköt, s pár napig azokat be­­cézgette. Mikor már a szokványostól eltérő tüdőgyulladása rosszabbra for­dult, akkor derült ki, hogy a kedvenc­­kutyuskák már előbb elpusztultak s csak nehezen tudták kinyomozni, hogy ezek a pusztáról jövet néhány hüllőtt jószág bőrével együtt a sze­­kérkerékban tették meg utat. Lépfe­nében hulltak el az említett jószágok egytől-egyig s mindegyik vizenyős, morfilo­s legelőről juttatta be a kór­okozót a városba. Napjainkban... Vidéki gyakorló állatorvossal be­szélgetek. — Ma már kihajláskor szinte min­den közlegelőre kivert jószágot be­oltunk. De vannak még fertőzött ta­nyák, ahol tavaly is hullottak el lép­­fenés tehenek. Pedig egyetlen 3000 forintos tehén árából be lehetne ol­tani egy-egy nagyobbacska város összes jószágát. A tanyák központosításával bizo­nyára a lépfene-kérdést is egysége­sen és közmegnyugvásra rendezik, hiszen a városok ember-egészég­­ü­gyét is szervesen érinti a tanya­­világ állategészségügyi állapota. Egyetlen városi dolgozóra sem kö­zömbös, hogyan bánnak el a hullott jószággal. Elfogyasztják-e a húsát, vagy elássák, sőt az sem, milyen mélyre ássák el. .A hullában a lép­­fene-paláka szívós spórává alakul át s éppen magyar tudás mutatta ki, hogy beszáradt állapotban a spórák IS évig is életképesek ma­radnak. Fontos tehát, hogy a kutya ki ne kaparja — akár évek mu­lva — az elföldelt jószág földi marad­ványait. Szavaihoz még csak azt fűzöm hozzá, hogy az emberi tüdő- és béllép­­fene szinte kivétel nélkül halálos, míg a pokolvar (a bőrlépferte) ha­lálozása 15 százalékot... Földmivese­­ken kívül ez a bőr-, gyapjú-, szarv­és más állati termékek feldolgozó munkásainak a betegsége. A tüdőlép­­fenét a syo­npjúüzem­i munkások és a rongyszedők kapják. A béllépfenét pedig fertőzött élelmiszer közvetíti, s ha a gyomor sósava nem pusztítja el a csírát, a bélben már vígan te­nyészik. Élő em­berben és állatban a spóra ismét fertőző pálcikává alakul át. Mivel pedig a fertőzött állat ürü­léke is tartalmaz ilyen csírákat —­ eggyel több ok, hogy a trágyakérdés­sel a legyek és más ragályt közvetítő rovarok cím­ét is egységesen rendez­zük. Az első alaposan tanulmányozott­­ kórokozó éppen a lépfene-baciilus volt, ebből nőtt ki a korszerű bak­teriológia. Elő, hogy e tudomány száz­éves fejlődésének kincseit magáévá tegye hazánkban is minden falu és mezőváros, hiszen Pasteur és Koch világraszóló tudálmányait a falu igé­nyei sugallatták. Dr. Kiss Mihály (4) Vasárnap, 1949 május 1 ­ Zivataros esők, kissé hűvösebb idő A hűvös óceáni levegő nyugatról közeledő újabb hulláma további élő­­haladást tett és szombaton reggelre elérte az Alpokat, valamint Cseh­or­szágot, a felhőzet növekedése ugyanakkor hazánk nyugati határszélein is megindult. Egyébként a szép idő nálunk még lovat­­alanul tart és csak a keleti megyékben szakították félbe, rövid időre, délutáni zivatarok, ame­lyek a békéscsaba—debreeni vonaltól adtak néhány milliméteres csapa­dékot. A hőmérséklet ismét nyárias értékeket ért el és többnyire meg­haladta a 25 fokot. A nyugatról közeledő hideg­front szombat este eléri hazánk nyugati vidékeit és valószínűleg vasárnap vonul át az országon. Ez az átvonu­lás záporesőkkel, zivatarokkal és az északnyugati szél megélénkülésével, tehát a meleg csökkenésével jár. Remélhető azonban, hogy a nyugati ré­szeken és a fővárosban az átvonulás már a vasárnapra virradó éjjelen megtörténik. Tóth Gáza főmete­orológus Kilencezer békef­át ültetnek Békés­csabán. Békés a Népfront pártjai, a város társadalmi- és tömegszerv­ezetei 9000 békefát, 400 bokrot és a faisko­lában cS.G00 darab csemetét ültettek el városfásítás céljaira a hároméves terv keretében. Országos ünnepséggel avatják fel az óföldeáki szociális otthont. Jövő vasárnap avatják fel az óföldeáki szociális otthont, amely avatóünnepen részt vesz OH Károly népjóléti minisz­ter. Meghívót küknek az ünnepségre Makó, Szeged, Szentes, Gyula, Hód­mezővásárhely főispánjainak, Békés, Csongrád, Csanád alispánjának, Makó, Szentes, Szeged, Hódmezővásárhely polgármesterének és a szociális veze­tőknek is. Izgalmas betörőhajsza Debrecenben, Debrecenben Keresztes Károlyné la­kására álkalccsal behatolt Horváth­­ Gábor. A betörőt tettenérték, mire ju­tásnak eredve akart elmenekülni. Ir­galmas hajsza után azonban elfogták. A rendőrségi kihallgatás során Hor­­­váth Gáborra sorozatos bűnesetek mö­r­nyékét bizonyítottak. Orosz Simonnát lakásából ékszereket, rádiót, atbnne-i műeket lopott. Egy másik helyről 20 ezer forint értékű ékszert, a közellá­tási felügyelőség és városi kertészet irodahelyiségéből pedig írógépeket lo­pott. A villamoson aktatáskát lopott el 18.000 forinttal. A kézreker­st be­törő teljes bűnlajstromát most állít­ják össze. Kafirássa­l végződött a mulatság. Az egyik magyardombegyházi kocs­mában együtt mulatott Must Bálint, Bereczki Béla, Hús Antal és Bélák István. Fizetésnél meglátták, hogy Béláknak sok pénze van. Hazamenet a többiek megtámadták ivócimborá­jukat és elintolták 320 forintját. A szegedi törvényszék tárgyalta az ügyet, amelyen a vádlottak elmond­ták, hogy a Béláknál levő 3 darab százast tízezer forintnak nézték. Fe­jenként 10—10 havi börtönre ítél­ték őket. Milyen feladat vér a Mezőgazdasági Gépkísézleti Intézetre. A kormány legújabb rendeletével Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet ízesítését ren­delte el, amely a mezőgazdaság gé­pesítését van hivatva előmozdítani. Az intézet fő feladata: a mezőgazda­sági gépgyártás és a mezőgazdaság gépesítése érdekében megvizsgálni minden használatos mezőgazdasági gépet és eszközt; az új mezőgazda­sági gépek tervezésében­­közremű­ködni, javaslatot tenni a mezőgazda­sági nagyüzemi termelésre alkalmas új gépek gyártására. Az intézet a Műegyetemen és az Agrártudományi Egyetemen kísérleteket végezhet s szervezetét, feladatkörét a földműve­lésügyi miniszter állapítja meg. IDEGGYÓGYÁSZNÁL — Nézze, barátom — me­­gyarázza az ideggyógyász tanár —­ az még nem olyan­­nagy sze­rencsétlenség, hogy néha-néha önmagával szokott beszélgetni___ — Igen, tanár úr, csakhogy én — nagyon unalmas fickó va­gyok... — Az Országos Mentőszolgálat összeállította multévi működésének statisztikáját.. A statisztika szerint a kivonulások összesített szám­a 52 970 volt. Első segélynyújtással kapcso­latban 7710, betegszállításhoz 44.470, mozgóőrségi szolgálatban IGA, vak­­sá­ris és téves jelentés kapcsán 248, egyéb vonatkozásban 375 esetben vo­nultak ki a múlt éviben a mentők. Forró vízben fürdette gyermekét. Fürtös Ferencné mórahalmi asszony néhány hónapos gyermekét olyan forró vízben fürdette, hogy a gyerek ettől súlyos égési sebeket szenvedett. Az anya a bíróságon azzal védeke­zett, hogy­ mosogatólány volt, a keze hozzászokott a forró vízhez. Az eny­hítő körülmények figyelembevételé­vel 15 napi fogházbüntetésre ítélte az anyát a szegedi törvényszék. ICarakul-juh Magyarországon. A karakul-juh bárányának prémje szol­gáltatja az értékes perzsabunda anyagát. Ezt a szép fekete juhfajtát legnagyobb számban Üzbegisztánban tenyésztik. Hernyó és babalakú csi­gákba göndörödő fényes fekete, szürke, barna vagy fehér prémje igen keresett. Az ötéves terv juhtenyész­tési programjában nálunk is jelentős szerephez jut , a karakül-juh. Te­nyésztésére időjárásunk tökéletesen megfelel. Ohatpusztapócson nagyje­lentőségű kísérleti munkálatok foly­nak ezzel kapcsolatban. Nincs már messze az az idő, amikor a dolgozó asszonyaink számára a perzsabunda nem elérhetetlen álom, hanem megfi­­zethető ruházati cé tok lesz. „ Állandóan emelkedik a tej felhoza­­tla. A sz­ékesfüvárosi Vegyészeti In­tézet tejellenőrző osztályának jelenté­séből kitűnik, hogy a­­tej és­ tejter­mék r­ehozatala állandóan emelke­dik. Februárban naponta állag 326.300 liter tej érkezett Budapestre. Márciusban ez a mennyiség 1­10.600 literre emelkedett. Érkezett ezenkívül márciusban 370.000 kiló vaj, 213.400 l g túró, 73.000 liter tejszín és 117.500 kg sajt. A Vegyészeti Intézet tejellen­­őrző osztálya márciusban 217 min­tát vett, 11 alkalommal, elkobozták az engedély nélkül szállított tejtermé­keket és fél alkalommal végzett is­­tállóellenőrzést. Háromszáz holdon termelnek rizst­­ Heves megyében. A heves megyei­­ Kisköre község határában a helybeli földműves szövetkezet kezdeményezé­­é­sére ez évben 300 katasztrális bol­­tben megindul a rizstermelős. Az elő- t készítő mérnöki munkálatok elvég-­­ zése után ez év tavaszán megindulo­ttak egymillió forint költségelőirány- i­­attal az előmunkálatok, hogy a ta­­r 1*5* megfelelő öntözéssel alkalmassá tegyék a rizstermelésre. A kubikos­­munkákat 1200 helybeli és környék­beli munkás végzi. A vízlevezető csa­tornák már elkészültek. Megépítették a szívasívóházat is, amivel a vizet a Tiszából a rizstelepre emelik ki. ősszel a kiskörei magyar rizs is forgalomba kerül. Rendőzityomr­zól igazo­stott egy bec­sípést direst­­ornyomozó. A sop­roni törvényszék egyesbírája most tárgyalta Kertész Hugó, 58 éves géplakatos-segéd ügyét. Kertész két barátjával egy vendéglőben botoz­­gotott, ahonnan ittasan távoztak. Hazamenti a Várkerület egyik ká­vézójának kirakatát törte be Ker­tész és onnan süteményt, kalácsot, porce­llánlányé robot emelt ki. Amint tovább ballagtak, egy motorkerék­páros jött velük szembe. Kertész le­állította, hozzáment és rendőrnyo­mozónak adva ki massát, igazolásra szólította fel. Ekkor derült ki, hogy valódi rendőrnyomozót akart iga­zoltatni az álnyomozó. Bevitték a rendőrségre, megmotozták és ekkor kerültek elő zsebéből a porcellen­­tányérok, amelyek eredetéről nem tudott számot adni. .A tárgyaláson Kertész ittasságával védekezett és azt mondta, azért adta ki magát nyomozónak, mert barátai előtt fel akart vágni. A bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével Kertészt kéthónapi fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Első útján kettészakadt egy angol személy­gőzös. A BBC jelentése sze­rint a „Magdaléna ‘ 17.000 tonnás an­gol személyszámítógőzös, hazatérő­ben első útjáról, Rio de Janeirótól tíz mérföld­nyíre délre zátonyra fu­tott Amikor vontatógőzösük szabad­dá akarják tenni, a hajó kettétört A hajó 350 utasát már korábban Rio de Janeiroba szállították. A hajóra­kományban levő 4000 torma Angliába irányított argentin hosszállítmány el­veszettnek tekintendő, Öt matróznak nyoma veszett. Megrongálódott a pálya az putnoki vonalon. Az eger—putnoki vonalon, Nagyvizsz­vó—Dédes és Ne­­kézseny—Sála állomások között a felhőszakadástól megrongálódott pálya miatt a forgalmat átszállássá­ bonyo­lítják le. A helyreállítási munka szombat reggelre befejeződik. A hitlerista femúit­ merényletet szervezett a transzjordániai király ellen. Az ammani törvényszék ha­lálra ítélt egy transzjordániait és há­rom Palesztináit, akik merényletet kí­séreltek meg Abdallah transzjordániai király ellen. A vádlottak a tárgyalá­son azt vallották, hogy Siikrii Kuvaiti volt Szíriai köztársasági elnök és Amin Husszein volt Jeruzsálem! fő­­mufti bujtotta fel őket a merénylet elkövetésére. (MTI): l­akásfosztogatások. E napokban vakmerő betörőbanda garázdálkodott Kákics községben. Az éjszaka folya­mán, amíg a falu népe pihent, több lakásba hatoltak be és azokat a szo­bákat, amelyekben nem aludt senki, kirabolták. Ugyanakkor betörtek két borospincébe is és onnan pár demi­­zson -borral megrakodva Vajszló irá­nyában kereket oldottak. A rendőr­ség megindította a nyomozást féczre­­kerítésükre. . Minden eddiginél r­égf­ogóbb és slesz z­iáéi májm elseje a Most már teljes monumentalitásá­ban bontakozik ki az idei május 1-nek ünnepe, amely sokkal szín­­pompásabb lesz az­ előzőknél. Fővá­rosszerte már zászlókkal, transzpa­rensekkel díszítik az utcákat és a há­zak oromzatának ékesítése is meg­kezdődött. A felvonulás A nagy nap reggelén zenés ébresz­tőkkel vonulnak végig a zenekarok a főváros utcáin. A délelőtti órákban azután sor kerül a honvédség dísz­szemléjére. A néphadsereg alakulatai, a fo­gatolt tüzérség és minden más katonai alakulat, katonazeneka­­rokkal felvonul a Hősök-terére, ahol a díszszemlét megtartják. Ugyancsak felvonulnak a rendőrség és az államvédelmi hatóság alakula­tai is. A katonai díszszemlét követi az üze­mek dolgozóinak hatalmas felvonu­lása. Közvetlenül a honvédség mö­gött vonulnak fel a Hősök-terére a csepeli WM-gyár dolgozói. Harmincezer dolgozó vonul fel Csepelről, ebből 18.000 a WM-gyárból. De nemcsak Csepel és a többi pe­remváros üzemei készültek fel a nagy felvonulásra, hanem Budapest belső kerületei is. A főváros valamennyi kerületében nagy gonddal szervezték meg a menetet és például csupán a VIli. kerületből 1.000-en vonulnak fel. A számtalan zászló, embléma és transzparens mellett az élen egy köb­méteres Rakost mellszobrot visznek. A SZÍT és az Úttörő­ ifjúság hatal­mas tömege mellett a diákság is részt vesz a májusi felvonuláson. Vala­mennyi iskola diáksága nagy­ lelkese­déssel készül a felvonulásra és díszíti iskoláját. A dolgozók­ nagy ünnepének hatal­mas felvonulásából a közalkalmazot­­tak is kiveszik részüket. Az állami hivatalok pártszerve­zetének oszlopában 15.000 k­öz­­alkalmazott menetel majd. Kétszázfőnyi élcsapat után a belügy­minisztérium, majd sorra a többi hivatal dolgozói haladnak. Újszerű népi táncok a szabadtéri színpadon A május 1-én szereplő 10 népi tánccsoport az eddigieknél is szín­vonalasabb színpadi feldolgozásban mutatja be a népi táncokat. Este 8 órakor a népligeti sportpálya nagy­színpadán a Táncszövetség bemu­tatja azokat a csoportokat, amelyek élen járnak az­ új utak keresésében. A Hősök­ terén épült hatalmas sza­badtéri színpadon a honvédség köz­ponti művészegyüttese lép fel május 1-én este. Nincs váláóra A belügyminiszter egy ma megje­lent körrendeletében május 2. nap­jára virradó­ éjjel mindennemű nyil­vános étkező és szórakozó helyiség, továbbá tánciskolákban szokásos össztáncok, úgyszintén a zenélés záró­­óráját felfüggeszti és megengedi, hogy az említett helyiségek külön záróórameghosszabbítási engedély ki­váltása nélkül legyenek a nyílásukra megállapított időpontig ez alkalom­mal nyitva háthat­ók. A vidék ünnep© Az ország minden részén, városok­ban és falvakban egyaránt a legna­gyobb lelkesedéssel ünnepüik meg a dolgozók május 1 -ét. Mindenütt a legkülönbözőbb ötletekkel igyekez­nek színessé és kifejezővé tenni a május elsejei ünnepséget. Salgótarjánban a Gépgyár dolgo­zói, akik részt vettek a Lánchíd al­katrészeinek készítésében, gépkocsira szerelve bemutatják felvonulásokon a Lánchíd egy részét. Az üveggyár hatalmas olvasztókemencét szerel egy kocsira, amelyen üvegfúvók dol­goznak. Debrecenben ebben az e­sztendő­ben a munka ünnepe a Petőfi-szobor körül zajlik le, miután rohammun­kával eltávolították a szobor körüli romokat és szabaddá tették a teret. Az ünnepséget este tűzijáték feje­­­zi be. Kecskemét valamennyi üzemében, temepszervezetében és iskolájában zászlókat és táblákat készítenek az ünnepségre és folyik a kulturális műsorösszeállítás. A nagyszabású felvonulást versenyek, sportesemé­nyek, majd este tánc követi. Kiskunhalason május 1-ének elő­­estélyén tábortűz lesz a híres halasi Csipkeház mellett, kultúrműsorral, utána zenés takarodó. Május 2­1-én zene ébreszti a várost és a messze tanyavilág lakói is felvonulnak a munka színpompás ünnepére, hogy láthassák a DÉF­OSz négyes szamár­­fogaton ülő zenekarát, Ludas Matyi­jét és a szabadtéri előadást, amelyen az összes tömegszervezetek fellép­nek, így­ a rendőr lovas tanosztály és a határvadász zászlóalj kultúr­­gárdája is, valamint különböző tánc­­csoportok. — özv. Markóczy Lajosné szül. Szmneczky Ilona Budapesten, 1949. évi április hó 25. napján 70 éves korá­ban elhúnyt. .f-n­

Next