Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-01 / 228. szám
A Szovjetunió érvénytelennek tekinti a lito-kormány által sárba tiport jugoszláv szövetségi szerződést Ez év szeptember 28-án A. Grozniko szovjet külügyminiszter-helyettes fogadta Jugoszlávai szovjetunióbeli ügyvivőjét és a következő tartalmú jegyzéket nyújtotta át neki: „A stajk államellenes bűnös, kémes cinkostársai ellen, aki egyúttal a jugoszláv kormány ügynökei is voltak, Budapesten, ez év szeptember 24-én véget ért per folyamán kiderült, hogy a jugoszláv kormány már hosszú idő óta mélyen ellenséges aknamunkát folytat a Szovjetunió ellen, amit képmutatóan a Szovjetúnióval való „barátságról“ szóló hazug kijelentésekkel álcázott A budapesti bírósági tárgyalás bebizonyította azt is, hogy a jugoszláv kormány vezetői nemcsak saját kezdeményezésükre folytattak és folytatnak továbbra is ellenséges és aknamunkát a Szovjetunió ellen, hanem a külföldi imperialista körök egyenes megbízásából is. Az ebben a perben feltárt tények bebizonyították továbbá, hogy a mostani jugoszláv kormány teljesen függő helyzetben van a külföldi imperialista körökkel és ezek agresszív politikájának eszközévé vált, aminek a jugoszláv köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolására kellett vezetnie és valóban vezetett is. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány durván sárba tiporta és papírronggyá tépte a Szovjetúnió és Jugoszlávia között 1945 április 11-én megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. A fent mondottak alapján a szovjet kormány kijelenti, hogy a Szovjetúnió mától kezdve felmentve érzi magát az említett szerződésből folyó kötelezettségek alól. A Szovjetúnió kormánya megbízásából A. Gromiko, külügyminiszterhelyettes.“ Sztálin-Iruman-Ast!®©-t®lálkozót javasolt az alsóházban 40 angol munkáspárti képviselő Megegyezést sürget az USA és a Szovjetúnió Lözött az amerikai sajtó „Sor került az atombomba leértékelésére is“ Az angol Lordok Házának leértékelési vitájában Josvits lordkancellár kijelentette, hogy Anglia gazdaságilag a dunkerquei katasztrófához hasonló helyzetben van. A vita után szavaztak. Kiilencvenhárom szavazattal 24 ezren elvetették a kormáiy indítványát, amelyben a font leértékelésének és gazdasági politikájának jóváhagyását kérte. Az alsóházban Churchill előterjesztette a konzervatív párt bizalmatlansági indítványát. Elmondta, hogy Anglia állami kiadásai négy év alatt meghaladták a 16 milliárd fontot. „Feléltük — mondta — egész nemzeti vagyonunkat, összes értékeinket és tartalékainkat, nemzeti jövedelmünk negyven százalékát, valamennyi külföldi tőkeberuházásunkat, aranykészleteinket, az USA-tól kapott 1750 millió font kölcsönt és segélyt, a Kanadától és Ausztráliától kapott 300 millió fontot és mindezek elpocsékolása után a nemzeti és nemzetközi csőd szélére jutottunk.“ Beszéde különben hemzsegett a frázisoktól. Végül ajánlotta, hogy tegyék szabaddá a font árfolyamát, mérsékeljék az adókat — bizonyára a nagy adókra gondolt ■— és szüntessék meg az állami ellenőrzést. Smith munkáspárti képviselő javasolta: mondja ki a Ház, hogy külföldről jövő kényszer erőltette a kormányra a font leértékelését. ^ . Hughes munkáspárti képviselő indítványozta, hogy a kormány kezdjen sürgős megbeszéléseket az atombomba felfedezése következtében amúgy is elavult fegyverkezést viselhet ellen terheinek csökkentésére. &i egyedüli ül: baráztság és kereskedelem a SlovietanLoval Gallachet erőteljes beszédben mutatta ki: a leértékeléssel lehetővé akarták tenni az amerikai tőkések számára, hogy a legalacsonyabb áron vásárolják fel Anglia gyarmatainak minden értékét. A tőke nyereségei még sohasem voltak oly magasak Angliában, mint most és ezentúl a leértékelés következtében az égig fognak szökni. A munkásoknak kell majd többet dolgozniok és kevesebbet fogyaszthatnak, hogy több nyereséget szerezzenek nemcsak az angol, hanem az amerikai tőkéseknek is. A leértékelés nem egyéb, mint burkolt, közvetett munkabérleszállítás. Gallacher rámutatott, hogy Anglia dollár nélkül vásárolhatna a Szovjetuniótól, a népi demokráciáktól, a felszabadított Kínától és a domíniumoktól. A barátság és a kereskedelem a Szovjetunióval és a szocializmus felé haladó országokkal az egyedüli út, amely Anglia meneküléséhez vezet. — Az atombomba ellen az egyetlen védelem az atombombák elpusztítása nemzetközi ellenőrzés alatt — folytatta. — Azután óriási erőfeszítéseket tehetnénk a fegyverkezési költségek csökkentésére. Befejezőben hangoztatta, hogy az angol munkásosztály nem hajlandó az amerikai háborús gépezet részévé válni. Sevan churchisínek visszavonulást ajánl Az angol alsóház leértékelési vitájának további során Bevan közegészségügyi miniszter válaszolt Churchillnek Örömmel ragadja meg az alkalmat — mondta —, hogy „az igazság tőrét döfje Churchill hazugság-hólyagjába“. — Churchill okosabban tenné — mondotta —, ha visszavonulna a közélettől és nem piszkítaná nevét még több valótlansággal. Azt hiszi, hogy ő a konzervatívok vezére, pedig a valóságban nem az, hanem csalétek a konzervatív párt kezében. Pártja csak arra akarja használni, hogy neve segítségével ismét uralomra jusson, azután félre fogják A prágai Rude Pravo az atomkérdéssel foglalkozó cikkében megállapítja, hogy a bejelentések, amelyekből kitűnt, hogy a Szovjetúnió ismeri az atomfegyver gyártási titkát, óriási zavart és kapkodást okoztak az imperialista táborban. A tőkés országok valutáinak leértékelése után sor kerül tehát az atombomba leértékelésére is. A Szovjetúnió újra bebizonyította a szocializmus összehasonlíthatatlan magasabbrendűségét a haladó tőkésrenddel szemben. A békeszerető emberiség szívében most még jobban megerősödik a béke végső győzelmébe vetett hit. A stockholmi Ny Dag vezércikké dobni, mint egy piszkos kesztyűt. A devalvációs vitára rányomta bélyegét az atomkérdésben beállott világtörténelmi jelentőségű fordulat. Az angol parlament 40 munkáspárti képviselője az éjszakai ülésen javaslatot nyújtott be, amelyben kéri Attlee miniszterelnököt, hogy kezdeményezzen gy konferenciát Sztálin marsallal és Trunan elnökkel az atomenergia kérdésében beállott holtpont megoldására. Ken emlékeztet: az amerikai dollárkirályok azt képzelték, hogy egyedüli urai az atombombának és az atomerőt fel akarták használni világuralmuk megteremtésére, a szocializmus tönkretételére. Az amerikai sajtó állandóan az USA katonai fölényéről harsogott Folyton azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak elegendő atombombája, mérgesgáza és baktériuma van „az egész emberiség kiirtására“. Ennek a helyzetnek most vége. A Szovjetúnió békejavaslatai és a TASZSZ közleménye örvendetes és megnyugtató híradást jelentenek mindazok számára, akik a béke megőrzéséért harcolnak. „Sor került az atomtompa leértékelésére is“ Az újhelyzeten múavdó az amerikai fegyverkezési segélyprogram Az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa szerdán hosszú huzavona után elfogadta az úgynevezett külföldi fegyverkezési segélyről szóló törvényjavaslatot. Mint a vita során kiderült, az a tény, hogy a Szovjetunió atombombával rendelkezik, erősen rányomta bélyegét az amerikai törvényhozók hangulatára. Forgs köztársasági képviselő kijelentette, hogy a „Szovjetúnióban történt legutóbbi atomrobbantás nagyon sok képviselőházi tag véleményét befolyásolta“. Lawrence Smith képviselő szerint, Truman bejelentése a Szovjetúnióban történt atomrobbantásról „semmitmondó cselekedetté“ tette a Nyugateurópának szánt fegyveres segítséget. A képviselő megállapította, hogy most már semlegesítették az USA atombombáját, Donald Jackson köztársaságpárti képviselő ugyancsak ellenezte a fegyverkezési segélyprogramot azzal, hogy a program a szovjet atomrobbantás után hiábavaló. Walter Lippman a New York Herald Tribune hasábjain kifejti, hogy az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia politikáját. Az eddigi politika alól kihúzta a talajt az a körülmény, hogy a Szovjetúnió ismeri az atomfegyver titkát. Modus vivendit kell létrehozni az Egyesült Államok és a Szovjetúnió között. A napirend 3. pontja, a szovjetunió békejavaslata Az Egyesült Nemzetek Szervezetének politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó elsőszámú bizottsága megállapította napirendjét. 1. A Balkán Bizottság jelentése; 2. A volt olasz gyarmatok kérdése; 3. A Szovjetúnió javaslatai az új háborúra irányuló készületek elítélésére és öthatalmú egyezmény kötésére a bék fenntartása céljából; 4. A palesztinai kérdés; 5. Az indonéz kérdés; 6. A Biztonsági Tanács jelentése. Az ENSZ különleges politikai bizottsága a következő napirendet állapította meg: 1. A koreai jelentés; 2. a személyi szabadságjogok úgynevezett „megsértésének“ kérdése Bulgáriában, Magyarországon és Romániában; 3. az ülésszakközi bizottság jelentése; 4. az Egyesült Nemzetek őrszemélyzetének kérdése; 5. új tagok felvétele; 6. az atomerő nemzetközi ellenőrzése és jelentés az atomenergiáról; 7. a Biztonsági Tanács jelentése az atomfegyver betiltásáról és a Biztonsági Tanács állandó tagjai fegyveres erejének egyharmadra való csökkentéséről szólójavaslatról. A Novoje Vremia a békejavaslatokról A Novoje Vremia vezércikket írt az ENSZ közgyűlésének negyedik ülésszakáról év foglalkozik a Szovjetunió békejavaslatinak jelentőségével. Ezek a javaslatok közvetlenül a béke és a népek biztonságának előmozdítására irányulnak. Ezért találtak a legélénkebb visszhangra a béke híveinek táborában. A szovjet javaslatok megvilágításában még visszataszítóbban domborodnak ki az angol-amerikai tömbnek az Egyesült Nemzetek Szervezete aláásására irányuló törekvései és az a szándékuk, hogy az ENSZ-t a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen irányuló imperialista politika eszközévé tegyék. A béke ellenségei számításaikat az atombombára alapozták — folytatja a Novoje Vremja —, úgy remélték, hogy fenyegetéssel és zsarolással megvalósíthatják eszelős világuralmi terveiket. Ezért ellenezték oly kitartóan az atomfegyver eltiltását és ezért szítják a háborús hisztériát. Tudvalevő, hogy senkinek sincs szándékában megtámadni az Egyesült Államokat. A szovjet kormány, tekintet nélkül arra, hogy az atombomba birtokában van, fenntartja régi álláspontját és követeli a fegyver használatának eltiltását. A nagy moszkvai lap végül az október 2-i békenappal foglalkozik és hangoztatja, hogy a néptömegeknek ez a hatalmas béketüntetése félelmetes figyelmeztetés lesz azok számára, akik újból véres háborúba akarják sodorni a népeket. A szabadság hóhérai A Szovjetúnió új jegyzéke a jugoszláv kormányhoz, kifejezést ad annak a felháborodásnak és jogos ellenérzésnek, ahogy az egész haladó emberiség tekint a Rajk-per elszomorító tanulságai után a mai jugoszláv rendszer, a szerencsétlen jugoszláv nép gyilkosai felé. A Szovjetúnió felmentve érzi magát az 1945 április 11-i szovjet-jugoszláv barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés kötelezettségei alól, amelyet a jugoszláv kormány „durván sárba tiport és papírronggyá tépett“. A Szovjetunió jegyzékéből minden demokratikus és haladó ember számára világos a tanulság, hogy becsületes ember, a demokráciát és a szocialista humanitást állami élete tengelyévé tett nemzet a jugoszláv nép hóhéraival, az emberiség ilyen árulóival többé nem tarthat barátságot. A Rajk-per bebizonyította, hogy a jugoszláv kormány ellenséges aknamunkát folytatott és folytat a Szovjetunió ellen saját kezdeményezéséből is, imperialista körök megbízásából is. A Rajk-per a munkásmozgalom történetében egyik legnagyobb jelentőségű per volt, jelentőségében közvetlenül a kapitalista és imperialista „nagy összeesküvés“ trockista árulóinak leleplezése és felszámolása után következik. A mai jugoszláv kormány vezetői népük, jobb sorsra érdemes nemzetük gonosz és fizetett árulói, akik a jugoszláv nép hősi szabadságharcát elejétől fogva kiszolgáltatták a nyugati kapitalizmusnak. Tito és társasága nem más, mint imperialista körök kémeinek, ügynökeinek gyülekezete, akik árulásukat még fasiszta gyilkossággal és zsarnoksággal tetézik. Tito és társasága a dolgozó nép legnagyobb ellensége nemzeti különbség nélkül; ez a kör az imperialista politika nép- és demokráciaellenes stratégiájának és taktikájának veszedelmes élcsapata. A nagy Szovjetúnió véres és döntő háborúban felszabdította a jugozláv népet, ez a társaság félig a jugoszláv nép sorsát és az egész dolgozó emberiség ügyét elárulta az imperializmusnak, a kapitalista mohóságnak. Jogosan állapítja meg a szovjet jegyzék, hogy a jugoszláv kormány az imperialista körök agresszív politikájána eszköze, aminek következménye lett a jugoszláv nép önállóságának és függetlenségének felszámolása. Ez a mélyen ellenséges aknamunka vezetett oda, hogy a Szovjetúnió leálcázta ezúttal is a jugoszláv kormányt, amint már előbb a Rajkper adatai meztelenre vetkőztette Titót, mint imperialista ügynököt. Az egész haladó és dolgozó emberiség egyetért a Szovjetúnió jegyzékével, amely újra hangot adott annak az undornak és felháborodásnak, ahogy a tisztességes emberek elfordulnak Tito és gyilkos bérencei, fasiszta fenevadjai, tobzódó hóhérai rendszerétől A jugoszláv nép fegyverrel is szembeszáll Titoékkal Fokozódó partizántevékenység — Ezrével szöknek a kényszermunkások— Ötven menekülő, legyilkoltak az olasz határon Tucsin, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa „Jugoszlávia népei harcban Tito fasiszta klikkjével“ című cikkében elmondja, hogy a jugoszláv nép felismerte a titoisták képmutatását, hamisításait és árulását. Jugoszlávia legjobb fiai, az őszinte hazafiak, élükön a marxizmus-leninizmushoz hű kommunistákkal, bátor, önfeláldozó harcot folytatnak az árulók, kémek és terroristák megvetett bandája ellen. Napról-napra szervezettebben és hatásosabban folyik a harc. A néptömegek partizánegységeket szerveznek és fegyveresen is harcolnak a nép ellenségei ellen. Sok partizánegység élén a jugoszláv hadsereg tisztjei állnak. Nemrégiben Bjdopolje kerületben felkelés robbant ki, amelyet Tito a felkelők erejét sokszorosan meghaladó fegyveres erővel fojtott el, legyilkoltatta a kommunista párt kerületi bizottságának tizennégy tagját és börtönbe vetett sok hazafit. A titoisták — minthogy az önkéntes brigádok szervezése kudarcot vallott — kényszermunkára mozgósítják a lakosságot. A bányaüzemekből és gyárakból ezrével szöknek meg az emberek a kényszermunka elöl. Tito népáruló rendszere ellen a dolgozó parasztság is harcos ellenállást tanúsít. A legfelsőbb hadbíróság megtagadta, hogy ítélkezzék azoknak a kommunistáknak az ügyében, akik szembehelyezkedtek a Tito-klikkel. Ezért letartóztatták Krdzsics vezérőrnagyot, a legfelsőbb hadbíróság elnökét, Csepanovics vezérőrnagy elnök-helyettest, Zsitics vezérőrnagy államügyészt és a hadbíróság sok más tagját. A könyörtelen módszerek és megtorlások ellenére sem sikerül megtörni a jugoszláv dolgozóknak a Szovjetúnió iránt érzett bizalmát és szeretetét, a népi demokárciák iránt megmutatkozó együttérzését, állapítja meg cikkében Tucsin. Trieszti Reuter-jelentés beszámol róla, hogy az elmúlt éjszaka Gorizia mellett a jugoszláv határőrök gépfegyvertűzzel és kézigránátokkal lemészároltak mintegy 50 menekülőt, aki megkísérelte a határ átlépését. Csak két embernek sikerült megmenekülnie a vérfürdőből, ezek olasz területre kerültek. A párisi Témoignage Chrétien jelenti Belgrádból, hogy Jugoszlávia súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Tito államkapitalizmusa egyre nagyobb súllyal nehezedik a jugoszláv dolgozókra, miközben a polgári liberális kapitalizmus visszatérését készíti elő. A jugoszláv hazafiak Bukarestben megjelenő lapja jelenti, hogy a Tito-kormány a Vajdaságból 5000 munkást vitt kényszermunkára a bányákba és üzemekbe. Kikindán a kényszermunkára hurcolt dolgozók éhségsztrájkba kezdtek és követelték hazabocsátásukat. Szabadkán csak hét embert sikerült kényszer útján munkába állítani. A Vajdaság több járásában valóságos hajtóvadászatot rendeznek az emberekre. Minthogy a járási bizottságoknak a rendőrség segítségével sem sikerül elegendő számú munkást összetoborozni, az utcai járókelőket fogdosták össze kényszermunkára. Révai miniszter és Szmirnov ügyvivő nyitja meg a „Szovjet festőművészet“-kiállítást A Nemzeti Szalon termeiben már teljesen készen, elrendezve várja az október elsejei megnyitást a Moszkvából érkezett „Szovjet képkiállítás“ anyaga. A magyar képzőművészeti életnek ez a nagy eseménye ünnepélyes keretek között nyílik meg. Jelen lesz az ünnepélyes megnyitón a magyar politikai és kulturális élet minden vezetője, az Elnöki Tanács és a minisztertanács tagjai. Két beszéd hangzik el: Révai József népművelési miniszter és Szmirnov, a Szovjetúnió nagykövetségének ügyvivője méltatja majd a művészi esemény jelentőségét. A megnyitás ünnepsége szombaton délelőtt 11 órakor lesz a Sztálinrén kiállítóhelyiségében. Az USA-ban nincs elég kórház, iskola és lakóház Truman a demokrata párt nőtagozatának ülésén beismerte, hogy az Egyesült Államokban nincs elegendő lakóház a gyorsan szaporodó lakosság számára Sok ifjú és lány nem részesül megfelelő iskoláztatásban Nincs elegendő tanító és iskola, számos vidéken nincs elég orvos és körúttal asífíd“... __ A Hortobágy Európa rizsmagtára lehet A párisi De Soir magyarországi cikksorozatában a Hortobágyról ír. Elmondja, hogy a tervgazdálkodás lehetővé tette a hortobágyi rizstermelés gyors fejlesztését A Hortobágy, amelyet azelőtt csak legeltetésre használtak, egy szép napon egész Európa rizs magtára lehet. (Ssemba, október 1) 3