Kis Ujság, 1949. november (3. évfolyam, 270-273. szám)

1949-11-20 / 270. szám

egyik részéről, Norvégiáról és Dániá­ról van itt szó, Angliával együtt. A csoport célja, hogy az északi orszá­gok a Szovjetúnió ellen irányuló at­lanti koalíció előretolt szárnyává le­gyenek. Szemjonov felhívja a figyelmet, hogy a londoni tanácskozásokon, ahol az északeurópai csoportot meg­teremtették, gondosan igyekeztek lep­lezni az USA szerepét. Valójában pe­dig az egész tanácskozás vezetője az amerikai ,,megfigyelő“ volt. A dönté­seket közvetlen utasításai alapján hozták. Alig múlt el néhány nap a támadó szellemű „Atlanti Szerződés új északi katonai szervének megteremtése óta és Londonba, Oslóba és Kopenhágá­­ba máris fokozott ütemben özönle­nek az amerikai katonai személyek. A három fővárosba szinte egyidőben érkeztek meg az amerikai kül- és hadügyminisztérium küldöttei. Rend­kívül jellemző, hogy az amerikai tisztek, akiket a norvég katonai ható­ságok különleges ünnepélyességgel fogadtak, tüstént hozzáláttak felada­tukhoz: megérkezésük után azonnal meglátogatták Horten norvég hadi­tengerészeti támaszpontot és több más katonailag fontos helyet. A Krasznij Flot cikke rámutat, hogy az amerikaiak támadó szellemű tervei és az azokkal kapcsolatos újabb kiadások súlyos teherként ne­hezednek a marshallizált országok dolgozóira. Az atlanti tömbbe bekap­csolt kis Dániára óriási katonai ki­adások hárulnak. A marshallizált Norvégia gazdasági helyzete állan­dóan romlik. Az amerikai imperialis­ták egyre erősebben szorítják ha­rapófogóba Nyugat- és Észak- Európa országait. Az amerikai gau­­leiterek érkezése az északeurópai országok önállóságának teljes fel­számolását jelenti. Churchill búcsúztatta Bevint és megdicsérte reakciós politikájáért Bevin külpolitikai beszámolót mon­dott az angol alsóházban, a Times csalódottan panaszolja, hogy a beszéd tartalmatlan, üres volt. Bevin többek között beismerte, hogy súlyosan ag­gasztó probléma a dollár- és a font­­területek között a pénzügyi és gazda­sági egyensúly hiánya, amely „min­den politikai erőfeszítést aláaknáz.“ Könnyű dolog azt mondani, hogy ex­portáljunk Amerikába, de ahhoz, hogy eladhassunk, Amerikának mó­dosítania kellene vámtételeit — mon­dotta. Kénytelen volt beismerni, hogy az amerikai piacnak 9 milliárd dol­lár értékű angol árut kellene felven­nie, hogy az egyensúly helyreálljon. Ez azonban elérhetetlen abban a hely­­zetben, amikor az amerikaiak is új piacokra vadásznak, a belső fogyasz­tás csökkenése miatt. Bevin után Churchill mondott be­szédet, mint az ellenzék vezére. Be­vezetőben megállapította, hogy Ervin valószínűleg külügyminiszteri hattyú­dalát énekelte el. Azután megdicsérte a külügyminisztert, mert „neki kö­szönhető a nyugatnémetországi kor­mány jelenlegi jobboldali összetétele“. Elégedetten állapította meg, hogy a francia és amerikai álláspont után Nyugat-Németországban valószínűleg lehetetlen végrehajtani a leszerelés po­litikáját és sürgette, hogy a nyugat­német bábállamot mielőbb vegyék fel az úgynevezett európai közgyűlésen. A konzervatívok vezére egyáltalán nem titkolta, hogy pártja nagy vona­lakban támogatta is támogatja Bevin reakciós külpolitikáját. Az olasz kormány fegyverkezik és megszegi a békeszerződést Karin, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa az olasz helyzettel fog­lalkozva, rámutat arra, hogy a de Gasperi kormány sorozatosan meg­szegi a békeszerződést is ebben a magatartásában az amerikaiakra tá­maszkodik. Április 6-án, alig hogy Olaszország bekapcsolását az Északatlanti Egyez­ménybe eldöntötték, de Gasperi ka­tonai segítségért fordult az USA kor­mányához. Amerika a békeszerződést aláíró többi hatalom megkérdezése nélkül hozzálátott az olasz hadsereg újrafelfegyverzéséhez. Az Észak­atlanti Egyezményben résztvevő or­szágok hadügyminisztereinek a közel­múltban lefolytatott tanácskozásán 12 olasz hadosztály újrafelfegyverzését határozták el és az Egyesült Álla­mok ígéretet tett, hogy repülő­gépeket, nehéz tüzérségi fegyvereket, új önműködő fegyvereket, tanko­kat és egyéb katonai felszerelést szálít Olaszországnak. Pacciardi olasz hadügyminiszter Bradley tábor­noktól közvetlen ígéretet kapott, hogy „az Olaszország védelméhez szüksé­ges“ hadianyagot ez év decemberéig leszállítják. Egyetlen tankhadosztály felszerelésére 450 millió dollárt irá­nyoztak elő, ami meghaladja az Olaszországnak egy évre előirányzott Marshall-segély összegét. Pacciardi bejelentette, hogy 1950 januárjában megkezdi az olasz hadi­flotta növelését és korszerűsítését és máris önkénteseket toboroznak a haditengerészetbe, ami a békeszerző­dés újabb megsértése. Rámutat Ka­ri­a, hogy az olasz állami költségve­tés egyharmadát fordítják katonai célokra és hogy az amerikai gépszál­lítmányok az olasz fegyvergyártás előmozdítását szolgálják. A továb­­biakban megírja: az 1948 február 2-án aláírt olasz-amerikai egyez­mény alapján az USA jogot nyert, hogy háború esetén egy harmadik hatalom ellen olasz területen hadmű­veleteket folytathasson és rendelkez­zék az olasz kikötőkkel is katonai támaszpontokkal Az erről ké­szült titkos jegyzőkönyv előírja a fegyverek egységesítését és az olasz hadsereg amerikai mintára tör­ténő átszervezését. Az amerikai impe­rialisták még a titkos jegyzőkönyv feltételeit is messze túllépték és a gyakorlatban máris „ellenőrzik“ Olaszország tengeri és légi támasz­pontjait. Amerikai hadihajók állomá­soznak olasz kikötőkben, az ame­rikaiak saját céljaiknak megfelelően rendezik be az olasz repülőtereket, amerikai tengerészeti gyalogság olasz területen gyakorlatozik. Amerikai ka­tonai mérnökök Szardínia szigetén haditengerészeti bázis építését szerve­zik. A nápolyi öböl partjain haditen­gerészeti támaszpontot építenek. Az amerikai imperializmus felhasználja a maga céljaira Olaszország volt gyarmatait is, ami szintén durva meg­sértése a békeszerződésnek. A Szovjet Tájékoztató Iroda mun­katársa az olasz helyzettel kapcsolat­ban Malenkov figyelmeztetését idézi a háborús uszítókhoz. Ha az imperia­listák harmadik világháborút robban­tanának ki, az már nem egyes kapi­talista államok, hanem az egész világ­kapitalizmus sírja lesz. Nyugat-Németország ismét fenyegeti nyugati szomszédai biztonságát A Szovjet Tájékoztató Iroda a párisi határozatokról Melnyikov, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa a három nyugati külügyminiszter párisi tanácskozásá­val foglalkozik. A tanácskozás lényege az volt — állapítja meg —, hogy Angliára is Franciaországra ráerő­szakolják a Nyugat-Németország tá­madó szellemű hídfővé való átalakítá­sát célzó amerikai tervet. Ennek a tervnek alapelemei: a német hadi­ipari üzemek leszerelésének teljes be­szüntetése, Nyugat-Németország be­kapcsolása az Északatlanti Szövet­ségbe és az amerikai ellenőrzés ki­­terjesztése a Ruhr-vidék és egész Nyu­­gat-Európa iparára. Az amerikai el­lenőrzés alá kerülő Nyugat-Német­ország egész Nyugat-Európa fölött uralkodnék. Megállapítja Melnyikov, hogy a nyugatnémetországi hadiipari üzemek leszerelésének beszüntetése a német imperializmus támadó szellemű erői­nek újjáéledését jelenti és azt, hogy Németország ismét fenyegeti Francia­­ország, Hollandia, Belgium és a többi nyugateurópai ország biztonsá­gát. Nyugat-Németország acélterme­­lése már most felülmúlja Francia­­ország termelését. Az amerikai imperialisták máris hozzáláttak a támadó szek­rán német zsoldos hadsereg megalakításához, amely ismét fenyegeti Franciaország keleti határait és a többi nyugat­­európai országot. A bonni állam felvétele az Európai Tanácsba nem csökkenti, hanem fo­kozza a veszélyt. Az erős, támadó szellemű Nyugat-Németország elke­­rü­lhetetlenü­l uralkodó helyet foglal majd el az Északatlanti Szövetségbe tartozó nyugateurópai országok cso­portjában. A három nyugati külügyminiszter tanácskozása további lépést jelent az angolszász imperialisták támadó szel­lemű terveinek megvalósítása felé és újabb megszegése a potsdami egyez­ménynek. Az amerikai agresszorok ter­veit azonban akadályozzák Európa népei, amelyek nem kívánják betöl­teni az ágyútöltelék szerepét az ame­rikai monopolisták terveiben, írja Melnyikov. (Vasárnap, november 20. Ahol Tolsztoj élt Harminckilenc évvel ezelőtt, 1910 november 20-án halt meg L. N. Tolsztoj, az orosz iro­dalom egyik leghatalmasabb egyénisége. Tulától nem messze figyelmezteti az arrajárót a tábla: „Jasznaja Pol­­jana 1 km.“ Ha itt jobbra fordu­lunk, keskeny, kanyargós ösvényen át eljutunk a Tolsztoj-múzeumhoz. A csendes, néma tájon a százados nyírfák és topolyák, mint őrszemek állnak az útszegélyen. A fasoron át érünk el a nagy fehér házhoz, amely­ben élt és alkotott egy félévszázadon át a nagy orosz író. Minden úgy van, mint Tolsztoj életében. Balra a fák között sorokba ültetett fehérlő virá­gok, jobbra a rét közelében istállók, gabonaszárítók, szérűk. A szovjet kormány gondoskodott arról, hogy Ljev Tolsztoj kastélyát abban az ál­lapotban őrizze meg, amint az a nagy író halála idején volt. S valóban, minden a legkisebb részletekig őrzi Tolsztoj emlékét. 1941 őszén a barbár hitlerista tá­madók betörtek Jasznaja Poljana-ba és megbecstelenítették a nagy író emlékét, akinek nevét nemcsak a szovjet nép, hanem az egész emberi­ség becsüli. A drága relikviákat már csomagolták a fasiszták és Berlinbe akarták szállítani, de a Szovjet Had­sereg gyors előrenyomulása megaka­dályozta barbár tervük végrehajtását. A fasiszta rablók nagy károkat okoz­tak Jasznaja Poljana-ban, gyújtoga­tásuk következtében elégett a mú­zeum egy része. Sokat kivágtak a nagy park ősfáiból s kevesebb lett a gyümölcsfa is a kertben. Szétrom­bolták és felgyújtották a Tolsztoj­­iskolát, a kórházat, az ambulanciát és felégettek sok olyan tárgyat, ame­lyet a nagy író saját kezével készí­tett. Elrabolták Tolsztoj kastélyából a legkiválóbb orosz festők képeit. Ezek a vásznak Tolsztoj és a festé­szet mestereinek találkozásairól szá­molnak be. A barbár hitleristák által elrabolt képek nyomtalanul vesztek el, köztük Rjepin, Perov, Szavraszov nem egy kiváló alkotása. A barbárok el akarták rabolni a szovjet nép büszkeségét, szent em­lékeit, de nem sikerült A kastély­­múzeum 1942 májusában ismét meg­nyitotta kapuit a látogatók előtt. A múzeum dolgozói a Szovjetúnió Tu­dományos Akadémiájának vezetése alatt teljesen helyreállították Jasz­naja Poljana múzeumát Rendbehoz­ták Tolsztoj házát, az irodalmi gyűj­teményt, az épület külső részét díszítő domborműveket, ma neir megint minden olyan állapotban van, mint Tolsztoj életének utolsó évében. Most már a gazdasági épületek helyreállítása folyik , az elpusztított gyümölcsös megújítására nyolcezer facsemetét ültettek. A híres fasor németek által kivágott ősfáinak he­lyére 15—20 éves fákat telepítenek. Csak az utolsó három évben 62.000 fát ültettek el, három és fél hektárt erdősítettek. Jasznaja Poljanában sok fához fű­ződik emlék. Az óriás nyír- és to­polyafák alatt beszélgetett Tolsztoj Gorkijjal, Rjepinnel, Turgenyevel és még sok más kiváló művésszel. Ez emléket őrző fák életének meghosz­­szabbítására az erdészek az odvakat száraz tölgyfarosttal kitömik és le­öntik cementtel, hogy ezáltal ellen­állóképesebbek és vihartól védetteb­bek legyenek. Az odvas, örsög fák plombálásának ezt a módját itt al­kalmazták először a múlt évben. Az emberek ezrei keresik fel a vi­lágirodalom zsenije, Ljev Tolsztoj életének színhelyét és a sűrű erdő mélyén a nagy író sírját, amelyet mindig beborítanak a kegyelet vi­rágai. Nyikolaj Vorobjev Totózók/ ügyelem 1 Szombaton délelőtt megállapították a Toto vigaszdíj eredményét, össze­sen 3142 sorozat érkezett. Egy-egy sorozatra bruttó 60.0 forintot fizet­nek. A vigaszdíjat hétfőtől kezdi ki­fizetni a Lotto NV. A munkásbíróság ítélete a sikkasztó Kántor Béla MÁV főintéző ügyében A Budapesti Munkásbíróság no­vember 17-én hirdetett ítéletet Kán­tor Béla MÁV főintéző, a nyugati pályaudvar főszámadója és társai bűnügyében. Kántor Bélát, aki a köz­vagyon terhére nagyarányú sikkasz­tást követett el, majd a sikkasztott pénzen külföldi valutákat és aranyat vásárolt és ezekkel az ország határát tiltott úton át akarta lépni, halálra ítélték. A sikkasztásban tettestársát, Lu­kács János MÁV-segédtiszt, pénztári számadót 15 évi fegyházra ítélték, a többi vádlottat pedig, akik Kántor Béla valuta- és­ aranyvásárlásában működtek közre, súlyos, többévi fegy­­házzal sújtották. A hétvége időjárása: Enyhe, kissé ködös, de szárazabb Általános időhelyzet: Európa kö­zépső részein a hosszú idő óta tartó esős időszak véget ér és néhány napig szárazabb idő jön. Az enyheség foly­tatódik, de a felhőzet várható felosz­lása folytán, az éjjeli lehűlés kissé erősödik és a reggelek ködösek lesz­nek. Várható időjárás- Csendes, enyhe és már jórészt száraz idő, sokfelé még köd, de már helyenkint nap­sütés. A fővárosban: Enyhe, kissé ködös, de már száraz idő. Vasárnapra kevés napsütés is várható. Déli hőmérsék­let 10 fok körül, a Szabadsághegyen 6—8 fok körül. A Mátrában: Ködös, de száraz idő, a hőmérséklet 5 fok körül. Hó nincs. Tóth Géza, főmeteorológus. — Szkridán Ágoston prágai ma­gyar követ bemutatkozó látogatást tett Vavro Srobar csehszlovák unifi­­kációs miniszternél. — Új szörnyű gyűjtő­tá­bort létesítettek a görög monarcho­­fasiszták Leronz-szigetén. A táborba fiatalkorúakat gyűjtenek össze és a Times jelentése szerint ide akarják vinni „átnevelésre“ azokat a gyerme­keket is, akik jelenleg a népi demo­kratikus országok vendégszeretetét élvezik, akiknek hazaszállítását az athéni kormány követeli. A b­roszt táborban uralkodó állapotok rosszab­bak még a makronizoid­ helyzetnél is.­­ Huszonnégyórás tömegsztrájk­­ra hívta fel a francia általános szak­­szervezeti szövetség (CGT) a francia dolgozókat. A tömegsztrájkot 25-ére tűzték ki. Csütörtökön sztrájkoltak a francia banktisztviselők. A vasuta­sok több közlekedési gócpontban figyelmeztető munkabeszüntetést rendeztek. Hétfőn a párisi közüze­mek dolgozói és a kórházak mun­kásszemélyzete sztrájkol. Többezer egyetemi hallgató tüntetett a Sorbon­­ne-on tanulmányi segélyért és köve­telte a vietnami háború beszüntetését. — A Bermudák közelé­ben eltűnt amerikai légterűk kutatására kiküldött B—29. típusu­ óriásgép felszállása után Floridában lezuhant, öt utasa meghalt, négy megsebesült. — Hatezer pár sí- és túracipőt gyárt az idei télre a Duna Cipőgyár. A magánszektor 350—400 forintos gyengébb minőségű cipőivel szem­ben a Duna Cipőgyár a sí- és túra­­cipőket 246, illetve 272 forintért hozza forgalomba. A labdarúgó cipő ára a magánszektorban 180—190 forint az állami kereskedelem 111 fo­rintért fogja ársítani. — A pápa kihallgatáson fo­gadta a Marshall-államok háborús előkészületeit felülvizsgáló amerikai szenátorokat. — Csu­ En-Laj külügyminiszter Pekingben fogadást rendezett a szakszervezeti értekezlet résztvevői­nek tiszteletére. — Az amerikai katonák erőszakos­kodásai ellen háromnapos sztrájkkal tiltakoznak a nürnbergi taxisofőrök. Az amerikaiak taxin utaznak, nem akarják megfizetni a viteldíjat, ehe­lyett megverik a vezetőket. A mün­cheni taxisok hasonló panaszok miatt pistolyviselési engedélyt kértek, de az amerikai hatóságok elutasították a kérés teljesítését. — A finn országgyűlés nem haj­landó államosítani a bankokat és a nagyipart s a külkereskedelmet. Az erre vonatkozó javaslatot 107:34 arányban elvetették. — Halálra ítéltetett 30 földművest a halderabadi kormány, amely véres megtorló intézkedéseket kezdett a de­mokratikus elemek és a szakszerve­zetek ellen. — Az albán kormány újabb eré­lyes jegyzékben tiltakozott a soroza­tos jugoszláv határsértések és pro­vokációk ellen. — Nyugat-Berlin gazdasági hely­zete egyre súlyosodik. A munka­béreket 20 százalékkal csökkentik és tömeges munkáselbocsátás várható. — A bankjegyforgalom a novem­ber 15-i kimutatás szerint a novem­ber 7-i forgalommal szemben 2127 millió forinttal 2.556,2 millió forint­ra csökkent. — November 20: E napon halt meg 1910-ben Tolsztoj Leó, író, az orosz nép nagy ábrázolója. Lenin azt mondta róla: „Amíg Tolsztoj nem jött, addig nem volt igazi paraszt az Irodalomban. Kit lehetne vele egy sorba állítani Európában? Senkit...“ — Állást foglalt a feudalizmus, a hi­vatali önkény, a rablás, az egyházi jezsuitizmus, a paraszti tömegekre rátörő kapitalizmus ellen. Legfőbb művei: „Háború és béke“, „Karenina Anna“, „Feltámadás“. E napon halt meg 1894-ben A. G. Rubinstein, orosz zeneszerző. Kitűnő zongoraművész volt, játékát Liszt Ferenc mellett emlegették. November 28-án lesz születésének 120. évfor­dulója. — Vevőkonferencia és vásárlási tanácsadás a szovjet kereskedelmi életben. A Szovjetunió áruházaiban és üzleteiben tanácsadó szolgálatot szerveztek, amelynek keretében a vásárlók szakemberek tájékoztatá­sai alapján szerezhetik be jól és ol­csón szükségleteiket. A vásárlókö­zönség körében nagy népszerűség­nek örvend a tanácsadási rendszer bevezetése s nagymértékben növeli és gyorsítja az áruforgalmat. A szovjet kereskedelem brigádjainak és „kiváló eladóinak“ munkaver­senyében nagy szerepet játszanak még a vevő­konferenciák is, ame­lyeken egy-egy bolt vevőköre jön össze alkalmanként, hogy az érté­kesítési dolgozókkal együtt meg­tárgyalja a beszerzéssel kapcsola­tos problémákat. A kereskedelmi dolgozók érvényesítik a szovjet vá­sárló nagyközönség köréből el­hangzott értékes javaslatokat s e módszerrel is mélyül a kapcsolat a szovjet kereskedelem dolgozói és az összfogyasztók között. — Alsó-Szászországot gazdasági csődbe kergették a katonai megszál­lás költségei Az állam költségveté­sében 77 millió márka hiányt idéztek elő a megszállási költségek. — Mostanában kilenc évvel ez­előtt összeomlott a börtön és tizen­két román kommunista meghalt. Az évfordulón emlékünnepélyt tartottak Doftanában.­­ Theotokisz, az athéni képviselő­ház elnöke bejelentette, hogy kilép a görög Néppártból. A Néppártot eddig Caidarisz, Theotokisz, Stefanopulosz, Mavromihalisz vezette. Édesebb lett a Szíted Szó­ Félezer szeletnél több csokoládé a keresztrejtvény megfejtőinek Vegye, fejtse, nyerje, egye Csongrád nyerte a három tiszai város mélyszántási versenyét Csongrád város dolgozó paraszt­sága november 16-án este befejezte az őszi mélyszántást és így Szentes és Hódmezővásárhely előtt meg­nyerte a három város között folyó mélyszántási versenyt. A mezőgazda­­sági igazgatóság jelentése szerint Csongrád megye 11 községe fejezte be november 16-ig a mélyszántást. A munkával elkészült községek traktor­ral és igaerővel azonnal az elmaradt községek dolgozó parasztjainak se­gítségére siettek. A Lengyel-Szovjet Társaság országos kongresszusának határozata A Lengyel-Szovjet Társaság orszá­gos kongresszusa most tartotta záró­ülését, amelyen egyhangúlag határo­zatot fogadtak el. A határozat a többi között leszögezi, hogy Lengyelország 1918-ban kivívott függetlenségét az Októberi Forradalom győzelmének köszönheti, a második világháború után pedig a hős Szovjet Hadsereg és a Szovjetúnió népei tették lehetővé, hogy megalakuljon a népi Lengyel­­ország. A határozat ezután méltatja a lengyel-szovjet barátság rendkívüli fontosságát és rámutat, hogy ma 2,2 millió tagja van a Lengyel-Szovjet Társaságnak, s nincs olyan lengyel kerület, város, gyárüzem vagy hivatal, ahol ne lenne helyi szervezete. A Szovjetuniónak a lengyel állam és nép iránt tanúsított baráti maga­tartása legutóbb abban nyilvánult meg, hogy a lengyel kormány kéré­sére Rokosowski tábornagyot, Varsó szülöttjét, a Szovjetúnió kétszeres hősét, Moszkva, Sztálingrád és Kurszk győztesét Lengyelország ren­delkezésére bocsátotta. A lengyel nép csak az egyre mélyülő szovjet barát­ságban látja az ország függetlenségé­nek, biztonságának és határainak vé­delmét — szögezi le a határozat.

Next