Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1950-01-01 / 1. szám
Riport 1954 december 31-én (képzeletbeli tudósítás arról, milyen lesz ______Budapest az ötéves terv végén)________ GYERÜNK a Várba, jó? De nem gyalog. Felvisz a mozgólépcső, azon megyünk. Emlékszel még az időkre, mikor sikló vitte fel az utast és a két padon olyan hűvös szemű és merev nyakú ezredesek ültek, hogy a kis fülkében szinte megállt a levegő? Hova lett barátom a tavalyi hó?! Hova lettek a Sándor-palota lakásai, az udvarlaki őrség, a főherceg, aki csillárok fényétől ékes palotában lakott a Dísz-téren és költőnek hitte magát egy korban, amelyben Móricz Zsigmond repedt konyhaasztalon irta meg a Szegény embereket ... A szegény emberek azóta felhasították ezt a megtöppedt életet, a szegény emberek súlyos lépteikkel besétáltak a legmagasabb hivatalokba, építeni kezdték a hidakat, a házakat, a gyárakat, a falvakat, a villamosműveket, a vaskohókat .. . nézd, milyen szép ez a hóval beszórt Budapesti Milyen nap van ma? 1954 december 31? Ma fejeződön be az ötéves terv. NEM ismered ki magad? Nem csodálom Új Vár született, barátom. Vadonatúj, mert 45-ben kevesebb maradt belőle, mint egykor tatár, török, Buda ostroma vagy a szabadságharc után. 1945-ben szabadult fel Budapest, de a királyi palota rőt lángokkal és sisteregve még sokáig égett. Nem maradt belőle más, mint füsttől fekete falak s egy csonka kupola, amely sokáig úgy mered a lassan hömpölygő Dunára, mint vak szem Budapest homloka alatt. S a Vár, e város ékes oromzata olyanná lett, mint tépett fekete csipke. A falak közt a szél fütyölt, a kiégett termeket benőtte a gaz, a rozzant tetők sóhajtva zörögtek őszi éjszakákon, fogatlanul a Bástya szomorkodott mellettük, mint hajlotthátú, megrokkant öreg. Az épületeken füstcsíkok csorogtak végig s esténként csak ritka ablakban gyulladtak ki pisla fények, amelyek e csöndes és zord környezetben olyanok voltak, mint öregek szeme, melyekben ellobbantak már az élet lángjai. Csönd a romok között... ebbe a csöndbe vágott bele az ötéves terv, barátom. A Vár egyszerre megtelt építőmunkásokkal és napszámosokkal, betonkeverőgépekkel és darukkal, csillékkel és döngölőkkel; a baglyok riadtan menekültek az üres padlások homályos szegletéből. Látod ott ,az új Sándor-palotát, amelynek eropire-je olyan, mintha századokkal ezelőtt emelték volna? S nézd a Dísz-téren ezeket a nyugodt vonalú és sima házakat és a volt királyi palotát, ahogy szikrázik új tetőzetén a halványlila hó ... Vigyázz, elüt egy autó, a Várban olyan a forgalom, hogy már nincs idő hosszan tűnődni és elmerengeni. Kormánynegyed az egész terület: itt helyezték el a legfontosabb állami hivatalokat. Százharminc millió forintot költött erre az ötéves terv; nincs többé egyetlen kiégett fal, vagy füsttől fekete épület. Azt kérded, hogyan történt mindez? A téglagyárak 420 millió téglával többet gyártottak, mint a hároméves terv idején, új cementőrlő üzemek és mészhomok-téglagyárak létesültek s az építőipar versenymunkával az ország egész területén öt esztendő alatt 21.345 millió értékű építkezést vagy még többet végzett SZÉP ez az új Budapest, ugye? A fényei, amelyek halványan reszketnek a Duna esti tükrében és visszaverődnek a körutak havas szőnyegén. Nézd... itt fekszik előtted, gyere a régi várfalhoz, onnan látod a legjobban. Ezer és ezer fénynyaláb, látod, hogyan szikráznak? A körutakon és a hosszú Soroksári-úton olyanok, mint a gyöngysorok. De nem véletlenül ilyen fényes és világos ez az alkonyati Pest. Az ötéves terv során új kriptongyár is épült és üzemeink tizenhárommilió darabbal több izzólámpát gyártottak, mint a hároméves terv idején. S A HIDAK1 Több hidunk van, mint valaha volt... Ha most elmesélném egy külföldinek, hogy tíz esztendeje hidegtől borzongó batyus emberek tolakodtak még a fából rögtönzött Manei-hídon, hát bizonnyal szemembe nevetne s azt mondaná, hogy ez nem lehet igaz. Emlékszel még a korra, a batyuk korára és a Manci- koira, milyen boldogok voltunk, ha órás sorbatváltás után végre fapallóba léptünk! Olyan régen volt, talán valóban nem volt igaz. Mert nézd, az alkonyati , óra kigyulladt fényeiben, mennyi híd: híd a Boráros-térnél, Szabadság híd, Erzsébet-híd, Lánchíd, Kossuth-híd, Margit-híd és ott messze, amerre már nem lát át a szem, Magyarország leghosszabb hídja, amely az egykor csöndes és bukolikus Óbudát köti hozzá Angyalföldhöz a Margitszigeten át. AT. AZ. EGYSZERŰ oromzatos, nyugodt vonalú épület, amely most fényárban hiszik? Az új Nemzeti Színház, a magyar játékszín eddig legszebb és legnagyobb otthona. A másik oldalon az az új palota, amelyet még nem ismert a szemed? Az a Színművészeti és Iparművészeti Főiskola új épülete. Ennyi új, kérded? Ez még semmi, barátom. Menj ki egyszer Csepelre (persze trolibuszon, az a leggyorsabb most), nézd meg az új kultúrpalotát. Vagy az új filmstúdiókat, amelyek a legkorszerűbbek egész Közép-Európában Vagy nézd meg a 70 ezer néző befogadására épített új népstadiont. A kibővített máregy temet. S ha azt kérded, hogy mindezt miből? Azt felelném neked: az 50 milliárd forintnyi befektetésen túl eltökélt szorgalomból. Mert minden mögött, ami szép, ami ilyen lágyan és melegen csillog előtted a milliós város élén, a munka áll. Évek. Verejték. Kalapácsok, csörlők, esztergapadok. Emberek, akik hajnalban keltek és este feküdtek. Gyárak. Látom, finoman elmerengsz, iszod az alkonyat édeskés borát, szemed eltévedez. Felébresztelek, jó barátom. Nem álomból született ez a szép, nagy, itt Budapest. Csak egyetlen példát mondok el neked: téglagyáraink öt esztendő alatt 50 millió cseréppel gyártottak többet, mint a hároméves terv során. ELTELT az idő? Nagyon sietsz haza? Lépj rá a mozgólépcsőre, szállj fel egy trolibuszra, azután menj földalattival. Melyikkel? No nem azzal a régivel, amely a Vörösmartytéztől a Ligetig vezet. Menj a gyorsvasúttal, amely a Duna alatt szalad. Stuffy Péter OMMICIO A KORSZERŰ VILLAMOS HŰTŐSZEKRÉNY Fénnyel árasztunk el minden magyar falut Izzó lelkesedés a Brown-Boveniben, ahonnan kisöpörték az idegen rabló tőkét Az országos faluvillamosítás során az ötéves tervben hatalmas feladatok előtt áll a Magyar Brown—Boven Művek Villamossági Rt. újpesti gyártelepe, amely a Ganz után az egyik legnagyobb elektromos üzeme az országnak. Motorok, erőgépek, transzformátorok s egyéb erősáramú gépek készülnek itt. A Mátravidéki Centrálé berendezésének jelentős hányadát itt készítették s az ötéves terv villamosítási tennivalóinak az egyik legfontosabb erőtényezője ez a gyár. Ezért van nagy jelentősége a Brown *—Boveri államosításának. Annak, hogy idegen kizsákmányolóktól, svájci és részint angol monopolista nagytőkés érdekeltségek kezéből végre a magyar dolgozó nép lett a gyár gazdája. — Amióta Haidner József műszaki igazgató és Neszményi Károly munkásigazgató bejelentették a gyár államosítását — magyarázza a megyerúti gyártelepen Ábrahám Mihály üzemi titkár — üzemi dolgozóink nem tudnak hova lenni a lelkesedéstől. Az államosítás bejelentése kapcsán tartott röpgyűlésen egymást ölelték a túláradó örömtől munkásaink. Az izzó lelkesedés azóta sem hűlt ki, sőt egyre inkább fokozódik. Ez olvasható le minden orcról, ahogyan végigmegyünk a gyártelep csarnokán és egyes műhelyein. A nifiszerészmírhelyben Borovszky Géza művezető, az újarcú magyar műszaki értelmiség egyik markáns képviselője tolmácsolja munkatársai örömét. — Az államosítás erejével végre megszabadulhatunk az elmaradott állapotból — jelenti ki Borovszky Géza. — Megszabadulhatunk az üzem túlzsúfoltságától. Amely nehezítette a munkát. S amely annyi sok balesetet okozott eddig. Megszabadultunk a kapzsi idegen tőkésektől, akik a több profitjuk érdekében nem voltak hajlandók a dolgozók érdekeit szolgáló Almegyünk a nagy motorszerelőbe, ahol egymás hegyén-hátán állnak a hatalmas hengerek s szorosan egymás mellé építették be a toronymagasságú gépeket. Csodával határos, hogy mindeddig nem voltak itt nagyobb tömegszerencsétlenségek. — Eddig — mondja Vidák István élmunkás gépműhelymester, aki 41 éve dolgozik az üzemben — a jó szakmunkásnak itt még hordári munkát is kellett végezni. Hatvan-hetvenkilós munked','abokat kellett kézben szállítani a géphez, mert a tolókocsik nem is fértek volna el a gépek közötti szűk útvonalatokban. Rettenetes sok időt és erőt kötött le ez a zsúfoltság, amely most, az államosítás után, végre megszűnik. Az államosítás előtt nem érezhettük magunkat jó! itt a legjobb akaratunk ellenére sem. Mert idegen, imperialista tőkesaraknak kellett munkaerőnk legjavát ajándénagy ajándékot kaptunk a szocializmust építő magyar népi demokráciától. Olyan ajándékot, amit még több és jobb munkával kell meghálálnunk és meg is háláljuk. Hogy munkánk nyomán könnyebb legyen villamosítani az országot, fénybeárasztani minden magyar falut, így fogadták a Brason—Boveri gyár újpesti dolgozói üzemük államosításának hírét , így fogadják mindenütt a magyar dolgozók legújabb nemzeti honfoglalását, amely kiszorítja az idegen rablótőke maradék hadait hazánkból, hogy Magyarország végre egészen a magyar dolgozóké tegyen. Nagy Tibor beruházásokat eszközölni, napközigkoznunk Eddig azonyos mientum otthont, étkező helyiséget, kultúrhádasban éltünk mert zaj s megfelelő zuhanyozókat felállítani. A zsúfoltságra jellemző, hogy pár évvel ezelőtt a műszerészműhely dolgozóit közös teremben zsúfolták öszsze a tekercselőkkel. A hároméves terv folyamán nagy nehezen kiharcolta az üzemi bizottság a két csoport különválasztását, de ennél tovább nem is juthattak volna, ha most nem jön az államosítás. Az ötéves terv folyamán tovább fejlődhet ez a mrhelyrészlega szocialista tervgazdálkodás erejével biztosított helyes mtunkameglosztás és tökéletesebb specializálódás irányában. — Megszűnik a szűk keresztmetszet — veszi át a szót Kiss János műszerészsegéd — s nagyobb kedvvel folytatjuk a verenyt, amelyben eddig sem voltunk utolsók, de most még előrébb leszünk Munkakedvünk megnőtt annak tudatában, hogy több munkánk többletértékének mi magnak látjuk legfőbb hasznát és szocialista stílusú munkaversenyt folytathattunk ugyan, de ennek nagyobb hasznát a kapitalisták fölözték le. Most érezhetjük magunkat egészen felszabadult dolgozóknak Nekem eddig három újításom volt. De az államosítás, vagyis az a tény, hogy miénk lett a gyár, nagyobb kedvet ad, hogy még többet foglalkozzak újítótervekkel. Ugyanezen az állásponton áll Kuti József brigádvezető és Mészáros Rezső élmunkás esztergályos. — Az esztergályosműhelyben sem tudtunk legjobb kedvünk szerint dolgozni eddig — magyarázza Mészáros Rezső — a szűk keresztmetszet miatt. Ennek a műhelynek négyszer akkorának kellene lenni, mint amilyen. De a svájci és angol tőkésurak és magyarországi megbízottaik mégis a gyár őskorának eredeti kis területén akarták behozni a növekvő hasznot. S mit se törődtek azzal, hogy megnehezítik a munkánkat és rontják az egészségünket. — De ne beszéljünk a múltról — folytatja emelt hangsúllyal. — Beszéljünk a jövőről inkább. Amely felé biztosabban tekinthetünk gyárunk államosítása után. Ezzel az államosítással nem az idegen kizsákmányolok zsebére dolgozunk. „Mi is bekerültünk a magyar dolgozók nagy önkéntes munkafelajánlásokkal, a termelés fokozásával ünnepelik a Telefongyár dolgozói az államosítást A Telefongyárban vidámabb a munka, emelkedett a termelés, számos dolgozó 5—10 százalékkal növelte munkateljesítményét. — Az államosítás híre lelkesítette őket, — halljuk Bogár László vállalatvezető felvilágosítását. — Ma már a részvénytöbbség nem a Standard Villamossági Rt.-é, nem idegen imperialistáké, hanem a gyár — a dolgozó népé. S meg kell mondanom őszintén, hogy az államosításra igen nagy szükség volt, mert üzemünk ötéves munkatervét gátolta volna az idegen tőke. A műszaki értelmiségi dolgozók is így vélekednek. És hozzáfűzik még: — A nyugati technikától függetlenül nyílik már meg ebben a fontos iparágban is a fejlődés. Az idegen tőke hiába igyekezne már reánk erőszakolni elgondolását, előttünk már csak a dolgozó nép érdeke lebeg. Kicsúszott a gyár üzemvezetése az imperialista tőke kezéből, mely soha nem szolgálta népi demokráciánk érdekeit — Az ötéves tervben — veszi át a szót a vállalatvezető —, éppen az államosítás eredményeként jelentős többtermelésre számíthatunk. Elsősorban azért, mert tervünket reális bázisokra tudjuk felfektetni, figyelembe véve a gyár termelői erőit , mert a kooperáció elmélyülhet a Standard és a Telefongyár között Eddig ugyanis a kölcsönös kapcsolatot nem sikerült úgy kiépíteni e két gyár között, mint kellett volna, éppen az imperialista taktika miatt, mely igyekezett megakadályozni termelésünk növekedését. Ez a bizakodó hangulat nemcsak a gyárvezetőség körében mutatkozik meg. Menjünk le egy kicsit az üzembe, ott is ezt a lelkes hangulatot figyelhetjük meg. Klein Károlyné kábelkészítő véleménye a következő: — Mikor a gyűlés alkalmával ismertették előttünk, dolgozók előtt az államosítás tényét megkönnyebbülten vettük ezt tudomásul. Hangosan is kifejezhettük azt, amit eddig csak éreztünk: nagy szükség volt erre És másnap ez a hangulat egy oktatási röpgyűlés keretében tényekben is kifejeződött. Ezen a gyűlésen nem termelésről volt szó, a dolgozók mégis erről beszéltek Lelkesedéstől fűtötten egymás után hangzottak el a szebbnél-szebb, értékesebbnél értékesebb munkafelajánlások. Én magam is megigértem, hogy az államosítás örömére három százalékkal emelem a termelést. Kiss Mária kábelkészítő brigádja ugyancsak önként nagy felajánlásokkal ünnepli az eseményt. — Hét tagja van a kábelkészítő brigádnak s mi önmagunk közt is megtárgyaltuk az államosítás jelentőségét. Nagy dolog az, hogy az imperialisták ma már nem tudják ügynökeiket elhelyezni üzemeinkben. Nem tudják sorainkba behozni a szabotőröket. Mi már békében dolgozhatunk. Hűségünk jeléül éppen ezért öt százalékkal emeljük termelésünket. A kábelkészítők után ellátogatunk a szerelműhelybe. Nagy itt a kopácsolás, a munka dallama fogad bennünket. A sztálini műszak színei és dekorációi még a gépeken vannak. Galambos János szerelő is itt dolgozik, aki a sztálini műszak idején 3800 százalékot teljesített, ő így fogadta az államosítás hírét. — Mikor meghallottam a hírt, abban a pillanatban azt éreztem: a mai naptól minden darabot, amit csak csinálok, a népi demokrácia építésére fordíthatják. Ezért napi termelésemet 30 százalékkal fokozom. Ambrus József műszerész 219 százalékról 250 százalékra emeli termelését az államosítás alkalmával. Érthető is ez — mint mondja — hisz a mai naptól kezdve enyém is a gyár, mert minden a dolgozóé. A „Vörös Csillag“ -brigád vezetője, Major Kálmán, brigádjával tíz százalékkal növeli a termelést Talán az 5 szava a legszebb, amivel a brigád elhatározását indokolja. — Az államosítással mi is bekerültünk a magyar dolgozók nagy családjába. Ezért kell és ezért érdemes nekünk is többet termelni a mai naptól... Az államosított üzemek dolgozóinak táviratai az MDP-hez és Rákosi Mátyáshoz Határtalan örömmel és lelkesedéssel üdvözlik a most államosított üzemek dolgozói táviratok és levelek ezreiben az újabb győzelem szervezőjét, a Magyar Dolgozók Pártját és Rákosi Mátyást. — Mi, a Budakalászi Textilművek dolgozói. Pártunk és népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak hálánk jeléül, azért, hogy üzemünket kivette a kizsákmányoló kapitalisták és a háborús uszítók kezéből. ígéretet teszünk arra, hogy az ötéves terv ránk eső részét idő előtt befejezzük hangzik az egyik távirat. A Telefongyár dolgozói is lelkes szeretettel üdvözlik a Magyar Dolgozók Pártját és nagy vezetőjét, Rákosi Mátyást. — ígérjük — írják —, hogy a régvárt államosítás után még fokozottabb éberséggel és a termelés emelésével építjük a szocializmust. A nagykanizsai Bauer-féle Fémárugyár dolgozói is lelkes táviratban köszönik meg a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyásnak, hogy üzemüket kivette a kapitalista kizsákmányolók kezéből és ígérik, hogy még nagyobb lelkesedéssel, odaadással szolgálják a szocialista termelés ügyét, mint eddig. Több és jobb munkával háláljuk meg ezt a nagy ajándékot — írják a Dénes Selyemszövőgyár dolgozói Bebrits miniszter nyilatkozata • Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedés terén végrehajtott államosításokkal kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta: " A közlekedési tárca területén az államosítás minden vonatkozásban a legnagyobb rendben ment végbe Az államosított üzemek dolgozói mindenütt kitörő örömmel fogadták az államosítást, hiszen mindnyájan tudják hogy a tervszerű munkába való bekapcsolódásukkal sokkal nagyobb mértékben tudnak az ötéves terv megvalósításához, a szocializmus építéséhez hozzájárulni. (Vasárnap, január 1 .