Kis Ujság, 1950. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

kidzsgitására". A vizsgálatnak csak annyi követke­zménye lett, hogy Wes­­terlinget Jáva szigetére helyezt­ék át és „tisztogató rendőri akciók vezeté­sével” bízták meg. 1948 elején Westerling váratlanul „po­rtillái célokra való hivatkozás­sal“ lemondott katonai pályafutásá­ról és egy időre eltűnt a politikai élet porondjáról. Néhány hónappal később, mint „üzletember” tűnt fel és gyakran tilt utazásokat az angol titkos­szolgálat távolkeleti központ­jába, Singaporeba. „Üzleti ügyei“ kitűnően mehettek, mert 1919 ele­jén Nyugat-Jáváában, Poszundan vá­rosában gépkocsi szállítási vállalatot alapítón. Jellemző, hogy WrtterUng felszerelése az a­ngol gya­ mr.11 hadse­­regben használt katonai tehergép’n. csíktól állott és híre járt, hogy an­nak idején garázs és angol gtlártmányú fegyver­­eket voltak tele. Személy­zete a hoHerrd hrdsrrrgből és ennek bendszu­ott selédempalaibó­­l szökdö­­sött katonákból került ki, dezertőrök­ből,­akik vakon engedelmeskedtek gazdájuknak. Az angol kormánnyal szoros együttműködésben áló hol­en­dók szemet hánytak Westerling mes­­terkedésein, de az amerikaiak zr­old­­jába­­ szegődött indonéz „független“ kormányt meglehetősen nyugtalaní­totta a dolog. A Westerling-frgy hátterében egy­részt az angol gumitrösztök állanak, amelyeknek számára létszükséglet, hogy a teljesen amerikai kézen lévő indonéziai gumipiacon ne csak az amerikaiak által megkövetelt dol­lárért, hanem fontsterlingért is vásá­rolhassanak gumit. Az angoloknak az a céljuk, hogy Westerling martaló­­caival egyrészt nyomást gyakorolja­nak az Indonéz kormányra, másrészt, hogy Ny­ugat-Jáva egy részét Wester­­ling ellenőrzése alá vegyék, amely területen fontsterningért szerezhetnék be a nélkülözhetetlen gumiszükségle­­tüket. Más hírek szerint Westerling nem más, mint ürügy arra, hogy a holland­­sajátokat Indonéziában hagyják, „segíteni“ az indonéz kormánynak, amely nem elég erős arra, hogy össze­morzsolja Westerlinget. Az indonéz kormány gyengesége jellemzően mu­tatja, hogy a nép milyen kevéssé ál­ m el­ette. Kitűnik, hogy azok a ka­tonák, akik éveken át vissza tudták verni a holland katonaságot, most egyetlen kalandort nem tudnak meg­fékezni. Egy dolog azonban bizonyos: mind Westerling és roartal­cai garázd­álko­dásának, mind a holland, angol és amerikai imperialisták indonéziai mesterkedéseinek csak az indonéz ha­zafiak egyre erősödő felszabadítási mozgalma vethet véget. 2 (Sscrda. február U A, FAGiEJ&V: Ä SZOVJET KULTÚRÁRÓL Az „Anyag- és Adatszolgáltatás" gaz­dag új számából kiír­ltu­k Fagyejev, a világhírű szovjet író beszédét, amelyet a pekingi egyetem hallgatói előtt tartott. Felkértek arra, hogy ismertessem a Szovjetunióban folyó kulturális építés jellegét. Időm korlátozottsága miatt csupán a legfontosabb voná­sokra szorítkozhatom. A Szovjetunió kultúrájának sajá­tossága az, hogy e kultúra a népé. A népé, abban az értelemben, hogy nemzetiségükre való tekintet nélkül, egyre szél­esebbkörűen magához öleli a szovjet emberek sokmilliós töme­geit. Ebben az értelemben e kultúra magának a népnek alkotása. Kulturális fejlődésünk alapját az általános elemi oktatás képezi, vagyis az alapfokú oktatás valamennyi gyer­mek számára. Az általános hét­osz­­tályos oktatás azt jelenti, hogy a Szovjetunióban minden gyermeknek hét osztályt kell kijárnia az iskolá­ban, mielőtt szakképzettséget szerez­hetne. Ehhez hozzáteendő egyfelől az is­kola előtti nevelés hala­más hálózata, a gyermekotthonok és az óvodák, másfelől a főiskolák egyre nagyobb arányú­ fejlődése, az egyetemektől a műszaki, orvosi és pedagógiai fő­iskolákig. Hozzáteendő ehhez a munkásklui­kok, az intézmények mellett létesített klubok, a falvakban lévő olvasóter­mek széleskörű hálózata, továbbá a vörös sarkok, amelyek a legkisebb vállalatokban és hivatalokban is meg­találhatók. Államunk ebben az évben 61 mil­liárd rubelt fordít kultúrára.Ez az a közoktatásügyi és közmű­velődési n­ap, amelyből kinőnek a kultúra legszebb gyümölcsei ■— a tu­domány, a művészet, az irodalom. Semmi meglepő sincs abban, hogy a Szovjetunióban az általános írni­­olvasni tudás és a közoktatás alapján ma már sok tízezer tudós és sokezer író van; hogy az országban minden városnak van saját színháza, nem is szólva azokról a vándorszínházakról, amelyek a falvakat járják. A kultúra második jelemző vonása a Szovjet­­unióban az, hogy soknemzetiségű­ A nagy Szovjetúnió testvéri összefogás­ban tudott egyesíteni több mint 30 nemzetiséget és mindegyik értékes hozzájárulással mozdítja elő a Szov­­jetúnió általános kulturális fejlődé­sét. A ku­lturális fejlődés harmadik sa­játossága a Szovjetúnióban az, hogy új alapon át örökli, folytatja is to­vább fejleszti mindazt, ami jó és élenjáró volt saját nemzeti kultúrá­jában és az egész világkultúrában. Abból a lenini tételből indulunk ki, hogy a múltban minden népnél két kultúra volt. Az egyik kultúra a ki­zsákmányoló osztály ideiglenes, át­meneti, véletlenszerű vonásait viselte magán. A másik kultúra, amely ha­bár igen gyakran az uralkodó osz­tályokból kikerülők révén alakult ki, de a nép legjobb reményeit teste­sítette meg, a nagyarányú társadalmi, népi mozgalmak talaján nőtt fel, fel­használta a gazdag népművészetet, nagy humanisztikus célokat tűzött meg a­z . A múltból mindent, ami jó volt, átvettünk és a nép tulajdonává tettük- És a mai kultúrájának erre a gazdagságára támaszkodva építjük most az új, szocialista társadalom kultúráját. A Szovjetunió kultúrájának negye­dik sajátossága az, hogy mélyen ha­zafias, hogy áthatja a nemzeti büsz­keség érzései Hazafiaságának semmi köze sincs ehhez a hazug haza­fiság­hoz, amelyet helyesebb volna sovi­nizmusnak ne­jezni és enne­k saját kultúrájának legelmaradottabb és legm­ásod er­dűbb vonásait is igyek­szik rátényszeríteni más népekre, részint az irántuk érzett megvetésből és lenézésből, részint anyagi előnyök kedvéért. A mi hazafiságunk — igazi hazafi ág, haladószeki,mű hazafiság A legnemesebb és legmagasabbrendű emberi óhajból indul ki — megosz­tani a többi népekkel a legellenjárób­­bat és a legjobbat mindabból, amit a nép kulturális fejlődése során létre­hozott. A szovjet emberek kultúrájuk fej­lesztése során való nemzeti bü­zke­­sége tehát annak felismeréséből in­dul ki, hogy a világon nekik sikerült először megszűrt ,trörök embernek ember által való kizsákmányolását, a nemze­tségi gyűlölködést, bevezet­n­ik az általános okí­tást, egyen­jogiakká tenniük a férfiakat és nőket, fel­épí­­tenék a szocialista társadalm­a. A szovjet emberek érzik, hogy ez az emberi élet legigazságosabb rend­­sz­ete, hogy a föld más népei ilyen életrendszer után vágyódnak. Ez a Szovjetunió népei nemzeti büszkesé­gének forrása. Végül, a kultúra ötödik sajátossága a Szovjetunióban az, hogy pártszerű­­ség hatja át. Kultúránk pártszerűsé­­géig mi azt értjük, hogy tudatosan a népet, a szocialista államot szolgál­juk és tudatosan a nép kommunista neve 14-ét tűzi célul maga elé. A nagy Lenin és Szlávín arra ta­nítanak minket, hogy a kultúra az idők folyamán sohasem volt és nem is lehetett pártonkívüli. Ha­ gyakran pártonkívülinek mutatkozott, ez csak azért volt, hogy leplezze a kizsákmá­nyoló osztályokhoz for­tozás át. Amin­ az egyes ember életében van, amit szeret és van am­i nem szeret, úgy az emberek által létrehozott kultúrá­kat is szeretetük és r­em-szeretetü­k színezi. A kultúra egyesekhez odafor­dul, másokat megtagad. A mi kul­túránk a szovjet néphez és a világon első szocialista államához fordul, a nép humanista nevelését tűzi célul­­maga eté. Kommunista nevelést adni a népnek viszont nem lehet adni anélkül, hogy ne lepjem írd­ le elölre naponként és óránként az imperialis­­ták álkultúrájét, a népek lerázására irányuló „kultúrát“, a háború és az emho-gyűlése: „kultúráiét“. Ezért van az, hogy a Szovjetúnió kommunista kultúrája az ellenségei elleni harc jem­ében épül. Lenin-—Sztálin nagy pártja, a Bolsevik Párt, amely irá­nyítja a Szovjetúnióban az új kul­­túra építésének egész folyamatát, szüntelen figyelemmel kíséri a szovjet kulturális élet «nunvá*sma«,f tevékenységé*. A Párt gordos*'od'k arról, hogy helyesen lássuk a kom­­munizm­’shoz vezető utat és ideje, korán leleplezzük az edens­ o merény­leteit és próbálkozásáét. A Párt a két kultúra — a kommunizmus magn­­srh rendű kultúrá­­ának és az imoc­­hiejista end­erevek hazug, reakciós „kultúráiénak“ — harca szellemében nevel műiket. A néphez, a kultúra alkotójához fűződő közvetlen kapcsolatok, a kul­túrál''» fejlödés és a pártvezetés kom­munista célkitelzéseinek világos meg­értése kztö­rűijtk azt, hogy a szovjet kulturális élet dolgozói a legszaba­dabb kulturális dolgozok az egész vi­lágon. Nem függenek a pénz, az egyes kiadóvállalatok, a kormánytisztviselők a nonokapitalis­ta pártfogók hatalmá­­tól. Ez is megmeigyalázza a tőkés or­szágok kulturális életének munkásai felett való szedem­ fölényüket. — Ruderen, a Final Népköztársa­ság kormánya mellé kinevezett ro­mán követ vasárnap elutazott álla­mé ehe’’-ére. — I-hs­t­vák­iában 2130 epvsé­­ges földművesszövetkezet és 3100 -zöv­etkezeti előkészítő bizottság mű­ködik. — Roș­inccu francia kém­elnyé­k»B feb-T-är 6-4n ke­di meg » nyll­ván­s főtáriyal«*t a szereel­i« len­ivel ka'o"«i bíróság. A varsói fran­cia r-'—’­rviséget tájékoztatták a per állásáról. NAPLÓ Hideg marad az idő Mínusz 14 fok volt keddi­g reggel A Meteorológiai Intézet jelenik Szárazföldünk legnagyobb részén tovább tart a, hideg légtömegek uralma. Az enyhe tengeri léghullá­­mok az Azori-szigetek felől Portu­gália és Anglia érintésével északi irányba haladnak. Hazánkban hétfőn a déli megyék­ben felhős volt az ég, a Mecsekben, Misina-tetőn hószállingózást észlel­tek. Az ország többi részén jobbára derült volt az ég. A hőmérséklet a reggeli erős fagyok után állatéban mínusz 11, mínusz 4 fokig emelke­dett. Budapesten hétfőn 21 órakor a hőmérséklet mínusz 19 fok, kedden reggel mínusz 1­1 fok volt. Várható időjárás kedd estig: Mér­sékelt szél, felhőátvonulások, he­­lyenként köd. Délen és nyugaton ki­sebb havazás lehet. A hideg idő to­vább tart. — A Magyar Föld Népeinek üs'ör'é­­nek­ címmel állandó régészeti kiállítást rendezett a Nemzeti Múzeumban az Országos Magyar Tört 'n*t! Múzeum A kiállítást február 2-án 6 órakor Ortutay Gyula valás- és közoktatás­ügyi miniszter nyitja meg. — A Szovjetunióban feb­ruár 2-án er-’ék­eztek meg F­r­a­n­­z­b­n­a a Vörös Hedverc­ kiváló hadvezérének és szervezőjének 65. születési évfordulós írói. A foto szelvényeket eddig az Álla­mi Nyomda úgynevezett ,.f­ocA*-gé­pein nyo-tták, ami nemcsak költsé-­ges volt de az egy-egy heti foto-szel­­vények kinyomása sok­szor öt napig is eltartott. Az üzem do’t o-ai egy eddig más munkára használt rotá­­ciós gépet alkalmassá lettek a to'p­­szelvények nyomására. Uj hengere­­ket iktattak be B génbe, e-­leb-Uvé tette, hogy az eddig kaltír-kül'n nyomo­t sorszámodat epvSde’fll'-g nyomják a toto-z-l­ényre, sőt a n-r­­forálást és a vágá­t is u-v-n-k'-nf vágezzék. Vy módon a to'o-szelvé­nyeket két nap alatt lt tudták nyomni. A megtakarítás évi összege 50.500 forint. —-Kémkedés ésh­p t­ő­s d o elleni erőszak miatt ki­utasították r-hs-IOTá'iá’őT a tered-! küve'sé" Dank« és V-nvr nevű iNt-tz-’őlé!. A két H-VvI-eVI i-b idő ó‘a kén l~- é’ érv é—I fflf'd­’ ki s rmi'or a ■eséhcHnvík ál­l«ry |:)Srs.pú*f. ,'mrí!^ ek-t, r-l-d a ke’fen sé-’egpt’é'- n, 4'i küz-«»-,"*. eőt Va­­naer p*sztolyához is nyúlt. — A fel-avivi rendőrség megtáma­­dott cev lamente’vo­ulást, am­elyet a dolgozók tillakozástépnen szerveztek meg a !?omn”’!‘t,k és más demo­­­­ra'ikus el­mek fi'dözé«" mi"*'. Né. bár 1v tüntető megsebesült, kilencet 'etartó­ tattak, —» Az Egyesült Államok­ban 8*9 r~,is-(a szervező»­­& róva- Fület típ’-'! és r«onp»»oHa « fP.b és r-—••z-fi-é-'t f»vg|«i".«e». Az Amer’* r-n Journal of So'm­’o-'v e— i 1»'­­r.tó*’H r-é'-dhaa rrt t-ta: , A f- *ok „rtv-njo"'5-4'*» nem |"*-o* a’m-mn a rk-di Mi- «•»'* kancsola'nk rcdc'"'­­-4»ek* Az VT«a nH’ ee4’’*1"! erre -l' „.... . tőre’r"é'-|*'­' és id''e'a"l,.,--'-''‘. rroe’v as egész vi­lág gya'kra’osítására Irányul. — Perzsia gazd­­sági é'-lét­­«H»s felr­omlás fenyegeti — írja a tebe­­ráni kereskedelmi kamara elnöke a perzsa mi­s­zterelnökhöz intézett nyílt levelében. — Katasztrofális mér»'e’’et ölt Ausztriában a munkanélv'iség. Hm­­­­iMos jelentés szerint január e’»e felében a munka-é'kü'iek száma 24 százalékkal növekedett. — fii’fSn krí-a’kan l»get—as I“­ trietek közepette, erő« rendőri író: «zültség részvételével térítették é'fz­­t­e a jegydrAcítá«t a pári'i főld-l-t­­tin és az a”tobnsryo­’a,a,'on. Szá­­k­os helyen hpves, incidanse’-re ke­­rült sor. a rerdő­ség 218 ember* le­tartóztatott, közőtt'"'k­end­szendro-t és három rárisi városi tá­ncelést. — A Paris mellett fekvő Vi’ry vá­ros főutcáját Sztál in genera­sszi­­muszról nevezték el. — A Nemzetközi Ujságírő Szerve­zet március 94—26-án tartja kon­gresszusát Párisban. —­ A volvár-S­ovjet Té-sa-át or­szágos értekezletén elhatáro-ta. t-oay fokozza ha-eát a békéét'. A tár-a­­-ágnak ,3842 szervezete és 1.100.000 tagja van. — Gabona-dömri­-be kezd az USA, a világpiacra veti a mezőgaz­­dasági termékek összeevflisé-és'cl *ogl*tkozó kormányszerv ta-t~l­kalt. Önköltségi áron a’utt főznek etnd-i *eldi diót, szárított b-’-ot t-n-e-i* lenmagot tojásport, tej-ort és 1»n. olajat is. Kanada Mmb­los-n tilta­­kozott az ameri't dSm­ino ml-it. — A Wde! elöljáróság VözeFálá-i flgycso”por*lg d»c»mbfr ?­* és ie-vár 28-a között 1598 szrtásvágási enge­­délyt adott ki a XIV. kerületi lakók részére.­­ Kétéves a magyar-lengyel kulturális egyezmény Most, január 31-én két éve, hogy Magyaro­szág és Lengyelország kép­viselői aláírták a két ország szoros baráti és testvéri kapcsolatának foly­tatásaként a magyar-lengyel kulturá­lis egyezményt. A magyar és lengyel nép évszázadokig élt együtt béké­ben és testvériségben, sohasem voltak viszályok, ellentétek közöttük, de igenis közös volt bennük a szabad­ság és emberiesség hitvallása Ez a két nemzet, amelyet évszádok ha­­somó történelme rokont­á formált, jól tudja, mit jelent a szabadságért, a zsarnokság ellenében folytatott szüntelen küzdelem és nemzeti mű­veltségük, irodalmuk bőségesen te­l van az emberi szabadság hitével, ön­tudatával Évszázadokon át a nemesi-feudális rendszer bénította mindkét nemzet szabad erőkifejtését, legutóbb pedig a hitlerizmus és nemzeti szocializmus modern zsarnokságában kellett mind­kettőjüknek szenvedniük A magyar nemzet mindig őszinte csodálattal adózott a lengyelek Mönee­télén szabadságküzdelm­einek és leg­utóbb a nemzetiszocializmus ellenő­harcának, véráldozatának. Évszázadok terhétől megszaba­dulva, de megtartva mindazt, ami a múltban szép, nemes és értékes, in­dult neki a felszabadulás után mind­két nemzet új korszakának. A felsza­badulás műve a hős szovjet hadsere­gek diadalmas küzdelmeinek ered­ménye volt és a magyar és lengyel nép m­ost közös energiával alapozta meg a népi demokrácia rendszerét, a dolgozó nép t­ alalmá , történelmé­nek új korszakát. A magyar lengyel kulturális egyezmény nősé­gesen ér­tékesítette a régi és új tanulságokat és gyümölcsöztet­ azok eredményét. Örömmel és rokonszenvvel emlé­­kezünk meg erről az egyezményről, amely még jobban megerősíti és el­mélyíti a magyar és lengyel mű­­veltség kölcsönös hatásait és kap­csolatait. Lengyel miniszter előadása Budapesten a lengyel hatéves tervről Jedrychowski Stefán dr. lengyel miniszter az Országos Tervhivatal nagytermében előadást tartott a len­gyel hatéves tervről. Az előadáson megjelent Kossa István pénzügy­­miniszter, Vas Zoltán, a Terv­hivatal e­löke és a magyar népköz­­társaság gazdasági életének számos vezető személyisége. A lengyel vendé­get Vas Zoltán üdvözölte Jedrychowski előadása elején utalt arra, hogy a hatéves tervről szóló javaslatot februárban te­jesztik a párt, a kormány, majd a parlament elé. — Az ipari termelés, mondotta a továbbiak során, a hatéves terv fo­­lyamán majdnem két és félszeresére növekszik, ezen belül a motorm­ár­ás majdnem ötszörösre, a vegyipar ter­melése közel három és félszeresre, a népiparé több mint háromszorosra Lengyelország legfőbb népgazdasági kincsének, a szénnek a kitermelése a terv végére 35 százalékkal emelke­dik.­­ A vegyipar nagyiparrá fejlődik, melynek alapját a kőszén- a barna­szén-, sókészletek jelentik. Első ízben indul meg Lengyelországban egy nagy szintetikus vegyiüzem A miniszter ezután elmondotta, hogy a textiliparnál korszerűsítik a gépek­kel, a mezőgazdaság és élelmiszeripar termelését kétszeresére em­elik. A hat­éves terv során erősen fejlesztik a kisipari szövetkezeti mozgalmat . A mezőgazdasági termelés a hat­­éves terv során közel ötven százalék­kal fog emelkedni. 1055-ben az államt­ornállomások száma eléri majd­­* 700-at, a gépállomások traktorainak száma pedig az ötvenezret Tisztában vagyunk azzal, hogy a hatéves ten megvalósítása a mezőgazdaságban csak a kulákság elleni kemény és szívós harc­­át­­án történhet, még­pe­dig úgy, hogy támogatjuk a közép­ss szegényparasztságot, védve őket a kulák kizsákmányolása ellen. A lengyel miniszter beszédét Vas Zoltán, a Tervhivatal elnöke kö­szönte meg. r­­• Tyihonov és Eluard beszélt a varsói Mickiewicz-ünnepen A Mickieswicz-ünnepséget Varsóban nagyszabású irodalmi estély zá­ta le. Mircziszlau­ Jastrun neves lengyel költő ünnepi beszédében kiemelte, hogy Mickiewiczet m­­eg bara­ság fiízte Puskinhoz. Mickiewicz költé­szete ma is e­tvenen él és nemcsak a lengyel kultúra tartós értéke, ha­nem az egész emberiségé. Tyihonov, a világhírű szovjet költő szintén kiemelte azt a barátságot, amely Puskint és Afk­iewiczet egy­máshoz fűzte. A két lángeszű költő — mondotta — valamikor ott állt a Néva partján, mint két testvér. A mi korunkban a Visztula partján a len­gyel és a szovjet nemzet hősei »zin­tén testvérként küzdöttek egymás ol­dalán és vérüket az emberiség bol­dogságáért ontották. A lengyel nemze­­tet a legmélyebb barátság fűzi a Szov­­jetúnió népeihez. Egyesített erőfeszí­téssel dolgozunk azon — folytatta Tyihonov — hogy építsük a szocia­lizmust és megvédjük a világhétét. Az ünnepségen felszólalt Paul Éluard is, a kiváló francia költő. — Ha én, nint francia — raondo­ta Éluard —, szégyenkezve látom, hogy Franciaország mai kormánya hogyan bánik az új Lengyelország polgárai­­val. Fénykép megvigasztal az a gon­dolat, hogy Miekieiwicz annak idején hazám vendégjogát élvezte. A francia nép ma is szabadságért sóvárog és testvéri szeretettel fordul a lengyel nép felé. Az estély után fogadás volt a kül­földi vendégek tiszteletére. Marhahús, fevesi B­dséa és fia­onna fogy a hidegben A csepeli nagypiacra kedden reggel 15 vagon áru érkezett. A szállítmá­nyok a következők voltak: vegyes da­rabáru 8 vagon, céklarépa 1, ke­­­káposzta 2, tojás 3 ég vágott baromfi­t vagonnal. A fővároskörnyéki ma­gyar és bolgár kertészek 18 szekér­­fuvar árut hoztak fel, tehergépkocsi­val is mázsa élelmiszer érkezett. A Vásártelepen a vendéglők és egyéb étkezési üzemek elsősorban le­veszöldséget szereztek be, miután a nagy hidegben jól fogy a levesnek való marhahús, valamint a füstölt szalonna is. A befutott vagonok fagy­mentesen érkeztek, a kertészek is jól takarva szépítették az árut A V. osz­tályú minőségű friss tojás árát 75 fil­lérre mérsékelték darabonként , Kanadában egy hónap alatt 62.000 rel emelkedett a munkanél­küliek száma. Jás a Wis­leffielitatokkal kapcsolatos!

Next