Kis Ujság, 1950. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-03 / 101. szám

szerda, május 1 A magyar vidék májusi , magyar vidék is lelkesen ünne­pelte meg a dolgozók nagy nemzet­közi békeünnepét. Miskolcon reggel 9­18, délután 2 óráig tartott a színpompás felvonu­lás, amelyen 60.000 dolgozó vett részt. A felvonulás előtt sokezer fe­h­ér galamb szállt a Diósgyőri Vas­gyár stadionja fölé. Csongrádon feldíszített talicskák­kal, tiszai gátrészlettel vonultak fel a kubikosok. A felvonuláson szín­­pompás képet nyújtottak a tanyai lovasbandériumok és a feldíszített parasztszekerek százai. Pusztaszeren emlékművet avattak május 1-én, amely egy szovjet és egy magyar katona kézfogását ábrázolja. Sándorfalván ezen a napon avatták fel az új gépállomást. Paks dolgozói feldíszített csónako­kon, a Dunán rendezték meg ünnepi felvonulásukat, Szekszárdon az AMG dolgozói az imperialisták rabsága alatt nyögő né­pek szomorú sorsát mutatták be, majd a Szovjetuniótól kapott, virá­gokkal díszített sztálinyecek jelenítet­ték meg a fejlődést, a haladást. Pápán a Perum-gyár dolgozói nyi­tották meg a menetet, 4 méter magas vörös csillaggal és a most elnyert és­­ti­zeni-jelvénnyel. Szolnokon a nagyszabású felvonu­lás után egésznapos műsorral szóra­koztatták a dolgozókat. Esztergomban a felvonulás felejt­hetetlen jelenete volt a Szabadság­­szobrot megjelenítő élőkép. Tatabányán a bányászok nyitották meg a menetet, élükön a 7-es akna hatalmas zászlójával, amelyet él üzem­­kitüntetésük alkalmából kaptak. Haján a városi dolgozók soraiban ott voltak a környékbeli termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai és az egyéni gazdálkodók hatalmas tömegei. Szegeden több mint 80 ezer ember vonult május 1-én a magyar nép bölcs vezéréről, Rákosi Mátyásról elneve­zett hídon át az­ újszegedi ligetbe. A menet élén énekszóval vonultak a fegyveres alakulatok díszszázadai. A ünnepséges vasutas dolgozók menete élén moz­dony haladt, Sztálin generalisszimusz virágokkal díszített fényképével. Ti­zenegy dübörgő traktor vitte Sztálin és Rákosi hatalmas méretű arcképeit a mórahalmi gépállomás felvonulásá­nak élén. Vácott hat kilométer hosszú, gyö­nyörűen fellobogózott útvonalon vo­nult a sokezer főnyi dolgozó. A fel­vonulást az élüzemmé tett Váci Kötöttárugyár NV nyitotta meg. Egerben itt élsportolók menete nyitotta meg a nagyarányú fel­vonulást Kecskeméten sokezres tömegben vonultak fel a környékbeli dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói. Győrött az élmunkások csoportja vonult a 80 ezer főnyi tömeg élén. Nagykanizsán a Szovjet Hősi Emlékmű elölt felállított díszemel­­vényhez vonultak fel az üzemek és gépállomások dolgozói. Debrecenben a Kreml kicsinyített mását vitték feldíszített gépkocsiju­kon a vasutas dolgozók. A Bőrgyár és a Ruhagyár dolgozói gépkocsikra sze­relt bástyákkal jelképezték Rákosi Má­tyás szavait: „Nem rés, hanem erős bástya vagyunk a béke frontján“. A Kreml falai közü­l és a bástyákról békegalambok százai repültek fel. Fe­lejthetetlen volt a menetben az or­szág legnagyobb állami gazdasága, a hor­tobágyi dolgozók felvonulása. Pécsett nagy tapsot kapott a bá­nyászok, különösen a bányászlányok csoportja. A Zaolnay-gyár dolgozói 400 hatalmas piros léggömbüt bocsá­tanak a levegőbe. Szombathelyen is ültetésnél éllele­­sebb táblák és jelképek alatt vonul­tak végig a városon a helybeli üze­mek dolgozói. Meghalt Rudas László Rudas László országgyűlési kép­­viselő, a Közgazdaságo A dominyi Egyetem K­is-uri-díjas reuten­. Is­mert marxista filozófus 63 éves korában meghalt. A marxista filozófiai tudomány egyik legkiválóbb magyarországi mű­­velője és a munkásmozgalomnak forradalmi lendületű harcosa volt közel fél évszázadon át Rudas László. Már 18 éves korában bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba és a­­szá­­zadeleji marxista csoportokban szer­zett tapasztalatait igyekezett minél alaposabban megismertetni másokkal is. Nem alkuvó, harcos szociáldemo­krata volt és mélységesen megverette az opportunistákat, azokat, akik pil­lanatnyi sikerekért feláldozták a töme­gek forradalmi lendületét. Baloldali szociáldemokrata volt, a baloldaliság­­nak harcias képviselője és ezért is kellett az első világháború legelején kiválnia a Népszava szerkesztőségéből. Az oroszországi forradalmi események d­öntő aratással voltak, gondolkodá­sára. Felismerte, hogy a gondolkodá­sában és összetételében is mindjob­ban elpolgáriasodó szociáldemokrata párton belül nem lehet a marxizmus útján előrehaladni, politikai éles­látással állapította meg, hogy szük­ség van egy forradalmi szervezetű önálló munkáspártra. Egyik első meg­alapítója 1918 novemberében a Kom­munisták Magyarországi Pártjának és főszerkesztője a párt hivatalos lapai­nak a Vörös Újságnak. Rudas László fordításában ismerték meg ebben az illőben az öntudatos magyar dolgozó t­öm­egek Lenin munkáját, az „Állam és Forradalom" tanításait és azt —• mint Rudas László a könyv előszavá­ban írja •—, hogy „Leninnek ez a könyve, melyet a magyar forradalmi proletariátus kezébe adunk, lángoló vádirat az opportunizmus ellen“. A Magyar Tanácsköztársaság hősies elbukása után Rudas László előbb Ausztriában, majd Olaszországban és Németországban vett részt a baloldali munkásmozgalomban. Majdnem két évt­izedet töltött a Szovjetunióban. Mint a filozófia, a politikai közgazda­ságtan, a történelem, a természet- és a nyelvészeti tudományok tudósa, mint kiváló és harcos szónok sok­oldalú elméleti és gyakorlati tudását a tudományos szocializmus elméleté­nek továbbfejlesztésére fordította. Éberen ügyelt mindig a marxizmus­­leninizmus elméletének tisztaságára és kérlelhetetlenül harcolt minden el­hajlás ellen. Boldogan tért hiaza öt év előtt a Szovjet Hadsereg által felszabadítot­t hazájába, hogy o­tt folytassa munká­ját, ahol negyedszázaddal előbb abba­hagyta: oktassa most már felszaba­dult népét. A Magyar Kommunista Párt központi párt­iskolájának lett az igazgatója és­­­ kitűnő politikai veze­tők egész sorát képezte ki itt harcos forradalmárrá, a marxizmus elméleti tudósává és a szocializmus gyakor­lati építőjévé. Tagja volt a Magyar Tudományos Tanácsnak, majd az újjáalitkult Tudományos Akadémiá­nak és első rektora az új Közgazda­ságtudományi Egyetemnek. A ma­gyar népi demokrácia építésében való kiváló érdemeiért több kitüntetést kapott,és tavaly a Kossuth-díj első fokozatával tüntették ki. A tudományos szocializmus kiváló művelőjének, a lelkes oktatónak és a nagyszerű harcos forradalmárnak, Ru­das Lászlónak halála nagy vesztesége az egész magyar életnek- Budapest tűzfal­p MEGOLDJA: a városrendezők találékonysága és a folyondár mindent megszépítő és elfedő zöld zuhataga... Mindnyájan szemünkkel láthatjuk azt a nagyszerű folyamatot, ahogyan városrendezőink egész Budapest vá­rosképét feljavítják és az ostrom nyomait eltüntetik. A romok csakugyan eltűntek —n­im előtűntek a sivár tűzfalak. Kü­lönösen a szorosan beépített, zárt­sorú belvárosi utcákon meredeznek a tűzfalak. .Megkérdeztük a város­­rendezés felelős közegeit, mit tesz­nek e látvány eltüntetéséért? — Rangsoroljuk őket! — kaptuk a választ. — A csúnyaságban is van rang­sort — feleltük vissza. — Hát igenis, van különbség kö­zöttük! Például a nagy Ybl Miklós már az 1870-es évek végén egy Fő­utcai ház sivár tűzfalának eltünteté­sére építette fel a Clark, Ádám­ téren azt a szép sarok­épületet, amelyet mi most romjaiból elevenítettünk fel a l­ánchíd megnyitásakor. Az Ybl-féle építmény árkádos udvari része meg­maradt és ebbe helyeztük el azt az e­spressot, amelynek terraszáról Bu­dapest egészen új panorámája tárul elénk. Az ostrom elött, amikor a Clark Ádám-tér még zárt volt, erről a szép kilátásról sejtelmünk sem le­hetett. Nyolcvan évvel ezelőtt Ybl Miklós felhúzta ez épület kulissza­­szerű falát s megcsinálta a csúnya szomsz­éd ház mellett az egyetlen igazi szép tűzfal-takarást. Ezt a sze­rencsés adottságot Kiss Tibor mű­egyetemi tanár fedezte fel. Az új megoldást Borsos, Csemegi és Pogány építészmérnökök tervezték. A szép kávézó­hely erkélye fölött megszellató szép művészi felthatással díszíti a falat a Népköztársaság címere s a romok helyén keletkezett kis térsé­gen valamilyen egészen új kép ala­kult ki. A Roosevelt-téren állt a régi főka­pitányság egykori épülete. A romokat eltakarították. Az­ épült romos része Budapest legszebb empire termét rejti magában. A híres olasz művész, Casa Grande tervezte. Ez a híres munka épen áll. További átépítésénél szer­vesen beilleszthető az új épü­letbe. A déli oldalon a Lloyd-palota he­lyén, a Dorottya- és Mária Valéria­­utónk között nehezebb a helyzet! Mintegy 1600 négyzetméteres tűz­fal mered az égnek. Ez még megol­datlan. Mivel ilyen óriási a terület, valamint archi­tektonikus megoldást kíván. A tűzfal, tűzfal — mondották az építészek — s letagadni nem na­gyon lehet. Ám a „tűzfal esztétikája“ azt kívánja, hogy lehetőleg tüntessük el! A tervezők e pillanatban még ta­nácstalanok. Valószínű, hogy semle­ges szilinél festik be az egész felüle­tet. Egy másik nagy tűzfal a Kálvin-tér városképét nyugtalanítja. Azért a tervezők ezt is igyekeztek lecsöndesíteni. A Múzeum­ utca és a Baross­ utca közötti hármas tűzfalat már díszítik: a farácsokat felrakták s ezeken könnyen fut fel a szép ta­vaszi időjárás idején a zöld folyondár. De még nehezebb feladat előtt álltak a városrendezők, szemben a túlsó ol­dalon. A Kecskeméti­ utca torkolatá­nál ormótlan nagy tűzfal éktelenke­dik. Ezt aligha lehet másra bízni, mint a folyondár mindent megszépítő és minden csúnyaságot elfedő zöld zuhatagjára! A tűzfal-burkoló, tűzfal-szépítő el­járás amúgy is csak átmeneti és ideig­lenes megoldás. Mert a végleges, a városkép-esztétikai szempontból töké­letesen megnyugtató rendezést az új építkezések hozzák meg. Mégpedig rövidesen, az országépítő tervmunka kév­ében. (erdős) kis Újság Hírek a csehszlovák népi demokráciából Az ifjúság átvette az oroszvári állami birtok vezetését A csehszlovák fiatalság az építés minden szakaszán tör előre azon az úton, amely Csehszlovákia népét az emelkedettebb és magasabb vendi­ élet­hez, a szocializmushoz viszi. Az ifjú­ság sokirányú, jó eredménnyel elvég­zett munkája után most újabb fon­tos feladatot kapott. Ünnepélyes ke­­retek között az ifjúság gondjára bíz­ták ti­ oroszvári állami bírtok keze­lését. Az ünnepélyes átadáson az állami birtokok kerületi igazgatója hangoz­tatta, hogy a csehszlovákiai Ifjúsági­­szövetség az oroszvári állami birtok vezetésének vállalásával bizonyságát adja annak, hogy nemcsak a­, üze­mek i­ s gyárak termelésében akarja kivonni részét, hanem minden igye­kezetével azon van, hogy a szocia­lista termelés módszereit elvigye a falvakba is. A fiatalok ezután fogadalmat tet­tek, hogy a munkában helyt fognak állni , ugyanolyan lelkesedéssel és szocialista öntudattal fogják ezeket a reájuk­­ táruló feladatokat is elvégez­ni, mint m­ár a múltban, a munka több szakaszán bebizonyították. — Csehszlovák úttörők a Szovjet­unióban. A csehszlovák úttörők kül­döttsége a szovjet úttörők meghívá­sára Moszkvába utazott. A moszkvai repülőtéren ünnepélyesen fogadták a csehszlovák vendégeket. ■# Kivívjuk az atomfegyver betiltását A harcban, amely napjainkban fo­lyik a béke és a háború erői között, fontos helyet foglal el a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsá­gának nemrégiben lezajlott stockhol­mi értekezlete -­ olvassuk a Pravda egyik legutóbbi számában. Az állandó békebizottság azzal a felhívással fordult a világ valameny­­nyi jóakaratú dolgozójához, hogy áll­­jon ki az atomfegyvernek — mint az agresszió és a tömegmészárlás eszkö­zének — betiltása érdekében. A fel­hívás háborús bűnösnek nyilvánítja azt a kormányt, amely először hasz­nálja háborús célokra az atomfegy­vert és azzal fejeződik be, hogy a „világ minden jóakaratos emberét felhívjuk, írja alá ezt a követelést“. Ez a felhívás minden becsületes ember előtt felveti a kérdést, hogy milyen a viszonya a mai élet legfon­tosabb problémájához: az új háború fenyegető veszélye elleni harchoz. A békés emberek életét fenyegető atomfegyver betiltásáért folyó küzde­lemben senki sem foglalhat el semle­ges álláspontot. Az a millió és millió ember, akik Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában aláírják a felhívást, felemelik hangjukat a vi­lágbéke érdekében. Ezzel a béke és demokrácia táborának növekvő ha­talmát erősítik és egyben áthúzzák uzaki számításait, akik atombombával fenyegetik a népeket. Az a millió és millió aláírás, fel­---- -----.. .1 ,a VVIIUIV front­jának kiszélesítését, újabb és újabb tömegeknek a harcba való bevonuá­­sát bizonyítja. A béke Ilivel sorai­nak kiszélesítése pedig minden em­bernek létérdeke, aki meg akarja akadályozni egy újabb háború ki­­robbantását. Minden egyes aláírás az atomfegy­ver helillását követelő felhívás alatt, komoly figyelmeztetést jelent azok felé, akik atombombával fenyegetik a világot. Ezek az aláírások tudtu­k­­ra adják, hogy a világ népei hábo­rús bűnösnek tekintik azokat, akik alkalmazzák az atomfegyvert és nem kerülik el az emberiség felelősségre vonását. A béke megvédése ügyének jelen­és­e imilió és millió alá, amely az Állandó Békebizottság hívása alá kerül, a békeharc fr légi svarci feladata, hogy a világ min­den országában megszervezzék az aláírások gyűjtésére irányuló orszá­gos tömegmozgalmat. A béke harco­sainak erőfeszítései arra irányulnak, hogy megvilágítsák a tömegek előlt, mennyire szükséges a béke megvé­dése érdekében a háborús gyújtoga­tók és az atomerő háborús felhasz­nálása elleni küzdelem. A békemoz­galom megerősítése, tevékenységének és hatóerejének fokozása a jelen pil­lanat halaszthatatlan feladata és ez jellemzi a békemozgalom fejlődésé­nek jelenlegi szakaszát. Az új háború fenyegető veszélye és az atomfegyver alkalmazása elleni harc a világ minden népének lét­érdeke. Csak Amerika és Európa hódító politikát folytató uralkodó köreinek érdekeit szolgálná az új háború kirobbantása és az atomfegy­ver felhasználása. Hogy új, komoly sikereket érjünk el a háborús gyújto­­gatók elleni harcban, millió és millió embert kell tömörítenünk az atom­fegyver fellélet nélküli betiltásának követelésére. A népek jól tudják, hogy a béke védelmében legfőbb támaszuk a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok, akiktől távol áll­­minden hó­dító törekvés. Éppen ezért a Szovjet­unió és a népi demokratikus államok­ békepolitikájának támogatása a béke ügyének támogatását is jelenti. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok békepolitikáját támogatva, a világ minden országának minden igazi haza fia saját népe igazi érde­­keit, saját hazája érdekeit védi. Hisz egy új világháború esetén nem lenne egyetlen olyan nép sem, amelyre ne zúdul­hatnának rá a háború súlyos csapásai! A béke híveinek mozgalma mind­azokat egyesíti soraiban, akik az új háború ellen vannak, akik sem hazá­jukat, sem a világ egyetlen más or­szágát nem akarják belesodorni ebbe a háborúba. Fejlődjék ki mindenütt a béke hí­veinek széleskörű, aktív harca a béke­­aláírások mozgalmában, hogy ez is bizony­ítsa: a világ népei készek ke­resztülhúzni a háborús gyújtogatók számításait és meg tudják védeni ve­lük szemben a béke ügyét! Both Béla és Gellért Endre beszámolója a Szovjetúnióban tett látogatásukról Holli Béla, a Magyar Filmgyártó NV művészeti vezetője és Gletlért Endre, a Nemzeti Színház Kossut Il­di­ku­s főrendezője, a Magya­r-Szovjet Társaság színházi és irodalmi szak­osztálya rendezésében beszámolót tartottak a­ Szovjetunióban tett há­romhetes látogatásukról a Művészeti Szövetségek Házában, színházi és filmirodalmi életünk képviselői előtt. •—■ Az első szó: köszönet a Magyar Dolgozók Partjának, amely lehetővé tette számunkra, hogy részt vehessünk ezen a nagyszerű élményekben gaz­dag úton — kezdte Both Béla. Jár­tunk Moszkvában, Tbilisziben, a Fe­­kete-tenger melletti kolhozokban. Tizennégy alkalommal voltunk szín­házban. Voltunk a Kremlben. I.álluk a Leum-m­­i­zóleumot, a Lenin-Mú­­zeumot, a berlin-könyvtárat, a sztálini ajándékok kiállításai, iskolákat, üze­meket, a Tretyukov-kópiárat, a Metrót, a Művészeti Dolgozók Szak­szervezetének­­székházát, egy úttörő palotát Tbiliszib­en. Both Béla ezután a szovjet ember­ről beszélt, példás, igazi közösségi érzésből fakadó fegyelméről, amely a lobbi között abban is megnyilvánul, hogy a színházak pontos időben kez­denek, mert a közönség a megadott időre elfoglalja a helyét, a trolibu­szok, autóbuszok, vagy a ruhatárak előli rendben sorban állnak a szovjet emberek és városukat ragyogó tisz­taságban tartják. Leb­ért Endre moszkvai színházi élményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az igazi szo­­cialista-nudista szovjet színművé­szeire az­ a legjellemzőbb, hogy a színpadig mindennek jelentősége van, még a bútorokat, az egyes dísz­leteket, ajtókat és ablakokat is úgy válogatják összé, hogy azok elősegít­­sék a darab lényegének tökéletes tolmácsolását, a szerző mod­dani­­valóját. A szovjet művészet igazi kollektív­­színjátszásába szervesen be­kapcsolódik a közönség is: együtt lélekzik, érez a­­színészekkel, tapjá­­val pedig nem aprózza fel az elő­adást, hanem tetszésnyilvánítását a felvonás, vagy az előadás végén fe­jezi ki. Rámutatott, hogy milyen nagy se­gítséget jelent a szovjet nevelők mun­kájában a Komszomol. Kiemelte, hogy a Szovjetúnióban nemcsak a fizikai, de minden tantárgyat gyakor­lati módon tanítanak. A két felszólaló befejezésül hang­súlyozta azt a tanulságot, hogy jó úton járunk, amikor a Szovjetunió, a szovjet kultúra példáját követjük és az ő segítségükkel, valamint sa­ját haladó hagyományaink ápolásá­val igyekszünk kialakítani szocia­lista kultúránkat. V szerezz örömet Mv a dolgozóknak!.. Természethű hang, sok állomás,­kor­­szerű külső*, ez a PHILIPSIN PAJTÁS A francia munkások sohasem lépnek háborúba a Szovjetúnió ellen A Trail közli a Május 1. ünneplé­sére a Szovjetunióba érkezett CCIT- küldöttség nyilatkozatát. Francia­­ország dolgozói — mondja a nyilat­kozat —, nem tartják a háborút el­kerülhetetlennek. Franciaország dol­gozói az egész világ dolgozóinak millióival együtt erélyesen fejlesztik tovább az atomfegyver betiltásáért vívott hadjáratot. .A francia munká­sok sohasem lépnek háborúba a Szovjetunió ellen. ­ Hamburgban letartóztattak há­rom ifjút, akik a városi tanács üléstermében béke-röpcédulákat ter­jesztenek.

Next