Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-02 / 151. szám
Ha: Bélyegrovat hra 60 fillér Teljes vasárnapi galopp-program Keresztrejjtvén Vasárnap, 1950 július 2 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: KatonaFenő Harcoljunk tovább minden szem gabonáért írta: Nagy Dániel /tt 11 az aratás országszerte. A déli megyékben már befejezéshez közeledik, ahol idejében nekiláttak a munkának. Ez idei aratásunknak különös fontosságot és jelentőséget ad az a tény is, hogy népgazdaságunk ötéves tervének első termésbetakarításához fogott hozzá jó kedvvel és telkes munkával dolgozó parasztságunk. A derekasan végzett korábbi munka, az őszi és tavaszi szántásvetés, a tavaszi növényápolás meghozta gazdag gyümölcsét. Jobb a termésünk, mint az elmúlt években és nagyobb lesz a kenyér minden dolgozó paraszt asztalán, mint volt valaha is. A derekasan végzett munka áldása azonban nemcsak a paraszti háztájikon érezhető, hanem könynyebbé teszi a városi dolgozóknak, az ipari munkásságnak életét is. Ötéves tervünk első gazdag aratása így hozza közelebb ismét egy lépéssel a falusi és a városi embert és erősíti a munkás-paraszt szövetséget, amelynek jó eredményei parasztságunk fejlődő életében szinte napról-napra tapasztalhatók. A több gabona és ennek nyomán a nagyobb kenyér jelentősen erősíti népi demokratikus államhatalmunkat, segíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolatának erősödését és ezen az úton újabb nagy lendületet ad a szocializmus további építéséhez a mezőgazdaság területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és népköztársaságunk minisztertanácsa határozataival már jóval az aratás megkezdése előtt dolgozó parasztságunk segítségére sietett. Segített, hiszen parasztságunk számára — de az egész nemzetgazdaság számára is —■ igen fontos, hogy mikor arassunk és hogyan csökkentsük a szemveszteséget már mindjárt az aratásnál, majd tovább a cséplésnél és végül a betakarításnál. Emlékszem arra — országjáró utam során többször tapasztaltam — milyen sokan mondták még néhányan a felvilágosultabbak közül is: tudjuk mi, mikor kell aratni. Az öregek, a régiek is csak Péter-Pál után kezdték és mégis volt kenyerük. Volt kenyerük az igaz, de évről-évre kisebb és feketébb lett. Fejlődött a mezőgazdaság szerte a világban s a mi parasztságunk megállt, mert ragaszkodott egy ilyen rossz hagyományhoz. Van parasztságunknak sok jó, haladó hagyománya, de a népünk kenyerére törő ellenség lödnek, szépülnek a múltban éppen — elsősorban a falusi ellenség — " sír mindent elkövetett, hogy ezt a rossz hagyományt élessze fel s ezzel is ártson dolgozó parasztságunknak. Különösen veszélyes volt az ellenségnek ez az ágálása a búza szempontjából. Az idei melegebb nyár és kedvező időjárás nyomán hamarabb elérte a búza a viaszérést, azt az állapotot, amikor a leggazdaságosabban, a legkisebb szemveszteség nélkül lehet aratni. Aolgozó parasztságunk általában — és az ország nagy részén — inkább hallgatott a Magyar Dolgozók Pártja és a kormányzat oktató szavára, mint a falusi ellenség híresztelésére. Bizony — magam is örömmel láttam az országutak mentén — már jóval Péter-Pál előtt vágták a búzát s nekikezdtek az aratásának, mihelyt a rozsét befejezték. A jó cséplési eredmények már napjainkban bizonyítják az időben való aratásnak fontosságát és számot adnak a jól végzett munkáról. Már sokszor hallom kora hajnalokon, mikor a harmat felszárad, a cséplőgépek búgását. S látom az első cséplési eredményeket, amelyek igazolják parasztságunknak a jó terméshez fűzött várakozásait. Hogy csak néhányat említsek, a sarkadi Lenintermelőcsoport próbacséplése 24 mázsás ősziárpa-átlagot mutat, a tótkomlósi Viharsaroké pedig 20 mázsát. Dunaszekcsőn az egyénileg dolgozó parasztok próbacséplése a holdankénti termést 12 mázsán felül múk solgozó parasztságunknak e két irányból megnyilvánuló támadással kell felvennie a harcot. A kuláktámadás főeszköze a szabotázs és terrorcselekményeken kívül az ellenséges propagandamunka és rémhírterjesztés. Ezzel akarják késleltetni ratja, de a kúnhegyesi Dózsa-csoport- az aratás és a cséplés időben való élveszteséget is, vagy még többet, de rendszerint többet. A gyakorlatban ez annyi, hogy ha egy dolgozó parasztnak 3 hold a gabonája és átlagosan 8 mázas a termése, a 10 százalékos veszteséget alapul véve, a veszteség csaknem 2,5 mázsa. Ez forintban 192 forint, ami bizony nagy összeg a dolgozó embernél. Harcoljunk minden szem gabo- €t lessünk az aratással, fokozzuk a vért! Ezt a harcot vívja most pa- a harcot, a jó munkát. Ahol befejeztük az aratást, haladéktalanul lássunk a hordáshoz. A keresztben lévő gabonában több kárt tehetnek a madarak, esős időjárás esetén könnyen kicsirázik a mag. Mindennapi késedelem csak veszteséget jelent a gazdának. A minisztertanács határozata ajánlja dolgozó parasztságunknak, hogy közöspélybe hordjon. Így könnyebben megvédheti egész évi munkája gyümölcsét az ellenség gonosz mesterkedésétől, a gyújtóiajokvégzését. Fegyvertársa, a klerikális reakció pedig a dologidőben rendezett körmenetekkel és suttogó propagandával igyekszik aláásni dolgozó parasztságunk munkakedvét. Sorra leleplezi dolgozó parasztságunk az ellene irányuló merényleteket, történjék az akár a határban, aki ír a lelkek mélyén. De az ellenség nem vonul vissza. Gáncsolja a munkát, rontja az életet, megzavarja a falu békés munkáját s ártani igyekszik mindenütt, ahol erre tere nyílik. Józanítéletű, dolgos parasztságunk legnagyobb része inkább engedett a munkára váró mezők boldog hívásának, mint a háttérben bujkáló reakció suttogásának, így visszaszorult a reakció, elsősorban az egyházi reakció, de támadása újult erőre kapott, amikor kormányunk egy újabb akcióval, a szállítási szerződések rendszerével sietett dolgozó parasztságunk segítségére. /% szállítási szerződés újabb lépés parasztságul, életének könynyebbé tételére. Jó visszaemlékezni és hasznos is a két évtizeddel ezelőtti eseményekre. Ott az én szőkébb hazámban, Szentes környékén is, megjelent a baletta, 5-6 pengő lett a búza ára, így éppen ilyen időben. Az adó viszont a szilárd,a 32 pengős búzaárhoz igazodott. Megjelentek a spekulánsok, a gabonakereskedők sifenehada s nyomorult kisparasztoktól, egyik napról a másikra vergődő gazdáktól mert kellett a pénz — potom áron összevásárolták az egész évi nehéz munka, kinél soványabb, kinél gazdagabb gyümölcsét. Gondolkodó és emlékező emberek vagyunk mi parasztok, nem felejtettük ezt el. S mi jött utána, arra is emlékszünk. Leszakadt lábunkról a bakancs, vásott lett az ing, ruhát talán egy évtized alatt sem tudtunk venni. Ott állottunk a nagy bizonytalanságban, hiába termett évről-évre a mi kis földünk, a cséplés után lenyomták a búza árát s tavaszra, mire elfogyott a kenyér, a tízszeresére emelték. nál a búzatermés is 14 mázsán felül lesz. TVT, felejtsük el azonban, hogy mégis csak a próbacsépléseknél járunk, még folyik az aratás, még gabonánk messze van a zsáktól és még meszszebb a terményraktáraktól. Szorít a munka mindnyájunkat, a legnagyobb gondunk legyen így most mindenfelé az országban az aratás gyors befejezése. Még jobban meg kell gyorsítani a munkát, az aratás munkáját, mert a gabona hamar túljut a megfelelő érési állapoton. A búzát — soha nem lehet ezt eleget hangsúlyozni— viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, az árpát pedig sárgaérésben kell aratni, különben nő a szemveszteség s jelentős kár éri a kisparaszti gazdaságokat, de még hatalmasabb lesz a vesztesége országunknak, az egész nemzetgazdaságnak. Minél fontosabb dolgozó parasztságunk munkája, annál nagyobb szüksége van állandó útmutatásra, felvilágosításra és segítségre. A legfontosabb munka az aratás, az MDP és a kormány megadta a legnagyobb segítséget s most dolgozó parasztságunkon áll, hogy a támogatást jó munkájával — melynek ütemét az elkövetkező hét első napjaiban igen meg kell gyorsítani — viszonozza. Arassunk mindenütt. Időben és gyorsan. Ezt üzenem paraszttársaimnak, mindenkinek szerte az országban. A tiszántúliaknak, ahol sokszor nyomát láttam alemaradásnak, az északi részek parasztjainak, hol hátrább van a természet s a dunántúliaknak, hol erősebb a reakció, jobban hallatja szavát a kulák és a vele szövetkezett papi ellenség. Arassunk, fejezzük be minél gyorsabban paraszti életünknek ez ünnepi munkáját, amely leteszi a kenyeret az ország minden dolgozójának asztalára. Gyorsítani kell a munka ütemét, bizony elsősorban azért, mert sokan elmaradtak. Elmaradtak azért, mert inkább hallgattak a falusi reakció szavára, mint a helyi pártszervezet Verte az adó a parasztságot, s bizony s az annak munkájához kapcsolódó tömegszervezetek, a DÉFOSZ és a SZÖVOSZ felvilágosító, tanító oktatására. Felemelte szavát a falusi ellenség, elsősorban a kulák. Nem nézi jó szemmel, hogy az MDP és a minisztertanács határozatainak nyomán emelkedik a paraszti élet, semmilyen sokszor hallottam peregni a dobot s láttam lobogni kegyetlen kísérőjét, a csendőrök kakastollát ott a tiszántúli kis tanyákon, szerencsétlen parasztházakban. Nem termett annyit a föld, mint amennyi az adó volt s így szegényedtünk, nyomorodtunk évről-évre. A parasztság lába alól elcsúszott földet aztán sorra megvásárolták a bankok, a városi utak és sokat a jómódú parasztok, akik így még nagyobb jómódra tettek szert és az ellenségünkké váltak, általa elnyomott és meggyötört paraszti gazdaságok s maguk a parasztok is. Nem tetszik neki, hogy régi cselédei, akik életre találtak azon a földön, amelyen mindig csak másnak dolgoztak, már új házakat építenek; nem tetszik, hogy ellszakadnak tőle gondolkozásban és szó , kasban a régi gazdák s közülük is segít parasztságunkon. Nem gond igen sokan a termelőcsoportokhoz csak többé a gabona értékesítése, sőt aki lakoznak. Nem tetszik a villany, a telefon, a jó köves út s az a fejlődés, amely az ötéves terv első gazdag aratása után még nagyobb léptekkel viszi előre parasztságunkat. Kárt okoznak mindenütt, ahol csak feleslegét a szállítási szerződés útján adja át az államnak, hatforintos felárat is kap mázsánként. A szállítási szerződés így a tervszerű értékesítés felé vezeti dolgozó parasztságunkat, de amellett jelentős jövedelemtöbble- tehetik. Akadályozzák a munkát, tét is jelent számukra. Parasztságunkszabotálnak, rémhíreket terjesztenek nak nagyobbik része érzi már a száls bizony nem riadnak vissza a leglírási szerződések előnyét, kiszámolja erőszakosabb durvaságoktól sem, és elgondolja, hogy ha tíz mázsát köt jó és hű szövetségest talált be,- már 60 forintnyi jutalom kerül a nak a papi reakció is. Elsősorban zsebébe, ami bizony jó lesz ingre, azok a papok, akik megtagadták a ruhára és egy kis pótlással, bakancs békeívek aláírását, szembefordultak és futja belőle. Kössük meg a szállimilliók békevágyával és szembefortási szerződéseket, hiszen már nincs dalak Krisztus tanításával, aki mindnyájuk számára a békesség szolgálatát hagyta örökségül e földre. Szövetkeztek falusi népünk, dolgozó parasztságunk ellenségeivel, a kuláksággal s az őket támogató régi rend híveivel. Gátják állják a fejlődésnek, jövő évi kenyerünkre törnek s veszélyeztetik a falu békességét. néért s rasztságunk a forró mezőkön. Az időben való aratás megmenti a szemet, de továbbra is őrködni kell a további munkák folyamán minden szem gabona felett. Őrködni a cséplésnél, majd tovább a betakarításnál egészen a raktárak kapujáig. Hiszen mit jelent a szemveszteség? A rossz időben való aratás, a gondatlan cséplés, a rossz szállítás, a ki nem tisztított és kellőleg nem fertőtlenített raktár jelent bizony sokszor 5 százalékos TV épi demokráciánk kormánya most a szállítási szerződések rendszere sok idő, július 8-án lejár a határidő. A mi érdekünket, minden dolgozó paraszt javát szolgáljatól. De könnyebben halad a cséplés, mert nem kell annyit állíthatni a gépet. Most jöttem vidékről s már látom lépten-nyomon Tótkomlós dolgozó parasztsága versenyfelhívásának jelentkező eredményét. Dolgozó parasztjaink sorra csatlakoznak felajánlásaikkal a versenykihíváshoz és igyekeznek az aratás, cséplés és begyűjtés munkáját gyorsan és jól teljesíteni. Mindnyájunk kenyeréről van szó, az egész országéról. Dolgozó paraszttársaim, ezt vegyétek figyelembe, erre gondoljatok, mikor pirkadatkor nekiindultok a határnak, vagy már ott állatok a cséplőgép mellett, vagy pedig elindultok a tarlóhántásra. Folytassátok a jó munkát s harcoljatok közös erővel mindnyájunk közös érdekében tovább minden szem gabonáét!. A szovjet emberek szívükben Sztálin nevével írják alá a stockholmi békefelhívást A szovjet békevédelmi bizottság Moszkvában tartott teljes ülése elhatározta, hogy megkezdik a stockholmi békefelhívásra az aláírások gyűjtését a Szovjetunióban. A bizottság határozata megelégedéssel állapítja meg, hogy a szovjet nép teljes egyetértéssel és helyesléssel fogadta a Szovjetunió legfelső Tanácsának a stockholmi felhívással kapcsolatos állásfoglalását. A legfelső Tanács kifejezte meggyőződését, hogy a stockholmi határozat egyhangú támogatásra talál a szovjet nép körében. A szovjet békevédelmi bizottság felszólít minden szovjet embert, írja alá a felhívást. A szovjet emberek aláírásukkal fejezik ki odaadásukat a béke ügye iránt, kifejezik készségüket a béke megvédésére az egész világon és megmutatják, hogy megbonthatatlan szilárdsággal tömörülnek a Bolsevik Párt körül, feltétlen odaadással viseltetnek Sztálin iránt, aki valamennyi nép vezére és a béke nagy zászlóvivője — hangzik a szovjet békevédelmi bizottság határozata. A bizottság teljes ülésén Tyihonov rámutatott arra,, hogy a stockholmi békehaatározatok teljes egészükben megfelelnek valamennyi nép követelésinek és tartós békét kívánó törekvéseinek. Ez a nyilatkozat a szovjet nép részéről is egyhangú támogatásra talált. G. M. Dubinyin, a leningrádi „Krasznij Viborzsec“ gyár dolgozója, a neves sztahanovista, szólította fel ezután aszocialista ipar dolgozóit, hogy írják alá a stockholmi felhívást és teljes erővel vegynek részt az aláírásgyűjtés megszervezésében. G. M. Leonidze Sztálin-dijag költő, Oparin akadémikus, Nina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnöke és az ifjúság képviselőjének, valamint több tudós, költő és dolgozó felszólalása után a szovjet békevédelmi bizottság tagjai ünnepélyesen aláírták a stockholmi felhívást A szovjet lapok vezércikkeiket a szovjet nép békeharcának szentelik. Üdvözlik a Legfelső Tanács nyilatkozatát és a békevédelmi bizottság határozatát. A Pravda vezércikkében kiemeli, hogy az egész világon a békéért vívott harc zászlóvivője a Szovjetunió. A stockholmi határozat kifejezi a világ minden népének szilárd békeakaratát. Az egész világon visszhangzik a szovjet népnek a béke védelmében felemelt szava. Ezt lehetetlen nem hallani, lehetetlen nem felfigyelni rá, mert ez a hiáng annak a hatalmas népnek a hangja, amely szétzúzta a hitleri fasizmust és a japán imperializmust. Minél erősebb a Szovjetúnió, annál jelentékenyebb a szerepe a békéért vívott harc nemzetközi színterén — írja a Pravda. Az Izvesztija vezércikke hangsúlyozza, hogy a szovjet hazafiak foékegyüléseiken büszkeséggel beszélnek gyönyörű hazájukról, amely a béke szervezett frontjának első sorában halad és amelyre, mint a béke bástyájára tekint az egész haladó emberiség. Az imperialista agresszorok hiába reménykednek abban, hogy sikerül elfojtaniuk az egész földtekén az egyszerű embereit eltökéltségét, hogy kitartanak a béke ügye mellett. A szovjet kormány békeszerető külpolitikája az egyszerű emberek százmillióinak rokonszenvét és támogatását élvezi az egész földkerekségen. Minden szovjet hazafi szívében Sztálin nevével írja alá a stockholmi felhívást — fejezi be az Izvesztija. Megnyílt az 1500-ik KÖZÉRT-fiók Súlyos gond volt a múltban Budapest dolgozóinak zavartalan ellátása. 1948-ban azonban a Községi Élelmiszerüzem és az Általános Fogyasztási Szövetkezet fúziójából megalakult a KÖZÉRT, mely egycsapásra változtatott a helyzeten. A dolgozóknak késő esti ellátása sem okozott többé nehézséget. A fiókok sorra egymásután nyíltak meg és az első év végén, 1948 dec. 31-én már 356 KÖZÉRT- fiók állt a dolgozók rendelkezésére. 1949 meghozta a további fejlődést és egy esztendő alatt 1138-ra növekedett meg a KÖZÉRT-fiókok száma. A dolgozók hamar megkedvelték a pontos, gyors és jó áruval rendelkező fiókokat. Egyre többen vásároltak a KÖZÉRT-ben. A szocialista kiskereskedelem rendkívüli fejlődést mutatott 1950-ben már azzal dicsekedhet el, hogy telefonon történt megrendeléseket házhoz szállít. De nemcsak a Budapest szívében nyílt meg egyre több KÖZÉRT-fiók, hanem a vezetőség gondoskodott a peremvárosok dolgozóinak ellátásáról is. Éjjel-nappal a Nagy-Budapest dolgozói szolgálatában — ez a jelszava már a szocialista kiskereskedelemnek, ünnepe van ma a KÖZÉRT-nek, megnyílt Pestszenterzsébeten, a Nagykőrösi utca 34. szám alatt az 1500-ik KÖZÉRT-fiók. Ezt a fiókot ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének és az ünnepségen megjelent Bognár József belkereskedelmi miniszter is, aki beszédében méltatta az 1500-ik KÖZÉRT-fiók megnyitásának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a szocialista kiskereskedelem fejlesztése terén még igen jelentős feladat vár a KÖZÉRT-re és az eddig felmerült problémákat folyamatosan, de gyorsan oldják meg. A közönség kívánságait mindig a legmesszebbmenőkig veszik figyelembe a KÖZÉRT vezetői, hogy a dolgozók ellátása zavartalanul bonyolódjék le. Az 1500-ik fiók megnyitása is azt igazolja, hogy gondoskodnak a vezetők a peremvárosok dolgozóinak élelmiszerszükségleteinek pontos és gyors kielégítéséről.