Kis Ujság, 1950. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

Ma; Bélyegrovat Ara SO fillér Teljes vasárnapi galopp-program, Vasárnap, 1950 október 1 A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona «Jenő Dolgozo parasztságunk felsorakozik a béke arcvonalán 11 arasztságunk megértette a hívó *■ szót: az összes magyar dolgozók­kal együtt őrömmel és lelkesedéssel siet a Békekölcsön jegyzésére. Hitet tesz az ötéves terv, az újjáépítés munkája, az egyetemes békel'ront mel­lett — a népi demokrácia és a béke gondolata eggyéfonódik az igazi ha- zafísággal, a hazafiúi helytállással és kütelességlcljesítéssel parasztsá­gunk tiszta értelmében, öntudatában. Hát hogyne sietne parasztságunk a Békekölcsön jegyzésére, a magyar és egyetemes békefront támogatására, hiszen tudja és látja a különbséget a múlt és a jelen közötti Parasztságmik sokáig szenvedő, tragikus hőse volt a magyar történelemnek; munkássá­gunk mellett parasztságunk jelentette a maga munkájával, hősiességével, helytállásával, minden idegen térfog- lalással szembeni magatartásával az igazi országot, az igazi hazát. V raink elidegenedtek a nemzettől, idegen nyelvet, idegen szokásokat vettek lel, a maguk uralmát külföldi segítség­gel akarták állandósítani, miközben parasztságunk évszázadokon át meg­tartotta a hazát a jövő nemzedékek­nek, megtartotta az elnyomott, kisem­mizett magyar nyelvel, népi művelt­ség,'1 a mngn liarairitelinn tisztaságá­ban. Mégis a múltban végig a paraszt­ság sorsa az elnyomatás és kizsák- mányoltság volt. A felszabadulásnak kellett jönnie, hogy elhozza paraszt­ságunknak a földet, a jogot, az új és S7.ebb emberi élet minden korlátlan lehetőséget. ti iába volt 1848 jobbágyfelszabadí- •“ tása, szabadságharcunk eredmé­nyeit 1867 után sorra meghamisí- tóttá, elhazudta az uralkodó osztály, változatlanul megmaradt a nagybir­tokrendszer és gyilkos ölelésével megakadályozta a paraszti birtok fejlődését, gyarapodását. A régi ma­gyar mezőgazdasági rend elzárta parasztságunkat a korszerű művelési lehetőségektől és továbbra is a kör­nyező nagybirtok mohósága uralko­dott a vidéken. A feudális elnyomás e modernebb formája mellé társult aztán az új nagypolgári kapitaliz­mus a maga kizsákmányolásával; 1918 előtt, de még inkább 1918-tól 1944-ig ezer és ezer parasztgazdaság lett áldozata a bankkölcsönöknek, az árveréseknek. Hozzájárult mindehhez az is, hogy az elmúlt? rendszer adó­kulcsa kivételezte a nagybirtokot; a nagybirtok kataszteri jövedelmi kimutatásait alacsonyan állapították meg. annál magasabbra szabták a pa­rasztbirtok kataszteri jövedelmi ki­mutatását — ilyinódon az elmúlt rendszer adóprése elsősorban a ^kis parasztgazdaságokat sújtotta. A fökl- telenség, az árverezés elől hatalmas paraszttömegek vándoroltak ki az új­világba, de menekültek egyben az elől a politikai jogtalanság elöl is, amely 1867-től egészen 1944-ig a ma­gyar falvak életén uralkodott, A ma­gvar parasztságnak akkor egy minden emberi és politikai jogot megtipro népellenes közigazgatás igájában is kellett szenvednie. V ilágos tehát, hogy a magyar pa­rasztság örömmel és lelkesen fo­gadta a felszabadulást, amelynek so­rán a népi demokrácia elhozta szá­mára a békét, a békés munka lehe­tőségét, a műveltség és gazdasági ha­ladás lehetőségeit, áldásait. Az élen­járó munkásosztály programújának elemi része volt mindig a föld­reform; a felszabadulás első nagy tette volt, hogy parasztságunknak földet, n föld mellé jogot és szabad életet adott. A népi demokrácia a maga új, szocialista gazdasági rend­jével megszüntette a bankrábszólga- ságot, amelynek igája oly hosszú év­tizedekig oly roppant súllyal neheze­dett az igazi nemzetfenntartó réteg, a magyar dolgozó parasztságra. Ad­dig az állam a nagybirtokosok, bankárok, kizsákmányoló kapita­listák és az ő érdekeiket szolgáló népellenes közigazgatási, megyei ve­zető klikk kiváltságos állama volt. Most az állam a munkásság és a vele szövetséges parasztság állama lett és parasztságunk érzi és mindennapi életen látja, tapasztalja az állam védelmét, szerető gondos­kodását. •Villany gyűl az oly soká sötét magyar falvakban, új modern utak könnyítik meg a termékek szál­lítását, a fontosabb gócpontokkal és piacokkal való közlekedést, az állam megismerteti parasztságunkat a leg­korszerűbb termelési módokkal, a földműves gazdálkodás nagy vívmá­nyaival, modern gépek könnyítik meg parasztságunk munkáját, amely most gyökeresen különbözik az ad­digi hajnaltól éjjelig tartó izzadsá- gos, keserves robottól. Parasztságunk elindult a modern haladás, a kor­szerű gazdálkodás, a mezőgazdaság okszerű gépesítése útján, — a magyar falu és vidék óriási haladása, válto­zása az ötéves terv, még előbb, a fel- szabadulásra következő országépítés egyik legszebb eredménye. Mindezt a népi demokrácia oltalma, a béke megőrzése, a békés termelőmunka és a gazdasági, emberi biztonság tette lehetővé dolgozó parasztságunknak, A gazdasági fejlődéssel, korszerű ha- ladással együtt jár parasztságunk életiében a műveltségi változás is. A népi demokrácia sikerrel megtörte a régi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Ezek az osztályok sa­ját önző érdekükben áthatolhatatlan sötétségben és szellemi elmaradott­ságban tartottá^' a magyar falut. Min­denki ismeri iskolaügyünk elégtelen­ségét, elmaradottságát; mindenki ludja, hogy Eötvös József nagy okta­tási reformja, nemes és buzgó haza­fias népművelési szándéka csupán pa­píron létezett; Eötvös akkoriban út­törő közoktatási törvényét a gyakorlat­ban önzőn és konokul elszabotálták az uralkodó osztályok. Most az újjá­építés során a békés munka óriási változást hozott a magyar közoktatás­ban. Uj, szép, korszerű iskolák, vilá­gos tantermek, népkönyvtárak, elő­adások viszik szét mindenfelé a mű­veltség áldásait. A műveltséggel együtt pedig a népi demokrácia arról is gon­doskodott, hogy falvaink, vidékeink elmaradottsága, nyomorúsága a köz- egészségügy terén egyszeriben meg­szűnjék: új egészségházak, kórházak, intézmények szolgálják dolgozó pa­rasztságunk egészségét, emberies és szebb életét. A mindennapok munkája során parasztságunk tehát eleven össze­hasonlítást tehet, hogy mi volt itt 1944 előtt és mivé fejlődött ez az ország a népi demokráciában, amely a dolgozó osztályok békés munkáját, fejlődését, haladását és művelődését állította a nemzeti élet középpont­jába. 1914 óla kétszer szántott végig értelmetlen és gonosz háború a ma­gyar nép életén. Előbb a régi feuda­lizmus, azután a modern fasizmus hozott pusztulást, gyilkolást, vér- özönt és szenvedést a magyar falura. Nincsen ház, nincsen család, nincsen paraszti birtok, amely meg nem szenvedte volna e gyilkos és értel­metlen, idegen érdekekért vívott háborúk pusztulását és rombolá­sát. Parasztságunk visszaemlékezik ezekre az esztendőkre és art nál igazabban tudja méltányolni a béke müvét, a béke áldá­sait, a békés és nyugalmas munka korszakalkotó eredményeit. Hogy parasztságunk a munkásosz­tály szövetségében az elmúlt évek során oly szépen és oly lelkesedéssel lelt mindig eleget hazafiéi kötelessé­gének a földművelés és terménybe- szolgáltatás területén, azt elsősorban ennek a belátásnak és megértésnek, a béke és békés munka iránti vágy­nak, szeretetteljes odaadásnak kö­szönhetjük. A népi demokrácia rend­szere óriási változást hozott minden területen parasztságunk életébe és parasztságunk a maga sorsát most már biztosítottnak láthatja: önmaga ura és önmagának dolgozik, a dolgozók saját, szabad hazájában. Az eddigi Óráról órára fokozódnak a békekölcsön jegy zés eredményei a falvakban is t Szavaz az ország dolgozó népe: BÉKÉT! Budapesten szakadatlanul folynak a jegyzések. A legulelsó jelentések alapján megállapítható, hogy a kerü­letek versenyétben az élcsoportban sorrendi változások történtek. A IV. kerület félnap alatt 515 Ft-ról, 524 Ft-rá emelte átlagát, a XIII. kerület­ben ma délig 30 millió forintot gyűj­töttek. A IX. kér. még mindig tartja ve­zető helyet. A IX. kerületnek azon­ban változatlanul erősítenie kell, mert Csepelen, a XIII. ker.-ben, a Vili. ker.-ben sokkal többen jegyez­tek már Békekölcsönt, mini a IX. ker.-ben. A nagyüzemek versenyében a Rá­kosi Müvek tovább javítják eddig el­ért eredményeiket. Az üzemi átlagot 553 Ft-ról, 565 Ft-ra emelték. MÁ- VAU, GANZ WAGGON. HOFFHERB dolgozói ntKVé'.'k példát a Csepeli vasmunkásoktól 1 A XIV. kerület üzemei felzárkóz­nak az élcsoport mögött. Különösen nagy erővel tör előre a Telefongyár. A VI. kerületben hangoskocsi jár az üzemekben, s a népnevelők csasz- tuskákban kiéneklik a legjobb ered­ményeket és felzárkózásra buzdítják a többieket. A megyék versenyében ismét jelentős változások következ­tek be. Az élenhaladók között ma délig Győr megye ért el kitűnő ered­ményt, ahol a jegyzés összege 22,845.000 forint. Ugyancsak jó eredményt ért el Veszprém megye, ahol ma délig összesen 20,460.000 forintot gyűjtöttek. Jó eredményt ér­tek el még Zala, Hajdú és Vas me­gyék. A versenyben még erősíteni kell Somogynak, Szabolcsnak és Szolnoknak, ha utói akarja érni az élenjáró megyéket. Dolgozó parasztságunk különösen élénk versenyt folytat Zala megyében. A zalaegerszegi járás az élre tört, maga mögött hagyva a nagykanizsai járást, amely két napig tartotta az első helyet. Borsod megyében a községek ver­senyében a mezőcsáti járásban Gelcj község jár az élen, 572 Ft-os jegy­zési átlaggal. A szabóié smegyei Besenyőd köz­ségben Kisari Sándor tszcs-tag, aki­nek 11 gyermeke van, 500 forintot jegyzett. Nyírbogdányban Lisóczki András 7 holdas, 7 gyermekes dolgozó pa­raszt 400 Ft-ot jegyzett. A jegyzés al­kalmával versenyre hívta ki a község dolgozó parasztságát. Nem telt bele két óra és Némelh Pál 6 holdas, 7 gyermekes dolgozó paraszt a verseny­kihívásra válaszolva 500 Ft-ot jegy­zett. Kék községben Bedő Sándor kö­zépparaszt, akinek 6 gyermeke van, 2000 forintot jegyzett. Ugyanakkor versenyre hivta ki a járás összes középparasztjáf. Nagykállón dr. Vadász Ernő or­vos, aki 2500 forintot jegyzett, mint népnevelő 34.000 forintot gyűjtött. Lajoskomuromban Balkányi Má­tyás, 12 holdas dolgozó paraszt, akit még nem kerestek fel a népnevelők, maga ment' el a községházára és 800 forintot írt alá. Ugyanígy tett Csulik György középparaszt is, aki 1000 fo­rintot jegyzett. A községben a refor­mátus és a katolikus pap is bekap­csolódott a jcgyzésgyüjtés munká­jába. Egerlövön Dózsa Anna úttörő 100 Egyre szélesebb méretekben bon­takozik ki a Békekölcsön jegyzésének lendülete, amelynek máris hatalmas és egész népünket átfogó népszava­zás jellegé van. Az egész dolgozó ma­gyar nép városban és falun, foglal­kozási ágra, vallásra és nemre való tekintet nélkül tesz hitet kölcsön- jegyzésével békeakarata mellett és fejezi ki ezzel a hazafias áldozatvál­lalással is, hogy az építőmun- kában, az ötéves terv minél sikere­sebb megvalósításában még erőtelje­sebben kíván résztvenni. A dolgozó magyar nép növekvő öntudatát, sza­bad hazánk iránti forró szeretetét jelzik a kölcsönjegyzés óráról órára növekvő számadatai. Néphadseregünk fiai a város és a falu dolgozóival együtt veszik ki részüket a Békeköl­csön jegyzésében. A legutóbbi jelen­tések szerint eddig 33,100.500 forint Békekölcsönt jegyeztek a honvédség tagjai. Az Államvédelmi Hatóság dolgozói is ugyanilyen lendülettel fokozzák kölcsönjegyzésüket. A szom­bat déli jelentés szerint eddig 13,307.850 forinttal járultak hozzá dolgozó népünk békés, alkotó mun­kájának megvédéséhez. A rendőrség tagjai sem csökkentették az ütemet. A legutóbbi jelentés szerint a rendőr­ség tagjai már túljegyezték all mil­lió forintot. A vasutasok a Békekölcsön jegyzésének munkáját összekapcsolták a termelés fokozá­sával.- ígv például Miskolcon Pásztor József élmunkás új normáját 200 százalékra teljesítette és 1600 forin­tot jegyzett. Na gy Géza autogén­hegesztő új normájával átlagosan 156 százalékot teljesít és 2000 forintot ajánlott fel a Békekölcsönre. Horváth forintot jegyzett. Kijelentette: „Mint úttörő, hozzá kívánok járulni ,a Béketábor további erősítéséhez.“ Szabolcs inegyében Tiszadob köz­ség dolgozó parasztjai eddig 136.400 forintot ajánlottak fel Békekölcsönre. Beregsurányban Jánoshalmi József 10 gyermekes agrárproletár 150 fo­rintot jegyzőit. Ezeket mondta: „Te­hetségemhez mérten támogatom demokráciánkat, hogy még jobban biztosíthassam gyermekeim egyre boldogabb jövőjét. A nagykanizsai járásban Kilimán községben az iskolások levelet írtak szüleiknek, hogy jegyezzenek béke­kölcsönt. Ennek hatására Mező János 6 holdas paraszt 700 Ft-ot jegyzett. Lajos ccldömölkí mozdonyvezető, akinek 10 gyermeke van, 1000 forin­tot jegyzett. A miskolci vasútigaz- galóság 9,373.600 forint Békekölcsön jegyzésével az életi halad az igaz­gatóságok közötti- versenyben. A Szépművészeti Múzeum dolgozói a taválvi 40.000 forintos tervkölcsön jegy zésüket messze túl­szárnyalták. A Békekölcsönre össze­sen 70.050 forintot jegyeztek, ami át­lagosan 800 forintnak felel meg, vagy­is az egyhavi fizetés 140 százaléká­nak. A népjóléti minisztérium dolgo­zóinak végső jegyzésösszege 792.370 forint, az egy személyre eső átlag 1055 forint. Az Orvosegészségügyi szakszervezet dolgozói 125.900 forint Békekölcsönt jegyeztek, az átlag 1160 forint. A Textilipari Központi Kutatólaboratórium dolgozóinak jegy­zése átlagban meghaladja az 1300 forintot. A katolikus papok pestmegyei békebizottsága nevében Werner Kornél, dr. Donáth József, Kövér Gábor és Ráicz István plébáno­sok, valamint Miháczi József hit­oktató körlevélben fordullak a megye papjaihoz és a püspöki karnak a kor­mánnyal kötött megállapodására hi­vatkozva szólítottak fel minden papot Békekölcsön jegyzésre. Dr. Csilc Ferenc budapesti IV. kerü­leti apátplébános 1500 forint Béke­kölcsönt jegyzett. A kormánv és az egyház közötti megállapodás szelle­mében folytatom munkámat — mon­dotta az apátplébános — a békét, hazánkat erősíteni, a béke mellett kiáltani minden hívőnek kötelessége. Iirunári Ferenc IV. kerületi római katolikus pap 1000 forintot, a IV. ke­rületi főplébániai egyházközség pedig 2000 forintot jegyzett. A_ XI. kerület­ben Bcrényi Sándor albertfalvai káp­lán jegyzése után kijelentette: „Azért jegyzek, mert a haza megerősítése, a béke védelme minden becsületes ma­gyar kötelessége.“ Molnár Ferenc plébános 1000, Takács János plébá­Lelkes jegyzések az egész országban jogtalansággal szemben a népi demo­krácia a legkisebb faluban is megvaló­sítja a legközvetlenebb és legtökéle­tesebb helyi önkormányzatot; a ta­nácsválasztások előkészületei máris megmutatják, hogy parasztságunk a kenyér és jog felbonthatatlan igazsága -érteimében mennyire tudja gondozni saját érdekeit, mily okossággal tudja kormányozni önmagát. em is csoda tehát, hogy paraszt­ságunk most akkora lelkesedéssel és hittel, áldozatkészséggel siet a városi dolgozók, a munkások és értelmiségiek társaságában a Béke­kölcsön jegyzésére. Tanújelét adja ezzel hazafiúi érzületének; 1945 óta tudja és érzi, hogy a múlt jogtalan­ságával, kizsákmányoltságával szem­ben mennyire hazája e föld. Az öt­éves terv részben máris megvalósult eredményei a magyar falut kiemel­ték az eddigi elmaradottságból és ez a haladás csakis a békés munka által yált lehetővé. Parasztságunk te­hát folytatni akarja továbbra is bé­kés munkáját, tovább akarja építeni jövendőjét, amelynek minden való­sága és Ígérete elválaszthatatlan a béke ügyétől. A béke gondolata, a béke védelmének hitvallása mély­ségesen áthatja dolgozó parasztságun­kat, amely a Békekölcsön jegyzésé­vel újra bebizonyítja hazafiúi érzü­letét, hűséges kötelességteljesitését, odaadó szeretetét a magyar dolgozók független és szabad hazája, népi demokratikus köztársaságunk iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents