Kis Ujság, 1950. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Átalakul a kínai értelmiség Néhány hónappal Peking felszabadítása előtt Lei Haicsung, a csunghiaói egyetem történelemszakos tanára, a kínai nép nagy forradalmi mozgalmát „éhenkórász parasztok kalandjának“ nevezte. Cikkében, amely a Weekly Review 1948 szeptemberi számában jelent meg, a kínai kommunista pártot „holmi félig titkos fanatikus szektának*“ jellemezte. És a néphadsereg előnyomulása után félénken megbújt a városban, amelyet ezek a „fanatikusok“ vezettek. Lei professzor Peking átalakulását eleinte konok cinizmussal figyelte. Ezt a cinizmust azonban lassan a csodálkozás váltotta fel azok felett a jelenségek felett, amiket az új népi demokratikus rendszer működése nyomán tapasztalt. 1950 januárjában már egy munkaközösséggel önként ment ki a falvakba, hogy a földreform végrehajtásában segédkezzék. „Ez fordulópont volt az életemben — írta. — Most értettem meg csak azt a kegyetlen elnyomást, amely ezeknek a látszatra békés falvaknak az életét megmérgezte.“ Érintkezett a régi párttagokkal, közvetlenül megfigyelhette szilárd osztályöntudatukat és amint ahogy írta. ..kezdtem megérteni, miként tudott a forradalom a Kommunista Párt vezetésével sikereket aratni. Egyre nőtt a bizalmam a jövőben, amit ez a vezetés ígért.“ Két tanárt az agrárreform nagy és történelmi mozgalmában való közreműködése teljesen átalakította. Egyik tagja volt annak a nagyszámú értelmiségnek, akik akkír részt vettek a földreformmozgalomban. Csupán Pekingből 800-an mentek el vidékre dolgozni, hogy segítsenek a nagy reform végrehajtásában. Nem valami „szórakoztató” vidéki kirándulás volt ez. A pekingi nemzeti egyetem, a csinghaói és vencsingi egyetem, a szépművészeti és színészet főiskolák tanárai és diákjai 6—8 hetet töltöttek a falvakban, ahol együtt éltek a parasztokkal, tanultak tőlük és segítettek nekik a földreform nehéz és bonyolult feladatait végrehajtani. Együttéltek a régi párttagokkal és megismerték őket 05 munkaközösség szállt ki tapasztalt régi párttagok vezetésével a falvakba és ott gyakorlatilag ismerték meg a vidék életét. Közvetlenül az ételben tanulták mert, hogy miként kell megkülönböztetni a parasztság egyes rétegeit, miként kell tárgyalni a földesurakkal, miként kell a földet, az igásjószágot és más termelőeszközöket méltányosan szétosztani. A művészek is nagyszerű átalakuláson mentek át a nép között. Nemrégen még az impresszionistákat csodálták, most azonban szinte egyszerre értették meg az igazi művészet jelentőségét és feladatait. Az agrárharcok közvetlen színhelyén eltöltött napok mérföldkövet jelentettek a diákok fejlődésében is. Legtöbbjük a Kuomintang-szellemű iskolák reakciós atmoszférájában nőtt fel és most belátták, hogy mennyire távol álltak a nagy néptömegek életétől. A pekingi értelmiség tagjai megismerték azt a keserű életet, amelyben a dolgozóknak a múltban részük volt és új képet nyertek a dolgozók kitartásáról, hősi tetteiről és mély érzelmeiről. Az értelmiségiek segítséget jelentettek az évszázados feudális rendszer megreformálásában és ez a munka hozzásegítette őket ahhoz, hogy maguk is átalakuljanak. Világosan megértették saját szerepüket abban a nagy fejlődésben, amelyen most Kína keresztülmegy. Ez a munka hozzásegítette őket ahhoz, hogy a népi Kína jó és hasznos polgárai legyenek. Egy kisinasból üzletvezető lett: így tudott Galgóczy Lajos 1600 forintot jegyezni Galgóczy Lajos az Ifjúsági Népbüffé üzletvezetője. Fiatalember, 25 éves. Munkatársaival együtt azon fáradozik, hogy a szocialista vendéglátás követelményeinek minél jobban megfeleljen munkája. Igyekszik ő is és a népbüffé minden fiatalja olcsó áron jót tálalni az egésznapi munkában elfáradt dolgozók elé. A fiatal üzletvezető is tudomást szerzett kellő időben arról, hogy hazafias helytállását most Békekölcsön jegyzésével fejezheti ki. És érezte azt is, hogy neki, mint fiatalnak, DISZ- tagnak, jó példával kell élenjárnia. Elhatározta, hogy nagyobb összegben jegyez Békekölcsönt, 1600 forint értékben. S mikor aláírta a kötvény jegyzését, sok minden az eszébe jutott. Emlékezett fiatal gyermekkorára. Arra az időre, amikor a Részévnél inaskodott. Nehéz volt ott az élete. A verés sem volt ritkaság, a pofonok többet potyogtak, mint a 10 filléresek. Ehetetlen ételt tettek az inasok elé. A bánásmód... Még most felnőtt korában is borsódzik tőle a bála. A kizsákmányolás tökéletes volt: a kisinasokat naponta 10—12 órán keresztül „foglalkoztatták“ és soha nem kaptak érte fizetést. Még álmában sem mert gondolni arra, hogy egyszer még fizetőpincér lesz belőle. Nemhogy üzletvezető! A múlt borzalmas volt. a felszabadulás mennyi mindent adott neki. Emberi életet. Megbecsülést. Biztos megélhetést. Az életszínvonala óriásit emelkedett. Lakást kapott, családot alapíthatott. Az ötéves tervkölcsönjegyzés idején is látta már mindezt. Csak nem tudatosodott benne eléggé az a tény, hogy mindezt a sok-sok ajándékot a dolgozó nép államának, a békének köszönheti. Akkor még csak 800 forintot jegyzett. Azóta azonban világosan látja már: a béke meghozza a még nagyobb fejlődést. A tavaly, 800 forintos jegyzése is bőven visszatérett már, hisz hatalmasat fejlődött az ország. A szocialista vendéglátás pedig meghozta az egykori lenézett, borravalóval megszégyenített pincérek számára is a megbecsülést Mindenre gondolt, mikor aláírta az 1600 forintos kötvényjegyzést s arra is, hogy a Békekölcsön segítségével, az ötéves terv maradéktalan megvalósításával felépül a földalatti gyorsvasút. A pasaréti lakása egyszerre közelebb kerül munkahelyéhez. Mennyivel több ideje lesz tanulásra, művelődésre. Aláírta az 1800 forintot Békekötvényjegyzést. Érezte, a békére, a saját jólétére szavazott. Most a Békekötvény jegyzésével, október 22-én pedig a tanácsválasztással. S tudta, tudja: még szebb lesz az élete. Irodalmi Ujság új típusú, harcos, politikai, irodalmi, kulturális és kritikai folyóirat. Főszerkesztő: ILLÉS BÉLA Megjelenik minden második csütörtökön. Első szám: október 19 óra 1.— forint. Előfizetések. Folyóiratkiadó N. V. Budapest, VI., Sztálin út 25. Csekkszámlaszám: 61210. Színházak szombati műsora Operaház: Pique Dame (E. 2., 7). — Nemzeti: A Noszty-fiú esete Tóth Marival (7). — Városi: Boldog jegyesek (éjjel 11). — Magyar: Tartuffe (7).— Madách: Liliomfi (7). — Belvárosi: Moszkvai jellem (7). — Fővárosi Operett: Gerolsteini nagyhercegnő (7). — Vidám: Ingyenélők (7). — Ifjúsági: Értünk harcoltak (7). — Úttörő: Becsület (fél 5). — Fővárosi Varieté: Májusfa (8). — Rádió: Moszkvai jellem (Petőfi 19.20). „Pol- Ka“ (politikai kabaré), Kossuth 20.301. — Fővárosi Nagycirkusz: Szeptemberi vidám műsor (4, 8). A falu lakosai a győzelem megünneplésére készültek. A színkör új darabot próbált. Az egész falun végig papírlámpásokat és színes láncokat függesztettek ki. Kiállítást rendeztek a győzelmi jelvényekből, amelyeket a falusi milícia zsákmányolt az ellenségtől. Elhatározták, hogy három napig ünnepük a győzelmet. A program minden napra igen kiterjedt volt. Az első nap katonai parádéra készültek, hogy bemutassák tudásukat céllövészetben, kézigránátdobásban, szuronycsatában, kard- és lándzsavívásban és szabad gyakorlatokban. A következő nap kellett lefolyni az ünnepi gyűlésnek. A harmadik napon pedig a csatában elesettek, vagy az ellenség által halálra kínzottak lelkéiért akartak áldozatot bemutatni. Minden estére előadást terveztek. Az első nap reggelén ünnepélyeesen megnyílt a hadijelvények kiállítása. Ki volt állítva: tizenhét japán mintájú puska, három pisztoly, tucatjával a kézigránát, samurai kard, nyolc acélsisak és egy csomó japán köpeny. Azonkívül ott pirosvott néhány elegáns liszticsizma is, meg török és kardbojtok, hátizsák, látcsövek, térképek, vázlatok. —• mindez ügyesen el volt rendezve néhány asztalon. . Rögtön reggeli után kezdődött a katonai versengés, ami estig tartott, majd utána a templomban és a falu utcáin meggyújtották a színes lampionokat. A gong szava jelezte a lakosoknak, hogy kezdetét veszi a látványosság. — Ilyen ünnepre, mint a mai, nem is emlékszünk — mondják a fiatalok. — Hogy is emlékeznélek — vágott a szavukba az öreg Van Ang Fu. — Régen — még kis kölyök voltam — Lie Jac Zsuan felszabadult! Írta : Csao Su Li A kiváló kínai író „Változás Ide Jac Zsuanban“ című regényéből közöljük az alábbi részletet egy kis kínai falu felszabadulási örömünnepéről. Huan Szju császár uralkodásának huszonnyolcadik esztendejében —, ez az 1901. évre jön ki —, akkor is augusztus hónapban világították ki a Sárkánykirály templomát. Éppen akkor épült fel. Ugyanígy az egész falun végig függtek a színes lámpák. De ilyen vigasság, mint most, akkor bizony nem volt. Abban az időben Li Zsu Cseng apja volt hatalmon a faluban. Mindenki eljött a templomba, de meg se mert szólalni senki . .. A második nap a bíró nyitotta meg az ülést. Először a gyűlés jelentőségéről beszélt, azután áttért a falu dolgára. — Be akarok számolni nektek azokról a sikerekről, melyeket a japán háború kezdete óta ebben a faluban elértünk. De ha be akarunk számolni minden munkáról, ami itt végbement, akkor félek, igencsak hosszú lesz a dolog, napokon át beszélhetnék. Vegyük csak a mi elöljáróságunkat. Várjon a háború előtt odamehetett-e valaki közilleték a falusi elöljárósághoz, hogy megbeszélje vele a falu ügyeit? Hát nem az történt, amit Li Zsu Cseng mondott? Ellenvetés nem volt. Ki tehette be a lábát azelőtt a Sárkánykirály templomába, hogy a félelemtől ne futott volna végig a hátán a hideg? Most pedig van olyan ügy, amit a közakarat ellenére intéznek el? Mulassatok nekem olyan embert, aki bemegy a községi bíróhoz és reszket a félelemtől! Nem, máma az emberek olyan szabadon jönnek ide, mint a saját házukba. — Vegyük most a földművesnép életét. Azelőtt több mint nyolcvan zsellérudvar volt a faluban. . Ha beállt a december, mindenfelé éhség. Újévre, akárhogy forgolódol, le kell számolni az adósságokkal, az elszámolással pedig — akarod, nem akarod — még súlyosabb terheket kell a nyakadba venni. Hol volt akkor olyan zsellér, aki azt remélhette, hogy az Újévet rendesen megülheti! Most pedig? Beáll a december — minden faluban ünnep. Művészeink darabot mutatnak be. S mutassatok nekem olyan embert, aki az Újévet nem üli meg vigalommal. De ez — ünnep, lássuk mi van hétköznap? Mivel táplálkozott hajdanra a mi népünk? Mibe öltözködött? Nem is jó rágondolni. Most pedig? — mindenki látja, csak nézzen szét. — Vagy vegyük az írástudást. Hány írástudó volt azelőtt a faluban? Most pedig van-e, aki nem tudja aláírni a saját nevét? Hát a katonai kiképzés? Ki nem tud gránátot vetni? Ez ma mindnyájunk előtt olyan mindennapi dolognak tűnik fel, mintha nem is volna érdemes róla beszélni. Régen ilyen változásról még csak szó sem lehetett! — Félelünket most mi magunk kp varsóljuk! Csak egy bajunk volt, hogy mostanáig az ellenség fenyegetett és megkísérelte, hogy feltartson bennünket a munkában. De most ennek is vége: az ellenség kapitulált, győztünk. A háborúnak ebben a nyolc évében újjá alakítottuk a régi Lie Jac Zsuant. Ez egyúttal a mi legfőbb eredményünk! kis Újság Színes film készül a szovjet alpinizmusról Negyedszázada annak, hogy G. Nikoladze szovjet professzor vezetésével 18 alpinista eljutott a Kazbekhegység csúcsára. A szovjet alpinizmus, melynek középpontjában Grúzia áll, ez időben kezdett kifejlődni. Történetéről most a tbiliszi filmgyár színesfilmet készít, „A hegycsúcsok meghódítói“ címmel. Bemutatja ez a film a Kazbek, Elbrusz, Usln hegycsúcsok megmászását, bemutatja továbbá a Szvanelija-orom augusztusi megmászásával világcsúcsot elért grúz alpinistákat és a szovjet hadi alpinistáknak azt a hősies átkelését a magas hegyláncokon, melyet a Nagy Honvédő Háború idején teljesítenek. A forgatókönyvet I. Bondeli és N. Tyihonov írta. Rendező Bondeli. A kolozsvári opera vendégjátéka Bukarestben A kolozsvári állami opera szeptember első felében megkezdte vendégjátékait Bukarestben. Az első előadáson Borodin „Igor herceg“ című operája került színre. A nézőtéren megjelentek a Békevédelmi Kongresszus delegátusai is. Másnap a Szabadság-arénában az Aidát adták elő. A két előadáson 17 ezer néző vett részt. Harmadnap a vasúti munkások részére a Giulesti-színházban a „Pique Dame“-ot mutatták be. Tilos a VIT-film Angliában „A világ ifjúsága“ című, közös magyar-szovjet színesfilmet az angol filmcenzúra betiltotta. A cenzúra önkénye azt követeli, hogy a filmből vágjanak ki több részletet, így azokat a kockákat is, melyeken a francia küldöttség kijelenti, hogy a francia ifjúság sohasem fog harcolni a Szovjetunió ellen. A RIGOLETTO rövidesen új betanulással kerül színre az Operaházban. Új díszleteket készítenek a népszerű Verdi-operához és a szöveget is újra fordította Blum Tamás. • HŰSÉG. Ez a címe Zolnai Vilmos fiatal magyar író új darabjának, amelyet a Madách Színház fog bemutatni. A darab egy elektrotechnikai üzemben játszódik és izgalmas keretben illusztrálja a dolgozók harcát az ellenséggel szemben. * A BALETTVEZÉNYLÉS alapos próbaköve minden karmesternek: az ütemek pontossága, a színpadi tánc és a zenekar állandó szinkronja, az egyes tempóvételek, vagy változtatások simasága azonnal megmutatja a zenekarvezető rátermettségét. Ezeknek a feltételeknek igen jól megfelelt Fráter Gedeon a legutóbbi szereplésén, amikor először vezényelte a Diótöröt. Jól kézben tartott, hatásos előadást vezetett végig. Fráter, aki néhány Puccini-opera nagyon átélt és hatásos vezénylésével hívta fel magára a figyelmet, mint balettkarmester is újabb komoly feladatokat érdemel. Vasárnap, október 1 Lelkesen adtunk, a szívünk diktálta így... — mondja Illés György, élmunkás, Kossuthilijas operatőr, aki a Szovjetunióba készül Kemény állít, de meleg tekintetű ember. Illés György operatőr, 36 éves. Messzetekint, amikor a gyermekkorról ejt szól, a nélkülözésről, a hideg szobáról. A három testvért nem győzte a vékony szülői kereset. Nővére a Nemzeti Színház tisztviselője, bátyját, aki nyomdász volt, most nevezték ki a hágai követség kereskedelmi attaséjának. Ő maga nappal dolgozott, éjjel tanult, így végezte el a felsőipariskolát. 1935-ben világosné lett, lenézett „melós“, a filmgyárban. Majd végkép elborult az ég.. Aztán hazakerült a deportálásból. Mikor a szabadság fénye kisütött, akkor vette először kezébe a forgatógépet. Az álomból szép valóság lett, elkészítene a Szabónét, a Vit-filmnek pedig már vezéroperatőrje volt magyar részről. — Mennyit jegyzett? — 1600 forint a fizetésem. 3000-et ajánlottam fel, így folytatja: — Látom az eredményeket. Hidak, erőművek születnek, kombájnok futnak a mezőn, gyorsvasút készül a főváros alatt. Ez a roppant munka annyi, mint béke. Koreában egy kis nép küzd hősiesen a legerősebb imperialista hatalommal. Ez háború. Én is, mint dolgozótársaim, mindent a népi demokráciának köszönhetek: életet, megbecsülést, élmunkás jelvényt, Kossuth-díjat és azt a még nagyobb kitüntetést, hogy október első napjaiban a moszkvai Moszfilmstúdióba mehetek tanulni. .. — És ért még egy öröm: a jegyzés első napján költöztem be új, modern lakásomba. De ez magánügy. A magánember azonban sose felejti el bennem, hogy a forgatógéppel a béke élenjáró harcosa lehetek, pártos szellemben járulhatok a szocialista építőmunkához és a békeküzdelemhez. Amikor jegyeztem, nem tettem mást, csak ami kötelesség volt Hazafias kötelesség. Meg amit a szívem diktált. Máriássy Félix rendező, aki kéthavi fizetést jegyzett és forgatja a Kis Katalint Egy háromemeletes lépcsőház legtetején áll, a műterem tetőtraverzeinek magasságában. Ennek a rettentő kulisszának hegyében irányít egy jelenetet. A film neve: „Kis Katalin“, a rendezőé: Máriássy Félix. 31 éves. Az imént jegyezte le kéthavi fizetését. Azt mondta: A népérti , aztán gondosan odarajzolta a 3500 forintot és rohant vissza ide a traverzek közé. A filmhez. Ez a kutató tekintetű fiatalember Illés Györgygyel együtt indult el. Az ő első filmje is a „Szabóné“ volt és annyiban is együttmeneteltek, hogy belőle sem véletlenül lett rendező. 1939-ben került a gyárba, később kegyesen leültették a vágóasztalhoz. Felszabadulás után az államosítás teremtett rendet a filmgyártásban. A tervgazdaság, a rendszeres munka felvetette az új káderek széles szükségleteit, Máriássy Félixet „kiemelték“ sok fiatal társával együtt. Érdemességét a Szabónéval, az első üzemi játékfilmmel bizonyította be. Most kéthavi fizetését adta a Békekölcsönbe. — Miért? Azt válaszolja: — Tudom, a népgazdaságról, saját magunkról van szó. A népgazdaság sikere a béke sikere. A béke az alkotó munka záloga. A dolgozó gyáraké, a 14.000 új lakásé, melyet idén építettek meg a tervezett 6500 helyett, a születő új üzemeké; vagy a magam területén szólva; azé az új lámpasoré, mely itt ontja a fényt, azé az új darué, mely ott áll az új sarokban, az új épületeké és raktáraké, melyeket kint lát az udvaron, a falusi moziké és mindazé, ami majd csak ezután születik meg. Ezért jegyeztem én, hálásan és szívből. Örömmel. Irodalmi műsor, operett-előadás és téli cirkusz is lesz a Városi Színházban A Városi Színház teljes kihasználása érdekében történő tárgyalásokat befejezték. A Fővárosi Népszórakoztató Intézmény vezetősége részletes és nagyszabású műsort dolgozott ki. A Városi Színházban az évadban a száz operaelőadáson kívül operett-előadásokat, irodalmi műsorú matinékat, gyermekelőadásokat, kerületi kultúrműsorokat rendeznek és a Városi Színházban helyet kap a Téli Cirkusz is Megállapodás történt hogy a Fővárosi Operettszínház tagjai közül azok, akik a műsoron levő operettben nem játszanak, a Városi Színház operettjeiben lépnek fel. A Városi Színház magyar szerzők operettjeit hozza színre és a bemutatókra meghívják a vidéki színigazgatókat is, ők ugyanis „operettínségben“ szenvednek. Az újszerű operettekkel, amelyeket először a Városi Színházban mutatnak be, ellátják majd a vidéki színtársulatokat is. Lényeges műsorpontja a megállapodásoknak, hogy a Városi Színház falai közül végleg kiűzik a sztár-rendszeren alapuló, különböző „csábpapirosba" csomagolt, időszerűtlen és színvonalmentes parádékat. Ezentúl összefüggő irodalmi műsorokat rendeznek, amelyben a vidámság éppúgy helyet kap, mint a nevelő hatású, komolyabb egyfelvonásos. Hatvan-hetven ilyen esztrádszerű előadást terveznek s a műsorokat írókkal íratják meg. Eddig úgy volt, hogy felsorakoztatták a sztárokat, azok ledarálták a már közismert, sablonos műsorukat. A jövőben előbb írják meg a műsort, a szöveget és ehhez szerződtetik majd a szereplőket. Általában az esztrádműsorok összeállításánál is a szovjet példát tartják szem előtt. Időközönként gyermekelőadások is lesznek a Városiban, azonkívül egy-egy kerületi tanács lebonyolíthatja kultúrműsorát. Az artistákat szerető közönség és maguk az artisták is, minden bizonnyal nagy örömmel fogadják a Kis Újság hírét: Téli Cirkusz lesz a Városi Színházban! A világhírű magyar artistaművészek télen kevés munkahellyel rendelkeznek. A Városi Színház, amely rendkívül alkalmas az arlistaműsorok lebonyolítására, hetenként többször ad majd helyet a Téli Cirkusznak. A cirkuszi produkciókat is a világhírű Moszkvai Téli Cirkusz mintájára rendezik. A Fővárosi Népszórakoztató Intézmények minden üzemükben valóban a nép színvonalas szórakoztatására törekszenek. A Fórumban is pereg a »Dalolva szép az élet« A legújabb magyar zenés filmvígjáték, a „Dalolva szép az élet“ nagy sikert arat a dolgozók körében. A fővárosban eddig több mint 180 ezren látták. A filmet az óbudai Felszabadulás és az újpesti Korzó jássza. A nagy sikerre való tekintettel szeptember 30-tól soron kívül játssza a Fórum filmszínház is, PLESS László a Hoffmann meséit. Varga Pál a Pique Dame előadását vezényli a közeljövőben a Városi Színházban, illetve az Operaházban. Mindketten először dirigálják a 2. Offenbach-, illetőleg Csajkovszkijoperát.