Kis Ujság, 1950. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-15 / 241. szám
Vasárnap, október 15 . Értelmiségi dolgozók! \ \ Vállvetve az üzemek, falvak dolgozóival a békéért, hazánk függetlenségéért ' ' szavazzatok a Népfrontra! \ Népköztársaságunk államszervezete — a Tanácsok szerkezete A népi hatalom kifejezője a népköztársasági államszervezet. A Népköztársaság hatalmi és államigazgatási szervei pedig a Tanácsokba épülnek. A ríg Magyarország hatalmi és államigazgatási szervei nem a néptül vették a hatalmat s ezért nem is gyakorolhatták azt a nép érdekeinek megfelelően. A felszabadulás előtti parlament soha nem volt és nem is lehetett az ország népének képviselete. De nem voltak népi szervek az úgynevezett helyi szervek sem. A kormány kinevezte helyi hatalmat gyakorló hivatalnokok mellett ugyan úgynevezett választót testületek is voltak. Ezek azonban mintegy öngúnyként hordozták csupán azönkormányzatok, elnevezést megyei, városi és községi viszonylatokban egyaránt. Amennyire nem képviselték sem jogeredetükkel, sem alapszervezetükkel, sem munkájuk céljával a régi hatalmi és államigazgatási szervek a magyar nép széles tömegeinek érdekeit, olyannyira nehéz volt eligazodni a régi hatalmi és államigazgatási szervek hivatali labirintusaiban. A nép érdekeiül való merő idegenség, távolság, vagy ellenállamigazgatási szerkezet egyszerűségét, észszerűségét, áttekinthetőségét. Államszerveztünk élén áll az országgyűlés, mint Népköztársaságunk államhatalmi csúcsszervezete. Ez az ország egész népének bizalmából törvényeket alkot, amelyeknek betartása minden államhatalmi és igazgatási szervre s valamennyi állampolgárra kötelező. A magyar nép legfelső tanácsaként működő országgyűlés megállapítja a költségvetést, a népgazdaság tervét. Tagjai — a dolgozó népből s a dolgozó tömegek összessége által választott képviselők — önmaguk közül megválasztják a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, mint államfőtestületet s a Minisztertanácsot, mint az országgyűlés végrehajtó, vagyis intézkedő szervét. Ez utóbbi összefogja és irányítja az egyes minisztereket s a közvetlenül alája rendelt országos szervek, valamint az összes helyi Tanács munkáját. A helyi Tanácsok megválasztásával s működésével pedig megszűnik államhatalmunk felső és alsó szervei között fennállt kettősség. Mind a legfelsőbb államhatalmi szervekben, mind pedig a legalsóbbakban is a dolgozó nép választotta és a népnek felelős kül- ségesség együtt járt el szerkezeti alapi fölépítmények bonyolultságával, észszerűtlenségével, eltekinthetetlenségével. Ezzel szemben a népi Magyarországon — Népköztársaságunk Alkotmányának alapvető pontját idézve — minden hatalom a dolgozó népé! A Tanácsok léte és formája, működése és állandó fejlődése biztosítja, hogy ez irányelv ne papírtörvény maradjon. A Tanácsok felépítésében valamennyi hatalmi szervezet — a legkisebb községek helyi Tanácsától az országgyűlésig, mint az egész magyar nép legfelsőbb Tanácsáig — a legdemokratikusabb választójog alapján a néptől jön, a népért munkálkodik, a népnek felelős. A legdemokratikusabb jelleget pedig az is kifejezi, hogy az új hatalmi és" államigazgatási szervek a bonyolult, észszerűtlenül működő s nehezen áttekinthető régiekkel ellentétben nagyon egyszerű fölépítésüek, munkájuk észszerű s a Tanácsok szerkezetét s munkáját bárki — a legegyszerűbb dolgozó is — könnyen, hamar és jól áttekintheti. Nem nehéz eligazodni Népköztársaságunk államszervezetében s a Tanácsok szerkezetében. A tételünk a tények erejével igazolódik. Lássuk, miként. Azt mondottuk, hogy Népköztársaságunk hatalmi és államigazgatási szervei a Tanácsokon keresztül nemcsak a népért felelősök, de a népnek felelősök. A felelős munkának módszerét és irányát meghatározza a demokratikus centralizmus elve. Mit jelent a demokratikus centralizmus? Azt jelenti, hogy központi irányítással biztosítják helyi viszonylatokban is népi állam feladatinak teljesítését. Olyan értelemben, hogy az alsó szervek kötelesek végrehajtani a felső szervekutasításait s ugyanakkor a legfelsőbb államhatalmi szerv a magyar nép egésze előtt felelős működéséért. Ez a tény önmagában érzékelteti a munkamenetet, * hatalmi és bőktei útján érvényesül a nép hatalma. A helyi Tanácsokat, az államhatalom megyei, járási, városi, községi és városkerületi szerveit a Minisztertanács köti össze az országgyűléssel és az Elnöki Tanáccsal. A Tanácsok működését e szerint a Minisztertanács irányítja, amely közvetlenül felügyel a budapesti városi és a tizenkilenc Megyei Tanács munkájára. A Fővárosi Tanács irányítja és segíti Budapest huszonkét kerületének Tanácsát. A Megyei Tanácsok pedig a járások és a Megyei Tanács alá tartozó egyes városok Tanácsainak működését irányítják. A járási Tanácsok a hatókörükbe tartozó kisebb városok és a járás valamennyi községének munkáját irányítják. A Tanácsok szervezetétazért is könnyű áttekinteni, mert lényegében valamennyi Tanács egységes szervezeti alapon működik. A megválasztott tanácstagok önmaguk soraiból kijelölik a végrehajtóbizottságot, az pedig ugyancsak önmaga soraiból az elnököt, elnökhelyettest és titkárt. A Tanács tagjainak távollétében, illetőleg abban az időben, amikor a Tanács tagjai nem ülnek össze, a Tanács jogait a végrehajtóbizottság gyakorolja. A helyi Tanácsok végrehajtóbizottságai mellett a közönséges ügyintézést végző hivatali szervezet dolgozói állami alkalmazottak. Ezek működése osztályokra tagozódik, az osztályok munkáját pedig a Tanács tagjaiból alakult állandó és ideiglenes bizottságok segítsége s ellenőrzése viszi előbbre. Mindez a fölépítés, mint látjuk, végtelenül egyszerű, észszerű s áttekinthető. A múlt hatalmi és államigazgatási szerveit jellemző bonyolultságnak semmi jelét nem találjuk a Tanácsok szerkezetében s ez is egyik legnagyobb erejük amellett, hogy a néptől vannak s a népért, a népnek felelősen munkálkodnak. A Fővárosi Tanács a földalatti gyorsvasút hatalmas építkezési tervmunkálatainak megindításával egyidejűleg rohamosan és gyökeresen meggyorsítja a földfelszíni forgalmat is. Ezt kívánja elérni többi közt a legújabb utcarendezésekkel, járműszabályozásokkal s egyéb fontos műveletek közt a dunabalparti felszíni gyorsvasút kiépítésével is. A Margithíd pesti hídfőjétől Csepelig félórára rávinelte a most még kerek egy óra hosszáig tartó villamosutazás. Hogyan? Mindenki számára megvilágosodott a felelet a Fővárosi Tanács legutóbbi ülésén Pongrácz Kálmán, a Végrehajtó Bizottság elnöke beszámolója nyomán. A 2-es villamosjáratot meghosszabbítják a Boráros-térig a Szabadság-híd alatt vezető modern aluljáró kiépítésével s a Boráros-téren a leszálló utasok azonnal csatlakozást kapnak az ugyancsak élénk iramban épülő gyorsvasút járataihoz. Alig pár hét telt el a Fővárosi Tanács ülése s az idézett elnöki beszámoló óta s máris elkészült többszáz méter hosszan a Szabadság-hídfő déli oldalán, az új Agráregyetemmel — vagyis a régi Fővámházzal — szemközt az aluljáróba vezető kétszeres „E“-alakú mély betonút a 2-es villamosjárat meghosszabbítására. Ezen a mély betonúton halad át a Boros tér felől jövő villamos, amely itt, közvetlenül az aluljáró előtt kap megállót, hogy a hídon átmenő villamosokra átszálló utasoknak ne kelljen sokat gyalogolni. A támfalak is elkészültek oly módon, hogy a két oldalsó támfal a középsővel, a két villamossínpárt elválasztó támfallal együtt ad dupla „U“ alakot az aluljáróba vezető betonútnak. Itt akár már a síneket is be lehetne fektetni. Mégsem fektetik le — nagyon helyesen — mindaddig, amíg az északi oldalon is meg nem épül a már megépült mély betonút „ikertestvére“, no meg a kettőt összekötő aluljáró a Szabadság-híd alatt. A dupla betonteknőhöz hasonló mélyített villamosút elkészült déli részlegéiül átmegyünk a hídfő északi oldalának munkarészlegéhez. A földmunkálatok már itt is előrehaladtak. Olyannyira, hogy nemsokára itt is nekiláthatunk a betonfalak kiépítésének, ez utóbbit követően pedig a hídfő alatti aluljáró megépítésének. — Nem itt maradtunk el — magyarázza Borsos József, a kivitelezéstel megbízott Mélyépítési Beruházási KV igazgatója —, hanem a déli szárnynál szaladtunk előbbre. Ezt az előbbreszaladást két körülmény magyarázza. Az egyik az, hogy a Fővárosi Tanács az ez évi munkára a kezdet előtt még csak három millióban előirányzott összeget négymillióra emelte fel . Így a 25 százalékkal fölemelt keretnek megfelelően munkaversenyben dolgozó brigádjaink többet is tudtak végezni. A másik körülmény, aminélfogva a déli oldalon jóval előbbre haladtunk, sőt kevés híjával majdnem elkészültünk a munkával, a két rész közötti talajviszonyok különbsége. A déli oldalon keményebb a talaj, könnyebb munkaterepet s kevesebb akadályt találtunk. Ezzel szemben itt ugyancsak megnőttek az akadályok. — Mik ezek az akadályok? — Tessék alaposan megnézeti ezt a könnyen süllyedő silány tőzegtalajt s azt hiszem, nem sok magyarázat kell aztán arra, miért nehéz itt a munka — magyarázza Miszlai Sándor munkavezető. A lóvasút teteme és egy antik szemétdomb Amit látunk, mindannak megértéséhez valóban nem kell sok szóbeli kommentár. Azt a mesterséges dombot kell itt lefaragni, amit az eredeti híd építésekor képeztek ki hídfeljárónak. Itt temették be akkor az egykori lóvasút útvonalát sínestül együtt. A lóvasút síneinek vastetemei most mintegy a levegőben lógnak a földmélyítő munkának azon a pontján, ahol a lóvasút a régi Dunaparttól a Kálvin-tér felé kanyarodott el. De még e lóvasút felszíne alatt is vezetett egy út, amit ugyancsak e mélyépítés során tártak fel újra a forgalomnak. A feltöltésekre akkor inkább szemetet, semmint földet használtak. Valóságos antik szemétdomb ez, ahol dolgozni kell. — Igen — magyarázza vezetőnk —, minden arra vall, hogy a régi Budapest Szemétdombját talicskázták ide annak idején. Amit itt látunk három rétegeződésben, az egyrészt a reformkor, másrészt a kiegyezési kor, végül pedig a Millennium pesti háziasszonyainak szemétládáiból való. A mai Cséri-telep három történelmi ősének hamvait talicskázták ide össze. A leletek változatossága igazolja e különös megállapítás helytállóságát. Szemétiszapba őrlött, egykori ruhák foszlányaitól, megkövesedett csirkecsontokig — amik közül egyikről, vagy másikról talán a biedermeier egyik-másik pesti dámája rágcsálhatta le a csibeluist — sőt, e csontok tányérjainak töredékeiig sok minden föltalálható itt a múlt századból. E hulladékok könnyen süllyedő mély talaján nehéz egy modern betonutat vezetni. Hogyan lehet ezt a puhány talajt megkeményíteni■/ E kérdésre is azonnal szemünkkel foghatjuk fel a választ. Két-három lépésre egymástól mély kutakat fúrnak, amiket kaviccsal töltenek meg s vibrátorral keményítenek meg annyira, hogy elbírja a betonoszlopokat. Háromezernyolcszáz rezgést végez percenkint egy-egy vibrátor s e gép munkájával végzett keményítés után a talajba épített kavicskutakon nyúlik majd el a nehéz betonút. Nyolcvan kavicskútra építik az úttartó betonoszlopokat mintegy 300 méter hoszszan. A déli útszárny is ugyanilyen hosszú, de ott a szerencsésebb adottságok miatt kevesebb kutat kellett fúrni s kevesebb akadállyal találkoztak. A kettős villamossínpár mély betonútja 7 20 méter szélességű s a lánchídi aluljárónak megfelelő mélységben vezet majd el a pesti hídfő alatt. Az északi lejárat építése azért is nehezebb, mint a délié, mert itt gázcsővonulattal, régi és új csatornák csővezetékeivel is meg kellett birkózni. Itt az új Budapest Gázműveivel és Vízműveivel is hosszan kellett tárgyalni a helyes megoldás érdekében — mondja az egyik ellenőrző mérnök. — Aki idejön s látja e nehézségek akadályozó jeleit, hamar belátja azt is, mennyire nehezebb a városok beépített területein a mélyépítés, mint az úgynevezett szűztalajon. Minden akadályt leküzdve! Mindezzel azonban még mindig csak egy részét értjük meg az akadályoknak. Az aluljárót eleve azzal a számítással építik, hogy idők folyamán mintegy 8—10 centiméternyit süllyedni fog. Ha süllyed, a Szabadság-hídon átvezetett s az aluljáró fölött vonuló víz-, gáz- és kábelcsövek is saját súlyuknál és a nehézkedés törvényeinél fogva süllyednének, illetőleg megtörnének. Már egy- néhány milliméteres süllyedés is cső- repedést okozna, ami vízzel árasztaná el az egész aluljárót. Ezt kell elkerülni. De hogyan? Vezetőink megmutatják a módot. A hídfő pillérébe épített őrház pincéje alatt mintegy az alagút alatt egy új alagút épül s ebbe széljünk le. Egy bányászbrigád dolgozik itt, amely helyet csinál a Szabadság, hídon átvezetett gáz-, víz- és kábelcsöveknek. E csöveket tehát nem az aluljáró felett, de az aluljáró alatt vezetik át egy különös mélyített kanyarító megoldással. — Még a tél folyamán megépítjük az aluljárót s május 1-re már kész lesz az egész mélyépítkezés s lezajhatják a síneket — mondják a dolgozók. — Az aluljáró építkezési időtartama alatt fent a hídon egy percig sem fog szünetelni * villamosforgalom. — Egy új megoldással, előre gyártott vasbeton-elemek új módszerü elhelyezésével biztosítjuk ezt. Fokozatosan építjük be az egyes vasbetonelemeket s így fokozatosan veszi át a terhet — a felüljáró villamosok terhét. Júniusban már vígan száguldozhatnak a 2-es kocsik a Boráros-tér és a Margithíd között. Ezerkétszáz méter sínhossz kerül beépítésre, ami a kettős vágány négy sínhosszát számlvá,1800 méter hosszú sínszálat jelent. A közúti 15-ös és 66-os kocsik eszményi menetideje a Margithíd és a Boráros-tér között 20 perc. Ezzel szemben a gyorsvasút jellegű, vagyis keresztakadályokba nem ütköző meghosszabbított 2-es vonalon feleidő alatt tehető meg ez a távolság. A Boráros téren a csepeli gyorsvasútra átszállva, Angyalföldről Csepelre, ugyancsak feleidőre rövidül meg az út. Az átszállási idővel együtt összesen alig félórára. S mindkét oldalról megrövidül a menetidő fővárosunk kormányzati negyedébe, vagyis Magyarország szívébe. De nemcsak ez az átrövidülés jelentős közhaszon a közlekedés számára. A meghosszabbított 2-es vonal Szabadság-híd és Boráros tér közti szakaszának kiépülésével fölöslegessé válik a villamosjáratás a szűk nyakú Lónyay utcában s így, ha itt és a Ráday utcában bevezetik az egyoldalú közlekedést, a IX. kerület belső részében megélénkül a forgalom. Könnyebben és szabadabban közlekedhetnek mind a kerékpárosok, mind a gépi járművek, mind a lovaskocsik. Kevesebb izgalommal, rövidebb idő alatt, messzebbre és gyorsabban lehet közlekedni járművel és gyalogosan is fővárosunk e forgalmas kerületében. Ez a könnyebbség, ez a takarékosság az idővel és az egészséggel ugyancsak emelkedett életszínvonalunk egyik tartozéka tesz. A Tanács működésének egyik áldása. Nagy Tibor MARGITHID-CSEPEL: 30 PERC. Hatalmas iramban, minden felmerülő akadályt leküzdve épül a csepeli gyorsvasú ORSZÁGGYULÉS, ELNÖKI TANÁCS , MINISZTERTANÁCS | --------L MEGYEI TANÁCS A v£ Osztályok BüMPFSI VÁROSI TANACS _ VB Osztályok ------------1------------1---------VÁROSI TANACS WijiHrnkkcmlk/jjá aicmddtMimok, Vft Osztályok VÁROSI KERÜLETI TANACS VB Osztályok KÖZSÉGI TANACS VB Haoudi kciUqáku TSdturk-A VÁROSI TANACS _ VB Osztályok fm'j vdwkhii VÁROSI KERÜLETI TANÁCS vb Osztályok kis Cisie Rendkívül súlyos a francia expedíciós hadsereg helyzete Vietnamban Párisi jelentések szerint az indokínai francia expedíciós hadsereg helyzete egyre súlyosabbá válik Észak- Tonkinban. Az United Press jelenti, hogy az expedíciós hadsereg kénytelen volt a kínai határhoz közel fekevő Tatkhe erődöt is feladni. Az expedíciós hadsereg roncsai most Nacham felé vonulnak vissza s az expedíciós hadsereg szóvivője kijelentette, hogy a hátralévő 45 kilométeres út „rendkívül veszélyes“. Legújabb párisi jelentések szerint a visszavonuló oszlopot szünet nélkül támadják a vietnami hadsereg mozgó egységei. A jobboldali francia sajtó az expedíciós hadsereg vietnami vereségével kapcsolatban élesen támadja a kormány indokínai politikáját. mindenről pontosan tájékoztat a NÉPHAMV AHA , 380:Fij0ffAlarl üzleire 1$ kanható