Kis Ujság, 1950. november (4. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-01 / 255. szám

Szerdán kezdődik a Szovjet Zenei Hét a magyar rádióban A Szovjet Zenei Héten — húsz hangverseny során — széles távlat nyílik a magyar hallgatóság számára: megismerkedünk a szovjet zeneszer­zők új alkotásaival, amelyek a világ leghaladóbb társadalmának magas­­midii igényei alapján alakultak ki és serkentő példát szolgálnak a ma­gyar komponisták számára is. Eddig is ösztönző hatást fejtett ki az új szovjet muzsika zeneszer­zőinkre, akik a szocialista realizmus követnivaló példáit látták maguk előtt a szovjet művekben. Egyben hozzájárultak és járulnak a haladó szovjet művek az új közönség zenei ízlésének és ítéletének kialakításához is. De ezen túlmenően is nagy jelentő­ségű a Szovjet Zenei Hét rádiónkban, mert tovább fejleszti és fokozza a szovjet népek s a magyar népi de­mokrácia dolgozói közötti barátságot és kulturális kapcsolatot, s összefog­laló és nagyarányú képet nyújt a ha­talmas kiterjedésű szovjet föld leg­különbözőbb területeinek haladó, új muzsikájáról. Ez az új muzsika min­­den területen egyaránt a nép zenéjé­ben találja gyökereit, a nép szavát szólaltatja meg művészi formákban. A szovjet muzsika válogatott művei részben magyar művészek tolmácso­lásában, de oroszlánrészt a Szovjet­unióból érkezett kitűnő hangfelvéte­leken szólalnak meg, úgy hogy a rá­dió hallgatói nemcsak új szovjet mű­vekkel ismerkednek meg a Szovjet Zenei Héten, de ezeket a műveket azoknak a művészeknek és művész­együtteseknek az előadásában hallgat­hatják, akik a leghivatottabbak az új szerzemények tolmácsolására, halljuk majd azokat a szovjet zene­műveket, amelyeknek közös jellem­vonása, hogy a népi kultúrában gyö­kereznek, a nép problémáivaal foglal­koznak és közérthető hangon a nép­hez szólnak. Ebben a nagy harmó­niában megfér egymással a 16 köz­társaság, 16 család hangja. Nagy és kis népek a Sztálini Alkotmány biz­tosította egyenjogúság alapján közö­sen építik a kultúrát, a szovjet nép és az egész emberiség közös kincsét. — Ez a művészet, a nép művészete, amely a néptől származik és a nép­hez szól, a népet erősíti és így éles fegyvere a békeharcuak. A magyar művészek sokat tanulhatnak majd a Szovjet Zenei Hét műsorából — fe­jezte be nyilatkozatát Kadosa Pál. * „A magyar zeneművészek sokat tanulhatnak a Szovjet Zenei Hét műsorából" A Szovjet Zenei Hétről, amelynek megrendezése komoly állomása lesz zenekultúránk fejlődésének, Kadosa Pál, Kossuth-díjas zeneszerzőnk így nyilatkozott: „ Nagy harmóniában összefogva Harcos békedalok komporálásával készülnek zeneművészeink a Magyar Békekongresszusra A novem­beri Magyar Békekongresz­­szust zeneművészeink is m­éltóképpen kívánják ünnepelni művészetükkel. A többi között Ben­jámin László, Tamási Lajos és Lukács Imre a bé­kéről szóló, a békeharcra buzdító dalszövegeinek megzenésítésével já­rulnak majd hozzá a magyar béke­mozgalom erősítéséhez. Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Viski János, Székely Endre, Halász Kál­mán, Maros Rudolf, valamint számos más zeneszerző adta már be művét a Zeneművészetek Szövetségéhez. A legjobban sikerült műveket a Magyar Békekongresszus alkalmával mutat­ják majd be. Mit hallunk a Szovjet Zenei Hét műsorában ma és holnap? NOVEMBER 1. SZERDA Kossuth 20.20: III népi megnyitó hangverseny. A Rádió-zenekar játszik, vezényel Somogyi L­ászló. Közremű­ködik Zathureczky Ede (hegedű). Be­vezetőt mond Kadosa Pál Kossuth­­díjas zeneszerző. 1. Hacsaturján: He­gedűverseny, 2. Sosztákovics: V. szim­­­fónia. Petőfi 22.00: Sztálin-díjas zenemű­vek. A Magyar-Szovjet Társaság mű­sora, Székely Endre előadása. Közre­működik: Banda Ede (gordonka), Petri Endre (zon­gora), a Bíró-vonós­négyes és a rádió énekkara. NOVEMBER 2. CSÜTÖRTÖK Kossuth 21.00: Szovjet köztársasá­gok zeneszerzőinek művei. 1. Taru­­kisviti:­­Szimfónia 1. tétel. 2. Zsulkov­­szkij: A népek barátsága — kantáta. 3. Kara­ Karajev: Leila és Medzsnin, szimfonikus költemény. 4. Arutjun­­jan: Két részlet a „Kantáta a hazá­ról“ c. műből. iMMTi’'TWiiTdijaiU4WJaB(­MmBacggiaaT­iiuaimiMsaKaHwg A ..Ludas Matyi" milánói sikere A Magyar-Olasz Baráti Társaság milánói tagozata ünnepélyes kerekek között tartotta meg alakuló ülését. Az 1600 férőhelyes Capitol-moziban több mint kétezren gyűltek össze és sok érdeklődőnek már nem jutott hely. Usilio mérnök, a Társaság el­nöki tanácstagjának bevezetője után, Casiraghi, az Unita filmkritikusa is­mertette az új magyar filmgyártást, a „Ludas Matyi“ című filmet, majd a „Ludas Matyi“ bemutatójára került sor. A munkásokból, értelmiségiekből és ismert politikusokból álló közön­ség nagy lelkesedéssel fogadta a fil­met. Az előadást sokszor szakította félbe tapsvihar. Az Unita vezető he­lyen, igen elismerően foglalkozott a Ludas Matyival Romain Rolland békeálam - és a történelmi valóság Napsugaras pompájában tobzódott 1914 nyarának július hónapja. A ha­lálra gondolni ilyenkor, vagy éppen elképzelni, alig lehet,­­ pedig a kül­ügyminisztériumok, követségek bo­­szorkánykáin már főzték a dolgozó népek számára a „fekete lét“, a ha­lál mérgét, amelyet Faust nem ivott ki a válságos hajnalon. Császárok, királyok, a cár, a polgári köztársa­ság elnöke titokban „mindent meg­gondolt és mindent megfontolt“, mint Ferenc József. A sarajevói me­­rénylet nyomán felrémlett a háború, alig sejthető következményeivel. A néptömegek, a szervezett munkások és a különféle országoknak munkás- és szocialista pártjai, a háború el­len fordultak. Tüntettek Párisban, Berlinben, Angliában és Itáliában. Jean Jaurés, a bölcsész és politikus, képviselő volt, 1905. óta az egyesült francia szocialista pártok vezére. A maga alapította L’Humanité már a párt hivatalos lapja volt, amelynek hasábjain, mint a lap politikáját irá­nyító főszerkesztő, élesen küzdött a háború ellen. * A szociáldemokrata pártok a mun­kásság, a tömegek hangulatának nyo­mására arra kényszerültek, hogy Brüsszelben a szociáldemokraták II. Internacionáléjának irodájában nem­zetközi békegyűjtést hívjanak össze. Ott volt természetesen Jaurés is cso­portjával, hiszen már korábban is hir­dette, hogy: „A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint a sötét felhők a zivatart.“ Huszonkét ország kikü­lf­öttei vettek részt az ér­tekezleten. Július utolsó hetére ültek itt össze a pártok híres vezetői a brüsszeli Népházban, hogy előkészít­sék a Nemzetközi Iroda összejövete­lét, melynek az volt a célja, hogy az európai népek kormányaik háborús készülődései ellen együttes intézkedé­seket tegyenek. A pártok vezérei a hatemeletes Népházban tartották rend­kívüli ülésüket és szónokoltak, szó­nokoltak, „eszmecseréket váltottak“, hogyan buktassák meg a kormányok nagyhatalmi politikáját. Rengeteg párt­tag is ideutazott a belga fővárosba, hogy az összejövetel utolsó napján, július 29-én, nemzetközi tüntetéssel tiltakozzanak a gyűlésen a háború ellen. A Cirque Royalban nemcsak az 5000 ülőhely telt meg, hanem a kör­nyező utcákat is ellepte a nép. A pártok vezetői is eljöttek a gyű­lésre, amelyen Vandervelde jelentette be, hogy az augusztus 23-ra, Bécsbe tervezett Nemzetközi Szocialista Kon­gresszust már augusztus 9-én meg­tartják, még­pedig Parisban. Maga Jaurés, Vaillant és Guesde vállalták az összejövetel megszervezését. Haase, a Reichstag szociáldemokrata képvi­selője, megnyugtatta az összegyűlt párttagok tömegeit: a német szocia­lizmus nem engedi, hogy Németor­szágot titkos szerződések kötelezzék. Az olasz, az angol, az orosz kikül­dött után Jaurés beszélt utolsónak, de ő is csak általánosságokkal és han­gulatkeltő mondatokkal ragadta el a résztvevőket, akik a gyűlés után félelmetes tüntetéssel járták be az éj­szakai órákban a várost, hogy aztán céltalanságban szétoszoljanak. Épp oly céltalanul ment szét az esti gyűlést megelőző békeértekezet is. Jaurés erélyesen küzdött az indít­ványért, minden kiküldött kötelezze magát pártja nevében, hogy saját or­szágában ténylegesen dolgozik a kor­mányok háborús intézkedéseinek meghiúsításán. Elméleti viták töltöt­ték ki a napot. Roger Martin du Gard nagy korrajzi regényében, „A T­hiba­ni­­-család"-ban írja: „Mindig ugyanaz a két tétel állt szemközé egymással. Az egyiknek hirdetői el­­ismerték a sztrájk elvét, támadó há­ború esetében, de fenntartották azt, hogy védekező háború esetén a meg­támadott népnek joga és kötelessége fegyveresen védekezni; az az ország, amelyet a sztrájk megbénít, szűk. vágképpen kénytelen eltűrni a táma­dók betörését.“ Nem jutottak egységes, sőt semilyen megállapodásra. Végül is az Iroda kiáltványt tett közzé a há­ború ellen és ugyanerre szólította fel valamennyi szakszervezetet. A szavak azonban csak szavak és a kor­mányok— magyarán mondva — fü­tyültek a szavakra. * Augusztus 1-én este már érkeztek belga és német kiküldöttek Párisba, de a pályaudvaron falragaszok figyel­meztették az idegeneket, hogy 2-án estig el kell utazniuk. Ugyanezen az estén fél tízkor a Croissant-kávéház­­ban egy fiatalember surrant a mun­katársai közt ülő Jau­réshez és két­szer rálőtt. Orvosok siettek elő, de a revolvergolyók perceken belül meg­ölték. Jaurés t halála és a mozgósítási in­tézkedések elegendőek voltak arra, hogy a szociáldemokrata pártok ve­zetői megváltoztassák magatartásu­kat. Kiderült tehát, hogy a II. Inter­­nacionálénak nem volt elég akarata a háború meggátlására és ebből a szo­ciáldemokrata pártok vezetői azt kö­vetkeztették, hogy­­ elő kell segíte­niük a hadvezetőségek „munkáját“. A megalkuvó szociáldemokrata szóno­kok Párisban már így beszéltek az üléseken: „Nehéz feladata van a mi kormányunknak, ha egyébként bírál­hatjuk is belső polit­kája miatt. A szocialista pártnak kötelessége, hogy ne tegye bonyolultabbá ezt a felada­tot.“ A pártok és a szakszervezetek vezetőségei minden országban figyel­­meztették tagjaikat, hogy tegyenek eleget a behívást a parancsnak és ezen­túl a bérharcok, sztrájkok megsien­­nek. Parisban pedig ennek ellenére még voltak nemcsak tüntetések, ha­nem utcai harcok is a Champs Liyséen, a St. Honoré-utcán torla­szokat emeltek, de a Lafayette-utcán egy tábornok a tüntetőkre lövetett... * A szociáldemokrata pártok képvi­selői megszavazták utóbb a hadihite­leket és­­ tízmillió dolgozó ember vérzett el az első világháborúban. A dolgozó nép sehol sem akart hábo­rút, de szónoklatokkal, kiáltványok­kal, tüntetésekkel nem lehet háborút meggátolni. A szociáldemokrata ve­zetők nem tudták, nem is akarták tényleges tettekre vinni őket, a ko­rábban szociáldemokrata és anti­­militarista Hervé a háború kitörése­kor nacionalista háborús uszítóvá vedlett Hiába akarták a háború ide­jén feléleszteni a szocialista Inter­­nacionálét a svájci Zimmerwaldban, majd Stockholmban, Hágában. Ro­main Rolland még a második világ­háború előtt is azt hitte, elég a min­denek tiltakozása, mint ezt egyszer estétől­ hajnalig fejtegette Maxim Gorkijnak. A pacifizmus módszerével, most már tudjuk, nem lehet háborút elhárítani, tényleges forradalmi állás­foglalás és küzdelem pótoltatja meg csupán az imperialista háborúk pusz­tításait, mint azt a lenini-sztálini — gyakorlatban megvalósult — elmélet tanítja. A tőke és a munka, a külön­féle pénzcsoportok és imperialista hatalmak, a kisszámú „civilizált“ nemzetek és a gyarmati sorban síny­lődő népek érdekei közti ellent­mondás egybetorlódott és kirobban­totta az első világháborút. Ez talán nem is lett volna olyan nagyarányúan öldöklő és pusztító, ha a II. Inter­­nacionálé pártjai nem árulják el a munkásosztályt, hanem harcba veze­tik őket kormányaik ellen. A Szovjetúnió a Nagy Októberi Forradalommal példázza, hogy ezt a többi népek pártjai is megtehették volna, még­pedig akkori helyzetükben hamarabb, a háború kitörése előtt .. Ezért csoportosul köréje következetes békepolitikájának megvalósítására a 800 milliós béketábor. (1.­­. ) — kis Újság — A Magyarországra sugárzott szovjet rádióadások sorrendje az 1950 51. évi téli időszakra .1. Hullám- Frekven­­cia hossz; óra: U£L: 15.00— 16.14 25.08 11960 15 perc 25.5 11765 15 perc 25.41 11805 15 perc 19.53 15360 15 perc * 15.15—16.14 25.08 11960 1 óra (Vasárnap) 25.5 11765 1 óra 31.25 9600 1 óra * 19.00— 19.14 25.08 11960 15 perc 30.96 9690 15 perc 49.92 6010 15 perc * 21.00— 21.29 41.12 7295 30 perc 320.9 935 30 perc 1068.— 281 30 perc * 22.30—22.59 49.5 6060 30 perc 320.9 935 30 perc ­­r RADIO Bartók, Szabó, Szervánszky műveiből összeállított hangversenyt vezényelt Somogyi László. A rádió­zenekar, amely legjobb együtteseink közé tartozik, a mikrofon számára nagyon fontos hangzásegyensúllyal követte a vezénylőpálcát. A modern színek, a ritmusképletek világosan ér­vényesültek a meglehetősen nehéz kompozíciók tolmácsolásában. Bartók 1912-es műve, a Két kép ma is újszerű­ vonzással hat. Meg­­ragadóak voltak a Virágzás pasztell­színei a halk, titkos, sejtelmes Zson­gásoktól a pacsirtadalig, a messzi harangszóig s a második részben a faun táncába szövődő fiatalos bar­tóki életöröm felcsillanása. (Ritka percek a bartóki életműben!) Amel­lett itt jelennek meg először a „ze­nében kifejezett mozdulatok“, a ké­sőbbi ballelkomponista egyéni, jelleg­zetes kezdeményezései. A két képes Szabó Ferenc nívó­díjas magyar dalösszeállítása, a Nóta­szó követte, ezúttal baritonszólóval. Bemutatója idején részletesen beszá­moltunk róla. Szabó megragadom! szép szvitjének énekszólamát Melis György énekelte. Bemutatója óta most szerepelt elő­­ször a rádióban Szervánszky Endre első szimfóniája. Anélkül, hogy ez a zene programszerű lenne, sokszor úgy érezzük, a reális élet hangjai oldódnak fel muzsikává a kompo­nista fülében. Az építő munka ne­szei, zajai összesednek újízű har­­móniákká, ritmusokká és átszűrve a szerző velü­k tartó gondolatain, érzé­sein, zenei formákba növekednek. Derűlátás, életkedv, nagyfeszültségű erő sugárzik Szervánszky szimfóniá­jából. Művét, mint a szerző mondja, az épülő szocialista társadalom erő­feszítéseinek hangja hatja át. So­mogyi vezénylése a négy tételt mind­jobban fokozódó hatással építette fel s a zenekar komoly felkészültséggel szolgálta a mű előadását. ...... 111 Szerda, november 1 Cigánybáró Daljáték-felújítás a Városi Színházban Johann Strauss muzsikája világ­szerte népszerű és a Cigánybáró ma is a különböző színpadok állandó műsordarabja. Örökké fülünkbe csengő melódiák alkotják a Jókai­­novellából készült romantikus dal­játékot. Schnitzer bécsi író készí­tette a színdarabot a nagy magyar mesemondó novellájából. Magyarra átdolgozta Szinetár György. Munkája­­ teljes mértékben sikerült. A zenei népi motívumok mellett a szöveg is életszerűen a reális valóságban hang­zik el.* A daljáték az elnyomott magyar parasz­okról, a lerongyolódott cigá­nyokról szól és Barinkai­ körül csú­csosodik ki. (Húsz évvel ezelőtt, ami­kor Bécsben láttuk a Cigánybárót, Barinkayt magyarkodó „gulasch, paprikáséit“ figurának játszották.) Barinkay élő valóság a Jókai-novellá­­ban is. A mostani előadásban a szö­­vegátíró, a rendező és a szereplő együttes munká­jából Barinkay Jókát­­álmodta gerinces magyar Ezt fejezi ki játékban, hangban és ruhájában is Nagypál László. A nép fia, aki meg­győződésének belső hevétől áthatva visszautasítja a császár rangot és kin­cseket érő kegyét. Visszamegy pa­rasztnak a nép közé, a magyar nép közé, amely szenvedi az elnyomatást, nyög a súlyos és kiélezett osztály­­ellenétek alatt, fennhéjázó, gőgös, költekező nagyurak jobbágyi igájá­ban szenved Barinkay Gábor a jövő zenéjét dalolja. * Nádasdy Kálmán, az Operaház fő­rendezője rendezte a Cigánybárót. Nagyvonalúan, reális alapon moz­gatta a tömegeket Kifejezésre jut­tatta, hogy a népet ábrázoló sta­tisztéria még a színpadon sem csak statiszta, hanem reális, élő valóság és rendezésében a tömegeket a cselek­mény, a játék részesévé tette. A szín­pad elején folyó cselekményt a pár­beszédeket, a dalokat, a háttérben sokszor pantomim-szerűen illusztrál­ták. Nádasdy rendezői súlusa már a zene miatt sem száműzte a Jókai­­szerű romantikát, de ebben is igye­kezett feltárni a valóságot. * Szinetár György jól sikerült szövege mellelt elismerés illeti Fischer Sándor verseit is. Hozzásimulnak a dalla­mokhoz. A nagy zenekart Lukács Miklós vezényelte. Óramű pontosság­gal, precizitással. Ennek ellenére nem ártott volna egy kis könnyedség, kü­lönösen az élénk ritmusú részek ki­fejezésénél, keringőknél. Barinkay és Szaffi nem — Tristan és Zsolda. * Orosz Julia, mint Szaffi, játékban és hangban egyaránt elragadó , volt Csupa líra, csupa tűz. Maleczky Oszkár a sertéshízlaki, önző Zsupán Kálmánt őshumorával, karakterizáló készségével mulatsá­gosan figurázta meg. A sertéskirály lánya Arzéna szerepében Gencsy Sári halvány volt. Melis György a toborzó huszár szerepében forradalmi hangulatot teremtett. Németh Anna búgó és szí­nes althangjával személyesítette meg a cigányasszonyt. Meglepetés Virágh Ilona, kitűnő komikai teljesítmé­nyével. Lendvai Andor jól adta elő a kretén császári biztost. Mátrai Fe­renc az együgyű grófi csemetét igye­kezett alakítani. Mulatságosak vol­tak a cigányok, Ordel­ Lajos, Man­g Győző, Rózsa Nándor és hitelesen játszotta a kancellárt Dárdai Andor. A jól sikerült előadás egyik fény­pontja a balettkar szereplése. Az Operaház táncművészei Fül­öp Vik­torral az élen karakterisztikus to­­borzó-táncot lejtettek, a pasztellszí­nekben pompázó Erdélyi Alice és Sallai Zoltán bécsi keringőt táncol­tak. De mindennek teteje volt a terefere-polka. A tánc ritmusában ki­kitűnő karikatúrát adott a traccsoló bécsi lányokról. A táncszámokon meglátszott, hogy azoknak koreo­gráfiáját a tehetséges Harangozó Gyula készítette el. Az Operaház kó­rusa Pless László határozott és mű­vészi vezetésével egyik nagy részese a daljáték sikerének A díszleteket Főlap Zoltán, a szép jelmezeket Mr­rk Tivadar tervezte. A Cigánybáró, előreláthatóan, sokáig marad a Vá­rosi Színház műsorán. Pataky Károly CSAJKOVSZKIJ ONYEGINJÉT BE­MUTATTÁK A BÉCSI OPERAHÁZ­IBAN. A bécsi Operaházban nagy si­kerrel mutatták be Csajkovszkij ,­Onyegin“ című operáját. A közön­ség minden áriát viharos tetszéssel fogadott. A főszerepeket Bécs legjobb művészei éne­kelt­ék. Szenhazor keddi műsora Operaház: Borisz Godunov (A. 4., 7). Nemzeti: Figaro házassága (Péterfi-bérlet, 7). — Városi: Nincs előadás. — Magyar: Amerika hangja (Lendvay-bérlet, 7). — Madách: Li­­liomfi 11). — Belvárosi: Mélyszántás (bérletszünet, 7). — Fővárosi Ope­rett: Gerolsteini nagyhercegnő (71. — Vidám: Inszvenélők (7)._ Hiú­sági: Apák ifjúsága (Kacsóti bérlet, 71. Úttörő: Haza akarok menni (fél 5). — Bábszínház: A csuka parancsára (3, ,5). — Fővárosi Varieté: Nincs előadás. _ Kamara: Varieté: Mindenki nyer (7). — Rádió: Szabad szél (Kossuth, 20.15). Mozi BERLIN EI­ESTE I-II. rész: (színes magyarul be­szélő szovjet film) VÖRÖS CSILLAG Erzsébet­ körút 45.­ 5 és 8 órakor, vü. Vic. 1­6. */a9 BERLIN ELESTE 1 rész: MUNKÁS (Kápolna-u 3/b.) 446. 448. vü. •h4. — KORZÓ (Újpest) 4. 6, 8. — ROYAL (Kispest) 6. 8. vü. 4. — RÁKÓ­CZI (Csepel) (1. 8. v. 4. BERLIN ELESTE !1 rész: SZIKRA (Teréz­­könti 60.) 5, 7. 9. vü. 3. - MÁJUS 1. (Mártirok-útja 55.) 1/15. %7. 9 vü 143. — DÓZSA (Róbert K.-körút 61 ) 4. 44­. 449. - FELSZABADUL­ÁS (Flórián-tér 3. ) Ak­inkéra Harcra Kész kísérőfilm ■/.(. 6,­­/,.i vü */,2 - TÁNCSICS (Csepel) 446. ?18. vü .4) - BRIGÁD (P.-lőrinc) Álunkéra Harcra Kész kísérő­­film 446 V28. vü l/s4 - TÁTRA (Pesterzsébet) 6. */:9. vü. V.4. TRAGIKUS HAJSZA: DUNA (Fürst S.-u 7.) 5. 7. 9. vü 3 - FÓRUM (Kossuth Lajos-utca 18 ) 145.­­lél 149 vü 443. SZABAD NÉMET IFJÚSÁG: (színes doku­mentfilm) ÚTTÖRŐ (Bajcsy-Zs.-út 38.) 4. 6 vü 10. 2. 4. 6. ÚJ KÍNA SZÜLETÉSE: (dokumentumfilm) FÁKLYA (Teréz körút 28.) d u. '05-101 este It-ia és vü. d. e. 4611-től este 11-ig folytatólag A NAP VÖLGYE: kísérőműsor a MÁJUS 1 moziban Dalolva szép az élet: (zenés vígjáték) KAMARA (Dohány­ u. 42.) 4 'hl 449, vü. 2.­­ JÓZSEF ATTILA (Kálvária­tér 7.) 4. 447 */.9 - SZABADSÁG (Bar­tók Bot 64.) 445. */s7. 449 vü 443. - BETHLEN (Bethlen G-tér 3.) */s4. 946, 8 vü 462 (prol.) Van hazájuk: (manyarul beszélő szovjet film). - BÁSTYA (Erzsébet körül 8 ) II. 1. 3. 5. 7. 9 (prol.). - UGOCSA (Usocsa-n. 10) 4. 6. 8. Egy étel muzsikája: (Glinka élete) SAVOY (Üllői-út 3.) 4. 'hl 449 _ ASTORIA (Szent László-tér 14 ) 446 '68. vü­­l. Szerencsés hajózást: (magyarul beszél) PÁTRIA (Népszínház u 15.) 4 'hl 449 — ELIT (Szi­­stván-körút 16.) 445 '/*7. 449. vi ./1 8. Diadalmas Péter: (történelmi film) TINÓDI (Nagymező-u 8.) Vi4 5. 449 Prága 1848. (történelmi film) KOSSUTH (Váci-út 14.) 4 447 449. vü­­­.2 Az uzsorás: (Baisse novellája nyomán) STÚDIÓ (Akácfa-u. 4.) 4.­­hl 449. vü .2 Nagy alkalom: MARX (Landler J.-u 39.) 4. 6. 8. vü. 2 Peruhtári kereszteslavagok: (vígjáték) ADMIRAL (Mártírok-útja 5.) V.5 . 447, 449. vü 'hs — ADY (Somogyi­­ -út 8.) 4­6. 8 vü 3. Harmadik csapás: (történelmi film) ÁRPÁD (Kerenesi-út 146 ) 44b 44* vü 'A4 Cl filakon: (élet­rajzfilm) TÁTRA (Üllöi-út 63. )­­45 'hl *49 Vü 443 Búgnak a tárnák: (bányászfilm) OTTHON (Beniczki-u 6.) 4. 6­8 Nagy mérkőzés: (sport vígjáték) BÉKE (Szent László­ út 48.) 445 447­­/49. vü 443 A­rí­zika: (vígjáték) ÉVA Erzsébet királyné­útja 36­ b.1 4. 6. 8. vü 2 Biciklitolvajok: (társadalmi) KRISZTINA (Krisztina­ körút 155­­ 4. 6. 8. HÍRADÓ MOZI: (Erzsébet­ körút 13.) 1 Ma­gyar hiradó 2. A Baléi nézda (kútfúr­óim). 8 Elbrtisz (sportfilm a Szovjet­­únió legmagasabb hegyének megmászá­sáról). 4 Szovjet híradó. 5 Lusta Kata (új cseh színes rajzfilm) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag FÉNY MOZI (Újpest) 1 Magyar híradó 2. Szovjet híradó 3. Mrga’hodolt föld (színes dokttmen’film). 4 Tavaszi mese (színes rajzfilm) Délután 5-től VslD-re és vü. délelőtt Vszt-kor és délután 44*­ től este 0-ig folytatólag.

Next