Kis Ujság, 1950. november (4. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-01 / 255. szám
Szerdán kezdődik a Szovjet Zenei Hét a magyar rádióban A Szovjet Zenei Héten — húsz hangverseny során — széles távlat nyílik a magyar hallgatóság számára: megismerkedünk a szovjet zeneszerzők új alkotásaival, amelyek a világ leghaladóbb társadalmának magasmidii igényei alapján alakultak ki és serkentő példát szolgálnak a magyar komponisták számára is. Eddig is ösztönző hatást fejtett ki az új szovjet muzsika zeneszerzőinkre, akik a szocialista realizmus követnivaló példáit látták maguk előtt a szovjet művekben. Egyben hozzájárultak és járulnak a haladó szovjet művek az új közönség zenei ízlésének és ítéletének kialakításához is. De ezen túlmenően is nagy jelentőségű a Szovjet Zenei Hét rádiónkban, mert tovább fejleszti és fokozza a szovjet népek s a magyar népi demokrácia dolgozói közötti barátságot és kulturális kapcsolatot, s összefoglaló és nagyarányú képet nyújt a hatalmas kiterjedésű szovjet föld legkülönbözőbb területeinek haladó, új muzsikájáról. Ez az új muzsika minden területen egyaránt a nép zenéjében találja gyökereit, a nép szavát szólaltatja meg művészi formákban. A szovjet muzsika válogatott művei részben magyar művészek tolmácsolásában, de oroszlánrészt a Szovjetunióból érkezett kitűnő hangfelvételeken szólalnak meg, úgy hogy a rádió hallgatói nemcsak új szovjet művekkel ismerkednek meg a Szovjet Zenei Héten, de ezeket a műveket azoknak a művészeknek és művészegyütteseknek az előadásában hallgathatják, akik a leghivatottabbak az új szerzemények tolmácsolására, halljuk majd azokat a szovjet zeneműveket, amelyeknek közös jellemvonása, hogy a népi kultúrában gyökereznek, a nép problémáivaal foglalkoznak és közérthető hangon a néphez szólnak. Ebben a nagy harmóniában megfér egymással a 16 köztársaság, 16 család hangja. Nagy és kis népek a Sztálini Alkotmány biztosította egyenjogúság alapján közösen építik a kultúrát, a szovjet nép és az egész emberiség közös kincsét. — Ez a művészet, a nép művészete, amely a néptől származik és a néphez szól, a népet erősíti és így éles fegyvere a békeharcuak. A magyar művészek sokat tanulhatnak majd a Szovjet Zenei Hét műsorából — fejezte be nyilatkozatát Kadosa Pál. * „A magyar zeneművészek sokat tanulhatnak a Szovjet Zenei Hét műsorából" A Szovjet Zenei Hétről, amelynek megrendezése komoly állomása lesz zenekultúránk fejlődésének, Kadosa Pál, Kossuth-díjas zeneszerzőnk így nyilatkozott: „ Nagy harmóniában összefogva Harcos békedalok komporálásával készülnek zeneművészeink a Magyar Békekongresszusra A novemberi Magyar Békekongreszszust zeneművészeink is méltóképpen kívánják ünnepelni művészetükkel. A többi között Benjámin László, Tamási Lajos és Lukács Imre a békéről szóló, a békeharcra buzdító dalszövegeinek megzenésítésével járulnak majd hozzá a magyar békemozgalom erősítéséhez. Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Viski János, Székely Endre, Halász Kálmán, Maros Rudolf, valamint számos más zeneszerző adta már be művét a Zeneművészetek Szövetségéhez. A legjobban sikerült műveket a Magyar Békekongresszus alkalmával mutatják majd be. Mit hallunk a Szovjet Zenei Hét műsorában ma és holnap? NOVEMBER 1. SZERDA Kossuth 20.20: III népi megnyitó hangverseny. A Rádió-zenekar játszik, vezényel Somogyi László. Közreműködik Zathureczky Ede (hegedű). Bevezetőt mond Kadosa Pál Kossuthdíjas zeneszerző. 1. Hacsaturján: Hegedűverseny, 2. Sosztákovics: V. szimfónia. Petőfi 22.00: Sztálin-díjas zeneművek. A Magyar-Szovjet Társaság műsora, Székely Endre előadása. Közreműködik: Banda Ede (gordonka), Petri Endre (zongora), a Bíró-vonósnégyes és a rádió énekkara. NOVEMBER 2. CSÜTÖRTÖK Kossuth 21.00: Szovjet köztársaságok zeneszerzőinek művei. 1. Tarukisviti:Szimfónia 1. tétel. 2. Zsulkovszkij: A népek barátsága — kantáta. 3. Kara Karajev: Leila és Medzsnin, szimfonikus költemény. 4. Arutjunjan: Két részlet a „Kantáta a hazáról“ c. műből. iMMTi’'TWiiTdijaiU4WJaB(MmBacggiaaTiiuaimiMsaKaHwg A ..Ludas Matyi" milánói sikere A Magyar-Olasz Baráti Társaság milánói tagozata ünnepélyes kerekek között tartotta meg alakuló ülését. Az 1600 férőhelyes Capitol-moziban több mint kétezren gyűltek össze és sok érdeklődőnek már nem jutott hely. Usilio mérnök, a Társaság elnöki tanácstagjának bevezetője után, Casiraghi, az Unita filmkritikusa ismertette az új magyar filmgyártást, a „Ludas Matyi“ című filmet, majd a „Ludas Matyi“ bemutatójára került sor. A munkásokból, értelmiségiekből és ismert politikusokból álló közönség nagy lelkesedéssel fogadta a filmet. Az előadást sokszor szakította félbe tapsvihar. Az Unita vezető helyen, igen elismerően foglalkozott a Ludas Matyival Romain Rolland békeálam - és a történelmi valóság Napsugaras pompájában tobzódott 1914 nyarának július hónapja. A halálra gondolni ilyenkor, vagy éppen elképzelni, alig lehet, pedig a külügyminisztériumok, követségek boszorkánykáin már főzték a dolgozó népek számára a „fekete lét“, a halál mérgét, amelyet Faust nem ivott ki a válságos hajnalon. Császárok, királyok, a cár, a polgári köztársaság elnöke titokban „mindent meggondolt és mindent megfontolt“, mint Ferenc József. A sarajevói merénylet nyomán felrémlett a háború, alig sejthető következményeivel. A néptömegek, a szervezett munkások és a különféle országoknak munkás- és szocialista pártjai, a háború ellen fordultak. Tüntettek Párisban, Berlinben, Angliában és Itáliában. Jean Jaurés, a bölcsész és politikus, képviselő volt, 1905. óta az egyesült francia szocialista pártok vezére. A maga alapította L’Humanité már a párt hivatalos lapja volt, amelynek hasábjain, mint a lap politikáját irányító főszerkesztő, élesen küzdött a háború ellen. * A szociáldemokrata pártok a munkásság, a tömegek hangulatának nyomására arra kényszerültek, hogy Brüsszelben a szociáldemokraták II. Internacionáléjának irodájában nemzetközi békegyűjtést hívjanak össze. Ott volt természetesen Jaurés is csoportjával, hiszen már korábban is hirdette, hogy: „A kapitalizmus úgy hordja magában a háborút, mint a sötét felhők a zivatart.“ Huszonkét ország kikülföttei vettek részt az értekezleten. Július utolsó hetére ültek itt össze a pártok híres vezetői a brüsszeli Népházban, hogy előkészítsék a Nemzetközi Iroda összejövetelét, melynek az volt a célja, hogy az európai népek kormányaik háborús készülődései ellen együttes intézkedéseket tegyenek. A pártok vezérei a hatemeletes Népházban tartották rendkívüli ülésüket és szónokoltak, szónokoltak, „eszmecseréket váltottak“, hogyan buktassák meg a kormányok nagyhatalmi politikáját. Rengeteg párttag is ideutazott a belga fővárosba, hogy az összejövetel utolsó napján, július 29-én, nemzetközi tüntetéssel tiltakozzanak a gyűlésen a háború ellen. A Cirque Royalban nemcsak az 5000 ülőhely telt meg, hanem a környező utcákat is ellepte a nép. A pártok vezetői is eljöttek a gyűlésre, amelyen Vandervelde jelentette be, hogy az augusztus 23-ra, Bécsbe tervezett Nemzetközi Szocialista Kongresszust már augusztus 9-én megtartják, mégpedig Parisban. Maga Jaurés, Vaillant és Guesde vállalták az összejövetel megszervezését. Haase, a Reichstag szociáldemokrata képviselője, megnyugtatta az összegyűlt párttagok tömegeit: a német szocializmus nem engedi, hogy Németországot titkos szerződések kötelezzék. Az olasz, az angol, az orosz kiküldött után Jaurés beszélt utolsónak, de ő is csak általánosságokkal és hangulatkeltő mondatokkal ragadta el a résztvevőket, akik a gyűlés után félelmetes tüntetéssel járták be az éjszakai órákban a várost, hogy aztán céltalanságban szétoszoljanak. Épp oly céltalanul ment szét az esti gyűlést megelőző békeértekezet is. Jaurés erélyesen küzdött az indítványért, minden kiküldött kötelezze magát pártja nevében, hogy saját országában ténylegesen dolgozik a kormányok háborús intézkedéseinek meghiúsításán. Elméleti viták töltötték ki a napot. Roger Martin du Gard nagy korrajzi regényében, „A Thibani-család"-ban írja: „Mindig ugyanaz a két tétel állt szemközé egymással. Az egyiknek hirdetői elismerték a sztrájk elvét, támadó háború esetében, de fenntartották azt, hogy védekező háború esetén a megtámadott népnek joga és kötelessége fegyveresen védekezni; az az ország, amelyet a sztrájk megbénít, szűk. vágképpen kénytelen eltűrni a támadók betörését.“ Nem jutottak egységes, sőt semilyen megállapodásra. Végül is az Iroda kiáltványt tett közzé a háború ellen és ugyanerre szólította fel valamennyi szakszervezetet. A szavak azonban csak szavak és a kormányok— magyarán mondva — fütyültek a szavakra. * Augusztus 1-én este már érkeztek belga és német kiküldöttek Párisba, de a pályaudvaron falragaszok figyelmeztették az idegeneket, hogy 2-án estig el kell utazniuk. Ugyanezen az estén fél tízkor a Croissant-kávéházban egy fiatalember surrant a munkatársai közt ülő Jauréshez és kétszer rálőtt. Orvosok siettek elő, de a revolvergolyók perceken belül megölték. Jaurés t halála és a mozgósítási intézkedések elegendőek voltak arra, hogy a szociáldemokrata pártok vezetői megváltoztassák magatartásukat. Kiderült tehát, hogy a II. Internacionálénak nem volt elég akarata a háború meggátlására és ebből a szociáldemokrata pártok vezetői azt következtették, hogy elő kell segíteniük a hadvezetőségek „munkáját“. A megalkuvó szociáldemokrata szónokok Párisban már így beszéltek az üléseken: „Nehéz feladata van a mi kormányunknak, ha egyébként bírálhatjuk is belső politkája miatt. A szocialista pártnak kötelessége, hogy ne tegye bonyolultabbá ezt a feladatot.“ A pártok és a szakszervezetek vezetőségei minden országban figyelmeztették tagjaikat, hogy tegyenek eleget a behívást a parancsnak és ezentúl a bérharcok, sztrájkok megsiennek. Parisban pedig ennek ellenére még voltak nemcsak tüntetések, hanem utcai harcok is a Champs Liyséen, a St. Honoré-utcán torlaszokat emeltek, de a Lafayette-utcán egy tábornok a tüntetőkre lövetett... * A szociáldemokrata pártok képviselői megszavazták utóbb a hadihiteleket és tízmillió dolgozó ember vérzett el az első világháborúban. A dolgozó nép sehol sem akart háborút, de szónoklatokkal, kiáltványokkal, tüntetésekkel nem lehet háborút meggátolni. A szociáldemokrata vezetők nem tudták, nem is akarták tényleges tettekre vinni őket, a korábban szociáldemokrata és antimilitarista Hervé a háború kitörésekor nacionalista háborús uszítóvá vedlett Hiába akarták a háború idején feléleszteni a szocialista Internacionálét a svájci Zimmerwaldban, majd Stockholmban, Hágában. Romain Rolland még a második világháború előtt is azt hitte, elég a mindenek tiltakozása, mint ezt egyszer estétől hajnalig fejtegette Maxim Gorkijnak. A pacifizmus módszerével, most már tudjuk, nem lehet háborút elhárítani, tényleges forradalmi állásfoglalás és küzdelem pótoltatja meg csupán az imperialista háborúk pusztításait, mint azt a lenini-sztálini — gyakorlatban megvalósult — elmélet tanítja. A tőke és a munka, a különféle pénzcsoportok és imperialista hatalmak, a kisszámú „civilizált“ nemzetek és a gyarmati sorban sínylődő népek érdekei közti ellentmondás egybetorlódott és kirobbantotta az első világháborút. Ez talán nem is lett volna olyan nagyarányúan öldöklő és pusztító, ha a II. Internacionálé pártjai nem árulják el a munkásosztályt, hanem harcba vezetik őket kormányaik ellen. A Szovjetúnió a Nagy Októberi Forradalommal példázza, hogy ezt a többi népek pártjai is megtehették volna, mégpedig akkori helyzetükben hamarabb, a háború kitörése előtt .. Ezért csoportosul köréje következetes békepolitikájának megvalósítására a 800 milliós béketábor. (1.. ) — kis Újság — A Magyarországra sugárzott szovjet rádióadások sorrendje az 1950 51. évi téli időszakra .1. Hullám- Frekvencia hossz; óra: U£L: 15.00— 16.14 25.08 11960 15 perc 25.5 11765 15 perc 25.41 11805 15 perc 19.53 15360 15 perc * 15.15—16.14 25.08 11960 1 óra (Vasárnap) 25.5 11765 1 óra 31.25 9600 1 óra * 19.00— 19.14 25.08 11960 15 perc 30.96 9690 15 perc 49.92 6010 15 perc * 21.00— 21.29 41.12 7295 30 perc 320.9 935 30 perc 1068.— 281 30 perc * 22.30—22.59 49.5 6060 30 perc 320.9 935 30 perc r RADIO Bartók, Szabó, Szervánszky műveiből összeállított hangversenyt vezényelt Somogyi László. A rádiózenekar, amely legjobb együtteseink közé tartozik, a mikrofon számára nagyon fontos hangzásegyensúllyal követte a vezénylőpálcát. A modern színek, a ritmusképletek világosan érvényesültek a meglehetősen nehéz kompozíciók tolmácsolásában. Bartók 1912-es műve, a Két kép ma is újszerű vonzással hat. Megragadóak voltak a Virágzás pasztellszínei a halk, titkos, sejtelmes Zsongásoktól a pacsirtadalig, a messzi harangszóig s a második részben a faun táncába szövődő fiatalos bartóki életöröm felcsillanása. (Ritka percek a bartóki életműben!) Amellett itt jelennek meg először a „zenében kifejezett mozdulatok“, a későbbi ballelkomponista egyéni, jellegzetes kezdeményezései. A két képes Szabó Ferenc nívódíjas magyar dalösszeállítása, a Nótaszó követte, ezúttal baritonszólóval. Bemutatója idején részletesen beszámoltunk róla. Szabó megragadom! szép szvitjének énekszólamát Melis György énekelte. Bemutatója óta most szerepelt először a rádióban Szervánszky Endre első szimfóniája. Anélkül, hogy ez a zene programszerű lenne, sokszor úgy érezzük, a reális élet hangjai oldódnak fel muzsikává a komponista fülében. Az építő munka neszei, zajai összesednek újízű harmóniákká, ritmusokká és átszűrve a szerző velük tartó gondolatain, érzésein, zenei formákba növekednek. Derűlátás, életkedv, nagyfeszültségű erő sugárzik Szervánszky szimfóniájából. Művét, mint a szerző mondja, az épülő szocialista társadalom erőfeszítéseinek hangja hatja át. Somogyi vezénylése a négy tételt mindjobban fokozódó hatással építette fel s a zenekar komoly felkészültséggel szolgálta a mű előadását. ...... 111 Szerda, november 1 Cigánybáró Daljáték-felújítás a Városi Színházban Johann Strauss muzsikája világszerte népszerű és a Cigánybáró ma is a különböző színpadok állandó műsordarabja. Örökké fülünkbe csengő melódiák alkotják a Jókainovellából készült romantikus daljátékot. Schnitzer bécsi író készítette a színdarabot a nagy magyar mesemondó novellájából. Magyarra átdolgozta Szinetár György. Munkája teljes mértékben sikerült. A zenei népi motívumok mellett a szöveg is életszerűen a reális valóságban hangzik el.* A daljáték az elnyomott magyar paraszokról, a lerongyolódott cigányokról szól és Barinkai körül csúcsosodik ki. (Húsz évvel ezelőtt, amikor Bécsben láttuk a Cigánybárót, Barinkayt magyarkodó „gulasch, paprikáséit“ figurának játszották.) Barinkay élő valóság a Jókai-novellában is. A mostani előadásban a szövegátíró, a rendező és a szereplő együttes munkájából Barinkay Jókátálmodta gerinces magyar Ezt fejezi ki játékban, hangban és ruhájában is Nagypál László. A nép fia, aki meggyőződésének belső hevétől áthatva visszautasítja a császár rangot és kincseket érő kegyét. Visszamegy parasztnak a nép közé, a magyar nép közé, amely szenvedi az elnyomatást, nyög a súlyos és kiélezett osztályellenétek alatt, fennhéjázó, gőgös, költekező nagyurak jobbágyi igájában szenved Barinkay Gábor a jövő zenéjét dalolja. * Nádasdy Kálmán, az Operaház főrendezője rendezte a Cigánybárót. Nagyvonalúan, reális alapon mozgatta a tömegeket Kifejezésre juttatta, hogy a népet ábrázoló statisztéria még a színpadon sem csak statiszta, hanem reális, élő valóság és rendezésében a tömegeket a cselekmény, a játék részesévé tette. A színpad elején folyó cselekményt a párbeszédeket, a dalokat, a háttérben sokszor pantomim-szerűen illusztrálták. Nádasdy rendezői súlusa már a zene miatt sem száműzte a Jókaiszerű romantikát, de ebben is igyekezett feltárni a valóságot. * Szinetár György jól sikerült szövege mellelt elismerés illeti Fischer Sándor verseit is. Hozzásimulnak a dallamokhoz. A nagy zenekart Lukács Miklós vezényelte. Óramű pontossággal, precizitással. Ennek ellenére nem ártott volna egy kis könnyedség, különösen az élénk ritmusú részek kifejezésénél, keringőknél. Barinkay és Szaffi nem — Tristan és Zsolda. * Orosz Julia, mint Szaffi, játékban és hangban egyaránt elragadó , volt Csupa líra, csupa tűz. Maleczky Oszkár a sertéshízlaki, önző Zsupán Kálmánt őshumorával, karakterizáló készségével mulatságosan figurázta meg. A sertéskirály lánya Arzéna szerepében Gencsy Sári halvány volt. Melis György a toborzó huszár szerepében forradalmi hangulatot teremtett. Németh Anna búgó és színes althangjával személyesítette meg a cigányasszonyt. Meglepetés Virágh Ilona, kitűnő komikai teljesítményével. Lendvai Andor jól adta elő a kretén császári biztost. Mátrai Ferenc az együgyű grófi csemetét igyekezett alakítani. Mulatságosak voltak a cigányok, Ordel Lajos, Mang Győző, Rózsa Nándor és hitelesen játszotta a kancellárt Dárdai Andor. A jól sikerült előadás egyik fénypontja a balettkar szereplése. Az Operaház táncművészei Fülöp Viktorral az élen karakterisztikus toborzó-táncot lejtettek, a pasztellszínekben pompázó Erdélyi Alice és Sallai Zoltán bécsi keringőt táncoltak. De mindennek teteje volt a terefere-polka. A tánc ritmusában kikitűnő karikatúrát adott a traccsoló bécsi lányokról. A táncszámokon meglátszott, hogy azoknak koreográfiáját a tehetséges Harangozó Gyula készítette el. Az Operaház kórusa Pless László határozott és művészi vezetésével egyik nagy részese a daljáték sikerének A díszleteket Főlap Zoltán, a szép jelmezeket Mrrk Tivadar tervezte. A Cigánybáró, előreláthatóan, sokáig marad a Városi Színház műsorán. Pataky Károly CSAJKOVSZKIJ ONYEGINJÉT BEMUTATTÁK A BÉCSI OPERAHÁZIBAN. A bécsi Operaházban nagy sikerrel mutatták be Csajkovszkij ,Onyegin“ című operáját. A közönség minden áriát viharos tetszéssel fogadott. A főszerepeket Bécs legjobb művészei énekelték. Szenhazor keddi műsora Operaház: Borisz Godunov (A. 4., 7). Nemzeti: Figaro házassága (Péterfi-bérlet, 7). — Városi: Nincs előadás. — Magyar: Amerika hangja (Lendvay-bérlet, 7). — Madách: Liliomfi 11). — Belvárosi: Mélyszántás (bérletszünet, 7). — Fővárosi Operett: Gerolsteini nagyhercegnő (71. — Vidám: Inszvenélők (7)._ Hiúsági: Apák ifjúsága (Kacsóti bérlet, 71. Úttörő: Haza akarok menni (fél 5). — Bábszínház: A csuka parancsára (3, ,5). — Fővárosi Varieté: Nincs előadás. _ Kamara: Varieté: Mindenki nyer (7). — Rádió: Szabad szél (Kossuth, 20.15). Mozi BERLIN EIESTE I-II. rész: (színes magyarul beszélő szovjet film) VÖRÖS CSILLAG Erzsébet körút 45. 5 és 8 órakor, vü. Vic. 16. */a9 BERLIN ELESTE 1 rész: MUNKÁS (Kápolna-u 3/b.) 446. 448. vü. •h4. — KORZÓ (Újpest) 4. 6, 8. — ROYAL (Kispest) 6. 8. vü. 4. — RÁKÓCZI (Csepel) (1. 8. v. 4. BERLIN ELESTE !1 rész: SZIKRA (Terézkönti 60.) 5, 7. 9. vü. 3. - MÁJUS 1. (Mártirok-útja 55.) 1/15. %7. 9 vü 143. — DÓZSA (Róbert K.-körút 61 ) 4. 44. 449. - FELSZABADULÁS (Flórián-tér 3. ) Akinkéra Harcra Kész kísérőfilm ■/.(. 6,/,.i vü */,2 - TÁNCSICS (Csepel) 446. ?18. vü .4) - BRIGÁD (P.-lőrinc) Álunkéra Harcra Kész kísérőfilm 446 V28. vü l/s4 - TÁTRA (Pesterzsébet) 6. */:9. vü. V.4. TRAGIKUS HAJSZA: DUNA (Fürst S.-u 7.) 5. 7. 9. vü 3 - FÓRUM (Kossuth Lajos-utca 18 ) 145.lél 149 vü 443. SZABAD NÉMET IFJÚSÁG: (színes dokumentfilm) ÚTTÖRŐ (Bajcsy-Zs.-út 38.) 4. 6 vü 10. 2. 4. 6. ÚJ KÍNA SZÜLETÉSE: (dokumentumfilm) FÁKLYA (Teréz körút 28.) d u. '05-101 este It-ia és vü. d. e. 4611-től este 11-ig folytatólag A NAP VÖLGYE: kísérőműsor a MÁJUS 1 moziban Dalolva szép az élet: (zenés vígjáték) KAMARA (Dohány u. 42.) 4 'hl 449, vü. 2. JÓZSEF ATTILA (Kálváriatér 7.) 4. 447 */.9 - SZABADSÁG (Bartók Bot 64.) 445. */s7. 449 vü 443. - BETHLEN (Bethlen G-tér 3.) */s4. 946, 8 vü 462 (prol.) Van hazájuk: (manyarul beszélő szovjet film). - BÁSTYA (Erzsébet körül 8 ) II. 1. 3. 5. 7. 9 (prol.). - UGOCSA (Usocsa-n. 10) 4. 6. 8. Egy étel muzsikája: (Glinka élete) SAVOY (Üllői-út 3.) 4. 'hl 449 _ ASTORIA (Szent László-tér 14 ) 446 '68. vül. Szerencsés hajózást: (magyarul beszél) PÁTRIA (Népszínház u 15.) 4 'hl 449 — ELIT (Szistván-körút 16.) 445 '/*7. 449. vi ./1 8. Diadalmas Péter: (történelmi film) TINÓDI (Nagymező-u 8.) Vi4 5. 449 Prága 1848. (történelmi film) KOSSUTH (Váci-út 14.) 4 447 449. vü.2 Az uzsorás: (Baisse novellája nyomán) STÚDIÓ (Akácfa-u. 4.) 4.hl 449. vü .2 Nagy alkalom: MARX (Landler J.-u 39.) 4. 6. 8. vü. 2 Peruhtári kereszteslavagok: (vígjáték) ADMIRAL (Mártírok-útja 5.) V.5 . 447, 449. vü 'hs — ADY (Somogyi -út 8.) 46. 8 vü 3. Harmadik csapás: (történelmi film) ÁRPÁD (Kerenesi-út 146 ) 44b 44* vü 'A4 Cl filakon: (életrajzfilm) TÁTRA (Üllöi-út 63. )45 'hl *49 Vü 443 Búgnak a tárnák: (bányászfilm) OTTHON (Beniczki-u 6.) 4. 68 Nagy mérkőzés: (sport vígjáték) BÉKE (Szent László út 48.) 445 447/49. vü 443 Arízika: (vígjáték) ÉVA Erzsébet királynéútja 36 b.1 4. 6. 8. vü 2 Biciklitolvajok: (társadalmi) KRISZTINA (Krisztina körút 155 4. 6. 8. HÍRADÓ MOZI: (Erzsébet körút 13.) 1 Magyar hiradó 2. A Baléi nézda (kútfúróim). 8 Elbrtisz (sportfilm a Szovjetúnió legmagasabb hegyének megmászásáról). 4 Szovjet híradó. 5 Lusta Kata (új cseh színes rajzfilm) Reggel 9-től este 11-ig folytatólag FÉNY MOZI (Újpest) 1 Magyar híradó 2. Szovjet híradó 3. Mrga’hodolt föld (színes dokttmen’film). 4 Tavaszi mese (színes rajzfilm) Délután 5-től VslD-re és vü. délelőtt Vszt-kor és délután 44* től este 0-ig folytatólag.