Kis Ujság, 1951. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-03 / 1. szám
4 • 9 millióval több néző a mozikban! Számvetés az ó-esztendőről ■ _ , . , _ , . | az ó-eszten| Tekintsünk vissza időre.Mi történt a filmmel 1950 folyamán? Mi történt a mozival? Szembeszökik legelőször is egy szám: 9 millió nézővel nőtt meg a szovjet filmek látogatottsága Magyarországon 1950 első 11 hónapjában, 1949 hasonló időszakához mérve. Ugrásszerű"volt a látogatottság _________ emelkedése az egyes hónapok során is. Budapesten például 140.000 emberrel több fordult meg a mozik nézőterén októberben, mint szeptemberben. Vidéken nemkülönben. Borsod megyében például 50, Hajdú-Biharban 45, Békésben 47 ezerrel emelkedett a nézők száma ugyanennek a hónapnak a folyamán. Egy rövid pillantás az egyes filmek közönségsikerére: a „Sztálingrádi csata“ a másfélmilliós, a „Berlin eleste“ másfélmilliós, a Lenin-film félmilliós, a „Vidám vásár“ szintén félmilliós tömegeket vonzott. Tehát: 1050 folyamán nőtt, soksok milliós tömeggel nőtt a szovjetés a haladó filmek látogatottsága Magyarországon. Fokozódott, több millió emberben, dolgozóban, a szeretet az élenjáró szovjet és haladó filmművészet alkotásai iránt. Ez az első nagy eredménye az ó-esztendőnek. Hatalmas lendülettel indult meg a falvak mozival történő ellátása is. A terv az volt, hogy 1950 végére 604 falunak lesz mozija. A tervet a valóság felülmúlta: 601 falu helyett 623 magyar községben pereg a film az ötéves terv első évének végével. Sok újtípusú filmszínház született. A főváros területén tavaly nyílt meg: a Fény, Újpest dokumentum-filmszínháza, az Úttörő-mozi és budapesti mintára Miskolcon és Nyíregyházán is a Fáklya. Gyarapodtak a kertmozik, így: Csepelen a Rákosi Mátyás, Pesterzsébeten a Kossuth, Budafokon az Attila. A filmünnepségek [t]Tette díszessé az esztendő filmműsorát, így ,,A30 éves Szovjet Film Ünnepe“, keretjében mutatták be a „Sztálingrádi csata“ második részét és a „Világ ifjúsága“ című filmet, a Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi filmműsora, Sztálin születésnapja alkalmával, a „Sztálingrádi csata“ és a „Berlin éles le“ ünnepi vetítése mellett. Ünnepi Magyar Kisfilmhetet rendezett a Híradó-mozi; megrendezték Miskolcon az első szovjet filmzene hangversenyt. És meg kell emlékezni a nyári reprizhetekről, melyeknek igen nagy sikere volt a dolgozók között. A sikerhez nagymértékben hozzájárult a népszerű nyári mozibérlet. Ennek a mozibérletnek mintájára vezették be az új évad bérletrendszerét is. Számos nagyszabású ankét, díszelőadás, vitaest eredménye adott újabb és újabb bizonyságot arról, hogy a dolgozók érdeklődése megnövekedett a szocialista filmművészet alkotásai iránt. Az eredmények közérdéki mozi kirendeltség felállítása is. A kirendeltségek is a vidék elmaradottságának felszámolásán munkálkodnak. Minden MOKÉP-kirendeltség önállóan dolgozik, így saját területén, a helyi kérdések, problémák pontosabb ismeretében — szorosan együtműködve a tanácsokkal — jobban tudja a filmellátás kérdéseit megoldani és a műsort az egyes vidékek legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseihez illeszteni. Mozi OROSZ KÉRDÉS: (magyarul beszéld szovjet film) SZIKRA (Lenin-körút 120) 6, 7, 9. vü. 3. (prof.) — DÓZSA (Róbert K.-krt. 61) ■tó, 'hl, 449. vü. 443. — TÁNCSICS (Csepel) 5. 148. vü. 3. KIS KATALIN HÍZÁSSAL.A: (új magyar filmvígjáték) VÖRÖS CSILLAG (Leninkrt 45) 445. V.7, 9. vü. 'A3. épről. 3. hét!) — FELSZABADULÁS (Flóriin-téri) %46, V.9 vü a/i2. — KORZÓ (Újpest) VAG, '/s 9. (prol.) — ROYAL (Kispest) fi. M9, vü. */1 4. — BRIGÁD (Pestszendrine) */â6. M.8. 'vü. /*4. MÁJUS 1 (Mártírok útja 55) 445, ’’.7. 9, vü. VI3. (prol.) - TATRA (P.-erzs.) %6. 8. vü. 3. (prol.) A TRUBADURt (Verdi operája filmen) DUNA (Fürst S.-u. 7) Vi5. •tét. 9, vü. •1,3. (prol.l) — FORUM (Kossuth L.-U. 18.) 4. ’/*7. Vs9. vü. 942. (Prol.l) ZENG A VÖLGY: (román film) MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b) 446. 'AS. vü. 444. KÖVIR.46. (színes mesefilm) KOSSUTH (Váci-út 14) 1/15 Vél. 'A9. vü. 443. (prof.l) BETHLEN (Bethlen-tér 3) 468. V. 2. — ÚTTÖRŐ MOZI: 444. VI6.vas. és Ann. ‘A10 Vél. 444. 446. ERDEI TÖRTÉNET és ARTYEK (színes szovjet filmek) Óbuda (Selmeci-u. 14) 1/-5 i/,7/o. vü. 143. — FÁKLYA (Lenin-krt. 88) d. u. Viö-től este 11-ig, vas. és ann. d. e. 4411-161 este 11-ig folytatólag. — FÉNY (Újpest) d. u. 5-tól este VIl0-ig, vas. és ún. d. c. 4411-kor és d n. 444-tól este 1 A10-ig folytatólag. Berlin eleste I.—II. rész (magyarul beszélő színes szovjet film) ADMIRAL (Mártírok útja 5.) 5, 8, vü. 2 (prof.). — ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 5, 8, vü. 2. - PATRIA (Népszínház-u. 13.) 4, 7, vü. ' 443. Vs. 'A9 (prol.l). Kárhozottak összeesküvése: (magyarul beszél) BÁSTYA (Lenin-körút 8.) 10. ’At. 443. 945. 7, 4410 (prol.l). - ADY (Somogyi B.-út 3.) 4, ’A7, *A9. vü. 2 (prol.). — MARX (Landler J.-u. 39.) •A4, *A6, 8. — UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) 441. 946. 8. — SZABADSÁG (Bartók B.út 01.) 4. 447. 449 (prof.). Legény a talpán: (Szimonov színművéből) SAVOY (Üllői-út 4.) ‘A4. ’A6. 8. — ZUGLÓI (Angol-u. 26) ’/«4. 447. 449. Berlin eleste II. rész: JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér 7.) 4. 'tél: 'A9. -GLORIA (Thököly-iU 56.) 4. 6. 8. vü. 2. Három találkozás: (színes szovjet film) STÚDIÓ (Akácfa-u. 4.) 4. 447. 449. vü. 942. , Semmelweis: (az anyák megmentője) FT 1T (Szent István-krt 16.) 1/16. lA7. 449. vü. 443 (prof.l). Messzi vizeken: (vígjáték) TINÓDI (Nagymező-u. 8.) 445. l/17. Vi9. vü. 443 Hallá, Moszkvai (zenés vígjáték) PETŐFI (Rottenbiller u. 37.) Vi4, 6, 7.9. Szerelmem: (vígjáték) KULTÚR (Kinizsiutca 28.) 4, 6. 8. Szerencsés hajózási: (magyarul beszél) VESTA (Lenin-körút 39.) 10. 12. 2. 4. Ezerarcú hős: (ellenállási film) PLUTO (Kerepesi út 44.) 4, 6, 8. 6. 2. Cigányok: HUNNIA (Bartók B.-út 130.) 4, 0. 8. HÍRADÓ MOZI: (Lenin krt. 13) 1. Magyar híradó. 2. Szovjet híradó. 3. BABANNA (kultúrfilm). 4. Magyar úttörőhíradó. 5. SZILVESZTERI ÉJ (színes szovjet rajzfilm). Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. A „JUD SÜSS” felújítását hirdette az egyik párisi mozi. ()A dolgozók azonban oly viharosan tiltakoztak, hogy a rendőrség kénytelen volt betiltani a hírhedt filmet. * SANGHAJBAN most forgatják a „Jövőnkért“ című filmet. A cselekmény a kínai munkásosztály történetével foglalkozik. A laktanya folyosóján az egyik udvarra néző ablaknál állott Szabó József. Ott kint sűrű téli eső hullott már órák óta s a víz kis árkokat vágott magának az udvar puha talajába. Itt bénít barátságos meleg ölelte át a termek lakóit, az újoncokat. Újoncoknak gondolják meg magukat, akik nemrégen, alig néhány hónappal ezelőtt érkeztek el a katonai élet elindulásához. Megindult a komoly munka, elmúlottak az első hónapok s a pihenőnap ilyen csendes délutánján jólesik elgondolkodni arról, amit eddig tanultak s elővenni a levelet, amit hazulról írnak. Erről gondolkodhatott Szabó József, amikor mellé lépett Brasch Károly, az alakulat DISZ titkára. — Gyere be bajtárs a kultúrszobába — hívta barátságosan. Egyszer-kétszer már benézett oda Szabó József. Nem volt ismeretlen előtte a laktanya egyik legbarátságosabb szobájának napi élete. Egyszer megírt ott egy levelet, máskor sakkozott Kálmán Jánossal, aki a szomszédos faluból jött s végignézte a hatalmas szekrényekben sorakozó könyveket. — Vettél már ki könyvet? — kérdezi tőle a DISZ titkár. — Még nem jutottam hozzá — válaszolja. — Látni is sok ezt a hatalmas könyvcsomót, nem szoktam én hozzá könyvekhez. Brasch Károly, az alakulat DISZ szervezetének titkára betakarós Szabó Józsefbe. Lassan elindulnak a kultúrszoba felé s közben arról beszél fiatal bajtársának, hogy a Néphadseregnek ma az is a feladata, hogy művelődésü, általában kulturális vonalon támogatást nyújtson mindenkinek. Kultúrmunkával támassza alá a katonai tudományok elsajátítását s gondoskodjék a szabad idő hasznos felhasználásáról. — Volt nálatok könyvtár a fiúban? — Én tanyán laktam — válaszolja Szabó József — de a faluban csak az iskolában volt néhány könyv, de azok is árván búslakodtak egy ócska szekrényben. Egy héttel ezelőtt nyílt meg a kultúrotthon, azt írta az egyik barátom, hogy ott nagy könyvtárat is felállítottak. — S otthon mit olvastál? — Volt egy régi Petőfi kötetünk, a nagyapám szerezte valahol. Abból olvasgattam. — Itt pedig minden könyvet megtalálsz, amiről hallottál valaha, vagy amihez kedved van — mondja a DISZ titkár s bevezeti bajtársát a kultúrszoba barátságos csendjébe. Az asztalok mellett csaknem minden hely foglalt. Négyen-öten levelet írnak, néhányan sakkoznak, de a legtöbb előtt könyv. — Gyere velem — vezeti bajtársát a DISZ titkár — s nézzük meg, mit olvasnak a többiek. Csendesen lépkednek a könyvekbe belemerült katonák háta mögött. •— Na, ezt nézzük meg! Aki olvassa, megmutatja a címet „Egy partizán feljegyzéseit írta P. Ignatov. Azután visszalapoz oda, ahol az olvasást abbahagyta. Éppen azt a részt olvasta, amikor a Kubány-vidék partizáncsaláinak egyik hőse. Ignatov és felesége Krasznodar visszafoglalása után ismét hazatér régi otthonába. — Melyik rész tetszett a legjobban? — kérdezi a DISz titkár. Sándor Tamás olvasni kezd: „Féléve mentünk el a hegyekbe. Három gyermekünk volt. Kettő elpusztult, Valentyint is halottnak tartottam. Ma pedig újra három gyermekünk van... Ti elmentek tőlünk a frontra. Mit kívánjunk nektek, gyerekek? Harcoljatok úgy, mint eddig. Félelem és kímélet nélkül!“ — Csak olvass tovább, bajtárs, nem zavarunk! Az asztal sarkán csendesen belenéznek a könyvbe. Úgy, hogy aki olvassa, észre sem veszi, hiszen annyira leköti a figyelmét az előtte fekvő könyv „A votokalamszki országút“. A fiatal bajtárs most lapozott s ezt a rész olvassa, higgye el, én is époly mélyen átérzem, mint ön, hogy mi a szocialista haza, hogy mi az az ország, amelyet védünk, amelyben élünk.. . De nézzük, mit csinálnak a többiek? Az égjük bajtárs levelet olvas. Pápa János írja benne, hogy otthon a faluban már megtette az első lépést arra vonatkozóan, hogy belépjen a termelőcsoportba. — Két héttel ezelőtt írtam apámnak s már válasz is jött rá. Azt írtam, lépjen be a termelőcsoportba, jobb lesz az élete. Büszke vagyok arra, hogy az én tanácsomat fogadta meg. A DISz titkár továbbvezeti Szabó Józsefet s az egyik asztalnál, ahol üres hely van, éppen a szomszédfalubeli Kálmán János mellett helylyel kínálja. Kálmán János arrébb húzódik s elmondja, hogy levelet ír. • Éppen azt írom, hogy ne küldjenek csomagot, de a látogatáskor is kár azt ide elhozni vagy 250 kilométerről, amikor itt bőségesen ellátnak mindennel Bár jutna a hazaiból nekem is, hiszen apám a termelőcsoportban a végső elszámolásnál most kapott még vagy ötezer forintot. Csendesen megnyílik a hatalmas könyvszekrény üvegajtaja. Szabó József várakozóan ül helyén és nézi a DISz-titkár minden mozdulatát, aki könyvet keres. Könyvet abban a hatalmas könyvtárban, amely beleillene még egy vidéki város közkönyvtárának is. Nemcsak számbeli súlyában, hanem minőségi összeállításában is. Megtalálható ott a marxista-leninista politikai irodalom minden jelentős munkája, szovjet irodalmi remekművek s mellettük az új magyar irodalom alkotásai és szép számmal a régi magyar irodalom haladó írásai.— Ez lesz a legjobb — szól s letesz Szabó József elé egy könyvet, melynek címlapjáról lángoló tekintetű ifjú arc néz szembe vele. Fagyejev szovjet író könyve: „Az Ifjú Gárda“. Vasárnap délután a laktanya kultúrszobájában Hian «ISAU Igor Szavcsenko meghalt Igor Andrejevics Szavcsenko, szovjet filmrendező halálával súlyos veszteség érte a világ haladó filmművészetét. Szavcsenko sok filmmel tette ismertté nevét a Szovjetunióban és külföldön egyaránt. Munkái közül kiemelkedik a nálunk is bemutatott: „Vasöklű Bogdána Sztálin-díjas „Harmadik csapásHatalmas új filmjét, melyet Tarasz Sevcsenkoról, az ukrán nép nagy költőjéről készített, néhány hónapja fejezte be. Igor Szavcsenko nemcsak tehetséges rendező, hanem kitűnő pedagógus is volt. Mint az Állami Filmművészeti Frőiskola tanára, életének utolsó napjaiban is tanította és nevelte a szovjet film fiatal nemzedékét. Munkásságának elismerésekép a szovjet kormány a Munka Vörös Zászló rendjével tüntette ki és az Érdemes Művész címet adományozta neki. Neve, emléke és alkotásaiban. A SZTÁLIN-DÍJ BIZOTTSÁG, amely a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működik, megkezdie munkáját. Megvitatják, hogy milyen irodalmi és egyéb művészeti alkotásokat tüntetnek ki az új Sztálin-díjjal. Szerdai műsor: KOSSUTH-RÁDIÓ. 5.30: Falurádió. — 6.00: Operettnyitányok. — 0.15: Orosz dalok. — 7.05: Könnyű zene. — 7.25: Zenekari művek. — 8.00: Bolgár és lengyel muzsika. — 11.31: Szolgaság. Veres Péter regénye folytatásokban. — 12.15: Pénzügyőr Zenekar és Énekkar. — 13.00: Harmonika-zenekarok. — 13.30: Hangos újság. — 14.10: Atörő-híradó. — 11.25: Zipernovszky—Darvas-trió. —14.45: Háziegyüttes. — 15.30: Énekkar. — 15.55: Női szemmel. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Építőipari félóra. — 17.30: A Rádió operettjeiből. — 18.00: Ifjúsági rádió. — 18.30: Magyar művészek muzsikálnak. — 19.00: Hangos újság. — 19.30: Román muzsika. — 20.20: Tíz perc sport. — 20.30: Történelmi dalok és virágénekek. — 21.00: Rádiózenekar. — 22.25: Tánczene. — 23.00: Szórakoztató zene. — 23.30: Bach: Mosolykantáta. — PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: MuK- negyedóra. — 5.45: Polkák, keringők. — 6.05: Üzemi lapok szemléje. — 6.15: Tarka muzsika. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Hanglemezek. — 7.15: Állami vállalatok hírei. — 7.35: Haydn: F-dúr cassation. — 8.00: Rádiózenekar. — 9.00: Kocsis Albert hegedül. — 9.20: Iskolások rádiója. — 10.10: Szovjet zenekari művek. — 10.45: Cseh dalok. — 11.00: Óvodások műsora. — 11.20: Könnyű zene. — 15.00: Bor Kálmán zenekara. — 15.40: A földkerekség egyhatodán. Szovjet híradó. — 15.55: Operarészletek. — 16.40: Marjay Erzsébet énekel, Vadas Ágnes hegedül. — 17.10: Részletek Lehár operettjeiből. — 17.30: Falurádió. — 17.45: A Rádió esti iskolája. — 18.15: Tánczene. — 18.40: Hogyan fasizálódnak a nyugati államok. Előadás. — 18.55: Egy falu — egy nóta. — 19.20: A Lengyel Rádió szórakoztató műsora a Magyar Rádió hallgatóinak. — 20.00: Az erkölcsök őre. Gorkij szatirikus elbeszélése. — 20.25: Jan Purkinje, a modern élettan cseh előfutára. Előadás. — 20.45: Tánczene. — 21.30: Tánczene. — 22.00: Zenés esti séta Moszkvában. Színházak keddi műsora Operaház: Szöktetés a szerályból (7). — Nemzeti: Ljubov Jarovája (fél 7). — Városi: Faust (7). — Magyar: Ármány és szerelem (7). — Madách: Ilja Golovin (7). — Belvárosi: Diplomaták (7). — Fővárosi Operett: Aranycsillag (7). — Vidám: Ingyenélők (7). — Ifjúsági: Az apák ifjúsága (7). — Úttörő: Haza akarok menni (fél 8). — Állami Bábszínház: A nyúl meg a kandúr (3, 5). — Fővárosi Varieté: A Sziget rózsái (8). — Kamara Varieté: Akinek nem inge... (7). — Rádió: Hja Golovin (Kossuth, 2015). Szerda, január . A szovjetek példáján a szocializmust építő helyi tanácsokért. (Magyar-Szovjet Társaság kiadása.) Mentében alakul, fejlődik a népi Magyarország tanácsi jellegű közigazgatása. Mentében alakul és fejlődik az országos és helyi alkalmaknak és szükségleteknek megfelelően, így alakult és így fejlődött a szovjetek helyi tanácsa is. Megalakulásától kezdve fejlődik mindmáig, hogy soha véget ne érjen a fejlődése. Ezt az iskolapéldaszerű fejlődést mutatja be elevenen, vonzóan a Magyar-Szovjet Társaság „Szovjet Példa“ kiadványsorozata keretében „A szovjetek példáján a szocializmust építő helyi tanácsokért“ című füzet. A bevezető írás Rákosi Mátyás 1950. február 10-én elmondott híres beszámoló beszédéhez igazodva rámutat arra, hogy a népi Magyarország helyi tanácsainak a szovjet példától függetlenül ugyan, de nagyon is tanulva, a szovjet példákon okulva kell fejlődni. A függetlenséget nemcsak olyan értelemben kell felfogni, hogy egy önálló országban önállóan fejlődjenek az államigazgatás helyi szervei. Értenünk kell ezt oly módon is, hogy a népi kormányzat központi irányelveinek, a demokratikus centralizmusnak szem előtt tartásával minden helyi tanácsban a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően a többiektől eltérő sajátos kérdéseket kell megoldani s az azonos kérdésekben is más és más körülményekre kell tekintettel tenni. Hogyan érvényesülnek a helyi sajátosságoknak megfelelően a helyi tanácsokban ezek a követelmények? Ezt tanuljuk meg ebből a füzetből, amelyben még a fejezetcímek is kiválóan érzékeltetik tartalmukat. Megtudjuk, hogyan igazgatják Moszkva dolgozói fővárosukat. Megtudjuk hogyan dolgozik Moszkva egyik kerületi tanácsa. Az olvasó szinte jelen lehet az egyik tanácstag fogadóóráján s egy tanácsülésen. Láthatja, hogyan tanulják ki a legegyszerűbb dolgozók is a helyi tanácsokban az államvezetés legmagasabbrendű iskoláját a többtermelés, a magasabb műveltség, a legfőbb érték megtartósának, a tartós békének biztosításáért. Következésképpen megtanuljuk azt, ami bennünket magyarokat legközvetlenebbül érdekel, hogy e szovjet iskolapéldák nyomán hogyan fejleszthetjük önálló jelleggel a mi tanácsaink életét is. Gorelik: A kitüntetett gyár. (Szikra kiadás.) 1924 november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hetedik évfordulóján munkások százezrei vonultak fel vidáman, nótaszóval, mozgó zászlóerdő alatt a moszkvai Vörös Téren, a Kreml falai alatt, hogy üdvözöljék az első szocialista állam vezetőit A felvonulás egyik legeredetibb színfoltja és érdekessége volt az a tíz vadonatúj, frissen festett tehergépkocsi, amely az AMO-gyár munkásainak menetét nyitotta meg. Miért volt érdekes ez a tíz teherautó? Azért, mert ezek voltak az első gépkocsik, amelyek „az utolsó csavarig hazai anyagból készültek“. A cári Oroszország félgyarmati ország volt. Ipara jelentős hányadában kiszolgáltatottja volt a nyugateurópai és amerikai tőkés koncesszióknak. Nyersanyagforrásainak javarészét is a külföldi kapitalistáknál, adták bérbe a hazai népnyomorítók. Drága pénzen kellett megvásárolni külföldről ama kész, vagy fénykész ipari gyártmányokat, amiknek nyersanyaga potom pénzen került az idegen koncessziós tőkések birtokába. Ezért nem fejlődhetett ki a cári rendszerben a hazai autóipar sem. A gyér igényeket külföldi behozatallal elégítették ki. S milyen volt ez a behozatal. A külföldi kapitalisták a cári rendszerű Oroszországba, mint minden más kezdetleges civilizációjú országba, csak az úgynevezett „bóvliárakat“, a piaci selejtek selejtjeit szállították. 1901-től számítva, két év alatt mindössze csak 148 gépkocsit szállítottak Oroszországba. 1916-ban, a cári rendszer bukása küszöbén már 7180-ra emelkedett az évi behozatal. Emellett igaz, az előző évben 90 autót már Oroszországban szereltek össze, jórészt ugyancsak külföldről hozott alkatrészekből. De mik ezek a számok, ha mellettük számításba vesszük, hogy 1950-ben a Szovjetunió autógyárai már félmillió autót gyártanak s mindez kevés is a reális szükséglethez képest. S az újabb tervciklus nagy távlataihoz képest. Hogyan jutott el a Szovjetunió gépkocsiipara az 1924-es tíz teherautótól az 1950-es félmillióig? Egy gyár fejlődése tükrében válaszol e kérdésre Gorelik „A kitüntetett gyár“ című könyvében. Mi ez a könyv? Regény? A legérdekesebb regénynél is érdekesebb írás. A fejlődő és mozgásban lévő szocialista társadalom egyik legizgalmasabb elbeszélése s leírása olymódon, hogy műfajilag egyelőre nem osztályozható, de annál inkább értékelhető. Sem regény, sem film nem ragadhat meg senkit vonzóbban, mint „A kitüntetett gyár“ életírása. Melyik ez a kitüntetett gyár? A Volga és az Oka torkolatánál fekvő Gorkij város (az egykori Nizsnij Novgorod) Molotov-gépkocsigyára. Maxim Gorkij városában, az Anya című híres regényének s munkáshőseinek életkörnyezetében építették fel a Szovjetunió legnagyobb gépkocsigyárát az 1930. május 2-i alapköteté teli ünnep után, 445 nap alatt. Ennek az autógyárnak a történetében lényegében benne van a Szovjetunió gépkocsiipari fejlődésének a története. Ahogyan a gyár épüllt és ahogyan fejlődik tovább, mindez hű tükörképet ad általánosságban is az első szocialista ország építőinek munkaerkölcséről s a szovjet építés világraszóló tervszerűségéről. Ez a gyár nemcsak egyet jelentett a szovjet gépkocsiipar megteremtésével, de egyet jelentett a szovjet mezőgazdaság forradalmi fejlesztésével is. Külön fejezete Gorelik írásának , egyben a gyár történetének a Nagy Honvédő Háború időszaka, amikor a német fasiszták orvtámadása nyomán áttértek a haditermelésre és a harctéri hősökhöz méltó példás erőfeszítéssel segítették Sztálin stratégiáját és hadvezetését. Több német bombatámadás kártevését hoztak helyre csodálatosan rövid idő alatt. A háború utáni béke pedig új fejlődési távlatokat adott mind a gyárnak, mind a szovjet gépkocsiiparnak. A szerző bemutatja a gyár vezetőit s a legegyszerűbb munkások legderekasabb képviselőit is. Az irodában. A munkapadnál. Az otthonukban. A Szovjet Alkotmány helyi és országos politikai fórumain. A legkülönbözőbb művelődési helyeken. Bemutatja a gyár dolgozóinak életét a hétköznapok világában és az ünnepnapok világában is S nemcsak a gyári dolgozók életét ismerjük meg Gorelik írásából, de a dolgozó tagok családtagjainak, szőkébb és távolibb hozzátartozóinak életét is. A gyár mellett ugyanis egy szocialista város épült fel, amelynek életrajzát és társadalomrajzát is szemléltetően mutatja be a szerző. Megtudjuk, miként tanulnak, szórakoznak, művelődnek, sportolnak a dolgozók és gyermekeik. Megtudjuk, hogyan fedezik fel a fiatalok tehetségét, hogy hajlamaiknak és képességeiknek megfelelően iskolázhassák ki őket mindenféle fokon. Megtudjuk, milyen jogokat élveznek a szovjet dolgozók a betegségük, rokkantságuk, öregségük esetén, hol és hogyan töltik fél hónaptól másfél hónapig terjedő szabadságidejüket. Milyen szülészeti segélyben részesülnek a szülőanyák s milyen boldog életük van a gyermekeknek már születésüktől kezdve. Mindezt olyformán s oly közvetlen nyelven adja tudtul a szerző, hogy egy pillanatra is nehéz letenni könyvét. (n. t) KÖNYVSZEMLE ! ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTTAK a moszkvai Filmművészet Házában a népszerű tudományos filmek alkotói és munkatársai. Zgurigyi, az „Erdei történet“ rendezője, ismertette a „Tudomány és technika“ filmsorozat tízéves útját, eddigi eredményeit. A felszólalók közt az üzemi dolgozóiarról számoltak be, hogy milyen hatalmas segítséget nyújt számukra a szovjet dokumentfilmgyártás mindennapi munkájuknál. Hasonlókép nyilatkoztak a jelenlévő tudósok is.