Kis Ujság, 1951. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Vasárnap, július 1 kis Újság LEVELEK A TAMBOV-TERÜLETRŐL Irta: Nyikoláj Virta, Sztálin-díjas szovjet író . A Tambov-tej illeti mezőgazda*------------------------------sága évrőlévre több terméket ad az országnak. Jelentős sikereket arattak a tambovi kolhozparasztok az elmúlt, 1950. évben. Megnövekedett a vetésterület, bővítették az élelmiszernövények vetésterületét, többi között az olyan értékes növényét, mint a búza. Az össztermés megnövekedett. A terület 1950-ben terven felül 600.000 pad búzát adott el az államnak. A terület mezőgazdaságának sikereit elősegítik a motorok és gépek ereje. A területnek a múlt év végén kétszer annyi traktora volt, mint tíz évvel ezelőtt! A traktorpark az utóbbi három év alatt 180 százalékkal növekedett, a kombájnok száma pedig 50 százalékkal. Az Októberi Forradalom után született nemzedékek már nem emlékeznek a szántóvető-paraszt szomorú magános alakjára, amint földdarabján facskével dolgozik. Rendes ekéjük akkor csak a gazdagoknak — a kulákoknak volt. A szegényparaszt egy gyeszjatyin földről 5 mázsa gabonát takarított be, de még ezzel is elégedett volt — hiszen gyakran ennyit sem aratott. A nehéz kétkezirikát ma felváltották a gépek. Kombájnok a gabonabetakarításhoz! Kombájnok a répabetakarításhoz! Diesel-traktorok! Földásógépek! Gépek szántanak, vetnek, kaszálják és csépik a gabonát, osztályoznak, betakarítják a napraforgót, répát! A lényeg azonban nemcsak a motorokkal végzett munka mennyiségében, hanem minőségében is rejlik. A traktor a nagyteljesítményű ekékkel kitűnően megműveli a talajt. A A motorok ereje Harmadik levél nedvesség az ilyen földben tovább megmarad, a föld nem veszíti el értékes tulajdonságait. A gépek segítik a kolhozpa-1 — ------trasztságot a természet átalakításában is, az aszály ellen, a forró szelek ellen folytatott harcban, amely gyakran teljesen kiégeti a vetéseket! A kolhozok mesterséges tavakat és vízgyűjtőmedencéket építenek. A gép- és traktorállomások gépeinek segítségével tavaly 200.000 köbméter földet emeltek ki. Ha számításba vesszük, hogy egy ember egy nap alatt maximum 4 köbméter földet képes kiemelni és ez a munka 200 napig tartott volna, a kolhozoknak naponta 5250 embert kellett volna beállítaniok a mesterséges tavak és vízgyűjtőmedencék építéséhez. A motorok ereje, amely megváltoztatja a földek arculatát, a mezőgazdasági munka jellegét, egyidejűleg megváltoztatja az embert is, emeli kultúráját. A gépesítők a parasztok megérdemelt szeretetének örvendenek. A nép ismeri a kiváló traktorosok, kombájnvezetők, a szocialista munkaversenyben élenjárók nevét. Sokat közülük a Szovjetunió rendjeleivel tüntettek ki. A Tambov-terület két gépállomásának igazgatóját — Sz. Alekszejevet a kamenszki és I. Ivanovot a lukinszki gépállomásról — a nép a köztársaság Legfelső Tanácsának küldöttévé választotta. A dolgozók küldötteinek területi tanácsában mintegy tíz traktoros és kombájnvezető van . . . A szovjet parasztságot mindinkább segíti a villanyenergia. A tambovi falvaknak sok energiára van szükségük. Nemcsak valamennyi kolhozparaszt lakóházát, a kolhoz közüzemeket, az öntözőberendezéseket kell ellátni villannyal. Illetve villamosítani, hanem vilamosságra kell átállítani egész sor szántóföldi munkát is.A villamossági bevonult a szov- 1-------------------------- jel paraszt életébe. A múlt év végére a Tambovterületen teljesen villamosítottak 360 kolhozt , amiltig valamivel kevesebb a terület valamennyi kollektív gazdaságának egyharmadánál. Számos vízierőmű és olyan hőelektromos erőmű működik, amely tőzeget és más fűtőanyagokat használ fel. A kolhoz villanytelepek villanyenergiájával dolgoznak az öntözőrendszerek, malmok, olajütők, tégla- és cserépgyárak, valamint a rádióközpontok és filmvetőgépek. Az elmúlt nyáron a szosznoroi ■------------------------------ járás sok kolhozában megszervezték a villanycsépést. A Dimitrov és Hruscsovkolhoz felhasználja a villanyenergiát a magszárításra és osztályozásra is. A kirszanovi Janis Lenin kolhozában villanyáram segítségével végzik a tehénfejést, a juhnyírást, működtetik a fűrésztelepet, e műhelyekben az esztergapadokat, stb. így válik valóra a Tambov-területen, mint a Szovjetunió minden más területén és köztársaságában is. Lenin végrendelete: az égész ország villamosítása. 3 Második szülővárosunk lett Dunapentele! Pezsgő kultúrátét: iskolák, kertmozi, szabadtéri színpad, két központi könyvtár, művészeti tanfolyamok a szocialista városkan Dunapentele, június (A Kis Újság kiküldött munkatársától) — Nemcsak munkahelyet találtunk itt, de végleges otthont isz — mondják egyre többen a Dunai Vasmű építői közül. Hovatovább azok lesznek itt számottevők, akik így gondolkodnak és hétvégén is ittmaradnak. Nagy változás ez a néhány hónappal ezelőtti állapotokhoz képest. Akkor már péntek délután elkezdődött a szétfutás Penteléről. Szombat estére, vasárnap virradóra megcsöndesedett minden. A városi tanács megalakulása óta rohamosan növekszik azok száma, akik második szülőhelyükké, pátriájukká nevezték ki Dunapentelét. Úgy érzik, hogy munkaszünnapon is itt vannak „otthon“. Illyés József, a dunspentelei városi tanács titkára mondja ezt. S nyomban hozzáfűzi: — Arra törekszik a tanács, hogy aki idejön munkát vállalni, az ne is kívánkozzék el innen. Kezdettől fogva ezt a célt tartja szem elött a tanács kulturális osztálya is. Kulturális eszközökkel idegyökereztetni az itt dolgozókat! Az osztály a Vasmű városának gyönyörű iskolapalotájában rendezkedett be és egységes kultúrtervet dolgozott ki. Két szakközépiskola nyílik meg ősszel a Dunai Vasmű városában: egy gépipari technikum és egy mélyépítőipari technikum. A tanács oktatási osztálya már megkezdte a tanulójelöltek összeírását s a tanév előkészítő munkálatait. Helyben biztosítják a középfokúszakképzettségű műszaki emberek utánpótlását a két szakmában. Ugyancsak nagy eredményekről számol be a népművelési alosztály. Még e nyáron megnyílik Dunapentelén az ország legnagyobb kertmozija. Ennek a mozinak már a városi tanács népművelési alosztálya a közvetlen gondozója. A tanács állította fel az ideiglenes szabadtéri színpadot is. Ideiglenesét, mert az állandó jellegű nagyobb lesz és azt más helyre szánja a tanács. A könyvtáréletet és az olvasótermi életet is a tanács rendszeresítette. Azelőtt ahány munkahely, annyifelé szakadtak szét az olvasók. Sok szakszervezeti bizottság — főleg a mélyépítőipari munkahelyeken — még látszatkönyvtárt se tartott. Most" két központi könyvtár működik, összesen 15.000 kötet szakmai, ideológiai és szépirodalmi könyvvel. Az 5000 kötetnyi szépirodalmi könyvekből 4500 állandó forgásban van az olvasók kezében. — Háromhetes pályafutásunk alatt olyan hatalmas könyvforgalom volt az üzletünkben — dicsekszik Szabó Gyula, a Könyvterjesztő Vállalat pentelei fiókjának vezetője—, aminőről sem én, sem munkatársaim nem álmodtunk. Két nap alatt valamennyi példány elfogyott Mikszáth Kálmán Két választás Magyarországon és Különös házasság című regényéből. A magyar klasszikusok közül Móricz Zsigmondnak, Mórának és Jókainak van még nagy keletje, valamint Eötvös Károly most megjelent ifjúsági regényének. Állandóan keresik Tolsztoj Háború és béke című hatalmas művét és Gorkij Anya-jót. Jack Londonnak is sikere van, főleg a fiatalság körében. A mai magyar írók közül Szabó Pál és Veres Péter vezetnek. A mai szovjet írók közül különösen Azsajev kedvelt. Ahány utánpótlás érkezik a Távol Mos,’ valót című regényből, annak egy-két órán belül mindnek gazdája van. A tanács kulturális osztálya megrendezte az első könyvankétot is. Olyan tartalmas és termékeny hozzászólások egészítették ki az előadást, hogy a tanács elhatározta, szeptembertől rendszeresítik Dunapentelén a vasárnapi könyvankéleket. Dunapentelének a Vasmű építésének megindulása óta mindig voltak íróvendégei. Most már megtelepedett írói is vannak. Az első író, aki vállalta, hogy végérvényesen dunapentelei lakos lesz: Sándor András, kitűnő fiatal parasztírónk. A tanács szép lakást utalt ki neki s azóta több más író is bejelentette állandó lakásigényét. A tanács támogatásával alakult mag az Irodalmi Kör. Egész sereg fiatal tehetséget fedezett fel ez az Irodalmi Kör s újabb felfedezési alkalmak, az egyre újabb csasztuska-szöveg-, novella- és verspályázatok. Két hónappal ezelőtt nyílt meg a Dunai Vasmű városában az első képzőművészeti tanfolyam. Egyenesbe azonban egy hónappal ezelőtt jutott, mikor a tanács népművelési osztálya vette gondozásba. Kényelmes lakást utalt ki a tanács a képzőművészeti tanfolyam vezetőjének, Halász Szabó Sándor művészpedagógusnak és állandó gyakorló helyiségeket az iskola tagjainak. A képzőművészeti tanfolyam iskolája lett Dunapentele dekorációs központja. Huszonöt tagra szaporodott a képzőművész-tanulók szánta s ezek közül 16-an résztvesznek első tanulmányrajzaikkal a felsődunántúli képzőművészeti szabadiskolák dorogi, most megnyílt vizsga kiállításán. A tanács népművelési osztálya már megkezdte az első zenetanfolyamok rendezését. Van vonóstanfolyam és van fúvós tanfolyam. Most verbuválják az első központi énekkar tagjait is. Ha minden jól megy, jövőre már rádió-hangversenyt adnak az országnak. További terv lesz a Dunai Vasmű szimfonikus zenekarának megalakítása. Még e nyáron művészi tánciskolát nyit a tanács. A különböző munkahelyeken hét klub kultúreseményeit tartja számon a tanács. De ez csak kezdete a Dunai Vasmű kultúrvárosiéletének. Nyáron már hajókirándulásokat is szervez a tanács a védett dunai szigetek növény- és állatvilágának ismertetésére. A Múzeumok Országos Központja pedig most gyűjti össze a megnyíló Dunapentelei Városi Múzeum anyagát. A Közép-Duna flórája és faunája lesz a múzeum természettudományi ékessége. A Vasmű építése közben feltárt népvándorláskori leletek adják majd a régészeti főanyagot. A dunapentelei tájmúzeum kiformálásában minden támogatást megad a tanács a Múzeumok Országos Központjának. Nagy Tibor 475 ember a Fichíebunkerben Bonn bűne és Nyugat szégyene talán sehol nem ütközik ki olyan átható erővel, mint a nyugatberlini—kreuzbergi nyomortanyák táján. Itt, e siralmas állati alakban meghúzódó vackok népe közt is a legmegrázóbb talán az ú. n. Fichtebunker lakóinak sorsa. 475 ember, köztük 123 nő és 85 gyermek él a nedves pinceüregekben, mesterséges világítás mellett. A férfiak és nők egymástól elkülönítve, apák-férjek családjaiktól elszakítva. Tábori ágy ritkaság errefelé, legtöbben deszkaládákból hevenyészett, szalmával kibélelt fekhelyeken töltik az éjszakákat. A mélybe leépített bunker felső emeletein a nők, a lenti harmadik-negyedik emeleteken a férfiak tanyáznak. A levegőt gépekkel szivattyúzzák le, ha a motor éppen nincs javítás alatt. A Fiehtebunker: bonni bűn és nyugati szégyen! Az olaszországi választások után De Gasperi gazdái elégedetlenek az olaszországi választások eredményeivel. (A lapok.) TRUMAN’: Miféle eredmények ezek? Ezért költöttem annyi pénzt rátok?!... (Eug. Tani rajza a „Scanlei Tineretulaiban“j 130 faluban 900 tanácstag előljár a begyűjtésben 345/1951. sz. — 7651/111 16—15/1951. sz.: bürokratikus csökevények a fűkaszálás elvégzése körül — A múltban a végrehajtó járt itt a nyakára még a tehetősebb gazdáinak a hátralékok miatt. Tegnap csodáltam meg az adókimutatást. Ek bizony még harminc évre visszamenve sem emlékszem, hogy Mogyoródon mindenki az utolsó fillérig így kifizette volna az adót, mint most, a békearatás előtt. Sem pénzbeni, sem természetbeni hátralésban nem vagyunk . . . Így kezdte beszámolóját a járási mezőgazdasági állandó bizottság mogyoródi kiküldöttje, L. Juhász József. Neve ott áll a dicsőségt ábrán. Mellette H. Kurucz János tanácstag. Fekete József tanács•taghelyettes. Mindhármuk tojásbeadása száz százalékos. ,4 tanács ?•? tagja mindent beadó, tagjai a tszcs-nek is: az ő munkájuk nyomán Mogyoród község jó növény, ápolásért, gondos mezőgazdasági munkáért már kilencszer kapta meg a pestmegyei tanács vándorzászkiját. Hogy függ mindez, össze a mogyoródi tanács munkájával? Ezt kérdezzük L. Juhász Józseftől, így felel nekünk: — Erre csak egy példát mondhatok el. Még a „vitéz“ Endre László idejében volt Mogyoródon a főjegyző dr. Keresztury János. Bement hozzá egy paraszt s megállt az asztalánál. Miért jött ilyen közel? — förmedt rá. Jött utána egy másik. Látván az esetet, egyik lábáról a másikra állva, meghúzódik az ajtónál. Miért nem jön közelebb? — rivall rá a főjegyző. Hát erre én, mindezt az ablakon át látva, harmadiknak belépek az irodájába. Előbb odaállok az asztalhoz. Rögtön curukkolok egyet az iroda közepére. Még egyet megint hátrább, az ajtóig. Rákinéz, kicsit tán meg is érzi, hogy színészkedem, s kérdi: „Megbolondult maga?“ felelek neki. Nem én kérem, csak próbálgatom, hogy hol a „jó hely“ a főjegyző urunknak. Hol állhat meg előtte a paraszt? Jósza beszédjére harsány kacagással felelnek a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai. Most ugyan hogy fogadja a feleket a mogyoródi tanács végrehajtóbizottsága, az elnöke, a titkára, a nép közigazgatása a népet? — Sinkó Pál VB titkár újgazda fia. Ott dolgozott nekünk a községházán a felszabadulástól kezdve. A miénk volt minden ízében minden munkája. Megértjük egymást. Tudunk beszélni egymás nyelvén. — A szomszédban is ott van a jó példa: Nagytarcsán bőszoknyás parasztasszony, a járásszerte ismert, népszerű Laukó Pálné a tanácselnök. Ott is, Mogyoródon is szoknyás parasztlányok az irodai alkalmazottak. Úgy válogattuk a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait, hogy azok is előljárnak a begyűjtésben. Tizenhárom községben 960 ilyen tanácstag működik. Mogyoród csak tojásból 40.000-en felül adott le Nagytarcsa 42.500-at, Csömör az előírt 52.000-et 4000 díjával már be is adta. A hátralévő három nap alatt a hiányzónak akár a háromszorosát is beadhatja. A parasztság beadási készségével, eszerint nincs baj. Akkor miért van egyes területeken késlekedés? Ezt már a járási VB-titkártól, Pálosi Miklóstól kérdezzük. — A készség a dolgozó parasztságban feltétlenül megvan — feleli. — De például a széna belvásárló TAFOSI a vételi jegyeket még ma sem küldte meg a kijelölt szénaátvevő helyekre. Se Valkóra, se Csömörre, se Isaszegre, se Gödöllőre! ... A múltkoriban a megyei SZÖVOSZ azon panaszkodott, hogy nem támogatjuk a törekvését, hogy az övé legyen egy patika. Mert ők oda áruházat akarnának csinálni... — A szénát is vinné a dolgozó parasztság, szívesen beadná, de hová ? A csömöri TAFOR-megbízók csak július 1-én hajlandó megkezdeni a szénáit vételt, És miért nem szedeti naponta • BARNEVAL a beadandó baromfit a földművesszövetkezeteken át? Hetente csak egyszer küld le egy kocsit túrajáratként ,szerte a falvakba és előtte csak egy két órával szedhetik össze a baromfit a megbizottak, mert sem raktárhelyiséget, sem ocsút nem igényelt ki számukra a központjuk. És még van egynéhány ilyen „esete" a járási tanácsnak. Két levelet tesz elénk a V. B.-titkár. Az egyiket ele írták a gödöllői útmesterséghez, hogy kaszáltassák le az útmenti füvet. Különösen a téli elágazásnál nagymennyiségű fű van az út két oldalán. Erre a 6-os számú útmesteri körzet, Mátyásföld, Ferenc utca 4-ből Dinnyés László útmester aláírásával a következőkben válaszol: „Járási tanács titkárságának Gödöllő, 340/1951. számú határozattal kapcsolatban közlöm, hogy én (!) a fűtermés lekaszáltatására az Útfenntartó Vállalat által többször kaptam utasítást a Pmnt. IX. Közlekedési Osztálytól. Véleményem szerint a fenti számú határozat a Pmt. 9. Közlekedési Osztály 7631/III./16-1-15/ 1951. számú körrendelete kapcsán történt, amelyet tudomásul nekem is megküldött, abban arra utasítja a járási tanács a V. B.-t, hogy a fűkuszálás gyors és költségmentes elvégzésében társadalmi áron legyen segítségemre, ne pedig engem utasítson annak elvégzésére. Mátyásföld, 1951. évi június hó 26. Dinnyés László, útmester,“ így az útmester. Eddig senki sem tudta, a tanácsrendszer óta, hogy az útmenti füvet társadalmi munkával kell lekaszálni. A szénabegyűjtésben a dolgozó parasztság tudja a kötelességét. De a bürokratikus csökevényekkel 1951. évi békearatása idején, hogy küzdjön meg egymagában? ...