Kis Ujsag, 1989 (67. [1.] évfolyam, 1-31. szám)
1989-06-01 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet helyzetet elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy a gorbacsovi nyíltság eleddig inkább a politikai szférában éreztette a hatását, miközben a peresztrojka, az átépítés a gazdasági felemelkedés vonatkozásában csak ígéret maradt. Tévedésre adna alkalmat, ha egyenlőségjelet tennénk a Moszkvában és a Pekingben történtek közé. Míg itt a politikai fejlődés tűnik fel reményt keltőbbnek, ott a gazdasági. Az viszont feltételezhető, hogy Li Peng sikere, ha többszörös áttétellel is, de muníciót jelenthet a moszkvai „keményvonalasok” számára. (burzó) VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁBAN AZ MSZMP támogatni fogja ugyan a magántulajdont és a vállalkozásokat, de nem akar rendszerváltozást. A kormánypárt mindenképpen megőrzi a közösségi tulajdont — ezért gyárat és földet nem kaphatnak vissza egykori tulajdonosaik — mondta a választási program előkészítéséért felelős osztályvezető az MSZMP gazdaságpolitikai részprogramját ismertetve. A legfontosabb kérdésre, hogy a vegyes tulajdonú gazdaságban hol a határ a még elfogadott és a már „rendszeridegen” magántulajdon között, még mindig nincs válasz. AZ ORSZÁGOS AGRÁRREFORMKÖR BÍRÁLTA a szövetkezeti és a földtörvény tervezetét, az országgyűlési képviselők agrárszektorával rendezett közös fórumon. Szerintük a a termelőket senki sem kérdezte meg arról, hogyan képzelik a földtulajdonlást. A készülő törvénytervezetek kizárják a településeket abból, hogy a létüket meghatározó földnek csak részben is gazdái lehessenek. Az átalakulási- és a földtörvénytervezetnek számos paragrafusa elfogadhatatlan a tulajdonviszonyok magasabb szintű rendezetlensége miatt. A KORMÁNYNAK SZAKÍTANIA KELL az általános restrikciós pénzügyi politikával, mert az kedvezőtlen gazdasági folyamatokat gerjesztett eddig is. Az ipari termelés például kettő, a feldolgozóipari ennél is nagyobb százalékban csökkent. A vállalkozások is viszszafejlődtek. A Magyar Gazdasági Kamara szerint ez a folyamat csak akkor fordítható meg, ha a kormány magatartása kiszámítható lesz és a költségvetés kiadásainak csökkentésekor nem a vállalkozói jövedelmeket „csapolják” meg. KISTERMELŐK ÁLLÍTJÁK ELŐ a mezőgazdasági nettó termelésnek több mint a felét, gépellátásuk mégis megoldatlan. Ezért a Magyar Agrártudományi Egyesület más szakmai szervezetekkel tanácskozást tervez június 2 3-án Mezőtúron. Javasolni fogják a hazai gyártás fejlesztése mellett a hitelkeretek bővítését és a kisgépek importját. A szakértők fontosnak tartják, hogy a kistermelők esetleg terményeikkel fizethessenek a hitelből vásárolt gépekért. A MAGYAR REFORM BUKÁSÁT JELENTHETI vidéken az a kalózakció, amelyről a Falurádió adásában hallhattunk. Egyes termelőszövetkezetek aranykoronánként 100—150 forintért, tehát holdanként 1500—2000 forintért igyekeznek megváltani a telekkönyvi tulajdonosoktól, a földosztáskor kapott és a téeszesítéskor elvett földeket. A postán feladott összeg a kényszerű belépéskor elmaradt kártalanítást próbálja pótolni. Aki elfogadja a pénzt, lemond tulajdonjogáról. A termelőszövetkezeti földek 40 százalékának tulajdonosa, vagy annak örököse még fellelhető, s a tsz-ek így akarnak megszabadulni a földreform előtt veszélyes riválisaiktól. Hogy a furcsa „földvásár” csak néhány tsz túlkapása vagy netán sugalmazásra történik, lapzártakor még nem derült ki. AZ OVIBER SZAKEMBEREI FELMÉRTÉK, hogy melyek azok a munkálatok, amelyeket a nagymarosi vízlépcső felfüggesztése ellenére is célszerű lenne befejezni. A már 90 százalékában kész parti sétány kialakítását és a nemrég elkészült vízműtelep parkosítását ítélték ilyennek. PÁRTMOZGALOM A Kisgazda Párt veterán tagjait, akik 1947 előtti párttagsággal rendelkeznek, és a történelmi párthoz hűek maradtak, kéri Pártay Tivadar, a párt örökös tiszteletbeli elnöke, hogy adjanak magukról életjelt. Pártay Tivadar lakáscímén: Bp. 1021 Széher út 18/B. * Több mint kétszáz szervezetben működünk már. Az önszerveződés igazi demokratikus útját választottuk. Naponta alakulnak a városi és vidéki szervezeteink, részben a régi tagokból, családtagjaikból, célkitűzéseink iránt fogékony szimpatizánsokból, és nem csekély számban fiatalokból. Gyorsan bekapcsolódtak a helyi politikai életbe és nagysikerű gyűléseken ismertetik fiataljaink a Kisgazdapárt álláspontját az ország lakosságát érintő fontos kérdésekben. A Független Ifjúság újjászervezése iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A párt ifjúsági szervezetének múltbeli tevékenysége és célkitűzései még mindig vonzók az ifjúság körében. A „nagyok” egyre több segítséget nyújtanak megalakulásukhoz. * Első női szervezetünk a III. kerületben alakult. Elnök az a B. Magyar-Csík Józsefné, aki a párt nőmozgalmának alapítója volt és 1945 óta annak vezetője. * Megalakult a párt egészségügyi országos és budapesti tagozata. A szervezők felhívnak minden kollégát, ha a párton belül munkálkodni kívánnak hazánk egészségügyéért, jelentkezzenek a következő címen: dr. Zsák Miklós, Budapest, Népstadion út 47. II. 1. 1143 T.: 836-421 * Köszöntjük a „Kisgazdát”, a Dunakanyar és vidéke szervezeteinek kéthetente megjelenő lapját. Célja a környék életének és gondjainak bemutatása. Megjelenését elsősorban Tassi Mihály, Dragon Pál, Várhegyi Sándor és Bene Kálmán áldozatkész munkájának köszönheti. * Visszakapta régi helyiségét újpesti szervezetünk, az István tér 4. szám alatt. Megnyitó rendezvényét már itt tartotta, melyen a helyhatósági választásokról és pártunk programjáról tartott előadást Dr. Balogh György és Dr. Boross Imre. * Nagy Imre temetésére a Dunakanyar ifjúsága felajánlotta a rendezésben való részvételét. Jelentkezni még lehet a vezetőnél: Bene Kálmán, Leányfalu, Móricz Zs. u. 156. A mintegy 600 tagot képviselő Pest megyei szervezetek május 14-én Pomázon megalakították a Független Kisgazdapárt megyei szervezetét. Elnök Dragon Pál, titkár Prepeliczay István. Kis Újság Sírni (nem) csak a győztesnek szabad Még mielőtt az Ellenzéki Kerekasztal megszületett volna, Győrben már 1988 végén, 1989 elején úgy döntöttek, hogy közös fellépésük összehangolására, nézeteik egyeztetésére létrehozzák a Demokratikus Akciószövetséget (DASZ). Ez a Szövetség koordinálta a március 15-i ünnepséget megelőző tárgyalásokat és magát az ünnepet is közösen tartotta meg a Magyar Demokrata Fórum győri szervezete, a FIDESZ tagcsoportja, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület és a Független Kisgazdapárt Győr Városi Szervezete. Március 15-e után több ízben megkeresték külön-külön és együtt is a demokratikus szervezeteket, hogy — előbb — március 21-ét, majd — később — április 4-ét is ünnepeljük közösen. Ezek a megkeresések azonban visszhang nélkül maradtak. A Független Kisgazdapárt Győr Városi Szervezetében már ekkor megfogalmazódott a gondolat, hogy május 9-ét a DASZ-szal közösen kellene megünnepelni, mert ez a nap mindannyiunk számára közös jelentéstartalmat hordoz. Na persze, nem a hivatalos „Győzelem Napja” ünnepét, hanem azt a napot, amikor elhallgattak Európában a fegyverek és véget ért az értelmetlen, test- és lélekromboló háború; az a háború, amelyben magyarok százezrei haltak meg, és amely háború eddig soha nem látott szenvedést zúdított a magyarságra, a zsidóságra és az összes környező nemzetekre; az a háború, amelyben eleddig elképzelhetetlen mértéket öltött a civil lakosság szenvedése és pusztulása. Győr városára ez a kijelentés fokozottan igaz, hiszen 1944. április 13-tól huszonnégy — köztük tizennégy nagyobb erejű — légitámadás érte. A bombázás máig kitörölhetetlen nyomokat hagyott a győriek lelkében. A május 9-i menet élén egy táblát vittek, rajta a dátum: 1944. április 13. Soha többé. Ekkor, a legelső alkalommal 280 civil halt meg a városban. A menet 1989. május 9-én 18 órakor indult a Széchenyi térről , közel száz résztvevővel. A gyülekezésig gyászzene szólt a teherautóra erősített hangfalakból. A rendőrség képviselője fölvette a kapcsolatot a rendezvény kisgazdapárti főrendezőjével, megbeszélték, hogy a város mely pontjain, mikor van szükség biztosításra, és a városi Rendőrkapitányság mindvégig szolgáltatott. A Baross úton végigvonuló tömeghez — a közel öt kilométeres úton — többen csatlakoztak. Ami a legmegdöbbentőbb volt, hogy hatvan-hetvenéves emberek is csoportosan álltak be a sorba és némán vonultak a Szent Lélek-templom előtti térre, ahol Für Lajos történész úr tartotta meg az ünnepi beszédet. Előadása vége felé besötétedett, előkerültek az otthonról hozott gyergyák, amelyek pislákoló fényei — a több száz főre duzzadt tömegben — az emlékezés és a gyász mécseseivé nemesültek. Itt a templom előtt hangzott el — talán — először nyilvánosan az a tény, hogy a háború a magyarságtól másfél millió áldozatot követelt, és ezeknek a hősöknek 44 éve nincs nyilvános emlékoszlopa. Győrben ezért állított föl a DASZ egy fakeresztet, amelyre vörös színnel csak egy szó íratott föl: az Áldozatokért. S miután az evangélikus, a református és a baptista egyház képviselői az áldozatok üdvösségéért imát mondtak, az egybegyűltek — idősek és fiatalok — elhelyezték gyertyáikat a kereszt tövében. A zsidó egyház képviselője is jelen volt a megemlékezésen, aki azonban idős kora és meghatottsága miatt könyörgése elmondására nem volt képes. Több száz gyertya fénye világította meg a keresztet, miközben a gyász- és emlékmenet résztvevőinek többsége a Szent Lélektemplom plébánosa invitálására bevonult a megemlékezést záró szentmisére. Győr eltemette a halottakat, s másnap a Parlamentben is megemlékeztek a másfél millióról. Nagy Csaba Attila 1989. június 1. .. .küldött-e Nicolae Ceausescu román pártfőtitkár baráti jókívánságokkal teletűzdelt üdvözlő táviratot a testvérpárt első emberének és a magyar államfőnek? Utánajártunk, a hír igaz. A kondukátor a prágai baráti találkozóról hazafelé repülve Magyarország területe fölött „postázta” ezt a bizonyos táviratot, melyet, ki tudja miért, a hazai sajtó nem közölt, sőt a sajtóosztály tájékoztatása szerint még a Külügyminisztérium sem dokumentált. A szöveget az Előre című lap alapján mégis rendelkezésünkre bocsátották. Ajánljuk a szöveg alapos tanulmányozását. Elvtársak egymás közt? Reménykedjünk... OROSZ KÁROLY elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, STRAUB F. BRÚNÓ elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének BUDAPEST A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felé tartva, átrepülve a Magyar Népköztársaság területe fölött, jókívánságaimmal együtt üdvözletemet küldöm önöknek és a magyar népnek, haladást és felvirágzást kívánok. Ezúton is kifejezem meggyőződésemet, hogy közös erőfeszítéssel a pártjaink és országaink közötti együttműködési és jószomszédi kapcsolatok pozitívan fognak fejlődni a román nép és a magyar nép, a szocializmus, az együttműködés és a béke általános ügye érdekében Európában és az egész világon. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke A KIS ÚJSÁG ÉS... Komlós Attila, a Reformátusok Lapja főszerkesztője Sokan nagy örömmel, némelyek pedig aggodalommal tekintenek az egyremásra megjelenő sajtókiadványokra: a független, önálló, vagy éppen az alakulófélben lévő pártok álláspontját képviselő napilapok, hetilapok, folyóiratok szaporodására. Úgy gondolom, hogy egy lap elindításakor az erre vállalkozóknak különösen két kísértéssel és egyben csapdával kell számolniuk. Mindamellett, hogy nagy kihívást jelent a mai, hazai társadalmi, belpolitikai életben a gondolatok, vélemények egyre szabadabb kifejtésének lehetősége, elengedhetetlen egyfajta mértéktartás, félve merem kimondani: önkorlátozás... Mértéktartás és önkorlátozás abban az értelemben, hogy a vélemények sokszínűségében a saját álláspont képviselete eltűrje, elviselje, amellett a létező és ugyancsak nyilvánosságot követelő más hangokat, más véleményeket is. A vélemények és politikai indíttatások más és más színe, önmagában nem képes létrehozni, megalkotni a nemzet jövőjének e színek harmóniájából összeállítandó tablóját. Ha egy lap az általa képviselt nézeteket a kizárólagosság igényével tárja az olvasók elé, akkor nemcsak olvasói táborának szűkülésével, hanem a közvélemény ellenszenvével is kell, hogy számoljon. Vajon tudjuk-e határozott véleményünket úgy előadni népünk sorskérdéseiben, hogy közben elviseljük, sőt ha kell - párbeszéd és vita során akár, de - készek vagyunk elfogadni más színezetű törekvések létjogosultságát is? Ha igen, markáns szín lehetünk mi magunk, azon a bizonyos nemzeti tablón. Vonatkozik ez természetesen nemcsak a Kis Újságra, hanem mai tömegtájékoztatásunk valamennyi eszközére. A másik kísértés, és egyben csapda az a gondolat, amely szerint bizonyos dolgokat ott lehet folytatni, ahol négy évtizede abbahagytuk, vagy abbahagyásra kényszerültünk. Legyen bármilyen gazdag korábbi örökségünk, visszahúzhat és anakronisztikussá tehet bennünket, ha nem tudjuk áthidalni a múlt és a jelen közötti időbeli és generációs távolságot. Ha szellemi, lelki, kulturális és társadalmi vagy éppen politikai örökségünk nem tud saját gyarlóságaink miatt jövőt formáló erővé válni, a nosztalgia paralizáló hatása érvényesül. Az a reménységem, hogy az örvendetes módon sokszínű vélemények és törekvések egymást kiegészítve, a gazdag történelmi örökség tapasztalatain megerősödve, nem egymás hatása közömbösítésének lesznek akaratlanul is eszközei, hanem a közös célra: nemzetünk megerősödésére tudják erőiket összpontosítani. És ebben azoknak a lapoknak kell élen járniuk, amelyek e vélemények artikulált, demokratikus szellemben fogant, és a XXI. századra előretekintő interpretálásra vállalkoznak felelős szolgálatukkal. A Frankfurter Rundschau karikatúrája, avagy kerül-e magyar cédula a repedt sarlókalapácsra?