Kisalföld, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-01 / 204. szám

­ Az utóbbi időben egyre gyak­rabban jönnek jelentések, hogy cséplés közben a traktor szikrájá­tól tűz keletkezett. A traktor okozta a tüzet az Ikrényi Állami Gazdaságban, a bogyoszlói Béke TSZ-ben, Pölöskei Lajos udvarán, Csornán. A kár hatalmas. Nem­csak a leégett gabona, vagy takar­mány árát kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy az a gabona, amely a tűz martaléka lett, hiány­zik az állami raktárakból, hiány­zik a munkások asztaláról. Sajnos a példák egész sora mutatja, hogy valami baj van, valamit sürgősen tenni kell. Ezekből a sajnálatos esetekből sem tanultak meg, amit bizonyít, hogy Fertőendréden is szabálytalanul, a szorosan egymás mellé rakott asztagok közé. Mivel nem volt szikrafogó, a kipattanó szikra azonnal tüzet fogott az asz­­tagon Rákos Gyula önfeláldozóan menteni próbálta a gabonát. Tes­tét vetette a fellobbanó lángra, de lecsúszott, s így nem sikerül a tü­zet eloltani. A láng gyorsan ter­jedt. „A véletlenek játéka” bizony nem kedvezett ennél a tűznél sem. Amikor a községi tűzoltók kivo­nultak a helyszínre, akkor jöttek rá, hogy a felszerelés­ből három tömlő hiányzik. Elveszett? Ellopták? Még ma sem tudják. De azt sem tudják, hogy mikor volt meg, mikor tűnhetett el! A hiányos felszereléssel nem tudtak gyorsan beavatkozni, a tűz pedig terjedt... Németh Antal, Bencze Sándor, Soós István, Soós József látták a kárát. Elégett egész évi termésük! A feltűnően sok tűzeset arra en­ged következtetni, hogy valahol Akkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkt hiba van! Hiba van elsősorban a gépállomásokon. Pedig újságon keresztül is idejében figyelmeztet­tük — még a gépjavítások ide­jén — a gépállomások vezetőit: a cséplés idejére gondoskodjanak szikrafogókról. Énélkül osztagok közé állítani a gépet vétek, fele­lőtlenség! Még nagyon sok mázsa kenyérgabona vár cséplésre. Itt lenne az ideje, hogy a gépállomá­sok vezetői a legsürgősebben gon­doskodjanak szikrafogókról, vagy szikraoltókról."Sürgősen felül kell vizsgálni a munkagépeket, s ahol e követelmények nincsenek bizto­sítva, azonnal pótolják a hiányos­ságokat. Mert Fertőendréden sem égett volna el 393 kereszt gabona, ha tökéletes a szikraoltó, ha van szikrafogó. Van ennek a tűznek másik ta­nulsága is. Egy lezárt szertárból eltűnnek a tömlők, csak úgy, hogy azt nem veszi észre senki. A leg­nagyobb felelőtlenség. A cséplés idejére nem biztosítják a tűzren­dészeti előírásokat, felszereléseket. A hanyagságnak nagy ára lett Ha a fertőendrédi tűzeset tanul­ságait nézzük, feltétlenül fel kell vetni néhány gondolatot. A tör­vény előírja, hogy csak azokkal a munkagépekkel lehet a cséplést megkezdeni, amelyeknél biztosít­va vannak azok a feltételek, ame­lyek kizárják a tűz keletkezésének okát. Ennek elmulasztása már sza­bálysértés, büntetendő. A felelősségre vonás nem maradhat el. De beszélni kell a tűzoltók mu­lasztásairól is. Nap mint nap ta­lálkozunk ellenőrző körúton lévő tűzoltókkal. Ha az ellenőrzéskor­­hiányosságokat tapasztalnak, miért nem alkalmazzák a törvény biztosította előírásokat, miért nem állítják le azokat a traktorokat, ahol nincsenek meg a szikrafogók, szikraoltók? Vagy beszélhetnénk inkább arról, hogy ezek az ellen­őrzések is felületesek, nem terjed­nek ki mindenre?! Egész évi kenyerünkről van szó. Nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat a gépállomások veze­tői, traktorosai és a tűzoltóság tagjai. Előzzük meg a tűzeseteket Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha azonnal munkához látunk, pó­toljuk a hiányosságokat, körülte­kintőbben végezzük munkánkat. Ez a kötelességünk. (So) A fertőendrédi tűz tanulságai . . . a traktor szikrájától tűz keletkezett, 391 kereszt gabona égett le. S ha azt nézzük, hogy a búza 65—68 kilogrammot fizet keresztenként, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy 260 mázsa kenyérgabona, árpa, vagy rozs hiányzik ebből a községből. A kár tehát nagy, s ezt növeli még az elégett elevátor és a mérleg értéke is. A jelentés, amit kaptunk, egy­szerű szavakban adja hírül: tűz volt Fertőendréden. A tüzet a traktor okozta. De mi van e jelen­tés mögött? Ezt kerestük. Rákos Gyula, a Kapuvári Gép­állomás traktorosa már napok óta csépel Fertőendréden. Idejében fi­gyelmeztette az illetékeseket, hogy a traktoron nincs szikrafogó, ve­szélyes vele dolgozni. A szavak elrepültek, intézkedés , nem tör­tént. Rákos Gyula — bár szabály­talanul — hozzákezdett szikrafogó nélkül csépelni. (Az igaz ugyan, a tűzoltóság véleménye szerint szik­raoltó volt a gépen, de abban sem volt elegendő víz.) A géppel beállt Németh Antalék portájára, itt is Megyei tanácstagok fogadóórái: Szeptember 3-án. Nagy Györgyné Győrzám­oly, tanácsháza dél­előtt 10 órakor. Kiss Mária Kisbajcs, tanácsháza délután 6 órakor. Kisházi Jánosné Sop­ron, Mátyás király u. 7. (Vö­röskereszt) délután 3—5 óráig. dr. Bay Ferenc Győr, Toll­­buchin sétány 1. délután 4—5 óráig. Szeptember 4-én: Dr. Révay Zol­tán Győr, Lukács Sándor utca 14. (Minőségvizsgáló Intézet) délután 1—3 óráig. Szeptember 4-én: Hutvágner Jó­zsef Győrszemere, tanácsháza délután 6 órakor. Szeptember 6-án: Hamara Ilona Sopron, Lenin körút 3. lakásán délután 3—5 óráig. Szeptember 7-én: Weltmann Osz­kár Töltéstava, tanácsháza dél­előtt 10—11 óráig. Szénás Jó­zsef Tét, délután 14 órakor. Bé­kés Ferenc Győr, Zrínyi utca 4/b. lakásán délután 2—3 óráig. Veres hallgatott. — Ne húzd az időt Ve­res! — folytatta Kirejev fenyegető hangon. — Nél­küled is elkapjuk őket! De mert nem akarsz nekünk segíteni, még majd számo­lunk veled. Veres még mindig nem válaszolt. — Mit gondolsz, mi talán nem tudjuk, hogy kiket vársz? Zénón Turenyica, busz Sosztak és Sztyepán Isszuszkij fogadásával bíz­ok még, így vám?! — No, jól van menjünk! mondta végre mogorván Fencso Veres, Ny'ukitin ezredes tanácsa Nyikutin ezredes még azon az éjszakám megkap­ta a jelentést Kirejev őr­nagytól, amikor az ejtőer­nyősök leereszkedtek Luzs­­kovo falucska környékén. Néhány nap múlva maga Kirejev is megérkezett Moszkvába. Röviden beszá­molt Nyikitinnek: Pencso Veres segített az ejtőernyősök elfogásá­ban. A kezünkben volt, nem is tehetett mást. De nélküle is elcsíptük vol­na őket, mivel az egész hely­őrséget mozgósítottuk. Azonban semmi érdekeset nem tudtunk meg az ejtő­ernyősök varcsgásaiból. Nyomban át is adtak ne­kem mindet­ holmijukat, hamis igazolványaikat, a mérgeket, fegyvereiket, rá­­dióleadóikat. Elmondták azt is, hogy milyen fel­adattal küldték ide ők­et: „Hej, parancsnak polgár­­tóra, ha nem estünk volna ilyen bután kelepcébe, ma­gunk jövünk el magához és bevallunk mindent! De így aligha hisz nekünk!“ Természetesen nem sokat adtam a beszédükre, bár lehet, hogy van valami igazság a szavukban. Nyikitin csodálkozva húzta fel a szemöldökét: — Mi ütött megához hirtelen, hogy így véleke­dik róluk? — Egyelőre csak zavaros elképzeléseim vannak, — válaszolta bizonytalanul Kirejev. — Csak egy do­logban vagyok biztos, ab­ban, hogy nem őket küld­ték Johmson mikrofényké­­pezőgépéért. Valószínűleg még csak­ nem is hallottak erről a Johnsonról. Mint már jelentettem, pilótáink leszállásra kény­szerítették azt a repülőgépet, amely idehozta ezeket az ejtőer­nyősöket. De a gép legény­ségétől sem tudtunk meg semmi érdekeset. — Ezek szerint csak­ Ko­­lubjovban lehet remé­nyünk? — kérdezte az ez­redes, miközben elgondol­kozva rajzolt valamit a ci­garetta dobozára. — úgy látszik, nem hiába küldtek ide hozzánk, Moszkvába. Amíg ön távol volt, meg­tudakoltam felőle egyet­­mást. Mindaz, amit 1943-ig bezárólag Golubjov elmon­dott az életrajzából, igaz. Csak azt nem tudtuk meg­szervezni, hogy összehozzuk a szüleivel, — az öregek meghaltak a háború alatt. No, és önnek mi a vélemé­nye Golub­jovról? — Egyelőre nem igen tu­dok semmi biztosat mon­dani — válaszolta Kirejev. — De azt hiszem, tényleges hasznát vehetjük. Ma be­szélek vele még egyszer és majd alaposabban megné­zem. Jelenleg hol van Go­lubjov? — Ideiglenesen a mi lak­tanyánk egyik szobájában helyeztük el. Hadd gondol­ja, hogy teljes szabadságot élvez, de természetesen szemmel tartjuk.­i is . Golubjov láthatóan izgatott lett, amikor Kire­­jev bement hozzá. Ez nem is kerülte el az őrnagy fi­gyelmét, bár tudta, hogy ennek az izgalomnak igen sokféle oka lehet. — No, sikerült? — kiál­tott fel türelmetlenül Go­lubjov, amint meglátta Ki­­rejevet és akaratlanul is­ az őrnagy keze után nyúlt. *— Leszálltak? Elfogták őket? — Leszálltak, — mondta vidáman Kirejev — és el is fogtuk őket. Minden pontosan úgy történt, ahogy maga előre infor­mált bennünket. — Igazán?! — Golubjov arca szinte fénylett az örömtől és hevesen megra­gadta az őrnagy kezét. — Hisz nekem most mér egy kicsit? Mondhatom már VI. önnek, hogy elv tara? — Megpróbálhatja —– mosolygott Kirejev. — Köszönöm, nagyon kö­szönöm őrnagy elvtárs! — kiáltotta boldogan Golub­jov és mégegyszer megráz­ta az őrnagy kezét. — Nem is tudom, mit meg nem tennék most, hogy kiérde­meljem a bizalmát! — Már kiérdemelte egy kicsit — mondta komolyan Kirejev és cigarettásdobozt nyújtott Golubjov felé. — Köszönöm, bár nem dohányzom — mondta há­lálkodva Golubjov és ki­vett egy cigarettát. Az őr­nagy tüzet adott. Golubjov ügyetlenül rágyújtott és nyomban köhögni kezdett. „úgy látszik, dohányozni tényleg nem dohányzik“ — –gondolta magában Ki­rejev. — És mit szólna őrnagy elvtárs, ha felajánlanám a segítségemet? — kérdezte dadogva. Arca kicsit elsá­padt, komolynak látszó szeme valahogy furcsa mó­don kitágult. — Miben segíthetne? — kérdezte csodálkozva Kire­jev.­­*„ Az önök mun­kájá­­ban ... a kémek elleni harcban. Hiszen én jól is­­m­erem a titkos jelentések rejtjeleit, a titkos leadás, fényképezés módszereit. Természetesen önök is tud­nak sok mindent, én ezt be­látom, de erre én külön ki­képzést kaptam . . . Kirejev hallgatva fújta ki orrán a füstöt, Golub­jov kérdőin nézet a szemé­be, de abból nem olvasha­tott ki mást, mint azt, hogy az őrnagy most mélyen el­gondolkodik. — Ha csak egy kicsit is hisz nekem, bebizonyítom az odaadásomat — folytat­ta Golubjov most már más hangon, amelyben a re­ménytelenség némi árnya­lata rezdült, úgy látszik, nem nagyon bízott javas­lata sikerében. — De ad­dig is, miben lehetnék a segítségére? — No, várjunk csak egy kicsit . . . Amikor még Berlinben volt — mondta Kirejev elgondolkozva, mintha az emlékei között kutatna — közölte a mi ka­tonai adminisztrációs tisz­tünkkel, hogy véletlenül hallotta valami helénai ügynökök beszélgetését (Folytatjuk.) Nyikolaj Toman: GUROVMÉRNÖK TITKOS RAJZAI Győri Pamutszövő és Műbőrgyár MŰBŐR ÜZEMÉBE SEGÉDMUNKÁSO­KAT felvesz K­i­a A­L­t­o . VÍZZEL töltik A LEGÚJABB TÍP­USÚ SZOVJET TÖLTŐTOLLAKAT A harkovi töd tó fcélgyárban meg­kezdték a „Turisztszkaja" típusú töltőtál gyártássa­t. Ezt a töltőtol­lat a szokásostól eltérően nem Untával, hanem vízzel kel meg­tölteni. A tölőtél belsejében bi­zonyos vegyszer van, amely keve­redik a vízzel és szép színű tin­tává változik. A töltőtollban elhe­lyezett vegyszerkészlet néhány évig elegendő. 700 IPARVÁLLALAT ÉSZTORSZÁGBA­N A burzsoá Észtország alig ren­delkezett iparral. A szovjet hata­lom évei alatt alakult ki a gép­gyártás, a hajóépítés és a tex­tilipar. 1940-hez viszonyítva az ipar termelése 7,5 szeresére emel­kedett. Jelenleg Észtországban 700 iparvállalat működik. A szö­vetségi köztársaság mezőgazdasá­ga is rohamos fejlődésnek indult. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés emelkedése alapján jelentősen javult a dolgozók életszínvonala. Jelenlegi életkörülményeiket ösz­­sze sem lehet hasonlítani a bur­­zsoá Észtország lakóinak életével. A MADARAK ÉRZÉKELIK A RADIOAKTIVITÁST Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az ember nem érzékeli a rádióaktivitást. Schmidt nyugatnémet orvosnak az a véle­ménye, hogy a madarak viszont minden valószínűség szerint ké­pesek érzékelni a rádióaktív su­gárzást. A mevadai atom­robbantá­­so­k után ugyanis a madarak­­gon­dosan elkerülték a fokozott rádió­­aktivitással fertőzött területet, adványt. A cikkeket a kiadó vál­lalat kérésére a külföldi kommu­nista és munkáspártok vezetői ír­ják. A szerzők népszerű formá­ban elmondják, hogyan használ­ják fel a külföldi kommunista és munkáspártok az SZKP tapaszta­latait, hogyan alkalmazzák, a m­arx­izm­us-Leninizmus tanításait. A szerzők között Kanada, Hollan­dia, Algéria, Anglia, Franciaor­szág, Spanyolország, Svédország, Ausztrália, Finnország, Irán, Ko­rea, Albánia és Mexico kommu­nista, munkás, vagy más haladó pártjainak vezetőit találjuk. 750 OLDAL ROMÁNIÁRÓL A bukaresti Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat rövidesen új művet jelentet meg „Románia” címmel. Az új mű teljes képeit ad a Ro­máni Népköztársasági Párt. Földrajzi leírást, történelmi, kulturális, tu­dományos, társadalmi ismertetőt tartalmaz. Terjedelme mintegy 750 oldal lesz. Nyolc színben nyomtatják ki, 300 fényképpel, 300 színes illuszt­rációval, 16 illusztrált térképpel. Az utóbbiak bemutatják az or­szág közigazgatási felosztását. Fi­zikai, közgazdasági, turisztikai, stb. térképek mutatják be az or­szágot. Az új mű öt nyelven jele­nik meg: román, francia, német, angol és orosz. VILLANYPÓZNÁK MŰANYAGBÓL Külföldön könnyű műanyagból gyártják a telefon- és vinalypóz­­nákat. Az újtípusú villanypóznák belül üresek, 10 méternél maga­sabbak, súlyuk mindössze 68 kilo­gramm, vagyis negyede a fapóz­nák súlyának, s ennek következ­tében jóval tartósabbak. ELŐKÉSZÜLETEK OKTÓBER 40. ÉVFORDULÓJÁRA A szovjet politikai könyvkiadó nagy példányszámon jelenteti meg az „Októberi Forradalom Oroszországban és felszabadító mozgalmak világszerte" című ki­ y thatbfelf 1. ya&trncp A GYŐR­ KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT azonnali belépésre felvesz egy többéves gyakorlattal rendelkező bérelszámolót, továbbá SEGÉDMUNKÁSOKAT, útépítéshez és köztisztaság­hoz, valamint 16 éven felü­lieket 4 főt VÍZERESZTE­­NEK és CSENGŐLNEK. Jelentkezés: Győr, Kálvária u. 6. sz.

Next