Kisalföld, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

1958. december 2. kedd. Megalakult az első falusi ifjúsági szövetkezet a győri járásban Kunsziget mellett, Honvéd­­pusztán van egy 21 holdas gyü­mölcsös. Több gazdája volt már. A felszabadulás előtt Szemerik István tulajdona volt, aki a gyü­mölcsös közepén lévő kastély­ban lakott, s a jó pár alkalma­zott mellett búsásan megélt a gyümölcsös jövedelméből. Az elmúlt években a Sándor­­házi Sertéstenyésztő Vállalat bé­relte, de a gyümölcsös karban­tartására nem sok gondot fordí­tott, mert fő jövedelmi ága a sertéstenyésztés volt. A gyümölcsös ezután a köz­ségi tanács tulajdonába került. Ez vetette el a fiatalokban azt a gondolatot, hogy használják ki az adottságokat és lehetőségeket, alakítsanak falusi ifjúsági szö­vetkezetet, és vegyék a gondjuk­ba a 21 holdas gyümölcsöst. A múlt héten huszonöt fiatal meghányta-vetette a FISZ meg­alakításával kapcsolatos dolgo­kat. Volt miről beszélni bőven. Gabriel bácsi elbeszélése szerint m­ajd nyolc éve kertészkedik a gyümölcsösben — megterem ott 40 mázsa szilva is. Hát még ha a többi gyümölcsfajtát is hozzá­számítjuk. Egyszóval nem járnak rosszul a kunszigeti kiszesek. Meg hát sípot sem dugnak a fiatalok szájába ha szüretelik a gyümölcsöt, mint Szemerik ide­jében, aki attól félt, hogy alkal­mazottai szüretelés közben meg­esznek egy-két piros almát. Megismerkedtek a fiatalok a FISZ alapszabályával. Megválasz­tották a vezetőséget s egy 22 éves parasztfiatalt választottak elnöknek. S mikor az aláírásra került a sor — minden biztatás nélkül — szívesen írták alá, hogy tagjai lesznek a falusi ifjúsági szövet­kezetnek. Ezzel létrejött a győri járás első falusi ifjúsági szövetkezete Talabér Magdolna, a győri járási KISZ bizottság munkatársa. Össznépi mozgalom Bulgáriában a harmadik ötéves terv három-négy év alatti teljesítésére A Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetének sajtófogadása Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn sajtófogadáson tájékoztatta a magyar sajtó szá­mos munkatársát arról az összné­pi mozgalomról, amelyben a bol­gár dolgozók célul tűzték ki, hogy harmadik ötéves tervüket három­négy éven belül teljesítik. A nagykövet ezután részletesen foglalkozott azzal, hogy mi teszi lehetővé a bolgár népgazdaság ilyen rendkívüli mérvű továbbha­ladását.­­ A legnagyobb tartalékok — amint Krasztyu Sztojcsev hang­súlyozta — a mezőgazdaságban vannak. Kihasználásuk érdekében a 2800 termelőszövetkezetet 800 szövetkezetben egyesítették, ame­lyek ezer—húszezer hektáron gaz­dálkodnak. Az egyesítés lehetővé teszi, hogy a közös gazdaságok élére a legképzettebb vezetők ke­rüljenek, csökken az adminisztrá­ciós apparátus, s a nagyméretű szövetkeztekben lényegesen job­ban kihasználhatják a szocialista üzemszervezés, a korszerű agro­technika módszereit. Krasztyu Sztojcsev hangoztatta, hogy a páratlan ipari és mezőgaz­dasági fejlődéssel párhuzamosan emelkedik majd a bolgár nép élet­színvonala is. E szempontból igen jelentős, hogy messzemenően ér­vényesítik az ésszerű gazdálkodás, a takarékosság elveit és szigorúan felelősségre vonják azokat, akik ez ellen vétenek. A nagykövet végül részletesen válaszolt a sajtó munkatársai ál­tal feltett kérdésekre. Megkezdték a fiatalító hatású novokainos injekciók előállítását A világ első fiatalító intézeté­ben, a Dr. I. C. Parhon akadémi­kusról elnevezett bukaresti Geri­atriai Intézetben már évek óta is keresen használják a „H3” elne­vezésű novokainos injekciót, amelynek hatására a megkopott emberi szervezet regenerálódik, az öregek "visszanyerik emlékező­tehetségüket, javul az izmok ru­galmassága, a vérkeringés, az idegrendszer működése és a hor­monellátás. Most hivatalosan be­jelentették, hogy tekintettel a nagy keresletre, a bukaresti „Fiola’ elnevezésű gyógyszeripari vállalat megkezdi ipari méretekben a no­­vokainos injekció előállítását. Az új gyógyszert „Gerovital H3” el­nevezéssel hozzák majd forgalom­ba. KISALFÖLD Megyei nőtanács ülés Győrött A megyei és járási nőtanács küldöttei tegnap ülést tartottak Győrött. Módos Dezsőné, a megyei nőtanács elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd a megye asszo­nyainak választási munkáját érté­kelte. Elmondotta, hogy az asszo­nyok mozgalma megerősödött a választások alatt, hat új nőtanács alakult a megyében. Kétezer asz­­szony került közelebb a nőtanács­hoz, akikre ezután számíthat a munkában. ♦ Ezután a tervekről beszélt az előadó. A jövőben megsokszoroz­zák a rétegtalálkozókat, különö­sen a parasztasszonyok körében. A találkozóknak kettős célja van: A termelőszövetkezeti asszonyok életét és eredményeit megismerik az egyéni gazdaasszonyok, és így közelebb kerülnek egymáshoz. Nagy gondot fordít a nőtanács pe­dagógiai, egészségügyi és termé­szettudományi előadások szerve­zésére Az előadásokat a TIT-tel és a Hazafias Népfronttal együtt rendezi A beszámolóhoz elsőnek Nagy elvtárs, a megyei egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjá­nak küldötte szólt hozzá Elmond­ta, hogy a szociálpolitikai csoport dolgozói a feladataikat nem tud­ják egyedül eredményesen megol­dani, ezért kérte a nőtanács veze­tőit, hogy üléseiken a nőtanács küldöttei is vegyenek részt, közö­sen eredményesebb munkát tud­nak a jövőben végezni. Ezután Bíró Miklósné, az Or­szágos Nőtanács küldötte méltat­ta a nőtanácsok választási munká­ját, majd kérte az asszonyokat hogy a rétegtalálkozókat tartalmi híj is jól készítsék elő, mert csak így szolgálják a célt. Végül az is­kola és a családi otthon kapcsola­táról és a pedagógusokról beszélt. Ezután a járási nőtanács-titká­­rok ismertették eredményeiket és terveiket. Kicserélték tapasztala­taikat, tanácsot adtak egymásnak. Sokáig vitatkoztak a pedagógusok nevelési módszerein, példákat mondtak el a jól és a rosszul ne­velő pedagógusokról, azokról, akik tanításaikat megcáfolják tetteik­kel. Elmondták, hogy minden édesanyának fontos gondja, hogy a gyermekét ki­formálja, neveli. A vita késő délutánig tartott. Húszezer fa csemetét ültettek el vasárnap a győri KISZ-fiatalok Vasárnap a kora reggeli órák­ban sok fiatal lány és fiú gyüle­kezett a győri tanácsháza előtt A Zrínyi Ilona Leánygimnázium, a Révai Miklós Gimnázium és a Jedlik Ányos Gépipari Techni­kum diákjai, KISZ-tagjai gyűltek össze, hogy vasárnapi pihenőjük helyett segítsenek a Gönyű kör­nyéki fásítási terv megvalósításá­ban. A diákok mellett ott voltak a különböző győri üzemek fiatal­jai is és a győri méhész-szakcso­port tagjai, hogy tapasztalataikkal segítsék a fiatalok munkáját. Reggel fél kilenckor már mun­kához láttak és déli 12 óráig húsz­ezer akác- és fűzfacsemetét ültet­tek el A fiatalok lelkes és szor­galmas munkáját még a rövid ideig tartó hózivatar sem tudta megzavarni. Az erdészek és a mé­hészek tanácsa szerint dolgoztak a fiatalok, és egyre szaporodott az elültetett facsemeték száma. A KISZ első országos értekezle­tének határozata értelmében a KISZ szervezetek vállalták, hogy a legközelebbi évek során száz­millió facsemetét elültetnek. Va­sárnap a győri KISZ fiatalok en­nek a tervnek egy kis részét tel­jesítették. Jó munkájukért dicsé­ret illeti őket cs­­udád fé ... összeült a családi ta­nács. A családfő hol ko­molyan, hol tréfásan be­szélt a család anyagi helyzetéről. Dicsérte a takarékosakat, figyel­meztette a pazarlókat- Elmondta, hogy hol tart a Tómalom melletti csa­ládi nyaraló építése. -via d­­vnninpici gqvCQ lád egyik-másik tagjá­nak viselt dolgai kerül­tek terítékre. Apró bot­lások, torzsalkodások, emberi gyengeségek, amelyek így, azonnal szóvátéve és Humoros formában tálalva hangos derültséget keltenek, még azoknál is, akikről éppen szó van. De mégis célt érnek az élcelődő szavak. Csírájában teszik nevetségessé — s ezzel halálra is ítélik — azo­kat a jelenségeket, ame­lyek megnövekedve a család kiegyensúlyozott életét, a család egymást megértő, segítő, becsülő légkörét megmérgezhet­nék. Megint komolyra for­dult a szó. Itt az ősz kezdődik az iskolaév és a család egyik lányát technikumba kellene küldeni. Jó fejű a gye­rek, szorgalmas is, meg­érné, hogy taníttassák. De mi lesz a költségek­kel? Mennyibe is kerül? Negyedévenként ezer fo­rint? — Na, ezt kibírjuk, hadd menjen a Lány ta­nulni. Igen ám, de a tech­nikum Pesten van, az útiköltség is sokba kerül A testvérek vállalták, hogy ők fedezik az úti­költségeket. Hát akkor minden rendben is van — döntik el —, menjen a kislány. Tanuljon, az­tán nehogy szégyent hoz­zon a Ruhagyár jóhír­­nevére ... . — Aha! — mondhat­ják most az olvasók — rajtakaptuk az újságírót, smint éppen meghaml­­ntja a valóságot. Család­ról beszél, aztán a végén kiderül, hogy gyárról van szó ... Mit lehet most tenni? Ha már így elárultam magam, töredelmesen bevallom: valóban gyár­ról van szó És talán az volna illő ha a fentieket szigorúan hivatalosan a következőképpen fogal­mazom: A Soproni Ru­hagyárban termelési ér­tekezletet tartottak, ahol az igazgató beszámolt az eddigi eredményekről, a takarékossági mozga­lom állásáról, s megbí­rálta azokat a dolgozó­kat, akik a munka során hibát követtek el. A ter­melési értekezleten a gyár dolgozói határoza­tot hoztak arra, hogy Papp Magdát, a gyár most szabadult tanuló­ul, akit a nagycsaládos szülők nem tudnak ta­níttatni, a gyár költségén a textilipari technikum­ba küldik. A költségeket, negyedévenkint ezer fo­rintot, az igazgatói alap­­ba fedezik. A gyár KISZ szervezete pedig a tan­szerek, tankönyvek be­szerzését és az útiköltsé­­geket vállalta magára. Nos, a tények mindkét fogalmazásban azonosak. A különbség csak annyi, hogy éppen akkor lenne meghamisítva az igaz­ság, ha ilyen szárazon írnánk róla. Mert az t­ermelési értekezlet min­den volt, de „szigorúan hivatalos’ — az aztán igazán nem volt. A köz­vetlen, barátságos han­gulat a megtévesztésig egy nagy összetartó csa­­■ád tanácskozását idézte Hát így történt, hogy a ruhagyári család fé­szekal­jnyi csibéi közül — ahogy a nyáron sza­badult kis csitriket ne­vezik — szárnyra kell így, hogy erejét próbál­gassa, tehetségét kama­­oztassa . Azóta sűrűn jönnek-mennek a levelek a pesti technikum és a soproni gyár között Elé­gedetten bólintanak a gyáriak, akár az iskolás, verébfej betűket olvas­sák: „A KISZ-től úti­költségre kapott pénzből és az első ezer forintból meg­maradt kétszáz fo­rint. Ennyi töbéletem van. Legközelebb ennyi­vel kevesebbet tessék küldeni...” — Lám, jól megtanulta nálunk a ta­karékoskodást — mond­ják. És megy Pestre a válasz: melegszívű, messziről is segítő bízta­tás. Aztán kockás füzet­lapra vetve, lelkiismere­tes beszámoló érkezik a tanulásról, s benne az­ il­lő szerénység birkózik a titkolni akart, gyerekes dicsekvéssel: „Nem gyá­vaságból nem írom meg, hogy milyen osztályzata­im vannak. Tessék majd bejönni és megérdeklőd­ni ...” A Budapesten já­ró gyáriak pedig bemen­nek a technikumba, meg­látogatják a lányukat, érdeklődnek a tanárok­tól és otthon beszámol­nak, jól tanul a gyerek. A tanárok is dicsérik. A levelek jönnek, mennek, és a meghatóan komolykodó munkabe­­számolók tárgyilagos szavain itt-ott átsüt az érzés. ,Soha nem felej­tem el, mit köszönhetek a gyárnak. Ez felfrissít, ha lusta vagyok, hiszen nem mernék a szemük elé kerülni, ha úgy érez­­ném, hogy többre is ké­pes vagyok ,. én most is igyekszem a Ruhagyár jó hírnevét öregbíteni.” Dóczi Róbertné Elismerés­e a heluani híd gyártóinak A Nílus legnagyobb hidjához, a 812 méter hosszúságú heluani vasúti és közúti hídhoz a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár dolgozói készítették a ma­gasszilárdságú acélszerkezetet. Az elkészült híd terhelési pró­bája azt mutatta, hogy a gyár hídüzemének dolgozói világvi­szonylatban is kitűnő munkát vé­geztek. örömmel vették a Va­gongyárban a Hungexport távira­­tát, melyben a Külkereskedelmi Vállalat közli, hogy a terhelési próba eredménye jobb az előre kiszámított m értékeknél, és a vas­úti közlekedést az egyiptomi ha­tóságok azonnal engedélyezték a hídon. Jó munkájukért elismeré­sét fejezte ki a Hungexport a Wilhelm Pieck-gyár hídüzeme dolgozóinak. M ­ Ahol nem pihennek a babérokon h­álasztás után Dunaszegen­­ Dunaszegen, a megye és az or­szág annyi más falujához ha­sonlóan, alapos, őszinte eszmecse­rét folytatott a pártszervezet a község lakosságával az MSZMP és a kormány politikájáról, tény­kedéséről A választópolgárok ak­kor így vélekedtek: — Jó, hogy­­most ilyen közvetlenül beszélge­tünk, de ez nehogy csak a válasz­tásokig tartson. Számítsanak mi­ránk. Hiszen saját boldogulásun­kat szavazatunkkal, de további tettekkel is elősegítjük. A pártszervezet megszívlelte a figyelmeztetést. Ezt bizonyítja, hogy már a választás utáni héten is folytatódtak a beszélgetések a lakossággal. Dunaszegen nem kell kisgyűléseket szervezni hiszen esténként zöldségtisztításra a csa­ládoknál egy-egy kisgyűlésre való ember mindig összejön. Ide láto­gattak el a falu kommunistái: a párttitkár, a tanácselnök s a pártszervezet legaktívabb tagjai. A beszélgetéseken csaknem min­dig Dunaszeg fejlődéséről esett szó. — Kellene egy kultúrház — pendítették meg a fiatalok. Az idősebbek helyeseltek hozzá. — Kellene — hagyták helyben a vezetők is. — Hiszen a mozite­rem is olyan kicsiny, hogy közel sem mindenki fér el, aki szeretné megnézni a filmeket. Meg olvasó­terem, könyvtár és egyéb is kel­lene ... De nemcsak kellene, le­het is. Ha maguk segítenek, meg­lesz a kultúrház. — Miből? — A községi malom nyereségé­ből, a községfejlesztési járulékból, meg társadalmi munkából — hangzott a válasz. Gyors számí­tás, amelyn­ek eredményeként k­­iderül, hogy öszefogással két éven belül állhat a falu új kultúrháza. — Akkor hát az új tanács vegye kezébe ezt a dolgot — ajánlották az­ emberek. — Mi majd megtesz­­szük a magunkét, csaló szóljanak. Ily módon tehát az első tanácsi ülés napirendje adva is van. S ha a tanácstagok a kultúrház létesí­tésének javaslatát elfogadják, a pártszervezet legfontosabb teen­dői közé tartozik, hogy az összes szervezetek munkáját a kultúrház mielőbbi létrehozására összponto­sítsa. A pártszervezetnek a falu értel­miségével a választási előkészüle­tek során elég jó kapcsolatot sike­rült teremtenie. Ennek ápolására és további gyümölcsöztetésére a közeljövőben a párt­alapszervezet összehívja az értelmiségi dolgozók tanácskozását, amelyen a duna­­szegi ifjúság nevelésének legfon­tosabb kérdéseit beszélik meg. A választási tapasztalatok alapján a pártszervezet azt reméli, hogy az ifjúság szocialista nevelésében az értelmiség méltóképpen kiveszi a részét A választási győzelem a párt­szervezet számbeli erősítésében is megmutatkozik. A nagyszámú pártonkívüli közül aki a válasz­tási munkákban nagyon lelkesen, készségesen részt vett, három, egyénileg dolgozó parasztot fel­vesz a taggyűlés tagjelöltnek né­hány napon belül Ezek alapján valóban jogos az a megállapítás, hogy a dunaszegi kommunisták nem pihennek ha­táraikon. J. L.-né.

Next