Kisalföld, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. június 2. kedd Okosan szervezik a munkát a péri Micsurin TSZ-ben .■— Holl dolgoznak az emberek? — kérdeztük Gyurkovits György ■főkönyvelőt a péri tsz irodájá­ban. — A földeken keressék őket. — Melyik részen? Hiszen nincs egy darabban még a tsz 2000 hold­ja. — Az Örkényi határban. Köny­­nyen odatalálnak. Ráczék tanyája mögött a 830 holdas kukoricatáblán, a földút szélétől több száz méter messze feltűnik az egy sorban kapáló em­bersereg. A nők színes kötényei és kendői csak úgy virítanak. Kö­zelebbről már számlálni lehet a sorukat, de csak 24-ig sikerül, azután elhibázza az ember, any­­nyian vannak. Horváth Rudolf, a tsz elnökhe­lyettese, a földön ülve a térdére fektetett füzetébe jegyezget. — Megfojtaná a gyom a kuko­ricánkat, ha nem jönne naponta 130 ember ide. Ilyen esős időben... Látja, mind itt vannak a lányok és az asszonyok is. Nótaszó mellett kapálnak. Ta­kács Magdus úgy énekel, mintha az övé lenne az egész határ. Hi­szen, ha belegondol az ember, va­lahogy úgy is áll a dolog. Tekin­tete néha összekapcsolódik a mel­lette haladó fiúkéval. Szántó János az egyik fiatalem­ber azt mondja: — Megy ez. Hát még ha fizetési nap volna ... Az elnökhelyettes megmagya­rázza: — Jólesik a fizetés, havonta egyszer adunk is pénzt. — Előleget? — Igen. Tizenöt forintot fizet a tsz az előző hónapban teljesített munkaegységek uán. Május 15-én 87 ezer forintot fizettek ki a tag­ságnak. Júniusra már 120 ezer fo­rintot mutat a terv, mert a kapá­lás szaporítja a munkaegységet. Ezzel naponta átlagosan 1,7—2 munkaegységet is lehet szerezni. — Horváth elvtárs! — szólt az egyik leány. — A Zalka Teri, az adminisztrátor azt mondta az iro­dában, hogy ő nem akar pletykál­­kodni, de úgy hallotta: a fiatalok közötl jónéhányan kapnak még va­lamit a tsz-től. Nem kell hívni a fiatalokat, egy-kettőre ugranak, körülvesznek bennünket. Persze az idősebbek is. Kiváncsiak, mit beszél az el­nökhelyettes. — Ki akar férjhez menni, leá­nyok? — kérdezi Horváh elvtárs. — Minden lány, aki itt kapál — vágja rá Csonka Rózsi. — Futballfelszerelést ígért a tsz, ha jól dolgozunk — mondja Balogh Laci. Hallgass Ferenc, a tsz párttit­kára arról is tud, hogy körülbelül nyolc mázsa kukoricát kapnak azok a fiatalok, akik majd aratás­kor a munka nehezét végzik, akik például zsákolnak, prémiumkép­pen, így tervezi a vezetőség, és biztos megszavazza a közgyűlés is. A fiatal legények örülnek a jó hírnek. — Háztáji földnek csak 300, il­letve 400 ölet mértünk — mondja Rumi Géza. — A többi 1200 öl meg itt van, most azt kapáljuk. Úgy döntött a tagság, hogy művel­jük közösen egy tagban a háztájit is, így nincsen reklamálás, hogy te jobb földet kaptál, én meg silá­nyabbat. A tsz mindenkinek 20 mázsa csöveskukoricát ad ősszel, házhoz szállítva erről a földről. Már annak, aki rendesen dolgo­zik, így nem is tölt senki túl sok időt a háztáji földjén.­­ A tagság megszavazta, hogy így legyen — veszi át a szót Mar­­kotics Vencel. — Már az ötszáza­dik holdat kapáljuk, ilyen jól még sohase ment. — Egy szikra baj sincs nálunk az összefogással — szól Szabó An­tal. (65 éves, de még nem csikorog nála az egészség. Kapál ő is, pedig nem muszáj neki.) — Lehet, hogy az én háztájim csak 15 mázsa kukoricát adott volna, a Vencelé meg, ha szeren­csésebb, 22 mázsát — magyarázza Sárközi István. — így nem csaló­dik az ember gyereke. Aztán itt a traktoros, aki hét kapát tud kap­csolni a gépre, nem kell neki el­hagynia ezt a kukoricát se. Sok mindenről beszélnek még, nem" is lehet mind hirtelenében feljegyezni. Annyi biztos: kitű­nően szervezik itt a munkát. Radics Elemér KULTÚRHÁZ ÉPÜL A KISTÖLGYFAMAJORI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Tavaly nyáron az állami gazda­ság párt- és szakszervezetének kezdeményezésére a KISE fiata­lok megkezdték a kultúrház épí­tését egy régi gazdasági épület helyén, javarészt bontott anyag­ból. Az új kultúrház tágas és szép lesz. A nagyteremben modern, beépített színpad van. Ehhez tar­tozik két öltöző, mosdó és egy könyvtárszoba. Üzemi konyha, raktár és moso­gatóhelyiség is kap helyet az új kultúrházban. Augusztus 20-án avatják. Most a környék parkosításán és a teke­pálya építésén dolgoznak a fiata­lok. GYŐR VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK BESZÁMOLÓ­ Június 4-én: Tóth Kálmán, az 58. számú választókerület tanács­tagja és dr. Mohácsy Lajos, az 59. számú választókerület tanács­tagja a Lenin úti iskolában dél­után 6 órakor. Június 5-én: Pajor József, a 47. számú választókerület tanácstagja a Bercsényi ligeti iskolában dél­után 6 órakor. Nyolc idénybölcsőde működik a nyáron a megyében Az idei nyáron az egészségügyi szervek nyolc idénybölcsőde mű­ködtetésével segítenek a kisgyer­mekes anyáknak. Az idénybölcső­dék már meg is kezdték működé­süket. Velük együtt a megyében jelenleg 18 bölcsőde áll a kisgyer­mekes anyák rendelkezésére. Azt is tervezik, hogy az idénybölcső­dék egy részét állandóvá alakít­ják át. A megye számos községében a tanácsok és a társadalmi szervek gyermekmegőrzőket létesítenek. Az első gyermekmegőrző hely Sopronhorpácson működik már. KISALFÖLD A GYŐR VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK FOGADÓÓRÁI Június 4-én: Jörg József és Kék Lajosné a szigeti fiúiskolában dél­­után 6—7 óráig, Komjáthy Ferenc az Újítő utca 256. szám alatti la­kásán délután 5—6 óráig. Június 5-én: Asztalos Béla a Fehérvári út 102/d szám alatti la­kásán délután 6—7 óráig Új sertésfajták a Rába-menti Sertéstenyésztő­ és Hizlaló Vállalatnál Az utóbbi időben egyre több szakember és érdeklődő látogatja a Rába menti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat telepeit. Már a megye határán is túljutott a vál­lalat sertéstelepein folyó fajtaelő­állító munkának a híre. A sertéstenyésztés szakemberei még élénken visszaemlékeznek ar­ra, hogy 1957. nyarán több import — angol, holland lapály és svéd landracs —­kan érkezett a vállalat kokasmajori telepére. Az eltelt két év alatt a szakszerű sertéste­nyésztési munka eredményeként ezektől az értékes importállatok­tól már a második nemzedéket ne­velik. Erre a típusra már jellemző a hosszú törzs mellett a jó sonka­alakulás, amely minden tekintet­ben kielégíti a legkényesebb kül­földi igényeket is. Legutóbb a Győr-Sopron Megyei Tanács rendezésében a Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség ve­zetésével mintegy 150 főnyi kül­­döttég látogatta meg a vállalat csermajori telepét A küldöttség tagjai között az állattenyésztés szakemberein kívül sok termelő­szövetkezeti elnök, agronómus és brigádvezető vett részt a látogatá­son. A látottak alapján meggyő­ződtek aról, hogy a szakszerű te­nyésztői munka szinte csodákra képes. Ezeket az értékes sertése­ket és utódaikat olcsó — az új ter­melőszövetkezeteknek házilag is elkészíthető — favázas, nádtetős sertésszállásokban helyezték el. A látogatók meglepődve tapasztal­ták a szárazdarás önetetők haszná­latát, melynek alkalmazásával a fiatal állatoknál tíz százalékkal magasabb súlygyarapodás érhető el. A termelőszövetkezeti vezetők, agronómusok közül többen elmon­dották: Alig várják, hogy saját ál­lományukat hasonló korszerű nagyüzemi elhelyezés mellett ne­veljék fel. A látogatók ígéretet kaptak arra, hogy hamarosan ezekből a lapály utódokból az új termelőszövetkezetek is kapnak törzskönyvezett állatokat, sertésál­lományuk feljavítására. Elkészült a gyümölcstermelő tájak beosztása: csak meghatározott fajtákat szabad telepíteni az árutermelő gyümölcsösökben A Fajtaminősítő Tanács szak­emberei a megyei szakbizottság ja­vaslatai alapján elkészítették az egész ország területére a gyü­mölcstermő tájak beosztását és az egyes termőfaj­tákon telepíthető árugyümölcsfajták jegyzékét. A szőlő, gyümölcs- és borgazdálko­dásról szóló törvényerejű rendelet értelmében az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők a jövőben csupán a ter­mőfajták fajtajegyzékében szerep­lő gyümölcsfajták szaporítóanya­gát használhatják fel az árugyü­mölcsösök telepítésénél. A gyü­mölcstermő tájak meghatározásá­val az a cél, hogy az eddigieknél egységesebben, minőségileg jobb, a belföldi fogyasztásra és exportra egyaránt megfelelőbb gyümölcs­fajtáik terjedjenek el, a kevésbé értékes gyümölcsfajtáikat pedig fo­kozatosan kiszorítsák a közter­­mesztésbő. A házikertekben továbbra is tet­szés szerinti fajtákat ültethetnek a termelők. ­ Győr-Sopron megyében az el­múlt években kihasználatlanul áll­tak a növényápolás időszakában is a gépállomások kultivátorai. Alig akadt egy-két termelőszövetkezet, amelyik növényápolásra szerző­dést kötött a gépállomással. Az idén 2261 hold kukoricát vetettek el négyzetesen az új és régi közös gazdaságokban a gépállomások gé­pei. Ennek ápolására is szerződést kötöttek a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal. Ezekben a na­pokban a gépállomások 123 kulti­­vátora műveli, tisztítja a gyomok­tól a kukoricaföldeket. A Moson­­szentjánosi Gépállomás körzeté­ben tizennégy kultivátor, Abdán tíz, Töltéstaván ugyancsak tíz van munkában. Különösen szép mun­kát végeznek a Kapuvári Gépállo­más traktorosai: 399 hold kukori­cát vetettek el négyzetesen, s most a sorokat keresztbe-hossza­ba gyönyörűen művelhetik. A me­gye gépállomásainak kultivátorai naponta átlagosan tizenkét hold kukoricát gyomtalanítanak, s így az első kapálással tíz nap alatt vé­geznek. Naponta átlagosan tizenkét hold kukoricát kapálnak meg a megyei gépállomások kultivátorai Megvételre keresünk kifogástalan állapotban lévő RÍM­ Út. Szíjjártót, kovácsot felveszünk. Fuvarozási Vállalat, Győr-Pinnyéd, Újsor 61. sz. 797 Ahol a szőlőkarók tízezreit gyártják... Tízezer katasztrális holdon terül el a Kisalföldi Állami Erdőgazda­ság ravazdi erdészete. Az erdé­szet faállományának zöme cser, tölgy és akác. Újabban, a 15 éves erdőfejlesztési tervnek megfele­lően az erdészet visszaszorítja te­rületén a cserfaállományt, és a fenyőt szaporítja el (az erdei és a fekete fenyőt). Ezáltal megválto­zik majd a ravazdi erdő képe, le­vegője, mert sokkal több lesz benne az örökzöld. Tizenöt év alatt körülbelül 1500 katasztrális hold területen nevelnek fenyőer­dőt. Az említett terv szerint 1959- ben erdősített 590 katasztrális hold 69 százalékában fenyőt, 10 százalékában kocsánytalan töl­gyet, 30 százalékában egyéb fát — juhart, hársat, akácot — ültet­tek. Az új telepítés ápolása nagy gondot okoz, mert „szorít” a gyom. De sikeresen elvégzik a gyomtalanítást, ahol kell. Ebben a gazdasági évben 15 ezer köbméter fa kitermelése szerepel az erdészet tervében, ebből a mai napig 13 ezer köbméter fa kiter­melésével végeztek. A munka dandárját motorfűrésszel végzi a négy brigád, a jánosházi, a soko­rópátka-vadalmási, a rekettyési és a mélyvölgyi erdészkerületben. Jó eredményt ért el az erdészet az ipari fa kihozatalában, mert a ter­vezett 45 százalék helyett 46 szá­zalék az ipari fa. Különösen a bányafa termelésében teljesítették túl tervüket. Igen fontos ez a nép­gazdaság számára, mert így ke­vesebb import faanyag kell. A ravazdi erdészet erdei „fa­gyártmányokkal” is foglalkozik. Ez azt jelenti: három szalagfűrész- parképítéshez, teljesítménybéres idénymunkára férfi segéd­munkásokat azonnal felvesz, jó kereseti lehetőséggel a Győri Kertészeti Vállalat Győr, Jókai u. 6. 802 szer 1600 köbméter szőlőkarót és bánya-széldeszkát készít. Kétszáz­ezer szőlőkaró már elkészült, a többit, 98 ezret júniusban szállít­ják. Bánya-széldeszkából a terve­zett mennyiség 35 százalékát gyár­tották le, ez 300 köbméter faáru­nak felel meg. Most két műszakos a munkaidő, gyorsan készül a fa­gyártmány. Még egy említésre és dicséretre méltó dolgot tudtunk meg Papp Sándor erdőmérnök, erdészetveze­tőről és a ravazdi erdészet két­százötven dolgozójáról. (Ezt a győri erdőgazdasági központban közölték.) Az MSZMP kongresszu­sa tiszteletére a ravazdi erdészet dolgozói eddig 500 köbméter bá­nyászati fát adtak a népgazdaság­nak terven felül. Vállalásukban szerepel 35 ezer szőlőkaró elkészí­tése is. Ezenkívül máig leszállítot­tak a nyalkái Virágzó TSZ-nek és a pázmándfalui November 7. TSZ-nek az új sertésfiaztatóhoz szükséges faanyagot. Ez az aján­dék 30 ezer forint értékű. Most, négy hónappal a gazdasági év be­fejezése előtt tehát megállapít­ható: az erdészet ebben az évben is jól dolgozik.

Next