Kisalföld, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
1959. június 2. kedd Okosan szervezik a munkát a péri Micsurin TSZ-ben .■— Holl dolgoznak az emberek? — kérdeztük Gyurkovits György ■főkönyvelőt a péri tsz irodájában. — A földeken keressék őket. — Melyik részen? Hiszen nincs egy darabban még a tsz 2000 holdja. — Az Örkényi határban. Könynyen odatalálnak. Ráczék tanyája mögött a 830 holdas kukoricatáblán, a földút szélétől több száz méter messze feltűnik az egy sorban kapáló embersereg. A nők színes kötényei és kendői csak úgy virítanak. Közelebbről már számlálni lehet a sorukat, de csak 24-ig sikerül, azután elhibázza az ember, anynyian vannak. Horváth Rudolf, a tsz elnökhelyettese, a földön ülve a térdére fektetett füzetébe jegyezget. — Megfojtaná a gyom a kukoricánkat, ha nem jönne naponta 130 ember ide. Ilyen esős időben... Látja, mind itt vannak a lányok és az asszonyok is. Nótaszó mellett kapálnak. Takács Magdus úgy énekel, mintha az övé lenne az egész határ. Hiszen, ha belegondol az ember, valahogy úgy is áll a dolog. Tekintete néha összekapcsolódik a mellette haladó fiúkéval. Szántó János az egyik fiatalember azt mondja: — Megy ez. Hát még ha fizetési nap volna ... Az elnökhelyettes megmagyarázza: — Jólesik a fizetés, havonta egyszer adunk is pénzt. — Előleget? — Igen. Tizenöt forintot fizet a tsz az előző hónapban teljesített munkaegységek uán. Május 15-én 87 ezer forintot fizettek ki a tagságnak. Júniusra már 120 ezer forintot mutat a terv, mert a kapálás szaporítja a munkaegységet. Ezzel naponta átlagosan 1,7—2 munkaegységet is lehet szerezni. — Horváth elvtárs! — szólt az egyik leány. — A Zalka Teri, az adminisztrátor azt mondta az irodában, hogy ő nem akar pletykálkodni, de úgy hallotta: a fiatalok közötl jónéhányan kapnak még valamit a tsz-től. Nem kell hívni a fiatalokat, egy-kettőre ugranak, körülvesznek bennünket. Persze az idősebbek is. Kiváncsiak, mit beszél az elnökhelyettes. — Ki akar férjhez menni, leányok? — kérdezi Horváh elvtárs. — Minden lány, aki itt kapál — vágja rá Csonka Rózsi. — Futballfelszerelést ígért a tsz, ha jól dolgozunk — mondja Balogh Laci. Hallgass Ferenc, a tsz párttitkára arról is tud, hogy körülbelül nyolc mázsa kukoricát kapnak azok a fiatalok, akik majd aratáskor a munka nehezét végzik, akik például zsákolnak, prémiumképpen, így tervezi a vezetőség, és biztos megszavazza a közgyűlés is. A fiatal legények örülnek a jó hírnek. — Háztáji földnek csak 300, illetve 400 ölet mértünk — mondja Rumi Géza. — A többi 1200 öl meg itt van, most azt kapáljuk. Úgy döntött a tagság, hogy műveljük közösen egy tagban a háztájit is, így nincsen reklamálás, hogy te jobb földet kaptál, én meg silányabbat. A tsz mindenkinek 20 mázsa csöveskukoricát ad ősszel, házhoz szállítva erről a földről. Már annak, aki rendesen dolgozik, így nem is tölt senki túl sok időt a háztáji földjén. A tagság megszavazta, hogy így legyen — veszi át a szót Markotics Vencel. — Már az ötszázadik holdat kapáljuk, ilyen jól még sohase ment. — Egy szikra baj sincs nálunk az összefogással — szól Szabó Antal. (65 éves, de még nem csikorog nála az egészség. Kapál ő is, pedig nem muszáj neki.) — Lehet, hogy az én háztájim csak 15 mázsa kukoricát adott volna, a Vencelé meg, ha szerencsésebb, 22 mázsát — magyarázza Sárközi István. — így nem csalódik az ember gyereke. Aztán itt a traktoros, aki hét kapát tud kapcsolni a gépre, nem kell neki elhagynia ezt a kukoricát se. Sok mindenről beszélnek még, nem" is lehet mind hirtelenében feljegyezni. Annyi biztos: kitűnően szervezik itt a munkát. Radics Elemér KULTÚRHÁZ ÉPÜL A KISTÖLGYFAMAJORI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Tavaly nyáron az állami gazdaság párt- és szakszervezetének kezdeményezésére a KISE fiatalok megkezdték a kultúrház építését egy régi gazdasági épület helyén, javarészt bontott anyagból. Az új kultúrház tágas és szép lesz. A nagyteremben modern, beépített színpad van. Ehhez tartozik két öltöző, mosdó és egy könyvtárszoba. Üzemi konyha, raktár és mosogatóhelyiség is kap helyet az új kultúrházban. Augusztus 20-án avatják. Most a környék parkosításán és a tekepálya építésén dolgoznak a fiatalok. GYŐR VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK BESZÁMOLÓ Június 4-én: Tóth Kálmán, az 58. számú választókerület tanácstagja és dr. Mohácsy Lajos, az 59. számú választókerület tanácstagja a Lenin úti iskolában délután 6 órakor. Június 5-én: Pajor József, a 47. számú választókerület tanácstagja a Bercsényi ligeti iskolában délután 6 órakor. Nyolc idénybölcsőde működik a nyáron a megyében Az idei nyáron az egészségügyi szervek nyolc idénybölcsőde működtetésével segítenek a kisgyermekes anyáknak. Az idénybölcsődék már meg is kezdték működésüket. Velük együtt a megyében jelenleg 18 bölcsőde áll a kisgyermekes anyák rendelkezésére. Azt is tervezik, hogy az idénybölcsődék egy részét állandóvá alakítják át. A megye számos községében a tanácsok és a társadalmi szervek gyermekmegőrzőket létesítenek. Az első gyermekmegőrző hely Sopronhorpácson működik már. KISALFÖLD A GYŐR VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK FOGADÓÓRÁI Június 4-én: Jörg József és Kék Lajosné a szigeti fiúiskolában délután 6—7 óráig, Komjáthy Ferenc az Újítő utca 256. szám alatti lakásán délután 5—6 óráig. Június 5-én: Asztalos Béla a Fehérvári út 102/d szám alatti lakásán délután 6—7 óráig Új sertésfajták a Rába-menti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál Az utóbbi időben egyre több szakember és érdeklődő látogatja a Rába menti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat telepeit. Már a megye határán is túljutott a vállalat sertéstelepein folyó fajtaelőállító munkának a híre. A sertéstenyésztés szakemberei még élénken visszaemlékeznek arra, hogy 1957. nyarán több import — angol, holland lapály és svéd landracs —kan érkezett a vállalat kokasmajori telepére. Az eltelt két év alatt a szakszerű sertéstenyésztési munka eredményeként ezektől az értékes importállatoktól már a második nemzedéket nevelik. Erre a típusra már jellemző a hosszú törzs mellett a jó sonkaalakulás, amely minden tekintetben kielégíti a legkényesebb külföldi igényeket is. Legutóbb a Győr-Sopron Megyei Tanács rendezésében a Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség vezetésével mintegy 150 főnyi küldöttég látogatta meg a vállalat csermajori telepét A küldöttség tagjai között az állattenyésztés szakemberein kívül sok termelőszövetkezeti elnök, agronómus és brigádvezető vett részt a látogatáson. A látottak alapján meggyőződtek aról, hogy a szakszerű tenyésztői munka szinte csodákra képes. Ezeket az értékes sertéseket és utódaikat olcsó — az új termelőszövetkezeteknek házilag is elkészíthető — favázas, nádtetős sertésszállásokban helyezték el. A látogatók meglepődve tapasztalták a szárazdarás önetetők használatát, melynek alkalmazásával a fiatal állatoknál tíz százalékkal magasabb súlygyarapodás érhető el. A termelőszövetkezeti vezetők, agronómusok közül többen elmondották: Alig várják, hogy saját állományukat hasonló korszerű nagyüzemi elhelyezés mellett neveljék fel. A látogatók ígéretet kaptak arra, hogy hamarosan ezekből a lapály utódokból az új termelőszövetkezetek is kapnak törzskönyvezett állatokat, sertésállományuk feljavítására. Elkészült a gyümölcstermelő tájak beosztása: csak meghatározott fajtákat szabad telepíteni az árutermelő gyümölcsösökben A Fajtaminősítő Tanács szakemberei a megyei szakbizottság javaslatai alapján elkészítették az egész ország területére a gyümölcstermő tájak beosztását és az egyes termőfajtákon telepíthető árugyümölcsfajták jegyzékét. A szőlő, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet értelmében az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők a jövőben csupán a termőfajták fajtajegyzékében szereplő gyümölcsfajták szaporítóanyagát használhatják fel az árugyümölcsösök telepítésénél. A gyümölcstermő tájak meghatározásával az a cél, hogy az eddigieknél egységesebben, minőségileg jobb, a belföldi fogyasztásra és exportra egyaránt megfelelőbb gyümölcsfajtáik terjedjenek el, a kevésbé értékes gyümölcsfajtáikat pedig fokozatosan kiszorítsák a köztermesztésbő. A házikertekben továbbra is tetszés szerinti fajtákat ültethetnek a termelők. Győr-Sopron megyében az elmúlt években kihasználatlanul álltak a növényápolás időszakában is a gépállomások kultivátorai. Alig akadt egy-két termelőszövetkezet, amelyik növényápolásra szerződést kötött a gépállomással. Az idén 2261 hold kukoricát vetettek el négyzetesen az új és régi közös gazdaságokban a gépállomások gépei. Ennek ápolására is szerződést kötöttek a termelőszövetkezetek a gépállomásokkal. Ezekben a napokban a gépállomások 123 kultivátora műveli, tisztítja a gyomoktól a kukoricaföldeket. A Mosonszentjánosi Gépállomás körzetében tizennégy kultivátor, Abdán tíz, Töltéstaván ugyancsak tíz van munkában. Különösen szép munkát végeznek a Kapuvári Gépállomás traktorosai: 399 hold kukoricát vetettek el négyzetesen, s most a sorokat keresztbe-hosszaba gyönyörűen művelhetik. A megye gépállomásainak kultivátorai naponta átlagosan tizenkét hold kukoricát gyomtalanítanak, s így az első kapálással tíz nap alatt végeznek. Naponta átlagosan tizenkét hold kukoricát kapálnak meg a megyei gépállomások kultivátorai Megvételre keresünk kifogástalan állapotban lévő RÍM Út. Szíjjártót, kovácsot felveszünk. Fuvarozási Vállalat, Győr-Pinnyéd, Újsor 61. sz. 797 Ahol a szőlőkarók tízezreit gyártják... Tízezer katasztrális holdon terül el a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság ravazdi erdészete. Az erdészet faállományának zöme cser, tölgy és akác. Újabban, a 15 éves erdőfejlesztési tervnek megfelelően az erdészet visszaszorítja területén a cserfaállományt, és a fenyőt szaporítja el (az erdei és a fekete fenyőt). Ezáltal megváltozik majd a ravazdi erdő képe, levegője, mert sokkal több lesz benne az örökzöld. Tizenöt év alatt körülbelül 1500 katasztrális hold területen nevelnek fenyőerdőt. Az említett terv szerint 1959- ben erdősített 590 katasztrális hold 69 százalékában fenyőt, 10 százalékában kocsánytalan tölgyet, 30 százalékában egyéb fát — juhart, hársat, akácot — ültettek. Az új telepítés ápolása nagy gondot okoz, mert „szorít” a gyom. De sikeresen elvégzik a gyomtalanítást, ahol kell. Ebben a gazdasági évben 15 ezer köbméter fa kitermelése szerepel az erdészet tervében, ebből a mai napig 13 ezer köbméter fa kitermelésével végeztek. A munka dandárját motorfűrésszel végzi a négy brigád, a jánosházi, a sokorópátka-vadalmási, a rekettyési és a mélyvölgyi erdészkerületben. Jó eredményt ért el az erdészet az ipari fa kihozatalában, mert a tervezett 45 százalék helyett 46 százalék az ipari fa. Különösen a bányafa termelésében teljesítették túl tervüket. Igen fontos ez a népgazdaság számára, mert így kevesebb import faanyag kell. A ravazdi erdészet erdei „fagyártmányokkal” is foglalkozik. Ez azt jelenti: három szalagfűrész- parképítéshez, teljesítménybéres idénymunkára férfi segédmunkásokat azonnal felvesz, jó kereseti lehetőséggel a Győri Kertészeti Vállalat Győr, Jókai u. 6. 802 szer 1600 köbméter szőlőkarót és bánya-széldeszkát készít. Kétszázezer szőlőkaró már elkészült, a többit, 98 ezret júniusban szállítják. Bánya-széldeszkából a tervezett mennyiség 35 százalékát gyártották le, ez 300 köbméter faárunak felel meg. Most két műszakos a munkaidő, gyorsan készül a fagyártmány. Még egy említésre és dicséretre méltó dolgot tudtunk meg Papp Sándor erdőmérnök, erdészetvezetőről és a ravazdi erdészet kétszázötven dolgozójáról. (Ezt a győri erdőgazdasági központban közölték.) Az MSZMP kongresszusa tiszteletére a ravazdi erdészet dolgozói eddig 500 köbméter bányászati fát adtak a népgazdaságnak terven felül. Vállalásukban szerepel 35 ezer szőlőkaró elkészítése is. Ezenkívül máig leszállítottak a nyalkái Virágzó TSZ-nek és a pázmándfalui November 7. TSZ-nek az új sertésfiaztatóhoz szükséges faanyagot. Ez az ajándék 30 ezer forint értékű. Most, négy hónappal a gazdasági év befejezése előtt tehát megállapítható: az erdészet ebben az évben is jól dolgozik.