Kisalföld, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1959. november 1., vasárnap KISALFÖL1 Hruscsov külpolitikai beszédet mond a Legfelső Tanács szombati ülésén A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács szombaton együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet — Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak észszerű alapon békésen együtt kell élniök. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a bérügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszumokkal. A felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett, ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan visszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél. A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet minisztertanács elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása nagy szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megjavulásában és egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az meszszemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy De Gaulle-lel sorra kerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdítása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjet-ellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelyeknek értelmében az Odera—Neisse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő kijelentette: az algériai kérdés rendelésében fontos szerepet játszhatnak De Gaulle-nak azok a javaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe. — Nyitva az út a tárgyalásokon* — jelentette ki Hruscsov és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen társalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború jegét. Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború maradványaival és véget vessünk a hidegháborúnak. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről“. — Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió kész messzemenő lépésekre, és mindennemű ésszerű részintézkedésre, az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közel- és Közép- Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét küfföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják. A szovjet—iráni kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak hátra — jelentette ki ezután Hruscsov. _ Irán vezetői a Szovjetunió ellent irányuló katonai kötelezettségeket vállaltak. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította : ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, a Kína belügyeibe való beavatkozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen, ,két Kínát“ szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol-Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben határozottan amogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusrra Koreában és így kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-KoreábóL Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné a háborút. Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelésre Az e kérdésben tartandó tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. A szovjet kormányfő kiemelte, nagy azok, akik a nemzetközi fegyveres erők felállítását szorgalmazzák, tulajdonképpen a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásától igyekeznek visszatartani az országokat. Hruscsov ismét hangsúlyozta hop ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. — A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi öszszehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat-berlini helyre rendezését, valamint egyéb általános érdekű nemzetközi kérdéseket. A szovjet kormány szilárdan arra törekszik, hogy az enyhüléstől eljussunk a nemzetközi feszültség teljes megszüntetéséig, s hogy az enyhülés tartós békévé váljék — jelentette ki Hruscsov. A szocialista világrendszer minden országa összeforrottabb, mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentsük az emberiséget a háborúktól és biztosítsuk a népek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. — A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencsekívánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. „Új korszak a békeharcban“ Az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos végrehajtó bizottságának nyílt levele A Worker című lap közti azt a nyitt levelet, amelyet az Egesült Államok Kommunista Pártjának országos végrehajtó bizottsága intézett a párt valamennyi tagjához. A levél hangsúlyozza, Hruscsov amerika útjának és Eisenhower tervbe vett szovjetunióbeli látogatásának jelentőségét Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos végrehajtó bizottsága hangsúlyozza: a hidegháború korántsem ért véget, s azótak hívei „már megkezdték az ellentámadást, hogy lerombolják mindazt, ami már létrejött” „De a legfontosabb az, hogy a hidegháború erői alatt inég a talaj és a béke erői ma lényegesen jobb állásokból vívják a harcukat” — mutatt rá a levél. A levél befejezésül így hangzik: Folytatják a sztrájkot az amerikai acélipari munkások Az Egyesült Államok legfelső törvényszéke jóváhagyta az egyesült acélipari munkások szakszervezetének azt a kérelmét, hogy vizsgálják felül a Pittsburgh bíróság döntését. Mint ismeretes, a pittsburghi bíróság október 28-án a Taft-Hartley törvény alkalmazásával elrendelte, az 500 000 acélipari munkás hagyja abba a sztrájkot. Az AP jelenti Detroitból. A sztrájk következtében előállott acélhiány miatt a General Motors kénytelen volt beszüntetni termelését. A Ford autógyár szintén bejelentette, ezután hetente csupán három napot dolgozik. „Békét a világnak! Az emberiség növekvő aktivitása a békeharcban biztosíthatja e nemes ügy győzelmét.” NEW YORK. Pénteken bejelentették, hogy az 1964. világkiállítást New Yorkban rendezik meg. Korábban az a hír járta, hogy Bécs magának kívánja fenntartani a kiállítás megrendezésének jogát, de a washingtoni osztrák nagykövet közölte, hogy a bécsi világkiállítást csak 1967-ben tartják meg a RABAT. Szombaton hivatalosan közölték, hogy a marokkói bíróság október 29-i végzésében viszszautasította az államügyészségnek azt a követelését, hogy tiltsák be a Marokkói Kommunista Pártot. Az Antarktisz konferencia Washingtonban 1959. október 15-én tizenkét ország — a Szovjetunió, az USA, valamint Argentína, Ausztrália, Belgium Chile, Délafrikai Unió, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, Norvégia és Új-Zéland — képviselőinek részvételével nemzetközi konferencia kezdődött el, mely az Antarktisszal kapcsolatban számos kérdést vitat meg. A konferencia három fő kérdéscsoportja: 1. A tudományos kutatás szabadsága a szerződést aláíró valamennyi ország részére. 2. A nemzetközi geofizikai év folyamán kialakult tudományos együttműködés további folytatása és bővítése. 3. Az Antarktisz területének felhasználása kizárólag békés célokra. • Ez utóbbi nagyfontosságú kérdésben már általános megállapodás jött létre, mely szerint a 13 millió km 2-nyi területű Antarktiszt csak békés célokra lehet felhasználni és tilos a kontinensen minden katonai jellegű akció, vagy intézkedés. A hatodik kontinens területének legnagyobb részére — mint térképünk ábrázolja — az alábbi hét állam tart hivatalos idényt: 1. Argentína, 2. Ausztrália, 3. Chile, 4. Franciaország 5. Nagy- Britannia, 6. Norvégia, 7. Új-Zéland. Az értekezleten Argentína, Ausztrália és Nagy-Britannia képviselője államaik igényeinek fenntartása mellett foglalt állást, azonban sem a Szovjetunió, sem az USA a jelenlegi status quot nem ismeri el. Jelmagyarázat: K =Kelet Ny—Nyugat Hhosszuság.