Kisalföld, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1959. november 1., vasárnap KISALFÖL1 Hruscsov külpolitikai beszédet mond­­ a Legfelső Tanács szombati ülésén A Szovjetunió Legfelső Taná­csának két háza, a szövetségi ta­nács és a nemzetiségi tanács szom­baton együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszter­­elnök beszédet mondott a nemzet­közi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutób­bi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet — Nyugaton kezd felülkereked­ni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következ­tetésre jutnak, hogy a katonai erő­re alapuló számításokat a lomtár­ba kell tenni, a különböző társa­dalmi rendszerű államoknak ész­szerű alapon békésen együtt kell élniök. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a bér­ügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszu­mokkal. A felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartá­sa és megszilárdítása végett, ideoló­giai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov — s hit­tel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializ­mus előnyeit. Hruscsov határozottan vissza­utasította a burzsoá közéleti sze­mélyiségek állításait, amelyek sze­rint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél.­­ A marxizmus a munkásosz­tály győzelméhez sohasem tartot­ta szükségesnek a háborút az ál­lamok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a hábo­rúkat. A szovjet minisztertanács elnö­ke kifejtette, hogy véleménye sze­rint Macmillan angol miniszterel­nöknek a Szovjetunióban tett láto­gatása nagy szerepet játszott a­­ szovjet—angol kapcsolatok megja­vulásában és egészségesebb nem­zetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kor­mányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hrus­csov kijelentette, hogy az mesz­­szemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jelle­mezte, hogy azok lényegesen hoz­zájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. Hruscsov kifejezte azt a remé­nyét, hogy De Gaulle-lel sorra ke­­rülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fej­lődése és az egyetemes béke meg­szilárdítása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy szovjet—francia kapcsolatok re­mélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Fran­ciaország részvétele a szovjet-elle­­nes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány poli­tikájára. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és De­bré realitásokon ala­puló kijelentéseit, amelyeknek ér­telmében az Odera—Neisse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő kije­lentette: az algériai kérdés rende­lésében fontos szerepet játszhat­nak De Gaulle-nak azok a javas­latai, hogy az önrendelkezés alap­ján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fo­kozódjék Franciaország nagyha­talmi szerepe. — Nyitva az út a tárgyalások­on* — jelentette ki Hruscsov és a megoldatlan kérdések rendezésé­vel el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az ál­lamok most lépnek az ilyen tár­­salások szakaszába, de még tel­jesen fel kell olvasztani a hideg­háború jegét. Mindenekelőtt a leszerelés kér­dését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a má­sodik világháború maradványai­val és véget vessünk a hideghábo­rúnak. Meg kell kötni a német bé­keszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről“. — Az európai helyzet még min­dig sok nyugtalanságot okoz­ — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió kész messzemenő lépésekre, és mindennemű ésszerű részintézke­désre, az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután ki­fejtette, hogy a Közel- és Közép- Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét kü­f­­földi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használ­ják fel. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy el­sősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támasz­ponttá alakítják.­­ A szovjet—iráni kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak hátra — jelentette ki ezután Hruscsov. _ Irán vezetői a Szovjetunió ellent irányuló katonai kötelezettségeket vállaltak. Az Egyesült Államoknak és né­hány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való vi­szonyáról Hruscsov megállapítot­ta : ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Nép­­köztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, a Kína belügyeibe való beavatkozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen, ,két Kínát“ szerepeltessenek, fe­szült helyzetet teremtettek a Tá­­vol-Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőző­dését, hogy Tajvan és a többi kí­nai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben határozottan amogatjuk a Kínai Népköztársa­ság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusr­­ra Koreában és így kedvező felté­telek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-KoreábóL Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné ten­né a háborút. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy Eisenhower kije­lentette: megoldást kell keresni a leszerelésre Az e kérdésben tar­tandó tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. A szovjet kormányfő kiemelte, nagy azok, akik a nemzetközi fegyveres erők felállítását szorgal­mazzák, tulajdonképpen a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásá­tól igyekeznek visszatartani az or­szágokat. Hruscsov ismét hangsúlyozta hop ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépé­sekben is, kész megvitatni a ja­vaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. — A szovjet kormány — mon­dotta Hruscsov — osztja azt a vé­leményt, hogy kívánatos a kor­mányfői értekezlet mielőbbi ösz­­szehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés­­ kérdésének kell elfoglalnia. Ezen­­­­kívül meg kell vitatni a német bé­keszerződés megkötésének kérdé­sét és a nyugat-berlini helyre rendezését, valamint egyéb álta­lános érdekű nemzetközi kérdé­seket. A szovjet kormány szilárdan ar­ra törekszik, hogy az enyhüléstől eljussunk a nemzetközi feszültség teljes megszüntetéséig, s hogy az enyhülés tartós békévé váljék — jelentette ki Hruscsov. A szocialista világrendszer min­den országa összeforrottabb, mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldá­sáért szállnak síkra, hogy meg­mentsük az emberiséget a hábo­rúktól és biztosítsuk a népek fej­lődését a béke és a társadalmi haladás útján. — A Szovjetunió sikeresen old­ja meg a kommunizmus építésé­nek feladatait és az erőteljes fel­­emelkedés útján halad — állapí­totta meg Hruscsov, majd a szov­jet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencsekívánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó ol­dalának lefényképezéséért. „Új kor­szak a békeharcban“ Az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos végrehajtó bizottságának nyílt levele A Worker című lap közti azt a nyitt levelet, amelyet az Egesült Államok Kommunista Pártjának országos végrehajtó bizottsága in­tézett a párt valamennyi tagjához. A levél hangsúlyozza, Hruscsov amerika útjának és Eisenhower tervbe vett szovjetunióbeli láto­gatásának jelentőségét Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának országos végre­hajtó bizottsága hangsúlyozza: a hidegháború korántsem ért véget, s azótak hívei „már megkezdték az ellentámadást, hogy lerombolják mindazt, ami már létre­jött” „De a legfontosabb az, hogy a hidegháború erői alatt inég a talaj és a béke erői ma lényegesen jobb állásokból vívják a harcukat” — mutatt rá a levél. A levél befejezésül így hangzik: ­ Folytatják a sztrájkot az amerikai acélipari munkások Az Egyesült Államok legfelső törvényszéke jóváhagyta az egye­sült acélipari munkások szakszer­vezetének azt a kérelmét, hogy vizsgálják felül a Pittsburgh­ bí­róság döntését. Mint ismeretes, a pittsburghi bíróság október 28-án a Taft-Hartley törvény alkalma­zásával elrendelte, az 500 000 acél­ipari munkás hagyja abba a sztrájkot. Az AP jelenti De­troitból. A sztrájk következtében előállott acélhiány miatt a General Motors kénytelen volt beszüntetni terme­lését. A Ford autógyár szintén be­jelentette, ezután hetente csupán három napot dolgozik. „Békét a világnak! Az emberi­ség növekvő aktivitása a béke­harcban biztosíthatja e nemes ügy győzelmét.” NEW YORK. Pénteken bejelen­tették, hogy az 1964. világkiállítást New Yorkban rendezik meg. Ko­rábban az a hír járta, hogy Bécs magának kívánja fenntartani a kiállítás megrendezésének jogát, de a washingtoni osztrák nagykö­vet közölte, hogy a bécsi világki­állítást csak 1967-ben tartják meg a RABAT. Szombaton hivatalosan közölték, hogy a marokkói bíró­ság október 29-i végzésében visz­­szautasította az államügyészség­nek azt a követelését, hogy tiltsák be a Marokkói Kommunista Pár­tot. Az Antarktisz konferencia Washingtonban 1959. október 15-én tizenkét ország — a Szov­jetunió, az USA, valamint Argen­tína, Ausztrália, Belgium Chile, Délafrikai­ Unió, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, Norvégia és Új-Zéland — képviselőinek részvételével nemzetközi konfe­rencia kezdődött el, mely az An­­tarktisszal kapcsolatban számos kérdést vitat meg. A konferencia három fő kérdéscsoportja: 1. A tudományos kutatás sza­badsága a szerződést aláíró vala­mennyi ország részére. 2. A nemzetközi geofizikai év folyamán kialakult tudományos együttműködés további folytatása és bővítése. 3. Az Antarktisz területének fel­­használása kizárólag békés cé­lokra. • Ez utóbbi nagyfontosságú kér­désben már általános megállapo­dás jött létre, mely szerint a 13 millió km 2-nyi területű Antark­tiszt csak békés célokra lehet fel­használni és tilos a kontinensen minden katonai jellegű akció, vagy intézkedés. A hatodik kontinens területének legnagyobb részére — mint térké­pünk ábrázolja — az alábbi hét ál­lam tart hivatalos idényt: 1. Argentína, 2. Ausztrália, 3. Chile, 4. Franciaország 5. Nagy- Britannia, 6. Norvégia, 7. Új-Zé­land. Az értekezleten Argentína, Ausztrália és Nagy-Britannia kép­viselője államaik igényeinek fenn­tartása mellett foglalt állást, azonban sem a Szovjetunió, sem az USA a jelenlegi status quot nem ismeri el. Jelmagyarázat: K =Kelet Ny—Nyugat H­­hosszuság.

Next