Kisalföld, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

.«■jSO. Januar l„­­..­...!-... A Megyei Építőipari Vállalat 1960-as tervében Üzombővítések, új öltözők és fürdők, hatszáz lakós, mozi, kórház és iskolaépítések Minit Isiaden üzemiben, ugula­­tainál, a megyei Építőipa­ri Válla­latnál is elkészült a jövő évi terv. Bár ez a terv még nem végleges, de előreláthatólag lényeges módo­sításra már nem kerül sor. A terv szerint a vállalat 1960-ban 300 m­illió forint értékű munkát vé­­gez, 15 százalékkal többet, mint 1 959-ben. Nagy értékű munkákat­­végez a vállalat az üzemekben A Győri Szerszámgépgyárban csarnokfelújítás és emeletráépítés szerepel a tervben, illetve az 1959- ben elkezdett munkának a befe­jezése. A Wilhelm Pieck Vagon, és Gépgyárban még a múlt évben megkezdték a vagonszerelde fel­újítását, ezt folytatják 1960-ban. Megkezdik a hőkezelő üzem épí­tését, és 1961-ben fejezik be. Ugyancsak megkezdik a vagon­­alkabrész-üzem bővítését, továbbá a vagonszerelde 4-es és 5-ös hajó­jának építését. Ezenkívül még 1960-ban elkészül az új homokelő­készítő műhely. A Cardo Bútorgyárban befeje­zik a múlt évben elkezdett 10,5 millió forintos üzem­bővítési mun­kát. A Soproni Sörgyárban befeje­zik a főzőház építését. Ez össze­sen 6,4 millió forintba kerül, eb­ből az idén 5,8 milliót építenek be. A Győri Szeszgyárban anyag­raktár, öltöző és mosdó épül. Ezenkívül még villanyszerelési munkákat végeznek itt az építők. Összesen 3 millió forint értékű munkát. A Soproni Vasöntödében körül­belül novemberben befejezik a múlt évben megkezdett öltöző és fürdő építését. Ez összesen 2 mil­lió 295 ezer forint értékű munkát jelent. A Magyaróvári Timföldgyár­ban befejezik a mikrolit-üzem épí­tését. A SOTEX-ben ugyancsak befe­jezik a nagy teljesítményű kazán­ház építését. Ez 6,9 millió forint értékű munka. A Gardénia Csipkeszövőgyárban augusztusra befejezik a fürdő és öltöző építését. Ez 650 ezer forint­ba kerül. A Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárban az idén meg­kezdik és be is fejezik a fürdő építését. Erre a célra 790 ezer fo­rintot fordítanak. A Soproni Pamutiparban egy­millió 137 ezer forint értékben fürdő és öltöző épül az idén. Sopronkövesden előreláthatólag a második negyedben elkészül a nagy teljesítményű transzformá­tor-állomás. A FÜSZÉRT Vállalat részére Sopronban 4 millió 162 ezer fo­rint értékben egy új raktár épül Mezőgazdasági építkezések Az építők a Lajta-Hansági Állami Gazdaság részére 8 millió forint értékű munkát végeznek ebben az évben. Ebben szerepel hizlalda, törzstyúktelep építése, valamint villanyszerelési munkák. A Mosonmagyaróvári Kísérleti Gazdaságban 100 férőhelyes istálló épül A termelőszövetkezetek részére 22 millió forint értékű munkát végeznek az építők. Egyebek kö­zött istállókat, borjú- és fürdőne­­velőket építenek. Lakások összesen 600 lakáson dolgozik ebben az évben a vállalat. Ezek építését részben még a múlt év­ben megkezdték, és az idén feje­zik be, részben az idén kezdik meg és jövőre fejezik be. Szociális, kulturális célokat szolgáló építkezések Győrszentivánon nyolctanter­mes iskola épül 5 millió 648 ezer forint értékben. Mosonmagyaróváron befejező­dik a városi fürdő építése, amely­re összesen 3,3 millió forintot for­dítanak. Újrónafőn decemberben, kezd­ték meg a TBC-szanatórium épí­tését, illetve a kastély rendbeho­zását. E munka értéke 1,7 millió forint, s az idén befejeződik. Előreláthatólag május 31-re be­fejeződik a győri mozi építése. Ezen ebben az évben még 3,5 mil­lió forint értékű munkát végez­nek. A mozi összesen 9 millió 11 ezer forintba kerül. Folytatják a fertődi kastély helyreállítását. 3,8 millió forint értékű munkát végeznek itt. A soproni színházon 220 ezer forint értékű munkát végeznek. Befejeződik a kapuvári kórház bővítési munkája. Eddig 2,1 mil­lió forint értékű munkát végeztek itt. Ebben az évben még 500 ezer forint értékű munka vár az épí­tőkre. S hogy az építők se legyenek mostohák, Sopronban munkás­­szállást építenek a részükre. Ez 4 millió forintba kerül. Mint a bevezetőben szó volt róla, ez a terv még nem végleges, de ha módosítás lesz, az inkább felfelé várható, vagyis még emel­kedik a vállalat terve. 4 millióval több utas 12 új, nagy autóbusz 19 eg_ de Győri is 4 pótkocsi , 3 új vidéki és 2 új MA­­­­­VT-nál győri járat A győri MÁVAUT — hivatalos nevén 66. sz. Autóközlekedési Vállalat — sokat fejlődött az el­múlt esztendőben. Ezért tudta le­bonyolítani viszonylag kevés zök­kenővel a hatalmasan megnöveke­dett utasforgalmat. Ebben az eset­ben a hatalmas jelző nem túlzás, mert 1958-hoz képest mintegy 40 százalékkal többen utaztak 1959- ben. 1958-ban ugyanis 10 millió 96 ezer, a múlt évben pedig 14 mil­lió 46 ezer utast szállított a vál­lalat. A múlt évben három új távol­sági járatot is állított be: Sár — Kisbér — Komárom, Győr — Zirc — Veszprém — Balatonfüred és Győr — Pápa — Devecser— Keszt­hely vonalakon. Az utóbbi kettő­és megkönnyítette a győriek el­ütését a Balatonhoz, mert Győrből vasúton a Balatonhoz tazni még ma is körülményes és tahézkes. Győrött a helyi járatba bekö­­­tték Pinnyédet és Kismegyert, is helyi járatot létesítettek Kapu­­várott is. A győri helyi járatokon korábban csak két nagy kocsi közlekedett, a múlt évben már 5 nagy kocsi és két pótkocsi. A múlt évben összesen 12 új nagy kocsit kapott a vállalat. Gönyün, Árpáson és Mecséren a códés kocsikat kicserélték Ika­­uszokra. Tét, Tényő és Bodon­­hely pedig nagy kocsit kapott a kis kocsik helyett. Mosonmagyar­­újvárott bővítették a járatokat any­­■lyifoan, hogy az autóbuszok ki­mennek az üzemekig. Érdemes megemlíteni, hogy amíg 958 július—augusztusában 33 988 utas, addi 1959-ben ugyanezen idő­­zakban 66 506 utas vette igénybe a különjáratokat, vagyis kirándult az ország legszebb helyeire. Né­hány külföldi kirándulást is lebo­nyolított a vállalat, ezeken 358-an vettek részt. Az Autóközlekedési Igazgatósá­gon nagyjából elkészült már a MÁVAUT, vagyis a 66. számú Autóközlekedési Vállalat terve is. (Azért emeljük ezt ki, mert pél­dául a soproni MÁVAUT nem ide tartozik.) A terv szerint ebben az évben 8 nagy kocsit kap a válla­lat Épül egy sor autóbuszmegálló is, mint például Győrött a Mátyás téren, a Magyar utcában és a Bu­dai Nagy Antal utcában, Gönyün, Kapuvárott, és Mosonmagyaróvá­­rott a Városkapu téren. (Sopron­ban is épül, a turistaháznál.) Egy­­egy autóbuszváróterem építése 50 ezer forintba kerül. Ebben az évben megkezdik a győri és mosonmagyaróvári autó­busz-pályaudvar (vidéki járatok részére) tervezését. A terv sze­rint Győrött a Sztálin úti kézi­labda-pálya helyén lesz, Moson­­magyaróvárott pedig Moson és Magyaróvár között. Mind a két pályaudvart 61 -ben kezdik el épí­teni és 62-ben adják át a forga­lomnak. A győri 4 millió, a mo­sonmagyaróvári egymillió forint­ba kerül. (Itt eláruljuk, hogy Sop­ronban is épül autóbusz-pályaud­var. A tervei elkészülnek ebben az évben Az építkezés 1962-ben kezdődik és 63-ban fejeződik be 1,5 millió forintba kerül.) Az Autóközlekedési Vállalat terve szerint egész Győr-Sopron megye autóbuszközlekedésére, va­lamint a teheráru-szálltás fejlesz­tésére (tehát a győri és soproni MÁVAUT, valamint a TEFU fej­lesztésére) összesen 21 millió 90 ezer forintot fordítanak ebben az évben. KIS ALI­ÖLD Az új évben tovább fejlődik a Cardo Bútorgyár Mint ismeretes, a Cardo Bútor­gyárban készülnek a közkedvelt C. VI.-os és C. XI.-es típusú há­lószobabútorok. Az idén nagy fej­lődésnek indult gyár, több mint 4 és fél ezer, pontosan 4626 gar­nitúrát készített el és adott át a kereskedelemnek. E fő gyártmá­nyukon kívül sok új típusú, a mo­dern lakberendezési igényeket is kielégítő kisbútort gyártottak. Például több mint 300 fehérne­­müs kiszekrény, vagy 400 hangle­meztartó szekrény, 65 könyvszek­rény és jónéhány kombinált szek­­rény, valamint konyhagarnitúra is készült ez évben. Mindezeket a sikereket, amely az éves terv 13 százalékos túltel­jesítését is jelenti, két fontos té­nyező tette lehetővé, nevezetesen a kongresszusi munkaversenyben végzett jó munka és a gyár mű­szaki fejlődése. Két területen — az enyvezésnél és a fényezésnél — új technológiát vezettek be, korszerű új gépet kaptak, s annak jó kihasználásával a termelékeny­ség csaknem 20 százalékkal növe­kedett. Ugyanakkor az új techno­­lógia nemcsak meggyorsította a gyártást, hanem a bútorok minő­ségét, tartósságát is javította. A termelés műszaki színvonalának emelése mellett a munkakörülmé­nyek is sokat javultak. Az új esz­tendőben befejeződő gyárbővítés további fejlődést hoz majd a gyár életében, mind a korszerűsíts, mind a munkakörülmények javí­tása tekintetében. Befejezetlen napló h­­reg volt az év utolsó taggyű­­lése is. Hát, eljött minden­ki, kivétel nélkül. S milyen okos, jó hozzászólások voltak. Sokat, na­gyon sokat fejlődtek az elvtársak. S az alapszervezet titkára, a Ko­vács elvtárs — öröm vele dolgoz­ni! Lám, milyen szépen, melegen búcsúztatta el a két nyugdíjba menő öreget. S arról sem feledke­zett meg, hogy R. elvtársnak, a családjában történt gyász miatt az alapszervezet nevében részvé­tet fejezzen ki. Arany ez az em­ber. Mindjárt az év elején párt­iskolára kell küldeni, hadd fejlőd­jék, hadd fejtse ki képességeit még jobban... Csak el ne felejt­sem Vérségi néni lakóhelyi párt­­szervezetét megkérni, hogy törőd­jék vele, ne érezze magát egye­dül, amiért nyugdíjba ment — forogtak a Győri Fonoda párttit­­kárának fejében a gondolatok. S naplójába bekerült három szó: — Vérségi nénivel törődni. Szeme a többi bejegyzésen is átsiklott. Százával sorakoznak itt a nevek. Mellettük egy-két szó csupán. Pedig egyik-másikról re­gényt is lehetne írni talán. Egy­szerű emberek mindennapi életé­nek gondjairól, bajairól, legben­sőbb titkairól, amelyeket senki másra, csak a párttitkárra bíz­hatnak. E Ez a szó ,,családi ügy’’ gyak­or­ran szerepel Gergényiné naplóját i ezerfélét jelent Csa­ládi tragédiát: az egyik fonónő értelen elveszti édesapját. A tel­jesen árván maradt leányra zú­dult bánatot anyagi gondok is te­tézik. A temetés sok pénzt fel­emésztett. A fiatalabbik leánynak is dolgoznia kell. — De höl? Ad­jon tanácsot a párttitkár. S ő vi­gasztal, tanácsot ad, segít. A Richards-gyárban kap közbenjá­rására munkát A. M. húga. — Tö­rődjetek vele, ne maradjon egye­dül bánatával — kéri a Richards­­gyári elvtársakat. N. nem adja haza a fizetését, síkiderül az asszonytól. Mindkét fél meghallgatása után kiderül, hogy nemcsak a férfiban, hanem legalább annyira, az asszonyban is van hiba. Hosszú, őszinte beszél­getés hármasban. — Nem csupa hibátlan emberek házasodnak, mert ha így lenne, alkalmasint kipusztulna az emberiség — je­gyezte meg a végén a párttitkár. Erre mosoly derült a házastársak arcán­. Kölcsönösen megígérték egymásnak és a párttitkárnak, hogy igyekeznek alkalmazkodni egymáshoz, szebben, emberiebben élni. A házaspár azóta láthatóan, becsületesen állja a szavát, derű­sek, kiegyensúlyozottak. Másutt az anya és a leány viszálykodása zavarta meg a család nyugalmát. Itt is segített a megértő szó. p­itai leányok hiszékenységé­­­­ről, gyakran könnyelmű­ségéről is vall e két szó: családi ügy. Magukra hagyatott leányok viszik oda „Juci nénihez" nagy bajukat. „Rászedtek, becsaptak." S itt a korholó, de a jóindulatú szó rendszerint nem elegendő. Kö­­vetkezmények is vannak. A gyer­mekről gondoskodni kell. Gyer­mektartás, a gyermek elhelyezé­se, a felháborodott szülők meggyő­zése, mind velejár. S még ezekkel sincs letéve a gond. A közösség erejével meg kell akadályozni, hogy a bajba jutott teremtés el­­zülljék. Az egyiket sikerül idejé­ben megállítani, a másikat nem. S az utóbbiakkal is törődni kell. — Mi lesz velük, ha mi elfordu­lunk tőlük? — Tudom, hogy nem tartozik ide, de hát kihez forduljak? — Gyakran nyitják be ezzel a párt­­irodát. Egyszerű munkásasszony, akit a kályhásmester be akart csapni, összekuporgatott pénzén kályhát rakatott T.-né. A kifize­tettnél jóval olcsóbbat épített be a mester, s a különbözet vissza­fizetését megtagadta A pártbi­zottság azt tanácsolta neki, for­duljon a bírósághoz, így jutott pénzéhez T.-né. Az idős és fiatal dolgozók kö­­zötti, súrlódások is eljut­nak a pártirodára. — Ilyenek a mai fiatalok. Tiszteletlenek, kihí­vónk — panaszolta nemrég fel­dúltam az üzem egyik idős, pár­­tomkívüli műszaki vezetője. S el­mondta, hogy az egyik KISZ-fiatal minősíthetetlen hangon megfenye­gette. — Majd lesz gondom ma­gára — hetvenkedett. Az idős dolgozó joggal elégtételt követelt. — Aludjunk a dologra mindket­ten. Beszéljük meg holnap, hig­gadtabb légkörben — kérte a párttitkár. S másnap hármasban beszélgettek. A fiú nyeglén kezd­­te, de csakhamar lejjebb adta. A párttitkár nem kertelt. — A lel­kes kultúrmunkájáért elismerés jár. A mondortalanságáért, neve­letlenségéért azonban sehol sem adnak dicséretet. Változtasson a modorán, s igyekezzék tanulni az idősebbektől, mert a­ szocializmus építése nemcsak jó kultúrmunkát, hanem — és mindenekelőtt — szorgalmas és hozzáértő munkát jelent. A KISZ-tagság magának nem ad jogot az udvariatlanságra, ellenkezőleg, kötelezi példamutató magatartásra és munkára. A „bű­nös” szégyenkezve fogadta, hogy „soha többé”. — Soha nem felejtem el azt­ a nénit, aki 13 éves koromban meg­­pirongatott a Koestlin-gyárban Köszönés nélkül robbantam be az üzemrészbe. „Ejnye, kislányom édesanyád nem tanított meg kö­szönni? Akik itt dolgoznak, anyád apád lehetnének, azt várnád hogy ők köszöntsenek téged?" Na­gyon szégyelltem magam. Anyán miatt, aki mindig arra intett, hogy ne hozzak szégyent rá, mert ha szeleburdi vagyok, mindjárt az, kérdezik az emberek, ezt hogyan nevelte az anyja? Ez a néni nem volt párttitkár, nem is vezető, de egy életre szóló leckét adott ne­kem — fordult az idős emberhez — Maga pedig vezető. Nevelje, intse, tanítsa a fiatalokat, mint sa­ját gyermekeit. Ez nemcsak párt­titkári feladat. S, kérem, ne ítélje meg a fiatalokat ebből az egy­ sajnálatos esetből. Ismerje meg jobban őket, meglátja, milyen kedvesek is tudnak lenni. Az idős embert néhány nap múlva a kultúrcsoport próbáján látták a fiatalok között forgolódni. „Ellenfele” éppen buzgón faggatta: — Mit tanácsol, mit tegyen, hogy a száma jobban sikerüljön? S az idős ember magyarázott, nyoma sem volt közöttük a haragnak. Ő elvtársat meglátogatni a kórházban — Írja be­ nap­lójába Gergényiné elvtársnő. Ez már az újeszt­endőre marad. Az ő naplójában nincs zárás. J. L.-mé ­ A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztató Hivata­la közli: A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Megvitatta az Országos Árhivatal jelentését az ipari termelői árrendezés köz­­gazdasági értékelésről. A kor­mány a jelenést tudomásul vette és elismerését fejezte ki az Orszá­gos Árhivatal dolgozóinak a ter­melői árrendezés során végzett jó munkájukért. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Mi­nisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium együttes jelentését a szovjet hitelből épülő Tiszavidé­­ki Vegyikombinát nitrogénműtrá­gya-gyárával kapcsolatosan 1958 decemberében hozott intézkedések végrehajtásáról. Elfogadta a Mű­velődésügyi Minisztériumnak a művelődési otthonok létesítésével és működésével kapcsolatos kérdé­sek rendezéséről szóló előterjesz­tését, majd folyó ügyeket tárgyalt.

Next