Kisalföld, 1960. április (5/16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

1960. április 1– péntek KISALFÖLD Hruscsov lelkes fogadtatása Rouenban A délutáni órák­ban megérke­zett Rouen­ ba Hruscsov­ különvo­­nata. A külvárosban mm­indanütt ilyen feliratok fogadták: „Éljen a francia-szovjet barátság!" „Seine- Maritime megye üdvözli Hruscsov elnököt!” A pályaudvartól a katedrálisig terjedő útvonalon ezrek és ezrek sorakoztak fel. Nemcsak Rouen dolgozói köszöntötték Hruscsovot, hanem a majd száz kilométerre levő Havre dokkmunkásai is el­jöttek Rouen-­be. Hruscsov kívül­ről­ megtekintette a katedrálist, a francia gótika e kőcgipke­ csodáját. A város nevében Tissot, a jobb­oldali függetlenek pártjához tar­tozó polgármester köszöntötte a szovjet kormányfőt. Hangsúlyozta, hogy a franciák is hevesen kíván­ják a békét. Hruscsov válaszában kijelentette, hogy a békevágynak tettekben kell megnyilvánulnia. Hruscsov ezután a konzulok pa­lotájába, a kereskedelmi kamara épületébe ment, majd részt vett a megyefőnökségen tiszteletére ren­dezett díszvacsorán. Útjában min­denütt a roueni dolgozók lelkes tömegei köszöntötték. A „bölcs és megfontolt Normandia” közmon­dásos közömbösségét levetkőzve, valóban lelkes és forró fogadta­tásban részesítették a szovjet kor­mán­yf­őt. Szergej Hruscsov, N. Sz. Hruscsov fia az Arles-i lakossággal beszélget és kezet szorít velük MTI — Külföldi képszolgálat Hruscsov beszéde a roueni díszvacsorán Hruscsov elvtárs a roueni dísz­vacsorán beszédet mondott, mely­ben rámutatott: a Rouen fontos utak kereszte­ződésén fekszik. Békeidőben ele­ven ipari és kereskedelmi köz­pont, amelyen át a legkülönbö­zőbb áruk tömege árad. De a há­borúban Rouen a német beözön­­és útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roueni­­ak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a német hó­dítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek és becsülni tud­­ták a béke áldásait.­­ A megpróbáltatások éveibe® országainkat a közös ellenség el­len kifejtett harcos együttműkö­dés fűzte össze. Franciaország joggal tehet büszke derék fiaira, a Normandia—Nyemen repülőez­red pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet har­cosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti-ten­gerig dicsőséges harcos utat tett meg. Két és fél év alatt nagyszá­mú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zász­laját a vörös zászló és az Alek­­szandr Nyevszki érdemrend dí­szíti. A hitleristák Nyemen­­parti védelmi vonalának áttörésé­ért az ezred külön dicséretet és a „nyernem" kitüntető címet kapta. Negyvenkét repülő szovjet érdem­rendet kapott. Marcel Albert, és Roland de la Pode főhadnagyok a Szovjetunió hőse címet érdemel­ték ki. A francia kormány becsü­letrenddel, felszabadulási kereszt­tel és több érdeméremmel tüntet­te ki az ezredet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyip­ azokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeleig­ ezeket a repülőgépeket a francia légierő­nek ajándékoztak. — Ebben az időben írta De Gaulle tábornok I. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyrabecsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély ba­rátságának fényes tanúbizonysá­gát látja benne". Különös örö­mömre szolgál, hogy itt, Norman­dia fővárosában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátor­ságáról, mert Normandia nevé­nek dicsőséget szereztek az orosz égbolton. Az én fiam is a Normandiai Nyemen ezreddel azonos frontsza­kaszon áldozta életét a német fa­sisztákkal vívott harcban. Ő is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a hábo­rúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusz­tasággá tett földeket, de semmi sem adja vissza szeretteinket, akiknek életét derékba törte a há­ború. Az emberi elme nem nyu­godhat bele, hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életé­be. A föld legnagyobb szellemei fölháborodással keltek ki a gyil­kolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Sieu­res, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi ko­runnkban vált gyakorlati lehető­séggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Minden világ­részben sokmillió becsületes em­ber emelte fel szavát a béke vé­delmében. Nemrég, amikor Indiában, In­donéziában, Burmában és Afga­nisztánban jártunk, ismét meg­győződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, te­vékenyen harcolnak az új hábo­rúk, a hadikészülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális le­hetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk a fegyverkezési haj­szának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. Emelem poharam népeink ba­rátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra so­hase jelezzen más időt, mint a bé­ke óráit! Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap délelőtt tartotta meg negyedévi rendes ülését a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa. Az SZMT elnökségének­­ két tanács­ülés között végzett munkájáról Jankovics István elvtárs számolt be. Ezután Keszei Károly elvtárs terjesztette a tanácsülés f­elé jóvá­hagyás végett az SZMT idei prog­ramtervét, amelyet a SZOT VII. teljes ülésének határozatai és irányelvei alapján dolgoztak ki. A programtervezet részletesen foglalkozik a szakszervezetek fel­adataival a termelés, a munkaver­seny területén, s egyik legfonto­sabb teendőként jelöli meg a gaz­dasági és tömegszervezeti vezetők erőteljesebb együttműködését az egyenletesebb, szervezettebb mun­ka biztosítása, a műszói színvo­nal emelése céljából. A tanácsülés helyesléssel fogadta azt a célki­tűzést, hogy a megye szocialista címért küzdő brigádjainak az ed­diginél nagyobb támogatást kell kapniuk nemcsak a szakszerveze­tektől, hanem a gazdasági, mű­szaki vezetőktől is. Az SZMT ha­tározatot hozott arra, hogy április első felében megyei értekezletet tartanak a szocialista címért küz­dő brigádok vezetőinek tapaszta­lataik kicserélésére, gondjaik, problémáik megbeszélésére. Az SZMT az idén egyik fontos fel­adatának tartja, hogy a nagy ipari üzemek mellett az eddiginél na­gyobb gondot fordítson a tanácsi vállalatok termelési munkájának segítésére is. A programtervezet­ben nagy súllyal szerepel a mun­kavédelmi tevékenység megjavítá­sa a fokozott és szigorú ellenőrzés, a szélesebb körű felvilágosítás, propaganda és minden hatásosnak ígérkező módszer alkalmazásával. Az SZMT ülése megállapította, hogy az üzemi demokrácia tekin­tetében a termelési tanácskozások és üzemi tanácsülések színvonalá­nak emelése, munkájuk tartalma­sabbá tétele az idei évben a leg­fontosabb feladat. Mert kivételes esetektől eltekintve, az értekezle­teket rendszeresen megtartják, de a munka érdemi része még sok kívánnivalót hagy maga után. A szakszervezeti élet minden vonat­kozását felölelő programterveze­tet a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa jóváhagyta. Harmadik napirendi pontként az SZMT kulturális és sport költ­ségvetését tárgyalta meg az ülés. Ez évben kulturális célokra több mint öt és félmillió forint, sport­célokra pedig csaknem négymillió forintos költségvetési keret áll rendelkezésre. Ebből az állam hozzájárulása kulturális célokra egymillió 200 ezer forint, sportcé­lokra 990 ezer forint, az ezen fe­lüli összeget a szakszervezetek, il­letve vállalatok támogatása, vala­mint a rendezvények bevétele biztosítja. Az SZMT ülése az elő­terjesztett költségvetést elfogadta. Kapuvár Április 3-án, vasárnap este 7 órakor a KISZ bizottság rendezé­sében, a KISZ fiatalok, a gimná­zium, az általános iskolák tanulói fáklyás felvonulást rendeznek. Április 3-án, vasárnap este fél 8 órakor a kapuvári Petőfi Moziban ünnepi megemlékezés lesz hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mond: Kursics József elvtárs, a kapuvári járási pártbizottság tit­kára. Utána a kapuvári KISZ szervezetek, iskolák és a kapuvári népi együttes gazdag kultúrműso­ra következik. Április 4-én, hétfőn reggel 9 óra­kor a két szovjet emlékműnél, a főtéren és a temetőben koszorú­­zási ünnepség lesz. A főtéri em­lékműnél beszédet mond: Lukácsi András százados. Csornai Mezőgazdasági Technikum Felszabadulásunk 15. évforduló­jának méltó megünneplésére feb­ruár óta készülnek a Csornai Me­zőgazdasági Technikum tanulói. Beneveztek az április 4. tiszteleté­re indított „Ifjúság a szocializ­musért” próbára. Ennek egyik fel­tételeként a KISZ iskolai vezető­sége négy előadásban ismertette a tanulókkal az MSZMP VII kong­resszusának anyagát. A napokban politikai témájú Kérdezz-feletek estet rendeztek. Délután szabad időben parkosították az iskola udvarát és környékét kétezer óra társadalmi munkával. A KISZ Központi Bizottságának felhívása alapján az iskola ta­nulóifjúsága nagy gondossággal vezette a KISZ-naplót. Ebben a kis könyvecskében híven tükröző­dik a fiatalok mindennapi élete, munkája. A KISZ-napló a KISZ megyei bizottságának értékelése után a KISZ Központi Bizottságá­hoz kerül. Az itt megalakított bí­ráló bizottság a legjobb naplókért a KISZ-szervezeteket megjutal­mazza. A felszabadulási ünnepséget a technikum tanulói 2-án, szomba­ton rendezik meg. Az ünnepi be­szédet az iskola igazgatója tartja. Az ünnepség szürkületkor folyta­tódik. A tanulók az iskola udva­rán tábortüzet raknak és kultúr­műsort rendeznek. Ezután a KISZ csornai járási bizottságának tit­kára átadja a tanulóknak az ifjú kommunista és a Kilián György­­próba jelvényeit, valamint dicsérő okleveleit. Április 3-án este a városi ün­nepségen diákküldöttség képviseli az iskolát. Április 4-én a sportolók részt vesznek a hála-stafétában. Szilben és Szilsárkányban Szilben és Szilsárkányban es­ténként serényen készülnek a sze­replők arra, hogy a 15. felszaba­dulási ünnep sokáig emlékezetes napja legyen a lakosságnak. Szilsárkányban április 3-án, va­sárnap este 7 órakor a kultúrház­­ban tartják meg a felszabadulási ünnepélyt, amelyen az ünnepi be­szédet Lestyánszky Mihály őrnagy, a csornai járási kiegészítő pa­rancsnok mondja. Az iskola felső­tagozatos tanulói jelenetekkel, sza­valatokkal és énekszámokkal sze­repelnek az ünnepélyen. Hétfőn, április 4-én délelőtt a község lakói a kultúrház televízió készülékénél nézik a budapesti díszszemle közvetítését. Szilben április 2-án, szombaton délután 5 órakor vendégszerepel a budapesti Blaha Lujza művész­­együttes. Simon Magda: Száz há­zas lakodalom című három felvo­­násos népszínművét adja elő a kultúrházban. Április 3-án, este 7 órakor lesz a felszabadulási ün­nepély. R­iba Sándor rendőrőr­nagy, a Belügyminisztérium csor­nai kapitányságának vezetője lesz az ünnepség szónoka. A helyi KISZ-tagok és az iskola úttörői kultúrműsorral gazdagítják az ün­nepi rendezvényt. J­ A GYŐZTESEK: GYŐRI LENSZÖVŐGYÁR, 66. SZ. AKÖV Egy évvel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága azzal a fel­hívással fordult az ipar minden dolgozójához, hogy a pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversennyel gyorsítsák meg előrehaladásunkat, a szo­cializmus építését hazánkban. Megyénk ipari üzemei, fizikai és műszaki dolgozók, gazdasá­gi-, párt- és tömegszervezeti vezetők lelkes társadalmi mun­kások tettekkel válaszoltak a felhívásra. Rövid idő alatt olyan céltudatos, széleskörű munkaverseny bontakozott ki, amelynek eredményei minden várakozást felülmúltak. A ver­seny kilenc hónapja alatt me­gyénk ipari üzemei 359 millió forint értékű áruval — köztük fontos exportcikkekkel — töb­bet adtak a népgazdaságnak a tervezettnél. A termelékenysé­get a párt felhívásában szerep­lő 5 százalék helyett, több mint 8 százalékkal emelték és körül­tekintő, takarékos gazdálkodás­sal csaknem 100 millió forintos önköltségcsökkentést értek el. Ezeknek az eredményeknek elismerése jut most kifejezésre abban, hogy felszabadulásunk 15. évfordulójának napjaiban megyénk húsz üzeme ünnepel­heti büszkén az élüzem cím, s közülük három a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzászla­­jának elnyerését. Örömmel üdvözöljük me­gyénk élüzemeit, kiváló vállala­tait, dicsérő oklevéllel kitünte­tett vállalatainkat. Külön örömmel és büszkeség­gel üdvözöljük a jók között is a legjobbakat: a Győri Lenszö­vőgyár minden dolgozóját, akik kiváló munkájukkal kiérdemel­ték az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi ver­­­senyzászlaját, s a 66. sz. Autó­­közlekedési Vállalat dolgozóit, akiknek odaadó munkáját az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi oklevéllel jutal­mazta. Kívánjuk, hogy a kitüntetett­­ üzemek, s megyénk minden­­ vállalata a most folyó éves ver­senyben érjen el még nagyobb sikereket és győzelmeket, mint , amilyeneket kivívott a kon­­­k­resszusi verseny során. (j

Next