Kisalföld, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

1960. július 1­, péntek Az összes gabonát géppel aratják Gy­őr-Sopron megye és Vas megye állami gazdaságaiban Győr-Sopron megye és Vas me­gye állami gazdaságainak vezetői tanácskozásra gyűltek össze a múlt hét végén a Csepregi Állami Gazdaság meggyespusztai üzem­egységében. Megbeszélték az ara­tással, csépléssel kapcsolatos és a cséplést követő teendőket, utána pedig megnézték néhány gazdaság gépi berendezéseit. Kézi erőt már nem kell bevonni az aratásba a két megye állami gazdaságaiban, elegendő gép áll rendelkezésre. A 92 kombájn, a 20 kévekötő aratógép és a 20 rene­­arató­gép idejében levágja a csaknem 20 ezer hold gabonát, ha kedvez az időjárás. Július végéig a cséplést is szeretnék befejezni. Ha sikerül a tervük, akkor augusztusban már a sílózást is el­végezhetik a tarlóhántás és a má­sodvetés mellett. Az állami gazdaságok vezetői megnézték a kincséd-pusztai üzemegység istállóinál épülő kis­vasutak amelyet elsősorban ta­karmányszállításra használnak majd. Segítségével nemcsak köny­­nyebb, hanem gyorsabb is lesz az etetés. A takarmány betakarítás teljes gépesítését figyelhették meg a szakemberek az uraiújfalui és a ságvári gazdaságokban. Uraiúj­fa­luban hatalmas, félig nyers lucer­nakazlakba sűrített levegőt fuvat­­nak kürtökön keresztül, s így a lucerna egészen megszárad a ka­zalban. Ezzel a módszerrel érté­kesebb és jobb ízű szénát nyer­nek. Az említett gazdaságon kívül az országban csupán a Kisbéri Ál­lami Gazdaságban alkalmazzák még a lucerna szárításnak ezt a módját. Egy kis tsz nagy eredményei melőszövetkezet 1300 hold földön gazdálkodik. Nem nagy tsz, a mel­lette fekvőhöz képest akkora, mint a Kis-Duna a Nagy-Duná­­hoz. A tekintélye viszont elég nagy a környéken. A szövetkeze­teket általában aszerint ítélik meg napjainkban, hogy a munkák dan­dárja idején, vagyis amikor ka­pálni, aratni kell, tarlót szántani, meg szénát betakarítani, hogyan állják meg helyüket a tsz tagjai bírnak-e a sok dologgal, nem tor­lód­ik-e túlságosan a nyakukra. Ez a szövetkezet minden mun­kát időben elvégez. Nagyjából kész a második kapálással. Pe­dig mintegy 350 hold a kapások területe. A széna betakarítása itt gyorsan halad Közben a szövet­kezet tagjai felkészültek az 550 hold kalaszos aratására, 150 hol­­dat vágnak le géppel, a többit ké­zi erővel­ Néhány nap múlva a tsz határában gépeket, kézi ara­tókat, szénásszekereket és kaparó­­kat láthat mindenfelé az ember. EGYET­LEM MUNKÁT SEM HAGYNAK ABBA ARATÁS IDEJÉRE, vagyis mindenhova jut munka­erő. A termelőszövetkezet jövedel­mének igen nagy hányadát az ál­lattenyésztés adja Ezért is igye­keznek a takarmányok betakarí­tásával. Kósa Elemér mezőgaz­dász — mint mondotta — a mint­egy 15 vagon már betakarított, jó minőségű pillangós takarmány­nak örül legjobban. Most a tava­szi takarmány ke­verékek betakarí­tása került sorra. Az állattenyésztés tej­lesztését eddig akadályozta hogy nem volt elegendő terünety az állatoknak. .Nemrég — mondta Rió Pár­isz­­elnök — nem győztünk futni egyik istállótól a másikig. Huszonöt he­lyen voltak az adataink. El­mondta, hogy most már kész az 50 férőhelyes teh­énistálló és az ugyancsak 50-es növendékistálló. Ezeket a szövetkezet epitobnyad­­ja készítette. A szövetkezet 10%-ra akarja növelni jelenlegi 80-as te­hén állományát. A tehénállomány minőségének­ javítására is gondol­nak A teh­eneket mesterségesen termékenyítik meg, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Akadé­mia tangazdasága segít ebben Olyan, apaállatok spermáit adja át, amelyek évi 6—HOOO Liter tejet adó anyáktól származnak. A szövetkezet az összes tenyéssz­esre alkalmas borjukat felneveli, a selejtezett jószágot pedig hiz­lalva értékesíti Tavaly hat hízott­­marhát adott el, az idén is­el hiz­lal. Nagyon jó eredményt ért el a szövetkezet a borjúnevelésben, a borjúk Lengyel Pál keze alatt el­érik a havi 25—30 kilós súlygya­rapodást. Nem csak a marhahíz­­lalás fejlettebb a tavalyinál A sertéshízlalás fejlődése még na­gyobb. Tavaly csupán 35 sertés volt az egész állomány Most pe­dig 150 sertés hízik, ezek értéke­sítésére szerződést kötött a terme­lőszövetkezet is gondoskodik a tsz, hogy JÖVŐRE IS LEGYEN ELEGENDŐ HÍZÓJA. genkint 26,74 fillért osztottak a tagoknak, az idei terv munkaegy­­ségenkint 30,84 forint. Amilyen arányban gyarapodott a közös gazdaság, olyan arányban tudja növelni a tagság részesedését. Jö­vőre öntözéses kertet is létesít, ez tovább növeli a szövetkezet és a tagság jövedelmét. Arról A falut érdekli védjük Állatainkat A LEGYEK ELLEN Nyáron az istállózott állatokat állandóan nyugtalanítják a le­gyek, különösen akkor, ha na­gyon elszaporodnak. Ez káros le­het hozamaikra is. Ezért irtásukra feltétlenül gondoskodnunk kell Ehhez különböző mérgező szerek állnak rendelkezésünkre. Hathatós szer a Gézáról, ha ezzel fertőtle­nítjük az istállókat — a falat, a mennyezetet, a padozatot —, lé­nyegesen csökkenek a legyek, az élősködők. A KOMBAJNOSOK ÖSZTÖNZÉSÉRE A monori járás termelőszövet­kezetei elhatározták, hogy pré­miumot adnak a legszorgalma­sabb, legjobb kombájnosoknak. A pilisi termelőszövetkezet 450 kiló gabonát sem sajnál a nála dolgo­zó kombájnostól, ennyit ad néni, ha munkaidejét jól kihasználja ha időben végez, s kevés szem hull el. Az ott dolgozó kombájnom nagyon szorgalmasan és jól dol­gozik. GOMB­A SZŐNYEG Gombaszőnyeg lepte el a göcseji erdőket Több helyütt most „gom­baállomást” állítottak fel. Ezek gyűjtő állomások; tervük szerint a nyáron 100 mázsa szárított var­gányát és sárgagombát gyűjtenek össze a főváros számára. ORSZÁGOS­ ÉS HAVI VÁSÁROK• Kedd, július 5. Beled, Pápa-Szerda, július 6: Pápa. Termővé teszek a sivatagot Földünk szárazföldjéből össze- dasát is. A gyár olcsó alapanya­gén akkora területet foglalnak el gokból (főként levegőből, vízből a sivatagok, amekkora Dél-Amé- és szénsavból) olyan műanyagot csk a területe. (Több mint 18 mii- ~"1 1 -1-----­l­ó négyzetkilométer). A tudo­mány arra törekszik, hogy a me­zőgazdaság hasznosítani tudja ezeket a területeket... A szovjet földtani kutatók megállapították, állít elő, amely tartalmazza mind­azt a tápanyagot, amelyre a nö­vényzetnek szüksége van. A mű­anyagot mintegy 10 centiméter­­nyire a felszín alatt fektetik a ho­mokba, s ebbe a műtalajba gyor.Ebben az évben 30 anyakocát ál­lított be. Néhány nap múlva is­mét gyarapítják a kocaállományt: a Lajta-Hansági Állami Gazda­ságtól vásárolnak még 10 kocát. Az elsőknek beállított kocák el­kezdték az eslést. Utánuk jön a többi vagy Belső-Ázsia sivatagjai alatt san növő füvet, tarackot, vadza- A tagság jövedelme nő ebben --------- -------* bot vetnek. Három hónap múlvat az évben. Tavaly munkaegysé­hatalmas víztárolók vannak. A vizet azonban csak a humusz (termőtalaj) fogja fel, a homok átereszti, ezért a kutatás elsősor­ban arra irányul, hogy olyan viz­át nem eresztő réteget létesítenek a sivatagban, amely fölött nö­vényzetet lehetne meghonosítani. A bádeni anilin- és szódagyár­­ban megtalálták ennek a megöl­telszántják a területet, s mint­hogy már elég talaj baktérium képződött benne, a műanyag használata nélkül vetik be. Né­hány tenyészidőszak után a ho­moktalaj olyan termékennyé vá­lik, hogy gabonát is lehet bele vetni. KISALFÖLD A megye zöld­ség-és gyümölcsellátásának tapasztalatai Május 27-i számunkban „Ter­­­vek, nyilatkozatok’’ címmel cikke­t közöltük. Farkas Zoltánnak,­­ Mezőgazdasági Termékeket Érté­­­kesítő Szövetkezeti Közpot (MÉK) igazgatójának, Takác­s Andrásnak, a Szövetkezetek Győr - Sopron megyei központja igazga­­­tójának és dr. Aradó Gyilánal - a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya vezetőjének nyilatkozat­a alapján megírtuk, milyen lesz, il­­­letve milyennek kell lennie a me­­­gye zöldség- és gyümölcsellátásá­­­nak. " Farkas Zoltán elmondta, hogy " tavaly 106 termelőszövetkezetre 2900 holdra, az idén 145 termelő­­­szövetkezettel 3834 hold zöldség­­­területre kötött a MÉK szerződés, tehát a szerződéses területeke alapul véve, véleménye szerint az idei zöldségelátásban nem lesz­nek zavarok. A megye gyümölcs­­ellátásáról nem ilyen derűlátóan, de megnyugtatóan nyilatkozott. Takács András a nyilatkozatban felhívja a MEK figyelmét, hogy az áruszállításnál sokkal gondo­sabbnak, körültekintőbbnek kell lenni a tavalyinál. A friss zöld­ség- és gyümölcsféléknek első osztályú áruként kell a központi raktárba érkezniük, s onnan a le­hető legsürgősebben ki kell szál­lítani az átadóhelyekre. Dr. Aradi Gyula szerint a MÉSZÖV és a MEK az idén job­ban megszervezte a megyei zöld­ség- és gyümölcsellátást, mint ta­valy A terv jó, s eszerint az al­­­átásban nem lesznek zavarok, ha mind a MÉSZÖV, mind a MÉK olyan lelkiismeretesen betartja a tervjegy­elmet, mint ahogy azt megígérte. A MÉK kötetes a saját boltjain kívül az Él­eleiszer-Kis­­kereskedelmi Vállalat boltjaiba is állandóan friss árut szállítani. Amennyiben az áru veszít értéké­ből, köteles az ellenőr azonnal le­ér­mékeim. A megye zöldség- és gyümölcs­­ellátásának terve valóban szép és jó van,­ae a tervből. Az elmúlt évek tapasztalatai az idén is beigazolódtak, a MEK vál­tozatlanul­ mostohán kezeli az Elendszer­ Kiskereskedelmi Vál­­­alat Doitjait. Hiába volt a fgyel­­meztetés, hiába a jó tanács, min­den maradt a régiben. háziasz­­szonyok hiába járják az élelmi­­szerpoltokat friss zöldségért, gyü­mölcsért a legtöbbször nem talál­nak. Ha netán volt, azt olyan ál­lapotban találták, hogy fogyasz­­tásra már nem van alkalmas. A borsó rohadt, a sárgarépa és a gyökér fonnyadt, a cseresznye pe­dig penészes, s ebből nincs kedve venni a háziasszonynak, főként alsó osztályú áron tieerteket( már elfelejtették). Eperből nem volt hiány Gyönyörű nagyszemű volt valamennyi. De miért? Azért, mert ezt nem a MÉK szállította, hanem termelőtől vásárolhatták az üzletvezetők. A MEK kezelésében lévő zöld­­ségesboltok ellátása sem volt ki­elégítő. A minőséggel itt nem volt hiba csak a mennyiséggel és fő­ként a vasárnapi nyitvatartással, ami pedig nagyon lényeges lett volna, főként a peremvárosokban A gyümölcs- és zöldségesboltok rendszertelen időben nyitottak és zártak. A vevők nem számíthat­tak egyikre sem A megyei tanács kereskedelmi osztályára sok pa­nasz érkezett emiatt. Amikor az­on­ban a MÉK-nél érdeklődött a kereskedelem, ezt a választ kap­át a KPVDSZ, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók érdekvédelmi szerve nem engedi meg, hogy va­­sárnap is dolgozzanak az eladók. A szakszervezetnek valóban a dolgozók érdekvédelmi szervezé­snek kell lennie, de vele egyet­­értésben feltétlenül található ilyan megoldás,-­amely tekintetbe veszi a kereskedelmi dolgozók és a vásárlóközönség érdekeit egya­ránt. A MÉK piaci standjának el­­átása sem kifogástalan. Szerdán, szombaton és vasárnap rendszere­in nagy tömeg állja körül a MÉK­­árusítóhelyét. A vevők kiabál­tak, veszekednek, mert attól fél­tek, hogy mire rájuk kerül a sor, elfogy az új burgonya, a zöldbab,­­ friss zöldség és gyümölcs. Az el­­árusító ilyenkor mit sem törődve , rendelkezéssel, összekeveri az ■lső osztályú árut a harmadosztá­­yúval és szemrebbenés nélkül árusítja első osztályú áron. Sopron zöldség- és gyümölcsel­­átása kétségtelenül jobb, mint évekkel ezelőtt. A Sopron és Vidéke Földművesszövetkezet az dén idejében felkészült a tava­szi és nyári zöldség- és gyümölcs­­ellátásra, jó néhány rendelkezés­ei azonban megfeledkeztek. Ezért­örtént meg az is, hogy amikor a megyei tanács kereskedelmi osz­­álya ellenőrizte a soproni gyü­­mölcs- és zöldségesboltokat, sok libát talált. A Lenin körúti zöld­­égesbolt­ban például négynapos földbabot árusítottak első osztá­­yú áron Ezért nem az üzletve­­zetőt, hanem a boltban naponta átégató ellenőrt terheli a felelős­ség. Az ő joga és kötelessége az, hogy a kétnapos árut leértékelje, ezt azonban elmulasztotta. A Sáp­on és Vidéke Földművesszövet­­lezet a MÉK-nek arról a rendel­­ketéséről is megfeledkezett, hogy az árváltozásokról azonnal köt­­­es értesíteni a boltok vezetőit.­gy történt meg az, hogy amíg a sorsát Győrött hat forintért áru­­sították, Sopronban még mindig nyolc forintot kértek kilójáért. A megye zöldség- és gyümölcs­­elátása még mindig nem zavar­­a­an Ezt nemcsak az okozza, hogy a MÉK-nek az áruk nagyobb részét más megyékből kell szállí­­tani hanem főként az, hogy igé­­nte ellenére a tervfegyelmet nem ártotta be Nem elég a nagyszerű érvét összeállítani, mert az mind­addig semmit sem ér, amíg meg sem valósul. Még nincs késő, még ehet segíteni az eddig elmúl­t sz­altakon, ehhez azonban a MÉK- sek alaposabban, rugalmasabban kell dolgoznia. Kissné, Sindulár Anna Gyűrött, a Bem téren ELŐADÁSOK: MINDEN NAP ESTE 7 ÓRAKOR, SZOMBATON ÉS VASÁRNAP DÉLUTÁN 4 órakor is. JEGYEK: a Kisfaludy Színházban (Tel.: 33-74), az IBUSZ-nál és a helyszínen (Tel.: 27-93). Sokorópátkán is ég a villany Az elmúlt félévben két községet — a felszabadulás óta a 80-ikat és 81-iket — villamosítottak Győr Sopron megyében. Április elején Tényét, a fél év végén pedig So­korópátkát kapcsolták be a háló­zatba. Sokorópátkán 16 kilométer hosszúságú nagyfeszültségű és kisfeszültségű vezetéket építettek és két transzformátor állomást létesítettek. Ezenkívül külön transzformátort kapott a Béke Termelőszövetkezet. Az utcákat 92 lámpa világítja meg. Elcsodál­kozhatna ezen az egykori kisgaz­daminiszter, a Horthy idők jelleg­zetes figurája, sokorópátkai Sza­bó István, aki maga kegyelmes úr lett ugyan, de mit sem javított paraszttársai helyzetén és a saját faluját sem tudta kiemelni az el­maradottságból. A felszabadulás óta a megye falvainak felemelkedésével együtt járt a gyorsütemű villamosítás. Még négy község van hátra, ame­lyekben szintén dolgoznak már az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat és a MegyeviU dolgozói. A második félévben Himódra, Hevesre, Csapodra és Pusztacsa­ládra is eljut a megye minden szögletét behálózó villamos veze­ték.

Next