Kisalföld, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
1960. augusztus 2. kedd Jó egészségnek örvendenek a Győriek Dr. Bakonyi István, Győr Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője tájékoztatott a város lakosságának nyári egészségéről. " Csak megnyugtatót tudok mondani a város egészségügyi helyzetéről. Győrött az elmúlt hónapokban még szórványosan sem fordult elő idényt fertőző megbetegedés. Májusban volt egy vérhasos megbetegedés; a beteg május végére meggyógyult. A lényegében üres statisztikai könyv, amelybe a fertőző megbetegedést jegyezzük, azt mutatja, hogy a városban eredményes volt az emberek egészségügyi felvilágosítása. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy a nyersgyümölcsöt csak mosás után fogyasztja a lakosság. Most van a barack, a zöldpaprika, a ringlószilva, a körte és más gyümölcs fogyasztásának fő ideje. Előfordulhat egy-egy könnyű lefolyású hasmenés megbetegedés. Az ilyen rendszeres házi kezeléssel, diétával napokon belül megszűnik. Amennyiben két-három nap alatt nem szűnnék meg a megbetegedés, feltétlenül forduljon orvoshoz a beteg. — Milyen a dolgozók egészsége a győri üzemekben? — Kis létszámú üzemekben fordulnak elő ugyan egészségügyi hiányosságok, azonban ezek megszüntetése folyamatban van, mivel a városi tanács egészségügyi osztálya a kisebb ipari üzemeket is rendszeresen felülvizsgálja, és a hibák kiküszöbölésére azonnal kötelezi a vezetőséget. A legnagyobb baj ezeken a helyeken a túlzsúfoltság. A nagyobb üzemekben történt egészségügyi vizsgálat nem állapított meg kirívó hiányosságot. Ehhez nagyban hozzájárul az, hogy a nagyüzemekben megfelelő az üzemorvosi ellátás. Az ország legtakarékosabb megyéje Takarékbetétgyűjtésben Győr- Sopron termelőszövetkezeti megye országosan az első helyen áll. Az OTP egész évi takarékbetétgyűjtési tervét már eddig 106 százalékra teljesítette. A termelőszövetkezeti parasztság betétállománya növekedett a legnagyobb mértékben. A falusi postahivatalok már 167 százalékra teljesítették egész évi takarékbetét-tervüket. A postatakarékoknál 25 millióval, a földművesszövetkezetek kezelésében működő falusi takarékszövetkezeteknél pedig 4,5 milióval, összesen tehát majdnem 30 millió forinttal emelkedett az év eleje óta a falusi lakosság betétállománya. A városokat is beleértve több, mint 60 millió forintot tesz ki az év eleje óta bekövetkezett takarékbetét emelkedés Győr- Sopron megyében.. WO vagon gabonát szállítottak a megye malmaiba A megyében, tíz malom tartozik minisztériumi irányítás alá. Kiene malomban már két héttel ezelőtt befejezték a karbantartási munkákat. Sopronban január óta áll a malom szerelés miatt. A megye kilenc minisztériumi malmába folyamatosan érkezik az új gabma. Ógabonával keverve őrlik az újat. A beled malomban vízierővel, a mosonmagyaróváriban részben villany-, részben vízierővel, a többi hét malomban villanyerővel történik az őrlés. Az idei termésből a múlt hét végéig 190 vagon új gabona került a malmokba. A romániai állami gazdaságok Az ország mezőgazdasági területének 10 százalékát felölelő, mind jobb és jobb műszaki berendezésekkel rendelkező állami gazdaságok képesek arra, hogy a gépesítést kiterjeszszék a legnagyobb körre, és a haladó agrotechnikai módszereket alkalmazzák. Az állami gazdaságok ezzel magas, színvonalat értek el a munka termelékenységében Példamutatással, a szövetkezeti egységeknek nyújtott támogatással az állami gazdaságok nagy szerepet játszanak a falvak szocialista átalakításában. A mezőgazdasági termelés és az állattenyésztési állandó növelésével az "állami gazdaságok nagy mértékben hozzájárulnak az állami készletek növeléséhez. Az állami gazdaságok rendkívül fontos szerepe a nemzetgazdaságban, a mezőgazdaság fejlesztésében, a szocialista gazdálkodásban és az állami készletek növelésében a Román Munkáspárt és a román kormány politikájának eredményeként, jött létre. Ez a politika az állami gazdaságok megerősítésére és fejlesztésére irányul. 1958 végén az állami gazdaságok több mint 12 ezer Finn traktorral runnekeztek az 1949 évi 2700-zal szemben, továbbá 6 ezer arató-cséplőgéppel, 7 ezer gabonavetőgéppel, stb. Az állami gazdaságokban a legfontosabb munkálatokat például a szántást 100 százalékban gépesítették, a vetést 96 százallékban, az aratást 92 százalékban. 1958-ban a megművelhető területek 76 százalékán gabonát termesztettek. Hektáronként 2 ezer 500 kiló búzát és több mint kétezer kiló szemeskukoricát gyűjtöttek be. Az állami gazdaságok tevékenységében nagy szerepet játszik az állattenyésztés is. Csupán eyetlen évben — 1958-ban — a istenek száma 24 százalékkal, azok száma 25 százalékkal emeledett. A sertések száma ,körübelül 750 ezerre emelkedett. Nagyövekedést értek el az egy állati eső hozamban is. A Román Munkáspárt Központi ezetőségének és a Román Népöztársaság Minisztertanácsának iyik legutóbbi határozata intéződik az állami gazdaságok iráyításának, pártellenőrzésének és izdasági tevékenységének a legjavításáról. E határozat jentős mértékben segíti az állami izdaságok további fejlődését. KISALFÖLD Hát az elvtársak hol voltak ? Fegyelmi jegyzőkönyvek. Kisebb és nagyobb pártfegyelmi vétségeket tartalmaznak. Sok munkával nevet, tekintélyt szerzett elvtársak botlásainak szomorú dokumentumai ezek. A fehér lapok fekete betűs árnyékot vetnek az illetőre, s néha a pártra is. Az emberek könnyen általánosítanak, hiszen ezek az ügyek nem maradnak titokban az emberek előtt. Tudnak róla, vitatják, s legtöbbször általános következtetéseket vonnak le belőle a pártról. Pedig épp e jegyzőkönyvek tanúsíthatják: a párt érvényt szerez a lenini törvénynek. „A kommunista öntudatos, szerény munkája pártjának és dolgozó népének”. De a kommunista is ember, nincs beoltva az emberi hibák és gyengeségek ellen, azonban ha vét a párt fegyelme, az emberi becsület normái ellen, felelnie kell érte a párt színe előtt. Ezt dokumentálják e jegyzőkönyvek. Láttukra mégis elégedetlenség, szégyenérzet tölthet el minden kommunistát. Elégedetlenség önmagunkkal, azzal a kommunista kollektívával, amely nem volt elég határozott, erős egy-egy elvtárs hibájának, tévelygésének kezdet-kezdetén való feltárására és leküzdésére. Mert az egyén felelősségének kisebbítése nélkül meg kell látni ilyen esetekben a kollektíva felelősségét, mulasztását is. Hozzányúlt a köz pénzéhez X. Y.' Környezetében nem tűnt fel senkinek jövedelmen felüli költekezése, nagy lábon élése? Bizonyosan feltűnt valakinek. Az a valaki talán jelezte is a veszélyt, de jóindulatú, aggódó figyelmeztetését esetleg félremagyarázták, áskálódásnak, rosszindulatú gyanúsításnak bélyegezték Mi lett volna ez esetben a célravezető eljárás? Az elvtársi kollektíva bölcsességére bízni a jelzés helyességének avagy helytelenségének elbírálását. A legmegbízhatóbb, legelfogulatlanabb ellenőrzés — a pártszervezet ellenőrzése — alól ne vonhassa ki magát semmilyen címen senki se! Bármilyen magas legyen is valakinek a beosztása, bármilyen rangos tisztségviselő is a rokona, jóbarátja, a párt alapszervezetének tartozzék mindenekelőtt felelősséggel, s ennek figyelmeztetései, határozatai bírjanak bárkire nézve kötelező erővel, ne csak a szervezeti szabályzat betűi, hanem szelleme szerint is. Nincs szükség, egyenesen ártalmas egymás minden lépésének bizalmatlan figyelése. Ne kössenek bele jelentéktelen dolgokba, véletlen elszólásoknak, elszórt jelenségeknek ne tulajdonítsanak a megérdemeltnél nagyobb fontosságot. Ha például valakinek, aki nem szokta meg az italt, egyszer megárt, ne vonják felelősségre, mint iszákost. De ne kerülje el figyelmüket, ha valaki munkája végeztével rendszeresen nem igyekszik haza családjához, s kedvteléseit otthonától távol keresi és találja meg. Ne tekintsék senki magánügyének, ha munka után nem tudja elkerülni az italboltot, ha a vállalati rendezvényekre sorra-rendre a feleség nélkül érkezik. S ne csak ilyen dolgokra figyelmeztessenek. — Jó vezető, ért a dolgához, „csak” nem tűr ellentmondást, akaratát tűzön-vízen keresztülviszi — mondták el véleményüket munkatársai a múltkor egy fiatal igazgatóról, távollétében. — Miért nem szoktatják le róla? — kérdeztem az elvtársakat. — Nem érdemes — legyintettek. — Jól csinálja a dolgát, ez a fő — válaszolták Tényleg ez a fő, de kérdés, meddig csinálja jól a dolgát, ha nem tűr ellentmondást, megy a saját — ha mégoly tehetséges — feje után. S menynyivel jobban dolgozhatna, ha mások véleményét meghallgatná, hasznosítaná! Bizony, érdemes lenne egyszer, még most az elején, őszintén, bensőségesen elbeszélgetni vele erről a „csak”ról, arról, hogy önfejűség nélkül mennyivel értékesebb emberré válhatna, hasznosabb munkát végezhetne. S mindannyiszor szeretettel, de határozottan figyelmeztetni, ha megfeledkezik ez elvtársi intelemről. Elvtársi segítséggel talán — egészen bizonyosan, kevesebb lenne a pártfegyelmi jegyzőkönyvek száma. S egyre ritkábban kellene magunktól, egymástól megkérdeznünk: — Hát az elvtársak hol voltak? Jakus Lajosné Növekvő érdeklődés A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár üzemi párt-alapszervezeteinek vezetői az 1960—61-as oktatási év előkészítéseként minden párttaggal elbeszélgettek. E beszélgetések tapasztalatainak összegezésekor kitűnt, hogy ebben az évben a tavalyinál lényegesen többen kívánják politikai tudásukat a szervezett pártoktatás keretében gyarapítani. A megnövekedett érdeklődés láttán a gyári párt-végrehajtó bizottság az elmúlt éviihez képest hárommal növeli a pártszemináriumok számát: egy időszerű kérdések tanfolyamával, egy marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyam második évfolyamával és egy politikai gazdaságtan konferenciával. Ezenkívül szeminárium lesz az időszerű kérdések tanfolyamának anyagából az iparőrség tagjai részére. Megyénk két termelőszövetkezetét, a peresztegit és a szemeteit teljesen gépesítik Termelőszövetkezeteink vezetői és a közös gazdaság egész tagsága beigazolta, hogy képes a mezőgazdaság fejlesztésére, a terméshozamok rendszeres növelésére. A termelőszövetkezetek fejlődését bizonyítja az is, hogy a közös gazdaságok egyre több géppel rendelkeznek. Megyéink nagyon sok termelőszövetkezetének van traktora, teherautója, aratógépe és más egyéb berendezése. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának támogatásával szeptemberben kísérletképpen két termelőszövetkezet növénytermelését teljes egészében gépesítik. A két termelőszövetkezet: a paresztegi és a győrszemerei. A két termelőszövetkezet komplex gépesítése minden bizonnyal eredményezni fogja azt, hogy a traktorokat, vetőgépeket, kombájnokat és egyéb más berendezést az eddigieknél eredményesen tudják majd hasznosítani. Eddig ugyanis a két termelőszövetkezet munkáját nem egyszer akadályozta, hogy nem rendelkezett saját gépekkel, és így a munkát nem mindig a legmegfelelőbb időben végezték. A két termelőszövetkezet saját gépeit a legmegfelelőbb időben tudja majd munkába állítani, a szükségnek megfelelően két-három műszakot is szervezhetnek. Igen lényeges dolog az is, ami minden bizonynyal bekövetkezik, hogy a szövetkezet a saját gépeire jobban vigyáz és őrködik azok épségén. A gépek jobb kihasználása önköltségcsökkenést is eredményez. A peresztegi és a szemerei termelőszövetkezetek komplex gépesítése természetesen csak akkor lesz eredményes, ha a két szövetkezet vezetősége és egész tagsága kellőképpen felkészül a megnagyobbodott feladat végzésére. A komplex gépesítés ugyanis mezőgazdasági gépekhez értő szakembereket is igényel. A két tsz vezetőségeinek előre nem látható nehézségekkel is meg kell majd küzdeniük. Országos állattenyésztés: tapasztalatcsere Csongrádban A Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatósága a dél-alföldi mezőgazdasági kiállítás alkalmából kétnapos tapasztalatcserét rendezett Csongrád megyében. Hétfőn Hódmezővásárhelyen jöttek össze megbeszélésre a megyék főállattenyésztői és főállatorvosai. Máté János, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának helyettese tartott előadást állattenyésztésünfk első félévi eredményeiről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetekben most, az aratás befejezése után meg kell gyorsítani az istállóépítkezéseket, hangsúlyozta, hogy főként az olcsó, szerfás építkezéseket kell szorgalmazni, amelyeket rövid idő alatt, még a tél beállta előtt be tudnak fejezni. Dr. Murányi Gyula földművelésügyi minisztériumi főállatorvos az országos állategészségügyi helyzetről adott tájékoztatót. Délután a tapasztalatcsere-értekezlet résztvevői Csongrád megyei termelőszövetkezetekbe látogattak el