Kisalföld, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
mm. szeptember 1., outortök Iparitanuló-intézetekben a tanévnyitó előtt Az 1960—61-es tanév előkészületeiről nyilatkoztak a győri és a mosonmagyaróvári iparitanulóintézetek igazgatói Elsőnek a győri Tanulóváros igazgatójának, Kucsmár Miklósnak tettünk fel néhány kérdést. — Hány tanulója lesz ebben az évben az intézetnek? — Az előírt létszám 1800. Ebből körülbelül ötszázan laknak majd kollégiumban. — Milyen új felszerelésekkel gazdagodott az intézet? — A megnövekedett tanulólétszám megkívánta az oktatáshoz szükséges gépek számának növelését is. Eddig 55 esztergapadot és 30 asztali fúrógépet szereltünk fel. A meglévő gépek felújítására mintegy egymillió forintot fordítottunk. Három műhelyt építettünk, és már befejezés előtt áll a 400 négyzetméteres szerelőcsarnok építése. Ebben a tanévben 27 tanár, 9 nevelő és 110 szakoktató foglalkozik majd a fiatalokkal. — Hogyan oszlanak meg a jelentkezők a szakmák között? — Egyik szakmára túl sokan, a másik szakmára túl kevesen jelentkeztek. Rengeteg a jelentkező az autószerelő szakmára. Marósnak, hegesztőnek, kovácsnak lényegesen kevesebben jöttek. Köztudomású, hogy minden tanévben van egy vagy két felkapott szakma. Az idén úgy látszik, a motorszerelő a favorit . . . A győri 401-es intézet igazgatójától, Mohácsi Ferenctől érdeklődtünk: — Mindenki számára kötelező az orvosi vizsgálat? — Igen. Naponta 30—40 gyermeket vizsgálnak meg az orvosok a Magyar utcai rendelőben. Ebben az évben a jelentkezők 8—10 százaléka nem alkalmas nehéz szakmákra. Sok közöttük a szívbeteg. Őket más szakmára, könnyű munkára irányítjuk. — Ebben az intézetben is vannak „divatos” szakmák? — Miért lennénk éppen mi kivételek? Legtöbben a kárpitos és a festő szakmára jelentkeztek. Ennek következtében több szakmában nem is tudtuk az előírt létszámot teljesíteni Hiány van kőműves, bádogos, asztalos, épületlakatos tanulókban. Talán furcsán hangzik, de például üvegező- és melegburkoló szakra eddig egyetlen jelentkező sincs. — Milyen arányban jelentkeztek ipari tanulóknak a most érettségizett diákok? — Az idén az elmúlt évi létszámnak csak az egyharmada jelentkezett. Viszont többen mentek főiskolára, egyetemre. — Hogyan állnak a tankönyv- és tanszerellátással? — A tankönyvek nagy részét már megkaptuk a kiadótól. Az egyik győri írószerbolttal szerződést kötöttünk a füzetek előrecsomagolására. Ez nemcsak a mi dolgunkat, hanem az ő munkájukat is megkönnyíti. — Mit tettek az üzemek a tanulók fogadására? — A gyárak, üzemek vezetőivel megbeszéltük a várható nehézségeket, észrevételeinket, javaslatainkat is közöltük velük. Hiszen a fiatalok nevelése, tanítása közöl nagy feladat. — A tanműhelyek is kitisztítva, kellően felszerelve várják a jövő mesterembereit . . . * Mi újság Meeommagyaróvárott? A 402-es „Hunyadi Mátyás” Iparitannuló Intézetben augusztus elején megkezdték három tanterem újra padlózását. A gondnoki iroda is új padlót kap. A munka hetvenezer forintba kerül, és mire a tanítás elkezdődik, a termek kitakarítva várják a tanulókat. A Munkaügyi Minisztérium jóváhagyta az intézet 1960—61. évi költségvetését. E szerint a most kezdődő tanévben több mint másfél millió forinttal gazdálkodhatnak. A legnagyobb kiadásokon kívül (tanári fizetés, ösztöndíj) élelmezésre negyenyezer forintot, a nehézipari tanulók munkaruhájára 76 ezer forintot, SZTK-ra 80 ezer forintot, épületkarbantartásra 70 ezer forintot fordítanak. A saját költségvetésén kívül a minisztérium tankönyvekre és egyéb iskola-felszerelésekre huszonháromezer forintot utalt ki. Míg a nevelők és a gondnokok az iskolaév előkészítésén dolgoztak, addig a tanulók 12 napos kerékpártúrán vettek részt Németh Zoltán testnevelő tanár vezetésével. A „vándorüdülés” költségeinek nagy részét a Munkaügyi Minisztérium fedezte. Ezenkívül a Balaton mellett 14, Lengyelországban pedig egy tanuló töltötte el nyári vakációját. A balatoni és a külföldi nyaralást is a minisztérium fizette. Augusztus 26-án tartották meg a nevelők és a tanárok részére a tanévkezdő konferenciát. Az 1960 —61-es tanévben a mosonmagyaróvári 402-es intézetben tíz—tíz első- és másodéves és öt harmadéves osztály lesz. Tavaly tíz osztállyal kevesebb volt. A tanteremhiány miatt délután is lesz tanítás. Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról A Magyar Közlöny augusztus 30-i száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokat a termelőszövetkezetek sajátosságainak és az anyagi lehetőségeknek figyelembevételével kell alkalmazni. Hasonlóan kell alkalmazni a szakmai óvórendszabályokat is az egyes termelőszövetkezetekben folyó ipari tevékenységre vonatkozóan. Az üzemi balesetek elhárításával kapcsolatos legfontosabb tennivalók a termelőszövetkezetekben a következők: folyamatosan, az anyagi lehetőségek növekedésével arányosan gondoskodjanak a termelőszövetkezetek használatban lévő erő- és munkagépek, munkaeszközök, valamint a munkahelyek biztonsági felszereléseiről. A biztonsági felszerelések állapotát szükség szerint ellenőrizzék. A rendelet felhívja a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy azokat a termelőszövetkezeti tagokat és családtagokat, akik baleseti veszélynek kitett munkahelyen dolgoznak, részesítsék balesetelhárítási oktatásban. Az aratás-cséplésben résztvevőket közvetlenül a munkák megkezdése előtt minden évben külön oktassák ki. A rendelet részletesen foglalkozik a balesetelhárítás megszervezésével, a balesetek nyilvántartásával, bejelentésével. Megállapítja, hogy kik felelősek a balesetelhárítási szabályok megtartásáért. Tanácskozás a mezőgazdasági szakemberkképzésről A Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában szerdán Bencsik Istvánnak, a debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatójának elnökletével megbeszélést tartottak a mezőgazdasági szakemberképzés ügyeivel foglalkozó társadalmi bizottság tagjai. A bizottság tagjai megállapították, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a százezrekre kiterjedő szakmunkásképzés megfelelő megoldása. Az ezüstkalászos tanfolyamokat már az idén e feladatot figyelembe véve kell megszervezni. Elhatározták, hogy október 14-én országos tanácskozáson vitatják meg a mezőgazdasági szakemberképzés időszerű tennivalóit. A Győri Kertészeti Vállalat csinosítja a Dimitrov sétány parkját KISALFÖLD Rába Győrben LECSÓ UBORKÁVAL HOGY MINDKETTŐ NAGYON JÓ külön-külön, de (stílszerűen, jó konyha-magyarsággal szólva) „együtt sehogy se megy?” Dehogynem, csak ne tessék rögtön az evésre gondolni! A győri Hűtőházban például már jó ideje és még jó ideig (ha jó idő lesz) „együtt megy” a lecsó az uborkasalátával. Nem kell megijedni, nem valami fantasztikus ételkülönlegesség, uborkával kevert lecsó lesz ebből, hanem finom lecsó és uborkasaláta, külön-külön. Csakhogy most együtt, egyidőben tartósítják mindkettőt. Magyarul mindössze ennyit jelent a szakmai zsargon, hogy „együtt megy a kettő”. S hogy gyakorlatilag mit jelent? Uborkahegyeket, paprikadombokat, paradicsomhalmokat. Mellettük fehérköpenyes, világoskék-pettyes kendős aszszonyok, lányok csapatát, akik hegyes, éles késekkel felfegyverkezve sikeres rohamot indítanak e „magaslatok” ellen. Ülnek az alacsony székeken, hámozzák az uborkát. Annyit, hogy egy család tán életében nem fogyasztaná el azt, amit egy nap alatt megtisztítanak. Ügyes, speciális uborkahámozó késsel dolgoznak: kés, amelynek az éle a penge közepén lévő hosszúkás nyílásnál van. Ha nehézkezű is valaki, akarva sem faraghatja el feleslegesen az uborkát a hámozással. Azt gondolná az ember, hogy a kezét sem vághatja el senki, még akarattal sem, de lám egy gyakorlatlan kislánynak ez valahogyan véletlenül „sikerült”. SOKAK KEZÉBEN okos, gazdaságos mozdulatokkal csak úgy röpül a kés, mások kezében meg éppen csak botlakozik, bukdácsol, de azért a bővizű mosógép és az adagját mohón követelő szeletelőgép mindig kap tisztított uborkát. — Nem keserű? — kérdeztem gyanakodva, hiszen ha két uborkát felszelek, akad közte keserű, hát akkor az ilyen rengeteg sokban hogyne lenne. Válasz helyett nevetve biztatnak, hogy kóstoljam csak meg, ők is így ellenőrzik a minőséget, így aztán a háziasszonyokat képviselő szigorú meósként ellenőrzöm az uborkát. Egykét szeletet megkóstolok a gép mellett, egyetkettőt néhány nagy tálcáról, egyet-egyet a csomagolóknál. Hiába vadászok a gyanús szeletekre, nem találok keserűt. — Nagyon vigyázunk a minőségre. Megkedték itthon is, külföldön is mélyhűtött áruinkat. Az értük kapott valutát, a külföldi vevők és a hazai háziasszonyok bizalmát nem tehetjük kockára hanyag, felelőtlen munkával — mondják a vezetők. Az asszonyokat meg újból és újból arra figyelmeztetik: most ugyan termelők, de a télen ők is fogyasztók lesznek, s ha nem lesz kifogástalan éppen az a csomag, amit ők kapnak, ugyan kit szidhatnak majd, ha nem saját magukat. ... A DÉLELŐTTI MŰSZAK végzett a mai uborkaheggyel, a délutánosok a lecsót készítik. Pontosabban a lecsónak való gyönyörű csemegeparadicsomot mossák, gondosan tálcákra rakják. Mások a paprikát magozzák, szeletelik. Csupa egyforma, húsos, fehér paprika kerül csak ide, paradicsomból is a válogatott. Ugyanis tavaly joggal kifogásolták, hogy a zöldszínű paprika fűízű, márpedig a lecsó legyen lecsóízű. Most csak mossák, szeletelik, azaz előkészítik a lecsónak valót, s viszik rögtön a 37—38 fokos hűtőbe, aztán 20 fokos hidegben tárolják így a rossz idő beálltáig többet tudnak feldolgozni, mintha azonnal csomagolnák is. Ez speciális magyar étel, exportra nem kerül, itthon pedig még javában tart a lecsószezon a friss paprikából. Csomagolni ráérnek majd akkor is, ha a tél, s vele a mélyhűtött főzelék, gyümölcs s zöldségfélék szezonja megkezdődik. ADDIG NAPONTA MÁZSASZÁM készül az uborkasaláta és a lecsó. Míg el nem érik uborkából a 20—22 vagont, lecsóból pedig 10—12 vagont. 100—120 tonna lecsó, 50 dekás adagokban t Ehetünk a télen is lecsót. Kolbásszal, rizszsel, vagy tojással, ki-ki ízlése szerint. De ha valaki nagyon akarja, kipróbálhatja azt is, milyen a lecsó uborkasalátával. Dóczi Róbertné Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott, önálló és független államnak ismerte el a Dahomey Köztársaságot, a Niger Köztársaságot, a Felső-Volta Köztársaságot, az Elefántcsontpart Köztársaságot, a Csád Köztársaságot, a Középafrikai Köztársaságot, a Kongói Köztársaságot, a Gabon Köztársaságot és a Ciprus Köztársaságot. Az Elnöki Tanács módosította 1959. évi 24. számú, a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló törvényerejű rendeletét, majd határozatot hozott kitüntetéses doktorrá avatásokról. Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt.