Kisalföld, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
BB60- december 1., eaulrtoli K AfcA Juifor-ja Pártszervezeteink segítsék a dolgozók szocialista öntudatának növelését «» Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága ülést tartott. Az ülés napirendjén a pártszervezetek belső helyzetének, politikai tevékenységének és szervezeti életének megtárgyalása szerepelt. A vita alapjául a megyei párt-végrehajtó bizottság jelentése szolgált, amelyet Lombos Ferenc, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára terjesztett a pártbizottság elé. A beszámolót és a vitát kivonatosan közöljük. A PÁRT-VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA: — Győr-Sopron megye pártszervezetei az MSZMP VII. kongresszusa óta politikailag és szervezetileg megerősödtek. A párt politikája az élet minden területén érvényesül, s ehhez a pártszervezetek tevékenysége nagyban hozzájárul — állapította meg a beszámoló, majd e tevékenységből kiemelte a pártszervezeteknek a termelést irányító munkáját. A kommunisták egyre inkább megértik, hogy a legfontosabb feladat: törődni a termelés növelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával. Ez nem öncél, hanem az emberek életének szebbé, jobbá tételét szolgálja. Magától ez mégsem valósul meg, az embereik valósítják meg. Ezért a kommunisták legfontosabb feladata: foglalkozni az emberekkel, szocialistává nevelni, segíteni őket a szocialista építés feladatainak végrehajtásában. A megye üzemeinek javuló termelési eredményeiben része van a pártszervezetek javuló ellenőrző munkájának is. VÁLTOZATOS, ELEVEN MUNKAMÓDSZEREK Néhány üzemi és tsz-pártszervezet hasznos munkamódszeréről is számot adott a beszámoló. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorundgyár, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár pártvezetősége és párttagsága állandóan figyelemmel kíséri a termelés alakulását. Egy-egy fontos részleg munkájának tanulmányozására brigádokat küldtek. Tartalmas, értékelő jelentések kerültek ily módon a pártvezetőségi ülések, illetve a taggyűlések napirendjére, amelynek alapján a Timföldgyárban például sikerült a kommunistákat és a pártonkívülieket a lemaradás megszüntetésére mozgósítani. Kedvező jel, hogy a pártbizottságok s a pártszervezetek a termelést sok helyütt nem a politikai tevékenységtől elszigetelve vizsgálják. Érvényesül ez különösen a Sopron városi pártbizottságon. A kónyi, a hidegségi, a hédervári, a péni tsz-pártszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik a tsz pénzügyi tervének alakulását, javaslatokat tesznek a munka javítására. A lövői Dózsa Népe Tsz-ben a pártszervezet kezdeményezésére baromfifarm létesült. A kommunisták helytállása, példamutatása tapasztalható. Kezdeményezői az új módszerek bevezetésének, élenjárnak a társadalmi tulajdon védelmében, végzik. Vannak pártszervezetek, mint például a Győri Fonoda, a Soproni Vasöntöde és más gyárak üzemeiben, ahol a dolgozók véleményét állandóan kutatják, s a kérdéseikre választ ad a pártszervezet. Azonban a pártszervezetek egy részében nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók tájékoztatására szolgálhatnának. Nem követik az eseményeket, nem figyelik a dolgozók hangulatát, s így az események mögött maradnak. A termelőszövetkezeti pártszervezetek gyakorlatában általánossá vált a pártonkívüli aktíva időnkénti összehívása. Kívánatos lenne, ha az eddigi, alkalomszerű összehívás helyett állandó feladattal bíznák meg a párttal rokonszenvező, legderekabb osztagokat. A PÁRT BELSŐ ÉLETÉRŐL, FEGYELMÉRŐL A párt egészséges fejlődéséről adott számszerű jelentést a beszámoló. Különösen örvendetes a tsz-parasztok nagyszámú jelentkezése a pártba. A VII. kongreszszus óta tovább javult a munkások és a műszaki értelmiségiek aránya. A nők tagjelölt-felvétele azonban a legnagyobb textilüzemben sem alakult a kívánatos mértékben, e helyzet megváltoztatásának szükségességét a beszámoló hangoztatta. A pártszervezetek rendszeres szervezeti életet élnek. A taggyűléseket, vezetőségi üléseket rendszeresen megtartják, s a párttagság felelősséggel vesz részt a vitákban. bírál, javasol. A határozatok végrehajtásában is közreműködik a párttagság nagy része. Azonban néhány kisebb üzemben, főleg pedig a hivatali pártszervezetekben gyakori, hogy a párttagság tartózkodik a bírálattól, a taggyűléseken általában a vezetők beszélnek, a párttagok nagyokat hallgatnak. Előfordul az is, hogy egyesek úgy gondolják, hogy a pártfegyelem csak az egyszerű párttagokra kötelező, s a vezetők ez alól kivonhatják magukat. Például a Soproni Vasöntödében iszákosságért egy alacsony beosztású dolgozónak pártfegyelmi büntetést adtak. Egy műszaki vezetőt ugyanezért a párttitkár négyszemközt megdorgált, s ezzel a dolgot elintézettnek tekintették. Az ilyen jelenség ellen határozottan fel kell lépni, mert a párt szervezeti szabályzatával ellentétes és árt a párt tekintélyének — szólt a párt-végrehajtó bizottság állásfoglalása. A beszámoló legfőbb feladatként jelölte meg a kommunista nevelést. — Harcolni kell az elbizakodottság, a közömbösség, a szerénytelenség és a pártfegyelem megsértése ellen. Növelni kell a párttagok és pártonkívüliek felelősségtudatát a haza, a dolgozó nép iránt — fejeződött be a végrehajtó bizottságnak a pártbizottság elé terjesztett beszámolója. A VITA A vitában elsőnek Molnár Lajosné, a Győri Textilművek párttitkára szólalt fel. Az 1961-es tervfeladatokról beszélt, amelyeknek megvalósításáért — mondotta — a pártszervezet is mindent megtesz. Molnárné elvtársnő végül a munkásnők körében végzett tagjelölt-nevelőmunkáról adott tájékoztatót. Varszes Lajos, a győri pártbizottság munkatársa arról beszélt, hogy a város üzemeiben és az intézményekben a kommunisták milyen tevékenységet folytatnak az agitációs munka fejlesztése céljából. Zámbó József, a csornai járási pártbizottság titkára a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájával foglalkozott. Egyebek között arról beszélt, hogy a termelőszövetkezeti pártmunkában még nem alakult ki a megfelelő vezető-irányító stílus. A járási pártbizottság fontos feladatának tartja — mondotta — az új termelőszövetkezetek pártszervezeteinek segítését, hogy azok önálló tevékenységet végezzenek. A falusi pártépítő munka fontos része — mondotta Zámbó elvtárs — a különböző gyűlések szervezése. A pártnapokra, gyűlésekre nemcsak a pártonkívülieknek, hanem a kommunistáknak is szükségük van. A következő felszólaló Horváth Istvánné, a Győri Lenszövőgyár párttitkára volt. *■ Horváthné elvtársnő is utalt a beszámolónak ama részére, amely a nők körében végzett pártépítő munkával foglalkozott. Elismerte, hogy a Győri Lenszövő pártszervezete sem fáradozott eleget azon, hogy a lányok és asszonyok körében eredményesebb legyen a tagjelölt-nevelő munka. Felszólalásában arról is beszélt, hogy a pártcsoportok jó szolgálatot tesznek a felvilágosító munka sikeres végzésében. Zárai Károly, a Sopron városi pártbizottság titkára a kislétszámú pártszervezetek életéről beszélt. Elismerte, hogy e szervezetek munkájával a Sopron városi bizottság az utóbbi időben keveset foglalkozott A jövőben nagyobb figyelmet szándékoznak fordítani a kereskedelmi pártszervezetek munkájára is. Sárosi János, a győri járási pártbizottság titkára felszólalásában a falusi pártélet fejlődésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az elmúlt két esztendőben megnövekedett a párttagság iránti érdeklődés, a termelőszövetkezetek legtekintélyesebb, legbecsületesebb dolgozói kérik felvételüket pártunkba. Horváth elvtárs a felszólalásokra adott válaszában hangoztatta, hogy a KISZ és a szakszervezet, a szocialista brigádok a kommunista nevelés jó iskolái. Felhívta a figyelmet arra, hogy városokban és falvakban egyaránt minden lehetőséget meg kell keresni a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésére. A megyei pártbizottság ülése Lombos elvtárs zárszavával ért véget. A PÁRTSZERVEZETEK ÉS A PÁRTONKÍVÜLIEK KAPCSOLATA A párt és a tömegek javuló kapcsolatát mutatja, hogy mind több pártonkívüli dolgozó keresi fel különféle ügyes-bajos dolgával a pártszervezet titkárát, a pártcsoport vezetőjét. A pártszervezetek felvilágosító tevékenységre sikerrel felhasználják a pártnapokat, falunapokat, tanácskörzeti kisgyűléseket. Az egyéni agitációt általában a pártcsoportok Élete egy órával a klinikai halál után Több mint háromezer szovjet állampolgár köszönheti megmentését a haláltól Vlagyimir Nyegovszkij professzornak, aki kidolgozta az emberi szervezet életrekeltésének módszereit. A professzor módszereit sikeresen alkalmazzák a szülészetnél, a baleseteknél nyújtott orvosi segítségnél. Laboratóriumban a klinikai halál időtartamát sikerült már öt-hat percről egy órára növelni. A tudósok úgy érték ezt el, hogy a szervezet életrekeltésének komplex módszerét mesterséges lehűtéssel kapcsolták össze. Kutyákon végzett kísérletek bebizonyították, hogy még messzebb is ki lehet tolni a klinikai halál idejét. A kísérleti állatok két órán át voltak a klinikai halál állapotában. Utána életre keltették őket és a kutyák életműködése visszatért. ik Országos Takarékpénztár közli hogy az 1946. július 1-én kibocsátott búzakölcsön kötvények ez év december 31-én elévülnek. A búzakölcsön kötvényeket — a kötvény eredeti beszerzésének igazolásával — december 31-ig bármelyik OTP fiók beváltja. Ezen időn túl a kötvényeket már nem lehet beváltani. (MTI). Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hatvani Lajos írónak 80. születésnapja alkalmából a haladó magyar irodalom szervezésében és támogatásában végzett több mint fél évszázados tevékenysége, valamint irodalomtörténeti kutatómunkája elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje jótüntetést adományozta. Krumpliválogató lányok Győrszemeren Szakemberek megbeszélése a Len és a kender felhasználásának fokozására Szerdán Kokéban vitatták meg a tudományos kutatók és az üzemi szakemberek a len-kender feldolgozó ipar feladatait. A len és a kender textiliparunknak fontos hazai alapanyaga és felhasználása egyre fokozódik. Nyitrai Ferenc, a lenkenderipari igazgatóság vezetője többek között elmondotta: a lenkenderszövet jól exportálható és mind a külföldi, mind a hazai kereslet kielégítése megköveteli, hogy több hazai alapanyagot kapjanak a fonodák. A rostfeldolgozó telepeket az utóbbi években gépesítették, hét helyen turbinák végzik a tilolást. A turbinás üzemekben be akarják vezetni a két műszakot, hogy a gépeket jobban kihasználhassák. A fonodák, szövődék nagyobb feladatokat is el tudnak látni, a rosttelepeken azonban az első munkafolyamatoknál, az áztatásnál kicsi a kapacitás, kevés a medence. Újabb medencék építése helyett inkább új eljárással próbálkoznak. Egyik ilyen módszer az alagútban történő áztatás. Ezt a tervek szerint Vasháton valósítják meg. Ezenkívül melegvíz-felhasználással is próbálkoznak, de a legegyszerűbb módszer, amelytől a legnagyobb eredményeket várják, az úgynevezett levegőztetéses áztatás, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági, kémiai, technológiai tanszékén dolgoztak ki. Az új módszer néhány elvi kérdéséről az ankéten ár. Görög Jenő docens tartott előadást. Az eljárás lényege, a vízben, levegő, illetve oxigén bejuttatásával a baktériumok fokozottabb életműködésének elősegítése, így gyorsabban kiázik a len ,illetve kenderkóró. A tapasztalatok szerint még a rost minősége is javul. A kísérleteket először Dunaföldvárott és Drávaszabolcsion folytatták, Drávaszabölcsön már nagyüzemi méretekben több mint 40 000 mázsa kóronáztattak. Jövőre bevezetik ezt az eljárást Tolnanémetiben, Sarkadon és a tukai telepen is. Ezenkívül a vagonok kirakásának, a medencéből történő kiszedésének gépesítésével is könnyítik, termelékenyebbé teszik a rostfeldolgozó - üzemek munkáját.