Kisalföld, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ar a i 50 filier GYOR, 1961. ÁPRILIS 1., SZOMBAT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Újabb üzemeknek adták át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját A Gyűri Pamutszövő- és Műbőr gyár tizenkettedik élüzem-ünnep- ségét tegnap délben tartot­ták a vállalat kultúrtermé­ben. Az ünnepélyen megje­lent Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Lombos Ferenc, az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizott­dolgozói többet adtak a nép­gazdaságnak mint amennyit a terv számukra elírt, és ezért saját maguknak is több jut a tervezettnél. — A mi munkánk, helyt­állásunk talán kicsiny, de mégis jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy örökre meg­szűnjenek a háborúk, s azo­Nagy elvtársnő az üzem hat dolgozójának nyújtotta át „A könnyűipar kiváló dol­gozója" kitüntetést. Tóth Anna elvtársnő a SZOT, valamint a Textil- szakszervezet országos el­nöksége nevében köszöntöt­te a gyár dolgozóit, s az üzemi szakszervezet három Közlemény a varsói szerződés tagállamai politikai testületének üléséről A Pamutszövő- és Műbőrgyárban Nagy Józsefné beszélget Kelemen Józsefné könyvelőnővel. ságának első titkára, B’tt- man Ernő, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára, Tóth Anna, a Tex­tilszakszervezet országos el­nökségének titkára Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter tartott ün­nepi beszédet. — A vándorzászló odaíté­lésénél mindenekelőtt azt értékeltük — mondotta —, hogy a vállalat nemcsak az év egészében, hanem ne­gyedévenként is egyenlete­sen teljesítette a tervet. Ter­melésük egy év alatt több mint 20 százalékkal emelke­dett, ugyanakkor, a munka termelékenységének növeke­dése meghaladta a tíz szá­zalékot. A termelés emelé­sének körülbelül kétharmad részét úi munkaerő beállí­tása nélkül érte el az üzem. A termelési költségeket több mint 7,5 millió forinttal csökkentették. A Győri Pa­mutszövő- és Műbőrgyár kát a hatalmas összegeket, amelyeket még ma is fegy­verekre költenek, az embe­riség boldogulására fordít­sák. Most, amikor átadom ezt a nagy kitüntetést, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, arra kérem mindannyiukat: valahány­szor ránéznek erre a vörös lobogóra, amely a szabad­ság, az emberi haladás, a proletár nemzetköziség jel­képe, gondoljanak arra, hogy történelmi. jelentőségű feladatot hajtanak végre, ha jól dolgoznak. A zászló átadása után munkatársának átadta az országos elnökség dicsérő oklevelét. Jankovich Nándor igazga­tó ismertette a tavalyi ered­ményeket és az 1961. évi fel­adatokat, majd bejelentette, hogy 474 dolgozó részesült jutalomban, összesen több mit kétszázezer forint ér­tékben. Végezetül a testvérvállala­tok küldöttei és a győri Rejtő Sándor Fonó- és Szö­vőipari Technikum diákjai mondták el jókívánságaikat és adták át ajándékaikat a gyár dolgozóinak. A* Épület asztalosipari Vállalatnál délután 3 órakor adta át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Köböl József építésügyi miniszter- helyettes. Beszédében rámu­tatott az építésügyi vállala­tok munkájának fontossá­gára. A továbbiakban ismer­tette a Soproni Asztalosáru- gyár élenjáró dolgozóinak munkáját. Majd átadta a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A Soproni Selyemipar dolgozói tegnap gyűltek ösz- sze a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajá­nak átvételére. Az ünnepsé­gen részt vettek Vég László, a könnyűipari miniszter he­lyettese, Szabó Károly, a Magyar Sel'-emipari Válla­lat igazgatója, Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szak­tfnnepi tanácsülés volt Győrött Tegnap délelőtt Pernesz Gyula tanácstag elnökletével ünnepi tanácsülés volt Győ­rött. Elsőnek Bándy Mik- lósné elnökhelyettes emlé­kezett meg felszabadulásunk 16. évfordulójáról. A vég­rehajtó bizottság elnökhe­lyettese megemlékezésében felidézte a 16 évvel ezelőtti napokat. Második napirendi pont­ként Csernitzki Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke a tanács tevékenységével foglalkozott, amelyet a leg­utóbbi választások óta ki­fejtett. Az elnöki beszámoló érintette a tanácstagok, az állandó bizottságok, a szak- igazgatási szervek és a ta­nácsi vállalatok munkáját. Az elnök felkérte a Hazafias Népfront városi bizottságát, legyen szervezője a társa­dalmi munka szélesebb ki­bontakozásának Győrött. Az elhangzottakhoz szá­mos tanácstag szólt hozzá. Javaslataikból a tanácsülés határozatokat alkotott. A Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának javas­latára a tanácsülés emlék­érem alapítását és adomá­nyozását határozta el a leg­jobb társadalmi munkások­nak. szervezetének országos fő­titkára, Zárai Károly, az MSZMP Sopron városi vég­rehajtó bizottságának tit­kára. Az ünnepségen Vég László miniszterhelyettes mondott beszédet, majd átadta a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját Kovács József igazgatónak. Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a SZOT nevében üdvözölte a vállalat dolgo­zóit a kitüntetés alkalmából. Vég László miniszterhe­lyettes ezután a vállalat négy dolgozójának a „Köny- nyűipar kiváló dolgozója“ kitüntetést és öt dolgozónak miniszteri dicséretet osztott ki. Kovács József igaz­gató elsősorban köszönetét mondott a vállalat dolgozói­nak, maid 17 dolgozónak a ..Kiváló dolgozó“ jelvényt és 73 munkásnak a „Kiváló dolgozó“ oklevelet osztotta ki. A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testületé 1961. márciusában Moszkvában rendes ülést tar­tott. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselői minőségben részt vettek: az Albán Népköztársaság részéről Beqir Balluku, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, honvédelmi miniszter, Koco Theo- dosi, a Minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Behar Shtylla, külügyminiszter; a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának el­ső titkára, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter,. Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko Mo- nov, az állami tervbizottság elnökhelyet­tese; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ré­széről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, államelnök, Vil- liam Siroky kormányelnök, Otakar Simu- nek kormányelnökhelyettes, az állami terv­bizottság elnöke, Bohumir Lomsky honvé­delmi miniszter, Václav David külügymi­niszter; a Lengyel Népköztársaság részéről Wla- dislav Gomulka, a LEMP Központi Bizott­ságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jendry- chowski, az állami tervbizottság elnöke, Marian Spychalski honvédelmi miniszter, Adam Rapacki külügyminiszter; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, MUnnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Sík Endre külügyminiszter, Czrnege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes; a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről — Walter Ulbricht, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titkára, az Állam­tanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügyminisz­ter, Heinz Jloffmann honvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság részéről Ghe- orghe Ghcorgiu-Dej, az RMP Központi Bi­zottságának első titkára, az államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Miniszter- tanács elnöke, Leontin Salajan honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az ál­lami tervbizottság elnöke, Cornel Manescu külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió mar­calija, V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek: a Kínai Népköztársaság részéről Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tag­ja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagy­követe; a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság részéről Kim Kvang Hjop, a KMP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancs­noka, Liu Djan Szik külügyminiszterhelyet­tes; a Mongol Népköztársaság részéről J. Ce- denbal, az MNFP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Zs. Lhagvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügyminiszter. Az ülésen részt vett A. M. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka is. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események leg­utóbbi alakulásával összefüggő kérdések­ről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerződés tagállamainak az európai és a vidágbéke biztosítására irányuló in­tézkedéseit. A politikai tanácskozó testület támasz­kodott a kommunista és munkáspártok no­vemberi értekezletének elméleti és politi­kai következtetéseire, történelmi jelentő­ségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbe vágó kérdéseire. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület (1960. februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket érték el a gazdaság,a kultúra, a tudomány es a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer bé­kés gazdasági versenyében. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együtt­élésének lenini politikája, a szocialista tá­bor országai békeszerető politikájának eredményeképpen újabb fontos győzelme­ket aratott: a leigázott, de nemzeti függet­lenségükért küzdő népek nemzeti felsza­badító mozgalmának csapásai alatt folyta­tódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsít­hatják az imperialisták támadó terveit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés résztvevői egyszersmind megál­lapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi hely­zet egészségesebbé tételének útjába, szem­behelyezkednek azokkal az erőfeszítések­kel, amelyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. . «mm A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagálla­mai folytatják a fegyverkezési hajszát, fo­kozzák háborús előkészületeiket, újabb ka­tonai támaszpontok létesítésére töreksze­nek Európában és a világ más részein, nö­velik atom- és rakétafegyver-készleteiket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország segítségével, erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadse­reget, ellátja atom- és rakétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító eszközökkel. Katonai támaszpontokat bo­csátanak Nyugat-Németország rendelkezé­sére, más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszé­lyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat- Németország kormánya egyfelől mindegyre területi igényekkel lép fel más államokkal szemben, másfelől revanspropagandát foly­tat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkese­redett erőfeszítésekkel igyekszenek akadá­lyozni a népek előretörését a béke, a de­mokrácia és a haladás útján. Az impe­rialista hatalmak mind gyakrabban folya­modnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika or­szágaiban elfojtsák a terebélyesedő nem­zeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonylt­ját a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaz­tettei, valamint a Kubai Köztársaság el­len irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem ma­radhatnak részvétlen szemlélői az impe­rialista államok fokozódó háborús előké­születeinek. A szocialista államok szaka­datlan erőfeszítéseket tettek és tesznek a* általános és teljes leszerelés megvalósítá­sáért, a fegyverkezési hajsza beszünteté­séért, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. ■*&****£ A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előké­születei nyomán kialakuló helyzetből ki­indulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erő­sítése és a világbéke megszilárdítása cél­jából szükségesnek tartanak. Ennek kap­csán a kommunista és munkáspártok no­vemberi értekezletének abból a következ­tetéséből indulnak ki, hogy a háború el­len sikraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom — és az összes békeszerető erők — egyesített erő­feszítéseivel meg lehet akadályozni a há­borút. A béke biztosítása érdekében elen­gedhetetlenül szükséges a második világ­háború maradványainak megszüntetése, mégpedig olyan módon, hogy mindkét né­met állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-ber­lini veszélygócot Nyugat-Berlin dcmilita- rizált szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepé­lyesen kijelentik, hogy továbbra is tánto- ríthatatlanul a békés együttélés politiká­ját folytatják és a népek békéjének és biz­tonságának biztosítása céljából készek bár­mely pillanatban hozzájárulni a más álla­mokkal összehangolt legátfogóbb intézke­dések megtételéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents