Kisalföld, 1961. július (6. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
IMI. július 1., szombat Esteledik. A napközben szinte kibírhatatlan hőség enyhül, kellemes az idő, tiszta a levegő. Bőnyrétalapon 8 órát harangoznak. A Szabadság Termelőszövetkezet majorjához öreg ember közeledik. Fején szürke kalap, kezében bot, háta kicsit meghajol. A major gazdasági épületei közelében, térdig érő fűben megáll, dús bajszát megpödri, körülpillant. — Hát a kutyát hol hagyta? — kérdezi tőle nevetve a szövetkezet egyik idős tagja. — Nem volt nekem kutyám, koma, nem is lesz, minek a. A kutya csak elárulna engem — válaszolja Nagy László, a szövetkezet éjjeliőre. Úgy látszik, mindent rendben talált, mert csendesen szemlélődik. Az ólakban hízók röfögnek. A disznópásztorok hazamentek, a gulyások is. Este 8 órától Nagy Laci bácsi veszi át tőlük a szolgálatot. A közelben építették fel a szarvasmarha-istállót. Az istálló és az ólak közötti szérűn sétálgat az őr, vagy az épületek közelében húzódik meg éjszakánként. — Nézd a — kiáltja, és karjával csap egyet a levegőben. Bogár esik a fűre. — Olyan erőszakosak ezek a cserebogarak, nem hagyják nyugton az embert. Rengeteg van a környéken, és ha alkonyat után az ember itt marad a réten, rászállnak, boszszantják — zsörtölődik, és az épülethez ballag. — Mióta éjjeliőr? — kérdezem tőle. — Egy vagy másfél éve, nem is tudom pontosan — válaszolja. — Alakulás után még kocsis voltam, de megrokkantam, aztán idetettek éjjeliőrnek. Könnyű munka ez, az én koromban már éppen ez való az embernek. — Hány éves? — A hetvenedikben járok — válaszolja és botjával a csizmáját ütögeti. — Eljárt fölöttem az idő, de amíg mozogni tudok, dolgozom. Meg aztán az egységre is szükség van. Megígérték nekem, hogy nyugdíjat kapok. — Mikor? — Azt mondják, szeptembertől. Éjjeliőrködni azután is fogok, hiszen a nyugdíjon felül kétszáz munkaegységet lehet teljesíteni a Szövetkezetben. A Kőnyrétalapi Szabadság Termelőszövetkezet éjjeliőre sötétedéstől hajnalhasadtáig őrködik, vigyáz a közös vagyonra, ügyel arra is, nehogy valami baj történjék az állatokkal. — Egy alkalommal anyadisznót hoztak a telepre — meséli —, a pásztorok estefelé mind hazamentek. Nekem nem szóltak, így nem gondoltam rá, hogy baj lesz az állatokkal. Éktelen visítást hallottam, egyszercsak látom ám, hogy a vendéget kikergették az ólból. A pásztorok jól megdolgoztattak bennünket. Amíg segítséget hívtam, a disznó eltűnt. Kerestük mindenhol, a réten, az istállók környékén, mintha csak a föld nyelte volna el, végül az egyik bokor alján találtunk rá. — Volt egy másik eset is. Az egyik göböly beszorult a vályúba. Gulyásokért szaladtam, mert itt laknak a közelben. Szerencsére nem lett semmi baja az állatnak. Ez a két éjszakám volt izgalmas, a többin másfél év óta nem történt semmi különös. Olyan emberek élnek itt a faluban, akik magukénak érzik a közös vagyont. Egyszer sem fordult elő, hogy valaki lopott volna, vagy próbálkozott volna. Persze sose lehet tudni, ki jár errefelé, ezért őrködöm én. — Nem fárad el? — Napközben jól kialszom magam. Az éjszakázást pedig már megszoktam, bár néha álmosságot érzek reggel két—három óra tájban. Az a néhány óra nem a világ. Nyáron pedig különösen nem hiszen korán kel a nap, három órakor már világosodik az ég alja, jönnek a tehenészek, én pedig vehetem a botomat, átveszik ők az őrhelyemet. — Keresete? — Nem panaszkodhatok. Igaz, nyáron csak háromnegyed egységet írnak a könyvembe egy éjszakáért, télen viszont megkapom a teljes egységet. Tavaly havonta 1300— 1400 forintot kerestem a szövetkezetben. (kérics) ÉJJELIŐR Megyénk vas- és műszaki áruforgalma jóval nagyobb az országos átlagnál A vas- és műszaki kereskedelem időszerű kérdéseiről tájegységi értekezletet tartott pénteken Győrött a Belkereskedelmi Minisztérium vas- és műszaki főigazgatósága. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a győri nagykereskedelmi vállalat képviselőin kívül részt vettek az értekezleten Győr-Sopron megye mintegy 46 vas- és műszaki kereskedelmi boltjának vezetői, akik közvetlen kapcsolatban állnak a vásárlókkal, és így tolmácsolhatták a lakosság észrevételeit, kívánságait. Az értekezlet célját Keleti Miklósné, a Belkereskedelmi Minisztérium vas- és műszaki főigazgatóságának osztályvezetője abban jelölte meg, hogy az A FOGYASZTÓK IGÉNYEINEK maradéktalan kielégítését szolgálja. Megállapította, hogy Győr-Sopron megye vas- és műszaki áruforgalma jóval nagyobb az országos átlagnál. Az állami és földművesszövetkezeti kiskereskedelmi bolthálózatról az a véleménye, hogy jórészt korszerűtlen, túlzsúfolt. Kifogásolta, hogy a Győri Állami Áruházban is zsúfolt a vas- és műszaki osztály. Vannak azonban olyan üzletek, amelyeket dicséret illet, ilyen a szép csornai szaküzlet, a kapuvári szövetkezeti bolt, a győri és a soproni csillárboltok. Elismerés illeti a megyei tanács kereskedelmi osztályát a szakosításért, az új kereskedelmi formák bevezetéséért. Végül azt kérte a kereskedelem dolgozóitól, hogy pontosan mérjék fel az áruforgalmi szükségletet, mert ez az alapja az áruellátás további javítására az iparral folytatandó tárgyalásoknak. Dr. Aradi Gyula, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője rámutatott arra, hogy a vas- és műszaki cikkek RÉSZARÁNYA a megye iparcikk-forgalmának majdnem 25 százalékát adja. Az utóbbi két évben lényegesen emelkedett a kerékpárok, mosógépek, televíziók forgalma. A megyei tanács kereskedelmi osztályának állandó törekvéseképpen a szakosítás most már a falvakban is előrehaladott, és az újonnan létesített vas-műszaki boltok önkiválasztó rendszerben működnek. A felszólalók több hiányosságra hívták fel a figyelmet. Kifogásolták például, hogy a falusi boltokban kevés a patkóvas, a gömbvas, a csavaráru, a kapa és nincs elég választék csillárból. A felszólalásokra Keleti Miklósné adta meg a választ és kilátásba helyezte, hogy a következő időben a vas- és műszaki cikkekben tovább javul majd a lakosság ellátása. (MTI) AZ ELSŐ FÉL ÉV jó eredményeket hozott a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban. A fél éves tervet maradéktalan teljesítették, s hosszú idő után most kezdhetik először adósság nélkül a második félévet. Ezt az eredményt még értékesebbé teszi az a tény, hogy a termelési tervet nem „általában“, hanem specifikusan teljesítették, azaz készárut és exportcélra gyártott pótalkatrészeket éppúgy a tervben megkövetelt mennyiségben és minőségben gyártottak pontos határidőre, mint a további munka ütemességéhez nélkülözhetetlen befejezetlen árut. A termelésnek ez a nagyon kívánatos ütemessége jellemezte egyébként hónapról hónapra az első fél évben a gyár munkáját. Pedig az utóbbi hónapokban egy újfajta kombájn-vágószerkezet 25 darabból álló nullszériáját is elkészítették, csehszlovák megrendelésre Az új gyártmány érdekessége az, hogy a vágószerkezet egy magajáró alvázon nyugszik, s az alvázra nem csak a gabona aratásához, hanem például fűkaszáláshoz, vagy kukoricabetakarításhoz alkalmas vágószerkezet is felszerelhető. A különféle, cserélhető munkagépek segítségével a kombájn a nagy betakarítási munkák csaknem mindegyikében hasznosítható. Az egyenletes munka, a jó termelési eredmények természetesen a gazdaságosságot is kedvezően befolyásolták, s ha az eddigiekhez méltó módon dolgoznak a második félévben is, a mezőgépgyári dolgozóknak nem lesz okuk panaszra a nyereségrészesedés fizetésekor. KISALFÖLD Válaszoltik az illetékesek A Kisalföld június 20-i számában megjelent „Jogtalan büntetések a MÁV-nál” című cikkre a Magyar Államvasutak Igazgatósága (Forgalmi és kereskedelmi osztály, Szombathely) az alábbiakat válaszolta: „Gyömörevásártéren az évek óta jelentkező nehézségek miatt folyó év április 1-től három személy pénztárt rendszeresítettünk. Ez lehetővé teszi, hogy egy időben két pénztár adja ki a jegyeket. Ezen kívül, amennyiben az autóbuszok kalauzai a késés igazolását kiadják a csatlakozó utasoknak, jegyvizsggálóink a menetjegyet pótdíj nélkül szolgáltatják. A MÁV ezzel a két hathatós intézkedéssel minden tőle telhetőt megtett. Újabb pénztár beállítására nincs lehetőség, a technikai adottságok ezt kizárják. Nem is indokolt ugyanis a két pénztár akkor, ha az AKÖV a menetidőket betartja. Az AKÖV Igazgatóságát ebben az ügyben ismét megkerestük. A menetidők betartásával, ha erre súlyt helyeznek és fokozottabban fogják ellenőrizni az autóbuszkalauzok munkáját, a helyzet normalizálódni fog.” * Akkor most az a fontos, hogy a több pénztár beállításáról szóló rendelkezést ellenőrizzék is, mert a gyakorlatban ez nem funkcionál elégségesen, mint a beállításuk óta történt, tehát újabb büntetések is mutatják. Dolomitbánya a Blikkben Az acélöntéshez, a kemencék és a kokillák aljazatához sok import magnezittégla szükséges. A Lenin Kohászati Művekben több éves kísérletezéssel kimutatták, hogy a Bükk-hegységben található dolomit — megfelelő hőkezelés után — kiválóan pótolja az import magnezittéglát. A Bükk-hegységben kitermelt dolomitot apróra zúzzák, hőkezeléssel zsugorítják, ezzel a kőzetből eltávozik a széndioxid és a víz. A zsugorított dolomitot porrá őrlik, masszát készítenek belőle, és ezzel bélelik ki a kemencét és a kokillák alját. A sugorított nyers dolomittal pedig a kemencék berakó és csapoló nyílását tömítik. Az eddigi kíséretek eredménye szerint a kemencékhez használt dolomitbélés háromszor-négyszer hő- és időállóbb, mint az import magnezit. Hamarosan megkezdik a dolomitbánya korszerűsítését, és két év múlva már az ország valamennyi kohóját hazai gyártmányú dolomitbéléssel látják el Képünkön Tóth Dániel robbantó mester a lerobbantott görgeteget „lerámolja“ a hegyoldalból. ” KIÁLLÍTÁSOK V. Természetvédelem VI. A természetbarátok tárlata Sopronban nagy múltja van a turisztikának. Már a 17. század végéről vannak írásos emlékek a soproni erdők szépségéről és védelméről. 1865-ben alakult meg a Soproni Városszépítő Egyesület. 1903-ban alakították meg a Dunántúli Turista Egyesületet. Működését sok létesítmény dicséri. A Tanácsköztársaság után a munkásságnak nem adtak Rendkívül érdekes és sokrétű a természetvédelmi kiállítás. Az első teremben a Fertő tó világát mutatják be. A terem bejáratát és oldalait fertői nád borítja. A másik falon a mai Fertőt ábrázolja Mende Gusztáv falfestménye. Előtte a Fertő madárvilágából néhány érdekes példány: a szürke gém, fehér gólya, búbos vöcsök, vadliba, bölömbika. Ma, szombaton délután 3 órai kezdettel város ismertetési séta lesz. Gyülekező a Széchenyi téren, a Főposta előtt. Délután 4 órakor és este fél 8 órakor a Jégrevü előadásaira kerül sor. Este 8 órakor a Liszt Ferenc Kultúrotthon nagytermében Antal Imre zongorastb. A halász szerszámok a fertői halászok életéről mesélnek. Nagyon érdekesek a Fertő tó tudományos feltárásáról, a tó mélyén rejlő nagy értékű gyógyvízről szóló képek és cikkek. Egy másik teremben a természetvédelem gyakorlati eredményeit mutatják be. A csillagvizsgálóhoz vezető folyosón a soproni erdők állatait láthatja a látogatóhelyet a turista egyesületben. Ezért 1923-ban megalakult a Magyarországi Természetbarátok Turista Egyesületének soproni csoportja. Az azóta is működő egyesületnek ma már számos üzemi tagozata van. Külön tárolókban és falrészleteken mutatja be a Vasas, Postás, SVSE, Textiles, Közalkalmazottak természetbarát csoportjainak működését és eredményeit, művész hangversenyét hallhatja a közönség. Antal Imre a nemzetközi Liszt— Bartók nemzetközi zenei verseny egyik legesélyesebb résztvevője, és úgy tartják nyilván, mint a magyar fiatal zongoraművész-generáció egyik legtehetségesebb tagját. Mai műsor Hallgatnak rájuk Húszan tartoznak, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár szerszámüzemi párt-alapszervezetéhez. Ez az alapszervezet tekintélyt, megbecsülést vívott ki az üzem pártonkívüli dolgozói körében. Ennek az a magyarázata, hogy szinte nincs olyan megnyilvánulása az üzem életének, ahol ne éreznék a pártalapszervezet jelenlétét, segítését. A szerszámüzemiek most épp egy sikerrel zárult, nagy nekirugaszkodás után vannak: a folyamatos feltárás szerelési munkáit végezték el határidőre. Ez a határidő bizony veszélyben forgott, ám a kommunisták kezdeményezésére átmenetileg három műszakra tértek át a szerelők: a röpgyűlésen, amelyet a pártalapszervezet vezetősége rendezett, a párttagok támogatták legelőször a három műszak bevezetését, s példájuk nyomán nem akadt senki, aki húzódozott volna a műszakozástól. A pártszervezet segítségével kelt életre a szerszámüzemi ifjak mozgalma is. Nemrég még az volt a vélemény az itt dolgozó fiatalokról, hogy a közösség dolgai iránt nem túlságosan érdeklődnek. A párttagok beszélgettek a KISZ-korú fiatalokkal, meghallgatták észrevételeiket, kívánságaikat az ifjúsági szervezet tevékenységét illetően. E beszélgetések tapasztalatait párttaggyűlésen vitatták meg a kommunisták. Egyöntetű vélemény volt, hogy a fiatalok nem közönyösek, csak olyan feladatot kell nekik adni, amelynek végzése közben megmutathatják képességeiket. — Bizalom és segítség kell a fiataloknak — hangoztatták az elvtársak. A párttaggyűlés után az ifjak is gyűlést tartottak, kiegészítették a KISZ-szervezet vezetőségét azokkal, akiket erre méltónak ítéltek, s munkához láttak. Azóta egyre több elismerést hallani a szerszámüzemi fiatalok szorgos társadalmi munkájáról. Munkaidő után csoportostul ápolják, festik a berendezéseket, csöveket, mert elvállalunk ezek korrózió elleni védelmét, virágágyakat létesítenek, szépítik, rendezik a gyártelepet Az üzem dolgozói előtt nem maradt titokban az a vita sem, amely nemrég a pártszervezetben lezajlott, s ez is erősítette a párttagok tekintélyét. Valaki az egyik taggyűlésen megpendítette, hogy szerinte a párttagok hátrányos helyzetbe kerültek a bérbesorolásnál. — beszéljünk a levegőbe, hanem győződjünk meg az igazságról — volt a taggyűlés álláspontja, s megbízta Kelemen Jenő alapszervi titkárt, hogy a legközelebbi taggyűlésre készítsen erről név szerinti kimutatást. E megbízatásnak eleget téve 3 párttitkár pontos kimutatást terjesztett a taggyűlés elé, amelynek alapján bebizonyította: a párttagok, csakúgy, mint a pártonkívüliek, szakmai tudásuk szerint nyertek besorolást. Ezzel kapcsolatban alapos elvi vita bontakozott ki, amelyben a párttagság egyöntetű véleménye az volt, hogy a fizetési besorolás nem a pártállástól, hanem a munka milyenségétől függ. A problémák megbeszélése, nyílt tisztázása jellemző a pártszervezet általános tevékenységére. A jövő héten a balesetvédelem kerül párttaggyűlés elé. Ezt időszerűvé tette az a tény, hogy — bár az üzem egyre többet költ a munkavédelmi felszerelésekre és propagandára — nő a vigyázatlanságból, könnyelműségből eredő balesetek száma. Fontos nevelési feladat tehát minden embert el megértetni: önmaga, családja s az egész társadalom iránti kötelessége a munkavédelmi rendszabályok betartása. A pártszervezet most ezt tartja egyik legfontosabb politikai feladatának. A szerszámüzemi kommunisták bíznak abban, hogy ebbeli erőfeszítéseik is sikerrel járnak, hogy az üzem dolgozói, mint eddig, annyi más dologban, most is hallgatnak szavukra, követik a pártszervezet útmutatásait. 4. L.-ne 3