Kisalföld, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)
4 KISALFÖLD A második ötéves terv feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás a 3. oldalról), termesztését, és mintegy 550 holdon kultúrfajtákat kell telepíteni. A ravazdi-tényői hegyháton, a csapodi, vitnyédi és himodi határban meg kell vizsgálni, milyen arányban lehet fekete ribizlit, málnát és egyéb gyümölcsfélét telepíteni. — Ezáltal az eddig hasznavehetetlen területeket be lehetne kapcsolni a termelésbe, ez növelné a termelőszövetkezetek jövedelmét, és népünk ellátását is javítja — indokolta meg ennek szükségességét az előadó. — Ezek az intézkedések az árunevelés céljából szükségesek, de csak úgy valósíthatók meg, ha a szervesanyag-utánpótlás és az öntözés mellett növeljük az egy katasztrális holdra eső gépi munkát. Ez két módon lehetséges: a gépek jobb, tervszerűbb kihasználása és a géppark növelése által. Mindkét utat járni kell — hangoztatta Lombos elvtárs. — Az ötéves terv végére el kell érnünk, hogy egy holdon 6—7 normálholdnyi gépi munkát végezzünk el Fejlesszük tovább megyénk híres állattenyésztését Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatban a beszámoló kitért a legelőgazdálkodásra. Rétjeink egy része elsőrendű szántóföldnek is alkalmas, s ha ezeken pillangást vagy kukoricát termelnének, mennyiségileg és minőségileg is több takarmányt ráérhetnénk, mint most Legelőink egy része a múltból, valamint a szövetkezetek hibájából adódóan elhanyagolt, tüskés, fű-összetétele nem a legnagyobb tápértékét adó. A megyei pártbizottság javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy az öt év alatt a legelőket szakaszosan törjék fel, telepítsék újra, ahol a fűállomány összetétele vagy sűrűsége nem kielégítő. Hozzá kell látni a legelők ápolásához, a gyerpok, tüskék irtásához, a legelők műtrágyázásához. Nagy lehetőségek vannak a Hanság egy részének, mintegy 8—10 ezer holdnak az eddiginél hasznosabb művelésére. Az osli és a bősárkányi termelőszövetkezetek feltörték ezt a területet, és a szárazság ellenére 150—200 mázsa silókukoricát termeltek. Az ilyen területeken termelt kender is magas termést hozott: holdankint 40—45 mázsát, amelynek zömét első osztályúnak minősítették. M innen származó jövedelem holdankint 4 ezer forint volt. Ez mutatja, hogy érdemes a hansági terület hasznosabb művelésével törődni. ■— Az állattenyésztés szorosan összefügg a közellátással, ezért mindent el kell követnünk, hogy megyénk — amely állattenyésztéséről híres — öt év alatt megerősítse élenjáró szerepét — folytatta az előadó. Elmondta, hogy a termelőszövetkezetek állattenyésztése az elmúlt három évben nagyot fejlődött Kialakulóban van a nagyüzemi állattenyésztés. A termelőszövetkezetek többségében megfelelő ütemben megtörténik a gazdasági központok kialakítása, az építkezéseket szervezettség, céltudatosság jellemzi. A szarvasmarha-állományt megyénkben sem kívánjuk szám szerint lényegesen növelni. A meglévő állomány minőségének javítását és a tehenek arányának növelését kell szem előtt tartani. Erőfeszítéseink nyomán már eddig is jelentős előrehaladás történt az állatállomány minőségének javítására. Az egy tehénre jutó tejtermelés 294 literrel nőtt, s a borjúszaporulat aránya is országosan a legjobbak közé tartozik. A feltétel tehát megvan a szarvasmarhák számának lassú, fokozatos emelésére, különös tekintettel a tehénállomány növelésére. Ezzel párhuzamosan a borjúszaporulatot 100 tehén után 82-re kell növelni. A tejtermelést a jelenlegi 2300 literről a szövetkezetekben 1965-re 2700— 2800 literre, az állami gazdaságokban 3600—3800 literre kell emelni. A felszabadulás óta ilyen sok sertés nem volt a megyénkben, mint most. Jelenleg 22 ezer 134 anyakoca, összesen 294 ezer 333 sertés van a megyében. A jelenlegi abraktakarmányhoz képest sok a sertés, mégis növelni kell a sertésállományt úgy, hogy 1965-re 100 kh szántóra legalább 80—100 mázsa húst tudjunk felvásárolni. Ez több mint negyven százalékos emelkedést jelent az előző öt évhez képest. A mihályi Táncsics az elmúlt évben 100 holdra 115 mázsa húst értékesített, a nagycenki Széchenyi 107 mázsát, a péri Micsurin is hasonlóképpen. A jelenlegi 100 katasztrális holdra jutó 4 kocasűrűség tartásával biztosítani tudjuk az ötéves terv idejére a szükséges hízóalapanyagot. — A szarvasmarhánál éppúgy, mint a sertésnél a kitűzött célt a takarmányalap megteremtésén kívül a tenyésztőtt munka és az állategészségügy megjavításával érhetjük el — hangsúlyozta az előadó. Majd a baromfitenyésztésben elért jelentős eredményeket ismertette. Kialakult a termelőszövetkezetekben a baromfi törzsállomány, száma százhúszezer. Fejlesztésére megvannak a kedvező feltételek. Javítani kell felvilágosító munka által a háztáji gazdaságokból történő baromfi-felvásárlást. El kell látni a szövetkezeteket és háztáji gazdaságokat a szükséges mennyiségű naposállattal. Ez feltétele annak, hogy a háztáji gazdaságok is több baromfit adjanak el az államnak. A felvásárlás feladatait ismertette ezután Lombos elvtárs. Bejelentette, hogy a mezőgazdaság részletes ötéves tervén már dolgoznak a szakemberek. Jó ütemben halad ötéves tervünk első évének teljesítése A megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy az év háromnegyedében a tervek teljesítése jó ütemben halad. A nehézipari üzemek termelése 5,5 százalékkal, a könnyűipari üzemeké 11,8 százalékkal, az élelmiszeripai üzemek termelése 21 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakát. A termelékenység emelkedése a nehéziparban 5,7 százalékkal, a könnyűiparban 8,3 százalékkal, az élelmiszeriparban 11,5 százalékkal haladta meg az 1960-as év első háromnegyed évét. A megye szocialista iparában elért 9,6 százalékos termelésnövekedést az év háromnegyedében 83 százalékban a termelékenység emelkedése eredményezte. A Kezdetnek ez az eredmény nem rossz, s ha így haladunk tovább, akkor a megyénk ipari üzemeire háruló feladatokat maradéktalanul megvalósítjuk — mondotta az előadó. Végül hangoztatta, hogy a pártpolitikai munka középpontjába a szocializmus felépítésének közeli perspektíváját és az erre való mozgósítást kell állítani. Szükség van üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben a párttagok és pártonkívüliek szoros együttműködésére. A pártszervezetek javítsák meg a termelés pártellenőr- zésének munkáját, különös te-kintettel a műszaki fejlesztésre és a szakmai képzésre. Tanulmányozzák a pártszervezetek más gyárak, üzemek munkamódszereit, és a jó tapasztalatokat alkalmazzák. A dolgozók leleményességét az anyagtakarékosság felé irányítsák. — Népgazdaságunk második ötéves terve a hazai és nemzetközi adottságokkal számol, tehát reális, megvalósítható terv, amely eredményezi további fejlődésünket, népünk felemelkedését. Megvalósulása azonban csak úgy lehetséges, ha mindenki a saját posztElsőnek Takács György, a Győri Textilművek igazgatója szólt hozzá a beszámolóhoz. Beszámolt az üzem termelési eredményeiről, valamint arról az előrehaladásról, amelyet a műszaki fejlesztésben elértek. Saját erőből, az ifjúság lelkes támogatásával új szövődét építettek. Beszélt az új gépek beállításáról is. Majd a nyersanyag és a festékek, vegyszerek beszerzésének nehézségeiről szólt. Bírálta a Könnyipari Minisztériumot a beruházások realizálásának nehézkessége miatt. Majd a meg nem felelő alkatrész-ellátásról beszélt. — Egy esztendős évfordulóját ünnepeljük — úgymond — az automata szövőgépekhez szükséges alkatrész visszaigazolásának. Az alkatrész azonban még nem érkezett. Csepelről a varrógépekhez nem kapnak pótalkatrészt. Jankovics István, a Győr városi pártbizottság ipari osztályának vezetője beszámolt a város üzemeinek tervteljesítéséről. A textilüzemeknek főleg a minőség javításában vannak tennivalóik. Ezután Jankovics elvtárs elmondotta, hogy az ipari beruházások az idén sem valósulnak meg maradéktalanul, az építkezések elhúzódnak. Beszámolt arról, hogy a pártvezetőségeket újjáválasztó taggyűléseken egészséges türelmetlenség nyilvánult meg az előrehaladást gátló hibákkal, lazaságokkal szemben. Nem foglalkoztak azonban jelentőségéhez méltóan a szocialista munkaverseny szerepével, értékelésével. Nagy Károly, az ÉDÁSZ vezériiazgatója az üzemek energiagazdálkodásáról beszélt. Kérte, tartsák be az üzemek az energiagazdálkodási menetrendet. A hóvégi hajráknál felhasznált energiatöbblet zavart okoz az elosztásban — mondotta. Ismertette, hogy a második ötéves tervben 270 millió forintot kap az ÉDÁSZ a hálózatok rekonstrukciójára, a feszültség növelésére. Kérte a vállalatok vezetőit, a beruházásoknál tervezzék be az energiaszükségletet is, mert ennek elmulasztása azzal a következménnyel járhat, hogy a vállalatok nem jutnak a szükséges energiamennyiséghez. Poznan András, a megyei tanács vb. elnökhelyettese példákkal támasztotta alá a beszámolónak ama megállapítását, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó előirányzatot jelentősen túlteljesítheti Győr- Sopron megye. — Ehhez azonban szükséges, hogy a gyenge termelőszövetkezetekben is rendet teremtsünk — hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetekben legyen növényvédő gép. A felvásárlás helyzetéről, majd az őszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatta Poznan elvtárs a megyei pártbizottságot. Boros Péter, az öntöde- és kovácsológyár igazgatója beszámolt arról, hogy a trilex-agyak után a trilexkörmök hazai gyártását is megoldották, s ezzel 100 millió devizaforintot takarítanak meg a népgazdaságnak. Az előnagyolás elvégzésével a selejtszázalékot jelentősen csökkentették. — Az importanyagokkal való takarékosságra még további lehetőségek vannak — jelentette ki az öntöde- és kovácsológyár igazgatója. Majd a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos problémákról szólott. Végezetül javasolta a TMK-üzemek anyagkészleteinek összehangolását. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása — A második ötéves terv feladatainak sikeres megoldása nagyrészt a vezetőkön múlik — hangoztatta Gáspár Sándor. — Hiszen a dolgozók munkakészsége jó, követik a pártot, s a vezetőkön múlik, hogy azok miként harcolnak a párt irányvonalának érvényesítéséért. Hangoztatta: csak az a vezető töltheti be tisztét, aki a párt politikai irányvonalát teljes egészében elfogadja, magáévá teszi, és szívvel-lélekkel küzd valóra váltásáért. Utalt ezzel a követelménnyel kapcsolatban az SZKP XXII. kongresszusának határozataira, amelyeket egészében kell megérteni és ezek szellemében dolgozni. Ez vonatkozik az MSZMP VII. kongresszusának határozataira is. Ebben a vonatkozásban kell vizsgálni a munkát, személyekre való tekintet nélkül — hangoztatta a Központi Bizottság titkára. — A vezetés színvonalának megjavítása minden szinten, ez a záloga szocializmust építő feladataink maradéktalan megvalósítá- sának — húzta alá Gáspár Sándor. — El kell várni a vezetőktől, hogy a népgazdaság érdekeit helyezzék előtérbe. Utalt ezzel kapcsolatban egyes tsz vezetők törekvéseire, akik a szerződéses kötelezettségeiket nem teljesítik, termékeiket spekulációs tevékenységre tartogatják, ugyanakkor tartják a markukat az állami támogatásért. Gáspár elvtárs ezután részletesen beszélt azokról a követelményekről, amelyeket a párt és a nép tornászt a vezetők iránt. — Egy kicsit mindannyian nagyobb cipőben járunk, mint amekkora a lábunk. Bele kell tehát nőnünk, azaz minden vezetőnek igyekeznie kell alkalmassá válni a vezetésre. Minden vezetőnek, minél magasabb beosztásban van, annál inkább — hangoztatta. — Ha egy vezető felismeri, hogy nem csalhatatlan s mindentudó, igyekszik tudását fejleszteni, másoktól tanulni, mások véleményét meghallgatni és megszívlelni, ez már jó jel. Presztízsemberek azonban nem vezethetnek, olyanok, akik maguknál okosabbat nem ismernek, akiknek nincs bátorságuk hibáikat, tévedéseiket elismerni, ennélfogva készségünk sincs azok kijavítására. Hibát elkövethet, tévedhet bárki. A hibát azonban presztízsből nem elismerni, azt kijavítás nélkül hagyni — bűn, s ezt nem lehet elnézni senkinek sem. Minden vezetőtől, elvárja a párt, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyben a dolgozók bátran elmondhatják véleményüket anélkül, hogy a következményektől tartaniuk kellene — hangoztatta a párt Központi Bizottságának titkára. — Mindenki dolgozzék jobban — fejezte be felszólalását Gáspár elvtárs, és végezetül átadta a Központi Bizottságnak a megye dolgozóihoz, pártmunkásokhoz és gazdasági vezetőkhöz küldött üdvözletét. Gáspár Sándor felszólalása után Horváth Imre, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára beszélt a szakszervezeti mozgalom szerepéről a második ötéves terv feladatainak ismertetésében s megvalósításában. A szocialista munkaversenyben rejlő sok tartalékra hívta fel a figyelmet, amelyek még koránt sincsenek kiaknázva. Figyelmeztetett arra, hogy a beruházások megvalósításakor sokhelyütt elhanyagolják a szociális létesítményeket, a munkavédelmi előírásokat. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakoriak a munkaügyi viták, a dolgozók hátrányára elkövetett törvénysértések. Ezután Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter, Győr- Sopron megye országgyűlési képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta: a második ötéves terv reális, de egykönnyen, félkézzel nem valósítható meg. Erőfeszítésekre van szükség. Beszélt arról, hogy Győr-Sopron megyében a feltétel megvan a munkára, a kapcsolat a pártszervek és az üzemek vezetői között rendezett, a nyugodt munkához megfelelő a légkör. A könnyűipar termelésével kapcsolatban elmondotta, hogy annak operatív terve a kereskedelemmel költött szállítási szerződéseken alapul. Olyan árut tehát, amelyre a kereskedelemnek nincs igénye, ne az üzemek gyártsanak. A mennyiség helyett inkább a minőségi mutatók teljesítésére fordítsanak gondot. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban Nagyné elvtársnő elmondta, hogy az új gépek beszerzése és beállítása mellett szükség van a régiek átcsoportosítására és felújítására. Kérte a tmkszakembereket, hogy ezek felújítását az eddig tapasztalt odaadással végezzék el. Beszélt még a könnyűipar nyersanyag problémáiról is. A vitában elhangzottakra Lombos Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. Ezután a pártbizottság a végrehajtó bizottság beszámolóját határozatra emelte. A pártbizottsági ülés K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság másodtitkárának zárószavaival véget ért tán reá háruló feladatokat s végzi — hangzott a memég felelősségteljesebben,gyes pártbizottság beszámég nagyobb szorgalommal mólójának befejező része. A pártbizottsági ülés vitája Peter Karvas Éjféli mise című drámája a Kisfaludy Színházban A múlt színházi évad végén került először bemutatásra Peter Karvas Éjféli mise című drámája a Kisfaludy Színházban. A bemutatón nagy sikert aratott drámát november 10-én tűzi újból műsorra a színház. A főbb szerepekben Pethő Endre, Perédy László, Olsavszky Éva, Csűrös Karola és Bicskey Károly lépnek fel. A dráma 1944. karácsonyán játszódik, a Kubis család tagjainak különböző állásfoglalásait mutatja be, a kritikus időben. A darab különböző típusokat ábrázolva bemutatja, ki hogyan reagál az eseményekre. A két színűsködő s csak örvös érdekeiket néző családtagokkal szemben kiemelkedik a forradalmár Gyurkó és Katka alakja. A győri előadás rendezője, Ondrej Rainak, a Nyitrai Színház igazgatója újra eljött Győrbe, hogy segítsen a színháznak a további előadások sikeres megoldásában. Jövő hét végén a szerző is Győrbe érkezik a Kultúrkapcsolatok Intézete vendégeként, és megtekinti művének előadását. 1961. november 1. szerda Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának keddi záróülésén nemcsak a Kádár János vezette pártküldöttség tagjai voltak jelen — a vendégek soraiban öt megilletődött magyar mezőgazdasági szakember is együtt tapsolt, s együtt énekelte az Internacionálét a kongresszus küldötteivel. Marosi Béla, a Velencei Állami Gépállomás igazgatója, Bátai Tibor, az Országos Tervhivatal főelőadója, Kovács Béla és Tordai Lajos mérnök, valamint Kmetty Gyula, az Élelmezésügyi Minisztérium főmérnöke már napok óta a Szovjetunióban tartózkodik tanulmányúton. Megfordultak Krasznodárban, ismerkedtek a Kubán vidék gazdag kolhozainak, szovhozainak munkájával. Amikor Hruscsovnak tudomására jutott, hogy a magyar küldöttség Moszkvában tartózkodik, a kongresszus ezer dolga közepette is időt talált arra, hogy meghívja a magyar szakembereket a záróülésre. A. Sevcsenko, Hruscsov mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó titkára, aki többször járt hazánkban, a záróülés után barátságosan megvendégelte a magyar szakembereket