Kisalföld, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)

4 KISALFÖLD A második ötéves terv feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság (Folytatás a 3. oldalról), termesztését, és mintegy 550 holdon kultúrfajtákat kell telepíteni. A ravazdi-tényői hegyháton, a csapodi, vit­­nyédi és himodi határban meg kell vizsgálni, milyen arányban lehet fekete ribiz­­lit, málnát és egyéb gyü­mölcsfélét telepíteni. — Ez­által az eddig hasznavehe­tetlen területeket be lehetne kapcsolni a termelésbe, ez növelné a termelőszövetke­zetek jövedelmét, és népünk ellátását is javítja — indo­kolta meg ennek szükséges­ségét az előadó. — Ezek az intézkedések az árunevelés céljából szüksé­gesek, de csak úgy valósít­hatók meg, ha a szerves­­anyag-utánpótlás és az ön­tözés mellett növeljük az egy katasztrális holdra eső gépi munkát. Ez két módon lehetséges: a gépek jobb, tervszerűbb kihasználása és a géppark növelése által. Mindkét utat járni kell — hangoztatta Lombos elvtárs. — Az ötéves terv végére el kell érnünk, hogy egy holdon 6—7 normálholdnyi gépi munkát végezzünk el Fejlesszük tovább megyénk híres állattenyésztését Az állattenyésztés fejlesz­tésével kapcsolatban a beszá­moló kitért a legelőgazdál­kodásra. Rétjeink egy része elsőrendű szántóföldnek is alkalmas, s ha ezeken pil­langást vagy kukoricát ter­melnének, mennyiségileg és minőségileg is több takar­mányt ráérhetnénk, mint most Legelőink egy része a múltból, valamint a szövet­kezetek hibájából adódóan el­hanyagolt, tüskés, fű-össze­­tétele nem a legnagyobb tápértékét adó. A megyei pártbizottság javasolja a termelős­zövetkezetekn­ek, hogy az öt év alatt a lege­lőket szakaszosan törjék fel, telepítsék újra, ahol a fűállomány összetétele vagy sűrűsége nem kielégítő. Hozzá kell látni a legelők ápolásához, a gyerpok, tüs­kék irtásához, a legelők műtrágyázásához. Nagy le­hetőségek vannak a Hanság egy részének, mintegy 8—10 ezer holdnak az eddiginél hasznosabb művelésére. Az osli és a bősárkányi termelő­­szövetkezetek feltörték ezt a területet, és a szárazság el­lenére 150—200 mázsa siló­­kukoricát termeltek. Az ilyen területeken termelt kender is magas termést ho­zott: holdankint 40—45 má­zsát, amelynek zömét első osztályúnak minősítették. M innen származó jövede­lem holdankint 4 ezer fo­rint volt. Ez mutatja, hogy érdemes a hansági terület hasznosabb művelésével tö­rődni. ■— Az állattenyésztés szo­rosan összefügg a közellá­tással, ezért mindent el kell követnünk, hogy megyénk — amely állattenyésztéséről híres — öt év alatt megerő­sítse élenjáró szerepét — folytatta az előadó. Elmond­ta, hogy a termelőszövetke­zetek állattenyésztése az el­múlt három évben nagyot fejlődött Kialakulóban van a nagyüzemi állattenyésztés. A termelőszövetkezetek több­ségében megfelelő ütemben megtörténik a gazdasági központok kialakítása, az építkezéseket szervezettség, céltudatosság jellemzi. A szarvasmarha-állományt megyénkben sem kívánjuk szám szerint lényegesen nö­velni. A meglévő állomány minőségének javítását és a tehenek arányának növelé­sét kell szem előtt tartani. Erőfeszítéseink nyomán már eddig is jelentős előre­haladás történt az ál­latállomány minőségének javítására. Az egy te­hénre jutó tejtermelés 294 literrel nőtt, s a bor­júszaporulat aránya is or­szágosan a legjobbak közé tartozik. A feltétel tehát megvan a szarvasmarhák számának lassú, fokozatos emelésére, különös tekintet­tel a tehénállomány növe­lésére. Ezzel párhuzamosan a borjúszaporulatot 100 te­hén után 82-re kell növel­ni. A tejtermelést a jelen­legi 2300 literről a szövet­kezetekben 1965-re 2700— 2800 literre, az állami gaz­daságokban 3600—3800 li­terre kell emelni. A felszabadulás óta ilyen sok sertés nem volt a me­gyénkben, mint most. Jelen­leg 22 ezer 134 anyakoca, összesen 294 ezer 333 sertés van a megyében. A jelen­legi abraktakarmányhoz ké­pest sok a sertés, mégis nö­velni kell a sertésállományt úgy, hogy 1965-re 100 kh szántóra legalább 80—100 mázsa húst tudjunk felvá­sárolni. Ez több mint negy­ven százalékos emelkedést jelent az előző öt évhez ké­pest. A mihályi Táncsics az elmúlt évben 100 holdra 115 mázsa húst értékesített, a nagycenki Széchenyi 107 mázsát, a péri Micsurin is hasonlóképpen. A jelenlegi 100 katasztrális holdra jutó 4 kocasűrűség tartásával biztosítani tudjuk az ötéves terv idejére a szükséges hí­­zóalapanyagot. — A szarvasmarhánál épp­úgy, mint a sertésnél a ki­tűzött célt a takarmány­alap megteremtésén kívül a tenyésztőtt munka és az ál­lategészségügy megjavításá­val érhetjük el — hangsú­lyozta az előadó. Majd a baromfitenyésztésben elért jelentős eredményeket is­mertette. Kialakult a terme­lőszövetkezetekben a ba­romfi törzsállomány, száma százhúszezer. Fejlesztésére megvannak a kedvező felté­telek. Javítani kell felvilá­gosító munka által a ház­táji gazdaságokból történő baromfi-felvásárlást. El kell látni a szövetkezeteket és háztáji gazdaságokat a szük­séges mennyiségű naposál­lattal. Ez feltétele annak, hogy a háztáji gazdaságok is több baromfit adjanak el az államnak. A felvásárlás feladatait ismertette ezután Lombos elvtárs. Bejelentet­te, hogy a mezőgazdaság részletes ötéves tervén már dolgoznak a szakemberek. Jó ütemben halad ötéves tervünk első évének teljesítése A megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy az év háromnegyedé­ben a tervek teljesítése jó ütemben halad. A nehéz­ipari üzemek termelése 5,5 százalékkal, a könnyűipari üzemeké 11,8 százalékkal, az élelmiszeripai üzemek termelése 21 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt év hasonló időszakát. A termelékenység emel­kedése a nehéziparban 5,7 százalékkal, a könnyűipar­ban 8,3 százalékkal, az élel­miszeriparban 11,5 százalék­kal haladta meg az 1960-as év első háromnegyed évét. A megye szocialista ipará­ban elért 9,6 százalékos ter­melésnövekedést az év há­romnegyedében 83 százalék­ban a termelékenység emel­kedése eredményezte. A Kezdetnek ez az eredmény nem rossz, s ha így hala­dunk tovább, akkor a me­gyénk ipari üzemeire há­ruló feladatokat maradék­talanul megvalósítjuk — mondotta az előadó. Végül hangoztatta, hogy a pártpolitikai munka kö­zéppontjába a szocializmus felépítésének közeli pers­­­pektíváját és az erre való mozgósítást kell állítani. Szükség van üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben a párttagok és pártonkívüliek szoros együttműködésére. A pártszervezetek javítsák meg a termelés pártellenőr-­ zésének munkáját, különös te-­­kintettel a műszaki fejlesz­tésre és a szakmai képzés­re. Tanulmányozzák a párt­­szervezetek más gyárak, üzemek munkamódszereit, és a jó tapasztalatokat al­kalmazzák. A dolgozók le­leményességét az anyagta­karékosság felé irányítsák. — Népgazdaságunk máso­dik ötéves terve a hazai és nemzetközi adottságokkal számol, tehát reális, meg­valósítható terv, amely eredményezi további fejlő­désünket, népünk felemel­kedését. Megvalósulása azon­ban csak úgy lehetséges, ha mindenki a saját poszt­Elsőnek Takács György, a Győri Textilművek igaz­gatója szólt hozzá a beszá­molóhoz. Beszámolt az üzem termelési eredményeiről, va­lamint arról az előrehala­dásról, amelyet a műszaki fejlesztésben elértek. Saját erőből, az ifjúság lelkes tá­mogatásával új szövődét építettek. Beszélt az új gé­pek beállításáról is. Majd a nyersanyag és a festékek, vegyszerek beszerzésének nehézségeiről szólt. Bírálta a Könnyipari Minisztériu­mot a beruházások realizá­lásának nehézkessége miatt. Majd a meg nem felelő alkatrész-ellátásról beszélt. — Egy esztendős évforduló­ját ünnepeljük — úgymond — az automata szövőgépek­hez szükséges alkatrész visszaigazolásának. Az al­katrész azonban még nem érkezett. Csepelről a varró­gépekhez nem kapnak pót­­alkatrészt. Jankovics István, a Győr városi pártbizottság ipari osztályának vezetője beszá­molt a város üzemeinek tervteljesítéséről. A textil­üzemeknek főleg a minőség javításában vannak tenni­valóik. Ezután Jankovics elvtárs elmondotta, hogy az ipari beruházások az idén sem valósulnak meg mara­déktalanul, az építkezések elhúzódnak. Beszámolt ar­ról, hogy a pártvezetősége­ket újjáválasztó taggyűlése­ken egészséges türelmetlen­ség nyilvánult meg az elő­rehaladást gátló hibákkal, lazaságokkal szemben. Nem foglalkoztak azonban­ jelen­tőségéhez méltóan a szocia­lista munkaverseny szere­pével, értékelésével. Nagy Károly, az ÉDÁSZ vezériiazgatója az üzemek energia­gazdálkodásáról be­szélt. Kérte, tartsák be az üzemek az energiagazdálko­dási menetrendet. A hóvégi hajráknál felhasznált ener­giatöbblet zavart okoz az elosztásban — mondotta. Is­mertette, hogy a második ötéves tervben 270 millió forintot kap az ÉDÁSZ a hálózatok rekonstrukciójára, a feszültség növelésére. Kér­te a vállalatok vezetőit, a beruházásoknál tervezzék be az energiaszükségletet is, mert ennek elmulasztása azzal a következménnyel járhat, hogy a vállalatok nem jutnak a szükséges energiamennyiséghez. Poznan András, a megyei tanács vb. elnökhelyettese példákkal támasztotta alá a beszámolónak ama megálla­pítását, hogy a mezőgazda­­sági termelés növelésére vonatkozó előirányzatot jelen­tősen túlteljesítheti Győr- Sopron megye. — Ehhez azonban szükséges, hogy a gyenge termelőszövetkeze­tekben is rendet teremt­sünk — hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a terme­lőszövetkezetekben legyen növényvédő gép. A felvásár­lás helyzetéről, majd az őszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatta Poznan elvtárs a megyei pártbizottságot. Boros Péter, az öntöde- és kovácsológyár igazgatója beszámolt arról, hogy a tri­­lex-agyak után a trilex­­körmök hazai gyártását is megoldották, s ezzel 100 millió devizaforintot takarí­tanak meg a népgazdaság­nak. Az előnagyolás elvég­zésével a selejtszázalékot jelentősen csökkentették. — Az importanyagokkal való takarékosságra még további lehetőségek vannak — je­lentette ki az öntöde- és kovácsológyár igazgatója. Majd a műszaki fejlesztés­sel kapcsolatos problémák­ról szólott. Végezetül java­solta a TMK-üzemek anyag­­készleteinek összehangolá­sát. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára emelke­dett szólásra. Gáspár Sándor felszólalása — A második ötéves terv feladatainak sikeres megol­dása nagyrészt a vezetőkön múlik — hangoztatta Gáspár Sándor. — Hiszen a dolgo­zók munkakészsége jó, kö­vetik a pártot, s a vezető­kön múlik, hogy azok mi­ként harcolnak a párt irány­vonalának érvényesítéséért. Hangoztatta: csak az a ve­zető töltheti be tisztét, aki a párt politikai irányvona­lát teljes egészében elfogad­ja, magáévá teszi, és szív­­vel-lélekkel küzd valóra váltá­sáért. Utalt ezzel a követel­­­­ménnyel kapcsolatban az SZKP XXII. kongresszusá­nak határozataira, amelye­ket egészében kell megérte­ni és ezek szellemében dol­gozni. Ez vonatkozik az MSZMP VII. kongresszusá­nak határozataira is. Ebben a vonatkozásban kell vizs­gálni a munkát, személyekre való tekintet nélkül — han­goztatta a Központi Bizott­ság titkára. — A vezetés színvonalá­nak megjavítása minden szinten, ez a záloga szo­cializmust építő feladataink maradéktalan megvalósítá-­ sának — húzta alá Gáspár Sándor. — El kell várni a vezetőktől, hogy a népgaz­daság érdekeit helyezzék előtérbe. Utalt ezzel kapcso­latban egyes tsz vezetők tö­rekvéseire, akik a szerző­déses kötelezettségeiket nem teljesítik,­­ termékeiket spe­kulációs tevékenységre tar­togatják, ugyanakkor tartják a markukat az állami támo­gatásért. Gáspár elvtárs ezután részletesen beszélt azokról a követelményekről, amelyeket a párt és a nép tornászt a vezetők iránt. — Egy kicsit mindannyian nagyobb cipő­ben járunk, mint amekkora a lábunk. Bele kell tehát nő­nünk, azaz minden vezető­nek igyekeznie kell alkal­massá válni a vezetésre. Minden vezetőnek, minél magasabb beosztásban van, annál inkább — hangoztatta. — Ha egy vezető felismeri, hogy nem csalhatatlan s mindentudó, igyekszik tu­dását fejleszteni, másoktól tanulni, mások véleményét meghallgatni és megszívlel­ni, ez már jó jel. Presztízs­­emberek azonban nem ve­zethetnek, olyanok, akik ma­guknál okosabbat nem is­mernek, akiknek nincs bá­torságuk hibáikat, tévedései­ket elismerni, ennélfogva készségünk sincs azok kijaví­tására. Hibát elkövethet, té­vedhet bárki. A hibát azon­ban presztízsből nem elis­merni, azt kijavítás nélkül hagyni — bűn, s ezt nem le­het elnézni senkinek sem. Minden vezetőtől, elvárja a párt, hogy olyan körülmé­nyeket teremtsen, amelyben a dolgozók bátran elmond­hatják véleményüket anél­kül, hogy a következmények­től tartaniuk kellene — han­goztatta a párt Központi Bi­zottságának titkára. — Min­denki dolgozzék jobban — fejezte be felszólalását Gás­pár elvtárs, és végezetül át­adta a Központi Bizottság­nak a megye dolgozóihoz, pártmunkásokhoz és gazda­sági vezetőkhöz küldött üd­vözletét. Gáspár Sándor felszólalása után Horváth Imre, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára beszélt a szakszervezeti mozgalom szerepéről a második ötéves terv feladatainak ismerteté­sében s megvalósításában. A szocialista munkaversenyben rejlő sok tartalékra hívta fel a figyelmet, amelyek még koránt sincsenek kiak­názva. Figyelmeztetett arra, hogy a beruházások meg­valósításakor sokhelyütt el­hanyagolják a szociális léte­sítményeket, a munkavédelmi előírásokat. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy gyako­riak a munkaügyi viták, a dolgozók hátrányára elköve­tett törvénysértések. Ezután Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter, Győr- Sopron megye országgyűlési képviselője szólalt fel. Hang­súlyozta: a második ötéves terv reális, de egykönnyen, félkézzel nem valósítható meg. Erőfeszítésekre van szükség. Beszélt arról, hogy Győr-Sopron megyében a feltétel megvan a­­­­ mun­kára, a kapcsolat a pártszer­vek és az üzemek vezetői között rendezett, a nyugodt munkához megfelelő a lég­kör. A könnyűipar termelésével kapcsolatban elmondotta, hogy annak operatív terve a kereskedelemmel költött szál­lítási szerződéseken alapul. Olyan árut tehát, amelyre a kereskedelemnek nincs igé­nye, ne az üzemek gyártsa­nak. A mennyiség helyett inkább a minőségi mutatók teljesítésére fordítsanak gon­dot. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatban Nagyné elv­társnő elmondta, hogy az új gépek beszerzése és beállítá­sa mellett szükség van a ré­giek átcsoportosítására és felújítására. Kérte a tmk­­szakembereket, hogy ezek felújítását az eddig tapasz­talt odaadással végezzék el. Beszélt még a könnyűipar nyersanyag problémáiról is. A vitában elhangzottakra Lombos Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára vá­laszolt. Ezután a pártbizott­ság a végrehajtó bizottság beszámolóját határozatra emelte. A pártbizottsági ülés K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság másod­titká­rának zárószavaival véget ért tán reá háruló feladatokat s végzi­­ — hangzott a me­­még felelősségteljesebben,­gyes pártbizottság beszá­­még nagyobb szorgalommal­­ mólójának befejező része. A pártbizottsági ülés vitája Peter Karvas Éjféli mise című drámája a Kisfaludy Színházban A múlt színházi évad végén került először be­­mutatásra Peter Karvas Éjféli mise című drámája a Kisfaludy Színházban. A bemutatón nagy sikert aratott drámát november 10-én tűzi újból műsorra a színház. A főbb szerep­ekben Pethő Endre, Perédy László, Olsavszky Éva, Csű­rös Karola és Bicskey Ká­roly lépnek fel. A dráma 1944. karácsonyán játszó­dik, a Kubis család tagjainak különböző állásfogla­lásait mutatja be, a kritik­us időben. A darab külön­böző típusokat ábrázolva bemutatja, ki hogyan rea­gál az eseményekre. A két színűsködő s csak örvös ér­dekeiket néző családtagokkal szemben kiemelkedik a forradalmár Gyurkó és Katka alakja. A győri előadás rendező­je, Ondrej Rainak, a Nyit­­rai Színház igazgatója újra eljött Győrbe, hogy segít­sen a színháznak a további előadások sikeres megol­dásában. Jövő hét végén a szerző is Győrbe érkezik a Kultúrkapcsolatok Intézete vendégeként, és megte­kinti művének előadását. 1961. november 1. szerda Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. kongresszu­sának keddi záróülésén nem­csak a Kádár János vezette párt­küldöttség tagjai vol­tak jelen — a vendégek so­raiban öt megilletődött ma­gyar mezőgazdasági szakem­ber is együtt tapsolt, s együtt énekelte az Interna­­cionálét a kongresszus kül­dötteivel. Marosi Béla, a Velencei Állami Gépállomás igazgató­ja, Bátai Tibor, az Országos Tervhivatal főelőadója, Ko­vács Béla és Tordai Lajos mérnök, valamint Kmetty Gyula, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium főmérnöke már napok óta a Szovjetunióban tartózkodik tanulmányúton. Megfordultak Krasznodár­­ban, ismerkedtek a Kubán vidék gazdag kolhozainak, szovhozainak munkájával. Amikor Hruscsovnak tu­domására jutott, hogy a ma­gyar küldöttség Moszkvában tartózkodik, a kongresszus ezer dolga közepette is időt talált arra, hogy meghívja a magyar szakembereket a záróülésre. A. Sevcsenko, Hruscsov mezőgazdasági ügyekkel fog­lalkozó titkára, aki többször járt hazánkban, a záróülés után barátságosan megven­dégelte a magyar szakembe­reket

Next